Kommunikáció és tárgyalástechnika. Jegyzet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kommunikáció és tárgyalástechnika. Jegyzet"

Átírás

1 Kommunikáció és tárgyalástechnika Jegyzet

2 Referiri la websiteul programului: Declaratie referitoare la refuzul responsabilitatii: The content of the present device does not necesarily reflect the official point of view of the European Union. Titlul proiectului sau macar acronimul:decreasing Unemployment by Cross-border Education and Approach Development (DUCEAD) Codul proiectului: HURO/1001/100/2.3.2

3 Modul célja A hallgatók képessé váljanak hatékonyan alkalmazni a verbális és nonverbális kommunikációs eszközöket az üzleti élet szabályai szerint. Legyen képes a számítógép, az Internet, és az elektronikus levelezés alkalmazására az üzleti életben, és legyen képes alapvető ügyviteli feladatok ellátására. Ismerjék meg az erkölcs és üzleti etika alapvető elemeit. Megszerezhető kommpetenciák Képes a mindennapi életben előforduló gyakorlati szituációkban a megfelelő viselkedési normák betartására, pl. köszönés, bemutatkozás,, bemutatás, névjegy, telefon használat szabályai, stb. Képes a kommunikációja során az ellenvetések kezelésére Ismeri az üzleti etika és az erkölcs fogalmát, tisztában van a tisztességes piaci magatartás követelményeivel Ismeri a különböző tárgyalási tactikákat. Képes az írásos üzleti kommunikációs során a megfelelő stílusban, tömören és egyszerűen fogalmazni Ismeri a hivatalos levéllel szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket Képes a hivatalos levél részeit felismerni és megfelelően összeállítani a levelet 3

4 Kommunikáció fontossága A kommunikáció információk cseréje valamilyen segédeszköz felhasználásával. A kommunikáló emberek az információt mesterségesen kialakított jelrendszer segítségével képesek egymásnak átadni. Kódolási hibák: túl sok idegen szó használata túl bő lére eresztett beszéd túl szűkszavú fogalmazás homályos fogalmazás (esetleg a ragozás hiányos használata) bezárkózás, úgy érezzük, nem szabad kimondanunk, azt amit gondolunk érzéseinket nehéz kifejezni, kevés szavunk van rá csoportnyelv használata metanyelv használata (udvariassági megfontolásokból) túl sok információ (az agy 7±2 információt képes egyszerre megjegyezni) ha nem elég feszes a mondandó, elkalandozunk túlbeszélés A fogadó problémái: eleve szelektálunk, csak azt halljuk meg, ami érint, érdekel minket gond lehet az empátia, beleérző képesség hiánya gyakran menetközben elfelejtjük, amit hallunk előfordul hogy, a feleknek egy szó mást-mást jelent (pl. vakáció) a szavak hangulati jelentése szövegkörnyezet függő az aktív figyelem hiánya passzív tevékenységnek tartja, azt hiszi, tud figyelni akaratlanul is figyelés helyett a választ fontolgatja kiemel egy-egy részt és annál leragad elkalandozik egy pici információ hallatán A kommunikáció jelenlét alapján lehet: Közvetlen a kommunikáció akkor, ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a folyamatban, és térben közel van egymáshoz. Közvetett kommunikációról beszélünk minden más esetben. Például a tömegkommunikáció minden fajtája. 4

5 Közvetlen Közvetett Egyirányú Valaki előadást tart Rádió, TV, tömegkommunikáció Kétirányú Két üzleti partner személyes tárgyalása Két üzleti partner telefonon tárgyal A kommunikáció csatornái: Verbális kommunikáció, mely a nyelvvel, mint digitális kóddal kifejezhető emberi beszédet és írást jelent. A nem verbális kommunikációt, mely magában foglal minden olyan üzenetet, amely analóg kódok által fejezhető ki. Ide tartozik a gesztus, a mimika, a mozgás, a térköz, az öltözködés stb. A valóságos folyamatban ezek a tényezők szorosan összefonódva, egymást kiegészítve vesznek részt. Kérdezés technika. A beszélgetés elindítása Kérdezni célszerű, mert: a kérdező irányítja a beszélgetést a kérdezés alkalmas a társalgás fenntartására abból tanulhatok, amit a másik mond információhoz juthatok segít az üzleti partner megnyerésében egy-egy hatékony kérdés tárgyaláskor a felderítés szakaszában segít a partnernek a világos kifejtésben alkalmas a dühös, felindult emberek érzelmi szintjének csökkentésére A kérdezés nehézségei, tipikus hibák: nem kérdezünk eleget (ha nem hallottuk mit mondtak, csak bólogatunk, vagy nem akarunk tudatlannak bizonyulni) nem szabad a társalgást túl nehéz kérdéssel kezdeni a túl nyitott kérdések (a válaszadó azt sem tudja, hol kezdje) a túl sok zárt kérdés kihallgatási hangulatot kelt ha nem a partner referencia keretein belül kérdezünk (gondolati, érzelmi, viselkedési) az orientáló kérdések (amiben már benne rejlik az elvárt válasz) célszerű előbb kérdezni, utána ellentmondani A beszélgetés elindítása: keressünk olyan embereket, akik hajlandók velünk beszélgetni, erre utaló jeleket mutatnak, vagy nem mutatnak hárító jeleket, vagy nem mélyednek bele valamilyen tevékenységbe ne negatívummal kezdjünk a hétköznapi megjegyzések is megteszik indításnak Három alapvető témáról beszélhetünk: a helyzetről: 5

