A mezőgazdaság g funkciói

Átírás

1 A mezőgazdaság funkciói Feladat: összeírni (5perc)

2 A mezőgazdaság g funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés Szálas- és abraktakarmányok Energiatermelés (biodízel, biogáz, bioetilén) Környezetvédelem, természetvédelem Hulladékhasznosítás (melléktermékek, trágyázás) Foglalkoztatás, népességmegtartás Regionális egyenlőtlenségek kompenzálása

3 Multifunkcionális mezőgazdaság Az agroökológiai potenciál megőrzése ( a természet és környezet megóvása ) Veszélyek : globális klimaváltozás, biológiai szennyeződés, erózió és defláció a táj ápolásának, védelmének elhanyagolása

4 A vidékfejlesztés mint a gazdaság multifunkcionális megalapozása, alternatív életlehetőségek javítása fiatal gazdák pályakezdése kedvezőtlen adottságú térségekben bevétel kiegészítés alkalmilag piacra termelők átmeneti megsegítése földért életjáradék program korai nyugdíjazás rugalmas foglalkoztatás, közmunka szociális támogatási rendszer kidolgozása

5 A mezőgazdasági termelés sajátosságai A termelés természeti környezetben folyik A termék-előállítás eszközei, a termékek biológiai szervezetek Az embertől független tényezők hatása a termelési folyamatra igen nagy Ciklikusság: a ráfordítások folyamatosan, a bevételek szakaszosan jelentkeznek Az immobil faktorok k nagy száma Diverzifikációs kényszer (költséges) Forgótőke finanszírozási problémák a jövedelmi viszonyok miatt (bankok hitelezési hajlandósága

6 Termékstruktúra A növénytermesztési tési és állattenyésztési tési termékek aránya a a mezőgazdaságban (%) % állattenyésztés Évek növénytermesztés

7

8 Mezőgazdaság élelmiszergazdaság agrobiznisz i Mezőgazdaság: ő Agrobiznisz: i növénytermesztés mezőgazdaság, állattenyésztés, té élelmiszeripar, mg. szolgáltatások input-előállítás élelmiszerkereskedelem Élelmiszergazdaság: mezőgazdaság, tercier szektor élelmiszerfeldolg. agrárgazdasággal élelmiszerforg. kapcsolódó részei (bank, biztosítás)

9 A Parlament elfogadta az új magyar alkotmányt, ami az agrárgazdaságra és a vidékre is tartalmaz determinációkat. Mely szerint: a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, ezen belül a honos növény és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Magyarországa a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, éé a sportolás és a rendszeres testedzés t támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

10 Agrárgazdaságtani ismeretkörök A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe a lakosság élelmiszerekkel való ellátása hozzájárulás a bruttó és nettó termeléshez, a GDP hez a népesség foglalkoztatása ágazat szerepe a külkereskedelemben, EU s gazdasági kapcsolatok kapcsolódások más népgazdasági ágakhoz ( ÁKM ) agrárstratégiák, strukturális változások, az agrárfejlődés társadalmi megítélése

11 A mezőgazdaság súlya (százalék) a fogyasztásban ( folyó áron) a GDPtermelésben a foglalkoztatásban a kivitelben (folyó áron) 3,8 3,0 6,2 5,0 75 7,5 6,8 a beruházásban 6,2 (folyó áron) 44 4,4 25,5 29,

12 A szektorok arányának változása a nemzetgazdaságon belül 100% 80% 60% tercier szekunder 40% primer 20% 0%

13 A mezőgazdaság részesedése g g % GDP-ből foglalkoztatásból % foglalkoztatásból beruházásokból

14 EU az Európai Unió (EU 27) gazdasága 2009 ben összességében 4,2% kal esett vissza 2010 ben mindegyik iknegyedévben növekedés volt tapasztalható IV. negyedévben már 2,1% kal 1%kal haladta meg az előző év azonos időszakának GDP volumenét A növekedés motorjátnémetország jelentette, a többi nemzetgazdaság teljesítménynövekedése átlag alatti volt

15 Magyarországi g jellemzők Az EU csatlakozás után a beáramló import és a külpiaci gabonakereslet mérséklődése miatt az élelmiszer gazdaság ban a korábbinál kisebb, ezt követően azonban már ismét megnövekedett összeggel javítottaa a külkereskedelmi egyensúlyt. Az élelmiszer kivitel többletét ban főként a gabonaexport növelte nagy mennyiségével és magasárával árával. A külkereskedelmi többlet növekedéséhez elsősorban a gabonafélék, a húsok, a nyersanyagok közül pedig az egyre nagyobb súllyal rendelkező olajos magvak járultak hozzá. Az élelmiszer, ital, dohányáru termékcsoport külkereskedelmi forgalmának bővülése 2009 ben megtorpant, 2010 ben viszont jelentősen emelkedett.

16 Magyarországi jellemzők Magyarország bruttó hazai terméke a 2010 es év egészében 1,2% kal volt magasabb az előző évinél A mezőgazdasági g termelés elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt 2010 ben visszaesett A mezőgazdasági hozzájárulás a növekvő nemzetgazdasági GDP ben 2,5% ról 2,9% ra nőtt A mezőgazdaság teljes kibocsátása 2010 ben 1800 milliárd forint volt, folyó áron számítva 10,1% kal 1% magasabb, mint 2009 ben

17 Hatás az agrárgazdaságra Az agrárgazdaságot2010 ben még az előző éviekéhez képest is nagyobb csapások sújtották. Év elején az észak magyarországi árvizek, év végén a 280 ezer hektárt meghaladó belvíz károsított, jelentősen növelve a költségeket. Október 4 én hazánk eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája, a vörösiszap ömlés okozott tragikus következményeket

18 Magyarországi jellemzők A mezőgazdasági termelés volumene 2009 után ismét csökkent, mintegy 6% kal. A növényi öé itermékek ktermelése 11% kal klesett vissza, ami mindenekelőtt a búza 15% os, a napraforgó 21% os, a zöldségfélék 17% os és a gyümölcsök 18% os volumencsökkenésével magyarázható. Az élő állatok és állati termékek kibocsátása kisebb volumeningadozást és évek óta mérséklődő trendet mutat, 2010 ben viszont enyhén, 0,9% kal volt magasabb, mint az előző évben.

19 A mezőgazdasági termékek termelőiár színvonala a évi visszaesés után 16,8% kal emelkedett. A növénytermesztési öé téiés kertészeti titermékek ktermelőiár színvonala a nemzetközi tendenciákkal összhangban 30% ot meghaladómértékben mértékben nőtt. Az élő állatok és állati termékek ára mindössze 1,8% kal emelkedett. A mezőgazdaság ráfordításiár szintje 2009 ben 6% kal volt kevesebb az előző évinél, a évben 4,4% emelkedés volt. Leginkább az energia és a takarmányköltség növekedett, míg a műtrágya ára 11% kal mérséklődött.

20 Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági szerepe hosszabb távon nemzetközi tendenciák szerint is csökken, hazánkban azonban ez azindokoltnálgyorsabban zajlott. A mezőgazdaság részaránya segítő stratégiai célok és eszközök hiányában, a több év ótatartó tartó sodródás sodródás következtében folyamatosan csökkent a foglalkoztatásban. Mindezek indokolják, hogy a mai Kormány kiemelt területként kezeli az agrárfoglalkoztatást. A bruttó hozzáadott érték előállításában évben a folyó áron számított kibocsátás értéke a növényi termékek áremelkedése miatt növekedett gyorsabban

21 A nemzetgazdasági beruházásokban továbbra is relatíve magas a mezőgazdaság részaránya Az ÚMVP támogatások előrehozásának á kkövetkeztében téb ben a beruházások számottevően nőttek. A források azonban így gyorsan kimerültek és 2010 ben már csökkent a mezőgazdaság aránya, volumene 25,5% kal maradt el az előző évitől.

22 Forrás:

23 Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron ) Gabonafélék (vetőmaggal) Ipari növények (hüvelyesekkel) Takarmánynövények Szőlő, gyümölcs Kertészeti termékek (zöldség, ültetvény, virág) Burgonya (vetőgumóval együtt) Egyéb növényi termékek Növénytermesztési és kertészeti termékek együtt Állatok Állati termékek Élő állatok és állati termékek együtt Mezőgazdasági g termékek összesen Mezőgazdasági szolgáltatások Nem mezőgazdasági másodlagos tevékenység Mezőgazdasági kibocsátás összesen Folyó termelőfelhasználás Bruttó hozzáadott érték alapáron Termelési tényezők jövedelme Működési eredmény/vegyes jövedelem Nettó vállalkozói jövedelem M.e.: millió Ft Forrás: KSH, AKI Megjegyzés: Az MSZR adatai tevékenységi alapon számítva. +) Előzetes adat.

24 A mezőgazdasági kibocsátás megoszlása 2011 ben (folyó alapáron) Mg-i szolgáltatások 4,4% Nem elválasztható nem mg-i másodlagos tevékenység 1,69% Gabonfélék (vetőmaggal) 31,3% Állati termékek 10,3% Állatok 21,9% Egyéb növényi termékek 0,4% Bor 1,7% Gyümölcsök 4,4% Burgonya (vetőgumóval együtt) 1,4% Zöldségfélék kertészeti termékek 8,8% Takarmánynövények 2,2% Ipari növények (hüvelyesekkel) 11,4% Forrás: KSH

25 Feladat: Agrárgazdasági jelentés áttanulmányozása Tanszéki honlapon elérhető!