Átírás

1 Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) Kunhegyes Készítette: Híd az Együttműködésért Társadalmi Gazdasági Tanácsadó Nonprofit Kft. Nyíregyháza

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 6 A Város egészének helyzetelemzése... 6 Gazdaság... 8 Társadalom... 8 Közlekedés... 9 Környezet Közoktatás Egészségügyi ellátás A városrészek területi megközelítésű elemzése A- Belváros B - Városias lakóöv C - Agrár városrész D - Falusias lakóöv E - Turisztikai öv F Ipari övezet Stratégia Átfogó cél Középtávú cél Városrészekhez kapcsolódó célok VRC1 A turizmus és a kereskedelem fejlesztése, a köz- és közösségi funkciók minőségének javítása a belváros kiterjesztésével VRC2 A lakóövezet élhetőségének javítása, a közszolgáltatások, kereskedelem és a közösségi funkciók megerősítése által, a szociális esélyegyenlőség megteremtésével VRC3 Turisztikai attrakciók fejlesztése, a zónába végrehajtott közlekedési infrastruktúra fejlesztés mellet, a fenntartható és rekreációs funkciójú turisztikai tevékenységek lehetőségének megteremtésével VRC4 A befektetők számára vonzó üzleti infrastruktúra fejlesztés a környezeti állapot megóvása mellett Fejlesztési akcióterületek Belvárosi Akcióterület Ipari Funkciót erősítő akcióterület Turisztikai és Rekreációs funkciót erősítő akcióterület Antiszegregációs terv Antiszegregációs célrendszer Helyzetelemzés Bevezetés: az elmúlt évtizedek változásai a hazai, s az alföldi településrendszerben Kunhegyes szerepének meghatározása a településhálózatban Kunhegyes szerepe az egyes térszerkezeti egységekben Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 2

3 2.1.2 Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) rurális térségekre érvényes vonatkozásai Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek Kunhegyes város története és gazdasági térszerkezetben betöltött szerepe Kunhegyes szerepe a Tiszafüredi Kistérségben Konklúzió a város és az alföldi térszerkezet lehetséges jövője A város egészére vonatkozó helyzetelemzés Gazdaság Vállalkozások helyzete Kereskedelem Turizmus Társadalom Demográfia Munkanélküliség-foglalkoztatás Jövedelmi helyzet Közlekedés Közúti kapcsolatok Vasúti összeköttetések Kerékpárút-törzshálózat Környezet Természeti környezet Épített környezet Közszolgáltatások Települési infrastruktúra ellátottság Humán közszolgáltatások Közigazgatás Kunhegyes erősségeinek és gyengeségeinek SWOT elemzése A városrészek területi megközelítésű elemzése Városrészek azonosítása Városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés Városrészek: A városrész, Belváros: B városrész (városias öv) D városrész (falusias öv) C városrész (Agrár öv) E városrész (Turisztikai öv): F városrész (Ipari övezet): A Belvárosi akcióterület jellemzése Összegzés a városrészekről és azok funkcióiról Stratégia A város hosszú távú jövőképe Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 3

4 4.1.1 A helyzeti energiákból adódó potenciálok feltárása, kihasználása A helyi erőforrások fenntartható felhasználása A természeti és épített környezet kizsákmányolásának, túlhasználatának elkerülése Jövőbeni fejlesztési irányok Átfogó cél Középtávú tematikus célok KC1 A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása KC2 A térségi szerepkör erősítése KC3 Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése, a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra megteremtése KC4 A fenntartható turizmus kialakítása KC5 Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme KC6 A természeti és környezeti állapot javítása KC7 Korszerű, a gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás fejlesztés KC8 A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása KC9 A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése KC10 A szociális biztonság megteremtése, és az esélyegyenlőség biztosítása Városrészekhez kapcsolódó célok VRC1 A turizmus és a kereskedelem fejlesztése, a köz- és közösségi funkciók minőségének javítása a belváros kiterjesztésével VRC2 A lakóövezet élhetőségének javítása, a közszolgáltatások, kereskedelem és a közösségi funkciók megerősítése által, a szociális esélyegyenlőség megteremtésével VRC3 Turisztikai attrakciók fejlesztése, a zónába végrehajtott közlekedési infrastruktúra fejlesztés mellet, a fenntartható és rekreációs funkciójú turisztikai tevékenységek lehetőségének megteremtésével VRC4 A befektetők számára vonzó üzleti infrastruktúra fejlesztés a környezeti állapot megóvása mellett A stratégia koherenciája, konzisztenciája Illeszkedés a város terület és településfejlesztési dokumentumaihoz, a településrendezési tervhez Környezeti hatások kompenzálása Fejlesztési akcióterületek kijelölése a ig terjedő időszakra Fejlesztési akcióterületek Belvárosi funkcióbővítő akcióterület Ipari funkciót erősítő akcióterület Turisztikai és rekreációs funkciót erősítő akcióterület Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 4

5 7.2. Az akcióterületi fejlesztések prioritási sorrendje és ütemezése Anti-szegregációs terv Anti-szegregációs helyzetelemzés Anti-szegregációs célrendszer Mobilizációs terv (alapelvek) Intézkedések és indikátorok A nem szegregált területekre irányuló fejlesztések hatása a szegregált területen élők helyzetének javítására Ingatlangazdálkodási terv Az önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése Közigazgatási, közszolgálati és más nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok Forgalomképes ingatlanállomány Az ingatlangazdálkodási stratégiai irányvonalai A célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek Az önkormányzati intézkedések hatáskör alapján Ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Marketing tevékenység Partnerség Lakossági tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása Szakhatósági fórum Civil szervezetek Vállalkozói egyeztetések Stakeholder elemzés Szervezeti háttér A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere A városfejlesztés tervezett szervezeti rendszere Településközi együttműködés A stratégia megvalósulásának monitoringja Indikátorok Ábrák, táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke Táblázatok jegyzéke Felhasznált irodalom Mellékletek Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 5

6 1. Vezetői összefoglaló Kunhegyes Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által közzétett Városfejlesztési Kézikönyv című módszertani útmutató alapján, annak iránymutatásait teljes mértékben betartva került kidolgozásra. A benyújtott ÉAOP G pályázat előírásának megfelelően vállalta az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítését. A város már tudatosan készült a közép és hosszú távú fejlesztések szakmai megalapozása és következetes megvalósítása érdekében arra, hogy az IVS megalkotása időszerű és elengedhetetlen. Ez a városfejlesztési dokumentum a város életében alapvető fontossággal bír. Jelen IVS központi gondolata az integrált megközelítés és a funkcionalitás, ezzel a várost hozzásegíti a területi megközelítésű városfejlesztési gyakorlat kialakításához, alkalmazásához. A stratégia célkitűzései mentén a város az eddig pontszerű, tematikus és egymástól elkülönülő városfejlesztési projektek helyett egy irányba ható, de külön projektelemenként is megvalósítható, egymással szinergiában lévő projektelemekből felépülő integrált projekteket kíván megvalósítani. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség módszertani előírásai mentén Kunhegyes Integrált Városfejlesztési Stratégiája biztosítja a stratégiai dokumentum belső koherenciáját, szakmai megalapozottságát és hosszú távú megvalósíthatóságát. Az így készített stratégia garantálja a város életét meghatározó szereplők partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. A Város egészének helyzetelemzése A régi mezővárosi jellegzetességekkel rendelkező településszerkezet fogadja az ide látogatót. A nagy alapterülettel rendelkező falusias hangulatú településen minden városi funkciót ellátó feladatok területén oktatás, kultúra, infrastruktúra, stb. - megfelelő minőségű ellátással találkozhatunk. A település egészére jellemző kertvárosias lakókörnyezet kellemes és nyugodt lakhatási lehetőségeket biztosít. A városban mintegy 8500 ember él, azonban az évek csökkenő tendenciát mutatnak. A településen található szegregátumokban él a népesség kb. 10 %-a, a roma lakosság aránya is 10 % körül van, nem telepszerű környezetben élnek, bár a szegregátumokban igen nagy a népességük aránya. A Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 6

7 népesség korfája elöregedést mutat. Az iskolázottság az ilyen méretű városok átlagát esetlegesen annál jobbat mutatja, ami köszönhető a településen található középiskolának. A középiskolában működő képzések részben tükrözik a településen és tágabb környezetben, a kistérségben kívánt humánerőforrás igényeket (a képzések típusa nem vagy csak részben követi a környék gazdasági igényeit). A város földrajzi, gazdasági, oktatási és kereskedelmi szempontból mikrotérségi központi szerepkörrel rendelkezik. Kunhegyes gazdasági életében jelentős szerepet tölt be a mezőgazdaság, valamint az ipari tevékenység (élelmiszer-, vas- és faipar). Kunhegyes része a Kunmadaras és térsége vállalkozási övezetnek, amely a befektetők számára további lehetőségeket biztosít a stabil beszállítói kapcsolatok kiépítésére. A város adottságaira építve az önkormányzat kiemelten támogatja az élelmiszeripart és élelmiszerfeldolgozó üzemek létrejöttét, ösztönözve új vállalkozások alapítását és a működő iparágak terjeszkedését és a diverzifikációját. Az Alföld jó természeti adottságait figyelembe véve a megújuló energiák (geotermikus, biomassza, szél, stb.), a biotechnológia és növénynemesítés legfrissebb eredményeinek hasznosítása is új távlatokat nyit a környék fejlődésében. Kunhegyes a Tiszafüredi Kistérség egyik mikrotérségi központja, a Tisza-tónak köszönhetően a kistérség rendkívüli turisztikai vonzerővel rendelkezik, amit a város lakossága nem használ ki teljes mértékben, ez megmutatkozik a vendégéjszakák számában is, ami nagyságrendekkel marad el a kistérség másik 2 városától. Ezért ki kell aknázni azon lehetőségeket, melyek a kistérségi pozíciójában megerősítik. A település számottevő termálkincs készletével kiegészítheti a kistérség által nyújtott turisztikai szolgáltatásokat. A város felújított strandfürdője parkosított környezetben, hideg és meleg vizes medencékkel, gyógyvízzel várja a kikapcsolódni vágyó turistákat. A települési önkormányzatnak kiterjedt kapcsolatrendszere van a kormányzati intézményekkel és partnercégekkel. A város minden rendelkezésére álló adminisztratív és egyéb eszközeivel támogatja a befektetések megvalósulását, ezáltal a helyi gazdaság fejlődését és a foglalkoztatás növekedését. Ezt a célt szolgálja az elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia, amely Kunhegyes, mint város bemutatásán túl tartalmazza mindazon tevékenységeket, amelyeket az önkormányzat a lakosság, a befektetők és a turisták településre vonzása érdekében felvállal és végrehajt. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 7

