Megújuló alapú villamosenergia termelés

Átírás

1 Megújuló alapú villamosenergia termelés Finanszírozói megközelítés 2016 október 12. Wholesale Banking

2 Bevezetés

3 Jelentős felhalmozott tapasztalat Szabályozás pozitív Megfelelő növekedési ütem, és befektetési volumen ösztönzése Stabil iparági jövőkép Technológiai fejlődés egyre közelebb a hálózati paritáshoz A korábbi ösztönzőket egyre inkább felváltják az aukciós rendszerek Támogatási rendszerek kivezetésének lehetősége - meglévő megújuló alapú termelő egységek rendszerintegrációja FIT jellegű illetve megújuló kötelezettségen alapuló támogatási rendszerek Felhalmozott ismeret a támogatási rendszerekről Klímavédelmi célkitűzések Szabályozói ösztönző rendszerek és negatív hatásai Szabályozás, illetve a működési környezet visszamenőleges változtatása

4 Megújuló alapú projektek sikerfeltételei Múltbeli stabilitás Regionális megítélés Általános jogi környezet Technológiai fejlődés Szabályozói biztonság Átviteli/elosztó hálózat Áramár stabilitás Gazdasági motiváció Sikeres megújuló alapú beruházások feltételei Infrastruktúra Támogatási rendszer Hálózati csatlakozási pontok 3

5 Finanszírozási formák

6 Befektetők és az általuk használt finanszírozási formák Integrált közműtársaságok Specializálódott / független termelők Nyugdíj alapok / Biztosítók Egyéb alapok Lakossági befektetők Egyéb szegmensekben betöltött szerepükhöz képest kisebb de növekvő aktivitás Megújuló energia felhasználása jellemzően szerepel a stratégiai célok között Az értéklánc néhány szegmensére fókuszáló stratégia Növekvő eszköz portfolió Hatékony kivitelezési képességek Mérethatékonyság Elsősorban működőképes (elkészült), hosszú futamidejű és alacsony működési kockázatú projekteket keresnek Megfelelő méretet keresik alacsony kockázat mellett Private Equity, Szuverén Állami Alapok, Infrastruktúra Alapok Rugalmas követelményrendszer mind területi, mind technológia tekintetében Nyugat-Európában jelentős befektetéseket mozgósítottak magújuló alapú projektekben A kötelező átvétel alapú támogatási rendszerek jobban kedveznek a kisebb hatékonyságú befektetőknek Jellemzően mérleg alapú finanszírozás Hozzáférés a legköltséghatékonyabb forrásokhoz Projekt és mérleg alapú finanszírozás egyaránt jellemző Nemcsak egyes eszközök, de eszköz csoportok elkülönült finanszírozása Külső finanszírozás kevésbé jellemző A magasabb részvényesi hozam érdekében a lehető legnagyobb mértékben használnak projekt alapú finanszírozást Külső finanszírozás kevésbé jellemző A finanszírozás formáját elsősorban a beruházó személye határozza meg 5

7 Finanszírozói hierarchia a projekt fázisai szerint és kockázatvállalási hajlandóság szerint Projekt előkészítés Alapvetően mérleg alapú finanszírozás Integrált közműtársaságok Specializálódott termelők Néhány Private Equity és specializálódott alap Technológia szállítók Kockázati tőke Start-up és új technológiák Hozamelvárás: >50% Private equity Növekedési lehetőségeket keres Hozamelvárás: 15-25% Nyugdíjalapok Infrastruktúra alapok Kivitelezés Integrált társaságok mérleg alapú finanszírozása Private Equity Specializálódott alapok és néhány infrastruktúra alap Néhány nyugdíjalap és biztosító Projekt alapú hitelfinanszírozás Biztosítók Kiforrott technológia Hozamelvárás: ~15% Kiforrott technológia és főként működő projektek Hozamelvárás: ~9-13% Nyilvános táraságok Mezzanine hitel Működő projektek Specializálódott alapok Infrastruktúra alapok Nyugdíjalapok és biztosítók Magánszemélyek és szövetkezetek Kötvény Hitel Kiforrott technológia jól kiszámítható jövedelmezőség Hozamelvárás: ~6-8% Szenior hitel Magasabb tőkeáttétel kiforrott technológiákhoz Hozamelvárás: alapkamat bp Mérsékelt és biztosított kockázat Hozamelvárás: alapkamat bp 6

8 Új típusú finanszírozási formák Equity yieldcos Már működő energetikai projektek új, önálló portfolióba tömörítése Az eszközportfolió minél hatékonyabb finanszírozási struktúra kialakítása mellett gyakran tőzsdei bevezetés útján elérhetővé válik kisbefektetők számára is Alapvető elvárás a megfelelő eszközportfolió megléte, illetve egy hatékonyan működő tőkepiac Green bonds Zöld kötvények Jóllehet vannak új beruházásokra is elérhető kötvényprogramok, a kibocsátások döntő többsége a már működő eszközök finanszírozását tűzi ki célul Jelentős érdeklődés tapasztalható befektetők körében Vállalati vagy pénzintézeti kibocsátók egyaránt ING Bank USD800m + EUR500m 2015 novemberében Infrastruktúra hitelalapok Projekthitelek portfoliójának kivásárlása változó kamatozás és adott hitelfelár mellett Megújuló alapú beruházások döntő többségét vagy vállalati mérlegen keresztül, vagy tőke és projekt hitel formájában finanszírozzák

9 Hitelezői megfontolások

10 A támogatási rendszerrel szembeni legfontosabb elvárások Stabilitás mint alapelvárás Szabályozási rendszer mint fő mozgatórugó és kockázat Szabályozási rendszer és annak beágyazottsága Visszamenőleges változások? Transzparencia és jövőkép Visszamenőleges szabályozói változások Közvetlen hatás elindult/meglévő beruházások Közvetett hatás befektetői magatartás változása Országos hatás Egyéb szabályozott iparágakra kiható hatás Regionális hatások Finanszírozói megítélések Szabályozói kockázat átfogó vizsgálata Minél közelebb áll egy támogatási rendszer a piaci viszonyokhoz, annál kisebb a szabályozói kockázat Támogatási rendszer terhei Közép-Kelet Európai régió megítélése Stabil támogatási rendszer Visszamenőleg megváltoztatott támogatási rendszer

11 Aukciós rendszer finanszírozói megítélése Jellemzői Hitelfinanszírozói megítélés Piaci megközelítés Megfelelő versenykörnyezetet eredményez Jelentősen csökkenti a fenntarthatatlan átvételi árak kockázatát Az átvételi árak alulbecslése alapvetően részvényesi kockázat Free cash flow allokáció Részvényesi kockázat Hitelszolgálat Free cash flow - Tarifa 1 Free cash flow - Tarifa 2

12 Projekt specifikus megfontolások Finanszírozói kockázati megítélés Piaci kockázatok: ár előrejelzések, támogatási előrejelzések, új belépők Technológiai kockázatok: szél/nap elemzések, technológiai áttekintés, kivitelezési kockázatok, működési feltételek áttekintése, üzemeltetési tapasztalatok, üzemanyag ellátás (pl: biomassza) Jogi kockázatok: tulajdonjogi áttekintés, engedélyeztetés, projekt szerződések jogai és kötelezettségei, zálogjogi megfontolások, környezetvédelmi megfontolások Egyéb finanszírozói megfontolások Minél kiforrottabb, és alacsonyabb komplexitású technológiát alkalmaz a beruházó, annál magasabb külső finanszírozási szintet tud elérni A projekt alapú finanszírozás elsősorban nagyobb beruházásoknál jöhet szóba Az egyes projektek átvilágításának költségei nagyon kis mértékben térnek el egy kisebb és egy nagyobb projeket esetében, így EUR15m beruházási költség alatt kevésbé hatékony finanszírozási lehetőség (nemzetközi bankok esetében, akik nem rendelkeznek helyi piaci ismeretekkel ez a határ jelentősen emelkedhet) Kisebb projektméret esetén a beruházói oldal közös finanszírozást tud szervezni egy adott eszköz portfolióra Finanszírozói oldalon lehetőség van sztenderdizált termékek kifejlesztésére egy adott beruházásfajtára amennyiben megfelelőek a gazdaságossági kilátások Standard projekt hitel termék alapvető elvárásai Stabil üzleti környezet Standard és stabil szabályozói háttér Szigorúan strukturált projekt szerkezet A projekt szereplőinek maximális átláthatósága

13 Támogatás és a finanszírozás összeegyeztetése Támogatással szembeni fontos szempontok Optimális esetben a támogatás futamideje kismértékben túlnyúlik a finanszírozás futamidején Jelentősen hosszabb támogatási futamidő csökkenti az elérhető tőkeáttétel mértékét Rövidebb támogatási periódus csökkenti a beruházás kockázati profilját is Közvetlen támogatás esetén a támogatás a hitelezőkhöz képest alárendelt szerepbe sorolódjanak 10 éves megtérülés (1) 70/30 Hitel/Tőke DSCR 2, ,5 1,0 0,5 0, DSCR Tarifa 100 Tarifa EUR/MWh Hitel futamidő Fontos szempont az elérhető hitel futamidő, annak árazása és illeszkedése a támogatási rendszer futamidejéhez Tekintettel a bankok forrásszerkezetére, illetve a mérleggel illetve likviditással kapcsolatos szabályozói elvárásokra, a hosszabb futamidejű hitelek magasabb kockázatot jelentenek, így magasabb költséggel jelentkeznek a megújuló beruházásoknál Magyarországon az eddigi leghosszabb projekt alapú finanszírozás 15 éves volt 20 éves megtérülés (1) 70/30 Hitel/Tőke DSCR 2, ,5 1,0 0,5 0, DSCR Tarifa Tarifa EUR/MWh Megjegyzések: (1) Fő feltételezések: Beruházás EUR14m; Kapacitás 10MW; Kihasználtság 20%; WACC 7,7%

14 Külső finanszírozás mértéke Hitel méretezése Megfelelő hitelarány meghatározása kritikus fontosságú mind a beruházás életképessége, mind jövedelmezősége szempontjából A hitelfinanszírozás mértékét olyan projektspecifikus tényezők befolyásolják, mint: Bevétel típusa Termelés volatilitása Termék ára Fix és változó költségek aránya Deviza kockázat A beruházás kockázati profilja alapvetően határozza meg a finanszírozás méretét és árát minél magasabb a kockázat annál magasabb a kamatfelár és annál alacsonyabb a hitelfinanszírozás mértéke A hitel futamideje szintén alapvetően függ a beruházás jellegétől, ám befolyásolhatja a finanszírozók forrásszerkezete is Mini-Perm Mini-Perm struktúra A mini-perm struktúra egy rövidebb, jellemzően 7 éves futamidejű hitel, melynek visszafizetési profilja hosszabb (10-15 év), illeszkedve a támogatási rendszerhez A fenti struktúrából eredően a lejáratkor fennálló hiteltartozás marad, amelyet refinanszíroznia kell a szponzornak. A refinanszírozás többlet kockázatot jelent ugyan, ám ennek kamatprémiuma gyakran elmarad a hosszabb futamidő kamatfelárától A hitelfelvevő oldaláról az árelőny lehet vonzó, míg a hitelnyújtó a rövidebb futamidő miatt részesíti előnyben Refinanszírozás

15 Finanszírozói környezet alakulása Kamatszint Piaci környezet Rövid/közép távon várhatóan marad az alacsony kamatkörnyezet, tekintettel a gazdaságélénkítő célkitűzésekre Hosszabb távon ugyanakkor számolni kell a történelmileg alacsony kamatszintek emelkedésére Megújuló beruházások vonatkozásai Az alacsony kamatkörnyezet alacsony tőkeköltséget eredményez a megújuló beruházásoknál (is) Banki likviditás A bankok likviditása jelentősen javult a gazdasági válság kezdete óta A legtöbb bank ismét képes hosszú távú finanszírozást nyújtani jelentős HUF túlkinálat Jelentős a finanszírozói étvágy a jól strukturált, megújuló alapú projektek iránt ugyanakkor a hitelezők továbbra is preferálják a tőkeerővel rendelkező szponzorokat és szakmai tapasztalattal Banki szabályozás Olyan komplex banki szabályozások mint a Basel III új kockázatkezelési elvárásokat támasztanak a bankokkal szemben, amelyek többlet fedezet igényt jelentenek a hosszú távú eszközök nyújtóinak Az új szabályozások korlátozzák a bankok hosszú távú hitelezési lehetőségeit Az új szabályozások bevezetése bizonytalanságokhoz vezet, ami átmenetileg szintén nehezíti a hitelezési aktivitást Pénzügyi befektetők Az alacsony kamatkörnyezet egyre nagyobb mértékben a reálgazdaság irányába kényszeríti a pénzügyi befektetőket A jól strukturált eszközök jelentősen felértékelődtek Bizonyos pénzügyi befektetők akár magasabb kockázatot is hajlandóak vállalni új piacok, építési kockázat, stb.

16 Konklúziók Volumen A szabályozói környezet egyik célja kell legyen a megfelelő volumen és növekedési ütem biztosítása Ehhez szükséges a beruházások megfelelő kockázat/hozam arányainak kialakítása ezáltal állhatnak rendelkezésre a leghatékonyabb finanszírozási formák Stabilitás A szabályozói rendszerekkel szemben legfontosabb piaci elvárás azok stabilitása ez az ártámogatási rendszeren túl vonatkozik a piaci struktúrára illetve az adózási keretekre A szabályozói és működési környezet visszamenőleges változásainak negatív hatásai messze túlmutatnak az érintett beruházásoknál tapasztalt következményeknél Fontos figyelembe venni az iparági, nemzeti, sőt régiós szempontokat is Finanszírozási költsége Hasonló technológiák alkalmazása esetén a finanszírozás költsége meghatározó lehet Az alacsonyabb finanszírozási költségű beruházók versenyképesebbek lehetnek az aukciós eljárás során