Operációs Rendszerek II. 4. előadás
|
|
- Dóra Királyné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Operációs Rendszerek II. 4. előadás
2 Valós idejű ütemezés (általános célú OS-ek esetén) Egyre inkább a figyelem középpontjába kerülő problémakör Ebben az esetben a végrehajtás sikere nem csak a végeredményen, hanem annak időbeliségén is múlik Megkülönböztetünk: Hard és Soft RT feladatokat Periodikus és nem periodikus feladatokat
3 Valós idejű Hard real-time feladatok: a határidő nem teljesítése elfogadhatatlan károkat vagy végzetes hibákat okozhat Soft real-time: a határidő inkább elvárt, mint kötelező megsértése esetén még mindig lehet értelme a feladat végrehajtásának
4 Valós idejű Nem periodikus feladat esetén a feladat végrehajtás kezdési vagy befejezési ideje (vagy mindkettő) kötött Periodikus esetben valamiféle periódusidő adott Látni kell, hogy a valós idejű rendszerek szempontjából a tervezhetőség kardinális!
5 Valós Idejű OS-ek jellemzői Megjósolhatóság Válaszkészség Felhasználói kontroll Megbízhatóság Fail-soft működés
6 Valós Idejű OS-ek jellemzői Megjósolhatóság Az OS determinisztikus, ha a feladatokat fix, ismert időintervallumonként hajtja végre. A determinisztikusság meghatározza, hogy az OS mennyi időn belül tud reagálni egy megszakításra. Válaszkészség Felhasználói kontroll Megbízhatóság Fail-soft működés
7 Valós Idejű OS-ek jellemzői Megjósolhatóság Válaszkészség Meghatározza, hogy az OS mennyi idő alatt hajtja végre a megszakítás kód közös részét. A megjósolhatósággal együttvéve vizsgálandó Felhasználói kontroll Megbízhatóság Fail-soft működés
8 Valós Idejű OS-ek jellemzői Megjósolhatóság Válaszkészség Felhasználói kontroll A rendszer finomhangolhatósága, akár egyedi folyamatok szintjén Prioritások, VM (nem lapozható részek), diszk-kezelő algoritmusok Megbízhatóság Fail-soft működés
9 Valós Idejű OS-ek jellemzői Megjósolhatóság Válaszkészség Felhasználói kontroll Megbízhatóság Egy olyan átmeneti hiba, ami egy sima rendszernél egy reboot után megszűnik, az RT rendszernél katasztrofális lehet (mi lesz a reboot alatt?) Valamely komponens hibája (pl. CPU), ami sima rendszernél csak teljesítmény csökkenést okoz, itt az egész rendszert ellehetetlenítheti (válaszidők) Fail-soft működés
10 Valós Idejű OS-ek jellemzői Megjósolhatóság Válaszkészség Felhasználói kontroll Megbízhatóság Fail-soft működés A rendszernek túl kell élnie a hibákat (akár csökkentett funkcionalitással) Tipikus (pl. Unix) rendszerekben ha a kernel hibát detektál megpróbálja a lehető legkisebb adatvesztéssel kezelni a problémát. Ennek tipikus módja a crash.
11 Valós idejű OS tulajdonságok Gyors folyamat és/vagy szálváltás Kis méret, korlátozott funkciók Gyors reagálás a megszakításokra Multiprocessing, komoly IPC támogatás Speciális fájlok gyors adatrögzítéshez (pl. szekvenciális fájlok) Prioritás alapú, preemptiv ütemezés Megszakítások letiltásának ideje minimális Szolgáltatások folyamatok pontos késleltetésére Speciális időzítési funkciók
12 Valós idejű ütemezési megoldások Statikus, táblázat alapú megoldások Statikus, prioritás alapú algoritmusok Dinamikus, terv alapú megközelítés Dinamikus, best effort működés
13 Valós idejű ütemezési megoldások Statikus, táblázat alapú megoldások Periodikus feladatok esetén használható. Előzetes végrehajthatósági tervet készít, az ütemezés ennek alapján történik. Statikus, prioritás alapú algoritmusok Dinamikus, terv alapú megközelítés Dinamikus, best effort működés
14 Valós idejű ütemezési megoldások Statikus, táblázat alapú megoldások Statikus, prioritás alapú algoritmusok A szituáció elemzése statikus, de az eredmények alapján az ütemezést hagyományos prioritás alapú ütemező végzi Dinamikus, terv alapú megközelítés Dinamikus, best effort működés
15 Valós idejű ütemezési megoldások Statikus, táblázat alapú megoldások Statikus, prioritás alapú algoritmusok Dinamikus, terv alapú megközelítés Új taszk indítása esetén az indítást csak akkor engedi, ha az újratervezett ütemezési terv alapján az időzítési elvárások tarthatók Dinamikus, best effort működés
16 Valós idejű ütemezési megoldások Statikus, táblázat alapú megoldások Statikus, prioritás alapú algoritmusok Dinamikus, terv alapú megközelítés Dinamikus, best effort működés Nem végzünk megvalósíthatósági analízist, a rendszer mindent megtesz, hogy a határidőket tartsa (de nincs rá garancia). Jelenleg elterjedten használt megoldás, nem periodikus megoldások esetén is működik.
17 Ütemezési példa klasszikus Unix Jellemzői A tradicionális Unix ütemezője csak a felhasználói folyamatok esetén szakítja meg a futást időzítés alapján, kernel folyamatok esetén megszakítás nem lehetséges. A Unix ütemezése prioritásos, mindig a legmagasabb prioritású folyamat fut. Amennyiben azonos prioritású folyamatok találhatók a várakozósorban, közöttük az ütemező RR algoritmust használva választ. Egy folyamat prioritása egy kezdeti érték mellett előéletétől függ
18 Unix folyamatok prioritása Egy folyamat prioritása egy kezdeti érték mellett előéletétől függ: minden futási állapotban töltött időszelettel csökken, minden várakozással töltött időszelettel növekszik Kernel funkcióból való visszatérés után a folyamat prioritása átmenetileg a felhasználói tartomány fölé emelkedik ezzel is biztosítva, hogy az eredmény gyors elvételével a folyamat a kernel erőforrásait a lehető legrövidebb ideig használja A különböző kernel funkciókhoz más-más érték tartozik, pl. a merevlemez funkcióé magasabb, mint a terminál inputot feldolgozóé Unix esetén a folyamatok prioritása az értékükkel fordítottan arányos pl. a 4.3BSD esetén között lehet (0 és 49 közötti rész a kernelnek van fenntartva).
19 Unix prioritás számítása Változók p_pri: aktuális ütemezési prioritás p_usrpri: user módú prioritás (ez ált. azonos p_pri értékkel) p_cpu: CPU használat mérésére szolgál p_nice: felhasználó által megadható prioritás érték Algoritmus lépések TMR IRQ (10 msec), aktív folyamat: p_cpu = max(p_cpu+1, 127) schedcpu() rutint (1/sec), minden folyamat p_cpu értékét megszorozza A szorzó értéke SVR3 esetén fix (½) BSD esetén a rendszer aktuális terhelésétől függ a terhelés növekedésével egyhez tart (kisebb, mint 1), így a folyamatok prioritásának növekedése nem gyorsul (nem úgy, mint konstans esetén). Az ütemező (1/sec) újraszámolja a folyamatok prioritását p_uspri = PUSER + (p_cpu / 4) + (2 * p_nice), PUSER=50 Kevesebb ideig futó és az I/O igényes folyamatoknak kedvez (utóbbiak sokszor várakoznak, így prioritásuk növekszik).
20 Ütemezési példa Unix SVR4 Teljesen újradolgozták az ütemezőt Ez sem igazi RT, de már bizonyos időkorlátos műveleteket támogat. Statikus prioritású ütemezési osztály, 160 prioritási szint (egyes szinteken belül RR ütemezés) : RT osztály (statikus prioritás) : Kernel 59 0 : Időosztásos, változó prioritású Időosztásos tartományban az időszelet prioritás függő (P0: 100 ms P59: 10 ms) Megszakítási pontok kialakítása a kernelben A kernel ettől nem lett tetszőlegesen megszakítható, de vannak benne olyan pontok, ahol biztonságban meg lehet szakítani az aktuális kernel funkciót.
21 Ütemezési példa Unix SVR4 TS (timeshare): the default class. Priorities (0-59) are dynamically adjusted in an attempt to allocate processor resources evenly. IA (interactive): enhanced version of the TS class that applies to the in-focus Teljesen window újradolgozták in the GUI. az Its ütemezőt intent is to give extra resources to processes Ez sem associated igazi RT, with de that már specific bizonyos window időkorlátos (range műveleteket is 0-59). FSS (fair-share támogat. scheduler): This class is share-based rather than priority- Statikus based. prioritású Threads ütemezési managed by osztály, FSS are 160 scheduled prioritási based szint on their (egyes associated szinteken shares belül and RR the ütemezés) processor's utilization (range is 0-59) : RT osztály (statikus prioritás) FX (fixed-priority): : Kernel The priorities for threads associated with this class 59 do not 0 vary : Időosztásos, dynamically változó over prioritású the lifetime of the thread (range 0-59). Időosztásos tartományban az időszelet prioritás függő SYS (system): (P0: 100 ms The SYS P59: class 10 ms) is used to schedule kernel threads. Threads Megszakítási in this class pontok are "bound" kialakítása threads, a kernelben which means that they run until A kernel they block ettől nem or complete. lett tetszőlegesen Priorities megszakítható, are in the de vannak range. RT (real-time): benne olyan pontok, ahol biztonságban meg lehet szakítani az aktuális kernel Threads funkciót. in the RT class are fixed-priority, with a fixed time quantum. Their priorities range
22 Ütemezési példa Unix SVR4 Teljesen újradolgozták az ütemezőt Ez sem igazi RT, de már bizonyos időkorlátos műveleteket támogat. Statikus prioritású ütemezési osztály, 160 prioritási szint (egyes szinteken belül RR ütemezés) : RT osztály (statikus prioritás) : Kernel 59 0 : Időosztásos, változó prioritású Időosztásos tartományban az időszelet prioritás függő (P0: 100 ms P59: 10 ms) Megszakítási pontok kialakítása a kernelben A kernel ettől nem lett tetszőlegesen megszakítható, de vannak benne olyan pontok, ahol biztonságban meg lehet szakítani az aktuális kernel funkciót.
23 Mikor nem csak egy folyamat... Korai megoldások (Unix) signal-ok pipe és FIFO Újabb eszközök (Unix, SysV IPC) üzenetsorok (message queue) osztott memória szemaforok Az elv más rendszerekben is hasonló...
24 signal-ok aszinkron események, callback függvény jellegű megvalósítás legtöbbjét a kernel küldi (timer, hibák), típuson túl adatot nem közvetít egy részük elkapható, egyesek tilthatók (de van, ami nem)
25 signal-ok aszinkron események, callback függvény jellegű megvalósítás legtöbbjét a kernel küldi (timer, hibák), típuson túl adatot nem közvetít egy részük elkapható, egyesek tilthatók (de van, ami nem)
26 signal-ok aszinkron események, callback függvény jellegű megvalósítás legtöbbjét a kernel küldi (timer, hibák), típuson túl adatot nem közvetít egy részük elkapható, egyesek tilthatók (de van, ami nem)
27 signal-ok aszinkron események, callback függvény jellegű megvalósítás legtöbbjét a kernel küldi (timer, hibák), típuson túl adatot nem közvetít egy részük elkapható, egyesek tilthatók (de van, ami nem)
28 signal-ok aszinkron események, callback függvény jellegű megvalósítás legtöbbjét a kernel küldi (timer, hibák), típuson túl adatot nem közvetít egy részük elkapható, egyesek tilthatók (de van, ami nem)
29 signal-ok aszinkron események, callback függvény jellegű megvalósítás legtöbbjét a kernel küldi (timer, hibák), típuson túl adatot nem közvetít egy részük elkapható, egyesek tilthatók (de van, ami nem)
30 signal-ok aszinkron események, callback függvény jellegű megvalósítás legtöbbjét a kernel küldi (timer, hibák), típuson túl adatot nem közvetít egy részük elkapható, egyesek tilthatók (de van, ami nem)
31 signal-ok aszinkron események, callback függvény jellegű megvalósítás legtöbbjét a kernel küldi (timer, hibák), típuson túl adatot nem közvetít egy részük elkapható, egyesek tilthatók (de van, ami nem)
32 signal-ok aszinkron események, callback függvény jellegű megvalósítás legtöbbjét a kernel küldi (timer, hibák), típuson túl adatot nem közvetít egy részük elkapható, egyesek tilthatók (de van, ami nem)
33 signal-ok aszinkron események, callback függvény jellegű megvalósítás legtöbbjét a kernel küldi (timer, hibák), típuson túl adatot nem közvetít egy részük elkapható, egyesek tilthatók (de van, ami nem)
34 signal-ok aszinkron események, callback függvény jellegű megvalósítás legtöbbjét a kernel küldi (timer, hibák), típuson túl adatot nem közvetít egy részük elkapható, egyesek tilthatók (de van, ami nem)
35 signal-ok aszinkron események, callback függvény jellegű megvalósítás legtöbbjét a kernel küldi (timer, hibák), típuson túl adatot nem közvetít egy részük elkapható, egyesek tilthatók (de van, ami nem)
36 signal-ok aszinkron események, callback függvény jellegű megvalósítás legtöbbjét a kernel küldi (timer, hibák), típuson túl adatot nem közvetít egy részük elkapható, egyesek tilthatók (de van, ami nem)
37 signal-ok aszinkron események, callback függvény jellegű megvalósítás legtöbbjét a kernel küldi (timer, hibák), típuson túl adatot nem közvetít egy részük elkapható, egyesek tilthatók (de van, ami nem)
38 signal-ok aszinkron események, callback függvény jellegű megvalósítás legtöbbjét a kernel küldi (timer, hibák), típuson túl adatot nem közvetít egy részük elkapható, egyesek tilthatók (de van, ami nem)
39 pipe Bájt alapú kommunikáció Nincs fájlrendszer kapcsolat, csak közeli rokon folyamatok között működik int fd[2];... pipe(fd); if(fork() == 0) { read(fd[0], msg, 128);... } else { write(fd[1], message, 32);... } Nem perzisztens
40 FIFO (named pipe) Bájt alapú kommunikáció Fájlrendszer kapcsolat (speciális fájl), független folyamatok között is Perzisztens
41 üzenetsorok Blokk alapú kommunikáció, több-több kapcsolat Header információ (int) alapján kiválasztási szabály adható Perzisztens
42 osztott memória Osztott lapok elérhetővé tétele az összes érintett folyamat címterében Hozzáférés vezérléssel
43 osztott memória Osztott lapok elérhetővé tétele az összes érintett folyamat címterében Hozzáférés vezérléssel
44 szemaforok Klasszikus szemafor implementáció bináris szemaforok (0,1 érték) számláló típusú szemaforok Bináris szemafor kizárólagos hozzáféréshez Számláló típusú véges mennyiségű erőforrás menedzsmentjéhez
45 Memóriakezelés Az operációs rendszerek egyik legfontosabb funkciója Az idők során különböző megoldások születtek, a fő elvárások konkrét megoldástól függetlenek: Áthelyezhetőség (relocation) Védelem (protection) Megosztás (sharing) Logikai szervezés (logical organization) Fizikai szervezés (fizikai szervezés)
46 Áthelyezhetőség Multiprogramozott rendszerekben a szabad memória több folyamat között oszlik meg, kevés kivételtől eltekintve a programozó nem tudhatja, hogy a program pontosan hova fog betöltődni a memóriába A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a program futás közben is swapelhető ami ismételten a memóriabeli hely megváltozásával járhat A program futása során többször is találkozik a címzés problémájával: vezérlés átadások adatterülethez való hozzáférés Az áthelyezésre megfelelő választ a processzor hardvernek és az operációs rendszernek együttesen kell biztosítania
47 Védelem Folyamatotkat védeni kell a többi folyamat véletlen vagy direkt hozzáférési próbálkozásától (kód és adatterület, írásra és olvasás) A program kódok sok esetben a következő utasítás címét is dinamikusan állapítják meg, és ez az adathozzáférésekre kiemelten igaz (lásd. Tömbök, mutatók) védelemnek is dinamikusan, minden egyes hivatkozáskor kell működnie. Komoly hardveres támogatás szükséges (sw overhead). Az operációs rendszer feladata a hardver (processzor) megfelelő információkkal való ellátása.
48 Megosztás Szükséges több folyamat számára is ellenőrzött hozzáférés (írás, olvasás, futtatás) biztosítása bizonyos memóriaterületekhez Okok ugyanazon program több példányban való futtatása (helypazarlás, indítási idő) Folyamatok közötti együttműködés biztosítása, osztott memória megvalósítása hardver támogatást igényel
49 Logikai szervezés A számítógépek memória szervezése tipikusan lineáris, egydimenziós címterű. Ugyanez igaz a másodlagos memóriára is. A programok felépítése ettől általában eltér, a programokat általában nem monolitikus tömbként kezeljük, hanem modulokból felépülő rendszernek tekintjük. A modulok egy része csak olvasható (és végrehajtható), míg más részük írható és olvasható is. Ha a memóriakezelés támogatja ezt a fajta szervezést, annak több előnye is lehet: A modulok egymástól függetlenül kezelhetők, a modulok közötti hivatkozás futási időben fordul le A memóriavédelem modul szintű megfogalmazása magától értetődő (csak olvasható, írható-olvasható, stb.) A memóriamegosztás szintén jól kezelhető modulok szintjén (ez az a szint, amelyen a programozó is gondolkodik).
50 Fizikai szervezés A memória szervezése ma kétszintű: gyors és viszonylag korlátos mennyiségű elsődleges memória lassabb, olcsóbb és sokkal nagyobb kapacitású másodlagos memória Az elsődleges memória mérete meglehetősen korlátos (és multiprogramozott rendszerek esetén folyamatosan változó), csak a központi memória használata meglehetősen lekorlátozza a programok méretét; ezen túllépni csak programozói beavatkozással (overlay technika) lehet amely többletmunka és igazából csak megkerüli a problémát. A legtöbb megoldás a programok számára kínált memóriát az elsődleges és a másodlagos memória valamiféle kapcsolataként hozza létre. A processzor közvetlenül továbbra is csak az elsődleges memóriához fér hozzá. Az adatok mozgatása az elsődleges és a másodlagos memóriák között az operációs rendszerek egyik legfontosabb feladata.
51 Memóriakezelés 1 VM előtti idők Korai rendszerekben egyetlen program, memória kezelés nem volt Az első operációs rendszerek (monitor) megjelenése: igény a memória védelemre (OS megvédése a programoktól) Multiprogramozott rendszerek: OS általi, valós memória menedzsment megjelenése
52 Lapozás előtti megoldások A programok számára a kért helyet egyben, összefüggő területként foglaljuk le Algoritmusok Particionálások (fix és dinamikus) Buddy algoritmus Szegmentálás
53 Fix Particionálás A memóriát a rendszer generálása során fix méretű és számosságú darabra osztjuk Egy program egy ilyen darabot kap Mekkora legyen a darab? Kicsi : a programok nem férnek el (overlay) Nagy : kihasználatlan, más program által nem használható helyek maradnak (belső elaprózódás)
54 Fix particionálás alesetei
55 Fix particionálás alesetei Felosztás azonos méretű partíciókra Eltérő méretű partíciók alkalmazása Utóbbi bár az előző problémákat valamelyest csökkenti új kérdést hoz:
56 Fix particionálás alesetei Felosztás azonos méretű partíciókra Eltérő méretű partíciók alkalmazása Utóbbi bár az előző problémákat valamelyest csökkenti új kérdést hoz: Partíció kiválasztásának módja
57 Partíció kiválasztási algoritmusok
58 Partíció kiválasztási algoritmusok Közös várakozósor, a legkisebb szabad partíció használata Minden programot a méretben legjobban illeszkedő várakozósorba helyezünk Összevetés:
59 Partíció kiválasztási algoritmusok Közös várakozósor, a legkisebb szabad partíció használata Minden programot a méretben legjobban illeszkedő várakozósorba helyezünk Összevetés: Egyes partíciók kihasználtsága : 2. alg.
60 Partíció kiválasztási algoritmusok Közös várakozósor, a legkisebb szabad partíció használata Minden programot a méretben legjobban illeszkedő várakozósorba helyezünk Összevetés: Egyes partíciók kihasználtsága : 2. alg. Teljes rendszer hatékonysága: 1. alg.
61 Partíció kiválasztási algoritmusok Közös várakozósor, a legkisebb szabad partíció használata Minden programot a méretben legjobban illeszkedő várakozósorba helyezünk Összevetés: Egyes partíciók kihasználtsága : 2. alg. Teljes rendszer hatékonysága: 1. alg. Használat: IBM korai OS/MFT, ma már nem
62 Dinamikus particionálás Fix particionálás gyengeségeinek áthidalására született IBM OS/MVT által használt (Multiprogramming with variable number of tasks) Jellemzői Dinamikus particionálás esetén a partíciók mérete és számossága dinamikusan változik A program betöltésekor pontosan annyi memória allokálódik le a számára, amennyi a futásához szükséges Ezt a programnak előre tudnia kell
63 Működés Üres memória esetén A program igénye alapján foglalunk le szabad blokkot a memóriából Újabb programok, újabb foglalás De: programok terminálnak, helyek szabadulnak fel ezekből foglalunk Előbb-utóbb a memória tele lesz olyan kis üres részekkel, ami már kevés egy programnak külső elaprózódás
64 Külső elaprózódás Előfordul, hogy nem tudunk újabb folyamatot indítani, bár a szabad memóriák összeges lehetővé tehetné. Megoldást a memória tömörítése jelenti, ez azonban meglehetősen erőforrás igényes tevékenység igényli, hogy a kód futás közben is áthelyezhető legyen
65 Free 56M 56/56M
66 Start (OS: 8M) Free 56M 56/56M
67 Start (OS: 8M) -P1: 20M Free 56M 56/56M
68 Start (OS: 8M) -P1: 20M Free 56M P1, 20M 36M 56/56M 36/36M
69 Start (OS: 8M) -P1: 20M -P2: 14M Free 56M P1, 20M 36M 56/56M 36/36M
70 Start (OS: 8M) -P1: 20M P1, 20M P1, 20M -P2: 14M Free 56M 36M P2, 14M 22M 56/56M 36/36M 22/22M
71 Start (OS: 8M) -P1: 20M P1, 20M P1, 20M -P2: 14M -P3: 18M Free 56M 36M P2, 14M 22M 56/56M 36/36M 22/22M
72 Start (OS: 8M) -P1: 20M P1, 20M P1, 20M P1, 20M -P2: 14M -P3: 18M Free 56M 36M P2, 14M 22M P2, 14M P3, 18M 56/56M 36/36M 22/22M 4M 4/4M
73 Start (OS: 8M) -P1: 20M P1, 20M P1, 20M P1, 20M -P2: 14M -P3: 18M -P2: exit Free 56M 56/56M 36M 36/36M P2, 14M 22M 22/22M P2, 14M P3, 18M 4M 4/4M
74 Start (OS: 8M) -P1: 20M P1, 20M P1, 20M P1, 20M -P2: 14M -P3: 18M -P2: exit Free 56M 56/56M 36M 36/36M P2, 14M 22M 22/22M P2, 14M P3, 18M 4M 4/4M P1, 20M 14M P3, 18M 4M 18/14M
75 Start (OS: 8M) -P1: 20M P1, 20M P1, 20M P1, 20M -P2: 14M -P3: 18M -P2: exit -P4: 8M Free 56M 56/56M 36M 36/36M P2, 14M 22M 22/22M P2, 14M P3, 18M 4M 4/4M P1, 20M 14M P3, 18M 4M 18/14M
76 Start (OS: 8M) -P1: 20M P1, 20M P1, 20M P1, 20M -P2: 14M -P3: 18M -P2: exit -P4: 8M Free 56M 56/56M 36M 36/36M P2, 14M 22M 22/22M P2, 14M P3, 18M 4M 4/4M P1, 20M P1, 20M 14M P4, 8M 6M P3, 18M P3, 18M 4M 18/14M 4M 10/6M
77 Start (OS: 8M) -P1: 20M P1, 20M P1, 20M P1, 20M -P2: 14M -P3: 18M -P2: exit -P4: 8M Free 56M 56/56M 36M 36/36M P2, 14M 22M 22/22M P2, 14M P3, 18M 4M 4/4M -P1: exit P1, 20M P1, 20M 14M P4, 8M 6M P3, 18M P3, 18M 4M 18/14M 4M 10/6M
78 Start (OS: 8M) -P1: 20M P1, 20M P1, 20M P1, 20M -P2: 14M -P3: 18M -P2: exit -P4: 8M Free 56M 56/56M 36M 36/36M P2, 14M 22M 22/22M P2, 14M P3, 18M 4M 4/4M -P1: exit P1, 20M P1, 20M 20M 14M P4, 8M 6M P4, 8M 6M P3, 18M P3, 18M P3, 18M 4M 18/14M 4M 10/6M 4M 30/20M
79 Start (OS: 8M) -P1: 20M P1, 20M P1, 20M P1, 20M -P2: 14M -P3: 18M -P2: exit -P4: 8M Free 56M 56/56M 36M 36/36M P2, 14M 22M 22/22M P2, 14M P3, 18M 4M 4/4M -P1: exit -P5: 24M P1, 20M P1, 20M 20M 14M P4, 8M 6M P4, 8M 6M P3, 18M P3, 18M P3, 18M 4M 18/14M 4M 10/6M 4M 30/20M
80 Lefoglalandó terület kiválasztása First-fit: első megfelelő hely Best-fit: a lehető legjobban illeszkedő hely Next-fit: utolsó foglalást követő first-fit Tapasztalatok legjobb a legegyszerűbb first-fit egy kicsit gyengébb a next-fit (ez gyorsan elpazarolja a felsőbb memória részeket) Legbonyolultabb best-fit a legrosszabb, a megmarandó memória darab általában túl kicsi ahhoz, hogy abból újabb kérést ki lehessen szolgálni
81 Buddy algoritmus Fix és dinamikus particionálás korlátai: a fix particionálás során a folyamatok száma kötött, a memóriahasználat kis hatékonyságú d i n a m i k u s p a r t i c i o n á l á s e s e t é n a z algoritmusok lényegesen bonyolultabbak és a tömörítés jelentős többletráfordítást igényel Érdekes kompromisszum a buddy algoritmus
82 Buddy algoritmus A memóriablokkok mérete 2 L és 2 U között változhat, ahol 2 L foglalható legkisebb blokkméret 2 U pedig a memória teljes mérete Kezdetben a teljes memória szabad, foglaláskor pedig a rendszer egy fát épít fel felezve a memóriablokkok méretét Ha két egy szinten lévő blokk felszabadul, azt összevonva magasabb szintre emeljük
83 -A: 128k Start 1M -B: 64k -C: 256k R100k A 128k 256k 512k -D: 256k -C: out R64k A B k 512k -B: out R240k A B 64 C 512k -A: out R256k A B 64 C D 256k Rel B A 128k 256k D 256k Rel A 512k D 256k
84 Buddy értékelés Általános célú algoritmusként már nem A mai (lapozásos) megoldásoknál sokkal egyszerűbb algoritmus M ó d o s í t o t t v á l t o z a t a a m a i U n i x rendszerekben is megtalálható, kernel memória kezeléshez
85 Áthelyezés kérdésköre Az eddigi algoritmusok esetén is felmerül Swap folyamat következtében Tömörítés során Lehetséges megoldás, CPU támogatással
86 Áthelyezési megoldás Címek (fajták) logikai cím, fizikai elhelyezkedéstől független címzés (tényleges használat előtt fizikai címre kell fordítani) relatív cím a logikai cím egy fajtája, ahol a cím egy ismert ponthoz képest relatív kerül megadásra a programban csak ilyet lehet használni! fizikai cím a memóriabeli valós (abszolút) cím Regiszterek Base regiszter, a folyamat futó állapotba kerülésekor állítjuk be Bounds regiszterek: memóriavédelem A fizikai címet a CPU határozza meg A megoldás egyben a memóriavédelmet is megvalósíthatja, hiszen a folyamat csak a bounds regisztereken belül férhet hozzá a memóriához.
87 Relatív cím Base reg Összeadó program Ellenőr adat Bounds reg stack
88 Lapozás (egyszerű) Alapötlet: memóriát osszuk fel egyenlő méretű, de egy folyamat méreténél lényegesen kisebb (tipikusan néhány kilobyte méretű) lapokra. Tegyük meg ugyanezt a folyamatokkal is (azonos lapmérettel) ismét megjelenik a belső elaprózódás, de a lapméret miatt meglehetősen kis mértékben). Ezek után a folyamat lapjaihoz rendeljünk hozzá lapokat a fizikai memóriából
89 Lapok összerendelése Folyamatos foglalás: a lapokat összefüggő módon foglaljuk a memóriában Igazából semmi extra De: a memória hozzáférés (a most vizsgált esetekben címtől független NUMA) Ott foglaljunk lapot (egyesével), ahol éppen van üres ez már komoly előnyökkel kecsegtet
90 Page no Start Load A Load B Load C Term B Load D 4 pgs 3 pgs 4 pgs - 5 pgs 0 Free A.0 A.0 A.0 A.0 A.0 1 Free A.1 A.1 A.1 A.1 A.1 2 Free A.2 A.2 A.2 A.2 A.2 3 Free A.3 A.3 A.3 A.3 A.3 4 Free Free B.0 B.0 Free D.0 5 Free Free B.1 B.1 Free D.1 6 Free Free B.2 B.2 Free D.2 7 Free Free Free C.0 C.0 C.0 8 Free Free Free C.1 C.1 C.1 9 Free Free Free C.2 C.2 C.2 10 Free Free Free C.3 C.3 C.3 11 Free Free Free Free Free D.3 12 Free Free Free Free Free D.4 13 Free Free Free Free Free Free
91 Megoldás jellemzői A folyamat címtere és a lapok között egyértelmű összerendelést kell Relokációs mechanizmusba beépíthető Egy táblázat laptábla segítségével minden folyamatbeli laphoz hozzárendelünk egy memória lapot Page no. offset Logikai cím Laptábla Fizikai cím
92 Megoldás jellemzői Védelem: a folyamatok csak a saját lapjaikat láthatják A hozzáférés-kontroll (olvas, ír) lap szintű A címzés teljes mértékben logikai, a folyamat összefüggő címteret lát. A cím azonban tudva azt, hogy a lapméret mindig kettő egész számú hatványa felbontható egy lapcímre és egy lapon belüli relatív címre A lapcím alapján a laptáblából meghatározható a lap fizikai címe és a cím egyszerűen generálható A címszámításhoz CPU támogatás szükséges, a laptáblák kezelése (kitöltése) az operációs rendszer feladata
93 Szegmentálás A programok természetes felépítését próbáljuk követni azaz a folyamat memóriáját nem egyben, hanem modulonként (szegmensenként) foglaljuk A szegmenseken belüli címek szintén logikai címek, itt azonban a címszámítás már összeadással jár hiszen a szegmensek mérete tetszőleges CPU támogatás szükséges! A szegmensek megoldják a védelmet is (az egyes szegmensek méretét a CPU ismeri)
94 Címszámítás - szegmentálás Seg. offset Logikai cím Szegmens tábla Fizikai cím
95 Következmények Egyszerű lapozás és szegmentáció esetén két fontos tényező jelenik meg: A folyamatok teljes egészében logikai címzést használnak, semmiféle közvetlen kapcsolatuk nincs a fizikai memóriával (és címekkel) A folyamatokat kisebb darabokra (lapokra vagy szegmensekre) osztottak, ezek egymástól függetlenül helyezkedhetnek el a memóriában (folytonos elhelyezkedés nem szükséges, sőt előnnyel sem jár).
96 Következmények A folyamat akkor is tud futni, ha a lapjainak (vagy szegmenseknek) csak egy része található meg a memóriában az utasítás lefut, ha az éppen végrehajtandó kódot és az (esetlegesen) hivatkozott adatot tartalmazó memória részek elérhetők Virtuális memóriakezelés
97 Virtuális memóriakezelés Megjelenésekor komoly viták zajlottak a megoldás hatékonyságáról A (nem túl jelentős) teljesítmény csökkenésért cserébe jelentős előnyök: a rendszer több folyamatot tud a központi memóriában tartani, így a CPU kihasználtsága növekedhet a program mérete túlnőhet a fizikai memória méretén, nincs szükség alkalmazás szintű trükközésekre ugyanaz a program különböző memóriamennyiséggel bíró gépen is futtatható újrafordítás, illetve bármilyen alkalmazás szintű törődés nélkül (úgy, hogy a több memória jótékonyan hathat a futásra)
98 VM működés A folyamat indulásakor legalább annyi lapot vagy szegmenst be kell tölteni, amivel a futás megkezdődhet Futás közben a CPU folyamatos címfordítást végez (logikai, fizikai) Ha úgy találja, hogy valamely címhez nem tartozik terület a memóriában, úgy meghívja a megfelelő operációs rendszeri funkciót, amely gondoskodik a hiányzó lap pótlásáról. A programok a cache megoldásoknál is megismert tulajdonsága: a kód futása során meglehetősen hosszú ideig limitált területen lévő utasításokat hajt végre (ciklusok, stb.), a feldolgozott adatok köre sem változik túl sűrűn ez biztosítja a VM létjogosultságát! Hatékony hardver támogatás nélkülözhetetlen!
99 Visszatekintés - Lapozás Laptábla meglehetősen nagy lehet, azt a központi memóriában tároljuk (nem CPU-ban). A laptábla kezdőpontjára egy CPU regiszter (Page table ptr) mutat. Nagy laptábla miatt, több rendszer a laptáblát magát is a virtuális memóriában tárolja (lapozható) pl. a VAX rendszereken a folyamat max. 2GB memóriát használhat, egy lap 512 byte így a laptábla maximum 2 22 darab bejegyzést tartalmazhat Szintén elterjedt a több szintű laptábla használata, ahol az első szintű tábla mindig a fizikai memóriában van Pl. 32 bites rendszeren, 4 kbyte méretű lapoknál, 4 GB címtérnél a teljes laptábla 2 20 bejegyzést tartalmaz, ami 4 Mbyte méretű ez 2 10 lapot jelent. Ha az első szintű laptábla a fenti lapok címeit tartalmazza, akkor mérete 4 kbyte ( byte x 2 10 ). Két szintű laptáblánál a címfordítás is bonyolultabb, a logikai cím három részből áll.
100 Visszatekintés - Lapozás A virtuális címtérrel arányosan növekvő laptáblák problémáját többen is próbálták megoldani pl. UltraSPARC és az IA-64 architektúrák inverz laptábla megoldást alkalmaznak (a tábla méretét a fizikai memória határozza meg). Laptáblák miatt minden memória hivatkozáshoz legalább két hivatkozás szükséges: egy (vagy több) a címfordításhoz és egy a tényleges hozzáféréshez. A cache memóriához hasonlóan a CPU-ban a címfordítást is gyorsítják egy nagy sebességű laptábla-cache segítségével (TLB). A lapméret fontos hardvertervezési szempont minél kisebb a lapméret, annál kisebb a belső elaprózódás ugyanakkor növekszik a lapok száma és így a laptábla mérete A lapok optimális méretére nincs tökéletes megoldás Egyes processzorok változó lapméretet is támogatnak (UltraSPARC, Pentium, Itanium), a mai OS-ek széleskörűen nem támogatják a változó lapméretet (pl. Solarisban van ilyen)
Operációs rendszerek II. jegyzet
Operációs rendszerek II. jegyzet Bringye Zsolt tanár úr fóliái alapján Operációs rendszer: A számítógép hardver elemei és az (alkalmazói) programok közötti szoftver réteg, amely biztosítja a hardver komponensek
RészletesebbenProcesszusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication)
1 Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication) 1. A folyamat (processzus, process) fogalma 2. Folyamatok: műveletek, állapotok, hierarchia 3. Szálak (threads)
RészletesebbenProcesszusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication)
1 Processzusok (Processes), Szálak (Threads), Kommunikáció (IPC, Inter-Process Communication) 1. A folyamat (processzus, process) fogalma 2. Folyamatok: műveletek, állapotok, hierarchia 3. Szálak (threads)
RészletesebbenOperációs Rendszerek II.
Operációs Rendszerek II. Második előadás Első verzió: 2004/2005. I. szemeszter Ez a verzió: 2009/2010. II. szemeszter Visszatekintés Visszatekintés Operációs rendszer a számítógép hardver elemei és az
RészletesebbenFábián Zoltán Hálózatok elmélet
Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Fizikai memória Félvezetőkből előállított memóriamodulok RAM - (Random Access Memory) -R/W írható, olvasható, pldram, SDRAM, A dinamikusan frissítendők : Nagyon rövid időnként
RészletesebbenOperációs Rendszerek II. 5. előadás
Operációs Rendszerek II. 5. előadás Virtuális memóriakezelés Megjelenésekor komoly viták zajlottak a megoldás hatékonyságáról A (nem túl jelentős) teljesítmény csökkenésért cserébe jelentős előnyök: a
RészletesebbenProgramok, statikus linkelés
Memória kezelés 1 Programok, statikus linkelés Rendszer könyvtár, mint bármelyik másik tárgykód (object file) Előny Egyszerű Nincs verzió probléma, program és library illeszkedik Hátrány Nagy bináris kód
RészletesebbenOperációs rendszerek. Az NT folyamatok kezelése
Operációs rendszerek Az NT folyamatok kezelése Folyamatok logikai felépítése A folyamat modell: egy adott program kódját végrehajtó szál(ak)ból és, a szál(ak) által lefoglalt erőforrásokból állnak. Folyamatok
RészletesebbenDr. Illés Zoltán zoltan.illes@elte.hu
Dr. Illés Zoltán zoltan.illes@elte.hu Operációs rendszerek kialakulása Op. Rendszer fogalmak, struktúrák Fájlok, könyvtárak, fájlrendszerek Folyamatok Folyamatok kommunikációja Kritikus szekciók, szemaforok.
RészletesebbenSzenzorhálózatok programfejlesztési kérdései. Orosz György
Szenzorhálózatok programfejlesztési kérdései Orosz György 2011. 09. 30. Szoftverfejlesztési alternatívák Erőforráskorlátok! (CPU, MEM, Energia) PC-től eltérő felfogás: HW közeli programozás Eszközök közvetlen
Részletesebben8. Memória management
8. Memória management Háttér Logikai és fizikai címtér Swapping Folytonos allokálás Lapozás Szegmentáció Szegmentáció lapozással 101 Háttér Az számítógép (processzor) kapacitásának jobb kihasználása megköveteli,
RészletesebbenOperációs rendszerek. Az NT memóriakezelése
Operációs rendszerek MS Windows NT (2000) memóriakezelés Az NT memóriakezelése 32-bites virtuális memóriakezelés: 4 GB-os címtartomány, alapesetben: a fels! 2 GB az alkalmazásoké, az alsó 2 GB az OPR-é.
RészletesebbenUtolsó módosítás:
Utolsó módosítás:2011. 09. 29. 1 2 4 5 MMU!= fizikai memóriaillesztő áramkör. Az utóbbinak a feladata a memória modulok elektromos alacsonyszintű vezérlése, ez sokáig a CPU-n kívül a chipset északi hídban
RészletesebbenSzámítógép Architektúrák
A virtuális memória Horváth Gábor 2016. március 30. Budapest docens BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék ghorvath@hit.bme.hu Virtuális tárkezelés Motiváció: Multitaszking környezet Taszkok
RészletesebbenFeladatok (task) kezelése multiprogramozott operációs rendszerekben
Operációs rendszerek (vimia219) Feladatok (task) kezelése multiprogramozott operációs rendszerekben dr. Kovácsházy Tamás 3. anyagrész 1. Ütemezéssel kapcsolatos példa 2. Összetett prioritásos és többprocesszoros
RészletesebbenOperációs Rendszerek II.
Operációs Rendszerek II. Harmadik előadás Első verzió: 2004/2005. I. szemeszter Ez a verzió: 2009/2010. II. szemeszter Visszatekintés: folyamatok Programok és erőforrások dinamikus összerendelése a program
RészletesebbenOperációs rendszerek III.
A WINDOWS NT memóriakezelése Az NT memóriakezelése Memóriakezelő feladatai: Logikai-fizikai címtranszformáció: A folyamatok virtuális címterének címeit megfelelteti fizikai címeknek. A virtuális memóriakezelés
RészletesebbenOperációs rendszerek. Folyamatok ütemezése
Operációs rendszerek Folyamatok ütemezése Alapok Az ütemezés, az események sorrendjének a meghatározása. Az ütemezés használata OPR-ekben: az azonos erőforrásra igényt tartó folyamatok közül történő választás,
Részletesebben(kernel3d vizualizáció: kernel245_graph.mpg)
(kernel3d vizualizáció: kernel245_graph.mpg) http://www.pabr.org/kernel3d/kernel3d.html http://blog.mit.bme.hu/meszaros/node/163 1 (ml4 unix mérés boot demo) 2 UNIX: folyamatok kezelése kiegészítő fóliák
RészletesebbenMáté: Számítógép architektúrák 2010.12.01.
Máté: Számítógép architektúrák... A feltételes ugró utasítások eldugaszolják a csővezetéket Feltételes végrehajtás (5.5 5. ábra): Feltételes végrehajtás Predikáció ió C pr. rész Általános assembly Feltételes
RészletesebbenSzámítógép felépítése
Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége
RészletesebbenAutóipari beágyazott rendszerek. Komponens és rendszer integráció
Autóipari beágyazott rendszerek és rendszer integráció 1 Magas szintű fejlesztési folyamat SW architektúra modellezés Modell (VFB) Magas szintű modellezés komponensek portok interfészek adattípusok meghatározása
RészletesebbenAz operációs rendszer szerkezete, szolgáltatásai
Az operációs rendszer szerkezete, szolgáltatásai Felhasználói programok Rendszerhívások Válaszok Kernel Eszközkezelők Megszakításvezérlés Perifériák Az operációs rendszer szerkezete, szolgáltatásai Felhasználói
RészletesebbenOperációs rendszerek Folyamatok 1.1
Operációs rendszerek p. Operációs rendszerek Folyamatok 1.1 Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK A rendszermag Rendszermag
RészletesebbenOperációs rendszerek 1. 8. előadás Multiprogramozott operációs rendszerek
Operációs rendszerek 1. 8. előadás Multiprogramozott operációs rendszerek Soós Sándor Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai és Gazdasági Intézet E-mail: soossandor@inf.nyme.hu 2011.
RészletesebbenOperációs rendszerek. Folyamatok kezelése a UNIX-ban
Operációs rendszerek Folyamatok kezelése a UNIX-ban Folyamatok a UNIX-ban A folyamat: multiprogramozott operációs rendszer alapfogalma - absztrakt fogalom. A gyakorlati kép: egy program végrehajtása és
RészletesebbenProgramozás alapjai. 10. előadás
10. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Pointerek, dinamikus memóriakezelés A PC-s Pascal (is) az IBM PC memóriáját 4 fő részre osztja: kódszegmens adatszegmens stackszegmens heap Alapja:
RészletesebbenProcesszus. Operációs rendszerek MINB240. Memória gazdálkodás. Operációs rendszer néhány célja. 5-6-7. előadás Memóriakezelés
Processzus Operációs rendszerek MINB40 5-6-7. előadás Memóriakezelés Egy vagy több futtatható szál Futáshoz szükséges erőforrások Memória (RAM) Program kód (text) Adat (data) Különböző bufferek Egyéb Fájlok,
RészletesebbenWindows ütemezési példa
Windows ütemezési példa A példában szereplő számolás erősen leegyszerűsített egy valós rendszerhez képest, csak az elveket próbálja bemutatni! Egyprocesszoros Windows XP-n dolgozunk, a rendszer úgy van
RészletesebbenUtolsó módosítás:
Utolsó módosítás: 2012. 09. 06. 1 A tantárggyal kapcsolatos adminisztratív kérdésekkel Micskei Zoltánt keressétek. 2 3 4 5 6 7 8 9 Forrás: Gartner Hype Cycle for Virtualization, 2010, http://premierit.intel.com/docs/doc-5768
RészletesebbenSzámítógép architektúrák
Számítógép architektúrák Számítógépek felépítése Digitális adatábrázolás Digitális logikai szint Mikroarchitektúra szint Gépi utasítás szint Operációs rendszer szint Assembly nyelvi szint Probléma orientált
RészletesebbenOperációs rendszerek. Bemutatkozás
Bevezetés az operációs rendszerek világába dr. Benyó Balázs benyo@sze.hu Bemutatkozás www.sze.hu/~benyo 1 Számítógép HW-SW felépítése felhasználó felhasználó felhasználó Operációs rendszer Operációs rendszer
RészletesebbenNyíregyházi Egyetem Matematika és Informatika Intézete. Fájl rendszer
1 Fájl rendszer Terminológia Fájl és könyvtár (mappa) koncepció Elérési módok Fájlattribútumok Fájlműveletek ----------------------------------------- Könyvtár szerkezet -----------------------------------------
RészletesebbenOperációs rendszerek. Az Executive és a kernel Policy és mechanizmusok szeparálása Executive: policy - objektum kezelés Kernel: mechanizmusok:
Operációs rendszerek MS Windows NT (2000) folyamatok Az Executive és a kernel Policy és mechanizmusok szeparálása Executive: policy - objektum kezelés Kernel: mechanizmusok: szálak ütemezése végrehajtásra
RészletesebbenProblémák. Lehet hogy a program nem fér be a memóriába Mozgatás diszkre és vissza A programok lokalitásának elve
Virtuális memória 1 Problémák Lehet hogy a program nem fér be a memóriába Mozgatás diszkre és vissza A programok lokalitásának elve A program rövid idő alatt csak kis részét használja a memóriának Biztonság
RészletesebbenOperációs rendszerek II. Folyamatok ütemezése
Folyamatok ütemezése Folyamatok modellezése az operációs rendszerekben Folyamatok állapotai alap állapotok futásra kész fut és várakozik felfüggesztett állapotok, jelentőségük Állapotátmeneti diagram Állapotátmenetek
RészletesebbenA processzor hajtja végre a műveleteket. összeadás, szorzás, logikai műveletek (és, vagy, nem)
65-67 A processzor hajtja végre a műveleteket. összeadás, szorzás, logikai műveletek (és, vagy, nem) Két fő része: a vezérlőegység, ami a memóriában tárolt program dekódolását és végrehajtását végzi, az
RészletesebbenArchitektúra, megszakítási rendszerek
Architektúra, megszakítási ek Mirıl lesz szó? Megszakítás fogalma Megszakítás folyamata Többszintű megszakítási ek Koschek Vilmos Példa: Intel Pentium vkoschek@vonalkodhu Koschek Vilmos Fogalom A számítógép
RészletesebbenOPERÁCIÓS RENDSZEREK I. BEVEZETÉS Koczka Ferenc -
OPERÁCIÓS RENDSZEREK I. BEVEZETÉS Koczka Ferenc - koczka.ferenc@ektf.hu KÖVETELMÉNYEK GYAKORLATI JEGY: Két zárthelyi dolgozat eredményes megírása. Forrás: http://wiki.koczka.hu ELMÉLETI VIZSGA Az előadások
RészletesebbenMemóriakezelés (Memory management)
1 Memóriakezelés (Memory management) Háttér, alapok Logikai és fizikai címtér Valós címzésű menedzselés Partíciók Szabad/foglalt partíciók kezelése 2 Háttér, alapok Az számítógép (processzor) kapacitásának
RészletesebbenÜtemezés (Scheduling),
1 Ütemezés (Scheduling), Alapfogalmak Ütemezési feltételek (kritériumok) Ütemezési algoritmusok Több-processzoros eset Algoritmus kiértékelése 2 Alapfogalmak A multiprogramozás célja: a CPU foglaltság
RészletesebbenBevezetés az informatikába
Bevezetés az informatikába 5. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.
RészletesebbenSzámítógép Architektúrák
Multiprocesszoros rendszerek Horváth Gábor 2015. május 19. Budapest docens BME Híradástechnikai Tanszék ghorvath@hit.bme.hu Párhuzamosság formái A párhuzamosság milyen formáit ismerjük? Bit szintű párhuzamosság
RészletesebbenNem biztos, hogy mindenhol helytáll, helyenként hiányos, de az eddigi kérdések össze vannak gyűjtve őszi félév első zhval bezárólag.
Nem biztos, hogy mindenhol helytáll, helyenként hiányos, de az eddigi kérdések össze vannak gyűjtve. 2013 őszi félév első zhval bezárólag. 1. Mi az operációs rendszer kernel módja és a felhasználói módja
RészletesebbenPárhuzamos programozási platformok
Párhuzamos programozási platformok Parallel számítógép részei Hardver Több processzor Több memória Kapcsolatot biztosító hálózat Rendszer szoftver Párhuzamos operációs rendszer Konkurenciát biztosító programozási
RészletesebbenUtolsó módosítás:
Utolsó módosítás: 2011. 09. 08. 1 A tantárggyal kapcsolatos adminisztratív kérdésekkel Micskei Zoltánt keressétek. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Erősen buzzword-fertőzött terület, manapság mindent szeretnek
Részletesebben5-6. ea Created by mrjrm & Pogácsa, frissítette: Félix
2. Adattípusonként különböző regisztertér Célja: az adatfeldolgozás gyorsítása - különös tekintettel a lebegőpontos adatábrázolásra. Szorzás esetén karakterisztika összeadódik, mantissza összeszorzódik.
RészletesebbenÜtemezés (Scheduling),
1 Ütemezés (Scheduling), Alapfogalmak Ütemezési feltételek (kritériumok) Ütemezési algoritmusok Több-processzoros eset Algoritmus kiértékelése 2 Alapfogalmak A multiprogramozás célja: a CPU foglaltság
RészletesebbenOperációs rendszerek. UNIX fájlrendszer
Operációs rendszerek UNIX fájlrendszer UNIX fájlrendszer Alapegység: a file, amelyet byte-folyamként kezel. Soros (szekvenciális) elérés. Transzparens (átlátszó) file-szerkezet. Link-ek (kapcsolatok) létrehozásának
RészletesebbenOperációs rendszerek Memóriakezelés 1.1
Operációs rendszerek Memóriakezelés 1.1 Pere László (pipas@linux.pte.hu) PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INFORMATIKA ÉS ÁLTALÁNOS TECHNIKA TANSZÉK Operációs rendszerek p. A memóriakezelő A
Részletesebben386 processzor címzés
386 processzor címzés 0 31 0 31 Báziscím + Offset cím Szegmens regiszter 0 15 16 31 Bázis cím 0..15 Határbitek 0..15 32 39 40 41 44 47 Bázis cím 24..31 G B/D Határbitek 16..1 48 49 50 51 52 54 55 56 63
RészletesebbenMatematikai és Informatikai Intézet. 4. Folyamatok
4. Folyamatok A folyamat (processzus) fogalma Folyamat ütemezés (scheduling) Folyamatokon végzett "mûveletek" Folyamatok együttmûködése, kooperációja Szálak (thread) Folyamatok közötti kommunikáció 49
RészletesebbenDr. Schuster György október 3.
Real-time operációs rendszerek RTOS 2011. október 3. FreeRTOSConfig.h 3/1. Ez a header fájl tartalmazza az alapvető beállításokat. Ezek egyszerű #define-ok az értéküket kell beállítani: FreeRTOSConfig.h
RészletesebbenOpenCL alapú eszközök verifikációja és validációja a gyakorlatban
OpenCL alapú eszközök verifikációja és validációja a gyakorlatban Fekete Tamás 2015. December 3. Szoftver verifikáció és validáció tantárgy Áttekintés Miért és mennyire fontos a megfelelő validáció és
RészletesebbenFolyamatok. 6. előadás
Folyamatok 6. előadás Folyamatok Folyamat kezelése, ütemezése folyamattábla új folyamat létrehozása átkpcsolás folyamatok elválasztása egymástól átlátszó Szál szálkezelő rendszer szálak védése egymástól
RészletesebbenAz interrupt Benesóczky Zoltán 2004
Az interrupt Benesóczky Zoltán 2004 1 Az interrupt (program megszakítás) órajel generátor cím busz környezet RESET áramkör CPU ROM RAM PERIF. adat busz vezérlõ busz A periféria kezelés során információt
RészletesebbenPárhuzamos programozási platformok
Párhuzamos programozási platformok Parallel számítógép részei Hardver Több processzor Több memória Kapcsolatot biztosító hálózat Rendszer szoftver Párhuzamos operációs rendszer Konkurenciát biztosító programozási
RészletesebbenSzámítógép architektúra
Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ Székesfehérvár Számítógép architektúra Dr. Seebauer Márta főiskolai tanár seebauer.marta@roik.bmf.hu Irodalmi források Cserny L.: Számítógépek
RészletesebbenElőadás_#03. Előadás_03-1 -
Előadás_#03. 1. Ütemezés [OR_05_Ütemezés_ok.ppt az 1-30. diáig / Előadás_#03 (dinamikusan)] Tekintsük át, hogy eddig minek a kapcsán merült fel ütemezés. Tulajdonképpen minden olyan lépés, ami állapot
RészletesebbenSzámítógépes alapismeretek
Számítógépes alapismeretek 3. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Programtervező Informatikus BSc 2008 / Budapest
RészletesebbenInformatikai Rendszerek Intézete Gábor Dénes Foiskola. Operációs rendszerek - 105 1. oldal LINUX
1. oldal LINUX 2. oldal UNIX történet Elozmény: 1965 Multics 1969 Unix (Kernighen, Thompson) 1973 Unix C nyelven (Ritchie) 1980 UNIX (lényegében a mai forma) AT&T - System V Microsoft - Xenix Berkeley
RészletesebbenA mai program OPERÁCIÓS RENDSZEREK. A probléma. Fogalmak. Mit várunk el? Tágítjuk a problémát: ütemezési szintek
A mai program OPERÁCIÓS RENDSZEREK A CPU ütemezéshez fogalmak, alapok, stratégiák Id kiosztási algoritmusok VAX/VMS, NT, Unix id kiosztás A Context Switch implementáció Ütemezés és a Context Switch Operációs
RészletesebbenOperációs rendszerek MINB240
Szemaforok Operációs rendszerek MINB24 3. előadás Ütemezés Speciális változók, melyeket csak a két, hozzájuk tartozó oszthatatlan művelettel lehet kezelni Down: while s < 1 do üres_utasítás; s := s - 1;
RészletesebbenOPERÁCIÓS RENDSZEREK. Elmélet
1. OPERÁCIÓS RENDSZEREK Elmélet BEVEZETÉS 2 Az operációs rendszer fogalma Az operációs rendszerek feladatai Csoportosítás BEVEZETÉS 1. A tantárgy tananyag tartalma 2. Operációs rendszerek régen és most
RészletesebbenTeljesítmény Mérés. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Teljesítmény Mérés / 20
Teljesítmény Mérés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Teljesítmény Mérés 2013 1 / 20 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 2 Visual Studio Kód metrikák Performance Explorer Tóth Zsolt
RészletesebbenLéteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű.
12. Felügyeleti eszközök Néhány számítógép és szerver felügyeletét viszonylag egyszerű ellátni. Ha sok munkaállomásunk (esetleg több ezer), vagy több szerverünk van, akkor a felügyeleti eszközök nélkül
RészletesebbenSzámítógépek felépítése
Számítógépek felépítése Emil Vatai 2014-2015 Emil Vatai Számítógépek felépítése 2014-2015 1 / 14 Outline 1 Alap fogalmak Bit, Byte, Word 2 Számítógép részei A processzor részei Processzor architektúrák
RészletesebbenMemória és perifériák virtualizációja. Kovács Ákos Forrás, BME-VIK Virtualizációs technológiák https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimiav89/
Memória és perifériák virtualizációja Kovács Ákos Forrás, BME-VIK Virtualizációs technológiák https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimiav89/ Emlékeztető: A három virtualizációs lehetőség Virtualizáció
RészletesebbenInformatikai rendszerek alapjai (Informatika I.)
Informatikai rendszerek alapjai (Informatika I.) NGB_SZ003_1 Lovas Szilárd, Krankovits Melinda SZE MTK MSZT kmelinda@sze.hu B607 szoba 4. Előadás Operációs rendszer fogalma, funkciói Operációs rendszerek
RészletesebbenUNIX: folyamatok kommunikációja
UNIX: folyamatok kommunikációja kiegészítő fóliák az előadásokhoz Mészáros Tamás http://home.mit.bme.hu/~meszaros/ Budapesti Műszaki Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 A kommunikáció
RészletesebbenSzámítógép-rendszerek fontos jellemzői (Hardver és Szoftver):
B Motiváció B Motiváció Számítógép-rendszerek fontos jellemzői (Hardver és Szoftver): Helyesség Felhasználóbarátság Hatékonyság Modern számítógép-rendszerek: Egyértelmű hatékonyság (például hálózati hatékonyság)
RészletesebbenMemóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás
Kódgenerálás Memóriagazdálkodás Kódgenerálás program prológus és epilógus értékadások fordítása kifejezések fordítása vezérlési szerkezetek fordítása Kódoptimalizálás L ATG E > TE' E' > + @StPushAX T @StPopBX
RészletesebbenDigitális rendszerek. Utasításarchitektúra szintje
Digitális rendszerek Utasításarchitektúra szintje Utasításarchitektúra Jellemzők Mikroarchitektúra és az operációs rendszer közötti réteg Eredetileg ez jelent meg először Sokszor az assembly nyelvvel keverik
RészletesebbenOperációs rendszerek MINB240
Mutex Operációs rendszerek MINB24 3. előadás Ütemezés Bináris szemafor Szemaforváltozója csak két értéket vehet fel ( / 1; foglalt / szabad) Kölcsönös kizárásra 1 kezdőértékű mutex A kritikus szakaszba
Részletesebbenelektronikus adattárolást memóriacím
MEMÓRIA Feladata A memória elektronikus adattárolást valósít meg. A számítógép csak olyan műveletek elvégzésére és csak olyan adatok feldolgozására képes, melyek a memóriájában vannak. Az információ tárolása
RészletesebbenMegkülönböztetett kiszolgáló routerek az
Megkülönböztetett kiszolgáló routerek az Interneten Megkülönböztetett kiszolgálás A kiszolgáló architektúrák minősége az Interneten: Integrált kiszolgálás (IntServ) Megkülönböztetett kiszolgálás (DiffServ)
RészletesebbenAdatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter
Adatszerkezetek Tömb, sor, verem Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot
RészletesebbenA számítógép egységei
A számítógép egységei A számítógépes rendszer két alapvető részből áll: Hardver (a fizikai eszközök összessége) Szoftver (a fizikai eszközöket működtető programok összessége) 1.) Hardver a) Alaplap: Kommunikációt
Részletesebben9. Virtuális memória kezelés
9. Virtuális memória kezelés Háttér Igény szerinti (kényszer) lapozás A kényszer lapozás teljesítménye Laphelyettesítési algoritmusok Frame-k allokálása Vergôdés (csapkodás, thrashing) Kényszer szegmentálás
Részletesebbensallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula
sallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula Az előadás egy kis példaprogramon keresztül mutatja be fordítók belső lelki világát De mit is jelent, az hogy fordítóprogram? Mit csinál egy fordító?
RészletesebbenSzámítógépek felépítése, alapfogalmak
2. előadás Számítógépek felépítése, alapfogalmak Lovas Szilárd, Krankovits Melinda SZE MTK MSZT kmelinda@sze.hu B607 szoba Nem reprezentatív felmérés kinek van ilyen számítógépe? 2 Nem reprezentatív felmérés
RészletesebbenIT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény
IT - Alapismeretek Feladatgyűjtemény Feladatok PowerPoint 2000 1. FELADAT TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Pótolja a hiányzó neveket, kifejezéseket! Az első négyműveletes számológépet... készítette. A tárolt program
RészletesebbenOPERÁCIÓS RENDSZEREK 1. PROCESSZKEZELÉS
OPERÁCIÓS RENDSZEREK 1. PROCESSZKEZELÉS A PROCESSZ A PROCESSZ Program: a végrehajtandó utasítások sorozata Processz: a végrehajtás alatt levő program ÁLLAPOTOK LÉTREHOZÁS ALATT Belépés Kilépés TERMINÁLT
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5.5
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5.5 Fehér Béla Raikovich Tamás,
Részletesebben8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés
8. gyakorlat Pointerek, dinamikus memóriakezelés Házi ellenőrzés Egy számtani sorozat első két tagja A1 és A2. Számítsa ki a sorozat N- dik tagját! (f0051) Egy mértani sorozat első két tagja A1 és A2.
RészletesebbenVé V g é r g e r h e a h j a tá t s á i s s z s ál á ak a Runnable, Thread
Végrehajtási szálak Runnable, Thread Végrehajtási szálak Java-ban A Java program az operációs rendszer egy folyamatán (process) belül fut. A folyamat adat és kód szegmensekből áll, amelyek egy virtuális
RészletesebbenMár megismert fogalmak áttekintése
Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak
RészletesebbenBASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek
06 BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek Emlékeztető Jelölésbeli különbség van parancs végrehajtása és a parancs kimenetére való hivatkozás között PARANCS $(PARANCS) Jelölésbeli különbség van
RészletesebbenBevezetés a számítástechnikába
Bevezetés a számítástechnikába Megszakítások Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. november 9. Bevezetés Megszakítások
Részletesebben2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés
. Számítógépek működési elve Bevezetés az informatikába. előadás Dudásné Nagy Marianna Az általánosan használt számítógépek a belső programvezérlés elvén működnek Külső programvezérlés... Vezérlés elve
RészletesebbenElőadás_#02. Előadás_02-1 -
Előadás_#02. 1. Folyamatok [OR_02_Folyamatok_zs.ppt az 1-12. diáig / Előadás_#02 (dinamikusan)] A multiprogramozott rendszerek előtt a tiszta szekvenciális működés volt a jellemző. Egy program (itt szándékosan
RészletesebbenUtolsó módosítás:
Utolsó módosítás:2012. 09. 20. 1 2 3 4 5 MMU!= fizikai memóriaillesztő áramkör. Az utóbbinak a feladata a memória modulok elektromos alacsonyszintű vezérlése, ez sokáig a CPU-n kívül a chipset északi hídban
RészletesebbenOperációs Rendszerek II. Első verzió: 2009/2010. I. szemeszter Ez a verzió: 2009/2010. II. szemeszter
Operációs Rendszerek II. Első verzió: 2009/2010. I. szemeszter Ez a verzió: 2009/2010. II. szemeszter 1 Mai témák ZFS NTFS 2 ZFS Új koncepció, nem továbbgondolás Pooled storage modell Minden művelet copy-on-write
RészletesebbenKészítette: Trosztel Mátyás Konzulens: Hajós Gergely
Készítette: Trosztel Mátyás Konzulens: Hajós Gergely Monte Carlo Markov Chain MCMC során egy megfelelően konstruált Markov-lánc segítségével mintákat generálunk. Ezek eloszlása követi a céleloszlást. A
RészletesebbenUniprogramozás. várakozás. várakozás. Program A. Idő. A programnak várakoznia kell az I/Outasítások végrehajtására mielőtt továbbfuthatna
Processzusok 1 Uniprogramozás Program A futás várakozás futás várakozás Idő A programnak várakoznia kell az I/Outasítások végrehajtására mielőtt továbbfuthatna 2 Multiprogramozás Program A futás vár futás
RészletesebbenUNIX / Linux rendszeradminisztráció
UNIX / Linux rendszeradminisztráció VIII. előadás Miskolci Egyetem Informatikai és Villamosmérnöki Tanszékcsoport Általános Informatikai Tanszék Virtualizáció Mi az a virtualizáció? Nagyvonalúan: számítógép
RészletesebbenEseménykezelés. Szoftvertervezés és -fejlesztés II. előadás. Szénási Sándor.
Eseménykezelés előadás http://nik.uni-obuda.hu/sztf2 Szénási Sándor szenasi.sandor@nik.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Függvénymutatókkal Származtatással Interfészekkel Egyéb
Részletesebben2. Folyamatok. Operációs rendszerek. Folyamatok. Bevezetés. 2.1. Folyamatkezelés multiprogramozott rendszerekben. Folyamatok modellezése
Operációs rendszerek 2. Folyamatok Simon Gyula 2. Folyamatok Bevezetés Folyamatkezelés multiprogramozott rendszerben Környezet váltás Folyamatleírók, I/O leírók Szálak Megszakítások Felhasznált irodalom:
RészletesebbenC programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika
C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek
RészletesebbenOperációs rendszerek. 3. előadás Ütemezés
Operációs rendszerek 3. előadás Ütemezés 1 Szemaforok Speciális változók, melyeket csak a két, hozzájuk tartozó oszthatatlan művelettel lehet kezelni Down: while s < 1 do üres_utasítás; s := s - 1; Up:
Részletesebben