8 Gazdaság A városban az elmúlt évtizedben a működő vállalkozások száma jelentősen nem változott, ám az elmúlt években figyelhető meg egy nagyobb mértékű visszaesés a kibontakozó hazai gazdasági válság tendenciáit követve. A városban működő vállalkozások száma 2002 óta folyamatos csökkenést mutat, 375-ről 295- re csökkent. A pénzügyi szférában található, illetve az egészségügyben, oktatásban érdekelt vállalkozások csak kis százalékban részesülnek a gazdasági ágak szerinti megoszlásból. A településen leggyakoribbak a kereskedelemmel foglalkozó cégek. A mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban működő cégek közel azonos arányban részesülnek. A mezőgazdasági üzemi területek, főleg a város keleti, külterületi részén találhatók, így a várost nem zavarják. A mezőgazdasági üzemek közül ki kell emelni a Középtiszai Mg. Zrt-t, mely mezőgazdasági termékek és élelmiszeri alapanyagok mellett biodízel és biogáz üzemek üzemeltetésével is foglalkozik. A városban fontos szerepet tölt be a Nagykun-Hús Kft, mely sertés, marhahúst dolgoz fel, valamint baromfit forgalmaz. A városban található jelentősebb vállalkozás még a Hydrogép Kft, amely acélszerkezeti gép- és felépítménygyártással foglalkozik. A városban működik még tartály és acélszerkezet készítéssel foglalkozó, valamint műanyag nyílászárókat gyártó vállalkozás is. A városban 2008-ban 402 olyan vállalkozás volt, amely fizetett iparűzési adót óta az iparűzési adóból származó bevétel folyamatosan növekedő, míg a befizető vállalkozások száma csökkenő tendenciát mutatott. Társadalom A város lakosságszáma a vizsgált periódusban jelentősen nem változott, a tanulmány készítés időpontjában megközelítőleg 8400 fő a lakónépesség száma. A 2001-es népszámlálás óta a lakosságszám folyamatosan csökkent, ez a csökkenés talán az utóbbi években megállt. Az utóbbi években a településen természetes fogyás vehető észre, ráadásul a vándorlási különbözet is negatív előjelű. A kistérség többi településéhez viszonyítva Kunhegyese lakosságának csökkenése kisebb mértékű. A lakosság korösszetétele az országos helyzethez hasonló, egyelőre az aktív korosztályok (15-59) vannak többségben 64 % az arányuk, de a 60 év felettiek száma egyre emelkedik. A csökkenő születésszám miatt a 14 év alattiak aránya egyre kisebb lesz. Ebből látszik a település öregedő korstruktúrája. A kistérségi önkormányzat becslése alapján a lakosság kb. 10 %-a vallja magát roma származásúnak. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 8

9 A foglalkoztatottak elenyésző százaléka nem rendelkezik legalább 8 általános iskolai végzettséggel sem. Nagyjából 20 % körüli a 8 általánost végzettek aránya. A legtöbb foglalkoztatott rendelkezik valamilyen középiskolai képesítéssel, legyen a szakmunkás képesítés vagy akár érettségi bizonyítvány is. A diplomások aránya is meghaladja a 10 százalékot A munkanélküliség mértéke a településen a vizsgált periódusban 2004-ig folyamatosan csökkent, majd hirtelen megugrott mintegy 200 fővel ig csökkenés volt észrevehető, majd fokozatosan ismét növekedett, ami betudható a 2008-as gazdasági válság hatásának. A munkanélküliek száma a legutóbbi adatok szerint Kunhegyesen 706 fő (12,6 %). Ha a város éves korú lakosságával összevetjük a munkanélküliek számát, megállapíthatjuk, hogy több mint 14 %-uk nem dolgozik. Közlekedés A városba gépkocsival: - megyeszékhely felől a 4-es és 34-es számú főútvonalról, - Budapestről az M3-as autópályán közlekedők a 33. és 34. számú útról. - régió központjából, Debrecenből a 33 és 34 számú főútvonalon keresztül juthatnak Kunhegyesre. A település térszerkezeti helyzetét a 4. sz. /E573/ Budapest Debrecen Nyíregyháza főút határozza meg, erről az útról Fegyverneknél kell lehajtani a 34. sz. főútvonalra, melytől 18 km-re helyezkedik el. A főútvonal áthalad a város belterületén, azt kettészelve folytatódik Tiszafüredig, ezzel megteremtve az összeköttetést a Tisza-tavi térséggel. A városban az autóbusz közlekedés megoldott, mivel Kisújszállásról és a megyeszékhelyről minden nap, kb. 2 óránként indulnak menetrend szerinti autóbuszjáratok, azonban a közösségi közlekedés megváltozott igényekhez igazodó fejlesztése indokolt. Vasúti közlekedés igénybevételével is megközelíthető a város, Kisújszálláson halad keresztül a Budapest Debrecen Nyíregyháza Záhony 100. sz. vasúti fővonal, mely a tervek szerint nemzetközi törzshálózati fővonallá építendő ki. Budapest-Záhony vonalból leágazó 102-es számú Kisújszállás Kál - Kápolna normálnyomtávú vasútvonal halad keresztül Kunhegyesen. A megyeszékhely elérése kicsivel több, mint egy órába telik, ami jónak mondható. A település lakosainak többsége kerékpárral közlekedik. A 34-es főútvonal nagyszámú gépjárműforgalma főleg a reggeli órákban iskola- és munkakezdési időszakaszban igen sok balesetveszélyes helyzetet eredményez. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 9

10 Környezet Kunhegyes a Tiszafüred-Kunhegyesi sík kistájon helyezkedik el, melynek területe majdnem megegyezik a tiszafüredi Kistérség területével. Tengerszint feletti magassága 87 és 98 m között változik. Felszínformálásában a Tisza játszott nagy szerepet. Ezért a fluviálisan átmozgatott lösziszapos üledékkel fedett hordalékkúp síkságnak nevezik a geológusok. Ezen a kőzet alapon réti és sztyeppésedő réti szolonyecek talajok alakultak ki. A kistáj a Nagykunság részeként az Alföld közepén helyezkedik el. Földrajzilag a Kárpát-medence közepén helyezkedik el, ezért éghajlatára a medencejelleg a jellemző. Mérsékelten meleg-száraz terület az évi középhőmérséklet 10 o C, a napsütéses órák száma 2000 óra körül változik, az évi csapadék mennyiség pedig mm között változik. Ezek az adatok nagyrészt eltérnek az országos értéktől. A talajvíz magassága 2 és 6 m között változik. A térségben számos artézi kút található, ezek m mélyről szolgáltatnak vizet. A terület nagy mértékű hévíz készlettel rendelkezik, ahonnan o C-os gyógyhatású termálvíz nyerhető ki. A táj növényföldrajzilag az Alföld flóravidék Tiszántúli flórajárásának a része. Egykori tájalkotó növénytársulása fűz és a tölgy-kőris szil ligeterdő volt, mára ezt felváltotta a sziki rétek, legjellemzőbb agrárnövényei a búza, árpa, kukorica, napraforgó és újabban a repce. A táj szépségét tovább tarkítja a honos erdők faállományának átalakítása és újraerdősítése, amikor a tölgyet a múlt század vége óta egyre több helyen a gyorsan növő, a szárazságot jobban tűrő akácos ligetek váltották fel, mely ma jelentős számban megfigyelhető a térségben. A környéken tájalkotó elemekként jelennek meg a Kunhalmok, ezek egykori temetkezési helyek. A kunhalmok országosan védett területek. A városban több műemléki oltalom alá tartozó épület is található, Református templom, Római katolikus templom, Sóház valamint az egykori szélmalom. A település lakásállományának nagy része a II. világháború korából, vagy az előttről származik. A 3391 lakóingatlannak a 45 %-a II. világháború előtti, míg a 90-es évek után épült lakások számának aránya 5%. Közoktatás A KSH legutóbbi népszámlálási adatai alapján a kunhegyesi lakosság képzettségi színvonalát a következőkkel jellemezhetjük. A lakosság döntő többsége rendelkezik általános iskolai végzettséggel, míg valamilyen középfokú iskola elvégzése csak mintegy 40 százaléknak sikerül közülük is a legtöbben szakmunkás bizonyítványt szereznek. A felsőoktatási Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 10