6 legjobb és legkönnyebb a helyzetről beszélni, aminek mindketten részesei, olyan mondanivalót keressünk, amiről a másik is szívesen beszélne a másikról: figyeljük meg mit csinál, visel, olvas, a legtöbb ember szeret magáról beszélni önmagunkról: ne szolgáltassunk önként információt magunkról, ha valaki nem kérdez személyes dolgainkról, ne untassuk családi drámákkal három módon kezdhetünk: felteszünk egy kérdést, véleményt nyilvánítunk, közlünk egy tényt A meggyőző közlés A meggyőzés során a befogadó véleményében tartós és mélyreható változást szeretnénk elérni. Meg kell, hogy értse érveinket, majd el kell fogadnia. El kell dönteni, hogy racionális vagy emocionális (érzelmi) érveket használunk. A racionális érvelés általában hozzáértőknél, míg az emocionális érvelés laikusoknál hatásos. Fontos eszköz lehet, ha bemutatjuk a kívánt magatartás esetén várható előnyöket és rámutatunk hátrányaira. El kell döntenünk, hogy egyoldalúan érvelünk-e, vagy kétoldalúságra törekszünk és elmondjuk az ellenérveket is, persze kisebb arányban. A meggyőzés harmadik eleme, hogy kinek mondjuk. Könnyebb meggyőzni azt: akinek nincs előzetes véleménye aki járatlan a témában akinek alapvetően hasonló nézetei vannak aki személyiségéből fakadóan hajlandó mások nézeteinek elfogadására A meggyőzést befolyásolja még: az élethűség a közlő és befogadó közti véleményeltérés nagysága a nyelv- és szóhasználat a kommunikátor önbizalma a befogadó empatikus készsége, stb. 6

7 Aktív figyelem A természet csak egy nyelvet adott az embernek, de két fület, hogy kétszer annyit füleljünk, mint amennyit beszélünk." Epiktétosz Egyszer egy diák megkérdezte a professzorát: - Tanár úr! Mi a jó társalgás titka? A professzor feltartotta egyik ujját és ezt mondta: - Hallgass! - Hosszú szünet után a diák megszólalt: - Hallgatok:.. és?- Hát ez a titka válaszolta a professzor." Hogyan mérjük fel a rossz figyelési szokásainkat Fejlesszük ki magunkban az odafigyelés, vagyis a figyelmes hallgatás szokását! Szűrjük ki, milyen rossz szokásaink zavarják, hogy pontosan értsük a másikat! 1. Összpontosítás hiánya. Gyakran előfordul, hogy álmodozunk és nem halljuk a másikat. 2. Rossz testhelyzet. Elnyúlunk és fizikailag, szellemileg ellazulunk a székben, ahelyett, hogy éberek lennénk. 3. Előítélet a beszélővel és a témával szemben. Ezt már hallottam!" Van olyan, hogy azért kapcsolunk ki, mert nem érdekes a téma vagy unalmasnak tartjuk a beszélőt. 4. Lustaság. Terhesnek tarjuk, hogy odafigyeljünk nehéz és sajátos megközelítést igénylő témákra. 5. Érzelmi rövidzárlatok. Bizonyos szavak vagy kifejezések indulatos érzelmeket gerjesztenek bennünk. Ilyenkor előítéleteink vagy korábbi tapasztalataink miatt kikapcsolunk. 6. Túlbuzgó jegyzetelés. Indokolatlanul sokat jegyzetelünk, ezért elveszítjük az előadás fonalát. 7. Gondolati vita a beszélővel. Gondolatban vitatjuk a hallottakat vagy egy olyan kérdéssel foglalkozunk, amit majd fel akarunk vetni. 8. Tettetett figyelem. Úgy próbálunk másoknak imponálni, hogy figyelmet tettetünk, miközben a gondolataink máshol járnak. 9. Szinkronhiány. Eltérés van a másik beszédének és saját gondolatainknak a sebessége között. Esetleg lemaradunk a részek összegzése, kérdések mérlegelése miatt. 10. Figyelem elterelése. Szomszédunknak megjegyzéseket teszünk az előadóra. Firkálgatunk vagy olvasunk. 11. Könnyen elterelhető figyelem. Éberek vagyunk minden külső zajra vagy ha valaki járkál körülöttünk. 12. Az előadó iránti empátia hiánya. Nem éljük bele magunkat a másik helyzetébe. 13. Süketség az érzelmi üzenetekre. Csak a szavakat halljuk, és nem figyelünk a hangszín változásaira, a metakommunikáció más formáira. 7

8 A figyelmes hallgatás tíz szabálya 1. Ne beszéljünk! Az ember nem tud figyelni, ha beszél; és ha beszél, nem tanul. 2. Könnyítsük meg a beszélgető partnerünk dolgát! Bátorítsuk a beszélőt! Szavaink tükrözzék, hogy megértjük az érzelmeit. Például: Sajnálom, hogy döntésem felkavarta önt. Értékelem, amit mond. Van javaslata, hogy mit tehetnénk?" 3. Magatartásunk tükrözze, hogy figyelünk arra, amit mond! Úgy kell viselkednünk, hogy aki beszél, lássa rajtunk az érdeklődést. Szenteljük neki teljes figyelmünket. Fejbólintással, gesztusokkal mutassuk ki, hogy hallgatjuk. Tegyünk bátorító megjegyzéseket, pl.: Igen, értem, mit akar mondani. " 4. Kapcsoljuk ki a zavaró tényezőket! Teremtsünk olyan környezetet, melyben semmi sem tereli el a figyelmünket. Csukjuk be az ajtót, kapcsoljuk ki a rádiót, ne firkáljunk, ne sétálgassunk, miközben a másik beszél. 5. Hangolódjunk rá a beszélő érzelmeire! Próbáljuk beleképzelni magunkat a másik helyzetébe, próbáljuk megérteni az ő szempontjait: Miért mondta ezt? Mi oka van rá? Én mit mondanék vagy tennék az ő helyében?" 6. Legyünk türelmesek! Hagyjunk elég időt arra, hogy meghallgassuk a másikat! Ne szakítsuk félbe! Ne nézegessük az óránkat! 7. Tartsuk kordában az érzelmeinket! Ha elragadnak az érzelmeink, nem tudunk figyelni a másikra. Szavaknak helytelen jelentést fogunk tulajdonítani, és lehet, hogy félreértjük az üzenetet. 8. Kerüljük az éles vitát és óvatosan bíráljunk! Kérdezzünk, de semmi esetre se támadjunk! Igyekezzünk megnyitni a másikat. Valóban így látja? Milyen tények támasztják alá az érveit?" Ha védekezésre kényszerítjük a beszélőt, bezárkózhat vagy elragadhatják az érzelmei. Kerüljük a vitát! 9. Kérdezzünk! Ez bátorítja a másikat és mutatja, hogy figyeltünk. Kérdéseinkkel segítsük véleményének kifejtését, így könnyen körüljárható bármilyen téma. Az ilyen kérdés például, hogy: Miért gondolja így?" meglepően sok információt szolgáltathat. 10. Foglaljuk össze, ismételjük meg, értelmezzük a hallottakat! Időről időre foglaljuk össze, hogyan értjük, amit a másik mondott. Ismételjük meg a szavait. Ez segíti őt, hogy a lényegnél maradjon és kizárja, hogy félreértsük őt. 8

9 A nonverbális kommunikáció jellemzői és funkciói A nonverbális kommunikáció a nem szóbeli kommunikáció, melyek mindig a szóbeli üzeneteket kísérik. A nem verbális jelek csatornái: tekintet mimika mozgásos kommunikáció gesztus testtartás térközszabályozás emblémák (ruha, haj, dísze) kronémika (az interakció időviszonya) vokális jelek A nonverbális kommunikáció funkciói: segítenek az interperszonális és társas kapcsolatok kezelésében, amiket nem akarunk kimondani, jelezhetjük saját magunkat sem mutathatjuk be szóban, testbeszéddel tesszük a kommunikáció folyamatát sem szóbeli úton irányítjuk, aki át akarja adnia szót, az leviszi a hangot, ránéz aki szerinte következik, aki át akarja venni a szót, köszörüli a torkát, keresi a beszélő tekintetét, amelyik társaságban ez rosszul működik, ott az erősebb hangú jut szóhoz az attitűdjeinket (belső viszonyítási alap) is nonverbális úton mutatjuk ki (mosollyal, fintorral, stb.) érzelmeinket sokszor könnyebb szavak nélkül kifejezni, nincs is rá elég szavunk A nonverbális jeleket együtt kell figyelni. Ha a jelzések között ellentmondást fedezünk fel, akkor a legkevésbé szabályozottat érdemes mértékadónak tekinteni. A nonverbális kommunikáció csatornái Tekintet Időnként lényeges lehet, hogy kommunikáló partnerünk tekintetét, hogyan tudjuk irányítani, az általunk közölt információ maximális befogadása érdekében. Miként irányítsuk például az egyén tekintetét, amikor könyveket, térképeket, grafikonokat mutatunk be neki? A leghatásosabb módszer a következő: tegyünk egy tollat vagy mutatópálcát a bemutatandó információ forrásra, és ugyanakkor mondjuk el szóban is, hogy mit lát ezután emeljük fel a tollat, és tartsuk kettőnk szeme között szavaink közben a másik tenyerünk látható legyen Három fajta nézési módot különböztetünk meg: 9

10 1. bizalmas (nem a szemébe nézek, hanem lejjebb), 2. távolsági (amikor a homlokára nézünk), 3. hivatalos (lefelé nézünk a szájáig). A megfigyelések szerint ily módon kommunikáló partnerünk maximálisan magába szívja közlésünket. Mimika, arcjáték A mimika nagy része a kommunikációs folyamatban nem tudatos szinten jelenik meg, többnyire a verbális jelentéstartalmat kíséri, egybeolvad vele: mind az adó, mind a vevő az arcra, a szemkörnyékre figyel elsősorban, az arcizmok mozgásával létrejövő arckifejezések a legkifejezőbbek az öröm, a bánat, a meglepődés, az undor, a félelem és düh jelei genetikailag kódoltak, a többit a szocializálódás során tanuljuk mutathat társadalmi szabályokhoz kötött jelzéseket is, használatuk tudatos (kacsin-tás, mosoly) az illem megköveteli a szituációnak megfelelő arcjátékot, amikor ajándékot kapunk, ha egy temetésen, vagy egy esküvőn veszünk részt más helyzetekben igyekszünk visszafogni magunkat, pl. pókerarc, fapofa erősen eltérő társadalmi rangú emberek egymás jelenlétében gyakran visszafogják mimikájukat: az alacsony státuszú inkább alázatot, a magasabb inkább lekezelő arcot mutat. Mozgásos kommunikáció A kommunikáció nem verbális jelei közül ide azokat szokták sorolni, amelyekben a mozgás cselekvést és helyváltoztatást is jelent. Ezek a jelzések feltűnőbbek, mint a mimika, itt a mozgás az egész testre kiterjedhet. Gesztus A gesztusok szabályozó funkciót is betölthetnek a kommunikációs folyamatban. A szónoki beszédet kiegészítő gesztusokat funkciójuk szerint két csoportba sorolhatjuk; betölthetnek magyarázó (megértést kell segíteni) és hatáskeltő szerepet (az érzelmi hatás fokozása a cél). A jó gesztikuláció klasszikus hármasszabálya a következő: 1. A könyököt minden gesztusnál el kell vinni a törzstől 2. A gesztust legalább vállmagasságban kell csinálni. Ne a mélyben! 3. A gesztust egy ideig tartani kell, hogy üzenetét felfoghassák Kézfogások: Ha a tenyerem felfelé van, akkor elismerem alábbvalóságomat. Ha a tenyerem lefelé van, uralkodó. Döglött hal kézfogás, amikor semmi élet nincs benne. A másik kezét ne törjük össze. Kesztyűben nem illik kezet fogni. 10

11 Sajátos kézmozdulatok: A két kéz összedörzsölése: elégedettség. A két kéz összekulcsolása: szorongás. Toronysisak tartás: magabiztosan figyelem a helyzetet. A kéz összesimítása: udvariasság. A karomat fogom: erőszakos vagyok. Összefont kar a mell előtt: védelem, bezárkózás. Csukló markolászása: nyugalom megőrzése. Hátratett kéz: fegyelem, önbizalom, felsőbbrendűség. Állhoz tett kézgesztusok: Állhoz tett nyitott tenyér: unalom. Állsimogatás: gondolkodás. Zárt tenyér az állhoz téve: gondolkodás. Egyéb kézgesztusok: Szájdörzsölés: az agy utasítja tudat alatt a kezet, hogy ne mondjam ki. Füldörzsölés: nem akarja hallania rosszat. Nyakvakarás: kínos helyet. Lábgesztusok: Keresztbe teszem a lábam: védekezés. Ülésmódban lábkeresztezés és a kéz keresztezése: elégedettség. Tükörreflex: a láb és a kéz gesztusoknál a beszélgető partner pózát átvesszük. Testtartás A test mozgása a kommunikáció alatt többnyire tudatlan. Ha érdekel a téma, a partner, akkor teljes testünkkel felé fordulunk, azaz még a testünk is figyel". A test tartása a felek érzelmi állapotára is utal. A megnyilatkozás, megszólalás kezdetét is mindig a test mozgása, a felső test kicsi előredöntése jelzi. A testtartás érzelmi állapotot is kifejez: kihúzom magam: elégedettség, összerogyok: elégedetlenség, előredől a testünk: beszélni szeretnék. Közismert testtartás a meghajlás, fejbiccentés, görnyedt járás, lábkulcsolás (nőknél), behúzott nyak, csípőre tett kéz, az áll simogatása, stb. Testtartási hibák: ha beszéd közben hintázik, ha előadás közben túl sokat mozog. Az üzleti kommunikáció 2. számú mellékletében még több ismeretet talál a kommunikációs alapfogalmakról és meg is nézheti a nonverbális jeleket (Bemutató II Testbeszéd). Kérem, tanulmányozza át az anyagot. Elindítani a tananyagot az index ikonra kattintva lehet. (A gesztusok megértését segítő ábrákat találunk Allen Pease: Testbeszéd című könyvének legújabb kiadásában is. ) 11

12 12

13 Tárgyalástechnika Az általános nyelvhasználat tárgyalásnak nevezi azokat a helyzeteket, amikor két ember vagy két csoport azért kommunikál egymással, mert: azt a látszatot akarják kelteni, hogy megegyezésre törekszenek tisztázni akarják egymás álláspontját valamilyen probléma megítélésében megállapodásra akarnak jutni valamilyen közös cselekvésben Tipikus tárgyalási hibák: a tárgyalást kártyajátéknak tekintik, pedig itt az összes fél lehet nyertes vagy vesztes érvek és bizonyítékok helyett megideologizálják, hogy kinek van igaza eleve sikertelen próbálkozásnak gondolják, ha az elején még reménytelennek tűnik az álláspontok közelítése a kemény tárgyalást összetévesztik a másik fél makacsságával, s emiatt dühösek nem ismerik fel, mikor a partner manipulálja őket a gyengeség, bizonytalanság jelének tartják az elnapolást, vagy felfüggesztést meghátrálásnak tartják a közös megoldás keresését nem veszik figyelembe, hogy tárgyalási stílusuk milyen hatást gyakorol a partnerre A sikeres tárgyalás három titka: az alapos felkészülés, minden lehetséges információt meg kell szereznem a partneremről, azt tudom, hogy én mit akarok, azt is, hogy ők mit akarnak, meg kell találni azt a szűk sávot, ami még mindkettőnknek kielégítő a szaktudás, amely a magatartásformák elsajátításával és begyakorlásával megszerezhető az ösztönös megérzés, amelyet sem tanítani, sem tanulni nem lehet Nem beszélhetünk tárgyalásról: amikor a hatalmi különbségek túlságosan nagyok a partnerek között, az egyik fél minden téren érvényesíthető túlerőben van a másikkal szemben, ha mégis tárgyalásra kerül a sor, az az erősebb által megrendezett színjáték Tárgyalási helyzet: olyan szituáció, amelyben a hatalmi különbségek nem meghatározó nagyságúak, de a feleket érdekeik különbözősége ellenére összeköti a kölcsönös függőség, a függőség és az érdekkülönbség mértékétől függ, hogy melyik fél milyen stratégiát választ három alapvető stratégiát lehet alkalmazni: küzdelem, ha az erőkülönbség és az érdekkülönbség nagy, a kölcsönös függőség kicsi tárgyalás, ha mindhárom tényező közepes kooperáció, ha az erőkülönbség és érdekkülönbség kicsi, a kölcsönös függőség nagy 13

14 Egy ésszerű tárgyaláson általában négy törekvés érvényesül: konstruktív légkör megteremtése és fenntartása érdemi eredmény elérése hatalmi egyensúly fenntartása módszertani rugalmasság A stratégiai célok eléréséhez szükséges taktikák kialakításakor három fő elemet kell figyelembe venni: a partner igényeit és szándékait saját tárgyalási céljainkat a tárgyalás témáit, amelyekkel kialakítható az egyensúly a két fél szándékai között A tárgyalásoknak is van koreográfiája, íratlan szabályzata. A tárgyalási légkör megteremtése: A kialakuló hangulat lehet merev, feszült, lagymatag, időt rablóan álmosító, de lehet meleg, kreatív, baráti hangulatú is. Az első percekben érzékeljük, milyen a partner tekintete, gesztusai, nonverbális és verbális kommunikációja, itt eldől, szimpatikus-e vagy nem. Ez a tengernyi inger egyszerre munkák mindkét tárgyaló félben. A legmegfelelőbb légkör jellemzői: a szívélyesség, tárgyszerűség, lendületesség és együttműködő-képesség. Fontos a kézszorítás, sokat elárul. A szagoknak is fontos szerepük van. A tárgyalás tempója is ezekben a percekben dől el. Törekedjünk arra, hogy nyugodt ember benyomását keltsük. A találkozás első pillanataiban a felek nem tudják mit is mondjanak egymásnak. Ajánlatos semleges témákra szorítkozni, pl. közvetlen élmények (vendégünk útja), személytelen témák (időjárás), személyes vonatkozások (korábbi társasági közös élmények). A leülés mozzanata jelzi, hogy a csevegés időszaka lejárt, kezdődik a munka. A nyitás szakaszában is folytatni kell az előzőekben kialakított légkört, hogy kialakuljon a megegyezésre irányuló szándék. Ennek feltételei: tárgyszerű megközelítés a két fél szemléletének közelítése az együttműködés kialakítása egyetértés a cselekvés sorrendjében a lendület fenntartása A nyitás szakasza azért fontos, mert a tárgyalások kezdetén mindig megfigyelhető egy rövid szakasz, amikor még mindenki koncentrál és ekkor dől el, milyen témák kerülnek szóba, valamint, hogy ki a kezdeményező, ki irányítja a tárgyalást. A tárgyalás három dimenzióját kell egyidejűleg kézben tartani: tartalom (Miről fogunk majd alkudozni?), folyamat (Milyen sorrendben és mennyi idő alatt fogunk megegyezni?) és személyes interakciók (Hogyan viselkedjünk?). 14

15 Általában az irányít, aki először kezd a nyitási szakaszban beszélni. A házigazdának illik ezt a lehetőséget felkínálni a partnerének, de ha ő ezzel nem él a házigazda kapja a szerepet. Nem lehet a vezető szerepet egyik félnek sem kisajátítania, mert a légkör azonnal megváltozik. Törekedni kell arra, hogy a partner ne érezze, hogy az irányítás a mi kezünkben van, ezt úgy lehet elérni: osszuk meg a beszéd lehetőségét rövid kérdéseket tegyünk fel, a kérdésekre röviden válaszoljunk támogassuk partnerünket, kínáljunk megszólalási lehetőséget számára legyünk egyetértésre készek 15

16 A tárgyalás öt fázisa A tárgyalás levezetése: a felderítés az ajánlattétel az alku a megállapodás a megállapodás rögzítése, hitelesítése A felderítés: a kiinduló álláspontok kifejtése mi a mi érdekünk és mit akarunk elérni a tárgyaláson mi a mi rangsorunk, mi a számunkra legfontosabb kérdések mi az, amivel mi hozzá akarunk járulni ahhoz, hogy a partner számára is előnyös legyen a megállapodás milyen a mi viszonyunk az együttműködéshez, milyen reményeink, aggodalmaink vannak részletekbe még ne bocsátkozzunk, legyünk rövidek, tárgyszerűek és barátságosak figyeljünk, pontosítsunk, összegezzünk a tárgyalás irányítója ezután ötleteket próbál gyűjteni Az ajánlattétel és az alku: a tárgyalás legkritikusabb szakasza alkalmazni lehet a közös problémamegoldás technikáit, lépésről-lépésre lehet csökkenteni az álláspontok közötti különbséget, előbb egyik enged, aztán másik, ez kizárja az agresszív, vagy provokatív megjegyzéseket a folyamat megegyezés irányában tartása érdekében a módszerek: az irányító időnként összegezze, hogy eddig mire jutottak a viták során gyakran előfordul, hogy a partnerek félreértik egymást, a helyzetet tisztázni kell a folyamat tisztázása, ha valaki addig nem tágít, míg nem jutnak dűlőre, az irányítónak kell figyelmeztetni, hogy térjenek át a következő pontra, és ezt később folytatják az áthidalás, ha sehogy sem sikerül egy témában egymáshoz közelíteni az álláspontokat, javasolni kell, hogy halasszák későbbre a témát, függesszék fel néhány percre a megegyezés hangsúlyozása, minél megbízhatóbbnak ismerjük a partnert annál kevésbé tételezzük fel róla, hogy csak a maga előnyét keresi fontos lehet a nyíltság is, ezzel nem árt óvatosan bánni, a partner visszaélhet vele a nehéz tárgyalások sikeres végigviteléhez nem árt, ha rendelkezünk jó fizikai állóképességgel és humorral 16

17 A megegyezés: A végén csináljunk újból egy leltárt, ez egy utolsó lehetőség a félreértések tisztázására. Végül írásban rögzítsük tárgyalásunk folyamatát, eredményét. 17

18 FELADATOK 1. Tanulmányozd az alábbi képet és írd le a tanultak alapján milyen helyzetben vannak a tárgyaló felek, milyen az érdeklődésük a tárgyalási téma iránt! 2. Tanulmányozd az alábbi képet és írd le a tanultak alapján milyen helyzetben vannak a tárgyaló felek, milyen az érdeklődésük a tárgyalási téma iránt! 3. Egy ideje több panasz érkezett az Ön által értékesített termékre. A terméket előállító céggel régóta fennálló, jól működő kapcsolata van, de ha a minőségi kifogások folytatódnak, az értékesítés akadozik, és ez veszteséggel és további üzletek meghiúsulásával fog járni. Felhívja a vállalat termelési igazgatóját, és tárgyalási időpontot egyeztetnek. Hogyan képzeli el a tárgyalás menetét? 18

19 FELADATOK MEGOLDÁSA 1. Azáltal, hogy nem szemben helyezkedünk el a tárgyaló partnerünkkel, hanem közvetlenül mellette egy nyerő pozícióban vagyunk, hiszen a személyes zónájába kerültünk ez által. Mindkét fél egymás felé forduló testhelyzetben van ez a bizalom, és nyíltság jele lehet. Fontos a partner figyelmének az irányítása ez az ujjunkkal vagy egy tollal is megtehetjük. Amiről éppen beszélünk, mutatjuk a jegyzeteinkben. 2. Ugyan két hasonló gesztust látunk, mégis óriási különbség van közöttük. A látott gesztusok az érdeklődés gesztus csoportjába tartoznak, de csak addig, amíg nem tapasztalunk fejtámaszt. Ami a hölgynél bizony megfigyelhető. Az úr valóban érdeklődve hallgatja tárgyalópartnerét, ha hölgy viszont az unalom jeleit mutatja, szeretné a tárgyalást mihamarabb lezárni. 3. Egyéni stílus saját esetek és megoldások. Nincs általános szabály: az érvelés logikáját kell jól felépíteni. 19

20 Tartalomjegyzék Modul célja... 3 Megszerezhető kommpetenciák... 3 Kommunikáció fontossága... 4 Aktív figyelem... 7 A figyelmes hallgatás tíz szabálya... 8 Tárgyalástechnika A tárgyalás öt fázisa FELADATOK FELADATOK MEGOLDÁSA

21 1. BIBLIOGRAPHY/IRODALOM/BIBLIOGRAFIE: Allen Pease: Testbeszéd kommunikacio.lap.hu 21

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése. Kommunikáció. Témacsoportok A kommunikáció fogalama Metakommunikáció Kommunikáció a jogvédelmi munkában. A kommunikációs képesség játszotta a legnagyobb szerepet az emberiség fejlődésében A kommunikáció

Részletesebben

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz

Részletesebben

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ A SIKER ALAPJA 1. FELKÉSZÜLÉS 1. Meg kell határozni az elérendő célt

Részletesebben

VI. MODUL. Hatékony kommunikáció. Fejlesztő: Benkovics Andrea D.A.R. DEZVOLTARE ANTREPRENORIALĂ ÎN 3 REGIUNI

VI. MODUL. Hatékony kommunikáció. Fejlesztő: Benkovics Andrea D.A.R. DEZVOLTARE ANTREPRENORIALĂ ÎN 3 REGIUNI VI. MODUL Hatékony kommunikáció Fejlesztő: Benkovics Andrea D.A.R. DEZVOLTARE ANTREPRENORIALĂ ÎN 3 REGIUNI Tartalomjegyzék Kommunikációs alapfogalmak és az üzleti élet viselkedési normái... 167 Az aktív

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Gyógyszerészi pszichológia. Raffai Gellért Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet raffai.gellert@sph.unideb.

Gyógyszerészi pszichológia. Raffai Gellért Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet raffai.gellert@sph.unideb. Gyógyszerészi pszichológia Raffai Gellért Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet raffai.gellert@sph.unideb.hu Irodalom: Pilling J. (szerk): Orvosi kommunikáció. Medicina Könyvkiadó

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Köszönti Önöket az és vezetője, Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Hallottad? A telefonos kommunikációról Budapest, 2012. 11. 24.

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus Önnek bizonyára van elképzelése önmagáról mint személyes kommunikátorról, ezen belül arról, hogyan érzékeli önmaga kommunikációs módját, más szavakkal: kommunikációs

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15.

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. 1 Kommunikáció a társas kapcsolat alapja - információátadás - üzenet/közlő/befogadó

Részletesebben

Testünk beszél helyettünk is. Az árulkodó kéz

Testünk beszél helyettünk is. Az árulkodó kéz Testünk beszél helyettünk is Az árulkodó kéz Az élő szóban történő párbeszéd 2008. április 5. Baczkó Norbert Testbeszéd, Diákakadémia 2 Az első benyomás kialakításában 60-80% szerepe van a testnyelvi jeleknek.

Részletesebben

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

Tárgyalás-technika 18. Erdélyi KÖDAK, 4. hétvége

Tárgyalás-technika 18. Erdélyi KÖDAK, 4. hétvége Tárgyalás-technika 18. Erdélyi KÖDAK, 4. hétvége Déva, 2010. november 19-21. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mottó: Az életben nem azt kapjuk, amit megérdemlünk, hanem amit tárgyalással

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Üzleti kommunikáció. beszélgetés, tárgyalás, prezentáció, vita és hozzászólások (értekezlet, tanácskozás)

Üzleti kommunikáció. beszélgetés, tárgyalás, prezentáció, vita és hozzászólások (értekezlet, tanácskozás) Üzleti kommunikáció UAz üzleti kommunikáció fogalma: A kommunikációnak számos megközelítése, így számos meghatározása is van. Az üzleti kommunikáció nem más, mint hír üzleti célú áramoltatása gazdasági,

Részletesebben

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet kovacs-toth.beata@sph.unideb.hu A verbális és nemverbális kommunikáció. Főbb nemverbális

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Az első, a második és a harmadik

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6 Összefoglaló táblázatok az emelt szintű vizsga értékeléséhez A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. 04. 01. DR. HAÁSZ SÁNDOR

KOMMUNIKÁCIÓ. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. 04. 01. DR. HAÁSZ SÁNDOR KOMMUNIKÁCIÓ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. 04. 01. DR. HAÁSZ SÁNDOR TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Számonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc

Számonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc 12. osztály Számonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc Szóbeli: társalgás, szituációs feladat, önálló témakifejtés (maximum 15 perc

Részletesebben

Tárgyalástechnika alapjai. 2013. június 30. Győr

Tárgyalástechnika alapjai. 2013. június 30. Győr Tárgyalástechnika alapjai 2013. június 30. Győr Tartalom Rövid bevezetés a kommunikációról Emberi viselkedés sémái - asszertivitás Meggyőzés Tárgyalástechnika alapjai Hogyan legyek jó tárgyaló? Közben

Részletesebben

Dr. Mészáros Attila. Kezdetek. Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció. Az emberi kommunikáció fajtái

Dr. Mészáros Attila. Kezdetek. Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció. Az emberi kommunikáció fajtái Kezdetek Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció 4. Non-verbális kommunikáció A Gutenberg galaxis Fotográfia A közlekedés fejlıdése új kommunikációs igényeket gerjeszt kommunikáció

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

A nonverbális kommunikáció és a metakommunikáció A nonverbális kommunikáció jelentősége, értelmezése A nonverbális kommunikáció csatornái

A nonverbális kommunikáció és a metakommunikáció A nonverbális kommunikáció jelentősége, értelmezése A nonverbális kommunikáció csatornái 1/A Önnek egy Rt. kereskedelmi üzletkötőjével kell találkoznia, előzetesen egyeztetnie kell vele a szerződéskötés feltételeit, és a megállapodás, egyeztetés után elő kell készítenie a szerződést. Ismertesse

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél.

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Cím A tanár-diák kommunikáció alapjai Rövid leírás A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Amit magában foglal: állandóan

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság

Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság érzésére az SZTE Pszichológiai Intézetének minikonferenciáján Hallgató Emese 2012. május

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja.

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története Kommunikációelmélet VII-VIII. előadás A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei A testbeszéd kutatásának története A 20-ik század előtt Charles Darwin Az érzelmek kifejezése az embernél és

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM

ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM 1-2. óra Bevezetés. Retorika. Keretezés Verbális és nem verbális kommunikáció Szabó Krisztina kriszti.szabo@filozofia.bme.hu BME GTK Filozófia és Tudománytörténet

Részletesebben

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés. 1. Vita: adott témakörhöz

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág MEDIÁCIÓS KÉPZÉS Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág A MEDIÁTOR KÉPESSÉGEI Objektivitás: mindkét felet erősíteni, támogatni, még akkor is, ha

Részletesebben

Kódolás hír Dekódolás csatorna

Kódolás hír Dekódolás csatorna Kommunikáció a kapcsolatainkban 1 A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FUNKCIÓI A kommunikáció latin eredetű szó, a communis, vagyis közös, megoszt, közössé tesz, közöl jelentésben található. A kommunikáció

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Kommunikációs csatornák 2009. november 12. Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó

Kommunikációs csatornák 2009. november 12. Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HATÉKONY ALKALMAZÁSÁNAK MÓDSZEREI Kommunikációs csatornák AZ EMBERI LÉT KAPCSOLATAI Személyek, tárgyak, szerepek és az információ A kommunikáció szót sokféle dologra, jelenségre

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet kovacs-toth.beata@sph.unideb.hu Irodalom: Pilling J. (szerk): Orvosi kommunikáció.

Részletesebben

Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál. Toborzás Kiválasztás - Interjú

Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál. Toborzás Kiválasztás - Interjú Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál Toborzás Kiválasztás - Interjú HRM alapfeladata: a szervezet működéséhez szükséges megfelelő munkaerő-állomány biztosítása a vállalat

Részletesebben

ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ I. CIKLUS Dr. Radó András

ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ I. CIKLUS Dr. Radó András ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ I. CIKLUS Dr. Radó András 1. A kommunikáció fogalma, folyamata és korlátai A kommunikáció információk cseréje valamilyen segédeszköz felhasználásával. A kommunikáló emberek az információt

Részletesebben

Az eszköz részletes leírása és eszköz kiosztandó/nyilvános anyagai (lista és mellékletek)

Az eszköz részletes leírása és eszköz kiosztandó/nyilvános anyagai (lista és mellékletek) Cím A tanár-diák kommunikáció alapjai Rövid leírás A hatékony és szakszerű tanári kommunikáció a diákokkal többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Amit magában foglal: állandóan fejlődő

Részletesebben

Társalgási (magánéleti) stílus

Társalgási (magánéleti) stílus Társalgási (magánéleti) stílus Meghatározás kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák Általános jellemzők, elvárások közvetlen, Könnyen érthető, Személyiség kifejezése Kommunikációs funkciók

Részletesebben

Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását?

Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását? Nyugat-Pannon Régió Pályázati Tanácsadóinak és Projektmenedzsereinek Egyesülete Munkaügyi ismeretek A grafológia szerepe a személyzeti munkában Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását?

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.02.27.

Gyakorló ápoló képzés 2012.02.27. Kommunikáció Miskolczi Mária 2012. 02. 23. A kommunikáció meghatározása Számos meghatározása létezik, pl: = Tájékoztatás, közlés = Csoporton belüli verbális kapcsolatok/interakciók = A kommunikáció olyan

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Legjobb megoldások az ügyfélszolgálatokban Best Practice

Legjobb megoldások az ügyfélszolgálatokban Best Practice Legjobb megoldások az ügyfélszolgálatokban Best Practice Czakó Péter Európai Üzleti Iskola Tartalom Tulajdonos, tag = ÜGYFÉL A hely, ahol dolgozunk Magyarország helye a világ értéktérképén A módszerek,

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Értékelési szempont A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 2 Összesen 8

Értékelési szempont A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 2 Összesen 8 Összefoglaló táblázatok a portugál nyelv középszintű szóbeli vizsga értékeléséhez A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja középszinten.

Részletesebben

6. DIDAKTIKAI EGYSÉG KONFLIKTUSMEGELŐZÉS. KOMMUNIKÁCIÓ.

6. DIDAKTIKAI EGYSÉG KONFLIKTUSMEGELŐZÉS. KOMMUNIKÁCIÓ. 6. DIDAKTIKAI EGYSÉG KONFLIKTUSMEGELŐZÉS. KOMMUNIKÁCIÓ. Bemutatás A tanteremben, annak jól működéséhez, tisztában kell lenni az interakció és a kommunikáció dinamizmusaival, és ezek hatásaival, Fontos,

Részletesebben

HANGERŐ, ÍRÁS, TESTTARTÁS, TÉRHASZNÁLAT, JELNYELV

HANGERŐ, ÍRÁS, TESTTARTÁS, TÉRHASZNÁLAT, JELNYELV ALAPÉRZELMEK MIMIKÁVAL: Mennyire ismered a nem verbális jeleket? (teszt) Tárgyalás, beszélgetés közben érdemes ezekre a jelekre is figyelnünk. Végezzétek el a tesztet, és értékeljétek ki az eredményt!

Részletesebben

Üzletkötés, értékesítés key account managerek számára

Üzletkötés, értékesítés key account managerek számára Üzletkötés, értékesítés key account managerek számára Üzletkötés, értékesítés key account managerek számára avagy milyen módszerekkel dolgoznak az EUban a piacvezetõ cégek A hiánygazdaság megszûnt. A piacgazdaságot

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA ÚJSÁGÍRÓI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TRÉNING. Hallgatói elméleti anyag. 2012. tavasz

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA ÚJSÁGÍRÓI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TRÉNING. Hallgatói elméleti anyag. 2012. tavasz BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA ÚJSÁGÍRÓI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TRÉNING Hallgatói elméleti anyag 2012. tavasz www.bkf.hu / Karriercentrum / Tréningek / Letölthető állományok Szakirodalom: Németh

Részletesebben

Az érett személyiség Allport szerint

Az érett személyiség Allport szerint A tanár személye Az érett személyiség Allport szerint 1. Az én érzésének kiterjesztése, a szükséglet-kielégítéstol a külvilág iránti nyitottságig. 2. Meghitt viszony másokkal. Intimitás, megértés, tisztelet.

Részletesebben

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények Cím: Üzleti Kommunikáció Tárgykód: PMKMENB 036, MENB 810, MELS 204 Heti óraszám 1 : 2 ea Kreditpont: 2 Szak(ok)/ típus 2 : K Tagozat 3 : N, L Követelmény 4 : vizsga

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos

Részletesebben

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség HÁLA KOPOGTATÁS 1. Egészség Annak ellenére, hogy nem vagyok annyira egészséges, mint szeretném, teljesen és mélységesen szeretem és elfogadom a testemet így is. Annak ellenére, hogy fizikailag nem vagyok

Részletesebben

PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA

PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY Mitől lesz sikeres a prezentációnk? FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA Miről lesz szó? 2 1. A prezentáció 2. A felkészülés 3. A prezentálás (előadás) felépítése 4. Gyakori hibák 5. Stressz

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS

SZERVEZETI VISELKEDÉS SZERVEZETI VISELKEDÉS DR. FINNA HENRIETTA EGYETEMI ADJUNKTUS MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK FINNA@MVT.BME.HU Q.A.317. +36-1-463-4010 Meggyőzés és társai 1 http://tinyurl.com/kutatok2016 2 További

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás

II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás 1. Általános kérdések 1. Általános kérdések általános ütem 1. Általános kérdések általános ütem univerzális jellegű 1. Általános kérdések általános ütem univerzális

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁS DÍJMENTESEN TERJESZTHETŐ

ÖSSZEFOGLALÁS DÍJMENTESEN TERJESZTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁS DÍJMENTESEN TERJESZTHETŐ Kasza Tamás: Ne Vetődj Árnyékra 6 napos lezárási program Kasza Tamás 2011. Minden jog fenntartva. Kizárólag a 6 napos program résztvevőinek. Mi működik, ami bonyolult,

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz I. évfolyam GM+PSZ szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti kommunikáció Tanszék: Vállalkozás és

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Képzési program A kis és középvállalkozások menedzsmentjének továbbképzése

Képzési program A kis és középvállalkozások menedzsmentjének továbbképzése Képzési program A kis és középvállalkozások menedzsmentjének továbbképzése A tervezett képzési idő: 30 óra Tematika I. PCM ismeretek, pályázatírói készségek fejlesztése 4 óra - Projektciklus-menedzsment,

Részletesebben

FÉSZEK PROGRAM A CONGREGATIO JESU EGRI WARD MÁRIA ISKOLÁJÁBAN BÁNHEGYI ANDREA OKTATÁSI SZAKÉRTŐ NOVEMBER

FÉSZEK PROGRAM A CONGREGATIO JESU EGRI WARD MÁRIA ISKOLÁJÁBAN BÁNHEGYI ANDREA OKTATÁSI SZAKÉRTŐ NOVEMBER A jó nevelés azt jelenti, hogy helyesen reagálunk gyermekünk helytelen viselkedésére (John Rosemond) FÉSZEK PROGRAM A CONGREGATIO JESU EGRI WARD MÁRIA ISKOLÁJÁBAN BÁNHEGYI ANDREA OKTATÁSI SZAKÉRTŐ 2014.

Részletesebben

TESTBESZÉD ELEMEI 2. GESZTUSOK

TESTBESZÉD ELEMEI 2. GESZTUSOK TESTBESZÉD ELEMEI 2. GESZTUSOK A gesztus a kéznek az emberi kapcsolatokban, az interakcióban szerepet játszó, a közlést kísérő mozgása. Érzékeny kifejezője lehet érzelmeknek, szándékoknak, lelki tartalmaknak,

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben