Madarakban. Emlısökben. A fehérje-anyagforgalom zavarai. 27. Uricosis (Köszvény) nucleoproteidekbıl. fehérjékbıl. teljes N-anyagforgalom

Átírás

1 A fehérje-anyagforgalom zavarai 28. Köszvény (Uricosis) 29. Hyalinos elfajulás Fibrinoid elfajulás 30. Amyloidos elfajulás 27. Uricosis (Köszvény) A húgysav anyagforgalom zavara Elıfordul madarakban hüllıkben emberszabású majmokban emberben más emlısökben nincs jelentısége fehérjékbıl Madarakban teljes N-anyagforgalom nucleoproteidekbıl húgysav (acidum uricum) vese (aktív transzport révén ürül) fehérjékbıl karbamid kreatinin kreatin aminosav-n Emlısökben nucleoproteidekbıl (adeninból, guaninból, xantinból) húgysav májsejt (urikáz) allantoin kivétel: emberszabású majmok, ember (nincs urikáz) karbamid Köszvény madárban a vérplazma húgysavszintje 0,12-0,36 mmol/l a húgysav rosszul oldódik a ph-viszonyoktól függıen max. 0,4-0,5 mmol/l ha ezt az értéket meghaladja kicsapódik az oldatokból a vérplazmából (az intravasculáris víztérbıl) a szövetnedvekbıl (az extracellularis víztérbıl) a vizeletbıl a tubulusokban (a transcelluláris víztérbıl) a savóshártyákon a húgysav különbözı helyeken kiválik a nyálkahártyákon kötıhártya, száj-garatüreg, gége stb. a savóshártyákon a szervek (máj, vese) állományában az interstitiumban a vesében a tubulusok üregében is a bır alatti kötıszövetben az izületek és ínhüvelyek üregében Húgysavkiválás s a vérplazmv rplazmából és lerakódása az endothel sejtekre 1

2 Húgysavkiválás s a savósh shártyákra Húgysavkiválás s a vesetubulusok üregébe KÖSZVÉNY madárban Húgysavkiválás s a nyálkah lkahártyán Húgysavkiválás s a savósh shártyán Húgysavkiválás s a savósh shártyán 2

3 Húgysavkiválás s a máj m állományában Húgysavkiválás s a máj m állományában Húgysavkiválás s a vese állományában Húgysavkiválás s a vesetubulusok üregében Húgysavkiválás s a bır b r alatti kötıszk szövetben Húgysavkiválás s a bır b r alatti kötıszk szövetben 3

4 Húgysavkiválás s az izületek és s az ínhüvelyek üregében Húgysavkiválás az izületek és s az ínhüvelyek üregében Húgysavkiválás s az izületek és s az ínhüvelyek üregében A kivált húgysav h hatásai Irritálja a környezetét (tömény kémiai anyag) a sejtekben elhalást okoz, a szövetekben pedig gyulladásos reakciót vált ki a nyálkahártyákon, a savóshártyákon, a vérerek endothel rétegében, az izületekben, az ínhüvelyekben, a parenchymás szervekben stb. a szervezet idegen anyagként kezeli a húgysavat a kicsapódott húgysav környezetében elhatároló demarkáló folyamatok alakulnak ki A demarkáció eredménye gyulladásos góc (idegentest típusú granuloma), amit ez esetben tophusnak Tophus Tophus 4

5 Tophus A húgysav kimutatása abszolút alkohol legyen a rögzítıszer vizes fázisú fixálószert ne használjunk! ezt követıen úgy kell beágyazni és festeni az anyagot, hogy vizes médiumokat mellızzük Speciális festés Schultz-Schmidt-festés eredmény: a húgysav főzöld, fenyızöld színő Húgysav kimutatása Az uricosis formái endogén exogén Retenciós retenciós uricosis a vesemőködés zavarai miatt a húgysav kiválasztása elmarad a húgysav a szervezetben marad A jelenséget veseelégtelenségnek nevezzük Az uricosis okai madarakban endogén féloldali vese-agenesia ureter elzáródás mindkettı egyedi (sporadikus) bántalom exogén vízhiány (ún. veseköszvény is) A-avitaminosis megfázás nephrotoxikus anyagok (ochratoxin-a, citrinin) romlott takarmány (fehérje bomlástermékek) Vírusok avian nephritis virus, a csirke fertızı bronchitisét okozó nephropatogén coronavírus-törzsek libában a polyomavírus okozta vérzéses vese- és bélgyulladást okozó polyomavírus véglények (libában-vesecoccidiosis) Ureter elzáródás s (endogén uricosis) 5

6 Veseagenesia (endogén uricosis) Naposkori köszvény Zsigeri köszvk szvény Izületi köszvk szvény Ún. veseköszv szvény (a retenciós uricosis egyik formája) Vírusos vesegyulladás 6

7 Köszvény emlısökben Ún. húgysavas h infarktusok újszülött malac veséjében ún. húgysavas infarktusok a vesében sertésben újszülött malacokban a vese velıállományában, győjtıcsatornácskákban húgysavkicsapódás (nem infarktus!) malacokban az élet elsı napjaiban nem mőködik kellı mértékben az urikáz enzim, emiatt a purinbázisokból képzıdött bomlástermék húgysav formájában ürül a vesén át és kicsapódik az elsı szopást követıen rendezıdik feloldódik a húgysav és ürül a vizelettel a dalmata kutya húgysavforgalma A dalmata kutya húgysavforgalmah (µmol/l) vérszérumban vizeletben dalmata egyéb kutyafajta ember A dalmata kutya húgysavforgalmah a májsejtekben van urikáz a húgysav belépése a májsejtekbe késedelmes és korlátozott genetikai okai vannak, recesszív gén a vesében a húgysav kiválasztás jó! korlátozott a húgysav reabsorptio és fokozott a húgysav secretio ép vese mellett még exogén purinterheléssel sem sikerült köszvényt kiváltani dalmatában súlyos tubulopathia (veseelégtelenség) esetén elvben elképzelhetı lenne az uricosis, de nem szokott kialakulni 7