CÉGÜNK ÉLETE Új szervezeti felépítés a sertés ágazatban

Átírás

1 A Z AG R O F E E D K F T. S E R T É S H Í R L E V E L E negyedéves szám CÉGÜNK ÉLETE Új szervezeti felépítés a sertés ágazatban A polihisztorok kora régen lejárt. Mindenki nem érthet magas színvonalon, mindenhez még egy szűk szakmai területen belül sem, pedig az egyre nagyobb teljesítményeket igénylő piac ilyen igényeket támaszt szereplőivel szemben. Ezért igyekeztünk az AGROFEED Kft. sertéses csapatát úgy kialakítani, hogy valamennyi szakterületen olyan kollégák dolgozzanak, akik az adott terület kiváló, elismert szakemberei. Így az ország különböző régióiban dolgozó kollégáink, Szőnyegi Tamás és Rehó Sándor területi képviselőink mögött egy erős szakmai háttér áll rendelkezésre. A szaporodásbiológiai szaktanácsadást Fülöp Vazul kollégánk, az állatorvosi konzultációt Dr. Gombos László valamint együttműködésünk eredményeként a CARRA cég állatorvosa Dr. Antonio Broso végzik. A takarmányok formulázása (receptkészítés) Alpár Botond, Lankó Ferenc és Vizdák Tamás feladata. A termékfejlesztést és premix formulázást Rigó Eszter és Dorfinger Zsófia kolléganőink az egész csapattal együttműködve látják el. Rigó Esztinek ezúton is gratulálunk a közelmúltban megszerzett doktori címéhez. A csapathoz tartozik a lovászpatonai kísérleti telep kollektívája is Földing Zoltán vezetésével. Itt történik a termékeink tesztelése, kísérletek beállítása. A csapat karmesteri feladatait Bolla Kálmán üzletágvezető látja el. Reméljük, hogy munkánkkal, tapasztalatainkkal eddig is segítettük és a jövőben is segíteni tudjuk partnereink munkáját.

2 Partnercégünk Olaszországban Carra Mangimi S.P.A. A Carra Mangimi 1933 óta gyárt és forgalmaz takarmányokat, elsősorban sertések és szarvasmarhák számára. Megkülönböztetett hangsúlyt helyez az alapanyagok minőségére és biztonságára, a kutatás-fejlesztésre és a magas színvonalú gyártási technológiára, a telepre adaptált termékekre és megoldásokra, valamint a tapasztalt technikusok és állatorvosok által nyújtott szakmai támogatásra. Ebben a tekintetben számos hasonlóság van a két cég között, hiszen mi is mint premixgyártók hasonló filozófiával dolgozunk. Az olasz és export piaci térnyerésnek köszönhetően a Carra Mangimi cég az utóbbi 3 évben ugrásszerű fejlődésnek indult. Ma már egész Olaszország területén jelen vannak, és látványos fejlődést tudtak elérni az export piacokon, ezek közül is elsősorban a magyar piacon, mely természetesen kapcsolatunknak, és nagyon szoros szakmai együttműködésünknek köszönhető. A választás körüli malactakarmányozásban a Carra Mangimi családi vállalkozás igen jelentős erőt képvisel odahaza is, és ehhez szükséges technológiai és tudás háttérrel rendelkeznek. Az elmúlt években komoly beruházásokkal fejlesztették tovább tevékenységük alapvető folyamatait. Gyártási folyamat: a gyártási technológia bővítése és fejlesztése a termékek tisztaságára és emészthetőségére fókuszál. Újítás a gyártási folyamat komplett automatizálása, mely garantálja a végtermék homogenitását és az alapanyagok nyomon követhetőségét. Formulázás: a receptúra optimalizálás és alapanyag megválasztás technikai fejlesztése folyamatosan szavatolja a Carra termékek telepi kiváló teljesítményét. Szaktanácsadói-kereskedelmi támogatás: a szaktanácsadó csapat egy szakmailag jól képzett, gyakorlatias állatorvossal bővült. Minőségbiztosítás: a laboratórium a már bevált NIR készüléken, mikroszkópon és mikrobiológiai eszközökön túl újonnan üzembe helyezett modern műszerekkel való felszerelése, mint pl. HPLC és SPEKTROPHOTOMETER, a kontroll precizitását növelte mind a beérkező alapanyagok, mind pedig a telepeknek szánt késztermékek esetében. A Carra Mangimi munkafolyamatai a HACCP önellenőrzési rendszer szerint történnek, amelyet az állategészségügyi hatóságok rendszeresen ellenőriznek és hitelesítenek. A tevékenységek a Minőségi Kézikönyv által kódolt operatív folyamatok és utasítások szerint zajlanak, a vállalat irányítási rendszer pedig az TÜV által akkreditált ISO 9001 normatíváit követve dolgozik. Federico Gentilivel és Dr. Antonio Broso állatorvos úrral már 6. éve, a Carra Mangimi céggel pedig közel 4 éve dolgozunk együtt. Ezen idő alatt elvégzett szakmai munka során nagyon jó baráti kapcsolat is kialakult köztünk. Közös teleplátogatásaink alkalmával folyamatosan azon dolgozunk, hogy forgalmazott malactakarmányaink minden sertéstelepen a maximális hozamot eredményezzék, és ennek érdekében igyekszünk elvégezni a szükséges adaptációkat, és finomításokat. Dr. Broso tapasztalt állatorvos, aki nagyon sok hasznos tanácsot adott már a malacok állategészségügyi problémáival kapcsolatban. Már több alkalommal is partnereink részére közösen szerveztünk szakmai utat Olaszországba, mindegyik nagyon jól sikerült és hasznos volt. A 70-es évek magyarországi sertésprogramjának eredményeként az egész ország területén a sertés ágazatban jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. Ennek keretében létesült Fábiánsebestyén mellett a több szövetkezet által épített és működtetett Serköv telep. A tömbösített épületekben kialakított dán vezérlőpultos automata etetőrendszerrel és szellőzés-technikájával akkoriban az ország egyik legmodernebb sertéstelepének számított. A tulajdonosi struktúrának köszönhetően a telep eredményessége a modern technológia ellenére gyenge volt. Így hamarosan a Pankotai Állami Gazdaság vette át a szakmai irányítást. A rendszerváltást követően mind az 5 szövetkezet eladta az üzletrészét egy szakmai befektető csoportnak, mely később az állami részt is megvásárolta. A jelenlegi vállalkozási formát, a Pankota-Kórógy Kft.-t 1995-ben alakította meg a 24 tulajdonos. Pankota Kórógy Kft. Az évek során a sertéstelepet többnyire önerőből és SAPARD, AVOP, illetve EMVA (ÁTK) pályázati pénzek igénybevételével fokozatosan felújították. Összességében közel egymilliárdos technológiai fejlesztés eredményeként a telep 1500 koca plusz szaporulatával, ma nyugat-európai színvonalon működik. A saját takarmánykeverő üzemet kiszolgáló összesen 5000 tonna siló- és 2000 tonna síktároló kapacitás lehetővé teszi a teljes éves szemestermény szükséglet betárolását. A szemeseknek csak az 5%-át tudják saját földterületen megtermelni, a fennmaradó részt 150 kis- és közepes környékbeli termelőtől vásárolják meg, lehetőleg betakarításkor. Velük jó viszony alakult ki az évek során, kölcsönösen számítanak egymásra. A telepet az 1989-es sertéspestist követően 1990-ben újra telepítették magyarországi tenyészetekből. A végterméket F1 kocákra vitt Hungahib 39-es befejező kanokkal állították elő. A technológiai fejlesztésekkel párhuzamosan a genetikai előrehaladást is fontosnak tartották a tulajdonosok. Az anyai állományt 2002-től criss-cross keresztezéssel tartják fenn, melyhez kezdetben magyarországi, később dán, majd 2009-től Seghers nagyfehér és lapály kanokat vásároltak javító szándékkal. A végtermék előállításhoz Seghers kanokat tól használnak től Danbred Duroc befejező kannal is termékenyítettek. A végterméket az utóbbi időben Seghers befejező kanokkal és a TOPIGS-tól vásárolt Talent spermával állítják elő. A folyamatos sperma kontrollt kollégánk Jó menedzsment, jó technológia egyenlő eredményesség Bemutatjuk a Pankota Kórógy Kft.