VI. MODUL. Hatékony kommunikáció. Fejlesztő: Benkovics Andrea D.A.R. DEZVOLTARE ANTREPRENORIALĂ ÎN 3 REGIUNI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VI. MODUL. Hatékony kommunikáció. Fejlesztő: Benkovics Andrea D.A.R. DEZVOLTARE ANTREPRENORIALĂ ÎN 3 REGIUNI"

Átírás

1 VI. MODUL Hatékony kommunikáció Fejlesztő: Benkovics Andrea D.A.R. DEZVOLTARE ANTREPRENORIALĂ ÎN 3 REGIUNI

2 Tartalomjegyzék Kommunikációs alapfogalmak és az üzleti élet viselkedési normái Az aktív figyelem Kulturált viselkedés az üzleti életben Hogyan legyünk jó előadók? Kapcsolattartás a médiával Írásos kommunikáció Üzleti levelezés ben Az üzleti tárgyalás alapjai

3 VI. MODUL Hatékony kommunikáció 167 Kommunikációs alapfogalmak és az üzleti élet viselkedési normái Ajánlott időráfordítás: 2 óra elmélet, 2 óra gyakorlat Esetfelvetés Eredményes kommunikáció nélkül minden területen elképzelhetetlen a siker. Ezért tudnunk kell, hogyan gondolkodnak mások, mik a szándékaik. Tudnunk kell világosan és meggyőzően érvelni céljaink elérése érdekében. Tudnunk kell, hogyan nyerhetünk meg másokat a saját ügyünk előre viteléhez. Ha erre nem vagyunk képesek, nem csupán befolyásunk nincs, hanem egyszerűen nem vagyunk jelen. Milyen módon lehet a leghatékonyabban megértetni nézeteket elképzeléseket? Melyek a legeredményesebb eszközök? Hol kezdődik ezen célok eléréséhez vezető út? Szakmai információtartalom A kommunikáció fogalma, fajtái és jellemzői A kommunikáció információk cseréje valamilyen segédeszköz felhasználásával. A kommunikáló emberek az információt mesterségesen kialakított jelrendszer segítségével képesek egymásnak átadni. Indítéka lehet: udvarias társalgás befolyásolni akarjuk viselkedését manipulálni szeretnénk gondolkodását tudatni akarunk valamit szeretnénk megismerkedni A kommunikáció tényezői: adó (küldő) vevő (befogadó) információ (amelyet az adó a vevőnek eljuttat) csatorna (közeg) kód (valamilyen közös kifejezőeszköz, mely a megértést szolgálja) A kommunikáció folyamata: Az adó fejében megszületik egy gondolat vagy egy érzés. A belső beszédről át kell térni a külsőre, meg kell fogalmazni, kódolni kell, mely során igyekszünk a fogadó számára érthető formába hozni. Közös jelrendszert kell használnunk. Kódolási hibák: túl sok idegen szó használata túl bő lére eresztett beszéd túl szűkszavú fogalmazás homályos fogalmazás (esetleg a ragozás hiányos használata) bezárkózás, úgy érezzük, nem szabad kimondanunk, azt, amit gondolunk érzéseinket nehéz kifejezni, kevés szavunk van rá csoportnyelv használata metanyelv használata (udvariassági megfontolásokból) túl sok információ (az agy 7±2 információt képes egyszerre megjegyezni) ha nem elég feszes a mondandó, elkalandozunk túlbeszélés A kommunikációs csatorna lehet a közös légtér, egy telefonvonal, egy pályázati kiírás is. Az üzenetek egy jelentős része általában elvész, mert a csatornában: mindig van valamilyen fizikai zaj (rádió stb.) lehet benne pszichés zaj (nem érdekel, nem hiteles az előadó, nem kompetens) zavart keltenek a ritmushibák (túl gyors, vagy túl lassú beszédtempó) A fogadó problémái:

4 168 VÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÓ eleve szelektálunk, csak azt halljuk meg, ami érint, érdekel minket gond lehet az empátia, beleérző képesség hiánya gyakran menetközben elfelejtjük, amit hallunk előfordul, hogy a feleknek egy szó mást-mást jelent (pl. vakáció) a szavak hangulati jelentése szövegkörnyezet függő az aktív figyelem hiánya passzív tevékenységnek tartja, azt hiszi, tud figyelni akaratlanul is figyelés helyett a választ fontolgatja kiemel egy-egy részt és annál leragad elkalandozik egy pici információ hallatán A folyamat irányultsága szerint a kommunikáció lehet: Egyirányú a kommunikáció akkor, amikor a vevőnek nincs módja a folyamaton belül a feladó szerepét betölteni (pl.: költő, író és a művet olvasó, befogadó viszonya; előadás; televíziós adás). Kétirányú abban az esetben, ha a kommunikációs folyamatban részt vevő feladó és címzett időről időre szerepet cserél (pl.: beszélgetés, telefonálás, vita). A kétirányú kommunikáció azonban nem jelenti a felek egyenrangúságát is. Így típuson belül megkülönböztetünk: egyenrangú viszonyt, egyenlőtlen viszonyt a feladó és a címzett között. A kommunikáció jelenlét alapján lehet: Közvetlen a kommunikáció akkor, ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a folyamatban, és térben közel van egymáshoz. Közvetett kommunikációról beszélünk minden más esetben. Például a tömegkommunikáció minden fajtája. Autokommunikáció: amikor a feladó és a címzett személye ugyanaz, pl.: magunknak készítünk emlékeztető feljegyzést. Közvetett a kommunikáció akkor is, amikor egy harmadik résztvevő segítségével jut el az üzenet a feladótól a címzettig (pl.: színházi előadás, szóvivő, tolmács, kerítő, ügynök). Közvetlen Közvetett Egyirányú Valaki előadást tart Rádió, TV, tömegkommunikáció Kétirányú 2 barát beszélget egy asztalnál 2 barát beszélget telefonon A kommunikáció csatornái: Verbális kommunikáció, mely a nyelvvel, mint digitális kóddal kifejezhető emberi beszédet és írást jelent. A nem verbális kommunikációt, mely magában foglal minden olyan üzenetet, amely analóg kódok által fejezhető ki. Ide tartozik a gesztus, a mimika, a mozgás, a térköz, az öltözködés stb. A valóságos folyamatban ezek a tényezők szorosan összefonódva, egymást kiegészítve vesznek részt. A kommunikáció alapvető jellemzői: nem lehet nem kommunikálni a kommunikáció oda-vissza alapon működik (választ várunk) a kommunikáció alapvető lelki szükségletünk (büntetni lehet a megvonásával) értékmérő is, társadalmi jelenség, működőképtelen kommunikáció nélkül folyamat jellegű, van kezdete, tartalma és vége legritkább esetben folyik egy csatornán (beszéd mellett tekintet, gesztikuláció, stb.) egyszerre több síkon halad (partnerhez fűződő viszonyunkat is tükrözi) valamilyen közösen elfogadott jelrendszer segítségével folyik (beszéd, írás), jel lehet bármi, amit a használói értenek természetes jelek: virág, felmutatott kézjelek mesterséges jelek: betű, KRESZ tábla, irányjelző lenyomat: egy fénykép, lábnyom a sárban a kommunikáció akkor értékes, ha a fogadó részére új információval szolgál az információ bizonytalanságot szüntet meg nem információ értékű, ami biztosan várható volt

5 VI. MODUL Hatékony kommunikáció 169 az információ egysége a bit, értéke 0 vagy 1 lehet (egy vicc először 1, másodszor 0 értékű) részekre, a digitális kódok olyan részekre bonthatók, melyek között összefüggések vannak a terjedelmes, bőbeszédű közléseket redundánsnak nevezzük a szűkszavú, szikár közlés lehet gyors információnyújtás, de értelmetlen zanza is a kommunikáció analóg és digitális jelekből áll, az analóg jelek (pl. nonverbális jelek) nem bonthatók a kommunikációs partnerek egymásra hatása szerint a közlés lehet: véletlenszerű (járulékos) kommunikáció a közlő akarata ellenére nyújt információt szóban (eljárt a szám) indulati állapotot kifejező közlés az adó érzelmi helyzetéről ad képet, itt alacsony szintű a kontroll, nem ura érzelmeinek, annak kinyilvánításának, az emberben három sík van: gondolkodási, érzelmi és viselkedési, ezek általában összhangban vannak az eszközjellegű vagy célirányos közlés lehet információcsere, meggyőzés Kérdezés technika. A beszélgetés elindítása Kérdezni célszerű, mert: a kérdező irányítja a beszélgetést a kérdezés alkalmas a társalgás fenntartására abból tanulhatok, amit a másik mond információhoz juthatok segít az üzleti partner megnyerésében egy-egy hatékony kérdés tárgyaláskor a felderítés szakaszában segít a partnernek a világos kifejtésben alkalmas a dühös, felindult emberek érzelmi szintjének csökkentésére 1. ábra A kérdés lehet: Kérdezés technika zárt: általában rövid választ igényel, lehet eldöntendő (igen vagy nem), lehet tényre vagy adatra vonatkozó nyitott: bővebb, kifejtő válaszra adnak lehetőséget A kérdezés nehézségei, tipikus hibák: nem kérdezünk eleget (ha nem hallottuk mit mondtak, csak bólogatunk, vagy nem akarunk tudatlannak bizonyulni) nem szabad a társalgást túl nehéz kérdéssel kezdeni a túl nyitott kérdések (a válaszadó azt sem tudja, hol kezdje) a túl sok zárt kérdés kihallgatási hangulatot kelt ha nem a partner referencia keretein belül kérdezünk (gondolati, érzelmi, viselkedési) az orientáló kérdések (amiben már benne rejlik az elvárt válasz) célszerű előbb kérdezni, utána ellentmondani A beszélgetés elindítása: keressünk olyan embereket, akik hajlandók velünk beszélgetni, erre utaló jeleket mutatnak, vagy nem mutatnak hárító jeleket, vagy nem mélyednek bele valamilyen tevékenységbe ne negatívummal kezdjünk a hétköznapi megjegyzések is megteszik indításnak Három alapvető témáról beszélhetünk: a helyzetről: legjobb és legkönnyebb a helyzetről beszélni, aminek mindketten részesei, olyan mondanivalót keressünk, amiről a másik is szívesen beszélne a másikról: figyeljük meg, mit csinál, visel, olvas, a legtöbb ember szeret magáról beszélni önmagunkról: ne szolgáltassunk önként információt magunkról, ha valaki nem kérdez személyes dolgainkról, ne untassuk családi drámákkal három módon kezdhetünk: felteszünk egy kérdést, véleményt nyilvánítunk, közlünk egy tényt A meggyőző közlés A meggyőzés során a befogadó véleményében tartós és mélyreható változást szeretnénk elérni. Meg kell, hogy értse érveinket, majd el kell fogadnia. Sikerességét meghatározó tényezői: a kommunikáció forrása, azaz ki mondja a kommunikáció tartalma, azaz mit és hogyan mondja a kommunikáció befogadója, azaz kinek mondja

