IKTATÓSZÁM: 11-11/7068-2/2014. TÁRGY: A KEDVTELÉSBŐL FOLYTATOTT ÁLLATTARTÁSRÓL SZÓLÓ ÖN- KORMÁNYZATI RENDELET MEG- ALKOTÁSA MELLÉKLET: 2 DB

Átírás

1 IKTATÓSZÁM: 11-11/7068-2/2014. TÁRGY: A KEDVTELÉSBŐL FOLYTATOTT ÁLLATTARTÁSRÓL SZÓLÓ ÖN- KORMÁNYZATI RENDELET MEG- ALKOTÁSA MELLÉKLET: 2 DB E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK december 10-I ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTŐ: DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉS KÉSZÍTŐJE: DR. MEZEY NÁNDOR JOGI ÜGYINTÉZŐ ELŐADÓ: DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER HIVATALI KOORDINÁTOR: VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: BIZOTTSÁGI TÁRGYALÁS: JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KOMMUNÁLIS BIZOTTSÁG SZÁMA: 26/2014. (12.09.) 140/2014. (12.09.) ILLETÉKES TISZTSÉGVISELŐ: DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER TERJEDELEM: 5. OLDAL

2 2 Tisztelt Közgyűlés! Az állatok tartásának szabályozása, s ezáltal az állatok védelme, valamint a lakók közötti jogviták megelőzése céljából Pécs városában évtizedek óta szabályozottak az egyes állattartási kérdések. A fenti célok elérése végett került 2009-ben elfogadásra az állatok tartásáról szóló 14/2009 (V.15.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) is, amely a korábbi szabályozást váltotta fel. Különösen az elmúlt években azonban, a korábbiakkal ellentétben, az állatvédelmi, állattartási kérdések szabályozása egyre inkább központi, az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabályokban történt meg, ez pedig egyre inkább korlátozta az önkormányzatok rendeletalkotási jogkörét. E folyamat során egyre több és több rendelkezését kellett az Ör.-ből hatályon kívül helyezni, ami így jórészt elveszítette normatartalmát, s a megalkotáskori szabályozási struktúrája jelentősen megváltozott, koncepciója nem érvényesült, s ennek hatására az állampolgárok számára egyre nehezebben követhetővé és alkalmazhatóvá vált. E negatív folyamatot tovább rontotta, hogy a lakosság az Ör. különböző időállapotú szövegeit kívánták alkalmazni, hatályos szövegnek gondolva azokat. Az előbbi folyamat megállítása és a helyzet rendezése céljából, az Ör. módosításának ismételt szükségessé válásakor a normaszöveg megváltoztatása helyett a jogszabály hatályon kívül helyezése és új rendelet elfogadása tűnt indokoltnak. Az új rendelet megalkotásakor azonban figyelemmel kellett lenni az Ör. legutóbbi módosítása óta történt központi jogszabályalkotásra is, amelynek áttekintése során megerősítést nyert, hogy az állattartás és az állattartással kapcsolatos életviszonyok területe magasabb szintű jogszabályban nagymértékben szabályozott, csupán egy-egy kisebb témakör maradt szabályozatlan. Tekintettel arra, hogy önkormányzati rendelettel a mezőgazdasági haszonállattartás nem korlátozható, szabályozható, ezért az önkormányzatok csupán a kedvtelésből tartott állatok tekintetében hozhatnak előírásokat, amely kérdéskör viszont a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben, az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényben, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendeletben túlnyomórészt már szabályozott. Különös figyelemmel az Alkotmánybíróság tárgyban hozott határozataiban foglaltakra, az önkormányzatok ilyen életviszonyok tekintetében csak kiegészítő szabályokat alkothatnak, olyan normákat, amelyek más jogszabállyal egyúttal nem lehetnek ellentétesek. A fentiekre tekintettel készült rendelet (a továbbiakban: Javaslat) célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az kedvtelésből folytatott állattartással érintett lakosok érdekeinek érvényesülését, egyúttal biztosítják, hogy az ilyen állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi

3 3 épségét, valamint jogai gyakorlását ne veszélyeztesse. A Javaslat négy jól elhatárolható részre bontható. Az első egység a hatályával, az önkormányzati hatósági hatáskör jegyzőre ruházásával és az értelmező rendelkezések körében a jogszabály releváns fogalmainak definiálásával foglalkozik. A hatáskör átruházás címzettje tekintetében megjegyzendő, hogy a jegyző, államigazgatási szerepkörében, mint állatvédelmi hatóság is eljár, így az összes állattartással kapcsolatos hatáskör egy kézbe koncentrálása érdekében indokolt hozzá telepíteni e hatáskört is. A tárgyi hatály kapcsán megemlítést érdemel a veszélyes ebeknek a Javaslat hatálya alóli kivétele, aminek oka, hogy ilyen egyedileg veszélyessé minősített ebet tartani kizárólag az állatvédelmi hatóság által kiadott tartási engedélyben, az állatok védelméről szóló törvényben, és a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint lehet. Az előbbi felsorolásból is kitűnik, hogy ilyen eb tartása önkormányzati rendeletben nem szabályozható, korlátozható. A Javaslat második része a kedvtelésből folytatott állattartás általános, minden ilyen állatra vonatkozó szabályait állapítja meg, aminek tömör volta a magasabb szintű jogszabályokban már meglévő előírásokra, s ezáltal a párhuzamos szabályozás elkerülésére vezethető vissza. A harmadik egységet a kutyatartásra vonatkozó részletszabályok képezik, melyek túlnyomó részt megegyeznek az Ör. előírásaival, leszámítva a hatályon kívül helyezett rendelkezéseket. Egyedül a többlakásos lakóépületben történő ebtartás terén kell megemlíteni új szabályt, ami a társasházak autonómiájának szélesebb körű biztosítása céljából lehetővé teszi, hogy a társasházak, szervezeti és működési szabályzatukban eltérjenek a Javaslatban szereplő eb-sétáltatási előírástól, és a póráz használatától eltekintsenek. Végül a negyedik egység egyrészt a köztisztaság fenntartásáról szóló önkormányzati rendeletre hivatkozással az állati tetemek kezeléséről rendelkezik, másrészt pedig az állatát tovább tartani nem szándékozó állattartó számára állapít meg egyfajta közreműködési kötelezettséget, amely nagyban hozzájárulhat az állatok gazdátlanná válásának megelőzéséhez, illetve az állattartók felelősségérzetének javításához. A Javaslat a kedvtelésből folytatott állattartás szabályainak megállapításán túl egyben rendelkezik a szükségtelenné váló Ör. hatályon kívül helyezése mellett Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és megszegésük jogkövetkezményeiről szóló 48/2013. (XI. 18.) önkormányzati rendeletének egyes rendelkezéseinek módosításáról, hatályon kívül helyezéséről. Az utóbbi önkormányzati rendelet módosítása az állattartás szabályainak változása okán vált szükségessé, amely módosítás az új szabályok korábbiakkal történő nagyfokú egyezése miatt kis terjedelmű.

4 4 A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. A Jat. 17. (2) bekezdése határozza meg, hogy a jogszabály előkészítőjének a hatásvizsgálat során milyen szempontokat kell vizsgálnia, melyre tekintettel a javaslat várható következményeiről az előzetes hatásvizsgálat tükrében az alábbi tájékoztatást adom: A Javaslat valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen: A jogszabály társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A Javaslatnak gazdasági hatása nincs és költségvetési hatásai is igen csekélyek, mivel a befogott állatok kiváltásából befolyó összeg önkormányzati bevétel, de annak összege nem jelentős. Társadalmi hatásai azonban annál jentősebbek lehetnek, hiszen különösen többlakásos lakóépületekben az állattartás mindig is érzékeny kérdés volt, másfelől a Javaslat az állattartók magatartására, felelősségtudatára is hatást gyakorolhat, hozzájárulva a kevesebb vitával járó együttéléshez. A jogszabály környezeti és egészségügyi következményei: A Javaslat az állati melléktermékek (ürülék és állati tetem) kezelésére vonatkozó előírásain keresztül gyakorolhat pozitív hatást mind a közegészségügyre, mind a környezet alakulására. E szabályok nélkül feltehetőleg továbbá romlana a jelenlegi körülmények, ami a közegészségügyi, környezeti kockázati tényezők növekedését eredményezné. A jogszabálynak a lakosságot érintő adminisztratív terhekre nincs befolyása. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye: A Javaslat megalkotásának elmaradása esetén nem lehetne kellő hatékonysággal fellépni a többlakásos lakóépületek közös használatú helyiségeiben történő állattartással, illetve egyes egyéb állattartási körülményekkel szemben, ami e kérdések szabályozatlanságának tényén túl a lakosság körében a konfliktusok számának növekedését eredményezné. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti tárgyi és pénzügyi feltételek nem határozhatók meg. Az előterjesztést a: Városfejlesztési és Kommunális Bizottság Jogi és Ügyrendi Bizottság megtárgyalja; állásfoglalásaikról a közgyűlési ülésen szóban tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezetben foglalt szövegezés szerint alkossa meg a jogszabályt.

5 5 A rendelet megalkotása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 50. -a alapján a Közgyűlés minősített többségű döntését igényli. Pécs, november 27. Dr. Páva Zsolt polgármester