-t Fülöp Vazul végzi a telepen. Jelenleg a genetika stabilizálása érdekében olyan európai élvonalhoz tartozó tenyésztő céggel állnak szerződéskötés előtt, amelyiknél a szaporulat és a malacok életképessége az egyik fő szelekciós szempont, és biztonságos szervízhálózattal rendelkezik. Az állategészségügyi helyzet Dr. Takács Bálint állatorvos jóvoltából folyamatos kontroll alatt van. A telep PRRS pozitív, cirkovírusra és mikoplazmá-ra is vakcináznak. A telep az APP idült formájával is terhelt (vágóhídi tüdő vizsgálatok egyértelműen mutatják a kórképet), de a jól felépített állategészségügyi programnak és a fűtött hizlaldáknak köszönhetően kiesést alig okoz. A termálvíz speciális helyi adottság, erre alapozták az egész telep fűtését. A fűtött hizlaldákban a téli és az átmeneti tavaszi-nyári időszakban is tökéletesen működik a szellőzés. A gyógyszerek és vakcinák közül mindig azokat próbálják kiválasztani, melyek ár és eredmény alapján a legmegfelelőbbnek bizonyulnak a telepi tapasztalatok alapján. Más telepeken is gyakran tapasztalt probléma főleg az újonnan épült utónevelőkben a malacok fülvég elhalása, mely egy éve még ezen a telepen is súlyos gondnak számított. Számos közös ötletünk, és takarmányon keresztüli próbálkozásunk után végül azt állapíthattuk meg, hogy a szellőzés beállítása, finomra hangolása oldotta meg a problémát. Ma is találni elvétve egy-két kutricában fülrágást, de közel sem olyan mértékű ez a probléma, mint korábban. Ezért mindenkinek, aki hasonló problémákkal küzd javasoljuk, hogy a szellőzés-technika beszerelőjével füstöltesse ki, állíttassa be, adaptáltassa helyre a szellőzőrendszert. Itt is ezt tette ugyanis egy dán szakember. A sertéstelep szakmai és közgazdasági irányítását Szabó János tulajdonos-ügyvezető, Bertus Ildikó termelési-igazgató és Sándor László gazdasági vezető látják el. Döntéseiket mindig a telepi tapasztalatok, kísérletek eredménye alapján hozzák meg. A partner cégekkel (takarmány, genetika, gyógyszer stb.) napi kapcsolatot tartanak. Így az AGROFEED Kft. számára, - számunkra is fontos az egyes javaslatainkkal, termékeinkkel kapcsolatos korrekt számokkal alátámasztott információ. Ezzel az oda-visszacsatolással remélhetőleg a javuló eredményeknek mi is részesei vagyunk. Hizlalda

3 Kocák újra vemhesítésének modern módszerei Az elsőszámú vezetés mellett nagyon fontos a középvezetők és a fizikai dolgozók szerepe is. Szerencsére a szerkezeti átalakulással párhuzamosan a generációváltások is zökkenőmentesen megtörténtek. A menedzsment fontosnak tartja a jó munkaköri légkört, a dolgozók megbecsülése szerintük hasznos befektetés. Külön szeretnénk kiemelni a fiaztatós hölgyek csodatevő munkáját. Ennek alapvető feltétele a kiváló és képzett dolgozói gárda, amely a fiaztatóban szinte minden feladat ellátására képessé teszi őket, és önálló döntésekkel készség szinten akár egyedül is képesek ellátni a fiaztatói teendőket. Ildikó nagy hangsúlyt fektet a dolgozói képzésre, és a helyes gyakorlat kialakítására. Néhány szóban megemlítenénk mit is jelent ez: A kocák az ad libitum fázisban ( nap után) napi 4x etetéssel, akár a 10 kg/napos szárazanyag felvételt is elérnek, mely tekintettel a magas élve-születési arányra, alapvető kulcsa a sikeres malacnevelésnek és szaporodásbiológiai tulajdonságok folyamatos fenntartásának a telepen (minimális a szoptatás alatti 3mm feletti tüszők atrófiája). A betelepítés napos vemhességi fázisban történik, és 2,5kg napi takarmányadagról a fialás napjára gyakorlatilag nullára csökkentik a takarmányadagokat napi több alkalomra elosztva. A szoptató kocatápban a répaszelet és az Arbocell rostkombinációja optimális arányban van jelen. A vizelet savanyításához megfelelő ammónium-klorid kiegészítés is szerepel receptúrában, ami miatt a konstipáció és az MMA tünetei nincsenek jelen a fiaztatóban. Nagy hangsúlyt fektetnek az alapanyagok toxinmentességére, de e mellett folyamatosan toxinkötő is kerül preventív mennyiségben alkalmazásra a kocatápokba. A fialás utáni 2 napban folyamatos lázmérés és regisztrálás van folyamatban. Minden koca a fialás alatt oxitocint, kálcuimot és vetrimoxint kap a fialás megkönnyítése, és a fialás utáni esetleges problémák preventív megelőzése érdekében. A nagy teljesítményű és esetlegesen lesoványodó, fiatalabb vagy idősebb kocák 16 napos szoptatás után választásra kerülnek, és 18 napos Altresyn (altrenogeszt) kezelésen esnek át (megfelelő kondicionális és involúciós állapotba kerülnek ez idő alatt a következő termékenyítésre). A kezelés után Fertipig (utolsó Regumate kezelést követő 8 órára) segíti a ciklus indítását a telepen (PMSG, HCG). Ez által a telepen a másod-fias szindróma gyakorlatilag nem létezik. Fontos meg- Szülőkocsi a fiaztatóban említeni, hogy a fentiek csak a lesoványodó, és nagy termelésű, előhasi vagy egyéb okok miatt korai választásra kényszerülő kocákat érintik, a normális választott kocák NEM állnak hormonkezelések alatt a telepen! Az etetőket folyamatosan tisztítják megfelelő gumilapáttal, emiatt nem marad a kocák előtt befülledt, vagy beszáradt takarmánymaradék. A fiaztatósok 2 napra előre megfelelő számítógépes listáról tájékozódnak, tudják hol melyik koca fial, és ezeket a kocákat napi több alkalommal is ellenőrzik. A heti fialások levezetéséért 1-1 fiaztatós felel mindig! Választás előtt a kocák 5 nappal már dextrózt és Agrofertilt kapnak a megfelelő petefészek stimulálás és az ivarzásra történő felkészítés miatt. A nyári időszakban evaporatív hűtés segíti a kocák hőstresszes állapotának elkerülését a telepen. Nagyon sok sertéstelepen okoz problémát a lábvég megbetegedése. A csülökbetegségek sok telepen komoly gazdasági kárt is okoznak. A betonpadozat okozta kopás, illetve az esetleges sérülések bemeneti kaput képeznek a kórokozók számára. Amennyiben ezt a problémát elhanyagoljuk, úgy nagyon sok értékes, nagyteljesítményű kocát kell selejteznünk. A Pankota-Kórógy Kft. sertéstelepén különösen nagy figyelmet fordítanak ezen probléma kezelésére is. A fiaztatóba kerülő kocák szaruképleteinek és lábvégeinek vizsgálata kiemelten fontos feladata a fiaztatói gondozóknak. A legkisebb megállapított probléma esetén azonnal kezelik a sérült lábvéget az Agrofeed által is forgalmazott HOOFGEL nevű készítménnyel, amely egy ecsettel könnyen felhordható a fekvő koca lábára. A kezeléseket, illetve a lábak további vizsgálatát a választás után az egyedi állásokban is folytatják. Így a kocák lábvég kontrollja és kezelése a koca ciklusának napján keresztül elvégezhető. Soha nem vagyunk elégedettek mondja végül Szabó úr valamit mindig fejleszteni szeretnénk. Ehhez azonban szükség lenne arra, hogy tartósan érezzük a sertéságazat iránti bizalmat a mindenkori országvezetés részéről, hiszen számunkra ebben az ágazatban még jelentős tartalékok vannak. A Pankota-Kórógy Kft. munkatársaival is valóban meg tudjuk valósítani azt az együttműködést, amit az alábbi, a kiadványainkban gyakran megjelenő ábra fejez ki AGROFEED Kft. filozófiájáról. Az elmúlt mintegy 30 évben rengeteg kutatás és újítás került napvilágra a mesterséges megtermékenyítéssel és annak kivitelezésével kapcsolatban. Természetesen a legtöbb újítás éppen a megtermékenyítés közvetlen kivitelezésével kapcsolatos, de ha messzebbre tekintünk sokkal többrétű feladat (főleg telepei méretek között) azon tulajdonságok áttekintése, amelyek a kocák választás utáni eredményes újra vemhesítésében jelentős szerepet játszanak. A cikkben röviden ismertetem azon közvetlen és közvetett tulajdonságokat, melyek együttes figyelembe vétele segíthet minket a mindennapokban a lehető legjobb eredmények elérésében. Vegyük először szemügyre a közvetlen befolyásoló tényezőket: A választás utáni termékenyítési időpontok meghatározása: ebben a témakörben rengeteg kutatás került napvilágra (Hollandia, Dánia, USA). Jelenleg már nem újnak számít, és jól működik az ún. PIGSIS rendszer, mely egy széles körű kutatás eredményeként jött létre. Lényege a választás pillanatához képest az ovuláció idejének meghatározása, és az ehhez viszonyított optimális első és második termékenyítési idő meghatározása a telepen. Legérdekesebb összefüggése, hogy a választás-bebúgás időköze szorosan összefügg az ivarzás (oastrus) hosszával, az pedig az ovuláció idejével. A kutatások egyszerű összefoglalásaként most csak annyit említenék meg, hogy a koca ivarzási hosszának (oestrus duration) mindig a 2/3-nál alakul ki az ovuláció, és az azt megelőző 24 órán belüli termékenyítések vezetnek a legjobb eredményre. A katéter és a termékenyítés kivitelezése:» Ahol a higiéniai és menedzsmenti lehetőségek engedik az ún. post cervikális (méhnyak mögé történő) termékenyítés alacsonyabb spermiumszámot engedélyez a felhasznált adagokban (3 milliárd vs. 500 ezer), gyorsabb termékenyítést tesz lehetővé, és a visszafolyások is csökkent mértékűek lehetnek. Meg kell említenem, hogy ez hazánkban kevesebb alkalommal kerül kivitelezésre a hagyományos katéterekkel szemben, mivel higiéniai lehetőségeink sok esetben nem teszik lehetővé a módszer mellékhatások nélküli alkalmazását!» GEDIS katéter: egy speciális Franciaországban kifejlesztett katéter, mely a sperma adagot is tartalmazza a katéteren belül elhelyezve (ún. autoinszeminációs eszköz). A felhelyezés kitapasztalása után egy olvadó dugó biztosítja, hogy a testhőmérsékletre melegedett katéterből a sperma szinte közvetlenül a méhnyakhoz jusson. Rendkívül alacsony a munkaerőigénye, és steril a csomagolása is. Termékenyítő anyag és ellenőrzése GEDIS katéter Hagyományos katéterek függesztett rendszere» Hagyományos katéterek függesztett rendszere: egyszer használatos (több esetben egyedileg is csomagolt, sterilizált) ún. foam tip (szivacsos fejű), vagy csavaros (melrose) végű katéterek széles választékáról beszélünk. Ezek használata egyszerű, gyors és biztonságos a hazai viszonyok között is. Velük gyors munkatempót is elérhetünk, ha az ún. függesztett rendszerben dolgozunk velük. Ma már előrecsomagolt, a termékenyítéskor a hüvelyben kinyitható (perforált első részes csomagolás), síkosítóval is ellátott verziók is forgalomban vannak, melyek kiváló termékenyítési higiéniát és eredményeket nyújtanak. A megtermékenyítés kivitelezéssel kapcsolatos fontosabb részletek, melyek nagymértékben befolyásolják a sikerességet:» Kan jelenlétében történő termékenyítések (suprise effect)» A koca előkészítése és megtisztítása» Termékenyítő kengyelek, homokzsákok, stimulánsok alkalmazása Termékenyítő anyag és ellenőrzése: A kanok folyamatos nyomon követése nem csak a sperma motilitása (mozgékonysága) szempontjából, de morfológiája (alaktani anomáliák) szempontjából is fontos feladat. A vemhesülési eredményeket korai ellenőrzéssel napos vemhességvizsgálattal (3 dimenziós v. vizsgálat) értékelhetjük ki. A kanok morfológiai értékelése és a vemhesülések kiértékelése együttesen adnak reális rálátást a szaporodásbiológiai eredményekre. A sperma hígítására szolgáló adalékok közül főleg a nyári időszakban javasoltak az ún. long lasting (hosszú hatású) hígítók használata, és hormon hatású kiegészítők használata (Predil, Prosztaglandinok, stb.). Röviden tehát megemlítettem a megtermékenyítést közvetlenül befolyásoló tényezők egy részét. Ezek után térjünk rá a megtermékenyítést közvetetten befolyásoló tényezőkre: A választott koca endokrin (hormonális) és kondicionális állapota:» Rengeteg kutatás és kísérlet zárult le ebben a témában is, melynek lényege, hogy figyelembe veszi, hogy a szoptatatási fázisban sincs teljes nyugalomban a petefészek és endokrin (hormonális) működés, sőt ennek a fázisnak óriási hatása van a választás utáni újra-vemhesítés sikerében. Lényege, hogy a szoptatás alatt minimalizálni kell a behajtási kondíció csökkenését, és maximalizálni a koca tejtermelését ahhoz, hogy a petefészek tüszőérése a szoptatás alatt is optimális lehessen (maximum 10 testtömeg kg elvesztése, vagy 4 mm P-2 hátszalonna veszteség, maximális LH hormontermelés mellett). Fontos, hogy tudjuk: a 20. szoptatási nap felett a negatív

4 energiamérleget a lehető legjobban kompenzálni kell (halliszt, dextróz), mert a petefészekben lévő 3 mm-es tüszőképletek egy része könnyen atrófálhat, mely csökkent ovulációs rátát eredményez (tipikusan a 2. fias szindróma egyik oka). Ezt legfőképp a szoptatás alatti takarmányozással befolyásolhatjuk, figyelve annak: fehérje tartalmára aminosav arányaira zsírtartalmára és összetételére Ca:P arányára mikroelem tartalmára és a mikroelemek arányára, minőségére rosttartalmára és a rostfrakciók arányára speciális kiegészítők (anyagcsere módosítok, provitaminok, toxin megkötő adalékok, stb.) használatára az alapanyagbázisra és minőségére A választás kivitelezése, koca elhelyezés:» A választás idejének meghatározása (kora reggeli órákban!)» Egyedi állásba történő választás» Flushing takarmányozás a választás bebúgás időszakában» Fényprogram alkalmazása a választás bebúgás időszakában» Egyedi állások minősége és elhelyezése Fialásszinkronizálás és ivarzás indukció (kocák esetén), ivarzás programozás (kocasüldők esetén):» Hormonom és hormonhatású anyagok programozott használata» Időszakosan (pl: nyáron, ősszel) használatos módszerek bevezetése (munkarend, takarmányozás, hormonhatású adalékok használata) A termékenyítést végző személy: talán meglepő, de telepi körülmények kö- Az Actinobacillus pleuropneumoniae kórtani és gazdasági szerepe Az APP világszerte, így hazánkban is az egyik legjelentősebb bakteriális képviselője a sertések légzőszervi komplexének. A betegség által okozott tüdőgyulladás és következményei gyakran jelentkeznek jelentős mértékű elhullásban, további gazdasági kártételét pedig nagymértékben fokozza a termelési eredmények hosszú távú romlása is. A telepen jelenlévő szubklinikai, tünetekben nem jelentkező formája folyamatos fenyegetést jelent az állományra, így a kiadásokat tovább növelik a megelőzésre fordított vakcinázási vagy antibiotikumos kezelések. A sikeres gyógykezelést és kontrollt tovább nehezíti, hogy bár számos antibiotikum hatékony a kórokozó ellen, mégis az elváltozások jellege és előrehaladottsága miatt gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a még a megalapozottan választott kezelés sem hatékony. Ezért is fontosnak tartom, hogy ismerjük a betegség telepen belüli helyzetét, mert hatékony prevenció csak ezek ismeretében állítható fel. zött a megtermékenyítést végző személyek között akár 20-30% eredménykülönbség is lehet, melyet nem minden esetben a dolgozó hozzáállása, hanem rátermettsége, érzéke okoz. A számítógépes nyilvántartás és egyedi kiértékelés nem csak a kanok egyedi értékelésénél, de az inszeminátorok elbírálásánál is rendkívül jó eszköz lehet. Természetesen a telepi viszonyok között ezt egy premizáló, ösztönző fizetési rendszer kialakítását is lehetővé teszi számunkra! A genetika fejlesztése szaporodásbiológia oldalról is: ez külön témakört is megérdemelne, de röviden összefoglalva a teendőket a következőkre gondolok:» Megfelelő nagyszülő állomány kiválogatása Tenyészérték-becslés kivitelezése, selejtezési táblázat készítése Dinamikus törzskoca állomány kialakítása» A süldő alapanyag megfelelő szelekciója és felnevelése, tenyésztésbe állítása» A nagyszülő (GPS) állomány szelekciója, a szaporodásbiológiai mutatókra történő szelekciók, a technológia és kor miatti selejtezéseken kívül» Javító hatású nagyszülő kanok felhasználása a tenyésztésben» Mesterséges termékenyítő állomások genetikai potenciáljának kihasználása a tenyésztés során (hazánkban ez szinte egyáltalán nem elterjedt sajnos) A fentiekben röviden összefoglaltam a megtermékenyítés sikerességét befolyásoló főbb tényezőket, melyeket e teljesség igénye nélkül, de fontosságuk alapján is próbáltam a cikkben megemlíteni. És végül egy stílszerű búcsúval köszönném meg a figyelmüket: Jó búgatást, sok malacot! Fülöp Vazul Az Actinobacillus pleuropnemumoniae egy kis méretű, coccoid alakú fakultatív patogén baktérium, virulens törzsei burokkal is rendelkeznek. Két biotípusa van. Az első normál esetben a sertés felső légútaiban van jelen, míg a második jelentősége első sorban diagnosztikai jellegű, ritkán okoz problémát. 15 szerotípusából 12 az egyes biotípusba, 3 pedig a kettes biotípusba tartozik. Az így meglévő szerológiai eltéréseket a burok (CPS capsular polysaccharid) és a sejtfal lipopoliszacharid (LPS ) okozza. Diagnosztikai szempontból hátrányos tényező, hogy a különböző baktérium törzsek atipikus keresztreakciókat adhatnak, ami nehezíti a pontos diagnózis felállítását. Járványtani szempontból az APP főként az intenzív tartási körülmények közt okoz nagyobb károkat. Gottschalk és mtsai által végzett kutatások azt igazolták vissza, hogy az fertőzött telepek mindegyike több szerotípussal is fertőzött volt. A helyes diagnózis felállítását tovább nehezíti az a tényező is, hogy vannak olyan szerotípusok, amelyek két különböző területen eltérő patogenitást mutatnak. Ilyen például a kettes szerotípus, ami Európában kifejezetten nagy virulenciát mutat, míg Észak Amerikában csak elvétve izolált és kisebb jelentőségű. A kórokozó a mandulákban telepedik meg, valamint erőteljes kötődést mutat az tüdő alveolusainak falához, azokat roncsolja. Ellenáll légút tisztító tevékenységének, így az alsó légúti szakaszokba kerül, ahol kitapadását a kórokozó sejtfal LPS-e segíti elő. Ennek hatására a tüdő védelmi rendszerét erősítő fagocita sejtek (makrofágok és neutrofil granulociták) jelennek meg a beteg sertés vérében. A fagocita sejtek bekebelezik ugyan a kórokozókat, de a makrofágokban egy rövid ideig még túlélnek, amely a burkot alkotó poliszacharidnak és a sejtfal LPSnek köszönhető, a kórokozó által termelt sejtmérgek (citotoxinok) pedig tönkre teszik azokat. A kórokozó legfontosabb, virulenciát befolyásoló faktorai ezek az ún. RTX toxinok, azaz az ApxI, ApxII és ApxIII, melyek mind a makrofágok, mind a neutrofilok tevékenységét károsítják. Az ApxII sejtkárosító hatásának köszönhetőek például a kórokozó jellemző kórbonctani elváltozásai. A toxinok kombinálódhatnak egymással, így a legpatogénebbek azok a szerotípusok, amelyek legalább kettő, vagy akár három toxinnal is rendelkeznek, így Európában a 2, 9 és 11. Fontos ismernünk azt a tényt is, hogy gyakran előfordulnak olyan esetek is, ahol bár a telepen megtalálhatók a legvirulensebb törzsek, klinikai tüneteket nem, vagy csak elvétve jelentkeznek. Ennek oka az előbbiekben említett helyzet, azaz hogy ezeken a telepeken más, kevésbé patogén törzsek is jelen vannak. Azok a telepek tehát, ahol az APP szubklinikai jelenléte igazolt sokkal védettebbek egy esetleges újabb törzs fellángolásától, mint azok, amelyek mentesek a betegségtől. Telepen belül a fertőzés a kocáktól terjed a szopós malacokra, azaz az elletői tartózkodás alatt, amikor az anyai immunitás még védi a malacot. Választás után a betegséget hordozó malacok adják majd tovább társaiknak a betegséget abban az időszakban, amikor azok kolosztrális immunitása a védelmi szint alá csökken. Vagyis a korokozó kolonizálódásának időszaka és az anyai védelem kiürülésének időszaka gyakran egybe esik egymással. Az anyai védelem 2 héttől 2 hónapos korig tarthat, átlagosan a 9. (5-12) hét környékére tehető. Klinikai tünetek tekintetében kísérleti fertőzésekkel igazolták, hogy fertőződés után a kórokozó gyors szaporodási képessége miatt az elhullás akár néhány órán belül is bekövetkezhet. Az életben maradt, vagy kis számú kórokozóval fertőzött állatok hordozók és ürítők maradnak. A kórokozó az elváltozott tüdőterületben és a mandulákban találhatók, de hiperakut és akut eseteknél a kórokozó nagy számban megtalálható a orrváladékban is. A fertőzés terjedésének fő útja a direkt kontaktus az állat és állat között cseppfertőzés útján. A telepek közti fertőződés levegő útján ritkán és akkor csak nagyon közeli telepek között fordulhat elő. A környezetben csak 1-2 napig él túl, de a légúti váladékban egy hétig, 4 C-os tiszta vízben pedig akár 30 napig is túlélhet. Akut esetben magas a látványos klinikai tünetekben jelentkező megbetegedési arány. Az elhullás mértéke főként az adott törzs virulenciájától és a telepi körülményektől függ. A zsúfoltság, nem megfelelő szellőzés egyértelműen fokozza a kiesések számát. Az évszakos hőingadozás, valamint az ellések és választott malacok számától függő túltelepítések miatt gyakran válik szezonálissá mind az utónevelőben, mind a hizlaldában. Az állatok folyamatos keverése, keveredése további rizikófaktort jelent. A jellemző tüdőelváltozások a kórokozó toxinjainak hatására alakulnak ki, az alveólusok fala ödémássá válik, a kapillárisokban pedig gyulladás alakul ki. Az elváltozott terület szélén elhalt makrofágok és szöveti törmelék halmozódik fel, mely a fertőzés után 4 nappal már egyértelműen elhatárolható a környező szövetektől. A bronchusok gennyes váladékkal teltek. Az idő előrehaladtával az elváltozás közepe elhal, gyógyulás után pedig fibrotikussá válik. A fertőződés által kiváltott immunválasznak köszönhetően az ellenanyagok kb nappal a fertőzés után lesznek detektálhatók. A maximális titer szintet kb. 4-6 hét alatt érik el és akár hónapokig perzisztálhat. A klinikai tünetek az állatok korától, az egyed immunrendszerétől, a környezeti hatásoktól és a szervezetbe kerülő kórokozók számától függően alakulnak. A lefolyása lehet hiperakut, akut és idült. Hiperakut esetben néhány állat, akár eltérő kutricákban hirtelen fellépő tüneteket mutat, levertek, lázasak (41,5 C), apatikusak és étvágytalanok. Az állatok elfekszenek, nehézlégzés és keringési rendellenesség tüneteit mutatják. A bőr az orron, a füleken, a lábakon, később pedig akár az egész testen cianotikussá, kékesvörössé válik. A lefolyás legvégső szakaszában az állat tátott szájjal igyekszik levegőhöz jutni, majd az elhullás előtt nem sokkal nagy mennyiségű habos véres váladék ürül a szájból és orrból. Az esemény a klinikai tünetek jelentkezésétől számítva óra alatt lezajlik. Néhány esetben találkozhatunk az imént említett tünetek nélküli hirtelen elhullással is. Akut esetben már több állat érintettségéről beszélhetünk. A testhőmérséklet szintén akár 41 C körüli értékre is emelkedhet, a bőr a keringési problémák miatt foltosan elvörösödhet, az állatok levertek, nehezen mozognak, alig isznak és visszautasítják a takarmányt. A légzőszervi tünetek változó mértékű köhögést, nehézlégzést és tátott szájjal való légzést mutatnak. A köhögések jellege differenciál diagnosztikai szempontból is

5 jelentős, mert míg APP esetében a köhögések hossza rövid, 2-3 köhögés után abbamarad és legfeljebb egy-két állat köhög egy időben, addig a Mycoplasma hyopneumoiae esetében hosszú, nem produktív köhögések hallhatók 7-10 alkalommal egymás után. A betegség lefolyása állatonként eltérő, függ az elváltozott tüdőterület nagyságától, és a gyógykezelés megkezdésének idejétől. Az idültté vált esetben az állat láztalan, elvétve hallható köhögés, látható étvágytalanságra vagy kondícióvesztésre utaló tünet, ugyanakkor romlik a napi súlygyarapodás. Az érintett állatok gyakran csak úgy azonosíthatók, hogy már kisebb mozgás után is légszomj tüneteit mutatják, lassan és erőtlenül mozognak. Az idülten fertőzött állományokban a betegség gyakran marad szubklinikai állapotú, az esetlegesen jelentkező klinikai tünetek rendszerint valamely társfertőzés meglétének vagy előre törésének köszönhetők. Ismeretes, hogy számos telep fertőzött APP-vel olyan módon, hogy évekig csak szubklinikai, kiugró elhullások és klinikai tünetek nélküli állapot tapasztalható, majd beindul egy-egy járványkitörés elhullással és súlyos légzőszervi tünetekkel együtt, végül a folyamat újra visszacsillapodik. Ennek hátterében leggyakrabban a telep különböző, alacsony és magas patogenitású szerotípusokkal való fertőzöttsége áll, ahol járványkitörések megjelenése főként a menedzsment hiányosságaihoz, azaz hajlamosító tényezők megjelenéséhez vagy meglétéhez köthető. Ezért is fontos minél pontosabban ismernünk a telep állategészségügyi helyzetét APP tekintetében is, mert az állománymozgások során a már fertőzöttnek minősített telepre bekerülő új szerotípus(ok) újabb, meglepő problémákat okozhat. A fő kórbonctani elváltozások a légzőszervrendszerre korlátozódnak. A tüdőgyulladás gyakran kétoldali és bármely lebenyben kialakulhat. A legtipikusabbak a rekeszi lebenyben látható fokális és a környezettől elhatárolható tömött tapintású, fekete-vörös színű, vérzéses-nekrotikus léziók. Az idő előrehaladtával az elváltozott terület fölötti területen fibrines mellhártyagyulladás jelentkezik, amely erősen összetapad a mellhártya fali lemezével. A tályogszerű elváltozások egy vékony tokkal határolódnak el a környező szövetektől. Gyógyuló esetekben a területek feloldódnak és csak egy a fibrines mellhártyagyulladás marad vissza. Ezek az elváltozások magas prevalenciát mutatnak a vágóhídi vizsgálatok során. Vágóhídi képek A betegség gazdasági jelentőségét az elhullások, fejlődésben való visszamaradás és a gyógykezelési - prevenciós költség adja. Azokon a telepeken, ahol idült vagy szubklinkai tünetek jelentkeznek, a napi testtömeg gyarapodás csökkenése a vezető gazdasági kártétel. Ez utóbbi esetben a veszteséget tovább növelik a társfertőzések, első sorban a Mycoplasma hyopneumoniae, valamint az egyéb, fakultatív patogén kórokozók jelenléte. A diagnózis felállítása Akut eseteknél már a klinikai kép felkelti a gyanút a betegség jelentkezéséről. A boncolás során látható tipikus tüdő elváltozások tovább erősítik a gyanút, melyet végül a kórszövettani vizsgálat egyértelműen igazol. Az egyéb Actinobacillusok és Pateurellák okozta tüdőelváltozások nehezen különíthetők el az APP-étől. A következő lépés így a baktérium tenyésztés, ami relatív gyors diagnózist ad. Néhány esetben a véresagaron jelentkező hemolitikus zóna nagysága jellemző lehet adott szerotípusra (7,9). A szerotípusok megállapítása első sorban a vakcinázás esetleges elkezdéséhez lehet szükséges, de emellett megismerhetjük általa, hogy a telepünkön milyen szerotípusok fordulnak elő. Ez a későbbiekben lehetőséget ad további járványtani vizsgálatokra, melynek főleg akkor van jelentősége, ha a területen nagy a sertéssűrűség, vagy folyamatos az állománymozgás. A toxinok tipizálására a PCR technika használható jó eredménnyel, valamint érzékenyebb a baktérium izolálásnál. Ezek a tesztek bár specifikusak APP-re, de a szerotípusok közt nem tesznek különbséget. Miután a legtöbb telep fertőzött számos alacsony patogenitású törzzsel is, a pozitív eredmény még nem egyértelmű. A probléma áthidalására szerotípus specifikus PCR teszteket fejlesztettek ki. A betegség kimutatása szubklinikai fertőzöttség esetén komplex vizsgálatokat igényel. A szerológiai vizsgálatokat a betegség kontrolljára, a hordozó állatok felderítésére és az adott telep APP helyzetének megállapítására használhatjuk, de a szubklinikai helyzet felderítésére is jó hatékonysággal használható. A legtöbb teszt az Apx toxinok ellen termelődő ellenanyagot detektálja, melyek azonban az egyéb Actinbacillus fajok által termelt toxinokhoz hasonlóak, így alacsony specifitásúnak számítanak. Telepi körülmények között a jellemzően magas titerértékeknek az önálló diagnosztikai értéke csak informatív jellegű, további megerősítést igényel. Ugyanakkor folyamatos kontroll esetén a tendenciák vizsgálatára informatív lehet. Léteznek már olyan ELISA tesztek is, amelyek szerotípus csoportokat képesek diagnosztizálni. Kezelés Általánosan elmondható, hogy az APP elleni védekezésben az első vonalban jól használható a penicillin, ampicillin, cefalosporinok, szuklfonamidok, valamint sztreptomicin, spektinomicin, és linkomicin. Szükség esetén az alacsony MIC értékű és jó farmako- kinetikai tulajdonságú hatóanyagokkal érdemes indítani a kezelést, így elsőként a bétalaktám csoport tagjai, a penicillin származékok és a cefalosporinok jönnek számításba. Amennyiben az első kezelés nem ad kielégítő eredményt, úgy érdemes megpróbálni a fluorokinolon származékokat, tiamulin, tilvalosin, tilmikosin hatóanyagokat vagy a linkomcin-spektinomycin kombinációt. Egy Kanadában végzett friss tanulmány szerint a laborvizsgálatok alapján leghatékonyabb antibiotikumnak a florfenikol, tulatromocin, penicillin és tilmikozin bizonyult. Fontos azonban azt is kiemelni, hogy a három, viszonylag új generációsnak számító antibiotikum közül is a tilmikozin 66,6%, a flórfenikol pedig 87,5%-os hatékonyságú volt. Antimicrobial MIC50 MIC90 % of resistance Ampicillin 0i5 > Ceftiofur Chlortetracycline 4 > Clindamycin >1 >1 nc Danofloxacin nc Enrofloxacin nc Erythromycin >2 >2 nc Ftorfenicol 0i Gentamicin >4 >4 nc Neomycin >16 >16 nc Oxytetracycline >4 > Penicillin 0.5 > Spectinomycin >32 >32 nc Sulfachloropyridazine 64 >128 na Sulfadimethoxine >128 >128 na Sulfatiazole 128 >128 na Tiamulin Tilmicosin Trimethoprim/Sulfa nc, no CLSI resistance breakpoints available for these drugs for A. pleuropneumonkiae; na, not Az antibiotikumos kezelés hatékonysága a klinikai tüneteket mutató állatoknál főként a betegség kezdeti fázisában kielégítő, amikor még lehet csökkenteni az elhullást is. A sikeres kezelés alapja, hogy időben fel tudjuk-e ismerni a betegséget és megkezdeni az adott körülményeknek megfelelő gyógykezelést. Egy új keletű tanulmány szerint azonban egy hatékony antibiotikummal végzett korai kezelés bár kiváló hatékonyságúnak bizonyult az APP elleni védekezésben, ugyanakkor megakadályozta a szerológiai áthangolódást is. Azaz ezek a malacok védtelenek voltak egy újrafertőződéssel szemben. A megfelelő és tartós hatóanyagszint biztosítására nem szabad elfelejteni, hogy számos készítményt ismételni kell, de léteznek már olyan készítmények is, melyek hosszú hatástartalmúak és magas szöveti koncentrációt érnek el e tüdőben. Az ivóvízben történő itatás a még klinikai tüneteket nem mutató, de már megbetegedett állatok kezelésére használható, hasonlóképpen a takarmányba kevert antibiotikum csak a megfelelő étvágyú állatoknál lesz hatékony. Ez utóbbiak kiválóan alkalmazhatók stratégiai gyógykezelés felállítására. Tapasztalatok alapján a leghatékonyabb és legkisebb kártételt eredményező protokoll az időben elkezdett, szájon át adott antibiotikumra és a beteg állatok injekciós kezelésére alapozott stratégia. A gyógykezelés látszólagos sikerétől függetlenül ezekkel a metodikákkal a kórokozó nem írtható ki az állományból. Idült esetekben a tüdő elváltozások és mandulák kiváló forrásai lehetnek a fertőzések terjedésének. MEGELŐZÉS Több lehetséges prevenciós eljárás is létezik. Az első és legfontosabb lépés a telepre érkező állatok tartózkodási helyén készült szerológiai eredmények tanulmányozása (lenne). Ehhez természetesen ismernünk kell saját állományunk helyzetét, hogy mérlegelni tudjuk az esetlegesen fellépő kockázatot. A fertőzés megeredése után a kórokozó eliminálása már szinte lehetetlen feladat, bár ilyenkor az is nagy eredmény, ha a telep tünetmentessé válik. Alapvetően a kontroll két tényezőre alapul: egyrészt a virulens törzsek kizárása az állományból, másrészt a megbetegedések megelőzése virulens törzsek jelenléte esetén. Az első esetben az ideális helyzetet az teremti meg, ha a telepen csak enyhén virulens, vagy avirulens törzsek vannak jelen, amelyek természetes módon immunizálják az állatokat. A mentes telepek ezért potenciálisan időzített bombának tekinthetők, az ide bekerülő virulens törzsek komoly pusztítást tudnak végezni. A fertőzött, de szubklinikai tünetekkel rendelkező állományok esetében pedig a virulens törzsek távol tartása a cél. Az állatok vásárlásánál folyamatosan törekedni kell arra, hogy lehetőleg mentes telepről vásároljunk, hogy megelőzzük új szerotípusok vagy rezisztens törzsek bekerülését a telepre. Az ellenőrzési programok felállításánál figyelembe kell vennünk az APP említett járványtani jellemzőit. Az első lépés a gazdasági kártétel kivédése (elhullás, tünetek), majd csak ezt követően vehetjük fontolóra a kórokozó minél hatékonyabb visszaszorítására kialakított stratégiáinkat. Heveny esetek jelentkezése esetén javasolt az érintett állomány napi többszöri megtekintése, és a beteg állatok minél hamarabb történő kezelése. Az elhullás az időben felismert állatok injekciós, és az állomány gyors injekciós vagy itatásos-etetéses kezelésével csökkenthető. Kezdeti fázisban lehetőséget jelent a kezelésre az érintett állatok tiszta légterű és jól szellőzött termekbe való áttelepítése, ezáltal megspórolva némi gyógykezelési költséget és további kiesést, ugyanakkor a hazai viszonyokra jellemző inkább túltelepített telepek esetén erről a stratégiáról csak említés szintjén beszélhetünk. Az egyéb környezeti tényezők, mint a szellőzés és a hőmérséklet optimalizálása vagy a kutricák közötti tömör válaszfalak megléte nagymértékben segíti a betegség elleni küzdelmet. A stratégiai gyógykezelés használata esetén folyamatosan kell vizsgáltatni a kórokozó gyógyszerérzékenységét, hogy időben fel tudjunk készülni egy esetleges változtatásra. Ebben az esetben egyértelmű, hogy a használt hatóanyagok nem fognak kielégítően működni az idők végezetéig. A startégiai kezelés célpontja az a kritikus periódus, amikor az anyai immunitás megszűnik és az újrafertőződés beindul. Ezek megállapítására elengedhetetlen a rendszeres kórbonctani és klinikai vizsgálat, valamit a telepi szerológia profil ismerete.

6 Megelőzésre vakcinákat is használhatunk. Ezek két nagy csoportra oszthatók, az inkativált valamint az alegység vakcinák. Az inkativált vakcinák szerotípus specifikusak, lehetőséget teremtve keresztimmunitás kialakítására más szerotípusokkal is. A védelem a területre jellemző szerotípusokra is specifikus lehet. Az alegység vakcinák a három fő RTX toxint, valamint az APP membrán fehérjéjét tartalmazzák. Mind a 12 szerotípus ellen kiváló védelmet ad. Figyelembe véve az APP összetett patogenezisét folyamatos fejlesztések vannak a védekezés eredményeinek javítása érdekében. A vakcinázás jelentősége egy magas szintű védelem biztosítása, ezzel csökkentve az elhullásból, megbetegedésekből, gyógykezelésekből és a gazdasági mutatók romlásából adódó veszteségeket. Ugyanakkor a vakcinázás elkezdését több szempontból is érdemes megvizsgálni. Az elhullásból adódó veszteség nem lehet önmagában egyedüli szempont, az előbb felsorolt tényezőket is gondosan meg kell vizsgálni. A védekezést lehetőleg adott telepre adaptáltan, szükség esetén akár a vakcinázás, gyógykezelés és állománymozgás ésszerűsítésének együttes használatával kell felépíteni. Az APP folyamatos kontrollja tehát összességében a szerológia vizsgálatokon, a klinikai és kórbonctani tüneteken, a vágóhídi kontroll vizsgálatokon, a menedzsment ésszerűsítésén és az állatmozgások megfelelő kontrollján alapszik. Összefoglalva Alapvető intézkedések az APP telepre történő bejutásának megelőzésére: új törzs bejutásának megakadályozása, a küldő telepek kórelőzményének, klinikai vizsgálatának és vágóhídi vizsgálati eredményeinek ismeretében. Tranziciós kocatakarmányozás Az elmúlt 60 év reprodukciós mutatószámainak elemzése során szembe tűnő (1. ábra), hogy az évente kocánként leválasztott malacszám megduplázódott. A választásonkénti alomtömeg nagysága is 70 %-kal emelkedett a korábbi évekhez képest. Elmondhatjuk, hogy napjaink kocái nem csak termelési eredményeikben, de sokszor már fenotipusosan is lényegesen eltérnek a korábbi évtizedek jellemző formáitól. 1. ábra: A sertések főbb reprodukciós mutatószámainak alakulása között Paraméterek Éves kocaforgó 1,66 1,74 1,95 2,14 2,19 2,21 2,28 Élveszületett malac/koca /alom 9,3 9,8 10,3 10,3 10, Választott malac/koca/alom 7,7 7,9 8,6 8,8 9,1 10,2 11 Alomtömeg/koca/alom (kg) 53,9 56,88 64,5 68,64 72,8 84,66 91,3 Választott malac/koca/év 12,8 13,7 16,8 18,8 19,9 22,5 25,1 A megváltozott elvárásokhoz a takarmány iparnak is igazodnia szükséges. A fialáskori takarmányozásra kell a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni, hiszen ki ne találkozott volna már fialás utáni napokban akadozó tejtermeléssel, súlyosabb esetekben teljes tejhiánnyal, gyulladásos kórképekkel. állat és emberi forgalom kontrollja karanténozás minimum 6 hétig napi állományvizsgálat mellett. szerológiai és bakteriológiai vizsgálatok a kórokozó jellegéből adódó hibalehetőségek figyelembe vételével. all in all out elvének betartása Megelőző tevékenységek, ha a virulens törzs már jelen van az állományban: A légzőszervi komplex (PRDC) kontrollja, különös tekintettel a PRRS-re és Mycoplasma hyopneumoniaera. a tenyészállatok és az állományba érkező állatok vakcinázásnak elkezdése szükség szerint új típusú vakcina használatának lehetősége, így például a gyengített, genetikailag módosított vakcináké, melyek nem okoznak betegséget, ugyanakkor védenek a toxinok káros hatásaitól. stressz és zsúfoltság csökkentése napi hőingadozás minimalizálása az épületekben megfelelő légcsere biztosítása korcsoportonkénti megfelelő hőmérséklet, valamint száraz és huzatmentes pihenőhely biztosítása megfelelő ivóvízellátás biztosítása stratégiai gyógykezelés megfelelő pozícionálása és kivitelezése malacok keveredésének csökkentése Dr. Gombos László állatorvos Ezek kezelése jelentős költséggel jár, de talán a legfontosabb tényező, hogy az újszülött állatok nem lesznek képesek felvenni azt a mennyiségű immunglobulinokban gazdag ún. föccstejet, amelynek hiánya kihathat szinte a teljes további életükre. Az egyes betegségekre való fogékonyság megnövekedése mellett a termelési mutatószámok is sok esetben elmaradnak a kívánatos szinttől, ezzel a sertéshízlalás hatékonysága igen nagymértékben képes romlani. A legkritikusabb időszak a fialás előtti és utáni néhány nap. Számos kérdés vetődik fel itt. Mennyi legyen a kocák napi fejadagja? Milyen tápot kell etetni? A legtöbb telep esetében a fiaztatóra felhajtás után egyből a vemhes koca tápról szoptató koca takarmányra történik a váltás, a korábbi fejadag töredéke kerül csak a kocák elé. Ráadásul a csoportos tartásból egy szinte teljes mozgáshiánnyal járó egyedi fiaztató kutricában kell az elkövetkező néhány hetet eltölteniük. A mozgáshiány és a fejadag csökkenése jelentős sresszhatás a koca számára, amely súlyosabb esetekben bélsárpangásban (obstipációban) is meg tud mutatkozni. Az emésztőrendszer űrtartalmának összehúzódása fizikai fájdalommal is jár, amely megemelheti a kocák adrenalin termelését. Az adrenalin az oxitocin hatással ellentétesen dolgozik, tehát a tejtermelés akadozása, fialás lefolyása körüli problémák, emelkedő halva született malacszám hátterében is ez állhat. A bélsárpangásos tünetek a bélben növelik az endotoxinok jelenlétét és felszívódását a bélcsatornában, mely a malacok hasmenéses tüneteinek kialakításában is részt vesznek. Az általános gyakorlat szerint alkalmazott szoptató koca táppal szemben támasztott elvárásoknak teljesen másoknak kell lenniük, mint a fialás körüli takarmánykeveréknek. A szoptató kocatáp a magas alomszámok esetében, a kocák minimális kondícióvesztesége mellett is kell, hogy biztosítsa a maximális választási testtömeget. A legnagyobb feladat a takarmányos szakemberek számára a lehető legnagyobb szárazanyag felvételt elérni a szoptatási fázisban az egységnyi takarmányok energiatartalmának magas szinten tartása mellett. Ezért ebben az esetben a takarmányok nyersrost szintjét is vissza kell venni a koncentráltság emelése érdekében. A másik fontos paraméter a takarmány makroelem tartalma különös tekintettel a kálciumra. A maximalizált tejtermelés során felmerülő igény jelentős. Ugyanakkor a fialás körüli időszakban a magas kálcium szint a vér puffer kapacitásának emelésével az MMA kórkép hátterében levő bakteriális folyamatokat segíti elő. Ezzel pedig a fent már vázolt problémákhoz tudunk visszajutni. A korábbi hagyományosnak tekinthető két (vemhes és szoptató) kocatakarmányra alapozott rendszert át kell alakítani, ki kell egészíteni. Lehetőség szerint be kell vezetni egy köztes fázist, amelyet Tranziciós takarmánynak hívunk. A szó jelentése átmenet. Vagyis átmenet a vemhességi állapotból a már lefialást követő malacnevelési fázisba. A takarmánykeverék elkészítésénél néhány fontos paramétert figyelembe kell venni magas nyersrost tartalom mely meghaladja a vemhes kocatápban alkalmazott szintet a bélsárpangás elkerülésének érdekében többféle rostfrakció alkalmazása lignocellulóz kiegészítés emésztőtraktus lumenének azonos szinten tartása végett (legjobb a természetes és szintetikus rostok kombinációjának alkalmazása) alacsony kálcium szint - a vér pufferkapacitásának csökkentése érdekében, mely ugyancsak elősegíti a kálcium mobilizációt is a csontokból a szoptatási fázisban ammónium-klorid kiegészítés a vizelet ph csökkentésével a gyulladást keltő baktériumok életképességét csökkenti emelt Mg szint - a kocák stressztűrő képességének javítása érdekében, ugyanakkor erőteljesen képes csökkenteni a bélsárpangást is extrém kolinklorid szint emeli a kocák tejtermelését a fialás után, segíti a zsír anyagcserét antibiotikum kiegészítés bakteriális fertőzések visszaszorítása érdekében BELTARTALMI ADATOK Szárazanyag % Nyers feh. % Nyers zsír % Nyers rost % DE.sertés MJ/kg ME.sertés MJ/kg Lizin % Ca % P % P hasznosítható % Mg % Kolinklorid mg/kg Megnevezés me. Napi takarmány adag vemhesség 110. napja kg 2,5 vemhesség 111. napja kg 2,5 vemhesség 112. napja kg 2,5 vemhesség 113. napja kg 2,5 vemhesség 114. napja kg 2,5 fialás napja kg 0,5 szoptatás 2. napja kg 1,5 szoptatás 3. napja kg 2,5 szoptatás 4. napja kg 3,5 szoptatás 5. napja kg 4,5 Összesen kg 25,0 2. ábra Tranziciós kocatakarmány főbb beltartalmi paraméterei A tranziciós fázis hossza minimum 10 nap. A vemhesség 110. napjától a fialást követő 4-5. napig. Kocánként javasolt mennyiség ~25 kg/állat. 3. ábra Tranziciós kocatakarmány etetési sémája A speciális takarmánykeverék alkalmazásával a kocák fialás előtti és szoptatás alatti kitőgyelése is szembe tűnő lesz (1. és 2. kép). 1. kép: kitőgyelés szoptató koca tápon 2. kép: kitőgyelés tranziciós koca tápon Nem utolsó szempont az is, hogy a tranziciós koca takarmánykeverék antibiotikum nélküli alapanyag költsége a legtöbb esetben az általánosan alkalmazott szoptató koca tápéhoz viszonyítva olcsóbb. Így használata élettani előnyökön túl gazdasági előnnyel is járhat

7 AGROFAT az innovatív energiaforrás Hírek malacfuttában FMR Ω 3 - új hallisztpótlónk - A takarmányok extra energia kiegészítésére többféle lehetőség is kínálkozik. Folyékony halmazállapotú növényi olajat vagy előhevített állati zsírt speciális folyadék befecskendezéssel felszerelt takarmánykeverőkben tudnak bedolgozni. Akinek a keverője ilyet nem tud azoknál magas zsírtartalmú alapanyagok (pl. full-fat szója) és/vagy különböző típusú zsírporok alkalmazására van lehetőség. Utóbbiak közül egyik alternatíva az ún. száraz zsírok (dry fat) alkalmazása, melyek a 99%-os zsírtartalmú hidrogénezett növényi zsírok vagy zsírsavak (pl. Bergafat, Hidropalm, Vivafat stb.). Másik lehetőség a valamilyen hordozóanyagra felvitt 40 vagy 50%-os zsírtartalmú zsírporok használata. Ebben a kategóriában már nagyobb minőségbeli és árfekvésbeli szórás tapasztalható. A 40%-os állati zsírporokat a sertés kedveli, hátrányuk azonban, hogy főleg a téli időszakban használatukat megnehezíti, sokszor ellehetetleníti az, hogy megdermednek, gyakran egy tömbbé összeállnak. A minőségi növényi olajat tartalmazó 40-es zsírporok ilyen szempontból biztonságosabban bekeverhetők, és köztük vannak forgalomban tényleg jó minőségűek is. Az utóbbi időszakban feltűnően alacsony árfekvésű termékek is megjelentek a piacon, melyeket olcsó olajipari maradványtermékek pl. olajiszap felhasználásával készülnek. Általában a hordozóanyag sem csupán kukoricapehely, hanem a költségtakarékosság miatt olcsóbb korpával, liszttel is ki vannak egészítve. Gyakran előfordul, hogy ezek a zsírporok nem frissek, már avasodásnak indultak mire telepre érnek. Az Agrofeed Kft. úgy döntött, hogy inkább egy innovatív, jó minőségű zsírpor forgalmazásába kezd bele, melyet elsősorban malacok és kocák, de hízók takarmányába is ugyanúgy javaslunk. Bővebb információért keresse szakembereinket. Azokon a telepeken, ahol a keverőben hallisztet nem tudnak bekeverni most már mi is tudunk alternatívát kínálni. Az FMR Ω 3 egy sertéseknél és baromfiaknál is sikeresen alkalmazott hallisztpótló, amely kiválóan emészthető feldolgozott növényi fehérjéket, némi aminosavat és halolaj kiegészítést tartalmaz. Különlegessége még hogy glutamin is van benne, mely hozzájárul a bélbolyhok optimális fejlődéséhez és az egészséges bélflóra kialakulásához. A KONDA IPSOS az Agrofeed Kft. lapja, készült 500 példányban Felelős szerkesztő: Alpár Botond Felelős kiadó: Szekeres István Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) , fax: (96) , premix@agrofeed.hu, Tipográfia: Arttitude Design Kft. Központ: Agrofeed Kft Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) Fax: (96) Ügyfélszolgálat: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) (30) Üzem: 6086 Szalkszentmárton, Vadas 7. Tel.: (76) Fax: (76)