6 170 VÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÓ A közlő legyen szimpatikus és legyen hiteles a hallgató számára. Az szimpatikus, általában: akinek kellemes tulajdonságai vannak aki hozzánk hasonló nézeteket vall akit szakértőnek tartjuk aki minket szeret Külsőleg vonzó embereket hajlamosak vagyunk vonzó belső tulajdonságokkal ellátni és ez sajnos fordítva is működik. A szimpátia másik összetevője a szeretetreméltóság. Az emberek általában elfogadhatónak, kellemesnek tartják magukat és a hozzájuk hasonló embereket szeretik. Aki hasonló nézeteket vall, az számunkra szeretetreméltó. A szakértelem (vagy annak feltételezése) főleg az adott témában járatlan, laikus ember szemében növeli a hitelességet. A hitelességet is több tényező befolyásolja. Nem bízunk meg abban, akiről feltételezzük, hogy valamilyen sanda hátsó szándék vezérli, akit néhányszor hazugságon kaptunk, aki túl sűrűn váltogatja nézeteit. A hitelességet növeli, ha valaki saját személyes érdekei ellen érvel. Nem lesz a szemünkben hiteles, aki mást mond, mint amit viselkedése sugall. A meggyőzés második eleme, hogy mit és hogyan mondunk. El kell dönteni, hogy racionális vagy emocionális (érzelmi) érveket használunk. A racionális érvelés általában hozzáértőknél, míg az emocionális érvelés laikusoknál hatásos. Fontos eszköz lehet, ha bemutatjuk a kívánt magatartás esetén várható előnyöket és rámutatunk hátrányaira. El kell döntenünk, hogy egyoldalúan érvelünk-e, vagy kétoldalúságra törekszünk és elmondjuk az ellenérveket is, persze kisebb arányban. A meggyőzés harmadik eleme, hogy kinek mondjuk. Könnyebb meggyőzni azt: akinek nincs előzetes véleménye aki járatlan a témában akinek alapvetően hasonló nézetei vannak aki személyiségéből fakadóan hajlandó mások nézeteinek elfogadására A meggyőzést befolyásolja még: az élethűség a közlő és befogadó közti véleményeltérés nagysága a nyelv- és szóhasználat a kommunikátor önbizalma a befogadó empatikus készsége, stb. A nonverbális kommunikáció jellemzői és funkciói A nonverbális kommunikáció a nem szóbeli kommunikáció, melyek mindig a szóbeli üzeneteket kísérik. Eredetük alapján a nem verbális jelek három csoportba sorolhatók: Örökölt (ontogenetikus) jelek Az egészséges emberekre jellemzők, s a világ minden táján azonos jelentésük van. Ezek az alapérzelmek arckifejezései: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés. Ösztönösen megtanult (filogenetikus) jelek Egy-egy nyelvi közösségre jellemzők, az adott kultúrától függenek, pl.: a fejbólintás, a fügemutatás. Egyezményes (konvencionális) jelek Tudatosan tanult, ismert eredetű és meghatározott céllal használt jelek, pl.: a siket-némák abc-je, a vakok írása. A nem verbális jelek csatornái: tekintet mimika mozgásos kommunikáció gesztus testtartás térközszabályozás emblémák (ruha, haj, dísze) kronémika (az interakció időviszonya) vokális jelek A nonverbális kommunikáció jellemzői: kevésbé kontrollált gyorsabban adjuk és vesszük, mint a szóbeli üzeneteket 2. ábra Nonverbális kommunikáció

7 kevésbé egyértelműek, összetettek nincs egyezményes jelrendszer alapvetően az érzelmek közlésére használjuk, de tényeket is tudunk így állítani VI. MODUL Hatékony kommunikáció 171 adása gyakran spontán és vétele is ritkán tudatos a szóbeli és szavak nélküli kommunikáció gyakran egybefolyik A nonverbális kommunikáció funkciói: segítenek az interperszonális és társas kapcsolatok kezelésében, amiket nem akarunk kimondani, jelezhetjük saját magunkat sem mutathatjuk be szóban, testbeszéddel tesszük a kommunikáció folyamatát sem szóbeli úton irányítjuk, aki át akarja adnia szót, az leviszi a hangot, ránéz, aki szerinte következik, aki át akarja venni a szót, köszörüli a torkát, keresi a beszélő tekintetét, amelyik társaságban ez rosszul működik, ott az erősebb hangú jut szóhoz az attitűdjeinket (belső viszonyítási alap) is nonverbális úton mutatjuk ki (mosollyal, fintorral, stb.) érzelmeinket sokszor könnyebb szavak nélkül kifejezni, nincs is rá elég szavunk A nonverbális jeleket együtt kell figyelni. Ha a jelzések között ellentmondást fedezünk fel, akkor a legkevésbé szabályozottat érdemes mértékadónak tekinteni. A nonverbális kommunikáció csatornái Tekintet A tekintetet a szemöldökünkkel, a szemhéjunkkal és az azokat mozgató izmokkal hozzuk létre. Vizuális emlékezésnél fölfelé nézünk, hallási emlékezésnél lefelé nézünk. Pupillareflex: kitágul, ha érdekel valami, összehúzódik, ha nem érdekel. A tekintetnek a kommunikációs folyamatban szabályozó szerepe van, visszajelzést ad a befogadóról, a megértésről, a témához, a másik személyhez való érzelmi viszonyról. A tekintet a kommunikációs folyamatban többnyire öntudatlan, de különböző társadalmi viszonyokban megszabott lehet az iránya és tartalma. A hosszas rátekintés valakire a kapcsolatteremtés, kapcsolatfelvétel funkcióját is betöltheti. Három fajta nézési módot különböztetünk meg: 1. bizalmas (nem a szemébe nézek, hanem lejjebb), 2. távolsági (amikor a homlokára nézünk), 3. hivatalos (lefelé nézünk a szájáig). A tekintet irányítása Időnként lényeges lehet, hogy kommunikáló partnerünk tekintetét, hogyan tudjuk 3. ábra Tekintet irányítani, az általunk közölt információ maximális befogadása érdekében. Miként irányítsuk például az egyén tekintetét, amikor könyveket, térképeket, grafikonokat mutatunk be neki? A leghatásosabb módszer a következő: tegyünk egy tollat vagy mutatópálcát a bemutatandó információ forrásra, és ugyan-akkor mondjuk el szóban is, hogy mit lát ezután emeljük fel a tollat, és tartsuk kettőnk szeme között szavaink közben a másik tenyerünk látható legyen A megfigyelések szerint ily módon kommunikáló partnerünk maximálisan magába szívja közlésünket. Mimika, arcjáték A mimika az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak mozgása által. Ezek az érzelmek kifejeznek, minősítenek - így a mimikának jelentős szerepe van a kommunikációban. Az arcon az érzelmek kifejezésében a szemnek, a szemöldöknek és a szájnak van szerepe, ellenben az orrnak nincs. A piktografikus eljárást, mely az arcon csak a három meghatározó pontot veszi figyelembe, ezek egyszerű rajzi megjelenítésével ábrázolják az érzelmeket. A mimika nagy része a kommunikációs folyamatban nem tudatos szinten jelenik meg, többnyire a verbális jelentéstartalmat kíséri, egybeolvad vele: mind az adó, mind a vevő az arcra, a szemkörnyékre figyel elsősorban, az arcizmok mozgásával létrejövő arckifejezések a legkifejezőbbek az öröm, a bánat, a meglepődés, az undor, a félelem és düh jelei genetikailag kódoltak, a többit a szocializálódás

8 172 VÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÓ során tanuljuk mutathat társadalmi szabályokhoz kötött jelzéseket is, használatuk tudatos (kacsin-tás, mosoly) az illem megköveteli a szituációnak megfelelő arcjátékot, amikor ajándékot kapunk, ha egy temetésen, vagy egy esküvőn veszünk részt más helyzetekben igyekszünk visszafogni magunkat, pl. pókerarc, fapofa erősen eltérő társadalmi rangú emberek egymás jelenlétében gyakran visszafogják mimikájukat: az alacsony státuszú inkább alázatot, a magasabb inkább lekezelő arcot mutat. Mozgásos kommunikáció A kommunikáció nem verbális jelei közül ide azokat szokták sorolni, amelyekben a mozgás cselekvést és helyváltoztatást is jelent. Ezek a jelzések feltűnőbbek, mint a mimika, itt a mozgás az egész testre kiterjedhet. Gesztus A nem verbális kommunikációnak a gesztus a legkidolgozottabb jelzésrendszere. A gesztusok közé soroljuk a fej, kéz és a kar mozgását. Megfigyelhetünk tudatos, illetve öntudatlan gesztusokat. A fej gesztusai többnyire jól elkülöníthető, világosan értelmezhető jelek. A kéz gesztusai nagyon sokféle és árnyalt jelentést hordoznak. A kéz gesztusai közül nagyon sok tanult, ősi kulturális eredetű. A kéz gesztusaival hívhatunk, elutasíthatunk, tiltakozhatunk, könyöröghetünk, köszönhetünk is. A gesztusok szabályozó funkciót is betölthetnek a kommunikációs folyamatban. A szónoki beszédet kiegészítő gesztusokat funkciójuk szerint két csoportba sorolhatjuk; betölthetnek magyarázó (megértést kell segíteni) és hatáskeltő szerepet (az érzelmi hatás fokozása a cél). A jó gesztikuláció klasszikus hármasszabálya a következő: 1. A könyököt minden gesztusnál el kell vinni a törzstől 2. A gesztust legalább vállmagasságban kell csinálni. Ne a mélyben! 3. A gesztust egy ideig tartani kell, hogy üzenetét felfoghassák Kézfogások: Ha a tenyerem felfelé van, akkor elismerem alábbvalóságomat. Ha a tenyerem lefelé van, uralkodó. Döglött hal kézfogás, amikor semmi élet nincs benne. A másik kezét ne törjük össze. Kesztyűben nem illik kezet fogni. Sajátos kézmozdulatok: A két kéz összedörzsölése: elégedettség. A két kéz összekulcsolása: szorongás. 4. ábra Kézfogás Toronysisak tartás: magabiztosan figyelem a helyzetet. A kéz összesimítása: udvariasság. A karomat fogom: erőszakos vagyok. Összefont kar a mell előtt: védelem, bezárkózás. Csukló markolászása: nyugalom megőrzése. Hátratett kéz: fegyelem, önbizalom, felsőbbrendűség. Állhoz tett kézgesztusok: Állhoz tett nyitott tenyér: unalom. Állsimogatás: gondolkodás. Zárt tenyér az állhoz téve: gondolkodás. Egyéb kézgesztusok: Szájdörzsölés: az agy utasítja tudat alatt a kezet, hogy ne mondjam ki. Füldörzsölés: nem akarja hallania rosszat. Nyakvakarás: kínos helyet. Lábgesztusok: Keresztbe teszem a lábam: védekezés. Ülésmódban lábkeresztezés és a kéz keresztezése: elégedettség. 5. ábra Lábgesztusok Tükörreflex: a láb és a kéz gesztusoknál a beszélgető partner pózát átvesszük. A gesztusok megértését segítő ábrákat találunk Allen Pease: Testbeszéd című könyvében.

