Siemens simatic operátorpanelek programozása Jegyzetek

Átírás

1 Siemens simatic operátorpanelek programozása Jegyzetek k64 változat Bevezető Ez a leírás néhány Siemens gyártmányú OP bemutatásával nyújt betekintést az operátorpanelek programozásába Simatic S7 300/400 PLC programok és példák segítségével. A leírás nem nyújt teljes körű, mindenre kiterjedő információt. Csak azokról a funkciókról és lehetőségekről szól, amelyekkel a gyakorlatban is találkoztam és alkalmaztam. A dokumentumban található példák a ProTool és a Step7 programok segítségével készültek. Ez a jegyzet először a és web oldalakon került nyilvánosságra 2006 decemberében html formátumban. A webes változat a konverzió miatt meglehetősen kusza lett. Ez a PDF változat talán kezelhetőbb. Ezeket az információkat mindenki a saját felelősségére használja fel! Ez a dokumentum ingyenes, változtatás nélkül ingyenesen terjeszthető. Vannak benne hibák. Ezekből a hibákból, vagy az itt közreadott információk nem megfelelő értelmezéséből származó semmilyen kárért nem vállalok semmilyen felelősséget. Tekintve hogy jelen leírás segítségével szerzett anyagi haszonból sem fogok részesülni, ez talán nem meglepő. Nem ígérem hogy aki végigolvassa jól fog szórakozni, így nem kívánok jó szórakozást, de remélem hozzájárulok a szakmai tudás fejlődéséhez. 1

2 Az OP Az operátorpaneleket (OP) PLC vezérlésű rendszerekben használják. Az OP egy önálló készülék billentyűzettel, kijelzővel, saját processzorral és kommunikációs lehetőségekkel. Feladata az, hogy kapcsolatot biztosítson a berendezés és a kezelő között. Az OP lehetőséget biztosít a vezérlés beállításainak módosítására, lehetővé teszi a rendszer állapotának kijelzését, működésének nyomon követését. Hibaüzeneteket jeleníthet meg. Az OP-ra alkalmazzák a HMI (Human Machine Interface) rövidítést is. Az operátorpanel programozható. Bár pontosabb meghatározás lenne rá az hogy paraméterezhető, mivel többnyire objektumok elhelyezésével és azok tulajdonságainak beállításával lehet létrehozni az alkalmazás által megkívánt funkciókat. A Siemens az OP-k széles választékát gyártja. Kezdve a csak szöveg kijelzésére alkalmas, egyszínű két soros kijelzővel rendelkező típussal, egészen a WinCE alapú nagy felbontású, színes TFT kijelzővel szerelt grafikus érintőképernyős panelekig, nem beszélve a panel PC-kről. A leírásban három, egymástól merőben eltérő típus példái szerepelnek. OP7: 4*20 karakteres monokróm szövegkijelző OP27: Monokróm grafikus kijelző OP270: WinCE alapú, 256 színű TFT kijelzővel szerelt 640*480 felbontású operátorpanel Az operátorpanel valamilyen kapcsolatban áll egy vagy több PLC-vel (RS232, RS422, RS485, MPI, Profibus, TTTY, Ethernet, stb). Ezen a kapcsolaton keresztül az OP kiolvashatja és módosíthatja a PLC belső változóit. Az OP általános képességei: Képernyők (screen) megjelenítése, váltás a képernyők között Több nyelvű megjelenítés Numerikus adatbevitel és kijelzés különböző megjelenítési formában (ASCII, HEX, DEC, BIN) különböző adattípusokkal (byte, word, dword, int, dint, timer, counter, char, string, real, boolean). Oszlop és vonalgrafikonok, trendek Szöveges és grafikus listák Nyomtatás Üzenetek Magyarázó szövegek (help) Naplózás Receptek kezelése Több szintű jelszavas védelem Funkcióbillentyűkhöz rendelhető rendszer és felhasználói funkciók OP nyomógombok PLC bitekhez rendelése lokális vagy globális hatáskörrel OP funkcióbillentyűk LED-jeinek ki/be kapcsolása Beépített óra Az OP alkalmazását sok hasznos beépített gyári funkció segíti (nyomtatás, help szöveg, napló megjelenítése, jelszó és felhasználó kezelés, érték skálázás, átszámítás, stb.). A Siemens OP-k nem csak Siemens PLC-kkel, hanem meglepően sokféle gyártó PLC-jével képesek együttműködni. Ez a leírás a Siemens Simatic S7 300/400 PLC család tagjával összekapcsolt operátorpanel konfigurálásról szól és a példák is ennek megfelelőek. Az egyes gyártók PLC-i (sőt, néha egyazon gyártó különböző típusa is) többé vagy kevésbé eltérnek egymástól. Az OP szempontjából ez az eltérés a PLC memóriaterületeinek eltéréseként jelentkezik. Ezért a leírásban szereplő bizonyos ProTool képek másmilyenek lehetnek másfajta PLC kiválasztása esetén. Az OP működésének lényegén azonban ez nem változtat. Az OP-k működése képernyő alapú. A programozó képernyőterveket készít. Ezeken a képernyőkön helyezi el a különböző objektumokat, mint pl. vonal és egyéb alakzatok, nyomógombok, adatbeviteli mezők, grafikonok, listák, szövegek. Az objektumok viselkedése és megjelenése a beállított tulajdonságoknak megfelelően alakul működés közben. Az output field pl. kiírja a tulajdonságainál megadott PLC adatterület tartalmát. Az oszlopgrafikon a PLC meghatározott belső változójának kiolvasott tartalma szerint áll be, stb. Azoknak az objektumoknak, amelyeknek a PLC belső állapotához valamilyen köze van, meg kell adni a PLC megfelelő adatterületének címét, hogy a panel tudja milyen adatot olvasson ki a PLC-ből. 2

3 A kiolvasandó adatot nem közvetlenül az objektumoknak kell megadni, hanem minden olyan PLC változóhoz amelyet az OP bármelyik képernyőjén lévő objektum ír vagy olvas, egy-egy címkét (tag) kell létrehozni. A TAG azonosítja a PLC-t, az adat PLC-n belüli címét és a típusát. A TAG tulajdonságainál beállítható alsó és felső határérték, és funkció is rendelhető hozzá (pl. adat átszámítási funkciók). Az objektumoknál már csak a TAG nevét kell megadni. Ha másik objektumnak ugyanazzal a PLC adattal kell foglalkoznia, ugyanaz a TAG megadható a másik objektumnak is. (pl egy érték kijelzése számokkal és oszlopgrafikonnal). Az objektumok és a PLC között majdnem mindig ilyen címkék segítségével történik a hivatkozás. A kivételek közé tartozik OP típusától függően a funkcióbillentyűk és azok LED-jeire való hivatkozás, a trendek kezelése, a hiba és esemény üzenetek kezelése, receptek kezelése dátum és idő kiolvasása. Ezeket az adatokat ún. Areapointerek segítségével kell deklarálni. Az areapointerek nem csak egy meghatározott adattípusú PLC változóra, hanem a PLCben lévő nagyobb adatterületekre hivatkoznak (lásd később). Az OP konfigurálását a ProTool nevű szoftverrel végezhetjük el. A ProTool-nak két üzemmódja van. Vagy önálló programként működik, vagy beleintegrálódik a Step7 Simatic Manager környezetébe. Természetesen ettől a ProTool még külön program marad, de ha az integráció be van kapcsolva, akkor a ProTool-t a Simatic manager a szárnyai alá veszi, és az OP szervesen beépül a Step7 projectbe. A ProTool-t is onnan lehet elindítani. Ha az OP-t Simatic S7 300/400 környezetben használjuk és a Step7 segítségével végezzük a PLC-k programozását, előnyösebb a beintegrált módot használni. Ha ezt a beállítást ki vagy be kapcsoljuk, akkor a ProTool egy figyelmeztető üzenet kíséretében újraindul. Lépésről lépésre Ha egy S7 rendszerbe operátorpanelt kell illeszteni, akkor előbb létre kell hozni a megfelelő Step7 projectet. Bele kell helyezni a megfelelő CPU típust és a buszokat. Ezután a NetPro-val (amihez pl. a Simatic Manager ablak CPU-ja alatti Connections ikonnal juthatunk el, vagy pl. a HW Config Options/Configure Network menüpontjával) elhelyezhetünk egy Simatic OP-t. Az OP-t a NetPro katalógusából lehet kiválasztani (View/Catalog, vagy Ctrl-K). A katalógusban a Stations alatt található SIMATIC OP objektumot kell elhelyezni a képen látható módon. 3

4 Az OP-t szimbolizáló objektum elindítja a ProTool-t ha megnyitjuk (dupla kattintás az objektumra, vagy jobb gomb > Open Object). Az OP beállításait már a ProTool-ból kell elvégezni. Miután elindult, meg kell adni az OP típusát a megjelenő Project wizard segítségével. A pontos típust adjuk meg, mert ha később nem a beállítottnak megfelelő OP-t akarjuk használni, akkor sok nehézség adódhat és kárba veszhet a munka egy része. A következő wizard ablakban meg kell adni azokat a PLC-ket, amelyekkel az OP kapcsolatban áll. Pontosabban egyet (ha egy buszon több is van, azt később beállíthatjuk). Az ablakban van egy Parameters gomb is. Az OP PLC-hez kapcsolódásának módját lehet (és kell) beállítani a felbukkanó ablakban: A Connect OP to network szekcióban felsorolja az eddig létrehozott buszokat, amelyek között az egérrel választhatunk, alatta a Choose communication peer/symbol list pedig a felül kiválasztott buszon már beállított eszközöket mutatja. Itt szintén egérrel lehet kiválasztani azt az eszközt, amelyikkel az OP-nak kommunikálnia kell majd (kommunikációs partner). Rendszerint ez egy CPU. Ha valamelyik busz valamelyik eszközét kiválasztjuk, akkor annak paraméterei (jobb oldal) automatikusan beállításra kerülnek. Kivétel az OP parameters rész, mert ott nekünk kell meghatározni, hogy az OP melyik kommunikációs portjára lesz rákötve a busz (Interface) és hogy az OP milyen buszcímet kapjon. Az OP címét mindig úgy kell beállítani, hogy olyan címmel a buszon lévő más eszköz nem rendelkezhet! (egy buszon nem lehet egy vagy több azonos című eszköz). Ha a Define the parameters yourself-et választjuk, akkor a kommunikációs paramétereket kézzel lehet beállítani (nem veszi át a konfigurált busz vagy eszköz paramétereit). Hacsak nincs különleges körülmény, a megfelelő busz és peer partner kiválasztásával átvett paraméterek tökéletesen megfelelnek. A project wizard folytatásával az utolsó oldalon rövid megjegyzést lehet fűzni az OP-hoz. A befejezés gombbal meg is tettük az első lépést az OP rendszerbe foglalásához, létrejött egy üres ProTool project. 4

5 A project ablakban fa struktúrába rendezve objektumokat találunk A fa szerkezet minden eleme egy listát rejt majd, de az elemeket előbb létre kell hozni. A két részes project ablak jobb oldalán jelenik meg a bal oldalon kijelölt objektumhoz tartozó lista. A lista tartalma függ az OP típusától. A szöveges OP-hoz (Pl. OP7) nem tartoznak grafikus elemek, nem ismeri a multiplex TAG-eket, nincs scheduler funkció, stb. Az ikonok és listaelemek jelentése: Screens: Messages: Recipes: Archives: Reports: Scheduler: Tags: Multiplex tags: Scripts: Trends: Graphics: Text/Graphics lists: Controllers: Area pointers: Képernyőtartalmak, amelyek majd gombnyomásra vagy a PLC-ből vezérelve megjelennek. Az OP7 képernyő szerkesztője jelentősen eltér az OP27, OP270 szerkesztője által mutatott képtől. Elsősorban mert az OP7 csak szöveges kijelzésre alkalmas, grafikusra nem. Másodsorban mert az OP7 képernyőképei részekre (szekciókra) osztott, az OP27, OP270-nél pedig minden képernyő csak egyetlen összeállított kép lehet. A szerkesztőben az OP gombjai is megjelennek, ezekhez itt lehet különböző funkciókat rendelni Alarm és event üzenetek, amik automatikusan megjelennek amikor a hozzájuk rendelt bit a PLC-ben aktív lesz. A Messages egy lista, két elemmel, Alarm és Event, amikben az esemény és hibaüzeneteket írhatjuk meg a hozzájuk tartozó magyarázattal (help). Receptek (ez a leírás nem tárgyalja) Arhívum. Windows alapú paneleken lehetőség van PLC változók változásainak, trendek adatainak és az üzenetek elmentésére Riportok. Az OP-hoz kapcsolt nyomtató használata esetén van jelentőségük. űrlapokat lehet készíteni a nyomtatáshoz. Ütemezett feladatok. Funkció hívható meghatározott időközönként rendszeresen vagy egy időpontban Címkék. A PLC belső változóit, az OP számára fontos adatokat tartalmazó címeit tartalmazza, pontosabban azokra való hivatkozást és a tulajdonságaik leírását. Címkék indirekt hivatkozással. Olyan PLC, vagy OP változókat azonosít, melyek tartalma alapján címez egy másik címkét. Szkriptek. A windows alapú OP-k VB szkriptjei, melyeket objektumokhoz és eseményekhez lehet hozzárendelni. Segítségükkel számításokat lehet végezni, objektumokat lehet mozgatni, stb. Trendek, grafikonok Bittérképes grafikák. Ikonok, nyomógombok, szimbólumok, séma és díszítő elemek, stb. Szöveges és szimbólumos listák PLC-k amelyekkel az OP kapcsolatban áll. Az OP egyszerre több PLC-vel is tarthatja a kapcsolatot, melyek belső változóit egymástól függetlenül megjeleníti Területmutató definíciók. Leírók, amik az OP speciális funkcióihoz szükséges PLC adatterületeket deklarálják 5

6 Objektumok tulajdonságai Általános tulajdonságok A tulajdonságok csoportokba vannak rendezve, minden csoport külön fülön érhető el. Minden objektumnak vannak tulajdonságai. Az objektum fajtájától függ, hogy milyen tulajdonságokat lehet állítani, ezért a properties panel fülek ennek megfelelő tulajdonságcsoportokkal jelennek meg. Ebben a részben azok a tulajdonságok vannak felsorolva, melyekkel mindegyik objektum rendelkezik. A General fül tartalma objektumtípus függő, de néhány itt található beállítás többféle objektumnál megtalálható: Display a megjelenést befolyásolja. Ha a Transparent tulajdonságnál pipa van, akkor az objektumnak nem lesz háttere, a háttér ilyenkor átlátszó. Ha nincs pipa, akkor a Color fülnél beállított Background színű téglalap hátterében jelenik meg. Hogy ennek a téglalapnak legyen e kerete, azt a Border ki vagy bekapcsolt állapota dönti el, de mivel a keret a háttér része természetesen csak akkor lehet, ha a Transparent beállítás ki van kapcsolva. A 3D kapcsolóval a befoglaló téglalap háttér (amennyiben a hátteret nem átlátszóra állítottuk) három dimenziós hatást kap. Az Adjust kapcsoló ha be van kapcsolva, a szövegobjektum méretét a betűméret és a szöveg hossza alapján a ProTool határozza meg. Ha kikapcsoljuk, akkor a szövegobjektum szabadon méretezhető. Alignment a szöveg igazítását határozza meg, vagyis hogy a szöveget befoglaló kereten belül (a keret nem feltétlen látható) hova legyen illesztve. Left: Balra Center: középre (vízszintesen) Right: Jobbra Top: tetejéhez Center: középre (függőlegesen) Bottom: Aljához (lásd még az objektumfajták leírásánál). Font: A szöveges objektum megjelenési tulajdonságait lehet beállítani: Betűtípus, méret, stb. Bizonyos objektumoknál egynél több szövegtulajdonsága állítható. Pl. Message view objektumnál külön állítható a fejléc betűtípusa és az üzenetlista betűtípusa. De ilyen objektum trend view is. Ilyen objektumoknál a Font beállítása fülön a Properties-ben lehet kiválasztani az objektum mely feliratainak betű tulajdonságait állítjuk. 6

7 Color: OP27, OP270 Színek. 16 alapszínből és 8 szabadon választott szín közül lehet közvetlenül választani. Az Other Color... gombbal azonban ezen kívül bármilyen színt megadhatunk amit az OP-n megjeleníthető színek száma lehetővé tesz (OP270-nél 256 szín). Category lista mutatja, hogy az adott objektum mely elemének a színe hogyan van beállítva. Ennek a listának a tartalma attól függ, hogy milyen típusú objektum szín beállításait látjuk. Szövegnél pl.:backcolor a háttér színe, BorderColor a keret színe. Csak akkor van hatása, ha a háttér nem átlátszóra van beállítva. ForeColor az előtér színe, stb. Szöveges objektumnál a Flashing kapcsoló bekapcsolásával a szöveget villogtatni lehet. OP27-nél csak fekete és fehér szín beállításának van értelme, mivel a kijelző csak ezt a két színt képes megjeleníteni. Attributes OP27, OP270 Az objektum színeit dinamikusan módosító beállítást lehet megadni. A Multiplexing nyomógombbal megadható egy címke (tag) azaz egy PLC változó, aminek a pillanatnyi tartalma az Attributes fülnél általunk beállított összefüggések alapján módosítja az objektum megjelenítésének színeit. Amennyiben olyan objektumról van szó, amihez tartozik a general fülnél tag (pl. input vagy output mező, vagy bar graph) és a Multiplexing-nél nem adunk meg címkét, akkor a beállított értékek arra a címkére fognak vonatkozni. A képen látható beállítás szerint az objektum fekete alapon fehér betűkkel jelenik meg, ha a kiválasztott tag által hivatkozott PLC változó tartalma 0, 1 vagy 2. A háttér szürkére vált, ha a tartalom 3 vagy 4, fekete lesz az előtér és sárga a háttér ha a változó tartalma 5 és 10 közötti érték, és vörös a háttér 11 és 20 közötti értéknél. 7

8 A változó tartalma nem csak az előtér és hátérszínt változtathatja meg, hanem a villogtatást is ki/be kapcsolhatja a Flashing opcióval. A háttérszín megváltoztatása hatástalan, ha az objektum háttere átlátszónak van beállítva! Nem csak decimális értéktartományokhoz, hanem bináris állapothoz, vagy egy változó megadott bitjének állapotához is hozzá lehet rendelni a színek változtatását. Ezt a Type mezőben lehet beállítani. Decimal Értékek vagy tartományok adhatók meg tízes számrendszerben, címkének, amelyik az attributumokat módosítja, ilyenkor integernek illik lennie. Binary A címke egy bitje választható ki (0 és 31 között) amelyik 1 állapota aktiválja a beállított attributumot Bit Szintén egy bit választható ki, de a bit száma mellett annak bármelyik állapotát (0 vagy 1) hozzárendelhetjük az attribútumhoz. Position OP27, OP270 Az objektum megjelenési helyét befolyásolni lehet a PLC-ből. Azaz mozgatni ha úgy tetszik. A Position mezőkben azok a koordináta értékek vannak, ahova az objektumot elhelyeztük. Itt számokkal is meghatározhatjuk a pontos helyét, ha szükséges. A Size mezőkben az objektum mérete van, ha az objektum méretezhető (pl. négyzet) Az Offset mezőkben pedig beállítható X (vízszintes) és Y (függőleges) koordináták számára egy-egy eltolás, aminek az értékét egy-egy címke által hivatkozott érték fogja megadni. Így a PLC programjából az objektum mozgatható a kijelzőn. Ha használjuk ezt a lehetőséget, akkor vegyük figyelembe, hogy a mozgatás sebességét korlátozza az offsetként megjelölt címke tulajdonságainál lévő acquistion cycle idő. Leggyakrabban az objektum az itt megadott gyakorisággal tudja változtatni a helyét. Továbbá az objektum nem lóghat ki a képből. Amennyiben az offset értéke olyan nagy vagy kicsi, hogy az eredő koordináta a képterületen kívülre mutat, akkor az objektum a kép szélére kerül, de a képterületen belül marad. Az OP koordinátarendszerének origója a kép bal-felső sarka. Az objektum koordinátája pedig az alakzatot befoglaló téglalap bal-felső sarka. Name OP27, OP270 Az objektum neve. A ProTool automatikusan nevet ad minden objektumnak (OBJECT_xxx, ahol xxx egy szám), de ezt a nevet itt át lehet írni. Bizonyos esetekben az objektum nevére kell hivatkozni (pl. a gombhoz rendelt keyboard operation for screen object funkcióknál), ilyenkor jól jön ha beszédes neve van. Arra kell vigyázni, hogy két egyforma nevű objektum nem lehet a projectben. Bár erre a ProTool maga is vigyáz. 8

9 Enable OP27, OP270 Az objektum megjelenése befolyásolható egy címke értéke alapján. Alapbeállítás a Display Always, vagyis mindig látható (kivéve természetesen ha egy másik objektum eltakarja). A Hide (elrejtés) beállításnál ha a Tag: mellett megadott címke értéke a from (-tól) és a to (-ig) mezőkben megadott tartományon belülre esik, akkor az objektum nem jelenik meg a kijelzőn, ha a tartományon kívül van a címke értéke, akkor megjelenik. Az Unhide hasonló, de fordított működésű: a tartományon belüli érték hatására megjelenik, tartományon kívül pedig eltűnik a kijelzőről. Ha a címke, amit Tag: mezőben megadtunk nem egész típusú, hanem logikai érték, akkor a from és to mezőkben nem lehet tartományt megadni, csak a from mezőben a bit állapotát. A fenti kép szerinti beállításnál az objektum megjelenik, ha a KommAll címke által hivatkozott tartalom 1 lesz. Példa az Enable funkció felhasználására: Ha valamilyen beállítás egy másik állapotától függ, eltüntethetjük a nem aktuális vagy hatástalan beállításokat. Pl. A csak kézi üzemmódban használható funkciók nem jelennek meg, csak amikor a berendezés kézi üzemmódban van. Használható figyelmeztetésre is. Valamilyen PLC-beli feltétel teljesülésekor a kép közepén megjeleníthetünk egy nagy méretű piros villogó figyelmeztető feliratot. Ha olyan abjektumról van szó, amelyik adatbevitelt is lehetővé tesz (pl. Input field, button, switch, slider, stb), akkor ezen a tulajdonság oldalon találunk egy Password level: mezőt is: Ezzel beállítható az a hozzáférési szint, ami a bevitel elvégzéséhez kell. Ha 0-ás szint van megadva (ez az alapérték) akkor a bevitel jelszó megadása nélkül is elvégezhető. Ha 0-nál nagyobb szint van beállítva és a felhasználó nincs bejelentkezve, vagy a megadott szintnél alacsonyabb hozzáférési szinten van, akkor ha az objektum segítségével állítani akarja a beviteli értéket, megjelenik egy ablak, ahol a panel kéri az itt megadott hozzáférési szinthez tartozó jelszót. Az állítás csak akkor történik meg, ha a kezelő a megadott szintre vagy a fölötti szintre bejelentkezett. 9

10 Functions OP27, OP270 Bizonyos objektumoknál eseményekhez funkciókat lehet rendelni. Esemény lehet az objektum kiválasztása, rákattintás, gomb megnyomása vagy felengedése beviteli mezőnél az érték megváltoztatása, stb, A funkció akkor hajtódik végre, amikor az adott esemény bekövetkezik. A kép egy input mező Functions tulajdonságait mutatja. Ha az input mező kiválasztásra kerül (Select Field esemény), akkor két funkciót is végrehajt. Bekapcsolja az M404.6 nevű címke által meghatározott bitet a Set_bit funkcióval, utána átvált az EAList nevű képernyőre a Select_Screen_Fixed funkcióval. Egy eseményhez tehát egynél több funkció is hozzárendelhető. Továbbá ugyanazon objektumnál különböző eseményekhez egyszerre különböző funkciókat lehet hozzárendelni. A meghatározott esemény bekövetkezésekor a funkciók fentről le sorrendben kerülnek végrehajtásra egymás után. A sorrend az Up és a Down gombokkal szabadon megváltoztatható. Bővebben lásd a funkciók leírásánál. Help text OP7, OP27, OP270 Azokhoz az objektumokhoz, amelyeket a kezelő kiválaszthat (nyomógombok, listák, input mezők) magyarázó szöveg rendelhető hozzá. Ez a szöveg akkor jelenik meg, ha az objektum ki van választva, és a kezelő megnyomja a panel HELP gombját. 10

11 A panel HELP jelzése világít, ha olyan objektum van kiválasztva, amelyikhez van segítő szöveg. Mivel a képernyőkhöz is lehet help szöveget írni és a rajtuk levő objektumokhoz is, ha mindkettőhöz tartozik help, akkor a Help gombra az aktív objektum helpje jelenik meg. OP270-nél az objektumhoz tartozó help-nél Enter gombra előjön a képernyőhöz tartozó szöveg, újabb Enter visszavált az objektum help-jére. Az objektumokhoz írt help szöveg win alapú paneleken megjeleníthető a Display_Help_Text funkcióval is, amit pl. Hozzárendelhetünk egy tetszőleges gombhoz. Fontosabb objektumtípusok és tulajdonságaik Text Ha a képernyőszerkesztőbe egyszerűen beírunk valamilyen szöveget, az a kijelzőn statikus szövegként jelenik meg. Vagyis megjelenik amikor az adott képernyő látható az OP kijelzőjén (OP270-nél ez módosítható a text objektum enable tulajdonságánál). Általában a dinamikus objektumok köré írt magyarázó szövegek illetve a menü szövegei ilyenek. Az objektumok tulajdonságait (objektumtól és a használt OP típusától függően) meg lehet határozni. Ezek a tulajdonságok nagyon eltérőek a különböző típusoknál. OP7: OP27: OP270: OP7szövegobjektumának egyetlen tulajdonságát lehet változtatni: villogjon vagy sem: ikon a kijelölt szöveget villogtatja vagy a villogtatást megszünteti. A szerkesztő képernyőn a villogó szöveg áthúzott betűkkel jelenik meg. A beállítás elvégezhető úgy is, hogy a kijelölt szövegen jobb egérgombbal kattintunk és az előbukkanó menüből kiválasztjuk a Style/Flashing pontot. Itt három tulajdonság állítható: Font, Align, Style. Ezeket az objektumhoz tartozó előbukkanó menüvel érhetjük el. (OP27 használatakor a szövegnek nincs properties panelje). Font: Betűtípus, amivel a szöveg megjelenik a kijelzőn. A System/Fonts menüből elérhető párbeszédpanelen beállított betűtípusok közül lehet választani. (Ha az említett menüben utólag megváltoztatunk egy betűtípust, az hatással van minden olyan szövegre is amit korábban már leraktunk az átállított betűtípussal!). Align: Ha több objektum egymás takarásában van (átfedés), akkor ezzel a funkcióval legelőre (To The Front) vagy leghátra (To The Back) igazíthatjuk a szöveget, hogy az átfedések megfelelően takarják ki egymást. Style: Betűstílus, ami lehet inverz (fekete alapon fehér), aláhúzott, vagy villogó. Itt már tulajdonságok egész sorát találjuk. Ha egy szövegen jobb gombbal előbukkanó menüből kiválasztjuk a Properties pontot, vagy Alt-Enter-t nyomunk miközben a szövegobjektum van kiválasztva, akkor egy jegyzettömb típusú panel jelenik meg, ahol a szövegobjektum összes tulajdonságát megtaláljuk. A kép egy Text objektum General beállításait mutatja. Leírását lásd az általános tulajdonságok leírásánál a fejezet elején). 11

12 Graphics view OP270: Bittérképes grafika megjelenítése. Képet a képek listájából lehet választani (Graphics: ). Ha a megjeleníteni kívánt grafika nincs benne ebben a listában, akkor előbb létre kell hozni. Grafikai elem létrehozni a Grapics listában jobb gombbal előbukkanó menüben a Graphics insert... menüpont kiválasztásával lehet. Itt két lehetőség van: vagy egy OLE windows objektumon keresztül illesztünk be grafikát, vagy betöltünk egyet file-ból. OLE választással azokat a grafikus objektumokat kezelni képes windows programokat tudjuk kiválasztani, amiket a ProTool Options OLE preferences beállításánál beletettünk a Preferred applications listába. A grafikus objektum általános tulajdonságai: Transparent: A kép lehet átlátszó, ha ez a kapcsoló be van kapcsolva. A kép eredetileg fehér színű részei átlátszóak lesznek. 3D: Térhatású keret Adjust: Ha be van kapcsolva, akkor a kép szabadon méretezhető az egérrel. Ha nincs, a kép az eredeti pixelgrafikus kép méreteinek megfelelő méretben jelenik meg. A Graphics View objektum megjeleníthető/eltüntethető, mozgatható egy PLC változó (TAG) segítségével. 12

13 Graphics OP27, OP270 Egyszerű statikus kép. Képet a képek listájából lehet választani (Graphics: ). Ha a megjeleníteni kívánt grafika nincs benne ebben a listában, akkor előbb létre kell hozni. Nincsenek címkefüggő tulajdonságai, egyszerű statikus kép, amit pl. ikonként, nyomógombok funkciójának szimbolikus megjelölésére, vagy logóként használhatunk. A Graphics objektum abban tér el a Graphics view objektumtól, hogy statikus, változók nincsenek rá hatással. Color match with destination device: Mivel a legtöbb színes OP csak korlátozott számú szín megjelenítésére képes, de egy file-ból beimportált kép akár 16 millió színű is lehet, ez a beállítás dönti el, hogyan jelenítse meg azokat a színeket, amelyeket nem lehet a kijelzőre kitenni. Similar color beállítás mellett a kijelzendő szín helyett a kijelző által megjeleníthető legjobban hasonlító színt jeleníti meg. Grid with error scratter beállítással pedig több pixelből, szórással próbálja összeállítani a kép eredeti színeit. Mivel mindkét módszer az eredeti kép színeinek torzulásához vezet, eleve olyan kép betöltése javasolt, amelyik a lehető legkevesebb színből áll és azok a színek azonosak vagy közel azonosak az OP által használt színekkel. Smooth (anti-alias filter) Az élek simítására szolgáló kapcsoló. A képen lévő erős kontrasztok összemosásával az élek simábbak lesznek. 13

14 Rectangle, Round rectangle, Circle, Polilyne OP270 Négyszög, lekerekített négyszög, kör, sokszög. Egyszerű grafikus objektumok sémák, rajzok, táblázatok, stb. rajzolásához. A négy objektumtípus általános (General) tulajdonságai közel egyformák, különbség a lekerekített négyszög Curve radius beállítása, ami a többinél nincs, és a Polyline Polygon/Polyline beállítása. Line Style: Vonal stílus, lehet folytonos, vagy szaggatott Line Weight: Vonalvastagság (csak folyamatos vonalnál állítható) Background transparent: Háttér átlátszósága. Ha ki van kapcsolva, akkor a síkidom területét belül a BackgroundColor színnel kitölti. Curve Radius: Csak lekerekített négyszögnél van. A sarkok lekerekítésének sugarát adja meg. Polygon/Polyline: Csak a Polyline objektumtípusnál. Polygon állásban egy zárt sokszöget rajzol az általunk megadott sarokpontokkal, Polyline állásban több töréspontos vonalat, ugyanazokkal a sarokpontokkal (ilyenkor az elsőnek és utolsónak megadott két sarokpontot nem köti össze, nem jön létre zárt idom). Line OP270 Vonal. 14

15 Line Style: Vonal stílus, lehet folyamatos vonal, vagy szaggatott. Line Ends: Vonalvégek. A vonalvégeken lehet nyíl. Line Weight: Vonalvastagság (csak folyamatos vonalnál állítható) Symbol library OP270 Szimbólumkönyvtár Egy gyári készletből kiválasztható grafikus szimbólum. A szimbólum általános tulajdonságaival címkéken keresztül módosítható a megjelenése (szín, megjelenítés helye, stb.) Input/Output field OP7, OP27 Kijelző és beviteli mező. Értékek kijelzésére vagy kijelzésére és módosítására való objektum. OP7 és OP27 paneleknél annyiban tér el, hogy OP7 nem ismeri a tag multiplexing funkciót, ezért a Multiplexing gomb nincs az Input/Output field tulajdonság beállításai között. Usage: Csak Tag beállítású lehet 15

16 Field Type: Input, Input/Output és Output beállítás lehetséges. Input beállításnál be lehet írni értéket, de nem jelzi ki a tartalmát. Input/Output beállításnál a pillanatnyi érték kijelzésre kerül, és módosítani is lehet azt. Output beállítás esetén az értéket csak kijelzi, a módosítására nincs lehetőség. Ha a beállítás Input vagy Input/Output, akkor az Enable fülnél aktívvá válik egy Password level beállítás, amit 0-9 tartományban lehet állítani. Ez határozza meg a változtatáshoz szükséges jogosultsági szintet. Field Length: A kijelzett mező hossza ennyi karakter (vagy számjegy) megjelenítésre lesz elegendő. Display: Az érték megjelenésének formája. Decimal, Hexadecimal, Binary, String, Dec Dec, Text, Graphic választási lehetőségekkel. Ha a Text vagy Graphic beállítást választjuk, akkor a beállító panelen megjelenik egy graphic list vagy Text list nevű mező, ahol a text vagy graphic típusú ki vagy beviteli objektumhoz hozzá lehet rendelni a kívánt graphic vagy text listát. (lásd a text list és Graphic list leírásánál). Multiplexing: (Csak OP27-nél) Indirekt címke kezelés. Egy listát lehet összeállítani ami címkéket tartalmaz. Az Index Tag mezőben beállított címke tartalma fogja eldönteni, hogy a címkék listájának hányadik elemét veszi alapul az Input/Output mező kezelésénél. Add gomb hozzáadja a listához a Multiplex Tag-nál bállított címkét, a Remove a kijelölt elemet törli a listából, az Up és Down gombok fel le mozgatják a listában a kijelölt elemet. A képen látható példa szerint ha az IB64 címke hivatkozott értéke 0, akkor az Input/Output mezőben az AFB_14DBD32 nevű címke által hivatkozott PLC változó értéke jelenik meg, ha az IB64 értéke 1, akkor a VLT_CTWBit00 címke értéke, ha 2, akkor VLT_CTWBit01 értéke, és így tovább. 16

17 Input field OP270 OP270-nél a kijelzésre szolgáló és az adatbeviteli mezőt ketté választották, a két funkciót két különböző objektum valósítja meg. Display: A megjelenítés formája, ami lehet: String (szöveg), Decimal (tízes számrendszer beli), Hexadecimal (hexadecimális), Binary (bináris), Date (dátum), Time (idő), Date and Time (dátum és idő), Password (jelszó) Decimal Places: Tizedesek száma, azaz a tizedespont után megjelenő számjegyek. Csak akkor aktív, ha a Display Decimal beállítású. Ha egy integer típusú címke értékét jelenítjük meg, akkor az egész szám Decimal Places-nél megadott számú számjegye tizedesként kerül kijelzésre. Tehát ha pl. a címke hivatkozott tartalma és Decimal Places-nek 3-at adtunk meg, akkor a as értéket ként jeleníti meg. Fix pontos ábrázolásnál használatos. Field Length: A megjelenítésre felhasznált mező hosszúsága karakterben. Ha a címke által hivatkozott tartalom kijelzése nem lehetséges a megadott hosszúsággal, akkor a kijelzőn ezzel azonos számú # karakter (kettős kereszt) jelenik meg. Bináris megjelenítésnél a karakterek száma korlátozva van 1, 8, 16 vagy 32 karakterre, ami annyit jelent, hogy binárisan csak bitet byteot, szót és dupla szót jeleníthetünk meg. Value: A címke, ahova a beírt érték kerül. Update continously: Alaphelyzetben bekapcsolt, a címke hivatkozott értéke folyamatosan kijelzésre kerül. Ha ki van kapcsolva, akkor csak az input mező megjelenítéskori tartalmát írja ki, ha közben megváltozik, az nem látható. Ha a hozzárendelt címke tartalmát csak a kezelő által beírt érték változtatja meg (a PLC vagy sript vagy funkció nem) akkor érdemes kikapcsolni. Display: A szokásos keret megjelenítés (Border), méretezési lehetőség (Adjust) és térhatás (3-D) ki és bekapcsolása. Alignment: A mezőben lévő szöveg igazítása a kerethez képest. Középre, le, fel, jobbra, balra. 17

18 Output Field OP270 Numerikus kijelzés. Egy címke értékét írja ki a megadott számrendszerben és formában. Ugyanolyan gneral tulajdonságokkal rendelkezik, mint az input field, de ez az objektum háttere lehet átlátszó is (Transparent kapcsoló). Date/Time OP270 Dátum és idő kijelzése illetve bevitele. DATE_AND_TIME típusú címke tartalmának kijelzésére és módosítására való objektum. Time: A DATE_AND_TIME típusú címke időt (óra, perc másodperc) tartalmazó részének kijelzését kapcsolja ki és be. Date: A DATE_AND_TIME típusú címke dátumot (év, hónap, nap) tartalmazó részének kijelzését kapcsolja ki és be. Long Date format: Ha be van kapcsolva, akkor a hónapot névvel jeleníti meg, nem számmal. Csak akkor kapcsolható be, ha a Date: kapcsoló is be van kapcsolva. Allow Edit: Módosítás engedélyezése. Ha be van kapcsolva, akkor a mezőben megjelenő időt illetve dátumot a felhasználó módosítani tudja. Ilyenkor az objektum beviteli mezőként viselkedik. (Az Enable fülnél ezt jogosultsági szint hozzárendelésével korlátozni lehet). Data Source vagyis az adat forrása lehet: Sytem time: a rendszer idő (az operátorpanel saját órája) Tag: vagy címke. Button OP270 Nyomógomb. A button a képernyőn elhelyezett nyomógomb. Ha a képen több ilyen gomb, vagy a gomb mellett más kiválasztható elem is van, (pl. input mező), akkor a panel négy nyíl (vagy a TAB) billentyűjével egy keretet (focus) mozgatva lehet kiválasztani közülük egyet. A zöld Enter nyomógomb aktiválja a gombot. Ha az OP270-hez egér is csatlakoztatva van, akkor természetesen azzal is meg lehet nyomni az ilyen nyomógombot. Az ilyen gombhoz ugyanúgy lehet funkciókat rendelni, mint a panel programozható gombjaihoz (pl. F1, K1, stb.). 18

19 Négy megjelenési formája lehet, amit a Display beállítás határoz meg a következőképpen: Text: A nyomógomb felirata egy fix szöveg. Ez a szöveg mindig látható a gombon ha a gomb objektum meg van jelenítve. Text List: A nyomógombon megjelenő szöveget egy text listából veszi egy Index tag for list or graphic list mezőben beállított címke hivatkozott tartalma alapján. A képen látható példa szerint, ha a LIST_2 lista az alábbi szövegeket tartalmazza: 0: Szöveg1 1: Szöveg2 2: Szöveg3 3: Szöveg4 Akkor az MW1 pillanatnyi tartalma szerinti szöveg látható a nyomógombon. Azaz ha MW0 tartalma 0, akkor a gomb felirata Szöveg1 lesz, ha MW0 tartalma 1. akkor a gomb 19

20 felirata Szöveg2 lesz, és így tovább. Ha MW0 tartalmának megfelelő bejegyzés nincs a Text List-ben, akkor a nyomógombon nem lesz felirat. Graphic: A nyomógombra egy grafikus képet (ikont) lehet tenni. A képet a graphics listából lehet kiválasztani a Graphic mező segítségével. A kép kiválasztás után megjelenik az ablak alsó részében. Graphic List: A nyomógombra egy kép (ikon) kerül. Ezt a képet egy graphic list-ből veszi egy Index tag for list or graphic list mezőben beállított címke hivatkozott tartalma alapján. Tehát a text listához hasonló funkcióval bír, de a szöveg helyett ikonokat váltogat az index címke kiolvasott tartalma alapján. A Focus width beállítással a kiválasztó keretet alkotó vonal szélességét lehet beállítani (a szám képpontot jelent). A 3D kapcsolóval pedig térhatású (kidomborodó) effektus rendelhető a gombhoz. Invisible button OP270 Nem látható nyomógomb. Olyan nyomógomb, aminek nincs látható eleme, de a kiválasztását a Button objektumhoz hasonlóan egy keret (focus) segíti. A Genral fülön egyetlen beállítása van, a Focus width ami a kiválasztó keret vonalszélességét határozza meg. Az ilyen gombhoz is ugyanúgy lehet funkciókat rendelni, mint a panel programozható gombjaihoz (pl. F1, K1, stb.) vagy a button objektumhoz. Arra használható, hogy a képernyő egyéb objektumait, vagy azok egy csoportját nyomógombfunkció segítségével kiválaszthatóvá tegyük (egyszerűen egy átlátszó gombot teszünk más objektumok fölé) 20

21 State button OP270 A nyomógomb egy másik fajtája, eltérő lehetőségekkel. Type: mezőben a gomb típusát háromféle lehetőség közül lehet kiválasztani. PushButton: Nagyon hasonló a normál Button-hoz, de a gomb felirata nem lehet text list alapú, és a gombra tett grafika sem lehet Graphic list alapú (csak közönséges Text vagy Graphic). Push-button with checkback Olyan nyomógomb, ami a lenyomott vagy felengedett állapotát visszajelzi a gomb felületén. A visszajelzés lehet szöveges, vagy grafikus. A lenyomott állapothoz egy külön szöveg vagy grafika rendelhető hozzá, a felengedett állapothoz egy másik. Címke egyik típushoz sem tartozik közvetlenül, ha PLC bitet kell a gombhoz hozzárendelni, az funkciókkal végezhető el. Switch Nyomókapcsoló. Megfelel a Push-button with checkback típusnak azzal a különbséggel, hogy egy megnyomásra bekapcsol, újabb megnyomásra kikapcsol (ellentétben a másik két típussal, amelyik csak a nyomva tartás idejéig van bekapcsolva), és egy címke rendelhető hozzá. A címke boolean típusú lehet és a kapcsoló bekapcsolt állapotában 1 lesz az értéke, kikapcsolva 0. 21

22 Switch OP270 Az objektum egy tolókapcsolót szimulál. Megjelenése és működése is kapcsolóhoz hasonló. Label: Felirat a kapcsoló felső részén. Direction: Irány. Lehet vízszintes vagy függőleges irányú. Mindkét irány kétféle elhelyezkedéssel adható meg, hogy jobbról balra, balról jobbra, vagy lentről fel, fentről le működtetett kapcsoló legyen. Text ON: A bekapcsolt állapothoz tartozó felirat Text OFF: A kikapcsolt állapothoz tartozó felirat Tag: A címke aminek az állapotát a kapcsoló állása szerint állítja be. A kapcsoló az állapotát színnel is jelzi. A Colors fülnél a BackColorOff és BackColorOn színeket veszi fel a kapcsoló háttere a címke állapotának (és a kapcsolókar helyzetének) megfelelően. 22

23 Text list és Graphic list Olyan objektumok, amelyek egy címke értékét nem számmal jelzik ki, hanem szövegesen, vagy grafikusan. A text list használatához előbb létre kell hozni egy elemet a Texts/Graphic lists-ben. A bal oldali kép az OP7, jobb oldali az OP27/OP270 Text list properties ablakát mutatja. A text list egy lista, amiben fel van sorolva az összes kijelzendő szöveg. A Text list objektum a hozzárendelt listából választja ki a címke értékének megfelelő szöveget és megjeleníti azt. A graphic list annyiban tér el ettől, hogy a címke tartalmához grafikus ábrát lehet hozzárendelni szöveg helyett, természetesen csak grafikus képességekkel is rendelkező OP-n. A text és graphic list az Input/Output field egy változata, amit a Display tulajdonság Text vagy Graphic beállításával lehet elérni. Lásd még az Input/Output field leírásánál. OP7-nél csak fix értékekhez lehet szöveget hozzárendelni. OP27/270-nél értéktartományokhoz is és lehetőség van nem boolean típusú címke bitjeire hivatkozni. Symbolic Output Field OP270 Az OP7-nél és OP27-nél használható Text list megfelelője OP270-nél. Itt külön objektumfajta látja el a szöveges és a grafikus ki és bemeneti lista feladatát. A Symbolic Output Field a csak kijelzésre szolgáló text list-nek felel meg. Egy címke értékét szöveggel jeleníti meg. Ehhez egy text list-re is szükség van, ami tartalmazza hogy milyen érték mellett (vagy tartomány, vagy bit mellett) milyen szöveget jelezzen ki. 23

24 Text List Itt kell beállítani a text listából azt, amelyik a megfelelő szöveg-érték hozzárendeléseket tartalmazza. Field Length A kijelzett mező hosszát lehet korlátozni. Ha Field Length rövidebbre van állítva mint amilyen hosszú a leghosszabb szöveg a beállított text listában, akkor a Field Length-nél rövidebb szövegek helyett kettős keresztek jelennek meg (#####). Index tag Az értékre hivatkozó címke, ami a text listából a megjelenítendő szöveget kiválasztja. Combo Box OP270 Az OP7/OP27 Input/Output típusú text list objektumának változata. Combo Box egy szimbolikus beviteli mező. Segítségével egy címke tartalma módosítható úgy, hogy egy szöveglistából választjuk ki a kívánt értéknek megfelelő szöveget. Az objektum a címke által hivatkozott PLC változóba az objektumhoz rendelt text listában a választott szövegnek megfelelő értéket írja. A Combo box a címke pillanatnyi értéke és a text list bejegyzések alapján ki is jelzi a megfelelő szöveget. 24

25 Text List Itt kell beállítani a text listából azt, amelyik a megfelelő szöveg-érték hozzárendeléseket tartalmazza. Maximum Number of Visible Elements A Combo box lenyílik amikor ki van választva, így láthatóvá válik a hozzárendelt text list néhány eleme. Ez az érték adja meg, hogy hány sor legyen látható maximum. Ha a lista több sorból áll mint amekkora értéket itt megadtunk, akkor a lista görgethető lesz. Index tag Az értékre hivatkozó címke, amit a Combo Box beállít és kijelez. Update Ha Continously kapcsoló be van kapcsolva, akkor az OP a címke értékét folyamatosan olvassa és annak változásait a Combo Box azonnal követi. Ha ki van kapcsolva, akkor a Combo Box csak a képernyő megjelenésekor olvassa a címkét, ha annak tartalma ezután változik meg, a változást a kijelzett szöveg nem követi. Graphic Box A Combo Box grafikus változata, ahol egy graphic listben megadott listából lehet választani grafikus ikonok segítségével. Az objektum a megadott címke értékét is grafikusan, a graphic list alapján jelzi ki. Más szóval a hivatkozott címke tartalmát grafikus szimbólumok kiválasztásával lehet beállítani, illetve ezek segítségével jelzi ki a címke pillanatnyi tartalmát. Bar OP270 A címke értékét grafikusan egy sávban jeleníti meg: A sáv mérete a bar beállításainak megfelelő értéktartományon belül a címke által hivatkozott értékkel arányos. A bar jellemzőit az objektum properties ablakának két fülén lehet beállítani: General és Axis. A General fül: 25

26 Direction A sáv irányát állíthatjuk be. Lehet függőleges és vízszintes, és meghatározható a kijelzés iránya is. A sáv balról jobbra, jobbról balra, vagy fentről le, illetve lentről felfele jelezze az értéket. Bar Value A címke, aminek az értékét a sávnak jeleznie kell. Max value A skála legnagyobb kitéréséhez tartozó érték. Min value A skála legkisebb kitéréséhez tartozó érték. A Max Value és a Min value lehet konstans (static value), címke (tag), tömb (array element) vagy indexelt címke (index tag). Részletesebben lásd az index tag és az array element leírásánál. Axis fül. A bar skála mellett megjelenő beosztásokat lehet beállítani az Axis fülnél Scale Ha ez a kapcsoló ki van kapcsolva, akkor a sávnak nem lesz skálabeosztása és értékfelirata. Ha be van kapcsolva, akkor a sáv mellett beosztásokat is kap. Axis Label Ha be van kapcsolva, akkor a beosztások mellé felirat is kerül. Csak akkor lehet bekapcsolni, ha a Scale kapcsoló be van kapcsolva. Axis Position A skálabeosztás helye. Vízszintes bar-nál lehet alul vagy felül, függőlegesnél jobb vagy bal oldalon. Axis label Position A skálabeosztáshoz tartozó feliratok helye. Ezt a számot akkorára kell beállítani, amennyi számjegyből áll a skála végkitérését jelző szám. Pl. ha a skála végkitéréséhez tartozó szám, vagyis a General fül Max Value mezője 100, akkor itt 3-at kell beállítani. Amennyiben a max vagy min (vagy mindkettő) value nem konstans érték, akkor az Axis label Position értékét úgy kell beállítani, hogy az ott hivatkozott érték várható maximális számjegyeinek számával azonos, vagy annál nagyobb legyen, különben a szám nem fog elférni a bar grafikán és helyette kettős keresztek jelennek meg (###). A Scale Marks részben lehet beállítani a beosztások sűrűségét. A small graduation a sűrű, kis osztások, a large graduation a nagyobb osztások. Small Graduation Mark per xx units Azaz kis osztásjelek xx egységenként. Ha pl. Min value=0, Max Value=100 és ide 10-et írunk, akkor 10 rövid osztás lesz a bar skálán, mivel 10-esével rak egy osztást. Large Graduation Mark per xx Graduation Marks 26

27 Nagy osztásvonalak xx osztásvonalanként. Azt lehet beállítani, hogy hány db rövid osztásvonalanként legyen egy fő osztásvonal. Ez a két beállítás a bar skála leolvasásának könnyítésére való. Az osztásvonalak sűrűségének beállításánál ezt kell szem előtt tartani. XGauge Control Analóg kijelző mutatóval. Value A kijelzendő értéket tartalmazó címke. Min, Max value A skála legkisebb és legnagyobb kitéréséhez tartozó értékek. A Max Value és a Min value lehet konstans (static value), címke (tag), tömb (array element) vagy indexelt címke (index tag). Részletesebben lásd az index tag és az array element leírásánál. A Display szekció paramétereivel állíthatjuk be az XGauge Control megjelenésének bizonyos paramétereit: Mark Width A számmal is ellátott (nagy) osztások távolsága a kijelzett értékre (Value) vonatkoztatva. Danger A kijelzett érték veszélyes tartományának határa. Az itt beírt érték fölött a skála színe a Color fülnél beállított DangerColor színű lesz. Warning A kijelzett érték figyelmeztető tartományának határa. Az itt beírt érték fölött a skála színe a a Danger értékig Color fülnél beállított WarningColor színű lesz. Back Style A háttér megjelenítésének módja. Opaque: a háttér FrameColor színű lesz, és keretet kap. Border Transparent: A háttér átlátszó, keret nincs, csak az órát magába foglaló kör háttere átlátszatlan BackColor színű. Transparent. Mint Border Transparent, de a befoglaló kör is átlátszó. Ilyenkor csak a skála és a feliratok látszanak. Minimum és Maximum Angle Minimum angle a skála ívének kezdetét meghatározó szög, a Maximum Angle pedig az ív vége. 0 fok a középponttól jobbra mutató vízszintes, -180 fok a középponttól balra mutató vizszintes, 90 fok a függőlegesen lefele mutató vonal szöge, stb. Axis Diameter Size 27

28 A mutató forgáspontjában lévő kör átmérője az egész objektumot befoglaló körhöz képest. Ha ide 1-et írunk, a középpont mérete azonos lesz a befoglaló körrel (mindent eltakar), ha 0.1-et, akkor a középpont köre a befoglaló kör méretének 10%-a lesz. Labeling Offset A Labeling fülnél a Labeling mezőben megadott szöveg helyzete. 0 és 1 között megadható tört szám: 0=legfelül, 1= legalul. Mark Labeling Offset A skála feliratainak helyzete. 0 és 1 között megadható tört szám: 0=középen, 1= legszélén. Scale Offset A skála helyzete. 0 és 1 között megadható tört szám: 0=középen, 1= legszélén. Scale Width A skála szélessége. 0 és 1 között megadható tört szám: 0=legkeskenyebb, 1=legszélesebb. Labeling fülön a skála megjelenésére vonatkozó beállítások vannak: Labeling Az objektumon megjelenő felirat szövege. Unit Az objektum által kijelzett érték mértékegységének szövege adható meg (celsius, bar, volt, amper, stb) Danger és Warning Display Ki vagy bekapcsolja a figyelmeztető és veszélyes sáv megjelenítését. Slave pointer Egy peak hold típusú segédmutató helyezhető a skálára, ami mutatja az érték változásának maximális és minimális értékeit. Segítségével egy pillantással megállapítható, hogy az utóbbi pár percben mekkora volt az objektum által kijelzett legkisebb és legnagyobb érték. Normal Display A skála normál értéktartományának színezését kapcsolja ki és be. Vagyis azt a tartományt, ami a warning és danger alatti tartományban van és NormalColor színnel jelenik meg. Decimal Point Ha be van kapcsolva, akkor a skálára kiírt értékek tizedes pont utáni részét is kijelzi. Kikapcsolva a skálán egész számok lesznek. 28

29 A Graphic fül Background Graphic A grafikus analóg kijelzőt befoglaló körön belüli háttérgrafika. <No Graphic> beállításnál ez a terület BackColor színű, ha azonban a Graphic listából választunk egy grafikus képet, akkor azzal a képpel tölti ki a körön belüli hátteret. A képet a körhöz méretezi. A kép (vagy ha <No Graphic> beállítás van érvényben akkor a hátérszín) csak akkor jelenik meg a háttéren, ha a General fülnél a Back Style Opaque vag Border Transparent beállítású! Frame Graphic Az objektumot befoglaló négyzeten belüli és a körön kívüli háttérgrafika. <No Graphic> beállításnál ez a terület FrameColor színű, de a Graphic listából választott képpel is ki lehet tölteni. A kép méretét az objektum hátterének méretéhez igazítja. A kép (vagy ha <No Graphic> beállítás van érvényben akkor a hátérszín) csak akkor jelenik meg a háttéren, ha a General fülnél a Back Style Opaque beállítású, azaz láthatóvá tesszük a hátteret! 29

30 Slider Csúszka. Egy érték állítható be meghatározott tartományon belül fokozatmentesen egy csúszka segítségével. A csúszka helyzetével arányos értéket ad. General fül: Labeling A csúszka felirata. Min és Max Value A beállítható legkisebb és legnaygobb érték. Vagyis a csú két végkitéréséhez tartozó érték. Value A címke, amibe a csúszka objektum az értéket teszi. Axis Label Feliratok ki és bekapcsolása a beosztás mellett Scale Skálabeosztások megjelenítésnek ki és bekapcsolása Position Text Ha be van kapcsolva, akkor a csúszkán a beállított érték számmal is megjelenik Slider A csúszka gombjának megjelenítése kapcsolható ki/be. Bar Display Ha be van kapcsolva, akkor a skálabeosztások mellett egy sáv is jelzi a pillanatnyilag aktuális értéket (ennek színe a BarFillColor színű). Ha ki van kapcsolva, akkor ilyen visszajelzés nincs. Transparent Ha be van kapcsolva ez a kapcsoló, akkor a slider-nek nincs kerete és háttere (átlátszó lesz). Csak a csúszka, a skálabeosztás, a visszajelző sáv, a feliratok és a gomb látható (amelyik ezek közül be van kapcsolva). 3D-effekts fül A háromdimenziós hatást keltő keretek beállításai. Ezen beállításoknak csak akkor van hatása, ha a General fülnél Transparent (átlátszóság) kapcsoló ki van kapcsolva. 30

31 Style: Outer Border, Inner Border A slider objektumnak két kerete van. Egy külső (Outer Border) és egy belső (Inner Border). Lehetséges beállítások: Dropped: Kidomborodó Raised: Bemélyedő Border: Egyszínű keret. A kidomborodó vagy bemélyedő 3D hatás a színbeállítástól is függ: BevelColorDow, BevelColorUp, BackColor. Width: Outer Border, Inner Border A külső és a belső keret szélessége képpontokban megadva. Border: A két keret távolsága egymástól képpontokban mérve A Graphic fül. A Graphic fül ugyanolyan beállításokat tartalmaz mint az XGauge Control objektum tulajdonságait beállító ablak Graphic füle, csak a beállítások nevei mások: BackGround és Slider Screen (képet lásd ott): BackGround: A csúszka beosztásai alatti területen megjelenített grafika, amit a Graphic listából lehet kiválasztani. A BackGround kép akkor is megjelenik, ha a Slider objektum átlátszóra van állítva (Transparent). Slider Screen A csúszka gombjára ráhelyezett grafikus kép. Szintén a Graphic listából választhatóan. Ez a kép csak akkor jelenik meg, ha a General fülnél a csúszka gombjának megjelenítése be van kapcsolva (Slider). 31

32 A trendek Trendek (grafikonok) csak a grafikus képességekkel rendelkező operátorpaneleken jeleníthetők meg. A működés szempontjából alapvetően kétféle trend van. A real time trend és a history trend. A real time trend egy vagy több címke pillanatnyi értékét jelzi ki a grafikonon egy indítójel (trigger) megérkezésekor (ha több érték kijelzésére van szükség, akkor azt több görbe rajzolásával teszi). A trigger jel lehet szabályos időközönként érkező impulzus (pulse), aminek gyakoriságát meg lehet adni, vagy egy logikai változó állapota, amivel a PLC program szabályozhatja a grafikon mintavételeit. A history trend gy PLC-ben lévő memóriaterület elemeinek tartalmát jeleníti meg. A trendek megjelenítéséhez először létre kell hozni egy megfelelő bejegyzést a Trends listában. Minden egyes kirajzolandó görbéhez tartozik egy-egy ilyen bejegyzés ez határozza meg a kirajzolandó görbe (vagy oszlopok) jellemzőit. A General fül: Name Display A görbe neve. Ez a név jelenik meg a Trends listában és a grafikonba is ezen név alapján lehet beletenni. A görbe megjelenésének beállítása. Lehet vonal (lines) oszlop (bar) vagy pont (dots). Line Type Vonaltípus. Ha a display lines beállítású, akkor itt lehet megadni a vonaltípust, ami lehet folyamatos vonal (line), pontvonal (dots), szaggatott vonal (broken), vagy szaggatott vonal pontokkal (broken ith dots). Bar Width Ha a display bars beállítású, akkor itt az oszlopok szélességét lehet beállítani %-ban. Samples Azt határozza meg, hogy hány mérés tároljon el. Ennek akkor lesz jelentősége, ha a grafikont vízszintesen gördítjük vagy nagyítjuk. Ha a grafikon real time típusú, akkor a ProTool a minták számából és a mintavételezési időből kiszámolja hogy a grafikonon egyszerre mekkora időtartam változásai láthatóak, és kiírja az ablakon megjelenített példa alá (a képen ez az érték 1 min 40 sec) Display limit value lines Ha ez a kapcsoló be van kapcsolva, akkor a grafikonon kirajzolandó értéket meghatározó címke tulajdonságainál, a Limit values fülön beállított határértékeknek megfelelően vonalat húz a grafikonra, láthatóvá téve ezzel a megadott értékkorlátokat Ha a limit értéke a grafikon által megjelenített tartományon kívül van, vagy a címkéhez nem tartozik limit, akkor nem rajzol ki vonalat. 32

33 Data source fül: A görbe típusát és a grafikon adatforrásául szolgáló címkét itt lehet beállítani. Trend type A grafikon típusa. Lehet valós idejű (Real time), vagy History trend beállítású. Trend Tag A címke, amelyik adatait a grafikon meg fogja jeleníteni. Switch Buffer Duplán pufferelt History trendekhez kapcsolódó beállítás (lásd alább) Pulse Bit Csak real time típusú trendnél lehetséges beállítás. A grafikon frissítésének időbeni gyakoriságát lehet meghatározni vele. Ilyenkor a görbe kirajzolás time triggered, vagyis szabályos időközönként történik meg. Figyelembe kell venni, hogy ha Trend tag-nál beállított címke Acquistion cycle beállításánál nagyobb idő szerepel mint itt, akkor a görbe frissítése megtörténik ugyan ezzel a gyakorisággal, de mivel az OP a PLC változó értékét az Acquistion cycle gyakoriságával olvassa ki, a görbe az aktuális adatokat csak az ott megadott időközönként követi. Bit triggered görbe használatakor itt kell meghatározni a trigger bitet, amelyik átbillenésekor az OP a grafikonon léptet egyet (amennyiben real time grafikon), illetve hogy a teljes görbét mikor rajzolja újra a PLC-ből kiolvasott új adatok alapján (ha a görbe típusa history trend). A bit-nél nem egy boolean típusú címkét kell megadni, hanem a Trend Transfer1 területmutató által meghatározott adatterület egy bitjét. A bit számát beállítva megjelenik mellette a területmutató alapján számított tényleges PLC memória cím. Color fülnél állítható be a görbe (ill. az oszlopok) színe, valamint a limit vonalak és limit tartomány színe. A trends listában létrehozott görbéket egy Trend view objektummal lehet a kijelzőn megjeleníteni. Egy trend view objektum egynél több trend görbét is megjeleníthet. Mivel a megjelenített görbék X tengelye közös, ezért a mintavételezésnek kompatibilisnek kell lennie. Vagyis nem jeleníthető meg egy trend view-el egy pulse triggerelt és egy bit triggerelt görbe. Az eltérő mintavételezési időre állított real time görbéket azonban meg tudja jeleníteni együtt is. A Trend view objektumnak a kijelzésre vonatkozó tulajdonságai: 33

34 General fül Itt egy lista található, amibe a megjelenítendő görbéket lehet beválogatni a trends listából. Egy trend view objektum egyszerre maximum 8 görbét tud megjeleníteni. Arra figyelni kell, hogy bizonyos fajta görbék nem jeleníthetők meg ugyanazon a trend view objektummal. Ennek az az oka, hogy egy trend view objektum egy koordinátarendszerre rakja az összes görbét. Ezért eltérő triggerelésű görbéket nem tud egyszerre kirajzolni, mert azok X tengelyén eltérő lépték van. Scale of Trend Két lehetőség közül lehet választani Y Axis, Left és Y Axis, Right. Azt mondja meg, hogy a megjelenített érték melyik Y tengely skálája szerint jelenjen meg. A trendnek két Y skálája lehet. Egy a bal, egy a jobb oldalon. Ezeket egyenként az Y Axis, Left és Y Axis, Right füleknél lehet beállítani. Mindkét skálának kell egy minimum és egy maximum érték. A jobb és a bal oldali skála lehet eltérő beosztású. Annak az Y skálának nem kell feltétlenül látszania amelyikhez az érték skálása be van állítva. Pl. Ha Ezt a kapcsolót Y Axis, Right-ra állítjuk, és az Y Axis, Right fülnél Scale Max-ot 1000re, a Scale Min-t -0-ra állítjuk, de a skála megjelenítését kikapcsoljuk (Show Axis), akkor a grafikon (bármilyen értéktartomány is látható a bal oldali Y tengelyen) a Trend Tag 1000 értéke mellett fogja a legnagyobb értéket kijelezni, és 0 lesz a legalacsonyabb megjelenített érték (ha a trend címke értéke ezen a tartományon kívül van, nem jelenik meg semmi). 34

35 X Axis fül Az X tengely skáláját meghatározó beállításokat tartalmazza. Axis label Time, Samples/Max, Tag/Constant Az X tengely beállításai Time Ezzel a beállítással az X tengelyen időosztások jelennek meg. Time Interval beállítás azt határozza meg, hogy a grafikonon kezdetben hány mérés legyen látható egyszerre. (oszlopgrafikonnál az oszlopok számát, vonalgrafikonnál a vonal töréspontjainak számát adja meg). Ha az itt megadott szám nagyobb, mint a trend samples beállítása, akkor a grafikon nem tölti ki az X tengelyt, hanem csak a samples beállításnak megfelelő számú minta rajzolata lesz látható. Samples/Max Ezzel a beállítással az X tengelyen a kirajzolt minták száma jelenik meg. Kezdetben Number of values számú minta lesz látható egyszerre az X tengelyen. Ennek az értéknek kisebbnek vagy azonosnak kell lennie a trend samples beállításánál megadott számmal. Ha több, akkor csaj a trend samples-nek megfelelő számú mérés rajzolódik ki (azaz a görbe nem tölti ki teljesen a grafikont). Tag/Constant Az X tengelyen egy tetszőleges intervallumú skálabeosztás is megjeleníthető. Ehhez két adatra van szükség: A skála kezdetéhez tartozó érték, és a skála végértéke. Ezeket külön-külön lehetnek konstans, azaz fixen beírt értékek, vagy címkén keresztüli PLC értékre való hivatkozás. Az értékeket a Scale szekció Max és Min mezőiben kell megadni. Display Show axis Az X tengely megjelenítését kapcsolja ki és be Labeling Az X tengely feliratainak megjelenítését kapcsolja ki és be, ha az X tengely megjelenítése be van kapcsolva. Online operation wirh keyboard A grafikon alatt hat nyomógombot jelenít meg, amelyekkel a grafikon lehet vezérelni: Felfüggeszti és folytatja a grafikon rajzolását A görbe elejére ugrik Görgetés balra 35

36 Görgetés jobbra X irányú nagyítás X irányú kicsinyítés New values Itt lehet beállítani, hogy a görbét balról jobbra (From left) vagy jobbról balra rajzolja ki (From right). A kirajzolás irányának megfelelően rakja ki az X tengely feliratait is, ha a tengely feliratozása (Display/Labeling) be van kapcsolva. Scale Az X tengely skálájának végértékeit állítja be akkor, ha az Axis Label beállításnál Tag/Constant van megadva. Ha ott más van beállítva, akkor az X tengely beosztásai és annak végértékei abból a beállításból adódnak. Tag/Constant beállításnál azonban a skála szabadon állítható. A beállítás lehet fix (Static value), azaz konstans, bebetonozott értékkel, vagy meg lehet adni címkét is (Dynamicize). Max: a skála maximális értéke (azaz a grafikonon még látható legnagyobb X érték) Min: a skála minimális értéke, ami az X tengely origója lesz. A Min és a Max külön állítható, azaz lehet az egyik konstans, míg a másik egy címke. Az Y Axis Left és Y Axis Right fülek A grafikonon jobb és bal oldalon megjelenített tengelyek beállítása. Display Show axis Az Y tengely megjelenítését kapcsolja ki és be a megfelelő oldalon. Ha az Y Axis, Left fülön kapcsoljuk be, akkor a bal oldalon, ha az Y Axis, Right fülön, akkor a jobb oldalon. Labeling Az Y tengelyhez tartozó feliratok megjelenítését kapcsolja ki és be, ha az Y tengely megjelenítése be van kapcsolva. Insert Guide Line at Value Segédvonal megjelenítését kapcsolja ki vagy be. A segédvonal az Y tengelyen (vízszintes vonalként) jelenik meg. A leolvasást könnyíti meg. A segédvonal színe azonos lesz a tengelyek színével (AxesColor). Axis Label Position 36

37 Az Y tengely feliratai számára fenntartott helyet lehet beállítani kb. a karakterek számával. Itt legalább akkora számot kell beállítani, amennyi karakterből (számjegyből) áll az Y tengely leghosszabb felirata. Ha a beállítás ennél kisebb. Akkor a tengelyen azok a számok amik nem férnek el, kettős kereszttel lesznek jelölve (#), Axis Scale fül Az X és Y tengelyek beosztásainak beállítását itt lehet elvégezni. Show additional values Ha ez a kapcsoló ki van kapcsolva, akkor a tengelyen csak a legelső és a legutolsó beosztás és felirat lesz látható. Ha be van kapcsolva, akkor a két végérték között további beosztások jelennek meg, a következő beállítások szerint. Small Graduation Mark per xx Units Azaz kis osztásjelek xx egységenként. Ha pl. Min value=0, Max Value=100 és ide 10-et írunk, akkor 10 rövid osztás lesz a tengelyen, mivel 10-esével rak egy osztást. Large Graduation Mark per xx Graduation Nagy osztásvonalak xx osztásvonalanként. Azt lehet beállítani, hogy hány db kis osztásvonalanként legyen egy fő osztásvonal. Ez a két beállítás a leolvasás könnyítésére való. A tengelyre a nagy osztásvonal mellé kiírja az értéket, ha annak megjelenítését bekapcsoltuk (Labeling). A display fül Az értéktábla megjelenésének tulajdonságait állítja be. Ez egy táblázat, ami a trenden látható összes görbének tartalmazza a pillanatnyi adatait. A táblázat a grafikon görbéi/oszlopai alatt jelenik meg, a grafikon területén belül. 37

38 Display values table A táblázat megjelenítését kapcsolja ki vagy be. Ha a tábla ki van kapcsolva, akkor a további beállításokat a ProTool letiltja. 3-D A táblázat háromdimenziós hatást keltő effektusát kapcsolja ki és be. Gridlines A táblázat celláit elválasztó rácsvonalak ki és bekapcsolása. Column Order Variable Változtatható oszlop elrendezés. Ha be van kapcsolva, akkor engedélyezi az oszlopok sorrendjének megváltoztatását. Amennyiben a panelhez kapcsolódik egér, akkor a grafikon alatta a táblázat oszlopainak a fejlécén nyomva tartva és vízszintesen elhúzva az egeret, az oszlopok sorrendje felcserélhető. Ha ez a kapcsoló ki van kapcsolva, akkor az oszlopok sorrendje fix. Visible Lines A táblázatban egyszerre látható sorok száma. A táblázatban annyi sor van, ahány görbét (illetve értéket vagy értékcsoportot) a trend megjelenít. Az itt megadott számú sor jelenik meg a táblázatban. Ha a táblázat ennél több sorból áll, akkor a táblázat görgethető, miközben egyszerre mindig két sor lesz látható. Ha a megjelenített sorok számát nagyobbra állítjuk mint ahány sor van a táblázatban, akkor a táblázat alsó rész üres marad. Focus Width Ez az egy opció nem csak a trend táblázatára, hanem az egész trendre mint objektumra 38

39 vonatkozik. Az objektum kiválasztott állapotát jelző keret vastagságát lehet megadni pixelben(a keret színe FocusColor színű lesz). Real time trend A legegyszerűbb a real time trend. Egy címke értékének változását rajzolja ki az idő függvényében. A címke értékének mintavételezése állítható. Mintavétel történhet állandó időközönként, vagy egy PLC bit állapotának változásakor. Pulse triggered trend A legegyszerűbb az idő alapú (pulse) triggerelt trend. Ehhez csak a kirajzolandó adat forrását kell megjelölni, beállítani a trend megjelenési tulajdonságait, a mintavételezés gyakoriságát. Működés közben a mintavételezési ciklusidőnek megfelelő gyakorisággal az OP újra és újra lekérdezi a PLC-ből az adat forrásának megjelölt címke által hivatkozott belső változó tartalmát, és kirajzolja azt a trend view objektum segítségével: A pulse triggered real time görbét tehát az OP magától, a PLC program beavatkozása nélkül rajzolja, a programban nem kell foglalkozni vele, csak az értéket kell rendelkezésére bocsátani. A görbe adatforrásaként beállított címke tulajdonságai között javasolt bekapcsolni az Options fülön a read continously kapcsolót. Ez azért szükséges, mert alapesetben (amikor ez a kapcsoló kikapcsolt állapotú) az OP csak azoknak a címkéknek az értékeit kérdezi le, amelyik adataira a kijelzéskor szükség van, vagyis az objektum, ami a címkét használja, éppen látható a kijelzőn. Így ha nem a trend van a kijelzőn hanem más képernyőtartalmat mutat, akkor trend a háttérben tovább rajzolja ugyan a görbét, de a görbéhez társított adatforrás tartalmát a PLC-ből nem frissíti. Ezért amikor a trend újra a kijelzőre kerül, akkor csak egy vízszintes vonal lesz látható rajta, ami azt az értéket mutatja, ami a grafika háttérbe kerülésekor volt aktuális. Bekapcsolt read continously esetén a címke értékét folyamatosan frissíti a kijelző tartalmától függetlenül. Bit triggered real time trend Annyiban tér el a pulse triggered változattól, hogy itt nem belső, egyenletes időalap adja a mintavételezési ütemet, hanem a PLC. A használatához szükség van a Trend transfer1 nevű területmutatóra. A trigger bit ugyanis az ott meghatározott területről választható. Méghozzá úgy, hogy a trend tulajdonságainál a Data Source fülön a Trigger-nél a kiválasztást a Bit-nél aktiváljuk és a mezőben beállítjuk a Trend transfer1 területmutató által megadott bitek közül a megfelelőt. A ProTool rögtön ki is írja, hogy ez a bit konkrétan milyen címen van a PLC-ben. Minden trend-hez másik bitet kell beállítani. Ha a bit már használatban van, akkor a cím helyett a The specified bit is used by another trend szöveg jelenik meg. Szükséges továbbá a kommunikációs bit. A kommunikációs bit a Trend transfer1 areapointer által lefedett legmagasabb című word legmagasabb (15-ös) bitje. Lásd még az területmutatók leírásánál. A működés folyamata a következő: A PLC 1-re állítja az összes olyan trend trigger bitjét, amelyik trend mintavételezése (léptetése) 39

40 aktuálissá vált, majd 1-be billenti a kommunikációs bitet is. Az OP a kommunikációs bit átváltását érzékeli, beolvassa a trendekhez hozzárendelt adatforrások (címkék) tartalmát (minden egyes trendnél a trend saját adatforrását természetesen), majd kirajzolja a grafikonokon azokat amelyek trigger bitje 1 volt amikor a kommunikációs bit 1-re váltott át. Ezután törli a kommunikációs bitet és a trendek trigger bitjeit. A PLC programja a bitek figyelésével eldöntheti, hogy a trend adatok megjelenítésre kerültek-e, ha ez szükséges. Mivel az OP az adatokat viszonylag ritkán olvassa ki (alapesetben másodpercenként egyszer), a bit triggered trend használata lassú változások megjelenítéséhez használható, ahol az érvényes adat megjelenését egy külső esemény bekövetkezése jelzi. History trend A history trend egy olyan grafikon, amin minden megjelenített adat egyszerre töltődik át a PLC-ből és a kirajzolt grafikon ennek megfelelő formát ölt. A görbék vagy oszlopok tehát nem a PLC ugyanazon belső változó tartalmának időbeni változását mutatják, hanem egy adatsornak megfelelően állnak be. Az adat forrása tehát nem egyetlen érték, hanem annyi, amennyi értéket a grafikonnak ábrázolnia kell. Ezt is egy címkével lehet megadni a trend tulajdonságainál. A címke azonban array típusú, ami annyit tesz, hogy nem egyetlen adatra hivatkozik, hanem egy adatsorra. A címke beállításánál a General fülnél a Number of Elements adja meg az elemek számát. Itt kell tehát beállítani, hogy mennyi adatot akarunk a grafikon számára továbbítani a kirajzoláskor. A fenti beállítást használva a grafikon az MW120-tól kezdődő 10 word tartalmát fogja megjeleníteni, tehát az MW120, MW122, MW124, MW126, MW128, MW130, MW132, MW134, MW136, MW138 PLC változók tartalmát: MW134 MW132 MW138 MW122 MW128 MW124 MW126 MW130 MW122 MW134 MW128 MW124 MW126 MW132 MW130 MW138 MW136 MW136 MW120 MW120 A kép a kétféle grafikont mutatja ugyanazokkal az adatokkal, az egyes pontokon feltüntetve a PLC változó. A működés folyamata bit triggered real time trendével azonos: A PLC 1-re állítja az összes olyan trend trigger bitjét, amelyik trend mintavételezése aktuális, majd 1be billenti a kommunikációs bitet is. 40

41 Az OP a kommunikációs bit átváltását érzékeli, beolvassa a trendekhez hozzárendelt adatforrások tartalmát, ami history trendnél nem csak egy változó, hanem egy teljes adatsor, majd kirajzolja a görbéket ill. oszlopokat az adatoknak megfelelően azokon a grafikonokon amelyek trigger bitje 1 volt amikor a kommunikációs bit 1-re váltott át. A grafikon adatainak kiolvasása végén a trigger biteket és a kommunikációs bitet az OP nullázza. A PLC programja nem változtathat a grafikonhoz tartozó adatokon amikor az áttöltés folyamatban van. Vagyis a kommunikációs bit 1-re állításától kezdve addig, ameddig a az OP 0-ra vissza nem állítja a művelet végének jelzéseként. Switch buffer Ha a grafikonon olyan görbét kell megjeleníteni amelyik adatsora gyorsan változik, akkor a grafikon adatsorát pufferelni kell. Ez megoldható a PLC-ben is a programból oly módon, hogy a grafikon változóterülete nem közvetlenül a gyorsan változó adatokra mutat, hanem egy átmeneti (puffer) területre. Amikor a grafikont meg kell jeleníteni, a PLC programja a megjelenítendő értékeket átmásolja az átmeneti pufferbe, ahonnan az OP kiolvassa és megjeleníti. Azonban az OP maga is biztosít erre lehetőséget, ez a switch buffer. A history trendnél van lehetőség a használatára. A trend beállításainál (nem a trend view objektum beállításainál) a Data source fülnél a Switch Buffer kapcsolóval lehet aktiválni. A switch buffer bekapcsolásával a trendnek két adatterülete lesz, melyeket a PLC programból a Trend Transfer1 és Trend Transfer2 területmutatókon keresztül felváltva jelenít meg az OP. Miközben az 1-es puffert az OP olvassa hogy megjelenítse a képernyőn, a 2-es puffert a PLC írhatja. Ezután az OP megjelenítheti a 2-es puffer tartalmát a grafikonon, miközben a PLC az 1-es pufferbe írja az adatokat, és így tovább. A trendnek beállított Trend Buffer és a Switch Buffer címkének azonos típusúnak kell lennie és azonos számú elemből kell állnia! Mindkét puffer területhez saját trend transfer bit és communication bit tartozik, az 1-es hez a Trend Transfer1, a 2-es hez a Trend Transfer2 területmutató által kijelölt terület legfelső bitje. (lásd még a területmutatók leírásánál). A grafikon az 1-es puffer területén lévő adatokat akkor jeleníti meg, amikor az adott grafikon 1-es adatterülethez tartozó transfer bitje 1 és communicaton bitje állapotú lesz. A 2-es puffer terület adatait pedig amikor a Trend Transfer2 területleíróval meghatározott trend transzfer bit és communication bit értéke 1 lesz. A PLC programnak gondoskodnia kell arról, hogy amíg az OP valamelyik pufferterületet olvassa, addig azt a területet a PLC nem módosíthatja, csak a másikat. Ellenkező esetben a grafikon hibás adatokat fog megjeleníteni. A trendekkel kapcsolatos funkciók (OP270) Néhány beépített funkcióval működés közben módosítható a grafikon megjelenése, a görbe az X tengely mentén nagyítható, gördíthető, stb. Ezek objektum-specifikus funkciók, vagyis csak bizonyos fajta objektumokra alkalmazhatók. A funkciók listájában a Keyboard operation for screen objects csoportban találjuk. A trend szóval kezdődő nevű funkciók hivatottak a trendek vezérlésére. Ezeket a funkciókat általában billentyűkhöz rendeljük hozzá, de hozzárendelhetők mezőkhöz és egyéb objektumokhoz (címkékhez nem). Mivel ezeket a funkciókat nem magához a trendhez kell hozzárendelni, hanem pl. nyomógombhoz vagy más objektumhoz, de a funkció mégis egy trendre hat, ezért mindegyiknek van egy Screen object name paramétere, ahol meg kell adni annak a trend objektumnak a nevét, amelyikre a funkció hatását alkalmazzuk. 41

42 A trendekkel kapcsolatos funkciók az alábbiak: Trend_Display_Back_To_Beginning A görbe megjelenítését az első (legfrissebb) érvényes adatra pozícionálja az X tengelyen, vagyis az elejére. Trend_Display_Compress A grafikon X tengelyén látható adatok számát megnöveli (ha az X tengelyen nem látható minden adat, mert pl. Alkalmaztuk a Trend_Display_Extend funkciót). Más szóval csökkenti a vízszintes nagyítást. Trend_Display_Extend A grafikon X tengelyén látható adatok számát csökkenti. A grafikont a vízszintes (X) tengely mentén nagyítja. Hatására az X tengelyen kevesebb megjelenő adat miatt a görbe széthúzódik, több részlet lesz látható. Trend_Display_Scroll_Back és Trend_Display_Scroll_Back A grafikonon görgetését végzi. A scroll back hátra, a scroll forward funkció előre. A görgetés funkciónak csak akkor van hatása ha a grafikon pillanatnyilag nem az összes adatot jeleníti meg. Vagyis a Trend view objektum X Axis beállításánál a Time interval vagy a Number of values ésrtéke kisebb, mint a Trend General beállítási között a Samples beállítás illetve az ebből és a mintavételi gyakoriságból adódó idő. Vagy akkor, ha a scroll funkciók előtt alkalmaztuk a Trend_Display_Extend funkciót. Más szóval akkor lehet görgetni, ha a grafikonon nem a teljes görbe látható, hanem annak csak egy része. A görgetés funkciók a megjelenítési ablakot mozdítják el előre vagy hátra a teljes grafikonon. Trend_Plot_Start_Stop Felfüggeszti és folytatja a grafikon rajzolását. Ha a grafikon valós idejű trend, (real time) akkor újra engedélyezve a tiltás alatt eltelt időt is kirajzolja. A felfüggesztés tehát csak a kijelzésre (kirajzolásra) vonatkozik, felfüggesztett rajzolás közben az adatok regisztrálása folyik tovább. Példa: Függőleges és vízszintes nagyítás megvalósítása A módszer bármilyen grafikonhoz használható (real time vagy history trend, oszlop, vonal, pont, stb.). A vízszintes irányú (X) nagyítás és kicsinyítés egyszerűbb, mert erre maga az OP biztosít lehetőséget beépített funkciók segítségével (lásd fent). A példában az F14 gomb növeli a grafikon X tengelyén megjelenített adatok mennyiségét. A gombhoz rendeljük hozzá a Trend_Display_Compress funkciót. Ezt az F14 nyomógomb beállításainál a Functions fülön lehet megtenni úgy, hogy a functions ablakból kiválasztjuk a Keyboard operation for screen objects funkciók közül Trend_Display_compress nevűt: 42

43 Az F15 csökkenti az X tengelyen látható adatok számát (azaz nagyít), ha a fenti módon hozzárendeljük a Trend_Display_Extend funkciót. Amikor X tengely nagyítva van, akkor nem árt, ha lehet mozogni is, mert a nagyítás miatt az X tengelyen az összes adatnak csak egy részét lehet látni. Erre a Screen_Display_Scroll_Forward (görgetés elöre) és a Screen_Display_Scroll_Back (görgetés hátra) funkciókat használhatjuk fel hozzárendelve őket egy-egy funkciógombhoz. Mind a négy funkciónak kell egy paraméter, az objektum (jelen esetben a grafikon) neve. Az objektum nevét a grafikon beállításai között a Name fülnél lehet megnézni (és megváltoztatni): Az Y (függőleges) tengely nagyítása kicsit nehezebb, mert erre nincs kész funkció. A dolog úgy működik, hogy kihasználjuk a grafikon azon lehetőséget, hogy az Y tengely maximuma és minimuma nem csak konstans lehet, hanem változó értéke is, tehát működés közben módosítani tudjuk a grafikon függőleges tengelyének átfogását. Ha az YMax vagy YMin változó értéke megváltozik, a grafikon azonnal követi a változást. A nagyítást úgy érdemes végezni, hogy a kinagyított Y szakaszban benne legyen a görbe, különben semmit nem lehetne látni. Ezt úgy érhetjük el, hogy az YMax és YMin értékét a görbe változójának pillanatnyi értekéből számítjuk ki egyszerű összeadással és kivonással. A nagyítás mértéke pedig úgy állítható, hogy a felhasználó megad egy zoom faktort, vagyis egy értéket, amitől a nagyítás mértéke függ. Legegyszerűbb esetben az Y tengely maximum értéke a zoom fakor fele hozzáadva a görbe változójához, az Y tengely minimuma pedig a zoom faktor fele kivonva a görbe változójából. Így a zoom faktor tulajdonképpen az az érték, ami nagyítás után az Y tengely teljes megjelenített értéktartománya. Pl.: Tegyük fel, hogy grafikonunk Y tengelyének abszolút legnagyobb tartománya 0-100%. (tehát a görbe változója mindig ezen tartományon belül marad.) Ha most megadunk 10-es zoom faktort amikor a görbe éppen a 47%-os értéket rajzolja és nagyítunk, akkor nagyítás után az Y tengely tartományt fogja mutatni (a kezdeti helyett). Ez tízszeres nagyításnak felel meg. Szükség lesz három változóra (címkére). Hozzuk létre őket. Az egyik neve legyen Graph_YMin, a másik Graph_YMax a harmadik pedig Graph_Zoom_Faktor. Mindhármat állítsuk <No Controller>-re, mert ezeket a változókat nem akarjuk a PLC-ben tárolni. Mindhárom legyen INT típusú. A Graph_YMax tag beállításai között az Options fülnél Initial Value mellé írjunk 100-at (illetve azt az értéket amekkora a grafikon változója által felvett legnagyobb érték, azaz a grafikon abszolút maximuma). A Graph_YMin Initial Value pedig legyen 0, illetve annyi, amekkora a grafikon változója által felvett legkisebb érték, azaz a grafikon abszolút minimuma. Az initial value megfelelő beállításával lehet elérni, hogy alaphelyzetben (amikor még nem 43

44 zoomoltunk) milyen értéktartományt vegyen fel az Y tengely. Ha nincs megadva initial value, akkor a grafikonon nem lesz látható a görbe amíg nem nagyítunk rajta. Most a grafikon beállításai között válasszuk az Y Axis, Left fület: Itt a Scale résznél a Max mellett a kék nyíl lenyomása után válasszuk a Dynamicize lehetőséget, minek eredményeképpen lehetővé válik egy címke megadása a max sorában. Állítsuk be a Graph_YMax nevű címkénket. A Min mellett ismételjük meg a műveletet, de a Graph_YMin címke beállításával. Most már a grafikon Y tengelyének értéktartománya Graph_YMin és a Graph_YMax különbsége lesz. Ezután gondoskodnunk kell e két változó értékének megfelelő feltöltéséről futás közben. Ehhez a Zoom faktorra is szükség lesz. Graph_Zoom_Faktor számára létre kell hozni valahol a grafikon képernyőjen egy input mezőt, hogy a felhasználó megadhassa rajta keresztül a nagyítás mértékét. A Graph_Zoom_Faktor címke létrehozásakor a Limit values fülön érdemes a bevihető értéket ésszerű határok közé korlátozni, mert ha a kezelő nagyon vad értéket ír be, akkor a grafikonon semmi nem fog látszani. Most már megvan a kívánt nagyítás kezelő által megadott mértéke is, most már csak az összefüggéseket kell megalkotni. Ehhez két nagyon egyszerű VB script-re lesz szükség. Az egyik neve legyen Zoom_YMax, ez számítja ki a grafikon Y tengelyének maximum értékét a görbe változójának pillanatnyi értekéből: 44

45 A Script legyen function (függvény) típusú. Két paraméterre lesz szükség hozzá, az InVal és ZoomFaktor bemeneti paraméterekre. Maga a script mindössze a következő képlet: Zoom_YMax=InVal+(ZoomFaktor/2) A Zoom_YMin script számolja ki a görbe változójából a grafikon Y tengelyének minimum értékét. A beállítások azonosak a fentivel, de a függvény neve Zoom_YMin (paraméterek azonosak). A függvény törzse a következő: Zoom_YMin=InVal-(ZoomFaktor/2) Most már csak két beállítani való van. Az egyik, hogy a fenti scripteket megfelelően paraméterezve nyomógombhoz rendeljük (ezzel a gombbal lehet majd nagyítani). Legyen a nagyító gomb az F6. Az F6 gomb beállításai között a Functions fülön kell elvégezni az alábbi beállításokat: A Scripts funkciók közül válasszuk a Zoom_YMin scriptet és végezzük el a következő beállításokat: 45

46 Return Value-t állítsuk a Graph_YMin tag-ra. InVal-t a grafikon változójára (tehát arra ami a görbét rajzolja a grafikonon) ZoomFaktor-t a Graph_Zoom_Faktor címkére. Ezután ugyanehhez az F6 gombhoz rendeljük hozzá a Zoom_YMax scriptet is: Return Value: Graph_YMax címke InVal: a grafikon változója ZoomFaktor: Graph_Zoom_Faktor címke Hátra van még a nagyítás visszavonására szolgáló funkció megvalósítása. Kézenfekvő ezt egy másik gombra tenni. Egyszerűen rendeljük hozzá a másik gombhoz (legyen F12) Set_Value funkciót és töltsük ki a paramétereit: Y: Graph_YMax X: A grafikon normál kijelzése mellett a legnagyobb Y érték (pl. 100 ha a grafikon %-ot mutat) Most még egyszer rendeljük hozzá a Set_Value funkciót az alábbi paraméterekkel: Y: Graph_YMin X: A grafikon normál kijelzése mellett a legkisebb Y érték (pl. 0 ha a grafikon %-ot mutat) 46

47 Ezzel kész. Ha működés közben megnyomjuk az F6 gombot, akkor a Zoomfaktor beállításnak megfelelően az Y tengely értéktartománya leszűkül, de úgy, hogy a görbe pont a szűkített tartomány közepén lesz. Az F12 gombra pedig visszaáll a teljes nézet. Ha a grafikon változója működés közben esetleg kimegy a nagyított grafikonból, akkor elég újra és újra megnyomni a nagyító (F6) gombot. Ha a Zoom faktor közben nem módosítottuk, akkor a nagyítás nem változik, de a az Y tengely értékei úgy módosulnak, hogy a görbe megint a grafikon közepére kerül. Ha a grafikonon több görbe is van, akkor minden görbéhez külön nagyító gombot rendelhetünk, melyek mindegyike a megadott zoom faktor szerint nagyít, de a saját görbéjét hozza kép közepére a nagyítás mellett. A nagyításhoz tartozó scripteket pedig bármely másik görbéhez vagy másik grafikonhoz is felhasználhatjuk. Scheduler (ütemező) Feladatok, pontosabban beépített gyári funkciók, vagy általunk írt VB scriptek futtatását teszi lehetővé adott időpontban. A futtatás lehet rendszeres, vagy egyszeri. Használata rendkívül egyszerű. A general oldalon be kell állítani, hogy a funkciót mikor kell lefuttatni: Every minute: percenként Hourly: óránként a perc megadásával Daily: naponta az óra és perc megadásával Weekly: hetente a hét napja, az óra és perc megadásával Monthly: havonta a nap, óra, perc megadásával Yearly: évente a hónap, nap óra perc megadásával Once: egyszer az év, hónap, nap óra perc megadásával Daily, Yearly és Once beállítások mellett megadható egy DATE AND TIME típusú címke is. Ha ez meg van adva, akkor a beállított időt nem az OP saját rendszer órájához hasonlítja, hanem a megadott címke tartalmához. Így a time expired esemény, ami a funkciót indítja akkor következik be, amikor a címke szerinti óra eléri a beállított időpontot. A Functions oldalon lehet beállítani azokat a funkciókat, amelyeknek le kell futnia amikor a beállított idő elérkezik. A funkciók megadásának módja ugyanaz mint egyéb objektumokkal kapcsolatos más eseményeknél. Természetesen több funkciót is meg lehet adni egymás után. Ezek lefutásának sorrendje is szerkeszthető. 47

48 A címkék (Tags) Az operátorpanel objektumai nem közvetlenül hivatkoznak a PLC belső változóira, hanem címkéken (tag-eken) keresztül. Pl. ha az MW0 merker word-be szeretnénk egy felhasználó által megadott értéket beírni, akkor lerakunk egy input mezőt. De az input mező tulajdonságai között nem adható meg közvetlenül az MW0 merker word. Először létre kell hozni egy címkét a Tags listában, ami az MW0-ra hivatkozik, majd ennek a címkének a nevét kell megadni az input field objektum megfelelő beállításánál. Ez a szabály mindenfajta objektumra vonatkozik. A címkéknek is számos tulajdonsága (beállítási lehetősége) van: Name: Név A címke neve. E név alapján kell hivatkoznink a címkékre az objektumokból. Hosszú neveket is meg lehet adni, melyek ékezetet és szóközöket is tartalmazhatnak. (tartózkodni kell azonban az ékezetes nevek használatától, ha valószínűsíthető, hogy a ProTool projectet idegen nyelvű Windows alatt is meg fogják nyitni) PLC: A PLC neve amelyikre a címke hivatkozni fog. Mivel egy buszra több PLC is rá lehet kötve, lehetőség van ezek használatára, vagyis egyetlen operátorpanel több PLC felügyeletét is elláthatja. A PLC listában azok a PLC-k jelennek meg, amelyeket a Controllers listában létrehoztunk. Lehetőség van olyan címke létrehozására amelyik nem kapcsolódik PLC belső változójához. Ilyen címkénél a <No controller> beállítást kell választani. Az ilyen címkének csak az OP-ből adhatunk és csak az OP-ban olvashatjuk ki azt. Type: A változó adattípusa. Ez határozza meg, hogy a változó milyen fajta adatot tartalmaz. OP-n beállítható S7 PLC adattípusok Típus OP OP OP BYTE bites érték (0-255) CHAR Karakter INT bites egész ( tól 32767) WORD bites érték ( ) 48

49 Típus OP 7 OP OP DINT bites egész ( ) DWORD Duplaszó, 32 bites érték ( ) REAL Valós szám (lebegőpontos) legnagyobb érték: ± e+38 legkisebb érték: e-38 BOOL Logikai érték. Két állapotú 0=FALSE, 1=TRUE + ASCII karakterlánc STRING StringChar Karakterlánc (1-128 byte) Timer Időtag érték (S5#Time) Counter Számláló érték DATE AND TIME + Dátum és idő 8 byte BCD DATE + Dátum érték. 64 bit TIME + Idő 32 bit TINE OF DAY + Idő 32 bit Változók az OP-ben. Azaz adattípusok <No Controller> beállítás mellett: Típus OP OP OP BYTE + INT bites egész ( tól 32767) UINT bit ( ) LONG bites egész ( ) ULONG bit ( ) FLOAT Valós szám (lebegőpontos) legnagyobb érték: ± e+38 legkisebb érték: e-38 DOUBLE + BOOL Logikai érték. Két állapotú 0=FALSE, 1=TRUE STRING ASCII karakterlánc + Dátum és idő DATETIME 8 bit (0-255) 64 bit (12 digit) A beállított adattípustól függ, hogy a PLC változóját milyen címzésmóddal kell megadni (mivel az OP címke beállított adattípusának és a PLC adattípusának, amire a címke hivatkozik, legalább kompatibilisnek kell lennie). Az adattípustól függ az is, hogy milyen objektumoknál használható fel a címke (pl. kapcsolónak BOOL típusú kell). Az adattípus tehát megadja, hogy a címke milyen fajta adatra hivatkozik.. Length (byte): Az adat hossza. Csak azoknál a típusoknál lehet állítani, amelyiknek a hosszát meg lehet határozni. Ilyen típus a karakterlánc (StringChar és STRING). Acquistion Cycle: Az érték frissítésének gyakorisága. A legkisebb érték 1 másodperc. Number of Elements: Array, vagyis tömb típusú változónál a PLC-ben egymást követő címen lévő azonos típusú (típusnál beállított) elemek száma. A trend transzferek használják, de bizonyos objektumoknál (pl. Bar) beállítható fix értékek helyett Array Element is. Részletesebben lásd az Array Element leírásánál. 49

50 A Tag properties ablak general fülének jobb oldalán lehet beállítani a PLC változó konkrét memóriaterületét és címét. A címzésmód a beállított adattípusnak megfelelően változik. Ha a PLC mező <No Controller> beállítású, akkor ez a rész üres. További fülek: Limit Values A numerikus adatra hivatkozó címkéknél alsó és felső határérték állítható be. Upper Value: felső határérték, Lower Value: alsó határérték. A két korlát külön állítható, nem szükséges mindkettőt megadni. A határérték lehet constans (vagyis fix szám) vagy egy másik címke. Ha a határérték egy másik címke, akkor a korlát változó, a határértéknek megadott címke által hivatkozott PLC változó tartalma szerint fog korlátozni. Ha a címkét egy input mezőben használjuk fel, akkor a panel nem engedi, hogy a kezelő a határértéken kívül eső számot írjon be (a PLC változó azonban egyéb módon bármilyen értéket felvehet, az OP csak a beírt értéket korlátozza). Ha a címkét kijelzésre használjuk, (output field, bar graph, stb) akkor a limit átlépésekor megváltozik a kijelző objektum valamelyik színe (az objektum fajtájától függ, output field-nek pl. a háttérszíne). Ez vizuális figyelmeztetésre használható. A határérték átlépéséhez funkció is rendelhető (lásd alább) Functions A nyomógomboknál már említett funkció hozzárendelés. A címke három eseményt produkálhat, ezekhez rendelhető hozzá funkció: Change Value: az érték megváltozása Above Upper Limit: felső határérték átlépése Below Lower Limit: alsó határérték átlépése Részletesen lásd a funkciók leírásánál. Options Archive Comment: A címkéhez megjegyzést lehet írni. Sajnos azonban ez nem jelenik meg a címkék listájában. Initial Value: Kezdeti érték. Amikor a projectet letöltjük az operátor panelbe, a címkébe beíródik ez a kezdeti érték. Ha a címke PLC változóra hivatkozik, a PLC-ben lévő változó nem kapja meg ezt az értéket, csupán az operátorpanelben. Ezért PLC változóra hivatkozó címkénél nincs is értelme kezdeti értéket adni, mert a PLC változó tartalma azonnal felülírja. A <No Controller> beállítású címkéknél azonban jól használható. Read Continously: Kiolvasás folyamatosan. Alapesetben ez minden címkénél ki van kapcsolva. Ilyenkor a címke által hivatkozott PLC változót csak akkor olvassa, ki az operátorpanel, ha egy olyan objektum kerül kijelzésre a kijelzőn, amelyik használja a címkét. Mivel általában nincs értelme pl. egy hőmérséklet adat vég nélküli olvasására, ha az a hőmérséklet nem jelenik meg a kijelzőn, mert nem az éppen megjelenített képernyő oldalon van. Ha azonban egy címkéhez valamilyen funkciót rendelünk a Proerties/Functions-nál, és szükség van arra, hogy a funkció mindig az aktuális adatokkal dolgozzon, akkor a Read Continously bekapcsolásával ez biztosítható. Továbbá valós idejű trend-ek adatforrásaként funkcionáló címkéknél is hasznos, hogy a trend grafikonja akkor is az aktuális adatokat rajzolja, amikor éppen nem látható a kijelzőn. Megjegyzés: OP7-nél nincs ilyen lehetőség. OP270. Adatmentés. A WinCE alapú paneleken lehetőség van arra, hogy a címkék által hivatkozott adatokat a panel háttértárolóra (vagy hálózatra) mentse. Az Archive fülnél lehet beállítani, hogy melyik arhívba mentsen (az arhívot előbb létre kell hozni az arhív listában) és mikor. A mentés lehet ciklikus (megadott időközönként menti), vagy ment ha az adat megváltozik, vagy akkor, ha határértékeket lép át. 50

51 Conversion OP270. Adatkonverzió (skálázás). Ha a Linear Scaling kapcsoló be van kapcsolva, akkor a címke nem egy az egyben veszi fel a PLC változó értékét (és viszont), hanem előbb konverzión megy át. Ehhez két tartományt kell meghatározni: Value Range - Operating Unit: Az operátor panel felőli oldalon, és Value Range PLC: A PLC felőli oldalon. A konverzió úgy jön létre, hogy a bal oldalon megadott értéktartományt a jobb oldalon megadott tartományra vetíti át lineárisan. Példa: Legyen a címke (amelyik konverziós tulajdonságát éppen állítjuk) hozzárendelve egy input mezőhöz, tegyük fel, hogy a címke az MW0-ás merker wördre hivatkozik. Ha a fenti képen látható konverziós beállítást használjuk, és az OP-n az input mező segítségével beírunk 100-at, akkor a PLC MW0 merker wördjébe 4000-es érték kerül, ha et, akkor A skálázás visszafele is működik, ha a PLC pl.: et ír MW0-ba, akkor az OP 8589-et fog kapni. Az értéknek nem kell feltétlenül a From To tartományon belülre esnie (ezt a tartományt a fenti kép szürkével jelzett területe mutatja), de a konvertált érték nem haladhatja meg a használt adattípus ábrázolási tartományát. 51

52 Ha a konverzió eredménye a címke ábrázolási tartományán kívül esik, akkor az OP hibaüzenetet küld és a konvertált érték elvész. A PLC-től független címkék (<No Controller>) Ha egy címke properties paneljének General fülénél a PLC: <No Controller> beállítású, akkor a címke független a PLC változóitól. Csak az operátorpanel tudja írni és olvasni. Az ilyen címke átmeneti adatok tárolására használható. Pl. egy Script-tel vagy funkcióval végrehajtott számítás részeredményét tárolhatjuk benne, amit valahol felhasznál egy objektum. Vagy grafikonok nagyításánál a felhasználó által beállított nagyítás tárolására is megfelelő az ilyen címke. Mivel az adat ilyenkor csak az operátorpanel memóriájában létezik (a PLC-be nem kerül át), kikapcsoláskor tartalma elvész. A címke beállításainak Options részénél megadható egy kezdeti érték ha szükséges (Initial value). Ilyenkor a címke felveszi ezt az értéket. Multiplex tag (OP270) A multiplex tag lehetőséget ad indirekt hivatkozások létrehozására, Ez annyit tesz, hogy egy objektum (pl. érték kiírása) nem közvetlenül hivatkozik egy címkére, hanem egy másik címke értékén keresztül. Ennek két módja is van. Az egyik, hogy a hivatkozás memóriaterűletének és típusának megadása után a címet másik címke tartalma adja. Példa: Hozzunk létre egy új címkét a Tags listában (jobb gomb, menüben tag insert, vagy dupla katt a lista üres részére). Adjuk meg a címke nevét. Pl. VAR_10, a címterületnek (Range) állítsuk be a merker területet (M). alatta a címnél (MW) nyomjuk meg az address multiplexing gombot. A multiplex tag ablakból Hozzunk létre egy új címkét a gombbal (természetesen itt már korábban létrehozott címkét is be lehet állítani). Adjunk meg egy másik merker word-öt. A neve legyen Index1, a típusa byte, a címe pedig MB10. Most létrejött egy olyan címke, amelyik nem egy általunk megadott konkrét címre hivatkozik a PLCben, hanem egy másik címke tartalma dönti el a hivatkozás címét: Ezt az címke properties ablak general oldalán is jelzi a címnél az MW [Index1] szöveg. A tag lista address (cím) oszlopában pedig így szerepel: MW[mux]. A mux szöveg és a szögletes zárójel utal az indirekt címzésre. Index1 (MB10) tartalma VAR_10 = MW n

53 Tehát azt hogy a VAR_10 nevű címke milyen PLC memóriaterületre hivatkozik, fixen meg van határozva a címke tulajdonságainál (M). Hogy milyen címre hivatkozik, az az Index1 címke által hivatkozott PLC változó pillanatnyi tartalmától függ. Vagyis mivel az Index1 az MB10-re hivatkozik, a VAR_10 az MW0-ra fog hivatkozni ha az MB10 tartalma 0, az MW1-re fog hivatkozni ha az MB10 tartalma 1, és így tovább. Hasonló indirekt hivatkozás nem csak M (merker) területre készíthető, hanem bármelyikre. Ha az indirekt címke adatblokkra hivatkozik, akkor a blokk címe és a blokkon belüli cím is lehet közvetlen vagy közvetett hivatkozás. Pl. DB [Index1].DBW [Index2] vagy DB4.DBD [Index1], vagy DB [Index1].DBW22, stb. A fenti módszerrel egy memóriaterületen belül lehet különböző címeket elérni egy index segítségével. Az indirekt hivatkozás másik módja, hogy az Multiplex tag listában készítünk egy multiplex címkét. Ezzel előre beállított területeket és címeket lehet elérni, amelyet az index egy általunk összeállított listából választ ki. A multiplex tag működése: Az OP kiolvassa a multiplex tag index címkéjeként megadott PLC változó tartalmát, majd veszi ennek az értékével azonos sorszámú listaelemet a multiplex tag listájából, és az objektum, amelyik a multiplex címkét használja, a listából kiválasztott címke tartalmával végzi el a megfelelő műveletet. A Name mezőbe a címke neve kerül. A List-nél a listát kell összeállítani címkékből. Az Index Tag lesz az a címke, amelyik a listából választ. Működés közben a listából az a címke kerül kiválasztásra, amelyik index oszlopban látható sorszáma azonos az index tag pillanatnyi értékével: MUXVAR_1 MW0 Index MW4 Variable_1 MW8 MW20 53

54 A kétféle indirekt hivatkozás keverékével kaszkád kapcsolódás is létrehozható. A multiplex tag listájában ugyanis megadható olyan címke, amelyik indirekt hivatkozású. Ha pl. a Variable_1 címke INT típusú és a beállított hivatkozás DB1 adatblokk, a blokkon belüli címet pedig Index1 címkével multiplexeljük, akkor az alábbi ábra szerinti kapcsolat jön létre: A multiplex címke bármelyik, akár mindegyik címkéje lehet másik multiplex címke. Array element és array TAG Az Array element egy több elemből álló címke (array TAG) egy eleme. Az Array TAG nem csak egy PLC változót ír le, hanem egy összefüggő adatterületet a PLC-ben. Hasonlóak az areapointerekhez, de míg az areapointereknek az OP rendszerében előre jól meghatározott fix funkciói vannak, addig az array TAG-eket a felhasználó hozhatja létre és szabadon alkalmazhatja a saját céljaira. Ilyen array TAG-re van szükség pl. a history típusú trendek használatánál, ahol a grafikon minden töréspontja egy-egy memória elem a PLC-ben. A grafikon által megjelenített összes adatot egy adat írja le, ami egy array TAG egy eleme (array element). A ProTool tags objektumlistájában az array TAG típusú címkék annyiban különböznek a közönségesektől, hogy a Number of elements oszlopban 1-nél nagyobb szám látható. Ez az oszlop jelzi, hogy az array TAG mekkora területet foglal magába (az elemek száma). Array TAG típusú címkét ugyanúgy kell létrehozni, ahogy normál címkét. (pl. TAG objektumlistában jobb egérgomb, majd tag insert... menüpont). 54

55 A general fülön a number of elements mezőbe írhatjuk be hogy az array TAG mekkora területet foglaljon magába. A legnagyobb megengedett elemszám A history grafikonon kívül felhasználhatjuk máshol is. Pl. ha a PLC-ben van egy adattábla jellegű adatsor, mondjuk integer típusú adatból 8 db, amely minden elemét az operátorpanelen ki akarunk jelezni, akkor ahelyett, hogy mind a 8 integerre létrehozunk egy-egy címkét, csinálhatunk egy array típusú címkét, 8 integer elemmel. Amikor egyegy objektumhoz rendeljük (pl. output vagy input field, bar, switch, vagy bármilyen objektum, amihez címkét kell megadni) akkor megadjuk az array TAG címkét és egy indexet, ami kiválasztja a sorból (több adatból) a megfelelőt. Az objektumhoz tartozó címke megadásánál nyomjuk meg a kék nyil szimbólumot: A kinyíló menüből válasszuk az Array Element pontot: A címke helyén a <No Array Element> felirat jelenik meg. A lenyíló boxból kiválaszthatunk egy array elementet, ha van, illetve a new ikonnal létrehozhatunk egy újat. Az utóbbi esetben az alábbi ablak jelenik meg: Az array element egy array típusú TAG valamelyik elemére mutat. Ehhez meg kell adni az array TAG nevét és az indexet. Az index mondja meg, hogy az array TAG melyik elemének az értéke vegyen részt az objektum választott funkciójában (pl. output field esetén az érték kijelzésében). 55

56 Ha tehát 8 egymást követő integer adatot akarunk kijeleztetni, amik a DB1.DBW0-DB1.DBW14 tartományba eső összefüggő PLC területen vannak, akkor hozzunk létre egy Array TAG-et, ami a DB1.DBW0-ra mutat, adattípusa integer és elemszáma 8 (number of elements). Azután tegyünk le 8 output field-et, melyek Value mezőjében Array elementet adunk meg, és létrehozunk egymás után 8 Array elementet, melyek indexe 0-tól 7-ig nő, (minden output field objektumnál egyel nagyobb az index). Igaz ugyan, hogy így 8 db array elementet kell készíteni, de csak egy címkére van szükség. Az array element az alábbi ábra szerint működik: Array tag Index DB1.DBW0 DB1.DBW2 DB1.DBW4 Adat DB1.DBW6 DB1.DBW8 DB1.DBW10 Number of elements: 8 Type: INT DB1.DBW12 DB1.DBW14 Az index, ami a táblázatot címzi, nem csak konstans lehet, hanem címke is (Dynamicize). Ebben az esetben az array TAG azon elemének tartalma lesz megcímezve (az jut el az objektumhoz), amelyik elemének sorszáma azonos az index tag tartalmával. A fenti példa szerint tehát ha az indexként megadott címke tartalma 2, akkor DB1.DBW4 tartalma kerül az objektummal kapcsolatba (az elemek számozása 0-val kezdődik), amelyikhez beállítottuk az array TAG-et. Az array TAG ilyen felhasználása hasonló a multiplex TAG működéséhez. A különbség az, hogy a multiplex TAG elemei külön címkék, amiket a multiplex TAG létrehozásakor sorolunk fel. A multiplex TAG által összefogott tartalom tehát szétszórt adatokból áll össze. Területmutatók (Area Pointers) Az Area Pointers listába speciális elemeket lehet létrehozni, amik a címkékhez hasonlóan PLC-k belső változóira hivatkoznak, de speciális feladatuk van, és többségük nagyobb összefüggő memóriaterületre hivatkozik. A területmutatók nem kerülhetnek egymással átfedésbe. Azaz egy területmutató által hivatkozott adatterületnek sem lehet olyan része, amelyik egy másik területmutató adatterületén van ugyanabban a PLC-ben! Alarm ACK OP OP7, OP27, OP270 A berendezés hibaüzeneteinek nyugtázását jelző biteket írja le. Minden egyes alarm üzenethez hozzárendelhető egy bit. Amikor egy üzenet megjelenik a kijelzőn, a hozzá tartozó Alarm Ack OP bit 1-be billen, amikor az üzenetet lenyugtázzák a panel ACK gombjával vagy a PLC-ből az Alarm ACK PLC bitekkel. Akkor is, ha a nyugtázáskor az üzenetet kiváltó Alarm bit már nulla állapotú (tehát akkor is 156

57 be billen az Alarm Ack OP bit, ha a hibát a hiba megszűnése után nyugtázzák le). A bit vagy bitek mindaddig 1 állapotúak maradnak, amíg a PLC programja nem törli őket. Az OP ezeket a biteket csak beállítja, törlésükről a PLC programban kell gondoskodni. Az Alarm ACK OP terület mérete nem lehet nagyobb, mint az Alarm message terület mérete, de kisebb lehet. Ilyenkor az alarm terület elején lévő annyi alarm üzenet nyugtázását jelzik az Alarm ACK OP bitek, amennyit lefed. Példa.: Ha Alarm Message területmutatónak a hossza (Length) 4 word, és az Alarm ACK OP területmutató hossza 1 word, akkor az Alarm ACK OP által meghatározott PLC bitek csak az első 16 üzenet nyugtázásának tényét jelzik vissza, de összesen 32 alarm üzenet van. Ha minden egyes üzenet nyugtázásának tényét érzékelni kell a PLC-ben, akkor azonos méretű területet kell előírni. Alarm ACK PLC OP7, OP27, OP270 A PLC számára lehetővé teszi, hogy a hibaüzeneteket programból nyugtázza. Alarm ACK OP-hoz hasonlóan itt is minden üzenethez külön bit tartozik. Így minden üzenet külön-külön nyugtázható. Az Alarm ACK PLC terület nem lehet nagyobb mint az Alarm Message terület, de kisebb lehet. Ilyenkor a terület elején az lefedés méretének megfelelő számú üzenet nyugtázható a PLC-ből. Fontos!! Az Alarm ACK PLC területnek közvetlenül az Alarm Message terület után kell lennie folytatólagosan! Alarm Message OP7, OP27, OP270 A berendezés hibaüzeneteinek megjelenítéséért felelős memóriaterület. A terület minden egyes bitje megfelel egy-egy hibaüzenetnek. Azaz minden bithez egy szöveges hibaüzenet tartozik, az Alarm Messages listában. Ez a területmutató közli az operátorpanellel, hogy a PLC mely bitjeit figyelje a hibaüzenetek megjelenítéséhez. Részletesebben lásd az üzenetkezelésről szóló részben. Coordination OP270 Az operátorpanel üzemállapotára vonatkozó információkat közöl. Pl. újraindulási állapot, üzemmód, kommunikációs készenlét. Data Mailbox OP7, OP27, OP270 Olyan adatterület amin keresztül az OP adatokat tud letölteni a PLC-be. Recepteknél használatos, ez a leírás nem tárgyalja. Date/Time OP270 Az operátorpanel erre a területre beírja az időt és a dátumot (a saját órája szerintit) amikor végrehajtja a 41-es PLC JOB-ot (Transfer Date/Time to PLC), amit a PLC program innen ki tud olvasni. Egy fix hosszúságú (6 word) adatterület, aminek az első 4 word-je megfelel a az S7 PLC DATE_AND_TIME adattípusának. OP7 és OP27-nél nincs Date/Time areapointer, ezeknél a paneleknél a 41-es job az interface terület erre a célra fenntartott word-jeibe másolja az idő és dátum adatokat (lásd még az interface terület leírásánál). Date/Time-PLC OP270 Az operátorpanel órájának beállítására szolgál. Egy fix hosszúságú (6 word) adatterület, aminek az első 4 word-je teljesen megfelel a az S7 PLC DATE_AND_TIME adattípusának, amiben dátumot és időt lehet tárolni. A maradék két word fenntartott (tartalék). Az OP Acquistion cycle beállítás szerinti gyakorisággal kiolvassa ezt az adatterületet és a 57

58 saját óráját beállítja a tartalmának megfelelően. OP7 és OP27 paneleknél az OP órájának szinkronizálása nehezebb feladat, csak PLC Job-ok segítségével lehetséges. Event Messages OP7, OP27, OP270 Esemény üzenetek. A terület minden egyes bitje megfelel egy-egy esemény üzenetnek. Azaz minden bithez egy szöveges üzenet tartozik, az Event Messages listában. Ez a területmutató közli az operátorpanellel, hogy a PLC mely bitjeit figyelje az üzenetek megjelenítéséhez. Részletesebben lásd az üzenetkezelésről szóló részben. Function key Assignment OP7, OP27 Az OP funkcióbillentyűihez (Fn és Kn gombok) PLC biteket lehet hozzárendelni. Amíg a gomb nyomva van, a hozzárendelt bit 1 értékű lesz, egyébként 0. A hozzárendelés előtt létre kell hozni ezt a területmutatót a megfelelő hosszúsággal. Hosszúságnak annyi word-öt adjunk meg, hogy minden funkciógombnak jusson egy külön bit. Vagy legalábbis amennyi funkciógombot ilyen módon szeretnénk használni. Ha a Function key Assignment területmutató létezik, akkor válasszuk a System menü Screen/Keys... menüpontját. Megjelenik az operátorpanel sematikus rajza a nyomógombokkal: A kívánt nyomógomb kiválasztása előhozza a gomb properties ablakát, ahol a General fülön a Bit in areapointer rész Keyboard sorában lehet beállítani az areapointeren belüli bit számát, amit a gombhoz akarunk hozzárendelni: A bit számát léptetve (vagy közvetlenül begépelve) a jobb oldalon azonnal látható, hogy konkrétan melyik PLC bitről van szó. Ez a Function key Assignment beállításból és a bit számából adódik. Egy bit csak egy nyomógombhoz rendelhető hozzá. Hogy melyik gombhoz melyik bitet rendeljük az szabadon választott, nincs korlátozva. Interface Area OP7, OP27 Speciális adatterterület, amire a következő funkciók kihasználásakor van szükség: PLC Job-ok küldéséhez Az OP dátum és idő kezeléséhez A verziószám kiolvasásához Receptek kezeléséhez (adatrekord letöltéshez) Az OP újraindulásának érzékeléséhez Az OP üzemmódjának a PLC programból való érzékeléséhez Az OP Life bitjének kiolvasásához 58

59 Az Interface Area szerkezete: Byte cím n+0 vezérlő bitek n+4 Job Mailbox n+12 fenntartott Connection ID n+13 n+14 fenntartott n+15 idő n+18 fenntartott n+21 dátum fenntartott n+25 n+26 ütemező n+31 Vezérlő bitek A vezérlő bitek szinkronizálják az adatátvitelt az operátorpanel és az interface terület között, és tartalmaz néhány speciális funkciójú bitet. Vezérlő bitek: n+0, n+1, n+3 byte-ok tartalmazzák. Az n+3 byte az adatrekordok átviteléhez szükséges. Cím: n ütemező bit idő dátum Bit 5-6 Bit 7 Dátum és idő 41-es PLC job végrehajtásakor (dátum és idő lekérdezése az OP-ról) ezeket a biteket 1 állapotúra állítja, amikor a lekérdezett dátum és idő adat az OP-ból az interface területre megérkezett. A biteket az OP csak beállítja, törölni (nullázni) az S7 programnak kell, mielőtt még újabb lekérdezést végrehajtana. Ütemező Csak OP15 és OP17 operátorpanelek használják. Cím: n life bit működésmód rendszerindítás Bit 0 Startup (rendszerindítás) Az operátorpanel ezt a bitet 1-be állítja, amikor tápfeszültséget kapott. Az S7 programnak kell törölnie a bitet, miután az OP rendszerindítást érzékelte. 59

60 Működésmód A bit 1 értékű lesz, ha az operátorpanel offline üzemmódban van és 0 értékű, amikor online módban van. (offline módban az operátorpanel nem kommunikál a PLC-vel, a normál működésmód az online mód) Life bit Az operátorpanel ennek a bitnek a tartalmát másodpercenként ellentétesre állítja. A bit segítségével az S7 programban megállapítható, hogy az operátorpanel üzemel és kommunikál a CPU-val. Bit 1 Bit 2 n+3 byte bitjei adatrekordok átvitelét vezérlik és annak állapotát jelzik vissza. Adatrekordok átvitele receptek kezelésekor szükséges. Receptek kezelésével ez a leírás nem foglalkozik. Job Mailbox Cím n+4 PLC job száma n+6 Paraméter 1 n+8 Paraméter 2 n+10 Paraméter A Job Mailbox segítségével a PLC-ből indított feladatokat lehet végrehajtatni az operátorpanellel. (részletesen lásd a PLC Job-ok leírásánál). A job-okat számok azonosítják. A Job mailbox 4 word méretű (8 byte). Az első word a job száma. Ide a PLC írja be a végrehajtani kívánt feladat számát, a következő három word-be pedig a feladathoz tartozó esetleges paramétereket. Az operátor panel figyeli a Job mailbox első word-jét (ahol a job száma van). Amikor az nem nulla értékű, elkezdi a feladat végrehajtását, kiolvassa az esetleges paramétereket, stb. Amikor a feladatot végrehajtotta, a job számát az OP visszaírja nulla értékűre. Az S7 program a job számának figyelésével tudja eldönteni, hogy az operátor panel befejezte a kiadott feladat végrehajtását. Először mindig a feladat paramétereit kell beírni a Job Mailbox-ba, és csak ezután a job számát! Connection ID Az interface terület 13-as byte-ja a Connection ID. Megadja, hogy az OP milyen módon kapcsolódik a PLC-hez: Ha ez a byte 0, akkor a kapcsolat MPI, ha 1, akkor PPI. Dátum és idő Az OP-ból kiolvasott rendszerdátum és rendszeridő itt landol, amikor a PLC kiadja az OPnak a 41-es job-ot (dátum és idő kiolvasása). Az interface terület n+15-n+17 byte-jai az időt, n+21-n+24 byte-jai a dátumot tartalmazzák BCD formában: Idő: Cím Dátum: Cím n+15 Óra (0-23) n+21 A hét napja (1-7) n+16 Perc (0-59) n+22 Nap (1-31) n+23 Hónap (1-12) n+24 Év (0-99) n+17 Másoderc (0-59) A hét napjai: 1: hétfő, 2: kedd, 3: szerda, és így tovább Ütemező Csak OP15-nél és OP17-nél. Ez a leírás nem tárgyalja

61 Job Mailbox OP270 Ennél az operátorpanelnál a Job Mailbox külön areapointert kapott, ellentétben az OP7/OP27 panelekkel, ahol a Job Mailbox az interface területen van. A Job mailbox fixen 4 word hosszúságú. Az első word a job száma, a 2-4 word-ök a job paraméterei. Részletesebben lásd az interface terület leírásának Job Mailbox-ról szóló részénél! LED Assignment OP7, OP27, OP270 Az operátorpanel K1, K2, stb. nyomógombjainak visszajelző LED-jeit kezelő területmutató. Minden LED-hez 2 bit tartozik. Egy LED két bitjének kombinációja szerint vagy nem világít, lassan villog, gyorsan villog, vagy folyamatosan világít. Az ábra a LED Assignment areapointer tulajdonságait mutatja. A terület hossza (Length) meghatározza, hogy mekkora adatterületet foglajon le a LED-ek vezérléséhez. Word-önként állítható. A hosszt úgy kell meghatározni, hogy ha az OP minden LED-jét vezérelni akarjuk, akkor LED-ek száma*2 bit méretű terület kell. Pl. OP27-en 10db LED van, amihez 20 bit kell, így ehhez 2 word (32 bit) hosszúságú területet kell megadni. Nem szükséges minden LEDhez feltétlenül vezérlő bitet rendelni. Ilyenkor elegendő annyi bit, amennyi az aktív LED-ek számára elég. Miután a LED-ek vezérléséhez a területmutatót létrehoztuk, a LED-eket még egyenként hozzá kell rendelni a bitekhez. Ehhez válasszuk a System menü Screen/Keys... pontját. Megjelenik az OP előlapja: 61

62 Kattintsunk valamelyik LED-del rendelkező funkciógombra az ábrán. Az előbukkanó ablakot váltsuk át a General fülre. Itt található egy LED feliratú mező: Ebben e mezőben kell megadni az adott LED vezérlésére használni kívánt bit számát a LED Assignment területen belül. A mező mellett jobbra azonnal meg is jelenik a beállított bit teljes címe. Ha ott egy LED bit already used by Kn szöveg jelenik meg, akkor az a bit egy másik LED-hez már hozzá van rendelve. Ha a No areapointer here felirat jelenik meg, akkor vagy nincs még LED areapointer létrehozva, vagy olyan magas bit szám van beállítva, ami kívül esik a területmutató határán. A LED-hez rendelt két bit funkciója: Bit n+1 Bit n LED funkció 0 0 Kikapcsolva 0 1 Gyorsan villog (kb. 2Hz) 1 0 Lassan villog (kb. 0.5Hz) 1 1 Folyamatosan világít 62

63 Screen Number OP7, OP27, OP270 Az OP által kijelzett képernyő számát és az aktív input mező számát adja vissza az OP ezen az interface területen. Hosszúsága fix (nem állítható), de panelenként eltérő. OP7: 2 word, OP27 és OP270: 5 word, mert mint ahogy az az alábbi táblázatból látható, az OP7 byte típusú, az OP27 és az OP270 word típusú adatot szolgáltat az aktuális képernyőről. A 2 word funkciója OP7-nél: Word1 A kijelzett képenyő típusa Word2 Aktuális képernyőszekció 0 A képernyő száma Aktuális beviteli mező száma A kijelzett képernyő típusa lehet: 1: normál képernyő 2: recept 3: funkcióképernyő Az aktuális képernyő és a képernyő szekció száma 1-99 tartományban lehet. Az aktuális beviteli mező 0-32 tartományban lehet. Az 5 word funkciója OP27-nél és OP270-nél 15 0 Word1 A kijelzett képenyő típusa Word2 A képernyő száma Word3 Fenntartott Aktuális beviteli mező száma Word4 Word5 Fenntartott A kijelzett képernyő típusa lehet: 1: normál képernyő 4: fix ablak 5: Alarm üzenet jelző ablak 6: Esemény üzenet jelző ablak Az aktuális képernyő és a beviteli mező száma tartományban lehet. System Key Assignment OP7, OP27 OP rendszerbillentyűk PLC bitekhez rendelése. Nem csak a funkcióbillentyűket, hanem a többi billentyűt is PLC bitekhez lehet rendelni OP7-nél. A billentyű lenyomásának idejéig a hozzárendelt bit 1 állapotú lesz. Ez esetben a bitek kiosztása fix, nem lehet tetszőleges gombhoz tetszőleges bitet rendelni mint a funkcióbillentyűknél. OP7 bitek és billentyűk megfeleltetése: Bit: Word /-. 11 SHIFT INS DEL 6 9 Kommunikációs bit E 5 ACK HELP C D ESC ENTER F Word2 4 5 B 2 A 1 0

64 OP27 bitek és billentyűk megfeleltetése: Bit: Word1 15 Y Z W X S T A-Z. +/ INS DEL E F C D A B K L Word2 Word3 I 1 0 ACK i J G H Q R O P M N U V fenntartott Kommunikációs bit A kommunikációs bit azt jelzi, hogy az operátor panel a PLC-nek elküldte a System Key Assignment területet. Minden küldésnél ez a bit 1 állapotú lesz. A bitet a PLC programnak kell törölni, amikor a billentyű terület adatainak feldolgozásával végzett. Trend Request OP7, OP27, OP270 Az OP ide írja be hogy melyik Trend grafika van éppen megjelenítve a kijelzőn. Minden trendhez egy-egy bit tartozik. Maximum 8 word hosszúságú terület lehet. Részletesebben lásd a trend grafikonokról szóló résznél. Trend Transfer1 OP7, OP27, OP270 Azok a trend grafikonok használják, amelyek nem időalapú megjelenítésre vannak beállítva, hanem bit vezéreltek (bit triggered). A Trend Transfer1 terület tartalmazza ezeket a trigger biteket. A trendet vezérlő bitet a trend beállításai között a Data Source fülnél kell beállítani. A bit a Trend Transfer areapointer által megadott adatterületről választható ki: Minden bit triggered grafikonhoz egy-egy külön trigger bit tartozik. A Trend Transfer terület legmagasabb című word-jének 15-ös bitje egy ún. kommunikációs bit. Az OP annak a trend-nek az adatait olvassa ki a PLC-ből, amelyikhez tartozó trigger bit 1 állapotú, amikor a kommunikációs bitet a PLC 1-be billenti. Az OP a trend adatainak kiolvasása végén visszaállítja 0 állapotúra a kommunikációs bitet és a trigger biteket is. Részletesebben lásd a trend grafikonokról szóló résznél. Trend Transfer2 OP7, OP27, OP270 Azok a trendek használják, amelyek switch buffer üzemmódra vannak beállítva. Felépítése és funkciója azonos a Trend Transfer1 területével. Részletesebben lásd a trend grafikonokról szóló résznél. User Version OP7, OP27, OP270 Az OP és a PLC project azonosítására szolgál. Fixen egy word méretű terület, amely egy verzió azonosító számot tartalmaz a PLC-ben. Az User Version-t az operátor panel magával hordozza, amit a ProTool System menüjének Settings pontjánál lehet beállítani. Az OP rendszerindításkor, a PLC kommunikáció felépítése után kiolvassa a PLC-ből az User Version értékét, és összehasonlítja azzal, ami az OP projectben van beállítva (System/Settings). Ha a két érték nem azonos, akkor az operátorpanel $653-as hibajelzéssel újraindul. A dolog haszna az, hogy ha nem megfelelő projecttel feltöltött operátor panelt 64

65 csatlakoztatnak a rendszerre, akkor az OP ne működjön, elkerülve így a véletlen károkozást. Üzenetkezelés (Messages) Az operátorpanelek beépített funkciója az üzenetkezelés. Az OP a vezérlő PLC-ben bizonyos bitek átbillenése esetén az adott bithez hozzárendelt üzenetet jelenít meg. Az üzenetek kétfélék lehetnek: esemény (event) üzenetek és hibaüzenetek (alarm). Ha a PLC-ben egy hibaüzenetekhez rendelt bit aktív állapotba billen, akkor a képernyőn azonnal megjeleníti a bithez rendelt szöveges hibaüzenetet a kijelzőn. Villogni kezd a kijelző melletti piros jelzés is. A kijelzőn mindaddig látható a hibaüzenet, amíg azt a kezelő le nem nyugtázza (tudomásul nem veszi) a sárga ACK gomb megnyomásával. ACK megnyomása előtt az OP csak a HELP gombra reagál, a hiba nyugtázása nélkül a kijelzőről az üzenetet nem lehet eltávolítani. Help gomb az adott hibaüzenet részletesebb leírását jeleníti meg ha van ilyen. ACK megnyomása után visszajön a hiba bekövetkezése előtti aktív képernyő, vagy a következő hibaüzenet (ha van). Az operátorpanel az esemény üzenetet a hibajelzés üzenetekhez nagyon hasonló módon kezeli. Az a különbség, hogy az esemény üzenetet nem kell lenyugtázni és az üzenet nem jelenik meg a kijelzőn amikor az esemény bekövetkezik (az aktív események külön megjeleníthetők egy beépített funkció segítségével). Az esemény és hibaüzenetek bekövetkezésének és megszűnésének időpontját az OP regisztrálja. Ez később egy funkcióképernyő használatával visszanézhető. Ha a hiba nyugtázása után a hibajelzés még fennáll (azaz ha az üzenet megjelenését kiváltó esemény ill. bit még aktív), akkor az OP előlapján a piros jelzés folyamatos fénnyel világít mindaddig, amíg minden hibajelzés meg nem szűnik. Ha a hiba nyugtázásáig több hiba is bekövetkezett, a kijelzőn az előző hibanyugtázás után legelőször bekövetkezett hibaüzenet látható a hibajelző ablak első sorában (OP7 esetén egyszerre csak egy üzenet látható, a legelőször bekövetkezett hiba szövege villog a kijelzőn). Annál a panelnál, amelyiknél az üzenetnek prioritása is van, a magasabb prioritású üzenet előre jön a kijelzőn. Az ACK megnyomásával az üzenet eltűnik és első helyre kerül a következő üzenet, amit ugyanígy lehet nyugtázni. OP7-nél nyugtázáskor megjelenik az az üzenet amelyikhez tartozó hiba az első után következett be, majd a harmadik, és így tovább, amíg minden új (nyugtázatlan) hibát le nem nyugtáztunk az ACK gombbal. Ha a hiba nyugtázva van, de még van aktív hibajelzés, akkor a fennálló hibákat meg lehet nézni. OP7-nél az ESC gomb megnyomásával. Az ESC gomb először esetleg visszavisz az előző képre és csak utána a hibaüzenetekhez/eseményekhez. Ha egynél több hibajelzés aktív, akkor ezen a hibakijelző képernyőn a le/fel gombokkal lehet lapozni az üzenetek között. OP7/OP27-nél a fennálló hibákat egy beépített funkció segítségével lehet megjeleníteni (lásd alább). A ProTool-ban a hibaüzeneteket a Messages listában találjuk. Innen két út vezet tovább: Alarm messages és Event messages. Azaz a hibaüzenetek és az esemény üzenetek. Mindkettő egy hosszú listához vezet, ahol egy bejegyzés egy üzenetnek felel meg: Minden üzenethez hozzá van rendelve egy bit a PLC-ben. Ha a bit értéke =1, akkor a hozzá tartozó üzenet aktív. Az üzenetek és bitek egymáshoz rendelése egy-egy területmutató segítségével történik. A területmutató neve Alarm Messages és Event Messages. A hibaüzenetek és esemény üzenetek területmutatójának beállítására szolgáló ablak teljesen 65

66 egyforma. A képen a hibaüzenetek bitjeire hivatkozó Alarm messages területmutató properties ablaka látható: Mindkettőnél egy word-ökből álló memóriaterületet kell meghatározni: Range: A memóriaterület amin az alarm/event bitek vannak. S7 PLC-nél ez M (merker) vagy DB (adatblokk) lehet. Alatta az alarm vagy event adatterület kezdőcíme. M beállításnál MW (merker word címe), DB beállításnál DB (adatblokk száma) és DBW (adat word címe a blokkon belül). Length [Words]: Az alarm (event) terület mérete a word-ök számával kifejezve. Mivel az itt megadott terület minden egyes bitjéhez tartozni fog egy üzenet, legkevesebb 16 üzenet számára lehet területet foglalni. Természetesen nem kötelező kihasználni mind a 16-ot (vagy pontosan a 16 többszörösét), de a terület le lesz foglalva az üzenetek számára, vagyis az itt megadott terület egyetlen egy bitje sem használható más célra, még akkor sem, ha némelyik alarm vagy event bitet nem használjuk fel üzenet kijelzéséhez. A legnagyobb szám amit itt meg lehet adni 256 (ez elméletileg 256*16, azaz 4096 hiba, és 4096 esemény üzenet használatát teszi lehetővé). A maximálisan kezelhető üzenetek számát azonban az OP is korlátozza (OP7nél pl. 500, OP27-nél és OP270-nél 2000). Acquistion cycle [s]: Az OP ilyen gyakorisággal kérdezi le az esemény illetve hibaüzenetek területét. Mindig letölti a teljes területet és megvizsgálja, hogy az előző letöltés óta valamelyik bit megváltozott-e. Ha igen, akkor annak megfelelően jár el (ha 0>1 változás történt, megjeleníti az üzenetet, bejegyzi a log-ba, stb). Fontos, hogy egy hibaüzenetet vagy esemény üzenetet az OP csak akkor fog megjeleníteni (illetve regisztrálni) ha az üzenetet kiváltó bit a PLC-ben legalább annyi időre megváltozik, amekkora az Acquistion cycle értéke! Az üzenetekhez rendelt bitek számát lehetőleg úgy kell meghatározni, hogy legyen tartalék bőven, ami megkönnyíti a későbbi bővítést, de a kihasználtnál sokkal nagyobb terület lefoglalása (pl. Annak többszöröse) fölöslegesen terheli a PLC és az OP közötti kommunikációs csatornát (ez esetleg megnövekedett válaszidőket eredményezhet, illetve ha a buszon egyéb eszköz is van, a busz terhelése hatással van azok elérésére is). Mint látható az alarm és event területek csak egybefüggőek lehetnek. Továbbá a területek sem 66

67 egymást, sem más területmutatók által lefedett területekbe nem lóghatnak bele (nem lehet átfedés) egy PLC-ben. Ha ilyen átfedés jön létre, arra a ProTool figyelmeztet amikor a területmutató paramétereit beállítjuk. Az üzenetekehez rendelt bit terület és az üzenetek összefüggését az alábbi példa mutatja. A példa szerint az Alarm message areapointer-nek MW100 van beállítva. M100.0 M100.7 Az üzenet száma MW100 MW MW M M103.0 M M106.0 M107.7 M106.7 Az első (1-es) üzenet tehát az MW100 0-ás bitje lesz, a 2-es üzenet az 1-es bitje, stb (lásd az ábrát). Mivel a byte-ok sorrendje a word-ön belül minden esetben fordított, azaz a kisebb helyértékű 8 bitet (0-7 bitek) a magasabb című byte tartalmazza, a nagyobb helyértékű biteket (8-15) pedig a word alacsonyabb című byte-ja, az MW100 0-ás bitje az M101.0 címen elérhető bit lesz. Ebben a keveredésben segít kiigazodni a ProTool üzenetszerkesztője, mivel az ablak alsó szélén pontosan jelzi annak az alarm vagy event bitnek a bit címét amelyik üzenetnél a kurzor áll: Ha alarm/event területnek adatblokkot adtunk meg, akkor a cím kiírása annak megfelelően módosul. Nem kell tehát számolgatni, hogy melyik üzenethez melyik bit tartozik. Ha nincs még megadva az üzenet területmutatója, vagy átlépjük annak határát, akkor itt a No areapointer there üzenet olvasható. Az üzenet szerkesztőben lehet az üzenetekhez magyarázó (help) szöveget is írni. Ehhez válasszuk ki a View menü Help Texts menüpontját (vagy nyomjunk meg Ctrl-H gombokat). A szerkesztő átvált a help szövegek szerkesztésére. Minden üzenethez lehet help szöveget írni, de nem kötelező. Ha olyan hibaüzenet van a kijelzőn, amelyikhez tartozik segítő szöveg, akkor a panel HELP gombja melletti jelzés világít. Ha ilyenkor a kezelő megnyomja a HELP gombot, akkor a kijelzőn megjelenik az üzenethez tartózó magyarázó szöveg. 67

68 Üzenetek tulajdonsága Amikor megnyitjuk az üzenetszerkesztőt a ProTool-ban, akkor az alábbihoz hasonló attributes ablak jelenik meg. Az ablak tartalma függ az OP típusától. Priority ACK OP7 esemény és hibaüzeneteihez prioritás rendelhető. A magasabb prioritású üzenetek az alacsonyabb prioritásúak előtt jelennek meg ha egyszerre több üzenet is bekövetkezik, Azaz ha egy alacsony prioritású üzenet következik be, majd utána egy magasabb prioritású, akkor a kijelzőre (előre) a később jövő magasabb prioritású üzenet kerül. A prioritások alapján az üzenetnaplók szűrhetők is. Lehetőség van csak egy megadott fontosságú (prioritású) üzenetlista megjelenítésére vagy kinyomtatására (lásd az üzenetkezelő funkciókat). A prioritások mellett némelyik operátorpanel lehetőséget biztosít az üzenetek csoportokba rendezésére (ACK). A csoportok szerinti szűrés is lehetséges egy-egy üzenet napló megjelenítésekor, de mód van a hibaüzenetek csoportos nyugtázására is. Port/Relay Az OP27 operátorpanel rendelkezik egy relével és 8 ún. porttal. A port mezőbe beírt számú portot az OP aktiválja, amikor az üzenet aktív lesz. Ez a szám 0-8 lehet. A Relay egy kapcsoló, amivel bekapcsolható az OP reléje annál az üzenetnél, amelyiknél ezt a kapcsolót bekapcsoljuk. A relékontaktus pl. Valamilyen jelzésre használható fel. Mindkét opció függetlenül állítható minden üzenetnél. Print Ha a ProTool System/Messages/Settings menüjében a Printout kapcsoló be van kapcsolva, akkor az OP minden olyan üzenetet kinyomtat amikor az bekövetkezik, megszűnik vagy lenyugtázzák, amelyiknél a print kapcsolót bekapcsoljuk. Functions (OP270) Üzenetekhez funkciót lehet hozzárendelni. A funkció végrehajtása több, az üzenethez köthető eseménnyel indítható. Ezek: Message Arrives: Amikor az üzenet megérkezik Message departs: Amikor az üzenet inaktív lesz (megszűnik) Message Acknowledged: Amikor az üzenetet lenyugtázzák Edit Message: Amikor a kezelő az üzenet kiválasztása után megnyomja a message view objektum Edit gombját Üzenetek naplózása Az üzenetek kezeléséhez hozzátartozik a naplózás. Ez egy beépített funkció. A napló egy lista, amibe időbélyegzővel ellátott bejegyzések kerülnek. Szintén beépített funkció teszi lehetővé ennek a listának a megjelenítését és törlését. A hibaüzenetekkel kapcsolatban három, az eseményekkel kapcsolatban két esetben keletkezik bejegyzés: Hibaüzeneteknél: Amikor az üzenethez tartozó bit 0->1 átmenete bekövetkezik és az üzenet megjelenik Amikor a hibaüzenetet a kezelő (vagy a PLC) nyugtázza Amikor az üzenethez tartozó bit 1->0 átmenete bekövetkezik, vagyis az üzenetet kiváltó ok megszűnik Esemény üzeneteknél nincs nyugtázás, ezért ilyen bejegyzés nem keletkezik az eseménynaplóba. Az OP csak véges számú üzenet tárolására képes. Ezért ha a tároló megtelik és újabb üzenet 68

69 érkezik, akkor a legrégebbi bejegyzés a lista végéről törlődik (mindig a legrégebben érkezett üzenet törlődik, attól függetlenül, hogy a kijelzés sorrendje hogyan van beállítva). A naplók és az üzenetkezelő funkciók: OP7: A legegyszerűbb, ha valamelyik nyomógombhoz rendeljük hozzá a hibanapló megjelenítését végző funkciót, pl. Úgy, hogy a képernyő szerkesztőben egy funkciógomb beállításainál a Functions fülön a Select Funtion Screen funkciót választjuk, és Screen Name-nek a Display alarm buffer-t választjuk (eseménylistához pedig a Display EM buffer-t). Az üzenetkezelésre vonatkozó további lehetőségek a funkciók között: AM Overflow warning, EM Overflow warning A napló tárolására szolgáló memóriaterület fogyására figyelmeztető üzenet megjelenítését kapcsolja ki/be. Ha be van kapcsolva, akkor ha a hibanaplóban (AM) vagy az esemény naplóban (EM) fogy a bejegyzések számára fenntartott hely, akkor egy figyelmeztető üzenetet jelenít meg, ha a szabad memóriaterület mérete a ProTool-ban, a System/Messages/Settings... menün keresztül megadott mérték alá csökken. A küszöböt a teljes memória %-ában kell megadni. A szintén itt található kapcsolókkal lehet beállítani, hogy alapértelmezés szerint az OP figyelmeztessen-e a memória fogyására vagy ne. A funkcióval működés közben kapcsolható át ez a beállítás a kezelő által külön az esemény, külön a hibanapló figyelésére. Ha a napló megtelik, akkor az újabb üzenet érkezésekor törlődik a legrégebben bejegyzett üzenet. Delete AM buffer, Delete EM buffer A hibanapló (AM buffer) és az eseménynapló (EM buffer) tartalma törölhető ezzel a két funkcióval. Display S7 diagnostics buffer Ez a funkció egy speciális hibanaplót jelenít meg, ami az S7 PLC diagnosztikai üzeneteit tartalmazza. Hibakeresésnél hasznos, az S7 PLC minden rendszerüzenete megjeleníthető visszamenőleg idővel és dátummal. Sajnos az értelmezéséhez szükség van a diagnosztikai üzenetek listájára, mert az OP7 csak az üzenet számát jeleníti meg. Display system message buffer Megjeleníti az OP hibaüzenetek naplóját. Display text of AMs, Display text of EMs 69

70 Kilistázható az összes OP-ban konfigurált hibaüzenet (AM) és esemény üzenet (EM) a számukkal együtt. Display total number of AMs, Display total number of EMs A jelenleg is aktív hibák (AMs) és események (EMs) számát jeleníti meg. First/Last AM Felcseréli a hibaüzenet bejegyzések sorrendjét Az alarm lista megjelenése a következő: 1: A hibacsoport : A hibajelzések csoportosíthatóak maximum 4 csoportba (pl. fontosságuk vagy a vezérelt gép részegységeivel való kapcsolatuk szerint). A csoportosítás jelentősége az, hogy az OP lehetőséget biztosít a hibacsoportok kívülről (PLC-ből) egyszerre történő nyugtázásra. 2: A hibaüzenet száma: Az üzenet száma jelöli, hogy a naplóbejegyzés melyik üzenetre vonatkozik. Mivel az üzenet szövege itt nem fér el, csak egy számmal hivatkozik rá. A hiba azonosításához tehát szükség van egy listára, ami felsorolja az összes üzenet szövegét és a hozzá tartozó számot. 3: J, M, E jelzések A hibaüzenet száma után egy J, M, vagy E betűjelzés látható. Ez jelzi, hogy a naplóbejegyzés adott számú hibája, amire a dátum vonatkozik ekkor érkezett (J), ekkor lett elfogadva (E), vagy ekkor szűnt meg (M). Ezek a betűjelzések a ProTool System/Messages/Settings menüjében tetszés szerint módosítható. 4: Dátum és idő A dátum formája: nap.hónap.év óra:perc:másodperc A bejegyzés időpontja másodperc pontossággal. A naplóban lévő bejegyzések sorrendje konfigurálható a ProTool System/Messages/Settings menüjében. Az event lista megjelenése hasonló az alarm listához, de nincsenek üzenet csoportok és az alarm listában nincs az üzenet elfogadására vonatkozó bejegyzés, mert az esemény üzeneteket nem kell nyugtázni. OP27: A napló OP7-hez hasonlóan szintén egy funkcióval jeleníthető meg, ami pl. Funkciógombhoz rendelhető hozzá. OP27 esetén a funkciót Messages csoportban találjuk, neve Display Alarms. Itt ugyanaz a funkció szolgál a fennálló események/hibák és a napló (visszamenőleges) megjelenítésre. A funkció paramétere dönti el milyen lista lesz látható. A funkció paraméterének Buffer-t kell megadni a hibanapló kijelzéséhez. Eseménynaplót pedig a Display Events funkció jeleníti meg, szintén a Buffer paraméterrel. 70

71 Ha a Display Alarms vagy Display Events paraméterének nem Buffer-t állítunk be, hanem Page-et, akkor napló helyett egy olyan listát kapunk, amelyikben az aktuálisan fennálló hibák és események vannak (tehát amelyikhez tartozó bit 1 állapotban van). A listából eltűnik az az esemény vagy hibajelzés, amelyik bitje törlődik. Ha nincs hibajelzés vagy folyamatban lévő esemény, akkor ezek a listák természetesen üresek. A funkciók paramétereinek felsorolásánál a paraméter neve előtt szögletes zárójelben jelzett szám az az értek, aminek a funkciója megegyezik a paraméter funkciójával, amikor a paraméter nem szöveges konstanssal van megadva, hanem értékkel vagy egy címke hivatkozással. Az üzenetkezelésre vonatkozó további lehetőségek a funkciók között: Alarms - Delete Buffer, Events Delete Buffer A hibanapló (Alarms) és az eseménynapló (Messages) tartalma törölhető ezzel a két funkcióval. Alarms Display First/Last A fennálló hibák listájának sorbarendezését állítja: legfelül a legkésőbbi (last) vagy legfelül a legkorábbi (first) elrendezés között. A paraméternek három beállítása van: [1] First: a legkorábban érkezett [0] Last: a legkésőbb érkezett látható [-1] Toggle: Az elrendezést felcseréli (ellentétesre váltja) Buffer Overflow A napló tárolására szolgáló memóriaterület fogyására figyelmeztető üzenet megjelenítését kapcsolja ki/be. Ha be van kapcsolva, akkor ha a hibanaplóban vagy az esemény naplóban fogy a bejegyzések számára fenntartott hely, egy figyelmeztető üzenetet jelenít meg, ha a napló számára fenntartott szabad memóriaterület mérete a System/Messages/Settings... menün keresztül beállított memóriamennyiség alá csökken. A küszöböt a teljes memória %-ában kell megadni. A szintén itt található kapcsolókkal lehet beállítani, hogy alapértelmezés szerint az OP figyelmeztessen-e a memória fogyására vagy ne. A funkcióval működés közben kapcsolható át ez a beállítás, ami mindkét naplótípusra egyszerre hatásos. A paraméterben megadható a figyelmeztetés: [0] Off: kikapcsolása 71

72 [1] On: bekapcsolása [-1] Toggle: átváltása Display Messages A hibák és események listája és az eseménynaplók a Display Messages funkcióval is megjeleníthető. A funkciónak két paramétere van. Message Type: [0] Alarm messages : hibaüzenetek megjelenítése [1] Event messages : esemény üzenetek megjelenítése Display paraméter: [0] Display message page: az aktív üzenetek megjelenítése [1] Display message bufferi: az üzenet napló megjelenítése [-1] Toggle (page<->buffer): átvált a fennálló és a napló nézet között Message Filters A fennálló események és hibák listájának szűrésére szolgáló funkció. A funkciónak hat paramétere van: Filter: [1] On: szűrő bekapcsolása [0] Off: szűrő kikapcsolása [-1] Toggle: átváltás a szűrő ki és bekapcsolt állapota között Status: Egy címke, amelyik a következő három paraméter hatását kapcsolja ki és be a következő módon. Ez lehetővé teszi, hogy a PLC online, futás közben módosíthatja a szűrés bizonyos kritériumait. A címke által hivatkozott PLC változó 0. bitje bekapcsolja a Priority szűrőt, az 1-es bit az Acknowledgement group szűrőt, a 2-es bit a Diagnostic messages szűrőt. A hivatkozott bitek 1 állapota be, 0 állapota kikapcsolást jelent. A Status-hoz INT típusú címkét lehet beállítani. Priority: Ha a beállított érték 0, minden prioritású üzenetet megjelenít, ha közötti érték, akkor csak a megadott prioritású üzenet és az annál alacsonyabb prioritású üzenet jelenik meg a listában. Acknowledgement group: Ha a beállított érték 0, minden nyugtázási csoporthoz tartozó üzenet megjelenik, ha közé eső érték, akkor csak a megadott értéknek megfelelő csoporthoz tartozó üzenet lesz látható a listában. Diagnostic messages: 0 értékkel megjelenít minden üzenetet, 1 beállítással csak a diagnosztikai üzeneteket. Reserve: Fenntartott. Nem használható Message Log On/Off Engedélyezi vagy letiltja az üzenetek nyomtatását. Ha engedélyezve van, akkor az operátorpanellel összekapcsolt nyomtató minden üzenetet kinyomtat amikor az bekövetkezik. Print Messages Kinyomtatja az összes hiba vagy esemény üzenetet. Hogy melyiket, az a Message Type paraméterrel állítható be. Event Window Megjeleníti vagy elrejti az eseményeket kijelző ablakot. On, Off és Toggle paramétere lehet: On: megjeleníti Off: elrejti Toggle: átvált a megjelenítés és az elrejtés között Print messages with filter1 Üzenetek nyomtatása szűrőfeltételeknek való megfeleltetés szerint. 72

73 Az operátorpanelhez kapcsolt nyomtatón kinyomtatja a funkció paramétereinek megfelelő üzenetek listáját. Mindegyik szűrőfeltétel egy-egy címke alapján alakul ki, így a nyomtatott lista szűrését a PLC program határozhatja meg a címkék által hivatkozott PLC változók beállításával: Message Type: Az üzenet típusa, ami lehet [0] Alarm messages (hibaüzenetek) vagy [1] Event messages (esemény üzenetek). Priority: INT típusú címke. Ha az érték 0, minden prioritású üzenetet nyomtat, ha közötti érték, akkor csak a megadott prioritású üzenet és az annál alacsonyabb prioritású üzeneteket nyomtatja ki. Event: INT típusú címke, aminek az értékét 0-3 tartományban értelmezi: 0: az összes üzenet nyomtatása (ami a többi szűrőfeltételnek megfelel) 1: csak a beérkezett üzenetek nyomtatása 2: csak a már megszűnt üzenetek nyomtatása 3: csak a nyugtázott üzenetek nyomtatása Text: STRING típusú címke. Csak azokat az üzeneteket nyomtatja ki, amelyikben megtalálható a címke által tartalmazott szöveg. Ha a címke üres, akkor mindegyiket nyomtatja amelyik a többi szűrőfeltételnek megfelel. Date: STRING típusú címke. Csak azokat az üzeneteket nyomtatja ki, amelyik a címke által tartalmazott dátum után keletkeztek. Ha a címke üres, akkor mindegyiket nyomtatja amelyik a többi szűrőfeltételnek megfelel. Acknowledgement group: INT típusú címke. Ha az értéke 0, minden nyugtázási csoporthoz tartozó üzenet megjelenik, ha közé eső érték, akkor csak a megadott értéknek megfelelő csoporthoz tartozó üzenet lesz kinyomtatva. Print messages with filter2 A funkció Priority, Event, Text, Date, Acknowledgement group paraméterei megegyeznek a Print messages with filter1 azonos nevű paramétereivel. Ezzel azonban az üzenetek listája nem csak nyomtatóra, hanem file-ba is irányítható. Output medium: INT típusú címke, ami az üzenetlista kimeneti eszközét határozza meg. Ha értéke 0, akkor a kimenet nyomtatóra megy, ha 1, akkor file-ba. A kimenet file-ba küldése csak bizonyos operátorpaneleknél lehetséges! File name: TRING típusú címke, ami a kimenő file nevét tartalmazza. A string tartalma maximum 8 karakter lehet és meg kell felelnie a file név szabályainak (nem tartalmazhat bizonyos írásjeleket, és vezérlő karaktereket). A paraméternek csak akkor van hatása, ha az Output medium paraméter értéke 1 (a kimenet file-ba megy) File Extension: INT típusú címke, ami a file nevének kiterjesztését határozza meg. Értéke tartományba eshet, a számnak megfelelő kiterjesztést kap a file. A paraméternek csak akkor van hatása, ha az Output medium paraméter értéke 1 (a kimenet file-ba megy) Separator: A lista file-ba küldése setén itt meg lehet adni, hogy az oszlopokat milyen karakter válassza el közötti érték adható meg, ami az elválasztó karakter ASCII kódja (pl.:9 tabulátor karakter). A paraméternek csak akkor van hatása, ha az Output medium paraméter értéke 1 (a kimenet file-ba megy) OP270: OP270-nél a napló megjelenítését végző funkciót megint máshogy hívják. A funkciók között a Messages csoportban van, és a hibanapló megjelenítésének funkcióját Show_alarm_message_buffer-nek hívják, az eseménynaplót pedig a Show_event_message_buffer funkció hozza elő. 73

74 A funkciók paramétereinek felsorolásánál a paraméter neve előtt szögletes zárójelben jelzett szám az az értek, aminek a funkciója megegyezik a paraméter funkciójával, amikor a paraméter nem szöveges konstanssal van megadva, hanem értékkel vagy egy címke hivatkozással. Az üzenetkezelésre vonatkozó további lehetőségek a funkciók között: Acknowledge_Message: Üzenetek nyugtázása. Csak azoknál az OP-knál van szükség rá, amelyiken nincs ACK billentyű. Clear_message_buffer Üzenet naplók tartalmának törlése. A funkció paramétere határozza meg hogy melyik üzenet naplót törli: [-1] All_messages: az összes napló tartalmát törli [0] Alarm messages: a hibanaplót törli [1] Event_messages: az üzenetnaplót törli [2] System_messages: a rendszerüzenetek naplóját törli [3] S7_diagnosis_messages: S7 rendszerüzenetek naplóját törli Display_event_message_window Megjeleníti vagy eltünteti a folyamatban lévő eseményeket megjelenítő ablakot: [0] Off: eltünteti az ablakot [1] On: megjeleníti az ablakot [-1] Toggle: vált az elrejtés és megjelenítés között Display_system_message Felhasználó által definiált rendszerüzenet megjelenítése. A funkció megjeleníti a paraméterként megadott konstans szöveget, vagy címke értékét, mint rendszerüzenetet. Ez a funkció jól használható pl. script-ek hibakereséséhez. Paraméterek: String constant: egy fix szöveg Constatnt: fix érték Tag: címke Message_Log_On_Off Engedélyezi vagy letiltja az üzenetek nyomtatását. Ha engedélyezve van, akkor az operátorpanellel összekapcsolt nyomtató minden üzenetet kinyomtat amikor az bekövetkezik. [0] Off: nyomtatás bekapcsolása [1[ On: nyomtatás kikapcsolása [-1] Toggle: átváltás a ki és bekapcsolt állapot között Show_alarm_message_page, Show_event_message_page Az aktív (fenálló) hibaüzenetek és esemény üzenetek megjelenítése. [0] Off: lista bekapcsolása [1[ On: lista kikapcsolása [-1] Toggle: átváltás a ki és bekapcsolt állapot között A naplókat nem csak a fent felsorolt funkciókkal, hanem olyan objektumokon keresztül is meg lehet jeleníteni, amelyek kifejezetten erre a célra készültek. Ezek a message view (üzenetmegjelenítő) funkciók. 74

75 Simple message view A Simple message view objektum üzenetek és naplók egyszerű kijelzésére szolgál, viszonylag kevés lehetőséggel. General fül A Simple message view objektum beállításai között a General fülnél állítható be, hogy milyen üzeneteket jelenítsen meg. Message Events Ha a Display szekcióban a Message Events van kiválasztva, akkor a listában olyan üzenetek jelennek meg, amik valamilyen üzenettel kapcsolatos változásról tájékoztatnak. Pl. Egy hibaüzenet keletkezett, egy hibaüzenetet lenyugtáztak, egy esemény üzenet megszűnt, stb. Ezek a listában mind egy-egy külön bejegyzést produkálnak. Messages Ha a Messages opciót választjuk, akkor csak azok az üzenetek jelennek meg az objektum által, amelyik folyamatban van, azaz az üzenetet kiváltó PLC bit értéke 1. Amikor a bit nulla lesz, a hozzá tartozó üzenet a listából eltűnik. Ha a Message to be ACK kapcsolót bekapcsoljuk, akkor a kezelő ezzel az objektummal is tudja nyugtázni (elfogadni) a benne megjelenő hibaüzeneteket amikor az objektum ki van választva. Columns fül 75

76 Az üzenetmegjelenítés ablak oszlopainak ki és bekapcsolása. Number of message: Az üzenet száma Time: Idő, amikor a bejegyzés keletkezett Message Status: Az üzenet állapota (keletkezés, megszűnés, nyugtázás) Message Text: Az üzenet szövege Date: Dátum, amikor a bejegyzés keletkezett Class name: Acknowledgement group: A csoport száma amibe az üzenet tartozik Diagnosable: Diagnosztizálhatóság jelzése PLC (error location): A PLC neve amelyik az üzenetet megjelenését okozta Oldest Message First/Most recent message first Az üzenetek sorrendjét állítja Oldest Message First beállításnál a legrégebbi üzenetek kerülnek a lista tetejére. Most recent message first beállításnál legfelül a legutóbb bekövetkezett üzenet lesz látható. Time accurate to millisecond Ha az üzenet idejének megjelenítése aktív, akkor ezzel a kapcsolóval az idő kiírásának pontossága tizedmásodpercesre állítható. Display fül Lines per message 1 üzenet számára fenntartott sorok száma. Ha minden üzenet csak egy sorban jelenik meg, akkor az objektum egyszerre több üzenetet tud megjeleníteni, de ha sok információs oszlop aktív, akkor az üzenet szövege esetleg nem fér ki egy sorban. Ha egynél nagyobbra van állítva, akkor az első sor az információs oszlopok adatait tartalmazza, amiket a Visible columns beállításnál bekapcsoltunk, a többi sorban jelenik meg az üzenet szövege. Number of visible messages Az egyszerre megjelenő üzenetek száma. Az objektummal kijelzett üzenetek listáját nem lehet gördíteni, így nincs értelme nagyobb számot megadni, mint amennyi üzenet elfér az objektum számára megszabott helyen. 76

77 Egy simple message view objektum képe: Message view Összetettebb üzenetmegjelenítő objektum. Mivel a Simple message view hasonló beállításokkal rendelkezik, itt csak azok a lehetőségek vannak leírva amik annál nincsenek. General fül: Diagnosis Buffer From PLC Ha ez a beállítás aktív, akkor az objektum a beállított PLC diagnosztikai üzeneteit jeleníti meg. Ha a buszon több PLC is van és mindegyik diagnosztikai üzeneteinek a megtekintését lehetővé akarjuk tenni, akkor mindegyik PLC-hez le kell rakni egy Message view objektumot, amiket különböző PLC-kre állítunk be. Message Archive Üzenet arhívum. Ha bekapcsoljuk a Message Archive kapcsolót, akkor alatta ki kell választani egy arhívot az arhív listából. A listában minden arhív megjelenik, de közülük csak üzenet típusú arhív választható ki (vannak olyan arhívumok, amibe nem üzenetek, hanem címkék értékeit menti a panel). Ilyen beállítás mellett az OP a kiválasztott arhívum tartalmát jeleníti meg. Az arhívum egy elmentett (pl. File-ba mentett) üzenet napló, aminek a megtekintését ez a funkció teszi lehetővé. Az arhív file-ban (vagy hálózaton) kerül tárolásra. Az OP-n az üzenetek naplója törlődik amikor megszűnik a panel tápfeszültsége, az arhívum tartalma megmarad. Továbbá (az arhívum beállításaitól függően) sokkal több üzenet visszakereshető benne. Control Tag for Display Area Egy 8 byte-os DATE AND TIME típusú címkét lehet beállítani Control tag-nek. Amikor ennek a címkének a tartalma megváltozik, akkor a message view objektum megkeresi a címke tartalmának megfelelő dátum és időbejegyzést, és a lista látható részét oda pozicionálja. Ha nincs a címkében lévő időnek megfelelő bejegyzés, akkor az ahhoz legközelebbi bejegyzést hozza a lista elejére. Kézenfekvő a message view objektum mellé egy input mezőben beállíthatóvá tenni a 77

78 Cotrol tag-nek megadott címkét. Így az input mezőbe beírt időt meg lehet keresni a listában. Különösen hasznos üzenet arhívumokat megjelenítő objektumnál, tekintve hogy a bejegyzések száma ott igen nagy lehet. Column fül Az üzeneteket megjelenítő lista oszlopainak beállítása. Visible Columns A lista elemei elé tett pipával az adott oszlop megjelenítése bekapcsolható: Number of Message: Time: Nessage Status: Message Text: Date: Class name: Az üzenet száma Időbejegyzést Állapot (nyugtázva/érkezett/megszűnt) Üzenet szövege Dátum Üzenet osztály (hiba, esemény, rendszer, S7) Egy keskeny oszlopban jelzi az üzenet fajtáját:!: hibajelzés (alarm) üres: esemény üzenet (event) $: OP rendszer üzenet S7: S7 PLC diag. üzenet Nyugtázási csoport Diagnosztizálhatóság A PLC neve amelyik az üzenetet küldte Acknowledgement Group: Diagnosable: PLC (error location): Headings A fejlécek megjelenítése kapcsolható ki/be Column Order Variable Ha be van kapcsolva és az OP-hoz csatlakozik egér, akkor az oszlopok sorrendje átrendezhető úgy, hogy az oszlop fejlécén lenyomjuk a bal egérgombot és nyomva tartva az oszlopot a kívánt helyre vontatjuk vízszintesen. A gomb felengedésekor az elhúzott oszlopot a gomb elengedésének helyére teszi. Sorting of each column possib. Ha be van kapcsolva, akkor az OP-ra kapcsolt egérrel az idő vagy a dátum fejlécére kattintva megváltoztatható a lista sorba rendezése. Text across columns Ezzel az opcióval az üzenetek szövege (ha a Visible Columns listában a Message Text aktív) külön sorban íródik ki. Azaz minden üzenethez tartozik egy-egy oszlop, amelyeknek a megjelenítését 78

79 Visible Columns listában bekapcsoltunk, és egy teljes sor, az oszlopokhoz tartozó adatok alatt, ami csak az üzenet szövegét mutatja: Ha kikapcsoljuk ezt az opciót, akkor az üzenet minden eleme egy sorban látható, az üzenet szövege egy külön oszlopot kap: Mivel azonban az üzenetek teljes szövege így valószínűleg nem fér ki a számára fenntartott oszlopszélességbe, ha kiválasztunk egy csonkított üzenetet a listából, akkor az átmenetileg két sorban jelenik meg, így az üzenetszöveg teljes egészében láthatóvá válik. Time Accurate to Milliseconds Az idő megjelenítésének pontosságát lehet vele századmásodpercre növelni. Ha ki van kapcsolva, akkor az időt csak óra:perc:másodperc formában jeleníti meg a listában. A Display fül Az üzenetlista megjelenítésével kapcsolatos általános beállításokat tartalmazza. Horizontal Scroll Bar Vízszintes gördítősáv megjelenítését kapcsolja ki/be. Vízszintes gördítősáv akkor jelenhet meg a Message View objektumon, amikor a látható szélességnél a lista tényleges szélességénél nagyobb. A gördítősáv segítségével a lista vízszintesen gördíthető, így megjelenik a kitakart rész. Vertical Scroll Bar Függőleges gördítősáv ki és bekapcsolása. Ha a lista hosszabb mint amennyit az objektum egyszerre meg tud jeleníteni, és ez 79

80 az opció be van kapcsolva, akkor megjelenik a gördítősáv. Ennek segítségével a lista görgethető. Figyelem! Ha a függőleges gördítősávot kikapcsoljuk, akkor csak a lista első néhány bejegyzése jeleníthető meg (amennyi kifér), nem lesz mód a lista lapozására. Gridlines Függőleges és vízszintes elválasztó vonalakat kirajzolását kapcsolja ki és be. Help, Ack, Edit Button Három nyomógombot lehet ki be kapcsolni, amelyek a listamegjelenítő objektum alsó részén jelennek meg. A nyomógombok hatása a kiválasztott üzenetre vonatkozik. Az ACK segítségével az üzenet nyugtázható. HELP (súgó) megjeleníti az üzenethez tartozó help szöveget, ha írtunk az üzenethez help szöveget. Edit (szerkesztés) nyomógomb pedig aktiválja az üzenet Edit Message eseményét. Ha ehhez az eseményhez hozzárendeltünk valamilyen funkciót az adott üzenetnél, akkor a nyomógomb megnyomásával az végrehajtásra kerül. Multiline display Lines per message: Egy üzenethez tartozó sorok száma. Minden üzenet számára ennyi sor lesz fenntartva a listában. Size Mode A Size to fit kapcsoló bekapcsolásával a Message View objektum méretezése automatikus lesz. A mérete akkora lesz, amekkora szükséges a Visible messagesnél megadott számú üzenet megjelenítéséhez. Ilyenkor az objektum méretét a ProTool-ban nem tudjuk megváltoztatni (csak a helyét). Üzenetek beállításai Az üzenetekkel kapcsolatos alapbeállításokat a ProTool System/Messages/Settings... menüben találjuk. A beállítási lehetőségeket tartalmazó ablak megjelenése függ attól, hogy az éppen betöltött projectbe milyen fajta OP-t konfiguráltunk. A kép OP270-nél megjelenő beállításokat mutatja. Alarm messages Az üzenetek megjelenésének sorrendje: First: Korábbi elől 80

81 Last: Későbbi elöl Printout Az üzenetek nyomtatásának ki és bekapcsolása (feltéve hogy az OP-hoz megfelelő nyomtató csatlakozik és az be is van állítva a System/Printer/Settings... menüben. Language Ebben mezőben lehet megadni, hogy a Character/Titles szekcióban lévő nyelv specifikus beállítások melyik nyelv szerinti szövegeit szerkesztjük Active Az üzenet listában az üzenet megérkezését jelző betű Cleared Az üzenet listában az üzenetet kiváltó állapot megszűnését jelző betű Acknowledged Az üzenet listában az üzenet nyugtázását jelző betű Az Active, Cleared és Acknowledged jelzések az üzeneteket megjelenítő ablakban a Message Status oszlopban jelenik meg. Ack Group Az üzenetlistában az üzenetek csoportját jelölő rövidítés Event Messages: Window Az ablak fejlécén megjelenő szöveg, amelyiket a Display_event_message_window funkció jeleníti meg. (OP27-nél nincs) Event Messages: Page A fennáló eseményeket megjelenítő ablak fejlécének szövege, amelyiket a Show_event_message_page funkció jeleníti meg. (OP27-nél Display Events funkció, page paraméterrel) Event Messages: Buffer Az eseménynaplót megjelenítő ablak fejlécének szövege, amelyiket a Show_event_message_buffer funkció jeleníti meg. (OP27-nél Display Events funkció, buffer paraméterrel) Alarm Messages: Window A hibaüzeneteket megjelenítő ablak fejlécének szövege, ami a hiba bekövetkezésekor jelenik meg. (OP27-nél nincs) Alarm Messages: Page A fennálló hibákat felsoroló ablak fejlécének szövege, amit a Show_alarm_message_page funkció jelenít meg. (OP27-nél Display Alarms funkció, page paraméterrel) Alarm Messages: Buffer A hibanapló ablakát megjelenítő ablak fejlécének szövege amit a Show_alarm_message_buffer funkció jelenít meg. (OP27-nél Display Alarms funkció, buffer paraméterrel) System messages: Window Az OP rendszerüzeneteit megjelenítő ablak fejlécének szövege. (OP27-nél nincs) A Language átváltásával az ablakok fejlécének szövegeit minden konfigurált nyelvhez különkülön megadhatjuk. Message Procedure Annak módját határozza meg, hogy az OP-hoz hogyan jutnak el a PLC-ből az üzenetek. Message bit a hagyományos módszer, amikor az OP ciklikusan olvassa az alarm messages és event messages területmutatókkal megadott PLC adatterületet, melyik minden bitjéhez egy üzenetet rendel. A módszer nem igényel külön programozást a PLC-ben, az egyes üzenetek megjelenítéséhez csak 1-be kell billenteni az üzenethez tartozó bitet, majd 0-ba ha az ok megszűnt. Cserébe azonban az OP a folyamatos lekérdezésekkel terheli az OP és a PLC közötti kommunikációs vonalat. Az Alarm_S használatakor a PLC kezdeményezi az üzenet elküldését egy speciális eljárással, amit csak S7 300/400 PLC-k támogatnak az SFC17 és SFC18 rendszerhívásokon keresztül. 81

82 Archives (Arhívumok) Az arhívumok kezelésének logikája a következő: Először létre kell hozni az arhívok vázát. Ez gyakorlatilag magához a file-hoz köthető, amibe majd az arhívba beleirányított változók, vagy üzenetek kiíródnak. Egy-egy ilyen vázba tehát több változó vagy üzenetfajta is beleirányítható, amelyek mind ugyanabba a file-ba íródnak az adott arhív beállításainak megfelelő egyéb feltételek szerint. Hogy az arhívumba mikor kerüljön be egy bejegyzés az a címke arhválásra vonatkozó beállításaitól függ, vagyis több címke különböző időben és feltételek szerint írható ugyanabba az arhívba. (Üzenet arhív esetén a bejegyzés az üzenet megérkezésekor történik) Az arhívumnak két fajtája lehet, üzenet arhívum és címke (TAG) arhívum. Az előbbi üzenetek, az utóbbi címke értékek tárolására (mentésére) való. Az arhívum általános beállításai: Data Source: Tags Az arhívum TAG arhívum lesz Messages: Az arhívum üzenet arhívum lesz A Behavior on restart két lehetőséget tartogat arra az esetre, amikor a panel újraindul: Reset Archive: Minden indulásnál törli az arhívumot és üres arhívumba kezdi meg az üzenetek rögzítését. Append To Existing Data In Archive: Az arhívumot tartalmazó file korábbi tartalma megmarad, az új bejegyzések a meglévő bejegyzések után íródnak bele az arhívumba. Start Archiving Automatically Ha be van kapcsolva ez az opció, akkor az arhiválást a panel indulás után automatikusan elkezdi. Kikapcsolt állapot esetén az arhiválást a Start_archiving funkció meghívásával lehet elindítani. A beállítások ablak Settings fülénél beállítható az arhív file néhány további jellemzője: 82

83 Storage Location Média, ahova az arhívumot írja (CSV file vagy adatbázis) Path Name Az útvonal ahova az az arhívum kerül Size Méretkorlát a bejegyzések számával megadva. Amikor a bejegyzések száma eléri ezt a számot, az arhívum telinek tekintendő. A beállítás mellett látható, hogy a megadott számú bejegyzéskorláttal milyen méretű file-ra lehet számítani. Egy min-max méretpárt látunk, mert az arhív file tényleges mérete függ az üzenetszövegek hosszától, és hogy milyen üzenetek kerülnek az arhívumba. Behavior When Archive Full Teendők, amikor az arhívum megtelik: FIFO Buffer Az arhív First In First Out tárolóként funkcionál. Vagyis ha megtelik, akkor az érkező legújabb üzenet törli az arhívum legrégebben bejegyzett üzenetét Automatically Create Sequence Archive Sorozat létrehozása. Amikor az arhívum megtelik, létrehoz egy új file-t és a rögzítést abban folytatja. Itt megadható az is, hogy hány darab file-t hozzon létre. Amikor a megadott számú file már létrejött és az utolsó file is megtelt, akkor a legelső file tartalmát törli és abban folytatja az arhiválást. Output System Message When xx% Amikor az arhívum telítettsége eléri a megadott százalékot, akkor az OP küld egy rendszer üzenetet: Ha az arhívumot nem üríti ki valamilyen funkció mielőtt teljesen megtelik, akkor az újonnan jött üzenetek elvesznek. Trigger function Az arhív megtelésekor egy a Functions fülnél beállított funkciót indít el. Az arhívumot tartalmazó file az archives listában létrehozott bejegyzés nevét kapja. A név végéhez hozzátesz egy sorszámot. Automatically Create Sequence Archive beállítás mellett ezt a számot növeli minden újabb arhív file létrehozásakor. 83

84 Üzenet arhívumok Az OP az üzenetnaplókat memóriában tartja, ezért a tápfeszültség kimaradásakor a napló elvész. OP270-nél (és a többi windows bázisú panelnál) az üzeneteket arhiválni lehet. Az üzenet arhívum file-ba íródik, így tartalma megmarad. Az üzenet arhívum megvalósításához létre kell hozni egy új elemet az archives listában. Ha General / Data source Messages beállítású, akkor az arhív üzenet arhívum lesz, vagyis üzeneteket fog arhiválni. Ha az Archive message text and error location kapcsoló be van kapcsolva, akkor az arhívba az üzenetnek nem csak a száma, hanem a szövege és az üzenetet küldő PLC neve is belekerül. CSV típusú szöveges file jön létre, amit pl. táblázatkezelőbe könnyen beimportálhatunk. A CSV üzenet arhív formája: pontosvesszővel elválasztott értéksorok. 84

85 TAG arhívumok Ha egy PLC változó (vagy OP belső változó) tartalmát akarjuk file-ba írni, akkor egy TAG arhívot kell létrehozni az archives listában: Az általános beállítások között (Genereal fül) a Tags beállítást kell választani. A Behavior on Restart és a Settings fülön elvégezhető beállítások hatása azonos az üzenet arhívoknál tárgyaltakkal (lásd feljebb). Ezzel az arhívum kész. Azt hogy milyen változók tartalmát akarjuk arhiválni, a TAG-ek között kell megadni, azok tulajdonságainál. Nyissuk meg annak a TAG-nek a properties ablakát, amelyiket arhiválni szeretnénk, és váltsunk az Archive fülre. Az Archive: mezőben a már létező arhívok közül választhatunk egyet. A választás után azonnal megjelenik alatta az arhív típusa (file/message) az adathordozó (file/database) és a file útvonala. Ez megkönnyíti a választást. A Trigger szekcióban állítható be, hogy ennek a változónak a tartalmát (amelyiknek a tulajdonságait 85

86 éppen állítjuk) mikor írja bele az arhívba. Alapvetően két választásunk van: Cyclically Ciklikusan írja megadott időközönként. A gyakoriságot másodpercben lehet megadni After Every Change Miután a változó tartalma megváltozik A Tolerance Range gomb megnyomásával az arhívba írás feltételeit tovább finomíthatjuk: Itt egy értéktartományt lehet megadni. Az Upper Value lesz a tartomány felső határértéke, a Lower Value az alsó határértéke. Archiving If Value Outer: Arhivál, ha a TAG értéke a fentebb megadott tartományon kívül van Inner: Arhivál, ha a TAG értéke a fentebb megadott tartományon belül van A tartomány határértékeit megadhatjuk fix értékkel is, (konstanssal) de lehet másik címke is, így az arhivlás feltételét meghatározó tartomány határértékeit működés közben változtatni lehet. Ez a lehetőség jól használható arra, hogy csak akkor mentse a rendszer egy változó értékeit, ha az kritikussá válik. A tolerance range és a trigger feltételnek egyszerre kell teljesülnie az arhiváláshoz. Tehát ha after every change arhiválási módot adtunk meg és a határértéket 0-10 tartományban határoztuk meg, továbbá a tartományon kívüli feltételt választottuk, akkor a címke értéke az arhívumba csak akkor íródik be, ha az érték 0 alatt vagy 10 fölött van ÉS változik. Egy arhívba egyszerre több változó értékét is beleirányíthatjuk. Egyszerűen úgy, hogy egy másik címke tulajdonságai között az Archive fülnél ugyanazt az arhívumot adjuk meg. A másik címke más feltételekkel arhiválható, mivel az arhiválás feltételet a TAG beállítása határozza meg, ami mindegyiknél lehet más és más. A létrehozott CSV file formája a következő: A file létrehozásakor egy fejlécet ír bele, ami azonosítja az adatokat: "VarName";"TimeString";"VarValue";"Validity";"Time_ms" A többi sor, ami a fejléc szerinti adatokat tartalmazza, az alábbi: "MW0";" :31:29";0;1; ,0394 "MD2";" :31:29";0;1; ,2245 "M6.0";" :31:29";0;1; ,2245 "MW0";" :31:30";0;1; ,9722 "MD2";" :31:30";0;1; ,9722 "M6.0";" :31:30";0;1; ,9722 "MW0";" :31:31";0;1; ,

87 "MD2";" :31:31";0;1; ,5463 "M6.0";" :31:31";0;1; ,5463 Az első bejegyzés a változó neve, ami azonos azzal amit a TAG-nek adtunk a tags listában. Ha az arhívba több változót is arhiválunk, akkor a sorok keverve tartalmazzák a változók mentett adatait. Ha a különböző változóknak más-más arhiválási feltétel lett megadva, akkor rendszertelen sorrend alakul ki. Amikor egy TAG arhiválási feltételei teljesülnek, egyszerűen beleírja az arhívba. Az arhívba írt változók típusai is eltérhetnek egymástól. Ha az arhív beállításai olyanok, hogy a panel (vagy a runtime) indulásakor nem törli az arhívumot, akkor induláskor az első változó értékének bejegyzése előtt beír egy ilyen üzenetet: "$RT_OFF$";" :34:23";0;2; ,5787 Ennek segítségével látható lesz hogy a panel vagy a runtime mikor indult újra (a leállás tényét sajnos nem jegyzi be). Képernyők (Screens) A képernyőtartalmak szervezése jelentősen eltér az OP7-nél. Az OP7 képernyői szekciókra vannak osztva. Azaz egy képernyő több részből áll, amely részek között a le/fel nyilakkal, a PLC-vel vagy valamelyik funkciógombbal lehet váltani. Ez a tulajdonság a tárgyalt panelek közül csak az OP7-re jellemző, a többinél minden képernyő egyetlen képből áll. OP7-nél tehát tulajdonképpen képernyő füzérek vannak, melyeket az egymás alatt lévő szekciók alkotnak, amik lényegében önálló képernyőtartalmak, de a le/fel nyíl billentyű funkcionálisan összeköti őket: A le/fel nyilakkal azok között a szekciók között lehet lépkedni, amelyeket kitöltöttünk. Természetesen sok önálló ilyen képernyőfüzér készíthető. Nem feltétlenül szükséges kihasználni egy képernyő egynél több szekcióját, rakhatunk minden képernyőre csak egyetlen képernyőtartalmat is. Mégis célszerű, tekintve hogy az OP7 kijelzőjének mérete erősen korlátozott. A szekciók segítenek áttekinthetővé tenni a kezelést. Minden szekciónál külön funkciót lehet hozzárendelni az F1-F4, K1-K4 funkciógombokhoz. 87

88 Az OP27 és OP270 képernyőtervei önálló lapok. Akárcsak az OP7 szekcióinál, minden képernyőn külön funkciót lehet hozzárendelni a funkciógombokhoz. Itt azonban csak az F jelű gomboknak lehet funkciót adni. A K jelűeknek csak globális érvényességű funkciója lehet. A képernyőkön lehet elhelyezni az objektumokat. Az objektumok választéka nagymértékben függ a választott OP típusától, amire a project készül. OP7-nél, mivel az csak szöveges kijelzésre alkalmas, a statikus szövegen és az input/output mezőkön kívül másfajta objektum nem is használható. Mivel az OP27 már grafikus, a ProTool eszköztára is sokkal több lehetőségeket kínál. A három tárgyalt OP típus közül az OP270 kínálja a legtöbb lehetőséget: A képernyőtartalmak szerkesztése annyiból áll, hogy elhelyezzük a kívánt objektumot a megfelelő helyen. Az objektum az egér bal gombjának nyomva tartásával vontatható a képernyőterületen belül, vagy kiválasztás utána nyíl billentyűkkel is pozicionálható. Amikor új objektumot rakunk le, akkor lerakásakor kinyílik az objektum beállításait mutató properties ablak, ahol a beállítások oldalakra van osztva, melyek között az oldal tetején látható fülekkel lapozhatunk. Az egyes objektumok beállításait és tulajdonságait lásd az objektumok tulajdonságai c. résznél. A szerkesztés megkönnyítésére szolgál néhány ProTool funkció: Keresztreferencia A View/Cross-Reference menüben található funkció egy fa struktúrában megmutatja, hogy az adott képernyőre hol van hivatkozás. (pl. egy címke tartalmának megváltozása meghív egy képernyőcsere funkciót, vagy egy funkciógombhoz van hozzárendelve az adott képernyő megjelenítése, stb.). A kereszthivatkozások listájának megjelenítését nem csak képernyőkre, hanem pl. címkékre 88

89 is alkalmazhatjuk, amivel kiderül, hogy az adott címkét melyik objektum használja. Mivel a ProTool nem enged letörölni egy olyan képernyőt vagy címkét amelyikre valahonnan egy másik objektum vagy funkció hivatkozik, a keresztreferencia megjelenítésével megtudhatjuk a hivatkozás forrását, ha törölni kell. Billentyűzet a képernyőn A ProTool View/Keyboard menüponttal egy billentyűzetet lehet elővarázsolni. Ez a billentyűzet mindig a ProTool-on belüli nemzeti beállításnak megfelelő kiosztású. Több nyelvű project készítésekor hasznos. Segítségével a nemzeti karakterek bevitele is lehetővé válik miközben a windows billentyűzet kiosztása változatlan marad. Nagyítás és raszter View/User interface... menü a nagyítás és raszter megjelenítésének beállításához visz. A nagyítás mértéke állítható be a Zoom mezőben. A nagyítást szerkesztés közben közvetlenül is megváltoztatható a Ctrl-+ és Ctrl-- gombokkal. A Field Grid rácsot jelenít meg a szerkesztőképernyőn az objektumok elhelyezésének megkönnyítésére. Az X és Y mezőben beállítható a rács sűrűsége, a Display mezőben pedig a raszter megjelenése (pont vagy vonal). Koordináták kijelzése A View/Size/Position megjelenít egy kis méretű ablakot: Ha nincs objektum kiválasztva, akkor felül a kurzor pillanatnyi pozíciója látható, ha ki van választva egy vagy több objektum, akkor az objektum bal-felső sarkának koordinátáit mutatja. Ilyenkor alul az objektum vízszintes és függőleges mérete látható. Ez a funkció hasznos, pl. ha több objektumot egy vonalban kell elhelyezni. 89

90 OP27 és OP270 használatakor a System Screen/Keys...-nél a kijelző tulajdonságait lehet beállítani. Továbbá itt lehet a funkcióbillentyűkhöz globális érvényű funkciókat beállítani (OP7-nél itt csak a funkcióbillentyűk beállításait találjuk). Fixed Window: Ha bekapcsoljuk, akkor a képernyő két részre oszlik. A felső rész mindig látható lesz, a különböző képernyők az alsó részen jelennek meg. A fix és a változó rész méretét szabadon állíthatjuk az egérrel vontatva az elválasztóvonalat. Amit a fix részre rakunk, az mindig látható lesz attól függetlenül, hogy melyik képernyő van megjelenítve. Miután megfelelően beállítottuk a fix rész méretét, utólag lehetőleg ne módosítsuk azt, mert ha emiatt csökken az alsó rész mérete, akkor előfordulhat, hogy a már elkészített képernyőkön a csökkenő méret miatt nem férnek el az objektumok. Mivel azok nem lóghatnak túl a képernyő határain, a ProTool elmozgatja őket. Message Indicator: Az aktív hibajelző üzenetek jelzésére szolgáló villogó kék háromszög megjelenítését kapcsolja ki és be. Ha be van kapcsolva, akkor a megadott helyen (egérrel vontatható a kívánt helyre) addig villog, ameddig van aktív hibajelzés, vagy van nyugtázatlan hibajelzés (tehát a hiba nyugtázása után is, ha a hiba még aktív). A villogó jelzés alján egy szám jelzi hogy hány aktív hiba van. Ha a szám nulla, akkor nincs aktív hiba, a jelzés ilyenkor azért látható, mert nem lett lenyugtázva egy vagy több hibajelzés. Message: Alarm Event mess. Az esemény és hibaüzenetek megjelenítését befolyásolja. A beállítási lehetőségek mindkét üzenettípusra vonatkoznak, ezek egy meghatározott számú kombinációja állítható be. Első a hibaüzenetre, a vonalon túli az esemény üzenetre vonatkozik. A beállítási lehetőségek: Window Window Window Line Window Off Line Line Off Off A beállítások jelentése: Window: Az üzenetek egy ablakban jelennek meg. Line: Az üzenetek egy teljes képernyő széles sorban jelennek meg (fejléc nélkül) Off: Az üzenet nem jelenik meg magától Line és Window beállításnál beállítható, hogy az üzenet hol jelenjen meg. Off beállítás mellett nem jelenik meg magától az üzenet, csak akkor ha meghívjuk valamelyik objektummal az aktív üzenetek listáját megjelenítő funkciót, vagy ha kiválasztjuk az üzenetjelző indikátort (ha az be van kapcsolva). Size of Message 90

91 Az üzenetmegjelenítő ablak mérete (sorokban kifejezve). Túl nagy választék nincs, az üzenet ablak egy vagy két soros lehet. A Screen/Keys ablakban az operátorpanel nyomógombjaihoz funkciót lehet hozzárendelni. Hasonlóképpen mint a képernyőszerkesztőben. Azonban a képernyőszerkesztőben gombhoz rendelt funkció csak arra az egy képernyőre vonatkozik, vagyis csak akkor hajtódik végre, amikor az a képernyő van a kijelzőn. Az itt elvégzett hozzárendelés azonban globális érvényű, a kijelzett képernyőtől függetlenül mindig végrehajtódik ha megnyomjuk a gombot. Ha egy gombhoz globális és helyi érvényességű funkciót is hozzárendeltünk és a helyi érvényességű funkcióhoz tartozó kép van a kijelzőn, akkor a gombot megnyomva mindkét funkció végrehajtásra kerül. Ha itt gey funkciógombra kattintunk, a gomb beállításainak párbeszéd ablaka jön elő. Functions fülön végezhető el a funkció hozzárendelése. Az Enable fül Password Level beállítása korlátozza a funkció érvényre jutását. A General fül pedig a funkciógomb visszajelző LED-je állítható be. Bit in Areapointer: Ebben e mezőben kell megadni az adott LED vezérlésére használni kívánt bit számát a LED Assignment területmutató által lefedett adatterületen belül. Minden LED-hez két bit tartozik. A két bit állapotának kombinációja dönti el hogy a LED villog, világít, vagy nem világít. A mező mellett jobbra azonnal meg is jelenik a beállított bit teljes címe. Ha ott egy LED bit already used by Kn szöveg jelenik meg, akkor az a bit egy másik LED-hez már hozzá van rendelve. Ha a No areapointer here felirat jelenik meg, akkor vagy nincs még LED areapointer létrehozva, vagy olyan magas bit szám van beállítva, ami kívül esik a területmutató határán. A LED-hez rendelt két bit funkciója: Bit n+1 Bit n LED funkció 0 0 Kikapcsolva 0 1 Gyorsan villog (kb. 2Hz) 1 0 Lassan villog (kb. 0.5Hz) 1 1 Folyamatosan világít Képernyők beállításai Amikor a szerkesztőben a képernyő egy objektumoktól mentes üres részén vagy a Screens listában egy bejegyzésen jobb egérgomb megnyomása után kiválasztjuk a Properties menüpontot a ProToolban, az adott képernyő beállításait kapjuk egy ablakban. 91

92 A General fülnél találjuk: Name OP7, OP27, OP270 A képernyő neve. Ezt a nevet fogjuk látni a Screens listában és ezt a nevet kell megadni mindenhol, ahol képernyőre kell hivatkozni. Alapértelmezés szerint a képernyőket a ProTool PIC_xx formában nevezi el, ahol xx egy szám. Number OP7, OP27, OP270 A képernyő száma. Amikor újat hozunk létre, mindig kap automatikusan egy szabad sorszámot. Itt megváltoztatható ez a sorszám, de csak olyan szám állítható be amelyik még szabad, mivel nem lehet több képernyőnek ugyanaz a sorszáma. Screen to directory OP7 Ez egy kapcsoló. Ha bekapcsoljuk, akkor ez a képernyő benne lesz abban a listában, amit a Select Screen Directory funkció jelenít meg a kijelzőn vagy a nyomtatón. Background OP27, OP270 A képernyő háttérszínét lehet kiválasztani (alapból ezt mindig fehérre állítja) Start screen OP7, OP27, OP270 Kapcsoló. Ha bekapcsoljuk, akkor az a képernyő jelenik meg elsőként (magától) amelyiknél be van kapcsolva ez az opció. Egyszerre csak egy képernyőt lehet kijelölni induló képernyőnek, ezért ha ezt bekapcsoljuk, akkor a korábban már kijelölt képernyőről leveszi ezt a beállítást (kikapcsolja). Hogy melyik a start screen, azt a Screens lista Start Screen oszlopában látható csillag is jelzi. Return Link OP7 Az állítható be, hogy a visszalépés gombnak (ESC) mi legyen a hatása. A választható lehetőségek: Back: Visszalépés az előző képernyőre Screen Directory: Lista a a képernyőkről. A listából választani lehet Screen: Ugrás egy megadott képernyőre. Ha ez van kiválasztva, akkor alatta megjelennek azok a mezők amik segítségével beállítható a megjelenítendő képernyő és az azon belüli szekció (Entry) és beviteli mező (Field). Message level: Recipe directory: Receptek listája A Help text fülnél a képernyőhöz tartozó segítő szöveget írhatjuk meg (minden kiválasztott nyelven). Képernyőváltás A leggyakrabban használt funkció a képernyőváltás. Segítségével egy esemény hatására egy másik képernyő kerül a kijelzőre. Az esemény lehet pl. egy gomb megnyomása, egy érték megváltozása, egy objektum kiválasztása, stb. A képernyőváltás funkcióval például menüt készíthetünk. A legegyszerűbb esetben a funkciógombokhoz fix képernyőre ugrás funkciót állítunk be, a képernyőre pedig statikus szöveggel felírjuk, hogy melyik funkciógombhoz milyen funkció van hozzárendelve. OP7 példa: Ha a menü választéklistája nem fér el egy oldalon, az OP7 következő képernyőszekciójában lehet folytatni egészen a 99. oldalig. Így a menü lapozható lesz a le/fel gombokkal. OP27 példa: 92

93 OP270 példa: A gombok funkcióját a képernyőn leíró szöveg közönséges szöveg, csak a felhasználó tájékoztatására való, hogy tudja melyik gombhoz milyen funkció tartozik. Bár igazság szerint az OP270-en a statikus szöveg helyett rakhatunk button azaz nyomógomb objektumot is amihez szintén hozzárendeljük a képernyőváltást. Így három módja is lesz egy menüpont kiválasztásának: 1. A funkcióbillentyű megnyomása 2. Ha a panelhez egér is csatlakozik, akkor egérrel a button objektumra kattintással 3. A nyít billentyűkkel kiválasztott button objektumon Enter gomb A button objektum touch típusú, azaz érintő képernyős operátorpaneleknél meg egyenesen kötelező :) A képernyők közötti váltást a gombokhoz rendelt funkciók végzik: OP7-nél: Screens csoport, Select Screen A funkció paraméterei: Screen Name: A képernyő neve amelyikre a funkció átvált. Entry Number: A szekció száma a képernyőn belül Field Number: Beviteli mező száma, amelyik aktív lesz váltás után. Ha nincs az adott szekcióban beviteli mező vagy túl nagy számot adunk meg, akkor ez a paraméter hatástalan OP27-nél: Screens csoport, Select Screen A funkciónak csak egy paramétere van: 93

94 Screen Name: A képernyő neve amelyikre a funkció átvált. OP270-nél: Screens csoport, Select_Screen_Fixed Két paramétere van. A Screen Name itt is a képernyő neve amire a funkció átvált, a Field Number pedig a beviteli mező száma amelyik a cél képernyőn aktív lesz (feltéve hogy van olyan sorszámú). Ezek a funkciók végrehajtáskor egy fix, a funkció paraméterében meghatározott számú képre váltanak át. Ezzel a funkcióval készített menüben a kiválasztásra felhasznált gombokhoz egyenként hozzárendeljük a képernyőváltás funkciót, de más-más képernyőt adunk meg paraméterként. Pl. Ha a fent látható OP27-es példából indulunk ki, és a jelszó kezelése kép száma 5, a dátum és idő kezelésére létrehozott kép a 11-es, a status funkció a 20-as képen van, akkor az F1 gombhoz rendelt Select screen funkciónak az 5-ös képernyő nevét adjuk meg, az F3 gomb Select screen funkciójának a 11-es képernyő nevét, és így tovább. Működés közben az funkciógomb megnyomása kiváltja a hozzá rendelt funkció végrehajtását és az OP átvált a megadott képernyőre. Dinamikus képernyőváltás Dinamikus képernyőváltásról akkor beszélünk, amikor a képet nem a funkció paramétereként megadott fix képre váltjuk át, hanem egy változó tartalma szerintire. Előre tehát nincs meghatározva melyik képre fog váltani, es működés közben derül ki, a változó tartalma alapján. Ezt a lehetőséget használhatjuk arra, hogy a PLC programjában meghatározott számú képernyőre váltson az OP akkor, amikor az OP-n a kezelő megnyom egy gombot, vagy megváltoztat egy értéket, stb. A dinamikus képernyőváltás segítségével készíthetünk olyan funkciót is, amivel a kezelő saját magának állít össze egy menüt. Azaz összeválogatja mely képernyőkre van a leggyakrabban szüksége. A dinamikus képernyőváltásra szolgáló funkciók: OP27: Screens csoport: Dynamic Screen Selection 1 A funkciónak nincs paramétere és csak címkéhez lehet hozzárendelni. Arra a képre vált át, amelyiknek a számát a címke tartalmazza. A képernyőváltás akkor történik meg, amikor az esemény amit beállítottunk a címke Functions beállításánál, bekövetkezik (Data input, vagy Data output). Dynamic Screen Selection 2 A funkciónak egy paramétere van, ahol egy címke nevét kell megadni. A képernyőváltás arra a képre történik, amelyiknek a számát a hivatkozott címke tartalmazza. A címkének karakter (Char) vagy egész (Integer) típusúnak kell lennie. A funkció nem csak címkéhez, nyomógombhoz is hozzárendelhető. OP270: Screens csoport: Select_Screen_Variable Két paramétere van: Tag with screen number, vagyis a címke ami tartalmazza a képernyő számát, és Field number a mező száma ahova a kurzort leteszi az átváltás után (feltéve hogy van valamilyen input mező a cél képernyőn). A funkció hozzárendelhető nyomógombhoz, címkéhez, mezőhöz, üzenethez, időzített feladathoz, scripthez és globális eseményhez is. Az OP7-ben nincs dinamikus képernyőváltást lehetővé tevő funkció. OP7-en csak PLC 94

95 jobbal lehet PLC programból kezdeményezett képernyőváltást megvalósítani. Egy példa OP270-re: Menü funkciót text/graphic listával, Combo box objektumokkal is meg lehet valósítani. Annyit kell tennünk hozzá, hogy létrehozzuk a megfelelő szövegekkel vagy grafikákkal feltöltött text/graphic listát, a szövegekhez, grafikákhoz a funkciójuknak megfelelő képernyők számával azonos számokat rendelünk hozzá. Tehát ha pl. A kézi funkció kiválasztásakor a 34-es képernyőt akarjuk előhozni, akkor a text listben a kézi szöveget a 34-es számhoz rendeljük. Ezt a text (vagy graphic) listát ezután felhasználjuk egy combo box objektumban és adunk neki egy címkét (természetesen olyat, amelyiket más célra nem használunk). A címke lehet PLC-beli cím, de lehet <no controller> is. Ha PLC-belső változójára mutat a címke, akkor a változó értékének megváltoztatásával a PLC programból is válthatunk képernyőt. A menü számára létrehozott változóhoz kell hozzárendelni a képernyőváltás funkciót, mégpedig a Change value eseménnyel aktiválva. De nem a Select_Screen_Fixed, hanem a Select_Screen_Variable funkcióra lesz szükség. Ennek a funkciónak nem egy képernyő számát kell megadni, hanem egy változó nevét. Azaz nem egy előre meghatározott képre vált át, hanem egy változó tartalma alapján. A váltás akkor történik meg, amikor a változó tartalma megváltozik (a Change value eseménynek köszönhetően). A változó tartalma pedig attól függ, hogy a combo box-ban melyik szöveget (menüpontot választjuk ki) így a képernyőváltás is arra a képre történik. PLC JOB-ok A JOB-ok segítségével a PLC-ből indított feladatokat lehet végrehajtatni az operátorpanellel. A JOB-okkal kiolvasható és módosítható az operátorpanel órája, megváltoztatható néhány beállítása és képernyőváltásokat is kezdeményezhetünk. Ha JOB-ok futtatásának lehetőségével élni akarunk, akkor OP270 használatakor lére kell hozni a job mailbox nevű területmutatót, OP7 és OP27-hez az Interface area területmutatót. OP7 és OP27 Interface area egy több részből álló rendszerterület, ami tartalmaz egy 4 word-ből álló job mailbox nevű részt: Az Interface Area szerkezete: Byte cím n+0 vezérlő bitek n+4 Job Mailbox n+12 n+13 n+14 n+15 n+18 n+21 n+25 n+26 fenntartott Connection ID fenntartott idő fenntartott dátum fenntartott ütemező n+31 OP270-ben nincs interface area, de van külön job mailbox, ami megegyezik a fenti interface area 4 95

96 word-jével (n+4-n+11 byte-ok). A továbbiakban job mailbox. Cím n+4 PLC job száma n+6 Paraméter 1 n+8 Paraméter 2 n+10 Paraméter A job-okat számok azonosítják. Az első word a job száma. Ide a PLC írja be a végrehajtani kívánt feladat számát, a következő három word-be pedig a feladathoz tartozó esetleges paramétereket. Az operátor panel figyeli a Job mailbox első word-jét (ahol a job száma van). Amikor az nem nulla értékű, elkezdi a feladat végrehajtását, kiolvassa az esetleges paramétereket, stb. Amikor a feladatot végrehajtotta, a job számát az OP visszaírja nulla értékűre. Az S7 program a job számának figyelésével tudja eldönteni, hogy az operátor panel befejezte a kiadott feladat végrehajtását. Először mindig a feladat paramétereit kell beírni a Job Mailbox-ba, és csak ezután a job számát! A fentiekből látható, hogy egyszerre csak egy feladatot tud végrehajtani az OP. Egy feladat kiadása után meg kell várni amíg a feladat befejeződik, csak utána adható ki másik. PLC JOB-ok funkciója címszavakban: 02: Blank Screen Kikapcsolja a kijelzőt. Paraméter 1=1 bekapcsolja, 0 kikapcsolja a funkciót 03: Print Screen Azokon az OP-kon amelyik nyomtatni tud, kinyomtatja a kijelző tartalmát 04: Drive Port/Set Relay 12: Message Logging ON/OFF Ki vagy bekapcsolja az üzenetek naplózását. Paraméter 1=1 bekapcsolja, 0 kikapcsolja 13: Language Nyelv váltás. Paraméter 1 tartalma szerint átváltja a nyelvet: 0= 1. nyelv, 1=2. nyelv, 2=3. nyelv 14: Set Time OP órájának beállítása. Paraméterek: Paraméter óra (0-23) Paraméter 2 perc (0-59) másodperc (0-59) Paraméter 3 --Az értékeket BCD kóddal kell megadni! : Set Date Az OP órájának dátumbeállítása. Paraméter A hét napja (1-7. 1:vasárnap, 2:hétfő, stb) Paraméter 2 nap (1-31) hónap (1-12) Paraméter 3 év Az értékeket BCD kóddal kell megadni! : Alarm Message Display Mode A hibaüzenetek megjelenítésére van hatással. Ha paraméter 1 tartalma 0, akkor a hibalistában a legrégebbi üzenet lesz a lista tetején, ha 1, akkor a legutóbb bekövetkezett hiba. 96

97 23: Set Password Level A JOB-al az OP aktuális jelszószintje állítható. A Paraméter 1-ben kell megadni a kívánt jelszó szintet 0-9 tartományban. A funkció végrehajtása után az OP a megadott jelszószintre kerül ugyanúgy, mint ha beírtuk volna a szinthez tartozó jelszót. 24: Password Logout A funkció kilépteti a felhasználót, azaz nullás jelszószintre helyezi az OP-t. Nincs paramétere. 37: Event Message Overflow Warning Ki és bekapcsolja az esemény üzenetnapló megtelésének figyelmeztetés funkcióját. Paraméter 1: 0 kikapcsolja, 1 bekapcsolja 38: Alarm Message Overflow Warning ON/OFF Ki és bekapcsolja a hibaüzenet napló megtelésének figyelmeztetés funkcióját. Paraméter 1: 0 kikapcsolja, 1 bekapcsolja 41: Transfer Date/Time to PLC Kiolvassa az OP órájából a dátumot és az időt. A funkciónak nincs paramétere. Az OP az óra tartalmát OP7 és OP27 esetén az interface area nevű területmutató megfelelő címeire teszi. OP270-nél a Date/Time areapointer szolgál erre a célra. Funkciók ProToolban funkciókat lehet végrehajtani bizonyos objektumokkal, címkékkel, képernyőkkel kapcsolatos esemény bekövetkezésekor. A funkciók választéka, egyes funkciók neve és használatuk is jelentősen eltérhet különböző típusú operátorpanelek használatakor. Egy funkció akkor kerül végrehajtásra, amikor az általunk kiválasztott esemény bekövetkezik. Az alábbi táblázatok azt mutatják, hogy az adott típusú OP-n milyen fajta objektumhoz milyen esemény bekövetkezésekor lehet funkciókat hozzárendelni és az pontosan mikor kerül végrehajtásra: OP7, OP27 Objektum Változó (TAG) Feltétel (event) Végrehajtás Data Input A funkció lefut, amikor a változó értéke megváltozik Data Output A funkció lefut mielőtt a PLC megváltoztatja a változó értékét Funkció gombok Press Key A funkció lefut, a gomb lenyomásakor Beviteli mező (Csak OP27-nél) Select Field A funkció lefut, amikor a beviteli mezőt kiválasztják Exit Field A funkció lefut, amikor a beviteli mező kiválasztása megszűnik OP270 97

98 Objektum Változó (TAG) Funkció gomb Képernyő objektumok Képernyő Üzenetek Feltétel (event) Végrehajtás Change Value A funkció lefut amikor a címke tartalma megváltozik Above Upper Limit A funkció lefut amikor a címke értéke meghaladja a címke Limit beállításánál meghatározott felső határértéket Below Lower Limit A funkció lefut amikor a címke értéke a címke Limit beállításánál meghatározott alsó határérték alá csökken Press Key A funkció lefut a gomb lenyomásakor Release Key A funkció lefut a gomb felengedésekor Select Field A funkció lefut, amikor az objektumot kiválasztják Exit Field A funkció lefut, amikor az objektum kiválasztása megszűnik OnSelChange A funkció lefut, amikor az objektumon belül a kiválasztást módosítják (Combo box objektumnál) OnButtonUp A funkció lefut, amikor a nyomógomb objektumot felengedik OnButtonDown A funkció lefut, amikor a nyomógomb objektumot megnyomják OnClick A funkció lefut, amikor a gombot felengedjük, ha ENTER-el nyomtuk meg és ha az egérkurzor a gomb fölött van elengedéskor, ha egérrel nyomtuk meg Change A funkció lefut, amikor Slider objektumot megmozdítjuk Generate Screen A funkció lefut, amikor a képernyő megjelenik Clear Screen A funkció lefut, amikor a képernyő törlődik Message Arrives A funkció lefut az üzenet megérkezésekor Message Departs A funkció lefut az üzenet esemény megszünésekor Message Acknowledged A funkció lefut az üzenet nyugtázásakor Edit Message A funkció lefut amikor az üzeneten alkalmazták a szerkesztés funkciót Globális érvényességű funkciók olyan funkciók, amelyeket a System menü Functions pontjánál adtunk meg: Ezek a funkciók nem korlátozódnak egy címkére, egy képernyőre vagy objektumra, mindig végrehajtásra kerülnek, amikor a beállított esemény bekövetkezik: 98

99 OP27 Hatókör Receptek Feltétel (event) Végrehajtás Reading Data Record (From OP) A funkció lefut, amikor a recept adatrekordjai kiolvasásra kerülnek Writing Data Record (To OP) A funkció lefut, amikor a recept adatrekordjai beírásra kerülnek After Initialization of Tags A funkció lefut, miután a címke alapértéket kap Before Initialization of Tags A funkció lefut, mielőtt a címke alapértéket kap Communication in Progress A funkció lefut amikor a kommunikáció folyamatban van Nyomtatás Hard Copy A funkció lefut amikor az OP képernyőtartalmat nyomtat Egyéb Entering Value A funkció lefut amikor beviteli mezőben értéket adnak meg Buffer Overflow A funkció lefut amikor az OP üzenet tárolója megtelik Deleting AM buffer A funkció lefut amikor az alarm tároló törlődik Deleting EM buffer A funkció lefut amikor az esemény tároló törlődik Initializations OP270 Hatókör Initializations Feltétel (event) Végrehajtás Changing Screens A funkció lefut, amikor a panel képernyőt vált Buffer Owerflow A funkció lefut amikor az OP üzenet tárolója megtelik Password change A funkció lefut amikor a hozzáférési szint megváltozik (a kezelő be vagy kijelentkezik) A funkciók hozzárendelése egy objektum eseményéhez: Válasszuk ki az objektumot, amelyik eseményéhez funkciót akarunk hozzárendelni. Nem minden fajta objektumhoz lehet funkciót rendelni, csak azokhoz, amelyek kiválaszthatók a képernyőn, azaz valamilyen szinten interaktívak (ilyenek a slider, button, combo box, message view, stb objektumok). Minden olyan objektum tulajdonság lapján van Functions fül, amelyik képes funkciók indítására. OP270 A képen egy nyomógomb objektum tulajdonság lapjának Functions füle látható. A végrehajtás eseményét a Select Function for Event felirat alatt lehet beállítani. A képen az OnButtonDown esemény van beállítva a funkció indítására (a gomb lenyomása). Alatta a jobb oldalon megnyíló Select Object ablakból kiválasztott funkciót lehet látni. 99

100 A fenti példa szerint a gomb lenyomásakor végrehajtásra kerül a Set_Value funkció, ami a ButtonVAR nevű változóba 2-t rak. OP27 A kép bal oldalán egy Input-ra állított Input/Output field tulajdonság ablaka látható, ami a GoToSCR nevű TAG-be rakja az értéket amit a kezelő beír a mezőbe. Középen a GoToSCR TAG tulajdonság ablaka van a Funtcions füllel, ahol be van állítva a Dynamic screen selection 2 funkció a Data Input eseményhez. Az OP270-től eltérően itt az Event gomb megnyomása után lehet a megnyíló Conditions ablakban beállítani azt az eseményt, ami meghívja a funkciót. A fenti összeállítás hatása az, hogy amikor a kezelő a szóban forgó beviteli mezőbe beír egy számot, akkor az operátorpanel átvált arra a képernyőre, amelyiknek a számát beírta (feltéve hogy létezik olyan számú képernyő, különben hibaüzenet keletkezik). A teljesség igénye nélkül néhány gyakrabban használt funkció rövid leírása: Az üzenetkezeléssel kapcsolatos funkciók leírását lásd A naplók és az üzenetkezelő funkciók című részben. 100

101 Átszámítással és értékadással kapcsolatos funkciók Tag: Set Value (Op7, OP27) Paraméter: Tag: A címke, amibe az értéket be kell írni Value: Az érték, amit a címkébe ír A funkció egy címke értékét állítja be. Set_Value (OP270) Paraméter: Y: A TAG aminek az értékét be kell állítani (TAG) X: Az érték, amire a TAG-et be kell állítani (konstans) A funkció egy címke értékét állítja be: Y = X Tag: Value Minus/Plus (Op7, OP27) Paraméter: Tag: A címke, amelyiknek értékét módosítani kell Value: A módosító érték, amit a címkébe ír A funkció növeli vagy csökkenti TAG értékét Value értékével Tag: Convert value (OP7) Paraméter: TagY: A konvertált érték ebbe a TAG-be íródik (TAG) a: Szorzó (konstans) TagX: Szorzandó (TAG) b: Eltolás (konstans) A funkció TagY-ba rakja az a * TagX + b képlettel számolt eredményt Scaling Linear1 (OP7, OP27) Paraméter: a: Szorzó (konstans) b: Eltolás (konstans) Lineáris skálázás, Y = a*x + b képlet szerint, ahol Y a PLC-beli érték, X az OP-n megjelenített érték. Scaling Linear1 (OP7, OP27) Paraméter: a: Szorzó (konstans) b: Eltolás (konstans) Lineáris skálázás, A Scaling Linear1 funkció fordítottja. A skálázás Y = a*x + b képlet szerint történik, ahol Y az OP-n kijelzett vagy beírt érték. X értékét a PLC-ből olvassa és skálázza mielőtt kijelzi az OP-n mint Y. Illetve az OP-n beírt Y értéket skálázza mielőtt átadja a PLC-nek mint X-et. Scaling Square1 (OP27) Paraméter: a: Négyzetre emelő érték (konstans) b: Szorzó (konstans) c: Eltolás (konstans) Nem lineáris skálázás Y = a * X^2 + b * X + c képlet szerint, ahol X OP-n kijelzett vagy beírt érték, Y a PLC-beli érték. Scaling Square2 (OP27) Paraméter: a: Négyzetre emelő érték (konstans) b: Szorzó (konstans) c: Eltolás (konstans) Nem lineáris skálázás Y = a * X^2 + b * X + c képlet szerint, ahol Y OP-n kijelzett vagy beírt 101

102 érték, X a PLC-beli érték. Decrease_Value (OP270) Paraméter: X: Címke, aminek az értékét csökkenteni kell (TAG) a: Az érték, amennyivel a címke értékét csökkenteni kell (konstans) Érték csökkentése. A funkció X = X a képlet szerint eljárva csökkenti a paraméterben megadott címke értékét Increase_Value (OP270) Paraméter: X: Címke, aminek az értékét növelni kell (TAG) a: Az érték, amennyivel a címke értékét növelni kell (konstans) Érték növelése. A funkció X = X + a képlet szerint eljárva növeli a paraméterben megadott címke értékét Jelszó kezeléssel kapcsolatos funkciók Password logout (OP7) és Logoff_User (OP270) Paraméter: nincs A funkció kilépteti a felhasználót nullás hozzáférési szintre Display Passwords (OP27) Paraméter: nincs Kilistázza az összes eddig megadott jelszót, amelyik szintje azonos vagy alacsonyabb az aktuális hozzáférési szintnél. Logon_User (OP270) Paraméter: Password: A beléptetéshez szükséges érvényes jelszó (TAG) A funkció belépteti a kezelőt a paraméterben megadott címke által tartalmazott jelszóval. Ha a jelszó nem érvényes, a beléptetés nem történik meg. Export_Import_Passwords (OP270) Paraméter: FileName: A file elérési útja és neve amibe exportál vagy vagy amiből importál Direction: Export: jelszavak kiírása file-ba, vagy Import: jelszavak betöltése file-ból A felhasználók hozzáférési adatait (név, jelszó és hozzáférési szint) file-ba írja vagy file-ból betölti. A funkció alkalmazásánál figyelembe kell venni, hogy jelszó import esetén, ha az importált jelszavak egyike sem ismert, akkor a kezelő kizárja magát a rendszerből (nem tud többé bejelentkezni). Write_Password_Level_To_TAG (OP270) Paraméter: Tag: A címke amibe a hozzáférési szintet írja A funkció az aktuális hozzáférési szintnek megfelelő értéket írja a paraméterként megadott változóba. Write_Password_To_TAG (OP270) Paraméter: Tag: A címke amibe a jelszót írja A funkció az aktuális hozzáférési szintnek megfelelő jelszót írja a paraméterként megadott változóba. Write_User_Name_To_TAG (OP270) Paraméter: 102

103 Tag: A címke amibe a felhasználó nevét írja A funkció a bejelentkezett felhasználó nevét írja a paraméterként megadott változóba. Képernyőkezeléssel kapcsolatos funkciók Update Screen (OP7) Paraméter: nincs A funkció újraolvassa és kijelzi az összes változó tartalmát ami az aktuálisan kijelzett képernyőn szerepel. Az értékeket közvetlenül kiolvassa a PLC-ből anélkül, hogy megvárná a ciklikus kiolvasás következő időpontjának eljövetelét. Hasznos lehet olyan esetekben, amikor a kijelzőn olyan TAG van megjelenítve, amelyiknek az acquistion cycle időbeállítása hosszúra van állítva és a kijelzőn azonnal meg akarjuk jeleníteni a TAG aktuális értékét. Jump within screen (OP7) Paraméter: Entry number: A képernyőszekció száma ahova ugrani kell (konstans) Field number: Az aktív beviteli mező sorszáma a cél szekcióban (konstans) A funkció OP7 operátorpanelen az aktuális képernyőn belül egy másik szekcióra vált. Select Function Screen (OP7) Paraméter: Screen Name: A beépített funkcióképernyő neve Field Number: A beviteli mező száma, ahova a kurzort pozicionálni kell Speciális funkció, ami OP7-nél (és a szöveges alapú paneleknél) beépített, meghatározott célra való gyári képernyőket hív meg. A beépített funkcióképernyők az alábbiak: AM overflow warning Hibanapló túlcsordulása előtti figyelmeztető üzenet ki és bekapcsolása Hibanapló megjelenítése A hibák számának megjelenítése Hibanapló törlését lehetővé tevő képernyő Esemény napló megjelenítése Az események számának megjelenítése Esemény napló túlcsordulása előtti figyelmeztető üzenet ki és bekapcsolása Esemény napló törlését lehetővé tevő képernyő PLC belső változóinak lekérdezése PLC belső változóinak módosítása (kényszerítése) Nyelv választás Nyelv választás és a kijelző kontraszt állítása Üzemmódváltás (online / offline / download) Idő és dátum beállítása 1A soros interfész paramétereinek beállítása 1A soros interfész paramétereinek beállítása 1B soros interfész paramétereinek beállítása Az MPI cím megváltoztatása Nyomtató beállítások Hibanaplóban a megjelenítési sorrend átváltása Az összes hibaüzenet szövegének és számának kilistázása Az összes esemény üzenet szövegének és számának kilistázása S7 PLC diagnosztikai hibanaplójának megjelenítése Bejelentkezés Jelszó módosítása Display alarm buffer Display total number of Ams Delete AM buffer Display EM buffer Display total number of Ems EM overflow warning Delete EM buffer Status variable Force variable Language Language/contrast Change modes Time/date IF1A (RS232) IF1A (TTY) IF1B MPI address Printer parameters Display first/last AM Display AM text Display EM text Display S7 diagnostic buffer Login password Edit password Select Screen (OP7) 103

104 Paraméter: Screen Name: Képernyő neve Entry Number: Szekció száma a képernyőn belül Field Number: A mező száma a szekción belül, ahova a kurzort teszi majd Képernyőváltás. A funkció a Screen Name paraméterben megadott nevű képernyőre vált az Entry Field számú szekciót teszi láthatóvá és a kurzort a Field Number számú beviteli mezőre pozicionálja (ha van beviteli mező a képernyőszekción) Select Screen Directory (OP7) Paraméter: Execution: Edit (a választott képernyőre vált) vagy Print (nyomtatás) A funkció kilistázza a képernyők számait. A lista alapján képre váltani vagy nyomtatást lehet kezdeményezni. Dynamic Screen Selection 2 (OP27) Paraméter: Screen Number: A TAG, amelyik a képernyő számát tartalmazza amelyikre váltani kell (TAG) Ha a funkciót nyomógombhoz rendeljük hozzá, a képernyőváltás a gomb megnyomásakor történik, és arra a képernyőre vált át, amelyik száma megegyezik a Screen Number paraméterben megadott TAG tartalmával. Ha a funkciót címkéhez rendeljük hozzá, pl. olyan címkéhez (TAG) amelyik egy beviteli mezőbe beírt értéket kapja, akkor egyszerűen elérhetjük, hogy a panel a kezelő által beírt számú képre váltson át. Select Previous screen (OP27) Paraméter: nincs Visszalép az előzőleg megjelenített képernyőre. Az OP27 csak egy előzőleg megjelenített képernyő számára képes visszaemlékezni ezért a visszalpés után újra lefuttatott Select Previous screen funkció ugyanoda visz vissza, ahonnan visszalépett. Select Screen (OP27) Paraméter: Screen Name: A képernyő neve amire át kell váltani Képernyőváltás. A funkció a Screen Name paraméterben megadott nevű képernyőre vált. Select_Screen_Back (OP270) Paraméter: nincs Visszalép az előzőleg megjelenített képernyőre. Az OP270 több előzőleg megjelenített képernyő számára is képes visszaemlékezni ezért a visszalépés után újra lefuttatott Select Previous screen funkció az előzőleg megjelenített képernyő előtt megjelenítettre lép vissza. A visszalépés tehát több szintű. Select_Screen_Fixed (OP270) Paraméter: Screen Name: A képernyő neve amire át kell váltani Field Number: A mező száma a képernyőn belül, ahova a kurzort teszi majd Képernyőváltás. A funkció a Screen Name paraméterben megadott nevű képernyőre vált és a kurzort a Field Number paraméterben megadott számú beviteli mezőre helyezi. Select_Screen_Variable (OP270) Paraméter: Tag with screen number: Címke ami a képernyő számát tartalmazza Field Number: A mező száma a képernyőn belül, ahova a kurzort teszi majd Dinamikus képernyőváltás. 104

105 Arra a képernyőre vált át, amelyik számát a Tag with screen number paraméterben megadott TAG tartalmazza. Az átváltás után a kurzort a Field Number paraméterben megadott számú beviteli mezőre helyezi. Nyomtatással kapcsolatos funkciók Alarms Print Buffer és Events - Print Buffer (OP7) Paraméter: Buffer Output: Chronological / Together Hibanapló és Esemény napló nyomtatása: A paraméter a bejegyzések nyomtatásának sorrendjére van hatással. Cronological beállítás mellett a nyomtatás sorrendje megfelelő az üzenetek érkezési sorrendjének. Together módban összegyűjti és egymás után nyomtatja ki az azonos számú üzenetekre vonatkozó bejegyzéseket. Ez áttekinthetőbbé teszi az olyan listát, ahol pl. a nyugtázás vagy az üzenet megszűnése ( távozása ) között sok idő telt el, mialatt más üzenetek is érkeztek. Print All Screens (OP7) Paraméter: nincs Kinyomtatja az összes képernyőt. A nyomtatás sorrendje a képernyőket azonosító sorszámoktól függ. Print Screen (OP7) Paraméter: nincs Kinyomtatja a kijelzőn látható képernyőtartalmat Print Screen Entries (OP7) Paraméter: nincs Screen Name: A nyomtatandó képernyő neve Kinyomtatja a paraméterben megadott képernyő tartalmát Select Screen Directory (OP7) Paraméter: Execution: Edit (a választott képernyőre vált) vagy Print (nyomtatás) A funkció kilistázza a képernyők számait. A lista alapján képre lehet váltani vagy nyomtatást lehet kezdeményezni. Automatic Graphics Printing (OP27) Paraméter: 0=nyelv 1, 1=nyelv 2, 2=nyelv 3 Nyomtatás módjára vonatkozó funkció. Arra használható, hogy ha olyan nyelvet használunk a projectben, amiben speciális karakterek vannak, amik nem írhatók le megfelelően ASCII kódokkal, grafikusan nyomtassa ki amikor a nyomtatásra sor kerül (egy másik funkció meghívásával). Ha a panelen kiválasztott nyelv megfelel annak amit Automatic Graphics Printing funkciónak paraméterként adtunk meg, és végrehajtásra kerül egy nyomtatás funkció, akkor a nyomtatást grafikus üzemmódban végzi. Ezt a funkciót csak globális érvényességgel hívhatjuk meg, amit a System / Functions / Initializations menük kiválasztásánál lehet beállítani. Message Log On/Off (OP27) Paraméter: On/Off (Key): Off=kikapcsolás, On=Bekapcsolás, Toggle=váltás ki és bekapcsolás között (konstans) On/Off (Field): 0=kikapcsolás,1=bekapcsolás, -1=váltás ki és bekapcsolás között (TAG) A funkcióval ki és be lehet kapcsolni az üzenetek automatikus nyomtatását. Ha be van kapcsolva, akkor minden üzenetet kinyomtat amikor az megérkezik. 105

106 Print Messages (OP27) Paraméter: Message Type: Alarm messages=hibaüzenetek nyomtatása, Event Messages=Esemény üzenetek nyomtatása A funkció kinyomtatja az összes hiba vagy esemény üzenetet. Print Messages With Filter 1 Paraméter: Message Type: Priority: Event: AlarM=hibaüzenetek, Event=Esemény üzenetek Prioritás 0=összes, 1-16=a nyomtatandó (TAG) Esemény szűrő. (TAG) 0=összes üzenet, 1=csak érkezők, 2=csak távozó, 3=csak nyugtázott, 4=érkező és távozó, 5=érkező és nyugtázott, 6=távozó és nyugtázott Text: Szöveg szűrő. (Strring TAG). Ha a TAG üres, mindent nyomtat (ami megfelel a többi szűrőfeltételnek). Ha TAG szöveget tartalmaz, csak azokat az üzeneteket nyomtatja, amelyekben a szöveg szerepel. Date Dátum szűrő (TAG). Ha a TAG üres, nincs dátum szűrő. Ha nem üres, a TAG-ben lévő dátumnak megfelelő üzeneteket nyomtatja. Acknowledgement Group: Nyugtázási csoport szűrője (TAG). Ha 0, nincs szűrés, 016 között az értéknek megfelelő csoporthoz tartozó üzenetet nyomtatja. Üzenetek nyomtatása szűrőfeltételek szerint. Csak azokat az üzeneteket nyomtatja ki, amelyek megfelelnek a paraméterekben megadott összes szűrőfeltételnek. Print Messages With Filter 2 Paraméter: Message Type: Priority: Event: Alarm=hibaüzenetek, Event=Esemény üzenetek Prioritás 0=összes, 1-16=a nyomtatandó (TAG) Esemény szűrő. (TAG) 0=összes üzenet, 1=csak érkezők, 2=csak távozó, 3=csak nyugtázott, 4=érkező és távozó, 5=érkező és nyugtázott, 6=távozó és nyugtázott Text: Szöveg szűrő. (Strring TAG). Ha a TAG üres, mindent nyomtat (ami megfelel a többi szűrőfeltételnek). Ha TAG szöveget tartalmaz, csak azokat az üzeneteket nyomtatja, amelyekben a szöveg szerepel. Date Dátum szűrő (TAG). Ha a TAG üres, nincs dátum szűrő. Ha nem üres, a TAG-ben lévő dátumnak megfelelő üzeneteket nyomtatja. Acknowledgement Group: Nyugtázási csoport szűrője (TAG). Ha 0, nincs szűrés, 016 között az értéknek megfelelő csoporthoz tartozó üzenetet nyomtatja. Output Medium: A nyomtatás célja. (TAG) 0=Nyomtató, 1=file (OP25/27-nél nem használható) File Name: A file neve (TAG). Csak akkor van jelentősége, ha az Output Medium=1 (file). Ebbe a file-ba nyomtat File Extension: File kiterjesztése. Újabb és újabb file-ok létrehozására ad lehetőséget. (TAG, 0-999). Csak akkor van jelentősége, ha az Output Medium=1 (file) Separator: Elválasztó karakter (konstans). Csak file-ba irányított nyomtatáskor. Az itt megadott karakter lesz az oszlopok elválasztó karaktere a file-ban 106

107 Üzenetek nyomtatása szűrőfeltételek szerint, választható médiára. Csak azokat az üzeneteket nyomtatja ki, amelyek megfelelnek a paraméterekben megadott összes szűrőfeltételnek. Print Screen List (OP27) Paraméter: Page 1 -> Screen Number: Az első oldalra nyomtatandó képernyő száma Page 2 -> Screen Number: A második oldalra nyomtatandó képernyő száma.. Page 20 -> Screen Number: A huszadik oldalra nyomtatandó képernyő száma A funkció a paraméterben megadott listában szereplő összes képernyőt kinyomtatja egymás után. Maximum 20 képernyő nyomtatható ki egyszerre. Ha 20-nál kevesebbre van szükség, a nem használt paraméterekbe írjunk -1-et. Start/Stop Print Page (OP27) Paraméter: nincs Képernyő nyomtatás indítása és megszakítása. A funkció kinyomtatja az aktuális képernyőt. A nyomtatás a funkció ismételt meghívásával félbeszakítható Message_Log_On_Off (OP270) Paraméter: On/Off: Off=kikapcsolás, On=Bekapcsolás, Toggle=váltás ki és bekapcsolás között A funkcióval ki és be lehet kapcsolni az üzenetek automatikus nyomtatását. Ha be van kapcsolva, akkor minden üzenetet kinyomtat amikor az megérkezik. Print Report (OP270) Paraméter: Report Name: Az űrlap neve, amelyik szerint a nyomtatást el kell végezni OP270 és egyéb Windows alapú paneleknél előre összeállított űrlapok szerint lehet nyomtatni, ezek a Report-ok. Egy report hasonló a képernyő tervhez, de interaktív elemek nélkül. Statikus szövegeket, ábrákat és kijelző mezőket tartalmazhat. Ez a funkció elvégzi egy ilyen űrlap kinyomtatását Print_Screen (OP270) Paraméter: nincs A funkció kinyomtatja a kijelzőn látható aktuális képernyőtartalmat Üzenetkezelő funkciók Az OP7-ben gyári screen-ek egész sora foglalkozik az üzenetkezeléssel. Ezek a funkciók a Screens csoportban található Select Function Screen funkció paramétereként adhatók meg. Bővebben lásd az üzenetkezelés (messages) című részben. További üzenetkezelő funkciók: Alarms - Delete Buffer, Events Delete Buffer (OP7, OP27) Paraméter: nincs A hibanapló (Alarms) és az eseménynapló (Messages) tartalma törölhető ezzel a két funkcióval. Alarms Display First/Last (OP7, OP27) Paraméter: First: a legkorábban érkezett Last: a legkésőbb érkezett látható Toggle: Az elrendezést felcseréli (ellentétesre váltja) A fennálló hibák listájának sorba rendezését állítja: legfelül a legkésőbbi (last) vagy legfelül a legkorábbi (first) elrendezés között. OP7-nél a funkciónak csak két paramétere van (first és last). 107

108 Buffer Overflow (OP27), Alarms - Buffer Overflow, Events - Buffer Overflow (OP7) Paraméter: Off: kikapcsolás On: bekapcsolás Toggle: átváltás a ki és bekapcsolás között (csak OP27-nél) A napló tárolására szolgáló memóriaterület fogyására figyelmeztető üzenet megjelenítését kapcsolja ki/be. Ha be van kapcsolva, akkor ha a hibanaplóban vagy az esemény naplóban fogy a bejegyzések számára fenntartott hely, egy figyelmeztető üzenetet jelenít meg, ha a napló számára fenntartott szabad memóriaterület mérete a System/Messages/Settings... menün keresztül beállított memóriamennyiség alá csökken. A küszöböt a teljes memória %-ában kell megadni. A szintén itt található kapcsolókkal lehet beállítani, hogy alapértelmezés szerint az OP figyelmeztessen-e a memória fogyására vagy ne. A funkcióval működés közben kapcsolható át ez a beállítás, ami OP27-nél mindkét naplótípusra egyszerre hatásos. Display Messages (OP27) Paraméter: Message Type: Alarm messages : hibaüzenetek megjelenítése, Event messages: esemény üzenetek megjelenítése Display paraméter: Display message page: az aktív üzenetek megjelenítése, Display message bufferi: az üzenet napló megjelenítése, Toggle (page<->buffer): átvált a fennálló és a napló nézet között A hibák és események listája és az eseménynaplók a Display Messages funkcióval is megjeleníthetők. Message Filters (OP27) Paraméter: Filter: On: szűrő bekapcsolása, Off: szűrő kikapcsolása, Toggle: átváltás a szűrő ki és bekapcsolt állapota között Status: Egy címke, amelyik a következő három paraméter hatását kapcsolja ki és be a következő módon. Lehetővé teszi, hogy a PLC online, futás közben módosíthatja a szűrés bizonyos kritériumait. A címke által hivatkozott PLC változó 0. bitje bekapcsolja a Priority szűrőt, az 1-es bit az Acknowledgement group szűrőt, a 2-es bit a Diagnostic messages szűrőt. A hivatkozott bitek 1 állapota be, 0 állapota kikapcsolást jelent. A Status-hoz INT típusú címkét lehet beállítani. Priority: Ha a beállított érték 0, minden prioritású üzenetet megjelenít, ha közötti érték, akkor csak a megadott prioritású üzenet és az annál alacsonyabb prioritású üzenet jelenik meg a listában. Acknowledgement group: Ha a beállított érték 0, minden nyugtázási csoporthoz tartozó üzenet megjelenik, ha közé eső érték, akkor csak a megadott értéknek megfelelő csoporthoz tartozó üzenet lesz látható a listában. Diagnostic messages: 0 értékkel megjelenít minden üzenetet, 1 beállítással csak a diagnosztikai üzeneteket. Reserve: Fenntartott. Nem használható A fenálló események és hibák listájának szűrésére szolgáló funkció. Event Window (OP27) Paraméter: On/Off: On: megjeleníti, Off: elrejti, Toggle: átvált a megjelenítés és az elrejtés között Megjeleníti vagy elrejti az eseményeket kijelző ablakot. 108

109 Acknowledge_Message (OP270) Paraméter: nincs Nyugtázza az üzenetablakban kijelölt üzenetet. Csak olyan operátorpanelen van rá szükség, amelyiken nincs külön ACK gomb az üzenetek nyugtázására (pl. PC, vagy TP). Clear_message_buffer (OP270) Paraméter: Buffer type: All_messages: az összes napló tartalmát törli Alarm messages: a hibanaplót törli Event_messages: az üzenetnaplót törli System_messages: a rendszerüzenetek naplóját törli S7_diagnosis_messages: S7 rendszerüzenetek naplóját törli Üzenet naplók tartalmának törlése. A funkció paramétere határozza meg hogy melyik üzenet naplót törli. Display_event_message_window (OP270) Paraméter: Display mode: Off: eltünteti az ablakot On: megjeleníti az ablakot Toggle: vált az elrejtés és megjelenítés között Megjeleníti vagy eltünteti a folyamatban lévő (fennálló) eseményeket megjelenítő ablakot Display_system_message (OP270) Paraméter: Text or Value: String constant: egy fix szöveg Constatnt: fix érték Tag: címke Felhasználó által definiált rendszerüzenet megjelenítése. A funkció megjeleníti a paraméterként megadott konstans szöveget, vagy címke értékét, mint rendszerüzenetet. Ez a funkció jól használható pl. script-ek hibakereséséhez. Az üzenetet bejegyzi az OP rendszerüzeneteinek naplójába is. Show_alarm_message_page, Show_event_message_page (OP270) Paraméter: Display mode: Off: lista bekapcsolása, On: lista kikapcsolása, Toggle: átváltás a ki és bekapcsolt állapot között Az aktív (fennálló) hibaüzenetek és esemény üzenetek megjelenítése. Nyelvek Az operátorpanelek támogatják a többnyelvű projectek használatát. Ez a támogatás magas szintű, ami sok plusz munkától kíméli meg a fejlesztőt pl. amikor olyan berendezést kell programozni amiknek egyes példányai különböző országokba fognak kerülni. Első lépésként nyelvek beállítását kell elvégezni. Ezt a ProTool System menüjében található Language Assignment... kiválasztásával tehetjük meg egy Set Language ablakban: 109

110 Configured languages A bal oldali listába a New gombbal nyelveket vehetünk fel a ProTool által ismert nyelvek közül kiválasztva. A Configured languages lista lesz az alapja a nyelvek beállításának, Csak ebbe a listába felvett nyelveket lehet beállítani. Editing Ebben a mezőben beállított nyelv lesz az a nyelv, amelyiken az OP konfigját szerkesztjük. Reference Language Reference Language pedig az a nyelv lesz, amelyiket kiindulási alapként (referenciaként) használhatunk, amikor a többi beállított nyelvhez tartozó szöveget megírjuk a már kész konfigurációhoz. Itt tehát azt a nyelvet kell beállítani, amelyik nyelven az OP konfigurációját létrehoztuk (különben a referencia mező üres lesz amikor a többi nyelv szövegeit meg kell írni, így nem tudjuk majd elvégezni a fordítást). Ezt a beállítást utólag is meg lehet változtatni. Online Languages Ez ugyancsak egy lista, ahova a Configured languages listából lehet nyelveket felvenni. Az OP működése közben, amikor a kezelő nyelvet vált, csak azok közül a nyelvek közül tud választani amiket ide felvettünk. Továbbá a nyelv váltás beépített OP funkciónál jelentősége lesz a listában lévő nyelvek sorrendjének is. A több nyelvű project lényege az, hogy gyakorlatilag a projectben az összes előforduló szöveget minden nyelven külön meg kell írni. Az OP pedig biztosít lehetőséget arra, hogy a nyelvek között a kezelő bármikor váltani tudjon. A javasolt módszer az, hogy valamelyik nyelven (amit referencia nyelvnek állítunk be) elkészítjük az OP projectet és csak a teljesen kész, működő és tesztelt projectet kezdjünk el lefordítani. A szövegek többi nyelvre való átírása érinti: Esemény üzeneteket Hibaüzeneteket Képernyőtartalmakat Recepteket Szöveglistákat Help szövegeket Nyomtató riportokat Szövegek fordítása Amikor a project kész és a használt nyelveket a Set Language ablakban beállítottuk, kezdődhet a fordítás. A fordításhoz be kell állítani referencia nyelvnek azt a nyelvet amelyiket használtuk a project elkészítésekor (System/Language Assignment...). Következő lépés: át kell váltani az aktuális nyelvet arra amelyikre a fordítás történni fog. Ezt megtehetjük a ProTool toolbarban ( ) vagy az Edit/Languages/Selection menüből, az Editing nyelv átváltásával. Mivel ekkor még csak egyetlen nyelven áll rendelkezésre minden szöveg és egy másik az aktuális, a szerkesztő képernyőn eltűnnek az objektumok mellől a szövegek. Hogy ne emlékezetből kelljen dolgozni, lehetőség van a referenciaként beállított nyelven megírt szövegek megjelenítésére egy külön ablakban. Ehhez válasszuk ki a View menü Reference Text pontját (de használhatjuk a kényelmesebb Ctrl-R 110

111 gyorsbillentyűt is). Megjelenik egy ablakban a szerkesztett képernyő a referencianyelv szövegével: Ennek alapján a szerkesztett képernyőn meg lehet írni a jelenleg kiválasztott idegen nyelven a szöveget. Az ablak Apply the text gombjával a referencianyelv teljes szövegét bemásolja szerkesztett nyelv ablakába, mintha azt beírtuk volna. Így választhatjuk azt a megoldást is, hogy bemásolás után a bemásolt szöveget írjuk át a fordított nyelve. Amikor nem képernyőn, hanem szöveglistában lévő szöveget fordítunk, akkor a Ctrl-R nem használható, de a referencianyelven írt szöveg megjelenítésére itt is van lehetőség: A Reference gomb megjeleníti és eltünteti a referenciaszöveget (lásd a képen alul). Szöveglistában csak annak az egy sornak a referenciaszövegét jeleníti meg, amelyik a listában ki van választva. Az üzenetek lefordítása hasonlóan történik mint a képernyőn lévő szövegeké, a Ctrl-R (View/Reference text) megjeleníti a referenciaszöveg ablakot az Apply the text gombbal együtt. Az üzenetek help szövegére a szokásos Ctrl-H (View/Help texts) gombokkal lehet átváltani. Ha ekkor a referenciaszöveg ablaka meg van jelenítve, akkor annak tartalma is átvált az éppen kiválasztott üzenet help szövegére. Azoknál az objektumoknál amelyeknek help szövege is van (input/output mező, combo box, stb.) és a képernyők helpjeinek a szövege, az adott objektum properties ablakának Help text fülénél lehet beírni a lefordított szöveget. A referencia szöveg és az Apply the text gomb is itt található. 111

112 Ha több nyelvű projectet készítünk, akkor fontos, hogy minden szöveget írjunk be minden egyes nyelven minden objektumnál, különben lehetnek olyan képernyők vagy objektumok, listák bizonyos nyelv kiválasztása után amelyek üresen jelennek meg. Ez pedig akadályozhatja vagy akár lehetetlenné teheti a használatot. A nyelv átváltása az OP-n Ha minden nyelven megírtuk a szövegeket, akkor az OP-n valamilyen módon biztosítani kell a nyelv átváltásának lehetőségét. A nyelv átváltása egy beépített funkció segítségével valósítható meg, amit aktiválni kell valamilyen módon. A funkciót hozzárendelhetjük egy billentyűhöz, de valamelyik képernyőn egy objektumhoz is (pl. combo box-hoz input mezőhöz, stb). A language funkció: A nyelv átváltását végző beépített funkció hozzárendelhető nyomógombhoz (megnyomás felengedés), címkéhez (érték megváltozása, határérték átlépés), beviteli mezőhöz (kiválasztás, kiválasztás megszüntetése), képernyő objektumhoz (rákattintás, megnyomás (mint ny.gomb), állapot megváltozása), vagy a nyelv váltható időzítve is. Így a nyelvet sokféleképpen átválthatjuk, akár a PLC programjából is. A funkciónak egy paramétere van, amivel meg kell adni a kiválasztandó nyelvet. Ezt megadhatjuk fix értékként, vagy a paraméter lehet egy címke, így a funkció végrehajtásakor a címke értékének megfelelő nyelvre vált át. Jelen leírás által tárgyalt három OP (OP7, OP27, OP270) közül az OP270nél van egy Cycle_Trough_Options paraméter is (értéke -1) amivel a nyelv léptethető. A funkciót újra és újra meghívva (pl. egy nyomógomb megnyomásával) átvált a következő nyelvre. A Language funkció paraméterének 0 értéke választja ki azt a nyelvet, amelyiket a System/Language assignment beállításnál az Online Languages lista legelső helyére állítottunk be, 1 érték választja ki a lista második helyén lévő nyelvet és így tovább. 112

113 Példa a nyelv átváltására Azt is számításba kell venni, hogy várhatóan mennyire lesz gyakran szükség a nyelv átváltására. Pl. ha a berendezést több különböző nemzetiségű kezelő használja, akik egymást váltják, akkor a nyelvválasztást könnyen hozzáférhetővé kell tenni, mert a váltogatás gyakori lesz. A legegyszerűbb átváltási módszer az, ha valamelyik képernyőn egy-egy funkciógombhoz hozzárendeljük a Language funkciót, paraméterként megadva egy-egy nyelvet. Így minden gombhoz egy nyelv tartozik, a gomb megnyomásakor a váltás azonnal bekövetkezik. A funkciógombok mellé írt statikus szöveggel lehet a jelezni a gombok funkcióját. De szöveglista segítségével is megvalósítható a nyelv átváltása: 1. Készítsünk egy új bejegyzést a Text/Graphic list listában, ami ugyanabban a sorrendben tartalmazza anyelvek felsorolását, ahogy az Online Languages listába fel vannak véve 2. Rakjunk le egy combo box (OP270) vagy egy text or graphics list (OP27) objektumot 3. A combo box/text list objektumhoz rendeljük hozzá a Text/Graphic list listában létrehozott bejegyzést, a kiválasztott szöveghez tartozó értéket egy <No Controller> címkébe irányítjuk 4. A <No Controller> címke beállításainál a Functions fülön hozzárendeljük az adat megváltozása eseményhez a Language funkciót, aminek a nyelvre vonatkozó paramétereként megadjuk magát a <No Controller> címkét Ha a kezelő kiválasztja ezt a text list/combo box objektumot és aktiválja (Enterrel), akkor kap egy listát, ami felsorolja a kiválasztható nyelveket: Amikor a listából kiválaszt egy elemet, a nyelv azonnal átvált a választásnak megfelelően. Ha a nyelvet tároló címkét nem <No Controller> állítjuk, hanem egy PLC változót rendelünk hozzá, akkor a PLC programjából is bármikor át lehet váltani a nyelvet ennek a változónak a megfelelő beállításával. Fontos azonban, hogy ebben az esetben a címke tulajdonságainál bekapcsoljuk a Read Continously kapcsolót, mert ha nem tesszük, akkor az OP csak olyankor olvassa ki ezt a változót a PLC-ből, amikor a kijelzőn látható képen szerepel olyan objektum, amelyik használja ezt a címkét. Így ha a PLC programja meg is változtatja a tartalmát, a nyelvet csak akkor fogja átváltani az OP, amikor legközelebb észreveszi a változó módosulását, amihez természetesen ki kell olvasni. Ezzel a kapcsolóval biztosítani lehet, hogy az OP folyamatosan olvassa a címkéhez rendelt PLC változót a kijelző tartalmától függetlenül. Ha a nyelvet meghatározó változó tartalma olyan értéket vesz fel, amelyikhez nem tartozik nyelv (pl. 3 nyelvet használunk és a változó értéke 10 lesz), akkor a nyelv specifikus feliratok eltűnnek a kijelzőről. Letöltés és a project futtatása A készülő projectet előbb-utóbb le kell majd tölteni a HMI eszközre. Ennek módja attól függ, hogy milyen OP-val dolgozunk. A nem windows alapú OP-ra (pl. OP7, OP27, Td xx) csak akkor lehet letölteni, ha az operátorpanelt ún. transfer üzemmódba helyeztük. Ilyen üzemmódba automatikusan kerül bekapcsolás után, ha az OP memóriája üres (az OP új, vagy a memória törölve lett). Ha a memória nem üres, akkor vagy töröljük azt, vagy ha az OP-ban jelenleg futó alkalmazás 113

114 megengedi, menüből transfer módba váltjuk, vagy kikapcsoljuk és bekapcsoláskor az OP beépített funkcióját kihasználva kapcsoljuk transfer módba. A memória törlésének módja az adott OP típusának leírásában szerepel. OP7 és OP27: Memória törlése. Tápfeszültség bekapcsolásakor egyszerre nyom kiell az ESC, jobbra és le nyíl gombokat. Ennek hatására az OP memóriája törlődik. Törlődés után automatikusan transfer módba kerül. A meória törlése nem vonható vissza! Transfer mód Tápfeszültség bekapcsolásakor egyszerre nyom kiell az ESC és fel nyíl gombokat. Az OP transfer módba kerül. Ilyenkor a memória nem törlődik. Ha a feltöltés nem történt akkor, az ESC gombbal a transfer mód elhagyható, az OPban lévő korábbi project indul el. A Windows alapú operátorpaneleket (Panel PC, ProTool RT, OP270, stb) a letöltéshez nem kell transfer módba helyezni, a project futása közben a fejlesztő PC-ről kezdeményezett letöltést érzékelik és automatikusan megkezdik az áttöltést. A ProTool CS szoftverből a letöltést a Download ikonnal lehet kezdeményezni vagy a File/Download/Start project download menüből vagy a Ctrl-T billentyűkombinációval. A letöltés előtt azonban be kell állítani a megfeleő médiát, ami a project adatokat az OP-ba juttatja. Ezt a File/Download/Preferences... menü segítségével dönthetjük el az alábbi Set Download ablakban. A beállítás a kiválasztott média függvénye. A fenti képen Serial (RS232 sors vonal), MPI/PROFIBUS, Ethernet TCP/IP és File lehetőségek ablakait láthatjuk az alábbi beállításokkal: Serial: A használt sors port száma és az adatsebesség DP address: Az OP buszcíme IP Address: Az OP TCP/IP címe Target Directory: File módban a könyvtár helye ahova a file-t le kell tenni A képen nem látható USB lehetőségnek semmilyen külön beállítása nincs. A feltöltéshez természetesen a kiválasztott kapcsolatnak is meg kell lennie. Ethernet és USB csak akkor használható, ha az OP-nak (PC-nek) van megfelelő csatlakozása. A File copy mód az egyetlen a fentiek között, amelyhez nem szükséges a fejlesztő PC és az OP közötti online kapcsolat. Ebben a módban lefordított, a ProTool RT számára ehető formátumú file-t készíthetünk, amelyet később a ProTool RT indításakor paraméterben megadva, vagy a ProTool RT Loader programmal betöltve indíthatjuk a projectet. A file a Target Directory-ban jön létre. A Download opciók beállítása után a letöltés indítható a Download Ikonnal. A ProTool a projectet előbb lefordítja. Ennek eredményét és menetét a ProTool ablak alsó részében lehet látni, ha a View menüben be van kapcsolva a System Message Window opció. Azon belül a Compile füllel elérhető üzenetlista vonatkozik a fordításra: 114

115 Az esetleges fordítási hiba és figyelmeztető üzenetek is itt jelennek meg. A hibaüzeneteket E, a figyelmeztető üzeneteket W, az egyéb információkat H kezdőbetű jelzi. Ha a project hibákat tartalmaz, nem fordítható le, a letöltés nem kezdődik el, a hibát ki kell javítani. Ha figyelmeztető üzenet van a listában, (Warning) akkor a project lefordul és le is töltődik, de a figyelmeztető üzenetek apropóját képező problémák miatt az azokkal kapcsolatos funkciók nem, vagy nem megfelelően fognak működni. Ha a fordítás hibátlan, elkezdődik a letöltés. Amikor a project hibamentesen áttöltődött, a panel futtatja a projectet és normál üzemállapotba kerül. A fordítás a letöltésen kívül a File menü Compile pontjával és a Ctrl-G gombokkal is kezdeményezhető. Ilyenkor csak a fordítás történik meg, letöltés nem lesz. Ezzel meggyőződhetünk a hibamentességről. ProTool RT és ProTool szimulátor Ha windows alapú OP projectet készítünk, lehetőség van a panelra történő áttöltés nélkül kipróbálni azt. Erre a ProTool szimulátort használhatjuk. Indítása ProTool toolbar ikonnal vagy a File menü Test / Start simulator menüpontjával történhet. A szimulátor indítása előtt menti és lefordítja projectet. Ha a fordítás hibamentes, megnyílik két ablak. Az egyikben a panelre jellemző kép jelenik meg a kijelzővel és a panel gombjaival (ha nem touch panelt, vagy PC-t választottunk): A gombok és a kijelzőn látható objektumok is úgy működnek ahogy egy valódi OP-n működnének, de a szimulátor nem áll kapcsolatban PLC-vel. Ez az ablak valójában a ProTool runtime, de nem PLC-vel, hanem egy másik alkalmazással, a szimulátorral áll kapcsolatban. Az objektumokra ható változókat és az objektumok változókra gyakorolt hatását a másik ablak, a szimulátor segítségével tesztelhetjük le. A szimulátorban beállítható a projectben használt bármelyik változó, amelynek értékét kijelzi és át is állíthatjuk. A runtime ablakban pedig ellenőrizhetjük, hogy a project megfelelően működik-e. 115

116 A TAG-ekből összeállított listát el is lehet menteni a szimulátor File / Save menüjének kiválasztásával, ami igen hasznos ha sok változót állítunk be teszteléskor. Egyszerűbb ki és beviteli funkciókat, real time trendet, limiteket, scripteket egyszerűen lehet tesztelni. Összetettebb tesztekre a Runtime és a PLC szimulátor együttes használatával nyílik mód: Először indítsuk el a PLC szimulátort a Simatic manager-ben a Simulation On/Off ikonnal vagy az Options menü Simulate modules kiválasztásával. Majd kattintsunk a ProTool-ban a Start ProTool/Pro RT ikonra (vagy válasszuk a File / Test/ Start Runtime menüpontot). Elindul a runtime, betöltődik a project és a runtime-ban futó OP felveszi a kapcsolatot a szimulátorral. Így a TAG-ek a PLC szimulátor által realizált virtuális PLC változóit írják és olvassák. A PLC szimulátorra pedig feltölthetünk egy programot, amivel tesztelni tudjuk az OP megfelelő működését. Végül egy harmadik lehetőség is van. Ha a ProTool RT nem a PLC szimulátorral kommunikál, hanem valódi PLC-vel (célszerűen azzal, amelyikhez majd a projectben szereplő OP kapcsolódni fog). Ehhez csak annyi kell, hogy a számítógépünk kapcsolatban álljon a PLC-vel. Amikor a PLC szimulátor nem fut, akkor Simatic manager Set PG/PC interface beállításainál megadott fizikai illesztőn keresi a PLC-t. Ha megtalálja, felveszi vele a kapcsolatot és a projectünk működni kezd. Amennyiben a projectünk nem windows alapú operátorpanelre készül (OP3, 5, 7, 15A, 15C, 17, 25, 27, 35, 37, stb) nincs lehetőség a szimulációra és a runtime-ban való futtatásra. Ilyen panelek használatánál csak a project panelre töltésével tudunk tesztelni. Egy HMI project nem csak operátorpanelekre és panel PC-kre készülhet, hanem PC-re is. Ilyenkor egy közönséges PC tölti be az operátorpanel szerepét. A PC-n a ProTool RT programra is szükség van (a siemens-től külön is megvásárolható). További szükséglet, hogy a PC-nek természetesen kapcsolatban kell lennie a PLC-s rendszerrel is. Ez a kapcsolat lehet MPI, PROFIBUS, ethernet, stb. Példák Több tartályszint kijelzése egy bar skálán (OP270) A példa a multiplex tag és a combo box használatát mutatja be. Egy bar skálán jelenít meg átkapcsolhatóan öt különböző értéket. Az átváltható megjelenítést multiplex tag, a kijelzendő tartály kiválasztását pedig combo box objektum valósítja meg. Az öt tartály és a szintmérés %-os eredményeit tároló öt címke legyen az alábbi: Címke neve Hivatkozás Bekeverő1 MW0 Bekeverő2 MW4 Tároló1 MW6 Tároló2 MW8 Víztartály MW20 Szükség van még egy kiválasztó címkére, aminek a tartalma szerinti tartály szintje kerül a bar objektum bemenetére. Ennek a neve legyen Tartály_index. Ennek a címkének nem kell feltétlenül a PLC egy belső változójára hivatkoznia ha nem akarjuk, hogy a PLC programja meg tudja változtatni 116

117 hogy a skála melyik tartály szintjét mutassa. Ekkor a címke tulajdonságainak General oldalán a PLCt állítsuk <No Controller> beállításúra. Így az OP saját maga fogja tárolni hogy melyik tartályt kell kijelezni. Miután a szükséges címkék rendelkezésünkre állnak, hozzuk létre a multiplex tag-et a multiplex tags listában az alábbiak szerint: A multiplex címke neve tehát Tartályszintek lesz, aminek a listájában be van állítva az összes kiválasztható (kijelzendő tartályszinthez tartozó) címke. A kiválasztás pedig a Tartály_index nevű címke tartalma szerint történik. Most egy képernyőre helyezzünk el egy Bar objektumot, ami majd a szinteket jelzi ki. Az objektum beállításainál a bar value mellett beállított címke értéke szerint áll be a skála szintje. Itt csak normál címkék között válogathatunk, ezért nyomjuk meg a beállítás melletti kék nyíl ikont: Az előbukkanó menüből válasszuk ki a Multiplex Tag pontot és Bar Value -nak állítsuk be az imént készített Tartályszintek nevű multiplex címkét: Most már rendelkezésre áll egy olyan bar skála, amelyik a Tartály_index nevű címke tartalmának megfelelő tartály szintjét jelzi ki. Egy Combo box objektummal biztosítjuk, hogy a kezelő kiválaszthassa melyik tartály szintjét akarja megtekinteni. A combo box egy olyan objektum, amelyik egy listát kínál fel választékként egy Text lista alapján. A text listában van a combo box segítségével kiválasztható szövegekhez hozzárendelt érték, amit a combo box a számára megadott címkébe fog beletenni. Hozzuk létre a tartály kiválasztásához szükséges text listát a Text/Graphic lists elemek listájában az alábbi beállítások szerint: 117

118 A text lista neve is legyen List_Tartálykiválasztás. A listába olyan szövegeket írjunk be a megfelelő Value oszlop mellé, amelyik megfelel a multiplex címkénél megadott címkék által hivatkozott tartalomnak (azaz tartályszint jelzéseknek). Mivel a multiplex címke 0 értékéhez a Bekeverő1 nevű címkét rendeltük hozzá, ami az 1-es bekeverő tartály szintjének százalékos értékét tartalmazó MW0 PLC változóra hivatkozik, a text lista 0 eleméhez is Bekeverő 1 szöveget kell írni. Igy a combo box objektum segítségével kiválasztva a Bekeverő 1 szöveget, 0 érték kerül a multiplex címke kiválasztást meghatározó Tartály_index címkéjébe, ami éppen a megfelelő, azaz MW0 tartalmának kijelzését eredményezi. A következő lépés lerakni egy Combo box objektumot. Ennek segítségével lehet majd kiválasztani hogy a Bar objektum melyik tartály szintjét jelezze ki a multiplex címkén keresztül. Ugyanakkor a Combo box ki is írja az aktuális beállítást, vagyis azt, hogy a Bar éppen melyik tartály szintjét mutatja. A Text list mezőbe az előkészített List_Tartálykiválasztás listát állítsuk be, index tag pedig ugyanaz 118

119 a kiválasztó címke, amelyik a multiplex címkénél is meg lett adva: Tartály_Index. A kész bar objektumot és a hozzá tartozó combo box-ot az alábbi ábra mutatja: A multiplex címke példa szerinti működésének logikáját az alábbi ábra szemlélteti: Multiplex címke: Tartályszintek Bekeverő1 (MW0) Bekeverő2 (MW2) Bar objektum Tároló1 (MW6) Tároló2 (MW8) Víztartály (MW20) Combo box objektum Tartály_index A combo box és a multiplex címke közötti kapcsolatot az hozza létre, hogy a combo box objektum Index Tag és a Tartályszintek nevű multiplex címke Index Tag-ja ugyanaz a Tartály_index nevű címke. 119

120 Időtag értékének kijelzése és módosítása (OP7) Gyakori feladat egy berendezés vezérlésénél, hogy időtag végértékét üzem közben módosítani kell, vagy az időtag pillanatnyi értékét ki kell jelezni. Az alábbi példa OP7-el mutatja be ennek egyik lehetséges megoldását. Egy időzítőnek (időtagnak, vagy időrelének) van egy végértéke és egy pillanatnyi értéke (tartalma). Amikor az időzítő aktív, az időtag pillanatnyi értéke a végértéktől indulva csökken nulláig. Az időtagok végértéke általában konstansként van megadva a PLC programjában, ahogy az alábbi ábrán látható. A T127-es időtagnak konstans időzítés van megadva (S5T#2S10MS=2 másodperc, 10 ezredmásodperc). Ha az a cél, hogy az időtag időzítési értékét állítani lehessen, akkor a PLC programba betonozott konstans helyett egy változót kell megadni, amit az OP-ról módosíthat a kezelő. A változó többféle memóriaterületen is lehet. Célszerű a beállításokat tartalmazó változókat egy helyre tenni, így a példában az időtag időalapját adatblokkban fogjuk tárolni, aminek a címe legyen DB1.DBW0. Az állítani kívánt időtag száma pedig legyen T127 (az hogy milyen típusú az időtag, vagyis ki vagy bekapcsolásra késleltető, stb, az ügy szempontjából lényegtelen). A programban az időtagot tartalmazó részt az alábbi módon kell módosítani: Ezután gondoskodni kell róla, hogy az OP-n a DB1-es adatblokk DBW0 címén lévő word-be lehessen beírni a kívánt időértéket egy beviteli mező segítségével. Hozzunk tehát létre egy megfelelő címkét: Az adattípus (Type) Timer legyen, hogy megfeleljen az S7 időtag formátumának. A címkét természetesen a DB1-es adatblokk DBW0 word-jére kell beállítani. 120

121 A megjelenítés formátuma Decimal, hogy az időt 10-es számrendszerben lehessen beírni. A Tags objektumlistában megjelenik a létrehozott kesleltetes nevű címke: Váltsunk át a Screens objektumlistára, vagyis a képernyőket tartalmazó listára, amely egyelőre üres. Hozzunk létre egy screen objektumot az üres listában. Ezt többféleképpen is megtehetjük. Dupla kattintással a lista üres részére, vagy az üres lista területén jobb egérgombbal előbukkanó menüből a Screen insert... pont kiválasztásával, de a főmenü Insert pontjának Screen almenüjével is. Amennyiben ezt az időtag módosítás példát ki akarjuk próbálni anélkül, hogy egyéb funkciókat és készítenénk az OP projectbe, a most létrehozott képernyőt állítsuk be start screen-nek, hogy a project áttöltésekor és később OP indítások alkalmával ez a képernyő jelenjen meg alapképként (mivel jelenleg csak ez az egy képernyő lesz). A képernyőszerkesztő egy üres részén kattintsunk jobb gombbal és válasszuk ki az előbukkanó menüből (vagy az Edit főmenüből) a Properties pontot. Az alábbi ablak nyílik: A Name mezőben nevet adhatunk a képernyőnek. Amennyiben több képernyő van (márpedig egy projectben mindig több van) érdemes élni ezzel a lehetőséggel, mert a projecten belül más képernyőre történő hivatkozásnál (pl. képernyőváltás funkció paraméterénél) mindig a képernyő neve alapján kell választani. A Number mezőben megváltoztatható a képernyő száma. Ez bármi lehet a 1 és a maximum között, de két egyforma számú képernyő nem létezhet. A Start Screen kapcsolót kell bekapcsolni hogy indításkor ez a képernyő jelenjen meg. Visszatérve a képernyő szerkesztéséhez, rakjunk le a legelső szekcióba egy Időzítés szöveget, utána egy ki és beviteli mezőt: Egyszerűen írjuk be az első szekció első sorába, hogy Időzítés, majd kattintsunk jobb egérgombbal a szöveg végénél és a felbukkanó menüből válasszuk az insert Input/Outpit field... pontot. Ezzel leraktunk egy ki és/vagy beviteli mezőt. A hozzá tartozó beállításokat azonnal megadhatjuk a kinyíló jegyzettömb ablakban: 121

122 A Tag mezőben állítsuk be a kesleltetes nevű címkét, amelyiket korábban hoztuk létre az időtag értékének tárolására. Amennyiben a Field type mezőben Output-ot állítunk be, akkor az időtag értéke csak megjelenik, de módosítani nem lehet, ha Input/Output beállítást választunk, akkor kijelzés mellett az érték módosítható lesz. Ha az időtag állítását korlátozni kell, akkor az Enable fülre átváltva, a password level mezőben beállítható az a jelszó szint, amelyik érvénybe lépése után az időtag módosítható lesz. Alapbeállítása 0, ilyenkor jelszavas védelem nélkül bármikor átállítható az idő. Field Length korlátozza a mező hosszát a kijelzőn. Az itt beállított számú számjegy jelenik meg maximum. Ha ez túl kicsi, akkor előfordulhat, hogy az OP a címke tartalmát nem tudja megjeleníteni, mert a megadott korlátnál több számjegy megjelenítésére lenne szükség (a tizedes vessző is beleszámít). Ebben az esetben az érték helyett a mezőt kettős keresztekkel tölti ki, így az érték nem lesz látható a mezőben. A Help text fül lehetőséget ad, hogy a beviteli mezőhöz magyarázó szöveget írjunk, amit a felhasználó az OP Help gombjával tud megjeleníteni, amikor a kurzor ezen a mezőn áll. Miután a statikus szöveget és a ki és beviteli mezőt elhelyeztük, a képernyőszerkesztő kb. Ezt a képet mutatja: A kapcsos zárójelek közötti rész a címke nevével, maga az in/out field objektum. Ha ezen később változtatni kell, akkor kattintsunk bele a jobb egérgombbal és válasszuk a properties...-t, vagy kattintsuk bal gombbal duplán a mezőt jelző részre. A Shift-F9 gombokkal a nézet átváltható representation-re. Ebben a módban az objektumok helyén nem az általuk hivatkozott címke neve jelenik meg, hanem annyi négyzet, amennyi helyet a kijelzőn a mező elfoglal majd. Ha ezt a projectet most rátöltjük egy OP7-re, ami megfelelően össze van kötve egy S7 PLC-vel, amire természetesen megírtuk az időtaghoz tartozó programrészt és létrehoztuk a DB1-et, és abban a DBW1-et, az OP-n módosítható a T127 időtag értéke. Az időzítő az itt megadott értéket mindig az újraindítás (reset) alkalmával veszi fel. Ez azt jelenti, hogy ha az értéket akkor módosítjuk, amikor az időzítőben az idő már telik, az éppen letelőben lévő időre a módosítás nem lesz hatással. Az idő letelésének indításakor aktualizálódik az új érték. Ha a futó időtag pillanatnyi értékét akarjuk módosítani, akkor nem az időtag Preset time Value (TV) értékét kell megváltoztatni, hanem magának az időtagnak a tartalmát. Ennek módjáról a fenti példa kibővítésével alább található leírás. Készíteni kell egy másik címkét, ami magára az időtagra mutat: 122

123 Ennek neve legyen T127. Tegyünk az 1-es képernyőre még egy input/output mezőt: Az első képernyőszekció ezután az alábbi képet mutatja a szerkesztőben: Futás közben a második sorban látható lesz, ahogy a T127 időzítő ideje telik. A kijelzett szám csökken. Ha rövid időzítés lett megadva, akkor az időtagnak nagy lesz felbontása így pöröghet akár századmásodpercenként is. Ez nem lesz látható az OP kijelzőjén, mert az csak egy másodpercenként írja ki az időzítő tartalmát a kijelzőre (pontosabban a címkénél az acquistion cycle beállításnál megadott időközönként). Ezzel a megoldással az időtag értékét át is lehet írni, így az időzítő még hátralevő idejét megváltoztathatjuk az időzítő futása közben. Az időzítő újraindulásakor azonban mindig a TV értéke, vagyis az első sorban megadott (DB1.DBW0) tartalma lesz a kiindulási alap és az idő az ott megadottól kezd csökkenni. Szöveges állapotjelzés (OP7) Tegyük fel, hogy egy S7-300 PLC-vel vezérelt berendezésünknek van olyan mozgó része, ami nem látható (nehezen hozzáférhető, zárt helyen van, vagy nagy távolságban). Ha egy ilyen hajtás helyzetéről akarunk meggyőződni, akkor a PLC ki és bemeneteinek visszajelző LED-jei adnak támpontot. Kihasználva azt a lehetőséget, hogy az OP7 operátorpanelen egy PLC változó tartalma alapján szöveget is meg lehet jeleníteni, a hajtások, részegységek stb. állapotát megjeleníthetjük a panelen is. Ez a példa erről szól. Legyen a mozgó rész egy tolómű, aminek két véghelyzete van: elöl és hátul, két irányban képes mozogni, előre és hátra. Ennek a helyzetét jelezze ki az OP7 szövegesen. A tolómű helyzetéről csak két információ áll rendelkezésre, a két véghelyzetkapcsoló állapota. Ennek figyelembevételével a tolómű három különböző helyzetben lehet: elöl, hátul, vagy a két véghelyzet között, közbenső helyzetben. Van egy negyedik állapot is, amikor mindkét véghelyzet érzékelője (végállása) egyszerre aktív, ami egy hibás állapot. Ezt is kijelezzük. A megoldásra kézenfekvő talán az, hogy a kijelzőre kiírjuk statikus szöveggel hogy Tolómű: majd a következő sort két részre osztjuk. A sor elején kijelezzük a végállások állapotából következő helyzetet, ami négyféle lehet (elöl, hátul, közbenső helyzetben, végállás hiba). A második részben kijelezzük a tolómű mozgását szöveggel (előre, hátra, áll). Ebből összeáll egy szöveg, ami alapján a tolómű pillanatnyi működési állapota és helyzete könnyen áttekinthető: 123

124 Tolómű: elöl, áll A megvalósításához szükség lesz két text list objektumra, amiket a ProTool Text/Graphic list listájában kell létrehozni. Az egyik text list a szöveg a tolómű helyzetét irja ki: A másik text list a szöveg harmadik részét, a tolómű mozgását jelzi vissza: A text lista (ahogy arról a text lista leírásánál már volt szó) lényege az, hogy számokhoz szövegeket rendelünk hozzá, majd egy erre alkalmas képernyő objektum egy konkrét változó (címke) tartalma alapján a megfelelő szöveget a kijelzőn megjeleníti. Hozzuk létre azt a két címkét, amelyek a tolómű helyzetének és mozgásának megfelelően tartalmazzák majd azokat az értékeket, amelyekhez a fenti listában szövegeket rendeltünk hozzá. A visszajelzés két integer típusú PLC változó alapján történik majd. Mindkettőt adatblokkban tároljuk, adattípusuk integer: DB1.DBW2 A tolómű helyzete, a címke neve: Tolomu_H 124

125 DB1.DBW4 A tolómű mozgása, a címke neve: Tolomu_M A képernyőszerkesztőben egy új képernyőre vagy egy meglévő képernyő üres szekciójába most helyezzünk el két output field-et egy tolómű: szöveg mögé, melyek beállítása az alábbi: A Display mezőt át kell állítani Text-re. Ez jelenti azt a kijelzési módot, amikor szöveget kell megjeleníteni, amit egy szöveglistából választ ki a Tag mezőben beállított címke tartalmának megfelelően. Text beállításakor az ablak aljában megjelenik a Text list mező, ahol be kell állítani a szöveglistát amelyikből majd a címke választ. Ez a példa szerint az egyik output field esetén a Tolomu_helyzet, a másiknál pedig a Tolomu_mozgas. A képernyőszerkesztőben ez kb. az alábbi lesz: A munka következő része a PLC programjának elkészítése lesz. Ez abból fog állni, hogy az OP rendelkezésére kell bocsátani a kijelzendő információkat a DB1.DBW2-ben és a DB1.DBW4-ben. Először is létre kell hozni a DB1-ben ezt a két integer típusú elemet, majd elő kell állítani a véghelyzetnek és a mozgásnak megfelelő számot ebben a két változóban: 125

126 Ennek a módszernek sajnos az a hátránya, hogy nincs mese, a két végálláskapcsoló mind a négy állapot-variációjára egy külön értéket kell a DB1.DBW2-be helyezni. A fenti programrész ezt teszi MOVE utasításokkal. A tolómű mozgatásának visszajelzése azonos módon történik, de ott csak háromféle szöveg kijelzésére van szükség. 126

127 Két állapotú beállítás szöveges kiválasztással (OP7) A fenti példában szereplő szöveglistával nem csak szöveges állapotjelzést lehet megvalósítani, hanem olyan változtatható beállítást is, ahol a kezelő egy szöveges listából választja ki a megfelelőt. Ezt mutatja be a következő példa. A beállítás két állapotú, amihez egy merker bitet használunk fel, aminek a 0 és 1 állapotához a kikapcsolva és a bekapcsolva szöveget rendeljük hozzá. Amikor a kezelő a bekapcsolva szöveget választja ki az operátorpanelen, akkor a merker 1 állapotú lesz, ha a kikapcsolva szöveget, akkor 0 állapotú lesz. Szükség lesz egy text listára, ami tartalmazza a beállítás állapotaihoz rendelt szöveget, amelyek közül a kezelő majd választhat. Kell egy címke is, ami egy boolean (logikai) típusú változót deklarál: A text lista neve Ki_Be a címke pedig M10.0 nevet viseli és az M10.0 merker bitre hivatkozik. Az utolsó teendő egy input/output field elhelyezése valamelyik képernyőn a képernyőszerkesztőben: Ne felejtsük el a Field Type Input/Output beállítását, ami alapértelmezés szerint Output. Különben a mező csak kijelzést fog végezni, állítani nem lehet. Az OP7-en ez a mező kiválasztható lesz a nyíl gombokkal (ha az adott képernyőn több beviteli mező is van). Amikor egy ilyen text listával létrehozott beviteli mező aktív, a kurzor villog a szöveg elején. Megváltoztatni úgy lehet, hogy megnyomjuk a SHIFT gombot (a SHIFT jelzés világítani kezd), majd a le és fel nyilakkal változtatjuk a beállítás szövegét mindaddig, amíg a kívánt beállítás szövege lesz látható, ami ekkor a kijelzőn villog. A villogás jelzi, hogy előválasztás van érvényben, vagyis az új beállítás szövege látható a kijelzőn 127

128 de még nem érvényes. A megfelelő szöveg kiválasztása után az ENTER gombbal lehet a változtatást érvényre juttatni. Ekkor a villogás abbamarad és a mezőben az új beállításnak megfelelő szöveg lesz látható. A text listával készíthetünk olyan szöveg-kiválasztásos beviteli mezőt is, ahol nem csak két választási lehetőség van. Ilyenkor a text listához rendelt címke nem logikai típusú, hanem pl. integer. Ilyenkor azonban a PLC programjában kell a text lista által beállított érték alapján eldönteni, hogy a kezelő által eszközölt választásnak milyen hatása legyen. Nagyon sok szöveges elemet tartalmazó lista is létrehozható, de körülményessé teheti a beállítás elvégzését. Tippek Beviteli mezők sorrendje Amikor egy Windows alapú operátorpanel olyan képernyőtartalmat jelez ki, amin kiválasztható elemek vannak (pl. beviteli mezők, slider-ek, combo box-ok, stb), akkor működés közben ezek között a nyíl gombokkal vagy a TAB gombbal lehet választani. Kivételt képeznek természetesen azok az esetek, amikor a panel érintőképernyős, vagy amikor a HMI eszközhöz (ami egy PC is lehet) egér van csatlakoztatva és az operátor azt használja az objektumok kijelölésére. A TAB gomb többszöri lenyomásakor az objektumok olyan sorrendben kerülnek egymás után kiválasztásra, amilyen sorrendben azokat a ProTool-ban leraktuk a képernyőterületre, szerkesztéskor. Egy teszt ProTool képernyő részlete szerkesztés közben Az így kialakuló önkényes sorrend azonban nem minden esetben lesz megfelelő a munka végén. Ha pl. sok hasonló tulajdonságú objektumot kell lerakni, egyszerűbb néhány darab elkészítése után azokat egyszerűen lemásolni a jól ismert Copy/Paste funkcióval majd a megfelelő tulajdonság módosításával a kívánt beállításokat elvégezni ahelyett hogy mindegyiket egyenként létrehoznánk.. Ilyenkor, vagy akkor, ha a készülő tervet menet közben úgy változtatjuk meg, hogy átrendezzük az objektumokat a képernyőn, hamar kialakul az az állapot, amikor az objektumok kiválasztási sorrendje teljesen logikátlan összevisszaság lesz. Ez az apróság rendkívül zavaró tud lenni a kezelés során amikor a TAB-ot nyomkodva a kiválasztás (fókusz) összevissza lépked az objektumokon és előre nem lehet tudni melyik melyik után következik. Szerencsére a ProTool (V6.0 SP2) lehetőséget ad az említett sorrend megtekintésére és utólagos megváltoztatására. Nyissuk meg az adott képernyőtervet a ProTool-ban és nyomjuk meg a Ctrl-D billentyűkombinációt. Az összes kiválasztható objektum bal-felső sarkában megjelenik egy szám, ami a kiválasztási sorrendet mutatja: 128

129 Ctrl-D után Ha módosítani szeretnénk a sorrendet, egyenként, a kívánt sorrendben egymás után rá kell kattintani a megfelelő objektumra. A sorrend kijelölése közben a számokon láthatjuk a sorrend változását. Ha újra megnyomjuk a Ctrl-D gombokat, a sorrend jelzés eltűnik. A sorrend kijelölését ezzel befejezhetjük. Ha a sorrend meghatározását újra akarjuk kezdeni, nyomjuk meg kétszer a Ctrl-D-t és kezdjük elölről a kijelölést. Megjegyzés: Ez a módszer csak a Windows alapú operátorpaneleknél használható (pl. OP7-nél, OP27-nél nem) Read continously Amikor az operátorpanelen egy értéket vagy állapotot akarunk kijelezni vagy lehetőséget biztosítunk egy PLC változó megváltoztatására, egy elemet hozunk létre a TAG listában, amelyik a kívánt PLCben lévő változóra hivatkozik. Ezután a TAG-et (címkét) a képernyőn elhelyezett objektumhoz rendeljük (pl. input vagy output mező, nyomógomb, stb). Ezzel létrejön az objektum és a PLC változója között a kapcsolat. A PLC változóinak kiolvasása ciklikus, általában 1 másodperces gyakorisággal történik. Ettől el lehet ugyan térni a TAG General beállításai között az Acquistion cycle beállítás módosításával, de a lényeg a ciklikus kiolvasás. Mivel egy HMI project nagyon nagy számú címkét is tartalmazhat, ha az OP ciklikusan olvasná a TAG listában hivatkozott összes PLC változót az nagymértékben terhelné a PLC-OP kommunikációját, ami nem feltétlenül szerencsés, (különösen ha azon a buszon egyéb eszközök is vannak, vagy a kábel hossza miatt alacsony sebességű a kommunikáció) Ezért alapértelmezés szerint az operátorpanel csak azokat a PLC változókat olvassa ciklikusan, amelyekkel kapcsolatban áll az éppen megjelenített képernyőn lévő valamelyik objektum. Fölösleges is lenne olyan PLC változó kiolvasása amelyiknek a kijelzése egy nem látható képernyőn van. Vannak azonban kivételek. Bizonyos esetben szükséges vagy éppen elengedhetetlen, hogy egy TAG-et az OP vég nélkül, a megjelenített képernyőtől függetlenül mindig olvassa. Minden TAG tulajdonságai között van egy read continously kapcsoló. Ha ez be van kapcsolva, akkor a címkét az OP folyamatosan olvassa. Erre szükség lehet pl. a real time típusú trend változójánál. Ha egy olyan real time trend-ünk van, aminek a változója nem folyamatosan kerül kiolvasásra, akkor a grafikon görbéje csak akkor rajzolja ki az érték változásait, ha a grafikon a kijelzőn van. Amikor nincs megjelenítve (másik képernyő van a kijelzőn) akkor egy egyenes vonalat húz annál az értéknél amelyik akkor volt benne amikor utoljára kiolvasta az OP. A Read continously kapcsolóval ezt a problémát elkerülhetjük. Ha a real time trend TAG-et először külön létrehozzuk, azaz a görbe változójának megadásakor a TAG listából egy már létező TAG-et választunk ki, akkor külön kell gondoskodni ezen kapcsoló 129

130 bekapcsolásáról. Ha azonban a trend görbéjének létrehozásakor a data source megadásakor nem egy meglévő TAG-et választunk ki, hanem a new ( ) ikonnal itt kezdeményezzük a létrehozását, ezt a kapcsolót a ProTool automatikusan bekapcsolja. Egy másik példa a read continously szükségességére: Tegyük fel, hogy egy TAG értékének megváltozásához hozzárendelünk egy funkciót valamilyen céllal. Ilyen lehet pl. a képernyőváltás. Ha pl. MW102 nevű TAG-nek beállítjuk a Select_Screen_Variable funkciót és paraméterben megadjuk saját magát (MW102-t), akkor annak az lesz a hatása, hogy ha az MW102 tartalmát a PLC program megváltoztatja, az OP kijelzője azonnal átvált arra, amelyik számát az MW102-be írta a program. A funkció trigger eseménye a Change Value, ami azt jelenti, hogy a képernyőváltás akkor következik be, amikor az MW102 tartalma megváltozik. De az MW102 tartalmának megváltozását az OP csak abban az esetben képes érzékelni, ha annak tartalmát újra és újra kiolvassa a PLC-ből. Ez a funkció tehát elvileg csak akkor fog helyesen működni ha bekapcsoljuk az MW102 read continously opcióját! Van egy beállítás, amivel befolyásolható, hogy TAG létrehozásakor az milyen alapértelmezés szerinti beállításokkal jöjjön létre. Ezt a lehetőséget az Options menü Default settings pontjával lehet elérni. Itt amellett, hogy az objektumok alapértelmezés szerinti nevét is be lehet állítani, ha a listából a Tags elemet választjuk, akkor a neve mellett (Prefix) az Edit gombbal kapunk egy újabb ablakot. Ennek a Default Settings Tag ablaknak az Options fülére kattintva megtaláljuk a read continously kapcsolót. Ha ez be van kapcsolva, akkor alapból minden újonnan létrehozott TAG ezen opciója bekapcsolt állapotú lesz (Javaslom ezt az opciót kikapcsolni) 130

131 Arhiválás Egy változó tartalma file-ba írható, ha létrehozunk egy arhívumot, majd a menteni kívánt TAG beállításai között az Archive jegyzettömb fülnél hozzárendeljük az arhívumhoz. Ugyanitt a változó értékének arhívba írását néhány egyszerű feltételhez köthetjük Ha egy tag arhiválásának feltétele After every change (minden értékváltozás után kiírás) és Tolerance range (csak értéktartomány átlépésekor) együtt, és a tolerance range limitjei tag-ek, akkor: Az arhiválás feltételének teljesülése esetén (outer vagy inner, azaz a tartományon belül vagy kívül) amíg ez a feltétel teljesül, az arhív tag minden változását kiírja. Ha az arhív tag arhiválásának a feltétele a megadott határértékek miatt nem teljesül, és valamelyik határérték (vagy mindkettő) TAG, ami úgy változik meg, hogy a feltétel teljesül, akkor nem végez mentést csak akkor, ha az arhiválandó tag értéke is megváltozik. Más szóval: Ha az arhiválandó tag értéke mászik bele az arhiválás feltételét előíró tartományba, akkor arhivál, de ha az arhiválandó tag értéke úgy kerül az engedélyezett tartományba hogy az változatlan és az engedélyező tartomány valamelyik limitje változik meg, akkor nem arhivál! Ez azért fontos, mert az arhiválásnak csak két feltétele adható meg: Ciklikus arhiválás (adott másodpercenként) Arhiválás, ha az érték megváltozik Ha az arhiválást nem a fenti lehetőségek adta feltételek valamelyikével kívánjuk elvégezni, hanem egy esemény hatására, pl. amikor a PLC-ben bebillen egy bit, kézenfekvő az ötlet, hogy adjunk az arhiválandó címkének olyan határértéket, amin kívül tartjuk ha nem kell arhiválni. Amikor eljön az arhiválás pillanata, a PLC-ben úgy változtatjuk meg az arhiválás feltételeként szereplő tartomány határait, hogy az arhiválandó címke értéke azon belülre kerüljön, így az arhiválás elkezdődik. Sajnos ez csak részben működik, mert az is kell hozzá, hogy az arhiválandó címke értéke megváltozzon miután az engedélyezett tartományba került. Ha az érték változatlan, az engedélyezett tartományba kerülésekor nem íródik ki az arhívba. Read continously, arhívok és az acquistion cycle Volt már szó arról, hogy a TAG Read continously opciójával kikényszeríthető, hogy a HMI folyamatosan, ciklikusan olvassa az értékét, és hogy erre mikor van szükség. Furcsa ellentmondásra világít rá az lábbi tény: Ha nincs bekapcsolva a TAG read continously opciója de a tag arhiválása be van kapcsolva, akkor akár Every change, akár Cyclically az arhiválás feltétele, a TAG változását mindig észreveszi és a megfelelő értéket beírja az arhívba. Az arhívokkal és a címke értékének kiolvasási gyakoriságával kapcsolatos az alábbi példa, ami jól szemlélteti mire is kell vigyázni: Ha a TAG Acquistion cycle beállítása 10 másodperc, és a tag arhiválás feltétele Cyclically, ahol 1 másodperc lett megadva, akkor a TAG értékét csak 10 másodpercenként olvassa ki, de minden másodpercben az arhívba írja. Ilyenkor tehát az arhívba a TAG folyamatos változása esetén is csak 10 bejegyzésenként (10 másodpercenként) kerül új érték, a 10 másodperces szakaszokban ugyanazt az értéket írja bele egymás után. Ha a TAG Acquistion cycle beállítása 10 másodperc és a tag arhiválás feltétele Every change, és a TAG értéke gyorsan változik, a változásokat akkor is csak 10 másodpercenkénként veszi észre, így gyors változás mellett is csak 10 mp-enként keletkezik bejegyzés az arhívba. A HMI és az S7 PLC közötti kapcsolat megszakadásának kezelése A kapcsolat megszakadásának érzékelése a PLC programban Siemens Simatic S7: A HMI eszköz is benne van a NetPro segítségével összeállított hálózatban, mégsem minősül DP eszköznek. A HMI tehát nem distributed periféria. Talán éppen ezért, a HMI kommunikációjának zavara, vagy teljes leállása nem jár olyan következményekkel mint pl. egy DP buszra kötött frekvenciaváltó vagy remote I/O (pl. ET200) leválása. A HMI leválásakor nem kerül végrehajtásra egyik hibakezelő OB sem (mint amilyen például az OB86 - Rack Failure). A HMI 131

132 eszközt gyakorlatilag bármikor leválaszthatjuk a buszról, a rendszer tovább működik. Pont emiatt, a HMI leválását másképp kell kezelni. Legalábbis akkor, ha ez a leválás valamilyen, pl. technológiai jellegű problémát okoz. Más szóval szükség lehet arra, hogy a HMI-PLC kapcsolat megszakadását a PLC-ben valamilyen módon érzékelni lehessen. Erre maga a HMI eszköz biztosít lehetőséget az ún. "life bit" segítségével. A life bit állapotát az OP kb. 1 másodperces gyakorisággal az ellenkezőjére állítja. Az operátor panel tehát mindaddig online kapcsolatban van a PLC-vel, amíg ennek a bitnek az állapota bizonyos időn belül megváltozik A PLC programjával ezt a bitet kell figyelni és egy időtagot újraindítani ha változik. Ha sz időtag le tud telni, az OP elvesztette a PLC-vel a kapcsolatot. Célszerű él figyeléssel megvalósítani (negative és/vagy positive edge), mert a kapcsolat elvesztésekor a bit állapota épp úgy maradhat nulla mint egy állapotban. A nem windows alapú OP-knál a life bit az ún.area pointerek által leírt egyik címterületen van, aminek neve interface area. Az interface area egy 16 word méretű adatterület a PLC-ben: (Az interface area részletes leírása megtalálható a communications manual-ban illetve a ProTool helpjében is). A life bit a "vezérlő bitek" területen van, az n+1 byte 2-es bitje: Példa: Ha egy OP7 operátorpanel interface area mutatóját az S7 PLC DB1.DBW0 címére állítjuk be, akkor a life bit a DB1.DBX1.2 címen lesz elérhető. Az OP online figyelésének tehát egyik lehetséges módja az alábbi: 132

133 A windwos alapú operátor paneleknél a life bit szintén egy area pointerrel megadott adatterület egyik bitje, de ez a bit ezeknél az ún. coordination nevű area pointer által mutatott területen található. A coordination terület mérete mindössze 16 bit (1 word). A Life bit a coordination terület második byte-jának 2-es bitje, azaz a coordination word 2-es bitje: Példa: Ha a coordination area pointert a DB10.DBW10 címre állítjuk, akkor a life bit DB10.DBX11.2 címen lesz elérhető: A bit figyeléséhez szükséges S7 program megegyezik az OP7-nél adott példaprogrammal (természetesen a life bit címének megfelelő behelyettesítése után). Miután rendelkezésünkre áll egy bit, ami jelzi ha az OP kapcsolata megszakadt a PLC-vel (a példában ez a T67 időtag állapota) már megírhatjuk az ilyenkor kívánt intézkedések elvégzéséhez szükséges programot. A kapcsolat megszakadásának érzékelése a HMI-ben Ha OP7 vagy OP27 panelt használunk, és megszakad a kapcsolata a PLC-vel, az OP azonnal rendszer hibaüzenetet küld a kapcsolat elvesztése miatt. Ezt az üzenetet újra és újra megismétli, amíg a kapcsolat helyre nem áll. Egyértelmű jele van tehát a kapcsolat megszakadásának. Ha HMI gyanánt egy PC-t használunk, ami a ProTool RT-t futtatja, más a helyzet. A kapcsolat megszakadásakor a ProTool RT is küld egy rendszer üzenetet, de ezzel kapcsolatban csak akkor jön megint üzenet, amikor a kapcsolat újra helyre állt, vagy megváltoztatjuk egy változó értékét, amit a kapcsolat hiánya miatt nem tud elküldeni a PLC-nek. A kapcsolat elvesztése után minden változó értéke "befagy", őrzi azt az értéket ami még működő kapcsolat mellett volt. Bár ilyenkor a képernyőn látható számkijelzések, amik PLC belső változóinak tartalmát mutatják, átváltanak #### kijelzésre. Az állapotok jelzésére használt objektumokon azonban nem látható hogy nincs kapcsolat. Ez a berendezés kezelőjét könnyen félrevezetheti, mert a képernyőre pillantva nem látszik rendellenesség, ezért azt hiszi hogy minden rendben van, holott a képernyőn lévő adatok nem aktuálisak, mivel a kapcsolat elvesztése után a PC sem a technológiával kapcsolatos üzenetet nem fog küldeni, sem a PLC-ből kiolvasandó adatokat nem fogja megjeleníteni. Felmerülhet tehát az igény, hogy a képernyőn valamilyen módon egyértelműen jelezzük, hogy a PLC kapcsolat megszakadt. A fenti leírás szerint a PLC értesül az offline módról, de a PLC nem tudja "értesíteni" a HMI-t, hogy a kapcsolat megszakad, mert ezt épp azon a kapcsolaton keresztül kellene megtennie, ami már nem él. Nem marad más, mint a HMI-n belül létrehozni ezt az információt valamilyen módon. Sajnos a ProTool nem biztosít lehetőséget a kommunikáció állapotának lekérdezésre, ezért magunknak kell megcsinálni. Kézenfekvő lenne a fentebb leírt life bithez hasonló módszer, csak fordítva: A bitet nem a HMI változtatja hanem a PLC, és nem a PLC figyeli a bit változását, hanem a HMI. Ezt pl. egy VB script megírásával megtehetnénk, ha lehetséges lenne egy scriptet úgy beállítani, hogy folyamatosan (ciklikusan) lefusson. Sajnos erre nincs mód, van azonban Scheduler funkció. A Scheduler arra való, hogy egy funkciót elvégeztessünk adott időpontban, vagy adott időközönként. Tudomásom szerint ez az egyetlen módszer, amivel biztosítható, hogy a PLC-től és a felhasználói aktivitástól függetlenül fusson le egy script. A feladat megoldásra ezt fogjuk tehát használni. 133

134 A módszer egyszerű. Létrehozunk két boolean típusó TAG-et a ProTool-ban, mindkettőt egy-egy, másra nem használt PLC-beli bithez rendeljük. Legyen "A" és "B". Létrehozunk egy <no controller> TAG-et is (vagyis olyat, ami csak HMI belső változó, nincs PLC adatterülethez linkelve), ami szintén logikai típusú, a neve legyen "Online". A PLC-re írunk egy egyszerű programot, ami kiolvassa "A" tartalmát és "B"-be írja. Tehát ha a HMI-ben "A" változót megváltoztatjuk, akkor annak tartalma visszajön "B"-ben, feltéve hogy van kapcsolat a PLC-vel, Ha nincs, "B" tartalma "A"-tól függetlenül változatlan marad. Írunk egy scriptet, ami megvizsgálja, hogy "A" tartalma egyenlő-e "B" tartalmával. Ha igen, akkor "Online"-ba TRUE értéket ír, majd "A" tartalmát negálja (ellentétesre váltja). Ha "A" tartalma nem egyenlő "B" tartalmával, akkor "Online" értékét FALSE-re állítja. Ezután hozzárendeljük egy scheduler-hez ezt a scriptet és beállítjuk, hogy percenként fusson le. Más dolgunk már nincs, mint megjeleníteni egy üzenetet, átváltani a képernyőt stb., amikor az "Online" változó FALSE értékű. Az elv az, hogy a HMI percenként átküld a PLC-nek egy állapotot, amit a PLC-nek vissza kell küldenie. Ha nem jön vissza az érték, akkor a HMI scriptje az "Online" változót kikapcsolja, ha visszajön, akkor bekapcsolja. A kapcsolat megszakadása egy percen belül kiderül. Mivel a scheduler nem időzíthető 1 percnél rövidebb időközökre, sajnos ezzel a módszerrel nem lehet gyorsabb észlelést megvalósítani. Nézzünk egy konkrét példát a megvalósításra: Tegyük fel, hogy a PLC-ben nincs használva még az M04 és M0.5 merker (különben másikat kell választani ezek helyett). Az M0.4-es merker lesz az "A", az M0.5-ös pedig a "B" változónk. Készítsünk egy network-öt, ami az M04 állapotát az M0.5-be másolja: A ProTool-ban hozzunk létre két boolean típusú TAG-et, A ás B néven, amik ugyanerre a két PLCbeli merkerre hivatkozik, valamint az "online" nevű szintén boolean TAG-et, ami <no controller> azaz belső HMI változó: Írjuk meg a scriptet függvényként (function), a neve legyen PLC_Online() 134