Mérési útmutató. Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék. Rádiófrekvenciás sáverősítők. intermodulációs torzításának vizsgálata
|
|
- Virág Budainé
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék Mérési útmutató Rádiórendszerek tárgy laboratóriumi gyakorlatához Rádiófrekvenciás sáverősítők intermodulációs torzításának vizsgálata Készítette: Mórocz Tamás Győr, február 7.
2 Rádiófrekvenciás sáverősítők intermodulációs torzításának vizsgálata A laborgyakorlat célja az intermodulációs torzítás vizsgálata. A vizsgálatok során a hallgató megismerkedhet a koaxiális szűrő beiktatási csillapításának pontonkénti mérésével, a nemlineáris erősítő átviteli tulajdonságaival, intermodulációs torzítás jelenségével, és mérésének menetével. Megismerheti a spektrumanalizátor és szignálgenerátor használatát. Szükséges eszközök: HP 8591E spektrumanalizátor (Spectrum Analyzer) HP 85630A skalár átvitel/reflexió mérő kiegészítő (Scalar Transmission/Reflection Test Set) HP 8647A szignál generátor (Signal Generator) Személyi számítógép D.C. feszültség generátor (Triple Power Supply) Nemlineáris erősítő Összeadó egység Sáváteresztő szűrő 10dB csillapító
3 Elméleti összefoglaló Egy aktív elemeket tartalmazó hálózat átviteli függvénye mindig leírható hatványpolinommal. A hálózat modellje az 1. ábrán látható: u be (t) u ki (t) uki(t)=a 0 +a 1 u be (t)+a 2 u be (t) 2 +a 3 u be (t) a n u be (t) n a 0,a 1,a 2,...a n 1. ábra A csatornát lineárisnak nevezzük, ha az átviteli függvényének együtthatói rendre egyenlők zérussal, kivéve az elsőfokú tagot, vagyis: a 0, a 2, a 3,... a n 0, de a 1 0 A csatorna nemlineáris, ha az átviteli karakterisztikát leíró hatványpolinom a 1 -től különböző együtthatói, vagy azok valamelyike nem egyenlő zérussal: a 0, a 2, a 3,... a n 0 Jellegzetes nemlineáris átviteli karakterisztika a másodfokú karakterisztika, amikor az átviteli karakterisztikát leíró hatványpolinom másodfokú tagjának együtthatója különbözik csak a nullától: a 2 0, de a 0, a 1, a 3,... a n 0 Vizsgáljuk meg mi történik,ha a nemlineáris átviteli csatornára egy szinuszos jelet kapcsolunk. Legyen például a csatornánk tisztán másodfokú /a 2 0/és legyen a bemenő jel: A kimeneti jel: u be (t) = u 1 cos ωt a 2 0, a 1 =0, u 1 =1 u ki (t) = a 2 u be (t) 2 = a 2 (u 1 cos ωt) 2 =...= 1/2+1/2(cos 2ωt) Látható, hogy a csatorna nemlinearitása miatt a kimeneten a bemenő jel frekvenciájától eltérő frekvenciájú összetevők is megjelentek. Az új összetevőket harmónikus összetevőknek nevezzük, magát a jelenséget pedig harmónikus torzításnak. A nemlinearitás következménye tehát, ha csak egyetlen szinuszos vizsgálójelet használunk: a harmónikus torzítás /a kimeneten megjelennek a bemenő jel harmónikusai is a bemenő jel mellett/
4 1. A nemlineáris erősítő 1dB-s kompressziós pontjának meghatározása: Az 1 db-es kompressziós pont a nemlineáris erősítő kivezérlési tartományának felső határát jelenti. Az ehhez a ponthoz tartozó kimenő teljesítményt másképpen az erősítő maximálisan megengedett kimenőszintjének nevezzük (P kinévl ). Ehhez a kimenő szinthez tartozó bemenő szint: P be.komp. Az erősítő jelfeldolgozó képessége ugyanis véges, így a bemenő szint növelésével elérünk egy olyan határt, amely után a bemenő szint növekedését már nem követi arányosan a kimenő szint (a karakterisztika kezd telítési jelleget mutatni) és teljesítményvonalak elgörbülnek. Ideális esetben a bemeneti jel 1dB-es változása esetén a kimeneti szint is 1dB-lel változik. Ez viszont csak az erősítő lineáris tartományában érvényes. Az 1dB-es kompressziós pont azt a bemenő szintet jelenti, amikor ettől a lineáris egyenestől a mért teljesítményünk 1dB-lel tér el. 2.ábra: kompressziós pont - 2 -
5 Mérési összeállítás: Mérés menete: o Szignál generátor, továbbiakban RFG, RF OFF o Spektrumanalizátor, továbbiakban SPA, PRESET o SPA, MODE, Spectrum analyser o RFG, Frequency 450 MHz o RFG, Amplitude -30 db(m) o SPA, Frequency, Center freq, 450 MHz o SPA, Span, 50 MHz o DC Tápegység, 12V beállítása, AC és DC: ON o RFG. RF ON o SPA, PeakSearch o RFG, Amplitúdót 1dB-es lépésekkel növelni o Eredmények táblázatban történő rögzítése o RFG, RF OFF A továbbiakban a mért P be.komp -hoz képest 10dB-lel kisebb bemeneti szintről folytassuk a mérést
6 2. Koaxiális szűrő beiktatási csillapításának mérése pontonkénti méréssel A spektrumanalizátor kétféle üzemmóddal rendelkezik. Az alap funkciója a spektrumanalízis, emellett a szükséges kiegészítőkkel skalár analizátorként is funkcionál. Ezek a kiegészítők egy beépített tracking generátor, illetve egy külső mérő iránycsatoló és kapcsoló (Transmission and reflexion test set). Mérési összeállítás: 3. Mérési elrendezés - 4 -
7 Mérés menete: mérőkábelek csatlakoztatása a műszerekhez 0 db csillapítású átmenet csatlakoztatása a mérőkábelekhez kalibrációs mérés szűrő csatlakoztatása a mérőkábelekhez szűrő mérés erősítő csatlakoztatása a mérőkábelekhez erősítő mérés erősítő és szűrő csatlakoztatása a mérőkábelekhez erősítő és szűrő mérés Műszerek beállítása, mérés folyamata: Általános beállítások, 0 db csillapítású átmenet csatlakoztatva o SPA, MODE, Spectrum analyser o SPA, FREQUENCY, Start, 425 MHz o SPA, FREQUENCY, Stop, 475 MHz o RFG, AMPLITUDE, P be.komp -10 db o RFG, FREQUENCY, 426 MHz o RFG, RF ON o Mérőjel meglétének ellenőrzése a spektrumanalizátoron Referencia beállítási mérés o RFG, FREQUENCY, f MHz (f frekvencia a táblázatból) o SPA, PeakSearch o SPA, Marker frekvencia értékének ellenőrzése, amplitúdó értékének rögzítése a táblázatba (P d0 ) - 5 -
8 Mérés, szűrő csatlakoztatva o RFG, FREQUENCY, f MHz (f frekvencia a táblázatból) o SPA, PeakSearch o SPA, Marker frekvencia értékének ellenőrzése, amplitúdó értékének rögzítése a táblázatba (P d.sz ) Ezután a szűrő helyett az erősítőt csatlakozatva, majd az erősítőt és szűrőt egyszerre csatlakoztatva végezze el ugyan ezt a mérést. (P d.e ), (P d.sz+e ) Mérés befejezése o RFG, RF OFF o RFG, kikapcsolása Mérendő paraméterek Mért teljesítmény szintek rögzítése a spektrumanalizátorról a frekvencia függvényében, miközben a generátor kimenő szintjét nem változtatjuk. A mért értékeket ábrázolja Excelben majd a táblázatot és a grafikont illessze be a jegyzőkönyvbe
9 3. Intermodulációs torzítás 2 jeles vizsgálata Elméleti összefoglaló: Az átviteli rendszereink általában nem egyetlen szinuszos jellel működnek. Nézzük a legegyszerűbb példát egy alapsávi hangfrekvenciás jel átvitelére szolgáló csatornát. A hangfrekvenciás jel a FOURIER transzformáció segítségével szinuszos összetevőkre bontható, így a csatorna bemenetére több szinuszos jel kerül egyszerre. Hasonló a helyzet egy RF csatornában is amelyen egy egyetlen szinuszos jellel modulált AMDSB jelet kívánunk átvinni: a jel spektruma három szinuszos összetevőt tartalmaz. Bármilyen információt viszünk is át bármilyen modulációval az átviteli csatorna bemenetére több szinuszos jel kerül egyszerre. Vizsgáljuk meg ennek a legegyszerűbb formáját: adjunk a bemenetre két szinuszos ω 1 és ω 2 körfrekvenciájú jelet a 4. ábrán bemutatott módon: u be (t) = u 1 (t) + u 2 (t) = u 1 cos ω 1 t + u 2 cos ω 2 t A kimeneti jelet a korábban már bemutatott módon határozzuk meg: u ki (t) = a 0 +a 1 (u 1 cos ω 1 t + u 2 cos ω 2 t)+a 2 (u 1 cos ω 1 t + u 2 cos ω 2 t) 2 + a 3 (u 1 cos ω 1 t + u 2 cos ω 2 t) a n (u 1 cos ω 1 t + u 2 cos ω 2 t) n 4. ábra Ha elvégezzük a kijelölt műveleteket és a kapott kimeneti jelösszetevőket ábrázoljuk a frekvenciatengelyen - lásd a 5. ábrát- a következő általános megállapitásokat tehetjük: A kimeneti jel spektrumában a másodrendű komponensek az addíciós tétel szerint alakulnak: (sin(ω 1 t)+sin(ω 2 t)) 2 =sin 2 (ω 1 t)+2sin(ω 1 t)*sin(ω 2 t)+sin 2 (ω 2 t) sin 2 (ω 1 t)= ½*(1-cos(2ω 1 t)) sin(ω 1 t)*sin(ω 2 t)= ½*(cos(ω 1 t-ω 2 t)-cos(ω 1 t+ω 2 t)) -A harmad-, negyed-, ötöd-, stb. rendű komponensek megléte a sin(ω 1 t)+sin(ω 2 t) harmadik, negyedik, stb. hatványaira alkalmazott addíciós tétellel beláthatóak
10 -A nemlineáris karakterisztikának általános esetben páros és páratlan rendű összetevői vannak, nevezetesen 0-adrendű, elsőrendű, másodrendű, stb. A nulladrendű kombinációs termék az egyenösszetevő, az elsőrendű kombinációs termék maga a kimenő hasznos jel, a másod-, illetve magasabb rendű kombinációs termékek pedig az intermodulációs torzitási termékek. -A nemlineáris átvitelű hálózatban olyan rendű kombinációs termékek keletkeznek, mint amilyen rendű maga a karakterisztika. -A kombinációs termékeknek a karakterisztika rendűségének analógiájára különböző rendszámuk lehet. Igy beszélhetünk pld. másodrendű, harmadrendű, stb. termékekről. A rendszám a kombinációs termékek frekvenciájára utal. -Az alapharmónikus környezetében csakis páratlan rendű kombinációs termékek találhatók. Általánosabban a páratlan rendű harmónikusok környezetében csak páratlan,a páros rendű harmónikusok környezetében pedig csak páros rendű kombinációs termékek fordulnak elő./ Ennek a megállapitásnak azért van jelentősége mert a keskenysávú rendszereknél csakis a páratlan rendű összetevők kerülnek be az átviteli sávba és okoznak nemlineáris torzitást. A páros rendű kombinációs termékek az átviteli sávon kivülre esnek./ -Általános esetben a páros és páratlan rendű összetevők nem csak egy határolt környezetben helyezkednek el, hanem végig az egész frekvenciatengelyen, az egyes harmónikus környezetből kiindulva növekvő rendszámmal követik egymást. -Az alacsonyabb rendű kombinációs termékek amplitúdója nagyobb, mig a rendszám növekedésével az amplitúdó csökken. -A szomszédos összetevők a két bemenő jel frekvenciájának különbségével megegyező frekvencia távolságban helyezkednek el egymástól a frekvencitengelyen. Intermodulációs kombinációs termékek 2 szinuszos bemenő jel esetén: 5.ábra - 8 -
11 A vizsgálati módszerünk kétjeles intermodulációs torzitásvizsgálat. A mérés során az erősitő bemenetére két azonos amplitúdójú, de eltérő frekvenciájú szinuszos mérőjelet vezetünk. A mérőjel összeállitása megegyezik az AMDSB/SC elnevezésű információs jellel. A mérőjelek frekvenciáját úgy választjuk meg, hogy még az ötödrendű intermodulációs kombinációs termékek is a szűrő átviteli sávjába essenek, lásd 6/A és 6/B ábrákat. Szűrő átviteli karakterisztikája 2 bemeneti jel spektruma kombinációs termékek a szűrő után 6/A ábra 6/B Ábra - 9 -
12 A szűrőt az erősítő után kössük be, mert kombinációs termékek csak az erősítő kimenetén jelennek meg. A bemenő jelek: u 1 (t)=(u 0 /2)cosω 1 t, u 2 (t)=(u 0 /2)cosω 2 t ube(t)= u 1 (t)+ u 2 (t)=...=uamdsb/sc(t)=u 0 [ cos(ω v -ω m )t+ cos(ω v +ω m )t ] ahol: ω v =(ω 1 +ω 2 )/2 ω m =(ω 2 -ω 1 )/2 Az intermodulációs torzítási tényező Definíció: Az intermodulációs torzítási tényező az az arányszám, amely megmutatja, hogy az 1dB-es kompressziós pontnál -mint referenciapontnál - hányszor kisebb a különböző rendű torzítási termékek teljesítményszintje a mérőjel kimeneti alapharmónikusainak teljesítményszintjénél. Az 7. ábrán felrajzoltuk a különböző rendszámú torzítási termékek teljesítményvonalait a bemenő jel teljesítményének függvényében. Ezek a vonalak egyenesek, ha mindkét tengelyen logaritmikus léptékben dolgozunk. Az egyes teljesítményvonalak különböző meredekségűek, a meredekség a rendszám növekedésével nő. A változó meredekségből következik, hogy a teljesítményvonalak egyenesei valahol metszik egymást. Az alapharmónikus és az egyes torzítási termékek teljesítményvonalainak metszéspontjait intermodulációs keresztezési pontnak nevezzük. A karakterisztikából jól látható, hogy a szint növelésével a torzítási termékek teljesítményének aránya az alapharmónikushoz viszonyítva növekszik. Ez a gyakorlatban egy igen fontos megállapítás: a szint növelésével az intermodulációs torzítás is nő. Pontosabban fogalmazva nem a torzítás, hanem a torzítási termékek aránya növekszik a bemenő szint növelésével. A keresztezési pontban elvileg az alapharmónikus és a torzítási termékek teljesítménye megegyezik
13 A kimeneti alapharmónikus teljesítménye a Pki1 és Pki2 alapharmónikus jelösszetevők teljesítménye. A torzítási termékek teljesítménye is az azonos rendszámú összetevők teljesítményének az összege. Amennyiben a bemenő jelek amplitúdója azonos, továbbá a vizsgált hálózat átviteli karakterisztikája a vizsgálójelek frekvenciájának számtani közepére szimmetrikus, a mérés során elegendő az egyik oldali összetevőket mérni. Mivel a rendelkezésre álló szűrő átviteli karakterisztikája nem szimmetrikus, ezért mindkét oldali termékeket mérje le
14 MÉRÉSI FELADATOK: Határozza meg az erősítő harmad- és ötödrendű intermodulációs torzítását kétjeles vizsgálati módszerrel a teljesítménygörbék felvételével, és az erősítő névleges kimenő szintjét (névleges terhelhetőségét). A mérés blokkvázlata a 8. ábra szerinti: Mérés menete: 8.ábra A mérés bemenő adatainak meghatározásához szükség van az előző pontban elvégzett mérés adataira. Határozza meg a két mérőjel frekvenciáját úgy, hogy azok az erősítő átviteli sávközépi frekvenciájára szimmetrikusan helyezkedjenek el, továbbá a 3-ad és 5-öd rendű intermodulációs kombinációs termékek az átviteli sávon belül legyenek. A bemenő, kimenő teljesítménydiagram felrajzolásához a tényleges bemenő, kimenő teljesítményeket kell figyelembe vennie. A bemenő jelek generátoron elvégzett szintezését követően az erősítő kivezérlését azonos mértékben a jelgenerátor AMPLITUDE egységén belüli tekerővel szabályozza! A spektrumanalizátor használatakor ügyeljen arra, nehogy túlvezérelje azt, mert a túlvezérlésnek két következménye lehet. Egyrészt maga a túlvezérelt analizátor fogja előállítani az intermodulációs kombinációs termékeket és ezzel meghamisítja a mérési eredményeket, másrészt az analizátor bemenete túlterhelődik és tönkremegy. A túlvezérlés elkerülésére használja az analizátor fix értékű előtét csillapítóit (legalább 10 db!) a mérés folyamán
15 Mérendő adatok: A jelgenerátorok kimenetét állítsa be -30dBm-re, majd ezután mindkét generátoron 1dBenként növelje -10dBm-ig a bemeneti jelszintet. o A spektrumanalizátor PeakSearch gomb NEXT PK RIGHT/ LEFT funkcióját használva határozza meg a bemenő jelszint függvényében az erősítő kimenetén lévő kombinációs összetevők szintjeit. Az eredményeket először táblázatban ábrázolja, majd a 7.ábra szerint készítsen hozzá grafikont. o Meghatározandó az erősítő névleges kimenő szintje (1dB-es kompressziós pontnál a kimenő jelszint). o A teljesítménydiagramból meghatározandó az erősítő 3-ad és 5-öd rendű intermodulációs torzítása a névleges (megengedett) kimenő jelszintnél, illetve a névleges kimenő szintnél 6dB-lel kisebb kivezérlésnél. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: o Mikor nevezünk lineárisnak egy aktív elemeket tartalmazó átviteli közeget? o Mit nevezünk 1dB-es kompressziós pontnak? o Mivel magyarázható, hogy a kimeneti jel spektrumában a bemeneti jel frekvenciájától eltérő komponensek is megjelennek? o Mit nevezünk intermodulációs torzításnak? o Mit nevezünk intermodulációs keresztezési pontnak? (IIP3, IIP5 ) o Mért nem lesznek szimmetrikusak az első-, harmad- rendű komponensek a spektrumképben? o Hogy állítaná össze az intermodulációs torzítás mérését? Miért?
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk váltakozó-áramú alkalmazásai. Elmélet Az integrált mûveleti erõsítõk váltakozó áramú viselkedését a. fejezetben (jegyzet és prezentáció)
RészletesebbenBevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés RC tag Bartha András, Dobránszky Márk
Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés 2015.05.13. RC tag Bartha András, Dobránszky Márk 1. Tanulmányozza át az ELVIS rendszer rövid leírását! Áttanulmányoztuk. 2. Húzzon a tartóból két
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk egyenáramú jellemzése és alkalmazásai. Elmélet Az erõsítõ fogalmát valamint az integrált mûveleti erõsítõk szerkezetét és viselkedését
RészletesebbenKANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR. Mikroelektronikai és Technológiai Intézet. Aktív Szűrők. Analóg és Hírközlési Áramkörök
KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR Mikroelektronikai és Technológiai Intézet Analóg és Hírközlési Áramkörök Laboratóriumi Gyakorlatok Készítette: Joó Gábor és Pintér Tamás OE-MTI 2011 1.Szűrők
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk
RészletesebbenBMF, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Híradástechnika Intézet. Aktív Szűrő Mérése - Mérési Útmutató
Aktív Szűrő Mérése - Mérési Útmutató A mérést végezte ( név, neptun kód ): A mérés időpontja: - 1 - A mérés célja, hogy megismerkedjenek a Tina Pro nevű simulációs szoftverrel, és elsajátítsák kezelését.
RészletesebbenNégyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató
ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: A méréshez szükséges eszközök:
Részletesebben1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások
1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erõsítõ invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt nevezzük földnek. A nem invertáló bemenetre kösse egy potenciométer középsõ
RészletesebbenUTP kábelszegmens átviteltechnikai paramétereinek vizsgálata (HW1-B)
KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI KAR HÍRADÁSTECHNIKA INTÉZET Infokommunikációs Hálózatok labormérési útmutató UTP kábelszegmens átviteltechnikai paramétereinek vizsgálata (HW1-B) Dr. Wührl Tibor Eszes András
RészletesebbenBevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv
Bevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv Lódi Péter(D1WBA1) 2015 Március 18. Bevezetés: Mérés helye: PPKE-ITK 3. emeleti 321-es Mérőlabor Mérés ideje: 2015.03.25. 13:15-16:00 Mérés
RészletesebbenFeszültségérzékelők a méréstechnikában
5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika
RészletesebbenMŰVELETI ERŐSÍTŐS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján)
MŰVELETI ERŐSÍTŐS KPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján) mérések célja: megismerni a leggyakoribb alap- és alkalmazott műveleti erősítős kapcsolások jellemző tulajdonságait. mérések elméleti
RészletesebbenPataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola. GVT-417B AC voltmérő
Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola Elektronikus anyag a gyakorlati képzéshez GVT-417B AC voltmérő magyar nyelvű használati útmutatója 2010. Budapest Tartalomjegyzék
RészletesebbenMűszertechnikai és Automatizálási Intézet MÉRÉSTECHNIKA LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK ÚTMUTATÓ
Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Műszertechnikai és Automatizálási Intézet MÉRÉSTECHNIKA LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK ÚTMUTATÓ 20/7. sz. mérés HAMEG HM-5005 típusú spektrumanalizátor vizsgálata
RészletesebbenNagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat
Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Az elkészítendő kis adatsebességű, rövidhullámú, BPSK adóvevő felépítése a következő: Számítsa ki a vevő földelt bázisú kis zajú hangolt kollektorkörös
RészletesebbenTápegység tervezése. A felkészüléshez szükséges irodalom Alkalmazandó műszerek
Tápegység tervezése Bevezetés Az elektromos berendezések működéséhez szükséges energiát biztosító források paraméterei gyakran különböznek a berendezés részegységeinek követelményeitől. A megfelelő paraméterű
RészletesebbenTeljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2
Teljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Az emitterkövető kapcsolás. Az A osztályú üzemmód. A komplementer emitterkövető. A B osztályú üzemmód. AB osztályú erősítő. D osztályú erősítő. 2012.04.18. Dr.
RészletesebbenPasszív és aktív aluláteresztő szűrők
7. Laboratóriumi gyakorlat Passzív és aktív aluláteresztő szűrők. A gyakorlat célja: A Micro-Cap és Filterlab programok segítségével tanulmányozzuk a passzív és aktív aluláteresztő szűrők elépítését, jelátvitelét.
RészletesebbenFourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata
Fourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata Reichardt, András 27. szeptember 2. 2 / 5 NDSM Komplex alak U C k = T (T ) ahol ω = 2π T, k módusindex. Időfüggvény előállítása
RészletesebbenMérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító)
Mérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító) 1. A D/A átalakító erısítési hibája és beállása Mérje meg a D/A átalakító erısítési hibáját! A hibát százalékban adja
RészletesebbenA kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális
Részletesebben1. ábra A Wien-hidas mérőpanel kapcsolási rajza
Ismeretellenőrző kérdések A mérések megkezdése előtt kérem, gondolja végig a következő kérdéseket, feladatokat! Szükség esetén elevenítse fel ismereteit az ide vonatkozó elméleti tananyag segítségével!
Részletesebben10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
101 ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel történik A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell Rendszerint az
Részletesebben1. ábra A PWM-áramkör mérőpanel kapcsolási rajza
1. ábra A PWM-áramkör mérőpanel kapcsolási rajza 2. ábra A PWM-áramkör mérőpanel beültetési rajza SZINUSZOS OSZCILLÁTOROK: SZINTETIZÁLT SZINUSZOS ÁRAMKÖRÖK MÉRÉSI UTASÍTÁS 1/6 Nyomókapcsolók balról jobbra:
RészletesebbenM ű veleti erő sítő k I.
dátum:... a mérést végezte:... M ű veleti erő sítő k I. mérési jegyző könyv 1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erősítő invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt
RészletesebbenEGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK
dátum:... a mérést végezte:... EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK m é r é s i j e g y z k ö n y v 1/A. Mérje meg az adott hálózati szabályozható (toroid) transzformátor szekunder tekercsének minimálisan és maximálisan
RészletesebbenDR. KOVÁCS ERNŐ MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE
M I S K O L C I E G Y E T E M GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR ELEKTROTECHNIKAI-ÉS ELEKTRONIKAI INTÉZET DR. KOVÁCS ERNŐ MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE MECHATRONIKAI MÉRNÖKI BSc alapszak hallgatóinak MÉRÉSI
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Passzív alkatrészek és passzív áramkörök. Elmélet A passzív elektronikai alkatrészek elméleti ismertetése az. prezentációban található. A 2. prezentáció
Részletesebben7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL
7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív
RészletesebbenMérési útmutató a Mobil infokommunikáció laboratórium 1. méréseihez
Mérési útmutató a Mobil infokommunikáció laboratórium 1. méréseihez GSM II. Mérés helye: Hálózati rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Mobil Kommunikáció és Kvantumtechnológiák Laboratórium I.B.113. Összeállította:
RészletesebbenD/A konverter statikus hibáinak mérése
D/A konverter statikus hibáinak mérése Segédlet a Járműfedélzeti rendszerek II. tantárgy laboratóriumi méréshez Dr. Bécsi Tamás, Dr. Aradi Szilárd, Fehér Árpád 2016. szeptember A méréshez szükséges eszközök
RészletesebbenSzimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata.
El. II. 5. mérés. SZIMMETRIKUS ERŐSÍTŐK MÉRÉSE. A mérés célja : Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata. A mérésre való felkészülés során tanulmányozza
Részletesebben07. mérés Erősítő kapcsolások vizsgálata.
07. mérés Erősítő kapcsolások vizsgálata. A leggyakrabban használt üzemi paraméterek a következők: - a feszültségerősítés Au - az áramerősítés Ai - a teljesítményerősítés Ap - a bemeneti impedancia Rbe
RészletesebbenRC tag mérési jegyz könyv
RC tag mérési jegyz könyv Mérést végezte: Csutak Balázs, Farkas Viktória Mérés helye és ideje: ITK 320. terem, 2016.03.09 A mérés célja: Az ELVIS próbapanel és az ELVIS m szerek használatának elsajátítása,
RészletesebbenÉrtékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenE-Laboratórium 5 Közös Emitteres erősítő vizsgálata NI ELVIS-II tesztállomással Mérés menete
E-Laboratórium 5 Közös Emitteres erősítő vizsgálata NI ELVIS-II tesztállomással Mérés menete Mérési feladatok: 1. Egyenáramú munkaponti adatok mérése Tápfeszültség beállítása, mérése (UT) Bázisfeszültség
RészletesebbenDTMF Frekvenciák Mérése Mérési Útmutató
ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet DTMF Frekvenciák Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: Bevezető A Proto Board 2. mérőkártya olyan
RészletesebbenElektromechanikai rendszerek szimulációja
Kandó Polytechnic of Technology Institute of Informatics Kóré László Elektromechanikai rendszerek szimulációja I Budapest 1997 Tartalom 1.MINTAPÉLDÁK...2 1.1 IDEÁLIS EGYENÁRAMÚ MOTOR FESZÜLTSÉG-SZÖGSEBESSÉG
RészletesebbenModulációk vizsgálata
Modulációk vizsgálata Mérés célja: Az ELVIS próbapanel használatának és az ELVIS műszerek, valamint függvénygenerátor használatának elsajátítása, tapasztalatszerzés, ismerkedés a frekvencia modulációs
RészletesebbenSzéchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék Szám: L103 Mérési útmutató
Szám: L103 Mérési útmutató Labor gyakorlat (NGB_TA009_1) laboratóriumi gyakorlathoz Készítette: Szemenyei Balázs BSc hallgató Konzulens: Vári Péter, Soós Károly Győr, 2011. szeptember 7. A laborgyakorlat
RészletesebbenRezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele
Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:
RészletesebbenElektronika Előadás. Analóg és kapcsolt kapacitású szűrők
Elektronika 2 8. Előadás Analóg és kapcsolt kapacitású szűrők Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - Ron Mancini (szerk): Op Amps for Everyone, Texas Instruments, 2002 16.
RészletesebbenA/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel
11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,
RészletesebbenX. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel és módszerekkel történik. A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell.
RészletesebbenA rádiócsatorna 1. Mozgó rádióösszeköttetés térerőssége Az E V térerősséget ábrázoljuk a d szakasztávolság függvényében.
A rádiócsatorna. Mozgó rádióösszeköttetés térerőssége Az E V térerősséget ábrázoljuk a d szakasztávolság függvényében..5. ábra Kétutas rádióösszeköttetés térerôssége A rádiósszakasznak az állandóhelyû
Részletesebbenπ π A vivőhullám jelalakja (2. ábra) A vivőhullám periódusideje T amplitudója A az impulzus szélessége szögfokban 2p. 2p [ ]
Pulzus Amplitúdó Moduláció (PAM) A Pulzus Amplitúdó Modulációról abban az esetben beszélünk, amikor egy impulzus sorozatot használunk vivőhullámnak és ezen a vivőhullámon valósítjuk meg az amplitúdómodulációt
RészletesebbenWien-hidas oszcillátor mérése (I. szint)
Wien-hidas oszcillátor mérése () A Wien-hidas oszcillátor az egyik leggyakrabban alkalmazott szinuszos rezgéskeltő áramkör, melyet egyszerűen kivitelezhető hangolhatóságának, kedvező amplitúdó- és frekvenciastabilitásának
RészletesebbenMűveleti erősítők. Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez?
Műveleti erősítők Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez? Milyen kimenő jel jelenik meg a műveleti erősítő bemeneteire adott jel hatására? Nem invertáló bemenetre
Részletesebben2. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás
2. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás x(t) x[k]= =x(k T) Q x[k] ^ D/A x(t) ~ ampl. FOLYTONOS idı FOLYTONOS ANALÓG DISZKRÉT MINTAVÉTELEZETT DISZKRÉT KVANTÁLT DIGITÁLIS Jelek visszaállítása egyenköző mintáinak
RészletesebbenMŰVELETI ERŐSÍTŐS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján)
MŰVELETI ERŐSÍTŐS KPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján) mérések célja: megismerni a leggyakoribb alap- és alkalmazott műveleti erősítős kapcsolások jellemző tulajdonságait. mérések elméleti
RészletesebbenVillamosságtan szigorlati tételek
Villamosságtan szigorlati tételek 1.1. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei 1.2. Lineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.3. Nemlineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.4. Egyenáramú hálózatok
RészletesebbenKANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI KAR HÍRADÁSTECHNIKA INTÉZET
KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI KAR HÍRADÁSTECHNIKA INTÉZET Infokommunikációs Hálózatok laboratóriumi mérési útmutató HW3 mérés Splitter átviteli karakterisztikájának fölvétele különböző mérési módszerekkel
RészletesebbenOFDM-jelek előállítása, tulajdonságai és méréstechnikája
OFDM-jelek előállítása, tulajdonságai és méréstechnikája Mérési útmutató Kidolgozta: Szombathy Csaba tudományos segédmunkatárs Budapest, 2016. A mérés célja, eszközei A jelen laborgyakorlat célja sokvivős
RészletesebbenZárt mágneskörű induktív átalakítók
árt mágneskörű induktív átalakítók zárt mágneskörű átalakítók felépítésükből következően kis elmozdulások mérésére használhatók megfelelő érzékenységgel. zárt mágneskörű induktív átalakítók mágnesköre
RészletesebbenDigitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.
Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális jel esetében?
RészletesebbenCircuit breaker control function funkcióhoz block description. Beállítási útmutató az árambemeneti
Circuit breaker control function funkcióhoz block description Beállítási útmutató az árambemeneti Document Budapest, ID: PRELIMINARY 2015. január VERSION Felhasználói kézikönyv, változat-információ Változat
RészletesebbenÉrtékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenFelhasználói kézikönyv. / verzió 2.0 /
Felhasználói kézikönyv / verzió 2.0 / Budapest, 2017 "Az Antenna Analyzer plus egy több funkciós, a rádióamatőr tevékenység során jól használható mérőműszer. Mérete lehetővé teszi, hogy könnyedén magunkkal
RészletesebbenÁramgenerátorok alapeseteinek valamint FET ekkel és FET bemenetű műveleti erősítőkkel felépített egyfokozatú erősítők vizsgálata.
El. II. 4. mérés. 1. Áramgenerátorok bipoláris tranzisztorral A mérés célja: Áramgenerátorok alapeseteinek valamint FET ekkel és FET bemenetű műveleti erősítőkkel felépített egyfokozatú erősítők vizsgálata.
RészletesebbenSzámítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox
Számítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox Bevezetés A gyakorlatok célja az irányítási rendszerek korszerű számítógépes vizsgálati és tervezési módszereinek bemutatása, az alkalmazáshoz szükséges
RészletesebbenElektronika Oszcillátorok
8. Az oszcillátorok periodikus jelet előállító jelforrások, generátorok. Olyan áramkörök, amelyeknek csak kimenete van, bemenete nincs. Leggyakoribb jelalakok: - négyszög - szinusz A jelgenerálás alapja
Részletesebben2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető
. Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék
RészletesebbenMŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE
MISKOLCI EYETEM ILLMOSMÉRNÖKI INTÉZET ELEKTROTECHNIKI- ELEKTRONIKI TNSZÉK DR. KOÁCS ERNŐ MŰELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE FŐISKOLI SZINTŰ, LEELEZŐ TOZTOS ILLMOSMÉRNÖK HLLTÓKNK MÉRÉSI UTSÍTÁS 2003. MŰELETI ERŐSÍTŐS
Részletesebben2. MÉRÉS. Poto Board 4. mérőkártya. (Rádiós és optikai jelátvitel vizsgálata)
2. MÉRÉS Poto Board 4. mérőkártya (Rádiós és optikai jelátvitel vizsgálata) COM 3 LAB BMF-Kandó 2006 2 A mérést végezte: A mérés időpontja: A mérésvezető tanár tölti ki! Mérés vége:. Tartalom Bevezető.
RészletesebbenMéréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1
Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása
RészletesebbenDigitális mérőműszerek
KTE Szakmai nap, Tihany Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt KT-Electronic MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális TV jel esetében? Milyen paraméterekkel
RészletesebbenZh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2
Zh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2 1.a. I1 I2 jelforrás U1 erősítő U2 terhelés 1. ábra Az 1-es ábrán látható erősítő bemeneti jele egy U1= 1V amplitúdójú f=1khz frekvenciájú szinuszos jel. Ennek megfelelően
RészletesebbenMûveleti erõsítõk I.
Mûveleti erõsítõk I. 0. Bevezetés - a mûveleti erõsítõk mûködése A következõ mérésben az univerzális analóg erõsítõelem, az un. "mûveleti erõsítõ" mûködésének alapvetõ ismereteit sajátíthatjuk el. A nyílthurkú
RészletesebbenDOCSIS és MOBIL békés egymás mellett élése Putz József Kábel Konvergencia Konferencia 2018.
DOCSIS és MOBIL békés egymás mellett élése Putz József Kábel Konvergencia Konferencia 2018. Tartalomjegyzék Digitális átállás a földi műsorszórásban LTE 800 rendszer tapasztalatai Mérés LTE800 rendszeren
RészletesebbenE27 laboratóriumi mérés Fizikai Tanszék
E27 laboratóriumi mérés Fizikai Tanszék Soros rezgőkör rezonancia-görbéjének felvétele 1. A mérés célja, elve Váltóáramú áramkörök esetén kondenzátort, illetve tekercset iktatva a körbe az abban folyó
RészletesebbenAz erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2
Az erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA A kapacitív ellenállás. Váltakozó áramú helyettesítő kép. Alsó határfrekvencia meghatározása. Felső határfrekvencia
RészletesebbenModern Fizika Labor. 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 25. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 25. A mérés száma és címe: 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Értékelés: A beadás dátuma: 2011. nov. 16. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
Részletesebben6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban?
6. Függvények I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban? f x g x cos x h x x ( ) sin x (A) Az f és a h. (B) Mindhárom. (C) Csak az f.
RészletesebbenSzint és csillapítás mérés
Összeállította: Mészáros István tanszéki mérnök A mérés célja az átviteltechnikai alapméréseknél használt mérőadó és mérővevő megismerése, valamint a különböző csillapítás és szint definíciók méréssel
RészletesebbenFüggvények 1. oldal Készítette: Ernyei Kitti. Függvények
Függvények 1. oldal Készítette: Ernyei Kitti Függvények DEFINÍCIÓ: Ha adott két nemüres halmaz: és, továbbá minden eleméhez hozzárendeljük a valamely elemét, akkor ezt a hozzárendelést függvénynek nevezzük.
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-0162/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-0162/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: AEROPLEX Közép-Európai Kft. Kalibráló Labor 1185 Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi
RészletesebbenMÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata A mérés helye: Irinyi János Szakközépiskola és Kollégium
RészletesebbenHexium VIDOC-JANUS Twisted Pair Transmitter Terméklap
Hexium VIDOC-JANUS Twisted Pair Transmitter Terméklap Hexium Kft. VIDOC-JANUS-TWT 2 1. Általános leírás A TWT (Twisted Pair Transmitter) koaxiális kábelen érkező videojelet fogad, átalakítja differenciális
RészletesebbenMilyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?
1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen
RészletesebbenJelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék
Jelek és rendszerek 1 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 1 Ajánlott irodalom: FODOR GYÖRGY : JELEK ÉS RENDSZEREK EGYETEMI TANKÖNYV Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006
RészletesebbenMérési útmutató Rádiórendszerek (NGB_TA049_1) laboratóriumi gyakorlathoz FM vevő mérése
Mérési útmutató Rádiórendszerek (NGB_TA049_1) laboratóriumi gyakorlathoz FM vevő mérése Készítette: Guti András BSc hallgató Konzulens: Vári Péter Győr, 2010-09-30 FM rádió vevőkészülék mérése 1. Elméleti
Részletesebben5. témakör. Szögmodulációk: Fázis és frekvenciamoduláció FM modulátorok, demodulátorok
5. témakör Szögmodulációk: Fázis és frekvenciamoduláció FM modulátorok, demodulátorok Szögmoduláció Általánosan felírva a vivőfrekvenciás jelet (AM-nél megismert módon): Amennyiben a vivő pillanatnyi amplitúdója
RészletesebbenAz ideális feszültségerősítő ELEKTRONIKA_2
Az ideális feszültségerősítő ELEKTRONIKA_2 Elektronika 2 (Kód:INBK812) Kredit: 2 Óraszám: 2/hét Vizsgáztatás: ZH_1(a hetedik előadás helyet) ZH_2(a 14-edik előadás helyet) szóbeli a vizsgaidőszakban Értékelés:
Részletesebben1. ábra a függvénygenerátorok általános blokkvázlata
A függvénygenerátorok nemszinuszos jelekből állítanak elő kváziszinuszos jelet. Nemszinuszos jel lehet pl. a négyszögjel, a háromszögjel és a fűrészjel is. Ilyen típusú jeleket az úgynevezett relaxációs
RészletesebbenMűveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő
Műveleti erősítők A műveleti erősítők egyenáramú erősítőfokozatokból felépített, sokoldalúan felhasználható áramkörök, amelyek jellemzőit A u ', R be ', stb. külső elemek csatlakoztatásával széles határok
RészletesebbenVSF-118 / 128 / 124 / 144 9 1U fejállomási aktív műholdas elosztók
VSF-118 / 128 / 124 / 144 9 1U fejállomási aktív műholdas elosztók A VSF-1xx műholdas KF elosztó család, a műholdvevő LNB-ről érkező SAT KF jelek veszteség nélküli, illetve alacsony beiktatási csillapítással
RészletesebbenMAX 250. 160 W-os végerősítő. www.sulitech.com Ingyenes szállítás az egész országban! tel.: 06 22 33 44 55
MAX 250 160 W-os végerősítő PHONIC Jellemzők: A Phonic Max - szériának köszönhetően mindenki megtalálhatja azt a végfokot, amire rendszeréhez szüksége van. Bemenetek szempontjából egyaránt csatlakoztatható
Részletesebben2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 24. Leadás dátuma: 2008. 10. 01. 1 1. Mérések ismertetése Az 1. ábrán látható összeállításban
RészletesebbenSzint és csillapítás mérés
Összeállította: Mészáros István tanszéki mérnök A mérés célja az átviteltechnikai alapméréseknél használt mérőadó és mérővevő megismerése, valamint a különböző csillapítás és szint definíciók méréssel
RészletesebbenTeljesítmény-erősítők. Elektronika 2.
Teljesítmény-erősítők Elektronika 2. Az erősítés elve Erősítés: vezérelt energia-átalakítás Vezérlő teljesítmény: Fogyasztó teljesítmény-igénye: Tápforrásból felvett teljesítmény: Disszipálódott teljesítmény:
Részletesebben1. ábra 1 (C 2 X C 3 ) C 1 ( R 1 + R 2 ) R 3. 2 π R C
A kettős T-tagos oszcillátorok amplitúdó- és frekvenciastabilitása hasonlóképpen kiváló, mint a Wien hidas oszcillátoroké. Széleskörű alkalmazásának egyetlen tény szabhat csak határt, miszerint a kettős
RészletesebbenAnalóg-digitál átalakítók (A/D konverterek)
9. Laboratóriumi gyakorlat Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek) 1. A gyakorlat célja: Bemutatjuk egy sorozatos közelítés elvén működő A/D átalakító tömbvázlatát és elvi kapcsolási rajzát. Tanulmányozzuk
RészletesebbenOszcillátor tervezés kétkapu leírófüggvényekkel
Oszcillátor tervezés kétkapu leírófüggvényekkel (Oscillator design using two-port describing functions) Infokom 2016 Mészáros Gergely, Ladvánszky János, Berceli Tibor October 13, 2016 Szélessávú Hírközlés
RészletesebbenDigitális szűrők - (BMEVIMIM278) Házi Feladat
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rszerek Tanszék Digitális szűrők - (BMEVIMIM278) FIR-szűrő tervezése ablakozással Házi Feladat Név: Szőke Kálmán Benjamin Neptun:
Részletesebben19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata
19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata PÁPICS PÉTER ISTVÁN csillagász, 3. évfolyam Mérőpár: Balázs Miklós 2006.04.19. Beadva: 2006.05.15. Értékelés: A MÉRÉS LEÍRÁSA Fontos megállapítás, hogy a fénysugárzásban
RészletesebbenJelkondicionálás. Elvezetés. a bioelektromos jelek kis amplitúdójúak. extracelluláris spike: néhányszor 10 uv. EEG hajas fejbőrről: max 50 uv
Jelkondicionálás Elvezetés 2/12 a bioelektromos jelek kis amplitúdójúak extracelluláris spike: néhányszor 10 uv EEG hajas fejbőrről: max 50 uv EKG: 1 mv membránpotenciál: max. 100 mv az amplitúdó növelésére,
RészletesebbenMaxiCont. MOM690 Mikroohm mérő
MOM690 Mikroohm mérő A nagyfeszültségű megszakítók és szakaszolók karbantartásának fontos része az ellenállás mérése. A nagy áramú kontaktusok és egyéb átviteli elemek ellenállásának mérésére szolgáló
RészletesebbenElvis általános ismertető
Elvis általános ismertető Az NI ELVIS rendszer egy oktatási célra fejlesztett különleges LabVIEW alkalmazás. A LabWIEW alapjaival amikor megismerkedtünk, akkor csak virtuális műszereket hoztunk létre.
RészletesebbenJelgenerátorok ELEKTRONIKA_2
Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Jelgenerátorok osztályozása. Túlvezérelt erősítők. Feszültségkomparátorok. Visszacsatolt komparátorok. Multivibrátor. Pozitív visszacsatolás. Oszcillátorok. RC oszcillátorok.
RészletesebbenRC tag Amplitúdó és Fáziskarakterisztikájának felvétele
RC tag Amplitúdó és Fáziskarakterisztikájának felvétele Mérésadatgyűjtés és Jelfeldolgozás 11. ELŐADÁS Schiffer Ádám Egyetemi adjunktus Közérdekű PÓTMÉRÉS: Akinek elmaradása van, egy mérést pótolhat a
Részletesebben