9 VI. MODUL Hatékony kommunikáció 173 Testtartás A testtartás (poszturális kommunikáció) a test, álló vagy ülő helyzetével, beszéd közbeni mozgásával foglalkozik. A test mozgása a kommunikáció alatt többnyire tudatlan. Ha érdekel a téma, a partner, akkor teljes testünkkel felé fordulunk, azaz még a testünk is figyel. A test tartása a felek érzelmi állapotára is utal. A megnyilatkozás, megszólalás kezdetét is mindig a test mozgása, a felsőtest kicsi előredöntése jelzi. A testtartás érzelmi állapotot is kifejez: kihúzom magam: elégedettség, összerogyok: elégedetlenség, előredől a testünk: beszélni szeretnék. Közismert testtartás a meghajlás, fejbiccentés, görnyedt járás, lábkulcsolás (nőknél), behúzott nyak, csípőre tett kéz, az áll simogatása, stb. Testtartási hibák: ha beszéd közben hintázik, ha előadás közben túl sokat mozog. Térköz A kommunikációs folyamatban a tér, mint nem verbális jelzés, meglehetősen fontos szerepet játszik. Hall Edward leírta azokat a kulturális szabályokat és szokásokat, melyek a tér használatát befolyásolják, s ezt a tudományterületet proxemikának nevezte. Négy távolságot különböztetett meg: Bizalmas: 0-45 cm - érezzük a másik testének melegét, illatát, látásunk homályos, a partner testének csak egy részét látjuk, beszédünk halk. Személyes: cm - ilyen távolságban vannak az ismerősök, 6. ábra Nem hall, nem lát, nem beszél bizonyos szakmák művelői (fodrász, orvos), innen már élesen látjuk a másikat, nem érezzük teste melegét és illatát, normál hangerőn beszélünk. Társasági: cm - mintegy 3 m-ig tart, itt helyezkednek el az idegenek, ismeretlen, vagy alig ismert személyek. Nyilvános: 360 cm-től nagyobb - ha nagyobb csoporthoz beszélünk, célszerű úgy állni, hogy minél többeket lássunk, 3 m-nél messzebb helyezkedünk el, sok előadó szereti, ha védve van és a pulpitusba áll. A kommunikációs folyamatban felvett távolságot a kulturális szabályok mellett befolyásolja a partnerhez való viszonyunk. A távolság szabályozásáról beszélve nem hagyhatjuk figyelmen kívül az érintést és a szagokat sem. Érintés az érintés a tudatosan szabályozható jelzések közé tartozik társadalmilag erősen szabályozott, figyelembe kell venni a nemet, kort, társadalmi státuszt, a két fél közötti intimitás fokát és még az öltözéket is a leggyakoribb a kézfogás, középkori eredetű, szélsőségei a lagymatag és a túl erős kézfogás, ezekből bizonyos következtetéseket tudunk levonni aki függőlegesen nyújtott kezünket vízszintesre fordítja át, hogy az övé legyen felül, a leigázásunkra tesz kísérletet a kétkezes kézfogás a túlzott barátságosság jele nem őszinte az a kézfogás, mikor közben nem néz az illető a szemünkbe, csak le akarja tudni az üdvözlést Szagok elsősorban az állatvilágban van jelentőségük, szerepe van a szaporodásban, védekezésben, nyomjelzésben hozni természetes testszagokat, zavar a verejték szaga a nyelv is különválasztja az illat és a szag szavakat a párválasztást is erősen befolyásolják a szagok vannak emberi kultúrák is, ahol találkozáskor természetes dolog a másikat megszagolni és még szóba is a mi kultúránkban nem szoktuk szagolgatni egymást, mosakodással, dezodorokkal, illatszerekkel rejtjük el a vigyázni illik az illatszerekkel is, egy tárgyaláshoz friss, üde illat passzol 7. ábra Érintés

10 174 VÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÓ Emblémák (statikus jelek) Elsősorban a ruha, az öltözködés, a hajviselet és a test különböző díszei, a jelvények vagy a jelvény értékű tárgyak. A személyiséget a kommunikációs folyamat első pillanatától kezdve jellemzik. Többségükben tudatosan választjuk őket. Az emblémák használatát mindig az adott kor szokásrendszere, kulturális szabályai és a divat határozzák meg. A bajusz és a szakáll a férfiaknak külön dísze, s emblémaként ez is hordozhat jelentést. A férfiak arcát borító szőrzet a férfiasság jelképe mellett a méltóságot, a hatalmat és a bölcsességet is szimbolizálja. Embléma lehet még: ékszer, a jelvények, az arc festése, a tetoválás stb. A szimbolikus csatornán akaratlagosan vagy akaratlanul küldött statikus szignálok beállítják a kommunikációs helyzetet. Jellemzők: emblémákkal (jelvénnyel) jelezzük valamelyik társadalmi csoporthoz való tartozásunkat az emblémák önmagukban ritkán értelmezhetők, csak együttesen árulkodnak viselőjükről az egyenruha is jellegzetes közlési rendszer, viselői megismerik egymást, tudják, ki a magasabb rangú, milyen egységhez tartozik alkalmasak az el nem mondható közlések helyettesítésére (gazdag, hippi) a minket körülvevő tárgyak is információt hordoznak (főnöki iroda nagysága, orvos autója) összhangban kell lenniük egyéniségünkkel, így lehet kongruens (összeillő, megfelelő) vagy inkongruens (össze nem illő, nem megfelelő) Kronémika 8. ábra Emblémák A legfiatalabb kutatási ág. A kommunikációs folyamat időviszonyait vizsgálja, azt, hogy a beszélgetés résztvevői az egyes beszélgetési szakaszokra (üdvözlés, közlés, búcsú stb.) mennyi időt fordítanak. Vokális jelek A kimondott üzenet mellett a hanggal is nagyon sok mindent kifejezhetünk. Nem mindegy, hogy amit mondunk, hogyan mondjuk. Ebbe a hogyan -ba tartoznak bele a vokális jelek, melyeket gyakran nevez a szakirodalom paralingvisztikai ( a nyelv mellé rendelt ) jelzéseknek. A vokális jeleknek is nagy szerepük van a kommunikáció folyamatában. A vokális jelek csoportjába tartoznak a verbális jeleket kísérő, egy-egy nyelvre jellemző, rendszerbe foglalt és leírt szupraszegmentális tényezők (hangsúly, hangszín, hangerő, ritmus, hanglejtés, tempó, szünet, stb.) Hangjelzéseink egy része független a beszédtől, önállóan információt hordoz: sírás, nevetés, füttyentés, csoszogás, sikítás, ásítás, stb. A beszédhez kapcsolódó hangjelzéseket két nagy csoportba osztjuk: Szorosan az adott beszédhez kapcsolódó pillanatnyi szituáció jellemzői: a hangerő a hangmagasság a beszédsebesség a beszédtempó és a beszéd ritmusa a hanghordozás (barátságos, hűvös) a hangsúlyozás A beszélő tartós személyiségjegyei által meghatározottak: az akcentus a tájszólás a beszédhiba az érthetőség a személyes hangminőség Amit a beszédről tudni kell: A jó hangsúlyozás erős fegyver a beszélő kezében mind pozitív, mind negatív értelemben. A beszédtempó az adott helyzethez is kapcsolódik, izgalmi állapotban gyorsabban beszélünk, ha valamit nyomatékosítani szeretnénk, lassabban. Aki nálunk lényegesen gyorsabban közli mondanivalóját, az számunkra hadar.

11 VI. MODUL Hatékony kommunikáció 175 Érthetőségünket nagymértékben befolyásolják a beszédszünetek. A jó helyen tartott szünet elválasztja az össze nem tartozó részeket, és egybeforrasztja az összetartozókat. Közlésünk meggyőző erejét befolyásolja akcentusunk, kiejtésünk. A magasabb státuszúakra jellemző kiejtés általában meggyőzőbb. ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. Sorolja fel a kommunikáció tényezőit! 2. Sorolja fel a kommunikáció során a feladó problémáit! 3. Sorolja fel a nonverbális kommunikáció csatornáit! AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSA 1. A kommunikáció tényezői: adó (küldő) vevő (befogadó) információ (amelyet az adó a vevőnek eljuttat) csatorna (közeg) kód (valamilyen közös kifejezőeszköz, mely a megértést szolgálja) 2. A fogadó problémái: eleve szelektálunk, csak azt halljuk meg, ami érint, érdekel minket gond lehet az empátia, beleérző képesség hiánya gyakran menetközben elfelejtjük, amit hallunk előfordul, hogy, a feleknek egy szó mást-mást jelent (pl. vakáció) a szavak hangulati jelentése szövegkörnyezet függő az aktív figyelem hiánya passzív tevékenységnek tartja, azt hiszi, tud figyelni akaratlanul is figyelés helyett a választ fontolgatja kiemel egy-egy részt és annál leragad elkalandozik egy pici információ hallatán 3. A nem verbális jelek csatornái: tekintet mimika mozgásos kommunikáció gesztus testtartás térközszabályozás emblémák (ruha, haj, dísze) kronémika (az interakció időviszonya) vokális jelek Felhasznált irodalom Geoffrey Moss: Az eredményes kommunikáció kézikönyve Bagolyvár Könyvkiadó Allan és Barbara Pease: A testbeszéd enciklopédiája Park Ajánlott irodalom

12 176 VÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÓ Az aktív figyelem - Ajánlott időráfordítás: 2 óra elmélet, 2 óra gyakorlat Esetfelvetés Azt halljuk meg, amire figyelünk. Két ember megy egy forgalmas nagyváros zsúfolt utcáján. Egyszer csak az egyik felkiált: Hallgasd csak, egy tücsök! - De a másik nem hallja. Megkérdezi az elsőt, hogy volt képes meghallani a tücsök ciripelését a város forgatagában. Az első ember zoológus volt és megtanulta, hogy a természet hangjaira figyeljen, de nem mondta meg a másiknak. Inkább kivett egy érmét a zsebéből, és a járdára ejtette. Sokan felfigyeltek a zajra és körülnéztek. Azt halljuk mondta amire figyelünk. Bhagwan Shree Rajneesh A természet csak egy nyelvet adott az embernek, de két fület, hogy kétszer annyit füleljünk, mint amennyit beszélünk. Epiktétosz Egyszer egy diák megkérdezte a professzorát: - Tanár úr! Mi a jó társalgás titka? A professzor feltartotta egyik ujját és ezt mondta: - Hallgass! - Hosszú szünet után a diák megszólalt: - Hallgatok:.. és?- Hát ez a titka válaszolta a professzor. Hallgassuk figyelmesen a másikat! Szakmai információ tatalom Hallani nem annyit tesz, mint odafigyelni Az odafigyelés összpontosítást és energiát igényel. Az odafigyelés aktív készség, mely a halláson kívül még több érzékre támaszkodik. Olyan készség, mely fejleszthető, és fejlesztenünk is kell. Hogyan mérjük fel a rossz figyelési szokásainkat? Fejlesszük ki magunkban az odafigyelés, vagyis a figyelmes hallgatás szokását! Szűrjük ki, milyen rossz szokásaink zavarják, hogy pontosan értsük a másikat! 1. Összpontosítás hiánya. Gyakran előfordul, hogy álmodozunk és nem halljuk a másikat. 2. Rossz testhelyzet. Elnyúlunk és fizikailag, szellemileg ellazulunk a székben, ahelyett, hogy éberek lennénk. 3. Előítélet a beszélővel és a témával szemben. Ezt már hallottam! Van olyan, hogy azért kapcsolunk ki, mert nem érdekes a téma vagy unalmasnak tartjuk a beszélőt. 4. Lustaság. Terhesnek tarjuk, hogy odafigyeljünk nehéz és sajátos megközelítést igénylő témákra. 5. Érzelmi rövidzárlatok. Bizonyos szavak vagy kifejezések indulatos érzelmeket gerjesztenek bennünk. Ilyenkor előítéleteink vagy korábbi tapasztalataink miatt kikapcsolunk. 6. Túlbuzgó jegyzetelés. Indokolatlanul sokat jegyzetelünk, ezért elveszítjük az előadás fonalát. 7. Gondolati vita a beszélővel. Gondolatban vitatjuk a hallottakat vagy egy olyan kérdéssel foglalkozunk, amit majd fel akarunk vetni. 8. Tettetett figyelem. Úgy próbálunk másoknak imponálni, hogy figyelmet tettetünk, miközben a gondolataink máshol járnak. 9. Szinkronhiány. Eltérés van a másik beszédének és saját gondolatainknak a sebessége között. Esetleg lemaradunk a részek összegzése, kérdések mérlegelése miatt. 10. Figyelem elterelése. Szomszédunknak megjegyzéseket teszünk az előadóra. Firkálgatunk vagy olvasunk. 11. Könnyen elterelhető figyelem. Éberek vagyunk minden külső zajra, vagy ha valaki járkál körülöttünk. 12. Az előadó iránti empátia hiánya. Nem éljük bele magunkat a másik helyzetébe. 13. Süketség az érzelmi üzenetekre. Csak a szavakat halljuk, és nem figyelünk a hangszín változásaira, a metakommunikáció más formáira. 9. ábra Figyelem Javítsunk odafigyelési szokásainkon! Összpontosítás nélkül nincs figyelmes hallgatás.

13 VI. MODUL Hatékony kommunikáció 177 Most vegyük sorra a fenti pontokat, és elemezzük odafigyelési szokásainkat. Osztályozzuk magunkat egy 0-tól 10-ig terjedő skálán. Látva a fő hiányosságainkat, ki fogjuk tudni jelölni a célokat. Legyünk magunkkal őszinték. Például: Összpontosítás nagyon gyenge közepes kiváló Döntsük el, melyik rossz szokással akarunk először foglalkozni. Készítsünk feljegyzéseket róla, füzetbe, határidőnaplóba, egy névjegy hátoldalára, bárhová. A lényeg, hogy gyakran lássuk és olvassuk. A feljegyzések arra jók, hogy állandóan emlékeztessenek bennünket, milyen keményen kell dolgoznunk szokásaink megváltoztatásán. Egy idő elteltével értékeljük újból magunkat a skálán. Ha elégedettek vagyunk, vágjunk bele egy másik szokásba. És most vegyük sorra az előbbi tizenhárom pontot. 1. Összpontosítás hiánya Ne hagyjuk, hogy gondolataink elkalandozzanak! Gyakran elkalandoznak a gondolataink? Nem tudunk koncentrálni? Kikapcsolunk? Hajlamosak vagyunk eljátszadozni egy-egy gondolattal, akadályozva új gondolatok megértését? Álmodozunk? Értékeljük magunkat egy skálán. Legyünk őszinték! Gyógymód Dolgozzunk ki egy önfegyelmezési csomagot! Íme néhány ötlet. Ha nehéz odafigyelnünk, tegyünk fel magunknak ilyen kérdéseket: Mit akar mondani az előadó? Melyek azok a főbb állítások, amelyekről meg akar győzni? Honnan veszi, amit mond? Mi erre a bizonyítéka? Mire akar kilyukadni? Mit árul el a testbeszéde? Mit hallottunk eddig? Mit tanultam abból, amit mondott? Mi újat tudtam meg? Hogyan hasznosíthatom ezt a tudást? Hogyan érinti az érdekeimet, amit mond? Mi hasznom van belőle? Célszerű ezeket az agyserkentőket egy cédulára felírva mindig magunkkal hordani. Amikor előadást hallgatunk, mindig tegyük fel magunknak ezeket a kérdéseket, és: próbáljuk meg előre kitalálni, mit fog mondani az előadó, koncentráljunk az üzenetre keressük a mélyebb jelentéseket, ismételjünk idézzük fel, hogy mit mondott eddig, emlékezetünk tesztelésére és fejlesztésére tegyünk fel kérdéseket. A hatékony odafigyelés elengedhetetlen feltétele a tárgyilagosság. Tegyünk úgy, mintha riporterek lennénk és egy nagy csoport megbízásából hallgatnánk az előadást. Próbáljuk meg kiemelni azokat a pontokat, melyek a legtöbb embert érdekelnék. Összpontosító képességünket azzal is fejleszthetjük, hogy úgy teszünk, mintha valakinek be kellene majd számolnunk a hallottakról, vagy folyamatosan kérdéseket teszünk fel önmagunknak. Az ilyen odafigyelés kemény munka és fárasztó, de megéri. 2. Rossz testhelyzet Üljünk egyenesen és éberen kövessük a másikat. Ő pozitívan reagál az ilyen figyelemre. A legtöbb ember, amikor előadáson vagy megbeszélésen vesz részt, kényelmesen elterül a székén, állát feltámasztja a kezével vagy üvegesen bámul a semmibe. A beszélő viszont azokhoz szól, akik csillogó szemmel nézik őt, akiknek nem lankad a figyelme, bátorító hangokat adnak, és intelligens kérdéseket tesznek fel, olyan kérdéseket, amelyek érdeklődést tükröznek, olyan kérdéseket, melyek arra ösztökélik őt, hogy további részleteket áruljon el. Gyógymód 10. ábra Rossz testhelyzet Üljünk egyenesen, legyünk élénkek és tükröződjék rajtunk, hogy érdeklődéssel várjuk, mit fogunk hallani. A beszélő reagálni fog a bátorításunkra, és mondandóját mozgalmasabban és érdekesebben fogja előadni.

14 178 VÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÓ 3. Előítélet a beszélővel és a témával szemben Ne utasítsuk el a másik üzenetét csak azért, mert megjelenése nem tesz ránk jó benyomást! Vannak, akiknek olyan karizmája, olyan személyes ereje vagy varázsa van, hogy spontánul is megnyílunk arra, amit mondanak. Mások nem keltik fel az érdeklődésünket és untatnak. Elutasítjuk őket a mondandójuk, a megjelenésük, a beszédük vagy zavaró modorosságuk miatt. Néha a témát találjuk unalmasnak. Ezt már mind hallottam minek figyeljek oda? Elutasítjuk a témát, mert nem érdekel minket? Elutasítjuk a másikat, mert unalmasnak tartjuk? Ha igen, kikapcsolunk, és töprengeni kezdünk a munkánkon, a személyes problémáinkon és más dolgokon. Gyógymód Koncentráljunk az üzenetre! Keressük az új szempontokat, ezek fényében vegyük nagyító alá eddigi ismereteinket. Ne a kinézetük után ítéljük meg az embereket! Ha a másik meg tudja mozgatni a gondolatainkat vagy új ötleteket ad, mindegy, hogy néz ki. Ha eszünkbe jut Albert Einstein vagy Ghandi, megjelenésükkel ők sem tettek túlzottan pozitív benyomást az emberre. Üzenetük azonban megváltoztatta a világot. 4. Lustaság Ne sajnáljuk az erőfeszítést a nehéz gondolatok megértésére! Gyakran fordul elő, hogy nem megyünk el nehéz, bonyolult témákról szóló előadásokra? Van, hogy álmodozunk, nem összpontosítunk, csak félig figyelünk oda? Terhesnek találjuk, hogy a nehéz témákra is odafigyeljünk? Gyógymód Egy nehéz előadás előtt keressünk meg egy a kérdésben járatos kollégát vagy barátot, és beszélgessünk el vele a tárgykörről. Kérjük meg, hogy magyarázza el, mit jelentenek bizonyos dolgok, milyen elméletek, elvek stb. léteznek. Ezután olvassunk valamit a téma szakirodalmából. Egy kis erőfeszítéssel megkönnyíthetjük az eddig keménynek és unalmasnak tartott tárgy megértését és fokozhatjuk az érdeklődésünket. 5. Érzelmi rövidzárlatok Ne vonjuk meg a másiktól a figyelmünket csupán azért, mert mondandójának ez vagy az a része negatív érzelmeket ébreszt bennünk! Bizonyos emberek, szavak, élmények érzelmeket kavarnak bennünk, és figyelmünk rövidzárlatára vezetnek. Próbáljuk meg az előítéleteink vagy bizonyos szavak keltette reakcióinkat visszafogni. Az abortusz és kábítószer szavak gyakran erős indulatokat gerjesztenek. Vitatni kezdjük magunkban a hallottakat, és ettől kezdve már nem figyelünk arra, mit mond a másik. Gyógymód Két-három hétig hordjunk magunkkal egy füzetet, amelybe feljegyezzük azokat a szavakat, nézeteket és gondolatokat, melyek felkavarnak vagy felmérgesítenek bennünket. Azoknak az embereknek a nevét is írjuk föl, akik felidegesítenek. Ezután osztályozzuk az emberekre, szavakra vagy gondolatokra adott reakcióinkat egy 0-tól 10-ig terjedő skálán Tetszik Nem tetszik Zavaró Felkavaró Nagyon idegesítő Ha 5-ös vagy ennél nagyobb pontszámot adunk, próbálkozzunk a következő módszerrel. Vegyünk egy névjegykártyát, és írjuk fel a hátára ezt a négy szót: Most hallgass, később vitatkozz! Valahányszor egy felkavaró kifejezéssel vagy gondolattal találkozunk, ügyeljünk arra, hogy meghallgassuk a másik véleményét. A kártyát addig tartsuk a zsebünkben, tárcánkban vagy a táskánkban, amíg azt nem érezzük, hogy már anélkül is kordában tudjuk tartani az indulatainkat. Lehetőséget kell adnunk másoknak, hogy elmondják mondandójukat. Hagyjuk, hogy befejezhessék, hogy kifejthessék az érveiket. Legyünk türelmesek, és ne szakítsuk félbe a másikat. Ha megértjük őt, könnyebb lesz nyugodtan és logikusan előadni saját véleményünket. 6. Túlbuzgó jegyzetelés Ne jegyzeteljünk annyit, hogy elveszítsük a fonalat! Tanuljunk meg helyesen jegyzetelni! Tény és való, hogy akik jegyzetelnek, könnyebben emlékeznek. De a jegyzetelésnek is megvan a maga trükkje. Ha elveszünk a részletekben, nem tudunk lépést tartani a beszélővel és elveszítjük a logikai fonalat. 11. ábra Túlbuzgó jegyzetelés

15 VI. MODUL Hatékony kommunikáció 179 Gyógymód Csak a legfontosabb dolgokat írjuk le, méghozzá két oszlopba: 1. Tények 2. Értelmezések Figyeljünk arra, hogy egy-egy tényt hogyan értelmez az előadó. Hagyjuk a részletes jegyzeteket, hacsak nem olyan új témáról van szó, amivel még foglalkozni akarunk. Ha szükséges, kérjünk egy másolatot az előadásból. Sok időt takaríthatunk meg, ha megtanulunk gyorsírni vagy kitaláljuk a saját gyorsírásunkat. 12. ábra A lényeget írjuk le Rövidíthetjük a többször visszatérő neveket úgy, hogy csak először írjuk le, aztán monogramot használunk helyettük. 7. Gondolati vita a beszélővel Hallgassuk végig a másikat, és csak akkor tegyük szóvá hiányérzetünket, ha a kérdésről nem beszélt! Legtöbbünk az érvelés gyenge pontjait keresi, különösen hajói ismerjük a témát vagy van tapasztalatunk a területen. Már az érvelés egyetlen apró hibája is elindíthatja bennünk a vitát. A következő perceket aztán azzal töltjük, hogy azt a kérdésünket fogalmazgatjuk, amellyel megmutathatjuk, milyen okosak is vagyunk. Mivel ki-be kapcsoljuk a figyelmünket, egész részekről maradunk le. Ezért aztán előfordulhat, hogy olyasmit kérdezünk, amivel a másik már foglalkozott. Gyógymód A megoldás egyszerű. írjunk le pár szót a témáról, amit a végén meg akarunk vitatni, ezután összpontosítsunk a beszélőre. Az előadás végén feltehetjük a kérdésünket (ha még nem tették fel mások), vagy kommentálhatjuk az előadó egyikmásik megállapítását. 8. Tettetett figyelem A tettetett figyelem fenntartása akkora erőfeszítést igényel, hogy nem sokat értünk meg abból, amit a másik mond. Nem tudom, megtörtént-e már a tisztelt olvasómmal, hogy úgy próbált jó benyomást tenni a körülötte ülőkre, hogy megjátszotta az elmélyült odafigyelést. Megfelelő arckifejezést, testhelyzetet vett fel stb. Ha ezt tette, tapasztalhatta, hogy maga a tettetés épp annyi energiánkba kerülhet, mint a figyelem, ráadásul csak magunkat csapjuk be. Nincs értelme ennyi energiát befektetni, hogy aztán semmire se emlékezzünk. Gyógymód Képzeljük magunkat az előadó helyébe! Próbáljuk meg kitalálni, hogyan reagálnánk, amikor észrevesszük, hogy a közönség csak tetteti, hogy figyel. Ha nem hallják, amit mondok, mi értelme az előadásnak? Vagy fektessünk energiát az odafigyelésbe és a tanulásba, vagy ne pazaroljuk se a saját időnket, se az előadóét! 9. Szinkronhiány Ügy is felfüggeszthetjük a figyelmünket, hogy közben vesszük az üzenetet Az 1940-es években Dr. Harry Goldstein az Egyesült Államok Columbia Egyetemén bebizonyította, hogy a szokásosnál háromszor gyorsabb beszédre is oda tudunk figyelni minden különösebb információveszteség nélkül. Az így felszabaduló időt gyakran arra használjuk, hogy álmodozzunk vagy elkalandozzunk. Gyógymód Ahelyett, hogy ezt az időt elvesztegetnénk, használjuk arra, hogy fölerősítjük az előadó üzenetét. Foglaljuk össze, amit hallottunk! Próbáljuk megjósolni, mi következik. Próbáljuk arra használni az időt, hogy rögzítsük magunkban az elhangzottakat. 10. Figyelem elterelése Álljunk ellen a vágyunknak, hogy csevegéssel vagy egyéb módon eltereljük az előadóról a figyelmet! Még ha a helyzet úgy kívánja is, akkor se tegyünk megjegyzéseket a szomszédunknak, ne beszélgessünk vele előadás közben. Ne rendezgessük a papírjainkat, ne olvassunk valami mást! Álljunk ellen a firkálgatás csábításának! Ne csapjuk be magunkat azzal, hogy egyszerre tudunk firkálni és figyelni az előadóra. Talán csak egy-két vonallal kezdjük, de hamarosan annyira beleveszünk művészi firkálmányainkba, hogy már nem 13. ábra Csevegés

16 180 VÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÓ halljuk, miről van szó. Gyógymód Tegyük el a csábító dolgokat: a tartalék ceruzákat és a papírokat! Csak a fontosabb tényeket, adatokat és értelmezéseket írjuk le! Ne rajzolgassunk, ne firkáljunk a jegyzetünkbe! 11. Könnyen elterelhető figyelem Próbáljuk előre elkerülni a mások által okozott kellemetlenségeket! Vannak, akiket könnyen megzavar a mocorgás, a beszédes szomszédok, az előadó modorosságai, ha emberek járkálnak a teremben, vagy ha az utca zaja behallatszik. Nem kell elviselni az ilyen zavaró körülményeket. Gyógymód Keressünk olyan helyet, ahol nem terelhetik el könnyen a figyelmünket. Üljünk előre, közel az előadóhoz, úgy, hogy jól lássuk a vetítővásznat vagy a táblát. Ha az előadóterem hátulsó felében ülünk, sokkal valószínűbb, hogy a szomszédaink beszélgetni akarnak velünk. Ne beszéljünk a szomszédainkkal előadás közben a csevegéssel az ő idejüket és saját időnket is vesztegetjük. Ne olvassunk vagy firkáljunk! Összpontosítsunk arra, hogy mit mond az előadó és jegyzeteljünk! 12. Az előadó iránti empátia hiánya Lehet, hogy a kinézete, a származása vagy meggyőződése miatt utasítjuk el az előadót Könnyű elutasítani valakit a ruházkodása, a frizurája, a hanglejtése, a származása vagy az eltérő meggyőződése miatt. Ne pazaroljuk arra az időnket, hogy magunkban az előadó kifejezésmódját bíráljuk! Még akkor se tegyük ezt, ha rossz az előadás, hiszen lehet, hogy nagyon fontos az üzenet. Akik irigylik az előadótól a sikert, nem igazán tudnak odafigyelni, mert egyfolytában a hibákat keresik. Gyógymód Próbáljuk megérteni az előadó szempontjait legyünk toleránsak! Mondjunk magunknak ilyeneket: Biztos, hogy nagyon sokat tud, különben nem hívták volna meg. Nem szabad kritizálnom az előadásmódját. A mondandó sokkal fontosabb, mint a haja és azok a ronda ruhák. Ha engem kérnek fel, én miről tudtam volna beszélni? A figyelmes hallgatás kulcsa, hogy megkérdezzük magunktól: Mire tudom használni ezeket az információkat? Válasszuk el az értékes búzát az ocsútól! Keressük a hasznos gondolatokat! Kérdezzük meg magunkat: Ha a jövő héten nekem kellene erről beszélnem, min változtatnék? 13. Süketség az érzelmi üzenetekre A testbeszéd ugyanolyan fontos, mint a hallottak. Keressük a nonverbális jeleket! Az odafigyelés többet jelent annál, hogy hallunk a fülünkkel. Figyeljünk oda az érzelmi üzenetekre. Próbáljuk meghallani a hangszínváltozásokat. Lehet, hogy az előadó bizonyos dolgokat hangosan és tisztán hangsúlyoz, míg másokat motyogva mond. A bizonytalankodás, az arckifejezés, a testtartás, a gesztikuláció, a szemmozgás, a ziháló légzés vagy akár még az izzadás is mind része az üzenetnek. A ruha stílusa és az előadó ápoltsága is segít abban, hogy értelmezzük az elmondottakat. Gyógymód Figyeljünk oda az érzésekre! Figyeljünk oda a hangszín változásaira! Figyeljünk oda az árulkodó szavakra! Figyeljünk a torzításokra! A figyelmes hallgatás tíz szabálya 1. Ne beszéljünk! Az ember nem tud figyelni, ha beszél; és ha beszél, nem tanul. 2. Könnyítsük meg a beszélgető partnerünk dolgát! Bátorítsuk a beszélőt! Szavaink tükrözzék, hogy megértjük az érzelmeit. Például: Sajnálom, hogy döntésem felkavarta önt. Értékelem, amit mond. Van javaslata, hogy mit tehetnénk? 3. Magatartásunk tükrözze, hogy figyelünk arra, amit mond!

17 VI. MODUL Hatékony kommunikáció 181 Úgy kell viselkednünk, hogy aki beszél, lássa rajtunk az érdeklődést. Szenteljük neki teljes figyelmünket. Fejbólintással, gesztusokkal mutassuk ki, hogy hallgatjuk. Tegyünk bátorító megjegyzéseket, pl.: Igen, értem, mit akar mondani. 4. Kapcsoljuk ki a zavaró tényezőket! Teremtsünk olyan környezetet, melyben semmi sem tereli el a figyelmünket. Csukjuk be az ajtót, kapcsoljuk ki a rádiót, ne firkáljunk, ne sétálgassunk, miközben a másik beszél. 5. Hangolódjunk rá a beszélő érzelmeire! Próbáljuk beleképzelni magunkat a másik helyzetébe, próbáljuk megérteni az ő szempontjait: Miért mondta ezt? Mi oka van rá? Én mit mondanék vagy tennék az ő helyében? 6. Legyünk türelmesek! Hagyjunk elég időt arra, hogy meghallgassuk a másikat! Ne szakítsuk félbe! Ne nézegessük az óránkat! 7. Tartsuk kordában az érzelmeinket! Ha elragadnak az érzelmeink, nem tudunk figyelni a másikra. Szavaknak helytelen jelentést fogunk tulajdonítani, és lehet, hogy félreértjük az üzenetet. 8. Kerüljük az éles vitát és óvatosan bíráljunk! Kérdezzünk, de semmi esetre se támadjunk! Igyekezzünk megnyitni a másikat. Valóban így látja? Milyen tények támasztják alá az érveit? Ha védekezésre kényszerítjük a beszélőt, bezárkózhat vagy elragadhatják az érzelmei. Kerüljük a vitát! 9. Kérdezzünk! Ez bátorítja a másikat és mutatja, hogy figyeltünk. Kérdéseinkkel segítsük véleményének kifejtését, így könnyen körüljárható bármilyen téma. Az ilyen kérdés például, hogy: Miért gondolja így? meglepően sok információt szolgáltathat. 10. Foglaljuk össze, ismételjük meg, értelmezzük a hallottakat! Időről időre foglaljuk össze, hogyan értjük, amit a másik mondott. Ismételjük meg a szavait. Ez segíti őt, hogy a lényegnél maradjon és kizárja, hogy félreértsük őt. ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK Soroljon fel olyan rossz szokásokat, amelyek a leggyakrabban megakadályozzák az aktív figyelmet! Összpontosítás hiánya. Rossz testhelyzet. Lustaság. Érzelmi rövidzárlatok. Túlbuzgó jegyzetelés. Tettetett figyelem. Szinkronhiány. Figyelem elterelése. AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSA Előítélet a beszélővel és a témával szemben. Gondolati vita a beszélővel. Könnyen elterelhető figyelem. Az előadó iránti empátia hiánya. Süketség az érzelmi üzenetekre. Felhasznált irodalom Geoffrey Moss: Az eredményes kommunikáció kézikönyve Bagolyvár Könyvkiadó 1989.

18 182 VÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÓ Ajánlott irodalom F. N. Gonobolin : A figyelem fejlesztése Tankönyvkiadó 1979 Kulturált viselkedés az üzleti életben - Ajánlott időráfordítás: 2 óra elmélet, 2 óra gyakorlat Esetfelvetés Tudjuk-e mi illik? Tudni illik, hogy mi illik Még ma is ott cseng a fülemben és látom magam előtt, ahogy Feleki Kamill mondta, és mutatóujjával mutatta a fenti címben megfogalmazott mondatot. Kit ne idegesített volna, amikor egy üzleti ebédnél a partner gondolkodás nélkül felveszi a mobilját. Vagy egy meeting alatt azt látni, hogy szinte mindenki a mobiljába mélyed, s nem lehet tudni, hogy mit is művel valójában, merthogy nem jegyzetel, az felettébb valószínű. Nők a jobb oldalra, kikapcsolt mobil a nézőtérre, ásításkor a kéz a száj elé, tüsszentéskor úgyszintén. Sok alapvető illemszabályunkkal nem vagyunk tisztában, és azt még kevesebbről tudjuk, miért is alakult ki. Tudja mindenki, hogy tunkolni - azaz villára tűzött kenyérdarabkákkal mondjuk pörkölt lében mártogatni - nem illik. Pedig jó! Akkor legyünk engedékenyek, s tegyünk kivételt a szigorú szabály alól. Mondjuk azt: otthon, egymás között, nem is olyan nagy illetlenség. De egy díszvacsorán szigorúan tilos. Tehát illik tudni, hogy tunkolni nem illik. 14. ábra Tudni illik, hogy mi illik Szakmai információ tartalom Gyakorlati szituációk az üzleti életben A kulturált viselkedés egyrészt jó benyomást kelt üzleti partnerünkben, másrészt segít a kínos helyzetek elkerülésében. Az illemszabályokat viszont csak akkor vagyunk képesek alkalmazni, ha társunk is ismeri azokat. Apró kellemetlenségek nem illik ásítani tüsszentéskor használjunk zsebkendőt, és ma már nem illik egészségére kívánni csukláskor kérjünk elnézést és vonuljunk félre orrunkat időnként ki kell fújni, de nem trombitálva ha leesszük magunkat, ne törődjünk vele, ha zavaró, a mosdóban tisztítsuk le Bemutatkozás, bemutatás, köszönés A társadalmi életben a bemutatkozás a kezdete minden ismeretségnek. Be kell mutatkozni személyes találkozáskor, ha először találkozunk. Hogy magunk mutatkozzunk be valakinek, arra leggyakrabban hivatalos vagy üzleti látogatáskor, társaságban, fogadáson van szükség. Hivatalos, üzleti látogatás, tárgyalás esetén, ha az előzetes bejelentkezés és egyeztetés megtörtént, a tárgyalópartner

19 VI. MODUL Hatékony kommunikáció 183 ilyenkor már tudja, kivel áll szemben, így vele a bemutatkozás formális, rövid, lehetőleg névjegycserével, utána azonnal a tárgyra lehet térni. (Előzetes bejelentkezés nélküli hivatalos, üzleti látogatást kerülni kell.) a férfi mutatkozik be előre a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek, a alacsonyabb státuszú a magasabbnak a férfit mutatjuk be a nőnek, a fiatalabbat az idősebbnek, a alacsonyabb státuszút a magasabbnak bemutatáskor először mondjuk annak a nevét, akinek bemutatunk valakit, utána az udvariassági formula, majd a bemutatott neve kézfogásnál nem a bemutatott nyújtja előre a kezét, meg kell várnia a másik felet a bemutatkozáshoz fel kell állni ügyeljünk az artikulációra, ha nem értettük a másik nevét, kérdezzük meg nem kell mindenkinek bemutatkoznunk ha érkezünk valahova és bejelentkeztünk: elég köszönni és a nevünket mondani, ha nem jelentkeztünk be: plusz honnan jöttem, mi a beosztásom, milyen célból és kit keresek A bemutatkozás formája: köszönés név (formula: Engedje meg, hogy bemutatkozzam... ) vállalat vagy foglalkozás (ha az alkalom megkívánja) A bemutatás formája: Rövid bemutatás Pl. Mr. Smith Mr. Little. Közvetítve Pl.,, Uraim (hölgyeim), kérem Önöket, ismerkedjenek meg!,, Hadd ismertessem össze önöket! Ha nem értettük a nevet visszakérdezhetünk. Pl.,, Bocsánat, nem értettem pontosan a bemutatkozásnál a nevét! Köszönés Az üdvözlés a köszönés a legáltalánosabb és leggyakoribb érintkezési forma, bevezetője minden - új, vagy ismétlődő - kapcsolatnak, bizonyos helyzetekben idegenek között is kívánatos. azt jelezzük, hogy észrevettük a másikat célszerű megválasztani, hogy kinek, hogyan a köszönés elmulasztása, vagy nem fogadása udvariatlanság a belépő köszön előre a bent lévőknek, a férfi a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek és az alacsonyabb státuszú a nagyobbnak (ez sorrend is) a köszönéseink egy része napszakhoz kötődik, rövidíteni neveletlenség a nőknek a férfiak, és az idős embereknek általában kezét csókolom -mal a tegező viszonyban lévők szervusz -szal vagy annak divatos formájával kiegészülhet formalitásokkal: kalapemelés (csak férfiak, kb. 3 lépés távolságban, az érkezőtől távolabb lévő kézzel), kézcsók (a száj nem érinti a kezet), ölelés, csók, intés, bólintás, meghajlás Ajándékozás ajándékozni öröm, adni jó, rossz érzés, ha visszautasítanak, nem fogadják el a magánéletben bármit ajándékozhatunk a viszonyunk és az alkalom figyelembe vételével nászajándékként csak közös dolgot adhatunk jobb érzést okoz a gyakori kis figyelmesség, mint a ritkább nagy értékű az üzleti életben kétféle ajándék van: figyelmességi: kis értékű, nem jár jelentős vagyongyarapodással 15. ábra Üzleti ajándék lekötelező: előbbi ellentéte, elvárnak érte valamit, megvesztegetés jellegű lehet, vissza lehet utasítani vagy hasonló értékű ajándékkal lehet kompenzálni az üzleti életben tabunak számít: készpénz, csekk, értékpapír, fehérnemű, élőállat, kaktusz, piperecikk, kozmetikum, bóvli, giccs, háztartási tárgyak, gyenge minőségű, értéktelen, vagy nehezen szállítható tárgyak, élelmiszer, és olyan dolgok, melyek sérthetik ügyfelünk politikai, vallási, erkölcsi meggyőződését, vagy kellemetlen dologra emlékeztetik, külföldi félnél ügyelni kell a vámszabályokra

20 184 VÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÓ legyen személyre szabott, praktikus, emlékeztessen ránk, lehet CD, könyv, irodaszer, trikó, mappa, toll, ital, népművészeti cikk, márkás porcelán, stb., esetleg célszerű logóval ellátni becsomagolva illik átadni néhány kísérőszóval a megajándékozottnak ki kell csomagolni, kivéve, ha az átadótól erre felmentést kap, de akkor közölni kell, hogy mi van benne ha kínálható dolgot kapunk, a jelenlévők között körbe kell kínálni, utoljára a meg-ajándékozott vesz nőknek szép ajándék a virág, legyen páratlan számú (a páros szám intim kapcsolatra utal), a vágott virágot azonnal vízbe kell tenni, a virág jelkép is Névjegy használat Hivatalos névjegy ( (Jellemzője, hogy csak a munkahelyre és munkakörre (beosztásra) utaló adatokat tartalmazza.) Magánnévjegy Kombinált névjegy Hivatalos névjegy elrendezése: Középen: Családi és utónév, rövidítés nélkül (idegen nyelvű névjegy esetén fordítva, de a magyar kiejtés szerint) A név alatt: Tudományos fokozat és beosztás (a tudományos fokozatok országonként nagyon eltérőek lehetnek, ezért lehetőleg ne rövidítsük) Bal alsó sarok: 16. ábra Hivatalos névjegy Munkahely címmel. Jobb alsó sarok: Telefonszám, telefax, (külföldiekkel való rendszeres kapcsolattartás esetén Magyar-ország hívószámát is célszerű feltüntetni.) Fent (középen, vagy a sarokban) A cég emblémája nem kötelező. A alkalmazása azért célszerű, mert az ilyen név-jegy már a reklám kategóriájába tartozik és protokoll célra nem használható. Magánnévjegy elrendezése Középen: Család és utónév, rövidítés nélkül (idegen nyelvű névjegy esetén fordítva, de a magyar kiejtés szerint.) A név alatt: Tudományos fokozat (rövidítés nélkül) Bal vagy jobb alsó sarok: Lakáscím. Jobb alsó sarok: Otthoni telefonszám. 17. ábra Magánnévjegy Kombináltnévjegy elrendezése Középen: Családi és utónév, rövidítés nélkül (idegen nyelű névjegy esetén fordítva, de a magyar kiejtés szerint) A név alatt: Tudományos fokozat s beosztás. Bal alsó sarok: Munkahely címmel és telefonszámmal. Jobb alsó sarok:

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz

Részletesebben

Kommunikáció és tárgyalástechnika. Jegyzet

Kommunikáció és tárgyalástechnika. Jegyzet Kommunikáció és tárgyalástechnika Jegyzet Referiri la websiteul programului: www.huro-cbc.eu Declaratie referitoare la refuzul responsabilitatii: The content of the present device does not necesarily reflect

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése. Kommunikáció. Témacsoportok A kommunikáció fogalama Metakommunikáció Kommunikáció a jogvédelmi munkában. A kommunikációs képesség játszotta a legnagyobb szerepet az emberiség fejlődésében A kommunikáció

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Dr. Mészáros Attila. Kezdetek. Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció. Az emberi kommunikáció fajtái

Dr. Mészáros Attila. Kezdetek. Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció. Az emberi kommunikáció fajtái Kezdetek Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció 4. Non-verbális kommunikáció A Gutenberg galaxis Fotográfia A közlekedés fejlıdése új kommunikációs igényeket gerjeszt kommunikáció

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus Önnek bizonyára van elképzelése önmagáról mint személyes kommunikátorról, ezen belül arról, hogyan érzékeli önmaga kommunikációs módját, más szavakkal: kommunikációs

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés

Részletesebben

Testünk beszél helyettünk is. Az árulkodó kéz

Testünk beszél helyettünk is. Az árulkodó kéz Testünk beszél helyettünk is Az árulkodó kéz Az élő szóban történő párbeszéd 2008. április 5. Baczkó Norbert Testbeszéd, Diákakadémia 2 Az első benyomás kialakításában 60-80% szerepe van a testnyelvi jeleknek.

Részletesebben

Mi illik, mi nem illik?

Mi illik, mi nem illik? Mi illik, mi nem illik? Az illemszabályok minden emberre egyformán vonatkoznak. Nincsenek külön illemszabályok a felnőtteknek és külön gyerekeknek. Az illemszabályok szinte minden helyzetben meghatározzák

Részletesebben

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története Kommunikációelmélet VII-VIII. előadás A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei A testbeszéd kutatásának története A 20-ik század előtt Charles Darwin Az érzelmek kifejezése az embernél és

Részletesebben

Gyógyszerészi pszichológia. Raffai Gellért Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet raffai.gellert@sph.unideb.

Gyógyszerészi pszichológia. Raffai Gellért Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet raffai.gellert@sph.unideb. Gyógyszerészi pszichológia Raffai Gellért Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet raffai.gellert@sph.unideb.hu Irodalom: Pilling J. (szerk): Orvosi kommunikáció. Medicina Könyvkiadó

Részletesebben

Kommunikációs csatornák 2009. november 12. Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó

Kommunikációs csatornák 2009. november 12. Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HATÉKONY ALKALMAZÁSÁNAK MÓDSZEREI Kommunikációs csatornák AZ EMBERI LÉT KAPCSOLATAI Személyek, tárgyak, szerepek és az információ A kommunikáció szót sokféle dologra, jelenségre

Részletesebben

ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM

ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM 1-2. óra Bevezetés. Retorika. Keretezés Szabó Krisztina kriszti.szabo@filozofia.bme.hu 2015. ősz BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 2 MIÉRT LESZ HASZNOS?

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat

Részletesebben

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6 Összefoglaló táblázatok az emelt szintű vizsga értékeléséhez A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Játék hanggal és testtel

Játék hanggal és testtel Játék hanggal és testtel BALESET-SZIMULÁCIÓS KÉPZÉS Az érzelem Az érzelem olyan szubjektív állapot, amely a környezetünk fontos változására adott reakcióként fogható fel, ami a további viselkedést meghatározza.

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM

ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM 1-2. óra Bevezetés. Retorika. Keretezés Verbális és nem verbális kommunikáció Szabó Krisztina kriszti.szabo@filozofia.bme.hu BME GTK Filozófia és Tudománytörténet

Részletesebben

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés. 1. Vita: adott témakörhöz

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Kovács Zsuzsa Rápillantás a szemkontaktusra

Kovács Zsuzsa Rápillantás a szemkontaktusra Kovács Zsuzsa Rápillantás a szemkontaktusra Előszó A szem a lélek tükre. közmondás A szemkontaktus helye a kommunikációban A kommunikációt alapvetően verbális és nonverbális hatások együttese alakítja.

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához A középszintű szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Üzleti kommunikáció gyakorlat

Üzleti kommunikáció gyakorlat Üzleti kommunikáció gyakorlat 1/13.ace_a Szűcs Tamás 2018 I. A kommunikáció általános modellje (rajz + részei) ADÓ JEL KÓD ÁVITELI CSATORNA, KÖZVETÍTŐ KÖZEG KÓD JEL VEVŐ KÓDOLÓ (MODULÁTOR) DEKÓDOLÓ (DEMODULÁTOR)

Részletesebben

Prezentációs készségfejlesztés

Prezentációs készségfejlesztés Prezentációs készségfejlesztés Az emberi agy születésünkkor kezd működni, s nem áll meg egészen addig a pillanatig, míg föl nem állsz és nyilvánosság előtt nem kezdesz el beszélni. /Sir George Jessel/

Részletesebben

4. Mimika. A mimika az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak mozgása által. A arc karakterét adja: a szem, a szemöldök és a száj

4. Mimika. A mimika az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak mozgása által. A arc karakterét adja: a szem, a szemöldök és a száj 4. Mimika A mimika az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak mozgása által. A arc karakterét adja: a szem, a szemöldök és a száj A szem jelzései Az emberi kommunikációs jelzések közül

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Az első, a második és a harmadik

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15.

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. 1 Kommunikáció a társas kapcsolat alapja - információátadás - üzenet/közlő/befogadó

Részletesebben

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Köszönti Önöket az és vezetője, Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Hallottad? A telefonos kommunikációról Budapest, 2012. 11. 24.

Részletesebben

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ A SIKER ALAPJA 1. FELKÉSZÜLÉS 1. Meg kell határozni az elérendő célt

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Az emelt szintű szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ezek a skálák tartalmazzák az értékelés szempontjait,

Részletesebben

HANGERŐ, ÍRÁS, TESTTARTÁS, TÉRHASZNÁLAT, JELNYELV

HANGERŐ, ÍRÁS, TESTTARTÁS, TÉRHASZNÁLAT, JELNYELV ALAPÉRZELMEK MIMIKÁVAL: Mennyire ismered a nem verbális jeleket? (teszt) Tárgyalás, beszélgetés közben érdemes ezekre a jelekre is figyelnünk. Végezzétek el a tesztet, és értékeljétek ki az eredményt!

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA ÚJSÁGÍRÓI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TRÉNING. Hallgatói elméleti anyag. 2012. tavasz

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA ÚJSÁGÍRÓI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TRÉNING. Hallgatói elméleti anyag. 2012. tavasz BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA ÚJSÁGÍRÓI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TRÉNING Hallgatói elméleti anyag 2012. tavasz www.bkf.hu / Karriercentrum / Tréningek / Letölthető állományok Szakirodalom: Németh

Részletesebben

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség HÁLA KOPOGTATÁS 1. Egészség Annak ellenére, hogy nem vagyok annyira egészséges, mint szeretném, teljesen és mélységesen szeretem és elfogadom a testemet így is. Annak ellenére, hogy fizikailag nem vagyok

Részletesebben

Hivatalos levelezés. Levelek, megkeresések, kérelmek és e-levelezés. Tartalmi, stiláris és formai szabályok.

Hivatalos levelezés. Levelek, megkeresések, kérelmek és e-levelezés. Tartalmi, stiláris és formai szabályok. HIVATALOS/ÜZLETI LEVÉL Hivatalos levelezés. Levelek, megkeresések, kérelmek és e-levelezés. Tartalmi, stiláris és formai szabályok. Öt alapvetõ cél: 1. Informálni akarunk. 2. Megmagyarázni valamit (magyarázkodni).

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen?

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Természetesen minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de sajnos a hétköznapok taposómalmában nem mindig veszi észre az ember, hogy bizonyos reakciókkal

Részletesebben

Legjobb megoldások az ügyfélszolgálatokban Best Practice

Legjobb megoldások az ügyfélszolgálatokban Best Practice Legjobb megoldások az ügyfélszolgálatokban Best Practice Czakó Péter Európai Üzleti Iskola Tartalom Tulajdonos, tag = ÜGYFÉL A hely, ahol dolgozunk Magyarország helye a világ értéktérképén A módszerek,

Részletesebben

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja.

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Társalgási (magánéleti) stílus

Társalgási (magánéleti) stílus Társalgási (magánéleti) stílus Meghatározás kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák Általános jellemzők, elvárások közvetlen, Könnyen érthető, Személyiség kifejezése Kommunikációs funkciók

Részletesebben

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

EDZŐ SPORTOLÓ KOMMUNIKÁCIÓJA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VERSENYIDŐSZAKRA

EDZŐ SPORTOLÓ KOMMUNIKÁCIÓJA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VERSENYIDŐSZAKRA EDZŐ SPORTOLÓ KOMMUNIKÁCIÓJA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VERSENYIDŐSZAKRA Edzői konferencia 2014. április 16. Harasztiné Sárosi Ilona OSEI A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA Az interakciós tér kényszerítő ereje kiváltja

Részletesebben

A SZPONZORKERESÉS PROTOKOLLJA ÜZLETI ETIKETT

A SZPONZORKERESÉS PROTOKOLLJA ÜZLETI ETIKETT A SZPONZORKERESÉS PROTOKOLLJA ÜZLETI ETIKETT A SZPONZORKERESÉS A legszemélyesebb szigorúan üzlet. Mindennapi viselkedéskultúra = Üzleti viselkedéskultúra JÓ HÍRNÉV PÉNZ BIZALOM Együttműködés! 2 A SZPONZORKERESÉS

Részletesebben

Érvelés, tárgyalás, meggyőzés

Érvelés, tárgyalás, meggyőzés Érvelés, tárgyalás, meggyőzés 5. óra Keretezés. Retorika. Gyakorlat Csordás Geng Szabó TÉMAKÖRÖK Keretezés Retorika Gyakorlat Keretezés/framing Keretezés/framing Az országot titokzatos járvány fenyegeti,

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Feladatlap (kommunikáció 9. osztály)

Feladatlap (kommunikáció 9. osztály) Feladatlap (kommunikáció 9. osztály) 1. Egészítsd ki a táblázatot a kommunikációs folyamat tényezőivel! valóság (világ) beszédhelyzet adó (beszélő) kód (nyelv) üzenet (közlemény) vevő (hallgató) 7 p. 2.

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

Üzleti etikett és protokoll

Üzleti etikett és protokoll Tokodi Anikó Üzleti etikett és protokoll ELŐSZÓ Magyarországon a rendszerváltozás, majd az Európai Unióhoz való csatlakozás új fejezetet nyitott a hivatali, üzleti életben, és a magánkapcsolatokban is.

Részletesebben

Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság

Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság érzésére az SZTE Pszichológiai Intézetének minikonferenciáján Hallgató Emese 2012. május

Részletesebben

A prezentáció. A prezentáció tömör és hatásos előadása annak, amit közölni, bemutatni kívánunk.

A prezentáció. A prezentáció tömör és hatásos előadása annak, amit közölni, bemutatni kívánunk. A prezentáció A prezentáció tömör és hatásos előadása annak, amit közölni, bemutatni kívánunk. Mottó Ha belépsz egy terembe, törekedj arra, hogy Valaki lépjen be, s ne eggyel többen legyünk! 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Vissza a hallás világába

Vissza a hallás világába Vissza a hallás világába Hozza ki a legtöbbet hallókészülékeiből Üdvözöljük újra a hangokkal teli világban Ami a legfontosabb A hallókészülékek bonyolult kommunikációs rendszerekké fejlődtek. Kaphatóak

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

Kódolás hír Dekódolás csatorna

Kódolás hír Dekódolás csatorna Kommunikáció a kapcsolatainkban 1 A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FUNKCIÓI A kommunikáció latin eredetű szó, a communis, vagyis közös, megoszt, közössé tesz, közöl jelentésben található. A kommunikáció

Részletesebben

Hivatalos levelezés. Levelek, megkeresések, kérelmek és e-levelezés. Tartalmi, stiláris és formai szabályok.

Hivatalos levelezés. Levelek, megkeresések, kérelmek és e-levelezés. Tartalmi, stiláris és formai szabályok. Hivatalos levelezés. Levelek, megkeresések, kérelmek és e-levelezés. Tartalmi, stiláris és formai szabályok. Cikkek, könyvek, előadások mellett egyéb kommunikációs feladatok is fontosak. Üzleti/hivatalos

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Tanulási stílus kérdőív

Tanulási stílus kérdőív Szitó Imre(1987) A tanulási stratégiák fejlesztése, Iskolapszichológiai füzetek, 2.sz. ELTE Tanulási stílus kérdőív Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat. Döntsd el, hogy az öt válasz közül melyik

Részletesebben

Berlitz 1. szint KER szint A 1

Berlitz 1. szint KER szint A 1 Társalgási Berlitz 1. szint KER szint A 1 A tanuló képes általános kifejezéseket és egész egyszerű mondatokat használni és megérteni. Képes személyes adatokra vonatkozó kérdések megfogalmazására illetve

Részletesebben

Az álláspályázat szóbeli része

Az álláspályázat szóbeli része Az álláspályázat szóbeli része Az állásinterjú Az állásinterjúra való meghívással döntő ponthoz érkezett a jövőbeli munkahely megszerzésének útján. Fontos mérföldkövet ért el. Ekkor már tudhatja, hogy

Részletesebben

AZ ÜZLETI PROTOKOLL ÚTVESZTŐIBEN FELKÉSZÜLTEN ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN DR. ERDŐS ZSUZSANNA

AZ ÜZLETI PROTOKOLL ÚTVESZTŐIBEN FELKÉSZÜLTEN ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN DR. ERDŐS ZSUZSANNA AZ ÜZLETI PROTOKOLL ÚTVESZTŐIBEN FELKÉSZÜLTEN ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN DR. ERDŐS ZSUZSANNA ÖLTÖZZÜNK A SIKERHEZ! KÉT KÍSÉRLET ÖLTÖZZÜNK A SIKERHEZ! Nem a ruha teszi az embert, de elárulja! Női üzleti öltözék

Részletesebben

Értékelési szempont A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 2 Összesen 8

Értékelési szempont A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 2 Összesen 8 Összefoglaló táblázatok a portugál nyelv középszintű szóbeli vizsga értékeléséhez A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja középszinten.

Részletesebben

Tanulási kisokos szülőknek

Tanulási kisokos szülőknek Tanulási kisokos szülőknek Hogyan oldd meg gyermeked tanulási nehézségeit? Nagy Erika, 2015 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján

Részletesebben

Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását?

Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását? Nyugat-Pannon Régió Pályázati Tanácsadóinak és Projektmenedzsereinek Egyesülete Munkaügyi ismeretek A grafológia szerepe a személyzeti munkában Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását?

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Nonverbális kommunikáció

Nonverbális kommunikáció Nonverbális kommunikáció Dr. Móré Mariann főiskolai docens A nem verbális kommunikáció kutatásáról A görög és a római a kultúrákat a verbális kommunikáció uralta. Az ókori színház: a színpadon viselt álarc

Részletesebben

mimika, gesztus, testmozdulatok, testtartás, vokális jelzések (hangsúly, hanglejtés), érintések, szimbolikus csatorna, proxemika.

mimika, gesztus, testmozdulatok, testtartás, vokális jelzések (hangsúly, hanglejtés), érintések, szimbolikus csatorna, proxemika. A verbális és a non-verbális kommunikáció 1 A verbális kommunikációban a beszéd tölti be az információ közvetítő szerepet. A kommunikációban résztvevő felek közötti hierarchikus különbségek a kommunikáció

Részletesebben

Értékesítési beszélgetés

Értékesítési beszélgetés Gyakorlat. Műhely. Marketing Értékesítési beszélgetés Dr. Andrea Grimm Dr. Astin Malschinger TARTALOM 2 GYAKORLAT. MŰHELY Értékesítési beszélgetés Szerzők: Dr. Andrea Grimm, Dr. Astin Malschinger IMPRESSZUM

Részletesebben

Kommunikációs teszt elemzése

Kommunikációs teszt elemzése Kommunikációs teszt elemzése A pontszámaid értelmezése A legmagasabb pontszámod reprezentálja a domináns, avagy a legkedveltebb kommunikációs stílusodat. Ez azt határozza meg, hogy hogyan kommunikálsz

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM!

KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! A következő kérdőív azt méri fel, hogy mennyire tudsz másoknak nemet mondani, mennyire vagy képes kiállni a neked fontosnak tartott dolgok mellett akkor is, ha ez éppen mások

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Fontos (Rossz) Hírek Közlése

Fontos (Rossz) Hírek Közlése PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR Fontos (Rossz) Hírek Közlése Csikós Ágnes, Radványi Ildikó PTE ÁOK Alapellátási Intézet Hospice-Pallíativ Tanszék BEVEZETÉS Alapvető készség Nem megfelelő

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben