E L Ő T E R J E S Z T É S

Átírás

1 IKTATÓSZÁM: 22-22/ /2017. TÁRGY: A ÉVI ADÓKONCEPCIÓ ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ RENDELE- TEK MÓDOSÍTÁSA MELLÉKLET: 5 DB E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSE szeptember 7.-I ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTŐ: ELŐTERJESZTÉS KÉSZÍTŐJE: ELŐADÓ: DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER DR. NAGY ZOLTÁN FŐOSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTES DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER HIVATALI KOORDINÁTOR: - VÉLEMÉNYEZTE: DÁTUM: PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA - PÉCSI IPARTESTÜLET - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA BARANYA MEGYEI - IGAZGATÓSÁGA BARANYA MEGYEI KERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE (KISOSZ) - VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE - BARANYA MEGYEI SZERVEZETE LAKTÁSZ BARANYA MEGYEI SZÖVETSÉGE - BIZOTTSÁGI TÁRGYALÁS: JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG ILLETÉKES TISZTSÉGVISELŐ: DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER SZÁMA: 145/2017. (09.05.) 399/2017. (09.06.) v_5_0

2 Tisztelt Közgyűlés! Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011 óta minden évben kialakítja a következő évre vonatkozó Adókoncepciót, amely meghatározza a következő év helyi adókat érintő önkormányzati rendeletei módosításainak az irányvonalát. A korábbi évek adókoncepciói helyesen állapították meg az adóztatás irányát, az évről évre egyre csökkenő adómértékek ellenére az adóbevételek folyamatos emelkedést mutatnak, mely egyértelműen az Adóügyi Osztály feszített ütemű ellenőrzési és végrehajtási munkájának köszönhető. Nem szabad azonban azt sem figyelmen kívül hagyni, azáltal, hogy az építményadó vonatkozásában az adótárgyak és adóalanyok száma Városunkban magasabb értéket mutat, a változások karbantartása, nyomon követése, így az adásvételek, öröklések, hasznos alapterület változások rendszerben történő rögzítése szintén igen jelentős terhet ró az adóhatósági ügyintézőkre. Mindezen tényezőkre figyelemmel a évi Adókoncepció a vagyoni típusú adók tekintetében az egyszerűsítést kell, hogy képviselje, melynek az adómértékek számának csökkentésében és az adómértékek egységesítésében kell megvalósulnia. Egységesítés alatt azt kell érteni, hogy a legtöbb adómérték 250 Ft, illetve annak valamilyen szorzata lenne, így 250, 500 és 1000 Ft közül kerülnének az adómértékek megállapításra. A módosításokra mind az építmény- mind a telekadó vonatkozásában szükség van azzal, hogy az üzleti célt nem szolgáló lakások adómértékei nem változnak. Az Adókoncepció által megfogalmazott módosítások az építményadó rendeletben: 1. Nem lakás elhelyezésére szolgáló telken lévő, üzleti célt nem szolgáló építmény után az adó mértéke: 250 Ft/m 2. A jelenleg hatályos szabályozás a gazdasági épület után az adó mértékét 400 Ft/m 2 -ben határozza meg, így ez a módosítás egy jelentős adómérték-csökkenést jelent az adózók számára. Az adómérték módosítására az egyszerűsítés jegyében kerülne sor. A nyilvántartás szerint jelenleg Pécs városában több mint 91 ezer négyzetméter került ezzel az adómértékkel bevallásra, így ez a módosítás mintegy 14 millió forint adóbevétel csökkenéssel jár. Adózott terület adómérték: 400 Ft/m 2 adómérték: 250 Ft/m 2 különbözet m Ft Ft Ft 2

3 2. Lakás elhelyezésére szolgáló telken lévő üzleti célt nem szolgáló egyéb nem lakás céljára szolgáló építmény után az adó mértéke: 1-25 m 2 adóalap esetén 0 Ft/m 2 ; 25,01 m 2 adóalaptól: 250 Ft/m 2. Az egységesítés okán kerülne sor a 250 Ft-os adómérték bevezetésére, a jelenlegi 100 Ft/m 2 adómérték helyett. A módosítás nem jár számottevő bevétel növekedéssel, mivel kevés az olyan építmény, mely lakóház mellett helyezkedik el, és hasznos alapterülete a 25 m 2 -t meghaladja. 3. Magánszemély tulajdonában álló gépjárműtároló után az adó mértéke: 250 Ft/m 2. Az egységesítés nem csupán az adómértékek vonatkozásában bír jelentőséggel, hanem a gépjárműtároló fogalma akként változna, hogy évtől mind a garázs, mind a teremgarázs a gépjárműtároló fogalmába tartozna, és egységes, 250 Ft/m 2 adómértékkel adózna a jelenleg 300 Ft/m 2, illetve 200 Ft/m 2 adómérték helyett. A gépjárműtároló fogalma a következőképpen kerülne meghatározásra: Gépjárműtároló: helyi adókról szóló évi C. törvény pontjában meghatározott építmények, továbbá az ingatlan-nyilvántartás szerint garázs, teremgarázs, társas garázs és parkolóház megnevezésű építmények, függetlenül az építmények tényleges használatától, hasznosításának módjától. A módosítás a magánszemélyek tulajdonában álló gépjárműtároló vonatkozásában mintegy 15 millió Ft bevételkiesést eredményez: Adózott terület 300/200 Ft/m Ft/m 2 különbözet garázs m Ft Ft Ft teremgarázs m Ft Ft Ft Összesen m Ft Ft Ft 4. Az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanokra fel nem osztott közös tulajdonú építményben a lakás céljára használt üzleti célt nem szolgáló építmények után az adó mértéke: 200 Ft/m 2. A módosítás indoka ebben az esetben is az egyszerűsítés: a hatályos szabályozás 4 különböző adómértéket állapít meg az osztatlan közös ingatlanokra attól függően, hogy mennyi az adott ingatlanban lévő lakás céljára szolgáló építmények száma. A módosítás után már nem lenne jelentősége annak, hogy az osztatlan tulajdonközösségekben hány lakás található, minden esetben egy egységes 200 Ft/m 2 lenne a lineáris adómérték. Ez a módosítás jelentős könnyebbséget jelent mind az adózók, mind az Adóügyi Osztály számára. 3

4 5. Azon nem lakás céljára szolgáló építmény után, amelyre az adóhatóság a helyi adókról szóló évi C. törvény 13/A. -a szerinti műemléképület felújításához kapcsolódó adómentességet állapított meg, az adómentesség lejártát követő 5 adóéven keresztül az adó mértéke: 500 Ft/m 2. Az egységesítés miatt a jelenlegi 400 Ft/m 2 adómérték módosítására kerülne sor. A módosítással érintett építmények száma elenyésző, bevételnövekedéssel nem jár. 6. Az üzleti célt szolgáló építmények után az adó általános mértéke: Ft/m 2. Az egységesítés az üzleti célt szolgáló építményekre vonatkozó általános adómértékre is kiterjed. A 850 Ft/m 2 adómérték 150 Ft-tal való emelésével mintegy 100 millió Ft bevétel növekedés várható: Adózott terület adómérték: 850 Ft/m 2 adómérték: 1000 Ft/m 2 különbözet jogi személy m Ft Ft Ft magánszemély m Ft Ft Ft Összesen: m Ft Ft Ft 7. Az adóévet megelőző adóévben legalább 120 napon át lakásbérleti szerződés alapján hasznosított lakás céljára szolgáló építmény után az adó mértéke: 500 Ft/ m 2. A módosításra egyrészt az adómértékek egységesítése miatt van szükség, másrészt azért, mert a évi tapasztalatok azt mutatják, hogy az adózók jelentős hányada úgy igyekszik elkerülni a magasabb adómérték szerinti adózást, hogy az adókötelezettség változásának (azaz a bérbeadás kezdő napjának) nem január 1. napját jelöli meg, hanem ennél későbbi, akár egy nappal későbbi dátumot, így nem az év első napján áll fenn az adókötelezettség változása, így arra az évre már nem vonatkozik rá a magasabb adómérték. Ezt előzi meg a módosítás azáltal, hogy nem kell az adókötelezettség változásának január 1. napján fennállnia, elegendő csupán, ha az adóévet megelőző évben legalább 120 napig bérbe volt adva a lakás. 8. A tényleges használati mód alapján hitelintézeti, pénzintézeti, biztosítási tevékenység céljára szolgáló építmény, továbbá a távközlési, energiaellátó tevékenység céljára szolgáló építmény, valamint az üzemanyagtöltő állomás (benzinkút), bevásárlóközpont, gyorsétterem céljára szolgáló építmény után, továbbá a kereskedelmi célt szolgáló építmény után, valamint irodaház esetén amennyiben annak hasznos alapterülete a 300 m²-t meghaladja az adó mértéke: Ft/m 2. 4

5 Az adómérték emelés elsősorban a nagy multinacionális vállalatok tulajdonában álló építményekre vonatkozik, azonban nem tekinthető kizárólag multi adónak. A módosítás több mint 48,5 millió forint bevételnövekedéssel járhat: Adózott terület adómérték: 1700 Ft/m 2 adómérték: 1800 Ft/m 2 különbözet m Ft Ft Ft Az előterjesztés során az Adóügyi Osztály a években a legmagasabb Ft/m2 adómértékkel adózó 176 adózó vonatkozásában végzett elemzést. A címzetti kör alapvetően az erős tőkeellátottságú, jó teherviselő képességű banki, biztosítási szereplőkből tevődött össze. Az elemzés arra próbált meg választ kapni, hogy egy Ft-os adómérték emelés vajon kifizethető növekményt jelentene az új tervezett adómértékkel adózó adózói rétegre 2018 év során. A vizsgálat kapcsán azt állapította meg az Adóügyi Osztály, hogy az érintett kör, azaz a túlnyomórészt banki, hitelintézeti, biztosítási tevékenységet végző illetve nagy alapterületű irodaházakat és kereskedelmi egységeket működtető adózók esetében az iparűzési adóalaphoz viszonyított növekmény a 0.01% és145.61% között szóródik és átlagosan 0.06% növekedést jelentene csak még az Ft/ m2 adómérték esetén is. Az eltérés abból adódik, hogy mi, az adott vállalkozás fő tevékenysége, így az ehhez tartozó iparűzési adóalap milyen tevékenységekből tevődik össze. Lényeges a különbség abból fakadóan is, hogy a tervezett adómértékkel egy 2 fős Bt. biztosítási ügynöki tevékenységgel, vagy több milliós adóalappal egy több száz alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalat az adó alanya. Egy másik, ugyancsak a Kúria által megfogalmazott szempont szerint meghatározásra kerülne a jelen adómértékhez viszonyított emelés mértéke is. Ez a tervezett 1.800:-Ft esetén 5.9% emelést, míg az Ft emelés esetén is csak 8.2%-os emelkedés mutatna. A javaslatban megfogalmazott adómérték nem tekinthető túlzottnak, mivel az önkormányzat gazdasági érdekei mellett megjelennek a helyi sajátosságok, illetve az adóalanyok teherviselő képessége is, a szabályozás kellő mértékben differenciált, azaz a helyi adókról szóló évi C. törvény 6. c) pontjában meghatározott szempontok megjelennek a módosításban. 9. Termelési célra szolgáló építmény után az adó mértéke: 500 Ft/m 2. Az egységesítés mellett az adócsökkentés a termelési tevékenységet végző vállalkozások működését ösztönzi. A módosítás közel 50 millió forint bevételkiesést eredményez: Adózott terület adómérték: 600 Ft/m 2 adómérték: 500 Ft/m 2 különbözet m Ft Ft Ft 10. A tényleges használati mód alapján a call-center tevékenység céljára szolgáló építmény vonatkozásában kizárólag az e tevékenység folytatására szolgáló hasznos alapterület után az adó mértéke: 500 Ft/m 2. 5

6 A módosítás szintén az egységesítés céljából szükséges, jelentős bevételkieséssel nem jár, mivel az adóztatott terület a call-centerek vonatkozásában mindössze 2487 m Nem magánszemély tulajdonában álló gépjárműtároló után az adó mértéke: 500 Ft/m 2. A magánszemélyekhez hasonlóan a nem magánszemély tulajdonában álló gépjárműtárolók és teremgarázsok is egy tekintet alá esnek évtől azzal a különbséggel, hogy a vállalkozás tulajdonában álló gépjárműtároló adómértéke 500 Ft/m 2. A módosítás mintegy 20 millió Ft bevétel növekedéssel járhat. Adózott terület 300/200 Ft/m Ft/m 2 különbözet garázs m Ft Ft Ft teremgarázs m Ft Ft Ft Összesen m Ft Ft Ft 12. Üzleti célt szolgáló építmény után, amelyet a megelőző adóévben az adóalany folyamatosan vagy megszakításokkal legalább 183 napon át nem hasznosított, az adó mértéke: 500 Ft/m 2. Az egységesítés mellett a módosítás célja azoknak a vállalkozásoknak a segítése, amelyeknek a tulajdonában olyan építmény áll, amelyet a vállalkozás a megelőző adóévben legalább 183 napon át nem tudott hasznosítani. A módosítás közel 15 millió Ft kiesést eredményez: Adózott terület adómérték: 600 Ft/m 2 adómérték: 500 Ft/m 2 különbözet m Ft Ft Ft Összefoglalva: az építményadó rendelet módosításokra tett javaslatokat, megállapítható, hogy valamennyi módosítási javaslat az egységesítés és egyszerűsítés irányába hat, ugyanakkor a kisvállalkozások és magánszemélyek adóterhein igyekszik csökkenteni. A javaslatok összességében mintegy 79 millió Ft bevétel növekedéssel járnak. A évi Adókoncepció javaslata a telekadó vonatkozásában 13. A magánszemély tulajdonában álló, üzleti célt nem szolgáló telkekre vonatkozó általános adómérték: m 2 : 0 Ft/m m 2 adóalaptól az 1500 m 2 feletti rész után: 30 Ft/m 2. 6

7 A jelenlegi szabályozás szerint 3000 m 2 adóalapig 0 Ft az adó mértéke. A tapasztalati adatok azt mutatják, hogy Városunkban a telkek átlagos mérete nem haladja meg az 1000 m 2 -t, így az 1500 m 2 -es 0 Ft/m 2 -es határ visszaállítása indokolt. 14. Az üzleti célt szolgáló telkekre vonatkozó általános adómérték: m 2 : 0 Ft/m m 2 adóalaptól az 500 m 2 feletti rész után: 50 Ft m 2. Az üzleti célt szolgáló telkek vonatkozásában a módosítás meg kívánta hagyni a vállalkozások számára a 0 Ft/m 2 -rel adózó telekhányadot, azonban meg kívánta szüntetni a sávos progresszivitás adómértékeit és a Közgyűlésen többször szóba került 60 Ft/m 2 -es adómértéken is enyhíteni kívánt. A telekadó fenti módosításai mindösszesen mintegy 80 millió forint bevétel növekedést eredményeznének. 15. Foghíjtelek után az adó mértéke: 150 Ft/m 2. A módosítás indoka, hogy számos olyan telek található Pécs város közigazgatási területén, amely beépítetlensége folytán torzítja a város településképét, elhagyatottan, rendezetlenül áll, vagy éppen parkolási célra szolgálva húz hasznot belőle a tulajdonosa. A foghíjtelek fogalmát az alábbiak szerint javasolt meghatározni: foghíjtelek: a rendeltetésüknek megfelelően beépített telkek között elhelyezkedő üres, beépíthetőnek minősülő telek. A 150 Ft/m 2 -es adómérték ösztönzőleg hathat a tulajdonosra, hogy az üresen álló telket minél hamarabb építse be. Összefoglalva, a Közgyűlés elé terjesztett rendeletek módosítása két fő irányt fogalmazott meg. Egyrészt az évek során megnövekedett adómértékek számát próbálja meg ésszerűen csökkenteni, másrészt a letisztult adómértékeket úgy próbálja meg hozzárendelni az adófizetői csoportokhoz, hogy a nagyobb anyagi erővel rendelkező adózók terhére néhány esetben mérsékelten növeli az adóterheket, azonban minden módosított adómértéknél igyekezett segíteni a legnagyobb adózói kört kitevő lakossági adófizetőkön, összességében átláthatóbbá, egyszerűbbé és még inkább igazságosabbá téve a helyi adórendszert. Előzetes hatásvizsgálat A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 17. (2) bekezdése határozza meg, hogy a jogszabály előkészítőjének a hatásvizsgálat során milyen szempontokat kell vizsgálnia, melyre tekintettel a javaslat várható következményeiről az előzetes hatásvizsgálat tükrében az alábbi tájékoztatást adom: A javaslat valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen: társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: 7

8 Bevételi oldalról az újraszabályozás során kiemelt szempont volt olyan adóeljárási környezet kialakítása, amely amellett, hogy az adózók számára komfortosabb a hatályos szabályozásnál, legalább a jelenlegivel azonos szinten képes biztosítani a költségvetés bevételeinek beszedését. Önmagában az újraszabályozás kapcsán az összbevételhez képest egy minimális bevételnövekedéssel számolunk, hosszú távon a kedvezőbb adminisztrációs környezet javíthat az adózási hajlandóságon, ez azonban nem számszerűsíthető. A korábbi évek adócsökkentési adópolitikája az utóbbi években mintegy évi 300 millió forint adókivetés mérséklődést eredményeztek az építményadó vonatkozásában. Ezen javaslat részben a kieső bevételek pótlására, részben a helyi adó rendszer igazságosabbá tétele irányába fogalmaz meg javaslatot. A javaslat építményadó tekintetében 79 millió Ft, telekadó vonatkozásában mintegy 80 millió Ft bevételnövekedést remél. A rendeletek környezeti és egészségügyi következményei: nem határozhatóak meg. A módosító rendelet adminisztratív terheket befolyásoló hatása A jövő évi jogszabályváltozások tükrében indokolt lehet a már korábban biztosított létszám évre történő megemelése két fő ellenőri, és legalább egy fő ügykezelői létszámmal. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás várható következménye: Az elmúlt évek adókoncepciói arra tettek kísérletet, hogy a lakosság és a vállalkozások adóterhein az elmúlt években enyhítsenek. Szükségessé vált azonban a bevételkiesés kompenzálása, a javaslat által megfogalmazott módosításoktól várt mintegy 160 millió Ft összegben. Mindezen tényezőkre is figyelemmel a évi Adókoncepció a vagyoni típusú adók tekintetében az egyszerűsítést kell, hogy képviselje, melynek az adómértékek számának csökkentésében, és az adómértékek egységesítésében kell megvalósulnia. Egységesítés alatt azt kell érteni, hogy a legtöbb adómérték 250 Ft illetve annak valamilyen szorzata lenne, így 250, 500 és Ft közül kerülnének az adómértékek megállapításra. A rendeletek alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Az Adóügyi Osztályon a jelenlegi személyi és szervezeti feltételei mellett a módosítások változtatást nem igényelnek. A gazdasági kamarákról szóló évi CXXI. törvény 37. (4) bekezdése szerint gazdasági előterjesztésnek a helyi önkormányzat képviselő-testületéhez való benyújtása előtt meg kell kérni a helyi önkormányzat területén működő, érdekelt gazdasági érdek-képviseleti szervezet, valamint a gazdasági kamara véleményét. Ugyanezen paragrafus (6) bekezdése szerint a (4) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról a polgármester, a képviselő-testület bizottságának elnöke, illetve az előterjesztés benyújtására jogosult más szerv vagy személy gondoskodik. A (8) bekezdés alapján, ha a gazdasági érdek-képviseleti szervezet vagy a gazdasági kamara véleménye az előterjesztő véleményétől a lényeges kérdésekben 8

9 eltér, akkor az előterjesztésben a véleményeltérésről a Kormányt, a minisztert, illetve a képviselő-testületet tájékoztatni kell. A gazdasági előterjesztésre beérkezett el nem fogadott véleményekről és annak szakmai indokairól az érdekelt gazdasági kamarát, illetve az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetet tájékoztatni kell augusztus 29. napján valamennyi érdekképviselet részére megküldésre került az építmény- és telekadó rendelet módosításait tartalmazó javaslatcsomag. Az előterjesztést megtárgyalta a Jogi és Ügyrendi, valamint a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, állásfoglalásaikról a Tisztelt Közgyűlést az ülésen szóban tájékoztatom. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az új adókoncepciót vitassa meg és fogadja el, és ennek alapján az építményadóról és a telekadóról szóló önkormányzati rendeletet módosító jogszabályokat alkossa meg. A rendelet módosítások elfogadásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 50. -a alapján minősített többségű döntés szükséges. Pécs, szeptember 7. Dr. Páva Zsolt polgármester 9