11 intézményben végzettséget szerző népesség aránya sajnos viszonylag alacsony a településen, mindössze 4,4%. Kunhegyesen 20 férőhelyes bölcsőde van, mely maximális kihasználtsággal működik. A Kunhegyes Város Óvodai Intézménye Kunhegyes Város, Tomajmonostora Község, Tiszaszentimre Község, Tiszagyenda Község és Tiszaroff Község Önkormányzata fenntartásában működik négy telephelyen, ahol az óvodások száma 200 és 300 között ingadozik. A Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakiskola kunhegyesi 5 telephelyén összesen 90 pedagógus oktat, összesen 747 tanulót. Az egységekben a HH tanulók aránya százalék között ingadozik, míg a HHH tanulók aránya százalék között van. Az SNI és részképesség zavaros tanulók aránya 10 % alatti értéket mutat, a város gondozásában lévő intézményekben a Református Általános Iskolában a többszöröse található. Összességében elmondható, hogy a HH-s és HHH-s gyermekek az önkormányzati fenntartású iskolában mutatnak nagyobb arányt. Kunhegyes legnagyobb oktatási intézménye a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium. Az iskola nappali képzésben gimnáziumi és szakközépiskolai érettségit ad, majd a középiskola elvégzése után informatikai műszerész és szórakoztató technikai műszerész végzettség is megszerezhető 2 év alatt. Az intézményben a szakképzési évfolyamokon 15 szakképesítés megszerzésére van lehetőség Az épülethez 120 férőhelyes kollégium, korszerű konyha és sportolási lehetőségeket biztosító tornaterem, sportpályák és számítástechnikai labor is kapcsolódik. Az oktatási intézményben 862 diák végzi tanulmányait. Egészségügyi ellátás Kunhegyes város egészségügyi ellátórendszere a város lakosainak egészségügyi alapellátását és egészségügyi gyógyító-megelőző ellátását biztosítja. Az önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás és az egészséges életmódhoz szükséges környezet biztosítása. Emellett törekszik a betegségmegelőzéssel kapcsolatos felvilágosításra és az időskori gondozási tevékenység kiszélesítésére. Szociális ellátórendszerén belül segíti a mozgásukban korlátozott és a krónikus betegségben szenvedő lakosságot. Mindezek figyelembevételével az ágazat fejlesztése érdekében az elkövetkező időszakban támogatni kell az egészségnövelő és felvilágosító programokat. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés célcsoportjainak kiemelten az óvodás és iskolás (általános és középiskolás) korú gyermekek és fiatalok tekinthetők, hisz e korosztály egészségmagatartása határozza meg döntő mértékben a jövő felnőtt lakosságának egészségi állapotát. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 11

12 Egészségügyi Szolgáltató Kiemelt Közhasznú Nonprofit Kft. tüdőgondozást, tüdőgyógyász szakfeladat ellátást, valamint fekvőbeteg ellátást, krónikus beteg ellátást, továbbá a nőgyógyászati és onkológiái szakrendelést végez. Az Önkormányzat fenntartásában lévő ápolási osztály maximális kihasználtággal fő folyamatos ellátásával. A településen egy idősek otthona található a Sarepta Idősek Otthona, mely a Református Egyház fenntartásában működő szociális intézmény és 49 embert lát el. Közigazgatás A város a térségi közigazgatásban mikrotérségi szerepnek megfelelő feladatokat biztosít, munkaügyi kirendeltség, gyámhivatal és okmányiroda működik területén. Ezen intézmények mellett a település rendelkezik rendőrőrssel és önkéntes köztestületi tűzoltósággal. A többi térségi közigazgatás szervezet a megyében lévő más településeken (Szolnok, Törökszentmiklós, Karcag, Tiszafüred) található. Különösen a távolabb fekvő regionális központok (Debrecen, Nyíregyháza) esetében nagy gondot jelentenek a rossz elérhetőségi viszonyok. (Elérésük időtartamát a 10. táblázat mutatja). A városrészek területi megközelítésű elemzése A- Belváros Itt található a település központja, az intézmények ezen a területen belül helyezkednek el. A településközpont területén belül a lakóépületek, lakóházak az intézményterületekkel keveredve, vegyesen jelennek meg, főleg a Rákóczi és a Kossuth utca mentén, ezen fut a 34-es számú főút is. A településközpont a 34- es főút és a Szabadság tér köré orientálódik, a beépítés itt válik helyenként emeletessé. A Szabadság tér mentén találhatók a főbb intézmények, a Polgármesteri Hivatal, a református templom, a könyvtár, az Ilosvai Varga István Művelődési Központ, a nemrég újonnan épített buszállomás, a Kossuth utcai általános iskola épülete, és a Református általános iskola. A városközpont funkció szerint három részre osztható: - Intézményi terület - Kulturális és idegenforgalmi terület - Kereskedelmi- szolgáltató egységeknek helyet biztosító terület A belvárosban a három funkció esetenként keveredve, lakóépületekkel tarkítva jelenik meg. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 12

13 B - Városias lakóöv Integrált Városfejlesztési Stratégia Kunhegyes A városias településrészen a központot övező lakóterületek beépítése még idézi a mezővárosi karakter elemeit, kertvárosias beépítéssel, de kisebb méretű telekstruktúrával. Már előfordulnak a magasabb építésű ingatlanok is. A településmagot körben szegélyező lakóterületek beépítése a kertvárosias és falusias beépítés határán van. Lazább, nagyobb méretű telkek és kisebb beépítési százalékok főleg a falusias területre jellemzők. A lakóterülethez kapcsolódó fejlesztések lehetnek a belső ökológiai folyosókhoz kapcsolódó területek lakóterületi intenzitásnövekedése, ennek egyik szereplője lehet a Kakat-érnél a belvárosból elindított sétány fejlesztése. Cél egy olyan ökológiai-természeti környezet kialakítása, amely növeli az ott lakók komfortérzetét azáltal, hogy rekreációs funkciót lát el. C - Agrár városrész A város nyugati részén terül el, de jelentős agráripari területek találhatók szerte a város szélén. Mégis ezt a részt nevezhetjük elsődlegesen agrárterületeknek. Jellemző rá a nagy kerttel rendelkező zártkertes beépítés. A városhatáron és azon túl több mezőgazdasági telephely és feldolgozóüzem található. Erre van a Nagykun-Hús Kft telephelye is. A belterületi határtól 900 m-re nyugatra, a tiszaroffi úttól délre található és a külterületen található egykori mezőgazdasági telepek kihasználtsága jelentéktelen. A városban termelt tejet a településrészen található tejházban gyűjtik. Cél olyan fenntartható, agráripari fejlesztés, mely a környezet megóvásának figyelembevételével növelné az agrárszektor gazdasági részesedését. Erre található még a Sonkádi telep, mely a belterületi határtól közvetlenül nyugatra, a tiszaroffi úttól délre található. A telepen a régi ólakat lebontották, mai funkciója állatátadó telep mázsával, rámpával. A városrész az agrárgazdasági tevékenységek mellett, egyéb intézményi funkciót is ellát. Ezek főként a Kossuth utca felé orientálódnak. Itt található a Kossuth utcai óvoda, a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, a Vízügyi igazgatóság és a Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakiskola telephelye, amely alapfokú Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 13

14 művészeti oktatásban részesíti a tanulókat. A MOL töltőállomás mellett található a város jelenlegi legnagyobb kereskedelmi szálláshelye a Szélkakas Fogadó. A városrészben az intézményi területeket az agrár- és lakóterületektől választja el a Kakat-ér ökológiai folyosója. D - Falusias lakóöv A falusias övezetre főként a zártkertes beépítés mód a jellemző. Az itt található kevés intézmény főként a Kossuth utca (34. sz. főút) mentén található. Itt található a város 3. számú közparkja, a Kun emlékpark. Valamint a gyűjteményes ház is, mely a Városi Művelődési Központ kiállító helyisége. Kevés a kereskedelmi és szolgáltató egység, a városrészben több vendégház is található. E - Turisztikai öv Turisztikai szálláshely fejlesztés keretében, a strandfürdő környezetében több típusú új szálláshelyet alakítanak ki, az egyik lehetőség kemping kialakítása, a másik pedig a volt Munkásőrbázis felújítása és szállóvá alakítása. A rendezési terv célja, hogy a tervezett üdülőterület és a meglévő, jelenleg nyári szabadtéri rendezvényeknek is helyet adó Városi strandfürdőhöz tartozó terület kertészeti, kertépítészeti minőségi fejlesztése során a település egységes megjelenésű zöldfelületévé váljon. A jelenlegi szabadidő-központot, strandfürdőt a tervezett turistacentrumnak megfelelően nyitott bejárat építésével, külső parkolóhelyek biztosításával és a belső zöldterületek korszerűsítésével lehet vonzóbbá tenni. Játszótér felújításával, a kertberendezési tárgyak (padok, napozópadok) cseréjével, a labdázó-tér, sportterület megfelelő elhatárolásával kell ezt megvalósítani. A meglévő növényzet felhasználásával átfogó kertépítészeti terv szerint kell a fákat és cserjéket (kisebb számban örökzöldeket) a szomszédos, eltérő rendeltetésű és funkciójú területek elválasztására ültetni (játszótér, napozó-gyep, illetve szabadtéri színpad és kemping). A kiszolgáló épületek (mellékhelyiségek, zuhanyozók) kialakítását (átépítését) a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően és dúsabb takarónövényzettel körbevetten kell megvalósítani. A tervezett jóléti tavat átgondolt (a szomszédos leendő rekreációs területekkel összhangban gyerektábor, kemping, üdülőterület), részletes környezetrendezési terv alapján kell kivitelezni. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 14

15 Az infrastrukturális fejlesztéseként a turisztikai nevezetességek összekötése kerékpárutakkal. F Ipari övezet A zónában lévő lakások és itt élő emberek aránya alig haladja meg a város egészének 1%-át. A település belterületén több üzemi területet találunk, ipari és kereskedelmi jellegűeket egyaránt. A nagyobb ipari üzemi területek a település peremén helyezkednek el. Legjellemzőbb tevékenység a városra a vasipari, faipari és elektronikai összeszerelés. További feladat a környezetterhelés mérséklésére a zöldterületek bővítése. A településrészre szigorú építési, zaj és környezetvédelmi szabályok vonatkoznak. A város befektetői és munkahely-teremtési célra két üzemterületet nevezett ki. Az első a Videoton Zrt. volt kunhegyesi telepe, m 2 -es telken 3400 m 2 üzemcsarnok és 1960 m 2 egyéb funkciót betöltő épület található. Jó minőségű és megfelelő elrendezésű belső úthálózattal és rakodóvágánnyal rendelkezik, mely a legnagyobb foglalkoztatója volt a városnak, de megrendelések hiányában leépítették és most befektetőre vár, Még most is a Videoton tulajdonában van. Ezen a telephelyen leginkább a híradásipari alkatrészeket és autóipari, elektronikai részegységeket gyártottak. A másik telep egy zöldmezős iparterület, mely egy önkormányzati tulajdonban lévő 15, 5 hektáros ingatlan. Ez a településrész legdélebbi részén, a 34-es út vasúttal határolt területén fekszik. A település-rendezési tervben foglaltak szerint gazdasági és szolgáltatási célú hasznosításra alkalmas. A területen út, szántó és vízi közmű található, de a telekhatáron elérhető minden közmű, ami a z igények esetén gyorsan kiépíthető Igény esetén geotermikus hőenergia is rendelkezésre áll az épületek fűtéséhez, energiatermeléshez. A talajvíz elvezetése belvízelvezető árkokkal megoldott. A két ipari telephely mellett számos vállalkozásnak az ipari zónán belül van a telephelye. Ilyenek pl. a Hydrogép Acélszerkezeti és Gépgyártó Kft építőipari gépek és berendezések gyártásával, forgalmazásával foglalkozik, 110 alkalmazottat foglalkoztat. A másik jelentős cég a Gönczi és Fia acél tárolóeszközök és ipari tartálygyártással foglalkozó korlátolt felelősségű társaság. A vállalkozás 50 embert foglalkoztat. A Tür-Plast Kft kül- és beltéri nyílászárók gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 15

16 1.3 Az IVS célrendszere és megvalósíthatósága Stratégia A jövőkép legfontosabb elemei a következőkben foglalhatók össze: A helyzeti energiákból adódó potenciálok feltárása, kihasználása Kunhegyes Kelet-magyarország centrumában a Tisza-tó közelében található. A település a tiszafüredi kistérség második legnagyobb városa, térségi szerepének erősödése az ipar, idegenforgalom, a kultúra, az oktatás, a szociális ellátás és az egészségügy területén érzékelhető. Ugyanakkor elhelyezkedése a kistérségen belül periférikus, távol esik a Tisza-tó közvetlen turisztikai területétől, központjától (Tiszafüred 50 km, Abádszalók 18 km), emiatt a turisztikai vonzereje elmarad a kistérség többi településéhez képest. Elhelyezkedésének köszönhetően mégis híd szerepet tölthet be a kistérség és a megyeszékhely között, ami a térségi kapcsolatok erősödésével jár, amely a munkaerő és a megyeszékhelyen tanulók ingázásával függ össze. A helyi erőforrások fenntartható felhasználása Kunhegyes jelentős történelmi- gazdasági-, kulturális és természeti örökséggel rendelkezik. A gazdaságon belül kiemelkedik a mezőgazdasági kiszolgáló ágazatok meghatározó szerepe, amely helyi nagy foglalkoztató cégek (pl.: Kunság népe Mg Zrt., Nagykun Hús Kft. és a Közép Tiszai Mg Zrt.) által várhatóan a jövőben is jelentős szereppel fog bírni a város gazdasági életében. Ugyanakkor számos, elsősorban iparban, kereskedelemben, szolgáltató szektorban tevékenykedő, mára már jelentős foglalkoztatást magáénak tudható mikro-, kis- és középvállalkozás működik a városban, amelyeknek lehetőséget kell biztosítani a további fejlődésre, elsősorban az üzleti környezet javításával. Az ipari és mezőgazdasági tevékenységből élő és a hátrányos helyzetű lakosság számára fel kell tárni a település adottságaihoz illeszkedő diverzifikáció és kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségeit. Az elsősorban fémiparban, kereskedelemben, adminisztrációs munkakörben dolgozó szakképzett és képezhető munkaerő a gazdasági infrastruktúra javításával új munkahelyeket teremtő befektetőket vonzhat a településre. Kunhegyes gazdag örökséggel bír a népi kultúra, népművészet területén, mely a gyógy-idegenforgalom mellett másik kitörési pontja lehet a helyi turisztikai kínálatnak. Abádszalók, Tiszafüred és a Tisza-tó közelsége az aktív pihenés számos lehetőségét kínálja az ide látogatóknak. Kunhegyes építészeti műemlékeit, népi örökségét célszerű az idegenforgalmi fejlesztések Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 16

17 középpontjába állítani, ezen keresztül mutatható be az egyediség, ami vonzerőként jelenhet meg a turisztikai célcsoportok számára. Ehhez természetesen minőségi turisztikai szolgáltatásokat kell nyújtani. A természeti és épített környezet kizsákmányolásának, túlhasználatának elkerülése A fejlesztések eredményeként bekövetkező táji, környezeti változások, az ide látogató turisták létszámának emelkedése jelentős veszélyt rejt magában elsősorban a természeti, kisebb mértékben az épített környezetre, így kockáztatva az egyes erőforrások későbbi felhasználását. Ezért alapvető célnak kell tekinteni az olyan jellegű fejlesztéseket, amelyek képesek minimalizálni, illetve egyes esetekben teljesen elkerülni a keletkező károkat. Alapvetően szem előtt kell tartani a környezet táji értékeinek védelmét, valamint a település azon egyedülálló tulajdonságát, amely a településszerkezet és a város környezetében lévő ökológiai folyosók harmonikus egységét jellemzi. A vendégváró településkép kialakításánál, valamint a lakóterületi beépítéseknél a táji sajátosságokat célszerű követni, valamint ki kell használni a város alternatív és megújuló energiáiban (biomassza, nap, termálkincs, geotermikus) rejlő potenciálokat. A fejlesztések tervezésébe és a helyi értékvédelembe célszerű a lakosságot és civil közösségeiket minél szélesebb körben bevonni, mivel a város stratégiai szemléletű fejlesztése a helyi szereplők együttműködése nélkül nem lehet sikeres. Átfogó cél A jövőképre és a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításaira támaszkodva került meghatározásra a fejlesztés alapcélja, a misszió: A hagyományokban, értékekben bővelkedő gazdasági-kulturális és táji örökség által kínált lehetőségek kihasználására, valamint a település sajátos előnyeire épített közös cselekvések Kunhegyes térségi szerepének erősítése céljából. A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával három stratégiai cél került kijelölésre: 1. Kunhegyes mikrotérségi centrum szerepének erősítése, településközi kapcsolatainak élénkítése. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 17

18 2. A helyi gazdasági hagyományokra és adottságokra, valamint a kulturális és táji örökségre alapozó, rugalmas és versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása. 3. Élhető város megteremtése a helyi közösségek szerepének növelésével és fenntartható településfejlesztési akciókkal. Számos, elsősorban mezőgazdaságban, iparban, szolgáltató szektorban tevékenykedő, mára már jelentős foglalkoztatást magáénak tudható mikro- és kisvállalkozás működik Kunhegyesen, amelyeknek lehetőséget kell biztosítani a további fejlődésre elsősorban az üzleti- környezet, szolgáltatások javításával. Nem kevésbé fontos a tradíciók megőrzése, a kedvező társadalmi folyamatok felerősítése és a negatív tendenciák megfordítása: a város lakói számára minőségi életkörülményeket kell biztosítani annak érdekében, hogy a képzett munkaerő elvándorlása megszűnjön, az elöregedés lassuljon, és kialakuljon, megerősödjön a kunhegyesi identitás. A gazdasági fejlesztések egyik alapja az, ha a város hosszú távon megteremti és javítja a kis és középvállalkozások megtelepedéséhez és megerősödéséhez szükséges feltételeket és gazdasági környezetet. Ez jelenti a fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítését, valamint a szakképzésre és a gazdaság igényeire épülő humánerőforrás-fejlesztést, ami gazdasági diverzifikációval támogatásával párosulva sikeres stratégiává válhat. Kunhegyes térségi szerepkörének erősítésére azokon a területeken célszerű törekedni, ahol más hasonló településekkel összehasonlítva a város komparatív előnyöket tud felmutatni. A térségi funkciók erősítésében szerepet játszhat a város külső elérhetőségének javítása is. A minőségi életkörülmények biztosítása érdekében fontos, hogy a város működése és fejlesztése során maximálisan vegyék figyelembe a természeti értékek megőrzését, a környezeti állapot javítását, valamint az épített környezet és a városszerkezet funkcionálisan tervezett és megalapozott fejlesztését. Ennek keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a lakhatási feltételek átfogó és stratégiai javítására. Az életminőség javításához a belső közlekedési rendszer környezetbarát fejlesztése és a városi közterületek ember-barát rehabilitációja is hozzá tartozik. A helyi kultúrához és közművelődéshez kapcsolódó változatos lehetőségek nemcsak Kunhegyes lakosságát szolgálják ki, hanem részét képezik a város turisztikai kínálatának is. A szociális biztonság megteremtése kapcsán a hátrányos helyzetű, szociális ellátásra szoruló társadalmi csoportok életkörülményeit, a társadalom többi tagjához történő felzárkózásának esélyeit több dimenzió mentén szükséges Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 18

19 javítani annak érdekében, hogy a városon belüli társadalmi és területi egyenlőtlenségek mértéke csökkenjen. Ezzel párhuzamosan az ellátórendszer fejlesztésével és a megelőzés eszközeivel javítani kell a lakosság egészségi állapotát. Középtávú cél A középtávú célok alapvetően ágazati bontásban kerülnek meghatározásra: KC1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása KC2. A térségi szerepkör erősítése KC3. Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése, a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra megteremtése KC4. A fenntartható turizmus kialakítása KC5. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme KC6. A természeti és környezeti állapot javítása KC7. Korszerű, a gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás fejlesztés KC8. A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása KC9. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése KC10. A szociális biztonság megteremtése, és az esélyegyenlőség biztosítása Városrészekhez kapcsolódó célok VRC1 A turizmus és a kereskedelem fejlesztése, a köz- és közösségi funkciók minőségének javítása a belváros kiterjesztésével Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 19

20 VRC2 A lakóövezet élhetőségének javítása, a közszolgáltatások, kereskedelem és a közösségi funkciók megerősítése által, a szociális esélyegyenlőség megteremtésével VRC3 Turisztikai attrakciók fejlesztése, a zónába végrehajtott közlekedési infrastruktúrafejlesztés mellet, a fenntartható és rekreációs funkciójú turisztikai tevékenységek lehetőségének megteremtésével VRC4 A befektetők számára vonzó környezeti állapot megóvása mellett üzleti infrastruktúra fejlesztés a Fejlesztési akcióterületek A fenti alapelveknek megfelelően Kunhegyesen a következő fejlesztési akcióterületeket határoltuk le a közötti időszakra annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források nem elegendők: I. Belvárosi funkcióbővítő akcióterület II. Ipari funkciót erősítő akcióterület III. Turisztikai és rekreációs funkciót erősítő akcióterület Belvárosi Akcióterület Prioritását tekintve a legfontosabb és a legnagyobb volumenű fejlesztések a belvárosi akcióterületen valósíthatók meg, amely városközpontot és az ahhoz szervesen kapcsolódó kereskedelmi-szolgáltató területeket érinti, és magába foglalja az ökológiai folyosó egyes területeit is. A tervezett tevékenységek várhatóan jelentős mennyiségű magántőkét mobilizálnak. A projekt keretében tervezett komplex tevékenységek többnyire épületek építését, illetve felújítását és környezetük rendbetételét, valamint új közterek, közparkok kialakítását célozzák. A köztérrekonstrukciók hatására megmarad és megerősödik Kunhegyes mezőváros jellege, a városközpont közösségi funkciója kiteljesedik. Mindezek a pozitív esztétikai és városképi hatások mellett jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a belváros kereskedelmi és szolgáltató Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 20

21 funkciói megerősödjenek, továbbá, hogy a városrész közlekedése biztonságosabbá váljon, csökkenjenek a környezeti ártalmak. Az akcióterületen tervezett fejlesztések Finanszírozás forrása ÉAOP Funkcióbővítő, integrált település fejlesztésék támogatása keretében Fejlesztendő funkciók projekt- Lehetséges elemek Költségek Közösségi Városi Művelődési Központ felújítása Gazdasági Piactér átépítése Városi Piac ingatlanán parkolók kialakítása Városi Pihenő park kialakítása szökőkúttal és a hozzá tartozó gépészeti elemekkel Városi Járdák, kerékpárutak kialakítása Városi Közlekedésépítés, szabályozás Városi Parkolók kialakítása a Kálvin úton Városi Közpark kialakítása. Városi Szökőkút szobrászati alkotásának költsége Közösségi Református Templom homlokzati felújítása Közösségi Római Katolikus Templom homlokzati felújítása Soft projekt Helyi településszépítési akciók támogatása Összes (Ft) Az akció területen egyéb Szolgáltatóház kialakítása Gazdasági forrásból megvalósuló, Turisztikai szálláshely tervezett projektek Gazdasági létesítés Közszféra Városháza átalakítása és bővítése Intézményi épületek Közszféra felújítása, korszerűsítése Városi Jelzőlámpák kihelyezése, új zebrák létesítése Intelligens város-jelző és Városi figyelőrendszerek kialakítása Közszféra E-közigazgatás kialakítása Kerékpárút építése Városi Mindösszesen (Ft) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 21

22 A mostani funkcióbővítő városfejlesztés projektelemei a tervek szerint 255,9 millió forintból fognak elkészülni. Vállalkozás-fejlesztési célú beruházások a városban: TÜR-Plast Nyílászáró Kft. Tradició Bútor Bútoripari, termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Technológiai korszerűsítés Lapszabászat beszerzése gép Ft Ft Vino 2001 Bt. Technológia fejlesztése Ft Vino 2001 Bt. E-kereskedelem Ft bevezetése Egyéb jellegű projektek, melyek megvalósítása érinti Kunhegyest: Tiszafüredi Többcélú Kistérségi Társulás Tiszafüredi Többcélú Kistérségi Társulás Közösségi fejlesztése Egészséges nevelés közlekedés életmódra Ft Ft Ipari Funkciót erősítő akcióterület A cél elérése érdekében fejleszteni kell a jelenlegi gazdasági övezet üzleti infrastruktúra ellátottságát, mely magában foglalja egy ipari park/terület létesítését is, jelentős vonzerőt jelent a térségbe betelepülni kívánó mikro-, kisés középvállalkozások számára. A projekt keretein belül az ipari terület telekhatárán belül termelő infrastruktúra (pl. gáz-, elektromos szolgáltatás, ivóvíz- és szennyvízhálózat, kommunikációs hálózat, utak és csapadékelvezető rendszerek) építése valósul meg. A fejlett üzleti szolgáltatások biztosítása érdekében sor kerül az ipari terület/park által nyújtott szolgáltatások biztosításához szükséges épületek és építmények bővítése, korszerűsítése, valamint eszközök beszerzése is. A kitűzött célok elérése érdekében indikatívan a következő önkormányzati és egyébszervezetek által megvalósítandó projektek és beavatkozási területek azonosíthatók a városrész tekintetében: Üzleti-infrastruktúra fejlesztés Meglévő telep(ek) rehabilitációja funkcióváltással Zöldmezős Ipari park/terület kialakítása Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 22

23 Megközelíthetőség javítása (A leendő projektelemek a 14. táblázatban láthatók ) Turisztikai és Rekreációs funkciót erősítő akcióterület Az akcióterület rekreációs jellegű területnek, strandnak, illetve az ahhoz kapcsolódó szabadidősport és turisztikai fejlesztéseknek ad lehetőséget. A terület előnye a központhoz közeli elhelyezkedés, a jó megközelíthetőség. A területen megvalósuló fejlesztésekkel nő a városi ellátottság illetve szélesedik a turisztikai paletta. Az elérhetőség és a közlekedési infrastruktúra javításával emelkedhet a városba látogató turisták száma, valamint a jobb szolgáltatásokkal inkább a minőségi turizmus felé közeledés a mennyiségi ellenében. - Szálláshelyek kialakítása (kemping, munkásőrbázis szálló átalakítása) - Közlekedési infrastruktúra fejlesztése (kerékpárút) - Strandfejlesztés (szabad téri színpad) - Közterületi zöldfelületek megújítása, közterületi fásítás - Horgásztó kialakítása - Szabadidő- és Sportpályák létesítése (A leendő projektelemek a 15. táblázatban láthatók Antiszegregációs terv Megállapítható, hogy Kunhegyesen három, az ábrán lila színnel jelölt szegregációs környezet alakult ki. A hátrányos és halmozottan hátrányos, elsősorban roma lakosság részben tömbökben él a szegregátumokban, ezek a városi lakóterületek határterületein, mely elsősorban az olcsó ingatlan áraknak köszönhető. Az olcsó telekárak miatt a település szélein lévő utcákban építenek családi házakat az itt élők. A szegregátumokon kívül, vagy azokhoz kapcsolódva az ábrán fekete színnel jelölt további veszélyeztetett övezetek is kialakultak a városban. A Kisebbségi Önkormányzat becslése szerint Kunhegyes lakosságának több mint 10 %-a roma nemzetiségű. Három olyan lakókörzet is található, ahol népességük aránya legalább 50 %, a város keleti és délkeleti zónájához kapcsolódnak az alábbiak szerint: Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 23

24 1.sz. szegregátum (térképen 1, ábrákon Szegregátum_1): Vadász u. - Tomaj u. - Bihari u. - névtelen u. Ez a városrész a B, városias övezet szélén helyezkedik el. 2.sz. szegregátum (térképen 2, ábrákon Szegregátum_2: Kuthen vezér u. - Zádor u. - Árpád krt. - Kolbászszék u. - Nagykun u. - Kononcsenkó u. - Malom u. - Bródi S. u. - Dankó P. u. - Purgány u. - Malinovszkij u. Ez a városrész nagyobb részben a D, falusias öv, kisebb részben az E turisztikai övezet szélein helyezkedik el. 3.sz. szegregátum (térképen 3, ábrákon Szegregátum_3) Margaréta u. - Kamilla u. mindkét oldala Ez a városrész a D, falusias öv, és az E, turisztikai övezet szélein helyezkedik el. Antiszegregációs célrendszer A helyzetelemzés megállapításait figyelembe véve a városrészek fejlesztéséhez kapcsolódó antiszegregációs beavatkozások átfogó célja a szegregált területeken élők életminőségének javítása, és a szegregátumok tervszerű felszámolása. Képzési és képezhetőségi lehetőségek biztosítása Minőségi és integrált oktatáshoz való hozzáférés biztosítása Tanulás fizikai feltételeinek és a támogató családi háttérnek biztosítása Szociális és jövedelmi helyzet javítása Foglalkoztathatóság javítása Munkaerőpiacra való visszavezetés Városrészek élhetőségének fejlesztése Közösségi terek és szolgáltató funkciók fejlesztése Infrastrukturális feltételek javítása Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 24

25 Összefoglaló Az alkalmazott módszertan szerint - mely egybe esik a városvezetés iránymutatásával - a már elkészült és hatályban lévő stratégiai, tervezési dokumentumokra alapozva, az azokban foglaltak felhasználásával, integrálásával kerültek megfogalmazásra Kunhegyes fejlődésének közép és hosszú távú irányai. A tervezési folyamat célja az volt, hogy a meglévő koncepciókra, tervekre, célkitűzésekre építve szakmailag megalapozott, perspektivikus és egyben a támogatási feltételeknek megfelelő Integrált Városfejlesztési Stratégia készüljön. Az integrált városfejlesztési stratégia egy átfogó alapcél keretében fogalmazza meg a különböző városrendezési és városfejlesztési dokumentumokban meglévő fejlesztési irányokat, kibővítve azt a fenntarthatóság céljával. Egyes fejezetek esetében túlléptünk a korábbi dokumentumok tartalmán más szakmai szempontokat és módszertani eszközöket is alkalmazva részben a városrehabilitációs kézikönyv hatására. Ennek legjobb példája a város térségi szerepkörének, vonzáskörzetének meghatározása és jellemzése, amelynél nemcsak a hagyományosnak tekinthető társadalom földrajzi, közlekedésföldrajzi elemzésekre került sor, hanem kiemelt figyelmet fordítottunk a funkciók hatókörének feltárására is. Városi és városrészi szinten a legújabb gazdasági, társadalmi és szerkezeti folyamatok felvázolása statisztikai adatok feldolgozásával, primer kutatással (szakértői interjúk, lakossági kérdőívek, csoportos alkotótechnikák) és helyszíni bejárással történt. Mindennek eredményeként az Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalma teljes mértékben, összhangban van a szakpolitikai iránymutatásokkal és a meglévő a településfejlesztési dokumentumokkal is. 2. Helyzetelemzés Bevezetés: az elmúlt évtizedek változásai a hazai, s az alföldi településrendszerben A hetvenes évek főbb településformáló folyamatait általában véve a vidék sajátos urbanizációja jellemezte. Ennek egyik fő jellemzője a megyeszékhely hierarchikus szintje alatt álló közép- és kisvárosok viszonylag gyors urbanizációja volt, ami a gazdaságban a vidéki, ún. tanácsi ipar telepítésével együtt mérsékelte az elvándorlást. Egyes tudatos beavatkozások révén bővült e Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 25

26 központi szerepkörű (kis)városok területellátó funkcióhoz szükséges intézményrendszere is. Általánossá vált az ingázás. A falvakban főleg a mezőgazdasági melléküzemágak, majd az integrált nagyüzemi-háztáji gazdálkodás gyors bővülése jelentett minőségi változást, s adott új lehetőséget az arra alkalmas községek népességmegtartó képességének növelésére. A nyolcvanas évtizedben lényegében ugyanezek a főbb településformáló folyamatok folytatódtak, érvényesültek. Döntő fontosságú lépés a településfejlesztés és - működtetés rendszerében a normativitás (fejkvóta, teho, stb.) bevezetése volt. Az egész Alföldön sajátos térbeli jellemzővé, sajátossággá vált, hogy erősödött például a főutaknak, közutaknak, mint fejlődési tengelyeknek a szerepe. A rendszerváltás utáni időszak eddigi, sokak szerint még mindig nem lezárt szakaszának település-átalakulási jellemzőit átfogóan szinte lehetetlen áttekinteni. Ami biztos, megszűnt a tervutasításos rendszer, s a települések önkormányzatai szinte új, és maximálisan önálló életre igyekeztek kelni. Alapvető változást hozott a kárpótlás, ami a települések külterülete és belterülete közötti korábbi kapcsolatok átalakulásával, a korábbi viszonyok újjáéledésével is együtt járt. Általánossá vált a pályázati rendszer. Ez azonban sokszor szinte torzította a helyiek által szükségesnek ítélt igényeket (olyan dolgokra is pályáztak, amelyekre nem is lett volna szükségük), vagy akár gyakran el is térítette a településeket korábbi elképzeléseiktől. Mégis és általában elmondható, hogy az önkormányzatok igen nagy ütemben láttak hozzá elmaradt közös ügyeik, hiánypótló fejlesztéseik, beruházásaik megvalósításához. A korábbi évtizedekhez viszonyítva előtérbe került a település-környezet ügye, a helyi infrastrukturális elmaradások pótlása, az út-, sőt járdaépítés, vagy az immár sajáttá vált, saját felelősségi körükbe került intézményrendszerük fenntartása és fejlesztése. Általában kevesebb érdemi és lokális lehetőség adódott viszont a gazdaság helyi folyamatainak a befolyásolására, vagy s főleg az 1990-es évtized kezdetén a helyi társadalom sokoldalú kulturális, szociális, közösségi igényeinek az újrafogalmazására, kielégítésére. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 26

27 Végigkísérte e nagy települési és térségi változásokat, hogy valójában a döntési kompetenciák nagyfokú decentralizációját nem, vagy alig követte az azokhoz szükséges település-működési, illetve fejlesztési források azok arányában való bővülése. A településeknek valójában egyfajta piacgazdaság - konform életképessége sem hatotta át megfelelően a változásokat, bár a helyi iparűzési adó folyamatos bevezetése ezen a helyzeten némileg változtatott. A települések működését meghatározó szférák (környezet, gazdaság, mezőgazdaság, infrastruktúra, intézményrendszer, társadalom) szinte önálló életre keltek, s együttes befolyásuk a települések harmonikus fejlődésére aligalig következett be. A hihetetlen mértékben felduzzadt helyi ügyek, intéznivalók szinte bénítólag hatottak a települések közötti térbeli együttműködésre. A város-falu kapcsolatok jellege és minősége is megváltozott. Megszűnt a korábbi évtizedek óta meghatározó alá-fölérendeltség, s a megye korábbi irányítófelügyelő szerepe is csökkent, illetve csaknem megszűnt. Így az összességében kedvezőnek ítélhető működésű kistérségi szerveződések, összefogások, próbálkozások sem hatották át elég erőteljesen a konkrét települési változásokat. A településállomány szerves hálózati együttműködése akadozik leginkább, amit mint problémát, a meggyengült korábbi megyei területgazda szerep is csak fokozott. Összefoglalva: napjaink (alföldi) települési folyamatai meglehetősen ellentmondásosak. A szükséges és indokolt települési-területi felzárkózás, s a továbbfejlődés igényei egyszerre vannak jelen. A változások így erősen kétarcúak. A szükséges, és gyakran erőteljes felzárkózási lépések (gáz bevezetése, csatornázás, stb.) ugyanis nem járnak együtt automatikusan további fejlődéssel, a gazdaság élénkülésével vagy a jövedelemviszonyok érdemi javulásával. Közben a települési önkormányzatok finanszírozása is állandó bizonytalanságban van. Ez a fenti ellentmondás tehát a problémát háromosztatúvá bővíti: állandó és erőteljes feszültség van a település - működ(tet)és, a felzárkózás, és a - fejlesztés között. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 27

28 2.1. Kunhegyes szerepének meghatározása a településhálózatban 1. ábra A Tiszafüredi Kistérség elhelyezkedése és térképe (Forrás: Váti Kht.) Kunhegyes szerepe az egyes térszerkezeti egységekben Kunhegyes az Magyarország keleti felében az Alföld nagyrész tiszántúli részén helyezkedik, a hét tervezési-statisztikai régióból az Észak-Alföldi Régióban helyezkedik el, a régió 3 megyét foglal el, a település a régió nyugati megyéjében, Jász-Nagykun-Szolnok megye észak-keleti részén, a Tiszafüredi Kistérségben helyezkedik el. A NUTS 2-es besorolású régió területén nagyjából 1,5 millió ember él. A régió központja a Hajdú-Bihar megyei Debrecen, mely lakosával a régió legnépesebb és egyben az ország 2. legnépesebb települése. A régió egésze periférikus helyzetű az ország meglehetősen torz térszerkezetében. A régió központi városait kivéve a periféria számos tünete jelen van szinte minden térségben így Kunhegyest illetően is. Jellemzőik a gyenge gazdasági potenciál, magas munkanélküliség, elvándorlás, elöregedés, szélsőséges agrárjelleg, kis megújuló képesség. Sajátos helyzete a kistérség településeinek, hogy sokuk jó adottságokkal és egy részük kiemelt státusszal, és az ehhez kapcsolt forrásokkal (Tisza-tó) rendelkezik idegenforgalom terén, mégsem csökken elmaradottsága. Az idegenforgalom dinamizáló hatását egyik település esetében sem érezni. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 28

29 Valószínűleg az összefügghet azzal, hogy a befektetők jelentős része nem helybeli. Az Észak-Alföldi Régió alapvetően vidékies kistérségek mozaikjaiból áll össze (az észak-alföldi régió 27 kistérségéből 21 vidékies), itt él a népesség több mint 50 százaléka. Nyolc település mezővárosias településszerkezetű: nagy kiterjedéssel, még mindig magas agrár-foglalkoztatott aránnyal, gyenge iparral, ugyanakkor elég jó földrajzi helyzettel, fejlett infrastruktúrával, jelentős munkaerő tartalékokkal is jellemezhetők. ezek közé tartozik a Tiszafüredi Kistérség is. A régió 7 kistérsége tekinthető periférikusnak e főbb jellemzők alapján: Kunhegyes is ide tartozik a Tiszafüredi kistérségben való elhelyezkedése okán. Közülük öt térség a területfejlesztési törvény életbe lépése és a területi támogatási rendszer bevezetése óta sem tudott érdemben javítani pozícióján, míg kettő - ezek közé tartozik a Tiszafüredi kistérség is - olyan, hogy a településeik valamelyest javítottak helyezési pozícióikon a régión belül az elmúlt hat-hét évben, de ez nem volt elég ahhoz, hogy a kistérség is elmozduljon az erőteljesen elmaradott pozícióból. Kunhegyes tehát a régión belül sajnálatos módon a periférián fekszik, ám a város maga sajátos helyzetű: a periférikus térségből relatív fejlettségével szigetszerűen kiemelkedik, hiszen kistérségi mikrotérségi központ (Tiszafüreddel megosztott funkciókkal), illetve a kistérségben jelentős ipari integrációs központ. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 29

30 2. ábra A vidékies térségek településszerkezeti tértípusai (Forrás: MTA RKK ATI, Kecskemét, 2005) 3. ábra Perifériák az Észak-Alföldön (Forrás: MTA RKK ATI, Kecskemét, 2005) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 30

31 4. ábra Az Észak-alföldi régió speciális fejlesztési térségei (Forrás: MTA RKK ATI, Kecskemét, 2005) Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) rurális térségekre érvényes vonatkozásai A 2005-ben felülvizsgált és elfogadott új OTK-ban a vidékies (rurális) térségek mint jellegzetes területi adottságú és problematikájú átfogó térségtípus fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések is a területi célok rendszerének részét képezik, ezért a koncepció az integrált vidékfejlesztés szemléletét is ötvözi. A koncepció támogatja a hazai vidékfejlesztés kibontakozását (az eddigi, agrárgazdaság által dominált jellegének oldását), ezzel összhangban a vidékfejlesztési programozás fokozatos decentralizálását és a regionális területfejlesztési programozással való összhangjának erősítését. Az OTK több fejezete is érinti az általunk vizsgált Kunhegyes városát, az alábbiak szerint: Külső és belső perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása. Az elsősorban az északkeleti és délnyugati országrészben koncentrálódó, tartósan elmaradott térségek válsága a különösen gyenge elérhetőség mellett a környezetüket ellátni képes érdemi térségi központok hiányából, a népesség kedvezőtlen kor, illetve képzettségi összetételéből, és rossz gazdasági szerkezetéből, valamint az erőforrások szűkösségéből (tőkehiány, képzett munkaerő elvándorlása) adódik. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 31

32 5. ábra Elmaradott térségek és perifériák Elmaradott t érségek és perifériák A Területi folyamatokról szóló Országgyűlési Jelentés (2005) alapján Jelmagyarázat társadalmi gazdasági mutatók alapján a kistérségek legrosszabb helyzetű harmadába tartozó térség gyorsforgalmi úttól és megyeszékhelytől egyaránt távol (min 30km) eső területek (Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK), 2005) A Tiszafüredi Kistérségben magas a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya, csak úgy mint a régió további 6 kistérségében. Ebből is látszik, hogy a Régióban még mindig nagyon sokan a mezőgazdaságból tartják el magukat. Holott a kistérség elhelyezkedésére való tekintettel a turisztikai-szolgáltató szektornak nagyobb arányban kellene részesednie a foglalkoztatottak arányából. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 32

33 6. ábra A mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya az észak-alföldi kistérségekben, 2001-ben (Forrás: MTA RKK ATI, Kecskemét, 2005) Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek - A termálvízkincs integrált térségi hasznosítása A magyarországi gyógy-, termálvagyon stratégiailag és szakmailag megalapozott komparatív előnyökre építő integrált térségi (és települési, így kunhegyesi) hasznosításához kedvező feltételeket kínál, hogy Magyarország mint európai gyógy- és termálvíz nagyhatalom a világ ötödik legnagyobb, és legértékesebb termálvízkészletével, s rendkívül kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. Kunhegyesen a jódos termálvíz 1000 m mélyről nyerhető ki, 55 fokos kifolyási hőmérséklettel. Leginkább a reumás megbetegedések és mozgásszervi panaszok gyógyítására ajánlott. - Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritásai A rurális (vidékies) térségek fejlesztésében a területfejlesztési fejlesztések kiemelt jelentőséggel bírnak, tekintettel a vidékies adottságok és problémák markáns területi jellegére. Az OTK lehatárolása három vidékies kistérség-kategóriát különböztet meg a térség népsűrűsége, és a népességszámmal meghatározott urbanizált települések előfordulása alapján: Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 33

34 - Urbanizált kistérségek Urbanizált területekkel rendelkező vidékies kistérségek: E kistérségek fejlesztési stratégiáiban jelen van a vidékfejlesztés. Ugyanakkor urbanizált központjaik nem minden fejlesztési iránya áll közvetlen kapcsolatban a kistérség vidékies tereinek fejlődésével, vagy a térséghatárokon túlmutató funkciókra irányul (pl. városrész-rehabilitáció, részvétel nemzetközi hálózati együttműködésekben). E kistérségek vidékfejlesztése elsősorban a kistérségek vidékies tereire irányul, illetve támogathatja azon, szükségszerűen a központban megvalósuló fejlesztéseket is, melyek hatásai többnyire a vidékies kistérségi településeken érvényesülnek (pl. város-vidék kapcsolatok, az elérhetőség fejlesztése, térségi gazdasági-foglalkoztatási hálózatok és vidékies térségekre irányuló innováció-transzfer, közszolgáltatás-szervezés). Ezért a központok városfejlesztési elképzeléseinek harmonizálni kell az őket körülölelő vidékies térség arculatával, fejlesztéseivel, a központoknak felelősséget kell vállalniuk vidékük iránt. Az urbanizált központ körül itt is megjelenhet agglomerálódó vidékies település, településrész, tanyavilág. Jellemzően vidékies kistérségek A vidékfejlesztés itt a kistérség egészére irányulhat, mint a kistérségi fejlesztési stratégiák meghatározó eleme. E homogénen vidéki kistérségek fejlesztése során mindig a kistérségben kell gondolkodni (pl. elérhetőség, közszolgáltatásszervezés, térségi turisztikai fejlesztések, egységes, táji karakterű falumegújítási programok), a települések elosztott térségi forrásokra támaszkodó elszigetelt fejlesztései nem célravezetők. Urbanizált központoktól távoli fekvésük miatt a térségek külső kapcsolatainak, elérhetőségének fejlesztése hangsúlyos. Az alábbi kategóriákból látjuk, hogy a Tiszafüredi Kistérség melynek egyik pólusa Kunhegyes, olyan vidékies kistérség, ahol jelentős a mezőgazdaságban dolgozók aránya. A egykori mezővárosokra jellemző nagy külterülettel rendelkezik Kunhegyes. A város környezetét az egykori tanyákból kialakult falvak színesítik. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 34

35 7. ábra Vidékies (rurális) és városias (urbánus) térségek (Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK), 2005) - A természeti táji és kulturális táji értékekben gazdag területek fenntartható fejlesztése A természeti, genetikai, kulturális erőforrások, a rekreációs potenciál, vagy akár az identitási, arculati elemek tekintetében az ország minden régiójának lényeges erőforrásai a táji értékek által meghatározott helyi energiák. A táji értékeket hordozó területek, települések értékeinek fennmaradása gyakran elszigeteltségük, stagnálásuk eredménye. Megújulásukat leginkább elfeledett, háttérbe szorított, feltáratlan, vagy alacsony hatékonysággal hasznosított értékeik segíthetik. - Különleges természeti táji értékeket jelenítenek meg az országos és helyi jelentőségű védett területek. Ezeket a területeket az ipar, az intenzív mezőgazdaság, a közlekedés, az urbanizáció, az intenzív turizmus, valamint további természeti és antropogén eredetű kockázatok és krízishelyzetek veszélyeztetik. A negatív hatások megelőzése, csökkentése, kivédése és felszámolása a hatékony és fenntartható területfejlesztés fontos feladata, mert az egyes térségek táji adottságaira alapozott egyedi fejlesztéseinek eredményessége csak így biztosítható. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 35

36 Kunhegyes város története és gazdasági térszerkezetben betöltött szerepe A települést Ecclesia Hegyes (Hegyesegyház néven) 1311-ben említik először. Egyházas hely tehát, s ez arra utal, hogy ez idő tájt nem lehetett a kunok lakóhelye. A XIII- XIV. század fordulójában már egyházas hely, és így magyar falu, mert ekkor a kunok még nem tértek meg, nem építettek egyházat. Kakattal való azonosításának oka nem egészen világos. Kakat 1571-ben is önálló, Kunhegyestől elkülönült falu. Kunhegyesről csak szórvány szarmata leletek ismertek. Megtalálták a település mai határában egykor virágzó Kolbász- szállás gótikus templomának maradványát, melynek első építési periódusát I. Ulászló, a későbbit I. Ferdinánd 1553-as dénárja datálja. Első említésekor kétségtelenül egyházas hely és nem kun, hanem magyar település volt, amely csak a török hódoltság idején csatlakozott a Nagykunsághoz, s vált kun jogú hellyé. A XVI. sz. közepétől Kunhegyesnek emlegetik, de a Kolbásszék községei között nem találjuk meg ban a gyulai várhoz tartozott, s így osztozott Kunszentmárton, Mesterszállás és Túrkeve sorsában. Kunhegyes még 1686-ban is szerepelt a lakott helyek között. Valószínűleg a második tatárbetörés tette pusztává, s került ekként feljegyzésre 1699-ben, azonban 1702-ben már mint a Nagykunság egyik községét adták el. Minden bizonnyal korábban is laktak már itt kunok, és az ő jogaik révén sikerült a háborús, zavaros időkben csatlakozni Kunhegyesnek a Nagykunsághoz. Lakossága 1701-ben települt vissza, de a szabadságharc idején Rákóczi a kunhegyesieket is rakamazi birtokaira menekítette a többi nagykunsági település népességével együtt. Ebben az időszakban katonai állomáshely volt. A Rákócziszabadságharc után lakói hazatértek. Ettől kezdve fejlődése töretlen, népessége egyenletesen növekedett. Kunhegyes már a XVIII. század második felére jelentős népességgel rendelkezett. Kunhegyes a továbbiakban folyamatosan fejlődött, 1811-ben mezővárosi rangot nyert, s ezzel vásártartási jogot is kapott. Kunhegyes a megye létrejötte után egy ideig megtartotta városi rangját, de 1895-ben lemondott városi jogállásáról, és nagyközséggé alakult. Ezzel egyidejűleg Kunhegyes a tiszai felső járás székhelye lett, és járási székhely maradt 1965-ig a kunhegyesi járás megszűnéséig október 9-én szabadult fel Kunhegyes, amelyet egy német páncélos ellentámadás érintett. Harcok a község belterületén nem folytak, és így különösebb rongálódások nem keletkeztek. A 2. világháborút követően Kunhegyes ugyanolyan nehézségekkel küzdött, mint a többi kunsági település: nem volt megfelelő számú felosztható nagybirtok és így a nagyszámú szegénységet nem elégítették ki. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 36

37 Az 1960-as, 70-es években megfogalmazódó területfejlesztési elgondolások is egyre inkább mellőzték a korábbi járásszékhelyet. Ennek eredményeként 1971-ben Kunhegyes kiemelt alsó fokú központi szerepkörre kijelölt besorolást kapott. Ezt követően bizonyos mértékű ipartelepítés is kezdetét vette Kunhegyesen. Más nagykunsági településhez hasonlóan a lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság. A XVI. századig visszavezethetően az állattenyésztése volt híres ( gyócsi gulya ). Olykor felvidéki aratók, nyomtatók alkalmazására is szükség volt. Egyáltalán nem hanyagolható el azonban, hogy Kunhegyes a szocialista mezőgazdaság egyik bázisa volt, ami a városiasodási folyamatot erősítette, Kunhegyes ennek is köszönhette fejlődését. A fejlődés azonban a városiasodási folyamatban nem volt robbanásszerű, így a település a hagyományos értékeit, karakterét jobban meg tudta őrizni, bár hagyományos mezővárosi arculatát a városközpont részben elveszítette. Hangsúlyozni kell, hogy az egykori közlekedés-földrajzi hátrány a XXI. századra a motorizáció tömegessé válásával, a környezetre, az életminőségre, az emberi életre egyre veszélyesebb mértékű növekedésével előnnyé válhat: a településen nem dübörög át a mára elviselhetetlenné vált kamion- és gépkocsi áradat, ugyanakkor mind a 4-esről, mind a vasúti fővonalról viszonylag könnyen megközelíthető a város. Az életminőség szempontjából feltétlen pozitívum tehát, hogy országos főút átmenő forgalma csak korlátozottan terheli a várost. A településen áthaladó főútvonal és az egyéb mellék útvonalak viszont jelentős javításra szorulnak, a városhoz legközelebb eső kórházzal ellátott Karcaggal, pedig nincs közvetlen összeköttetése. A város a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fellegvára volt és ma is az. A mezőgazdasági üzemi területek a külterületen helyezkednek el, így a várost nem túlzottan zavarják. Az Alföld jó mezőgazdasági adottságainak és annak Európán belüli centrális földrajzi fekvésnek köszönhetően világszínvonalú mezőgazdasági termékeket lehet Kunhegyesen előállítani. Kunhegyes a növénytermesztés, állattenyésztés, erdőtelepítés, alternatív energia és élelmiszer-feldolgozás ágazatokban kiváló termelési és piacbővítési lehetőségeket kínál a befektetőknek. A beszállítói kör biztosított, a munkaerő utánpótlása helyben elérhető és hosszú távon megoldott. A várost segíti az a partneri kapcsolat, melyet a kunhegyesi mikrotérség többi településével közösen alakított ki. A kunhegyesi mikrotérséget 5 település alkotja: Kunhegyes, Tiszaroff, Tomajmonostora, Tiszagyenda és Tiszaszentimre. A legnagyobb népességű település Kunhegyes. A mikrotérség lakosságszáma fő. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 37

38 A Tiszafüredi Kistérségben az ipari üzemek főként Tiszafüred és Kunhegyes városokra koncentrálódnak, melyek közül potenciáljában a Tiszafürediek nagyobbak Kunhegyes szerepe a Tiszafüredi Kistérségben Kunhegyes Tiszafüred után a Tiszafüredi kistérség második legnépesebb városa. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. Tv. a fejletlenebb területek felzárkóztatására és fejlesztésére többlet költségvetési forrást biztosít. A Tiszafüredi kistérség csaknem valamennyi települése társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és/vagy magas munkanélküliséggel sújtott. A gazdasági, társadalmi szempontból hátrányos helyzetű régiók, megyék és kistérségek többlettámogatásban részesülnek. Ez a befektetők számára a munkahelyteremtő beruházásaikhoz kapcsolható és automatikusan igénybe vehető, illetve megpályázható állami támogatások révén teremthet vonzó lehetőségeket költségeik csökkentésére. A 311/2007. (XI. 17.) Korm. rend. 2. sz. melléklete alapján a Tiszafüredi kistérség továbbá egyike az ország 33 komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségének, amely a befektetők szempontjából további kedvező elsősorban pályázati úton elnyerhető forráslehetőségeket biztosít. Jelenleg is zajlik egy olyan országos program, amely az LHH kistérségek számára célzottan juttat vissza nem térítendő forrásokat kiemelkedően település - és térségfejlesztési célokra, a tartós leszakadásukat csökkentő települési projektjeik támogatására. A területfejlesztési törvény módosítása során a kistérségek és a régiók előretörésére, megerősítésére irányuló törekvések kerülnek előtérbe. A területfejlesztési és a vele párhuzamosan zajló közigazgatási reform első intézkedései közé tartozott a kistérségi területi rendszer felülvizsgálata. A 19 újonnan létrehozott kistérséggel együtt 168 középszintű közigazgatási egység jött létre. azóta a tervezési - statisztikai kistérségek száma 174-re növekedett. Az új felosztással 5-7 évre stabil kistérségi szintek jönnek létre, amelyek a tervezési és a közigazgatási funkciók ellátására egyaránt alkalmasak. Az átalakítás összesen 294 települést érintett. A területfejlesztési törvény módosításának koncepciója szerint a kistérség általános területfejlesztési szerve, és a partnerség megteremtője új intézményként, a korábbit is meghagyva a Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás lett. Ezzel biztosítva látszik a koherencia megteremtése a felsőbb szintű területfejlesztési intézményekkel. A tanács átfogó feladatai: a koncepció- és programalkotás, a véleményezés, a támogatások biztosítása, valamint a munkaszervezet irányítása. A kistérségi tanácsok a kistérségből származó projektek előkészítésében, előminősítésében, a kistérségi programokkal való kapcsolatok kialakításában partnerei a megyei, regionális, illetve központi fejlesztési szereplőknek. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 38

39 2.2. Konklúzió a város és az alföldi térszerkezet lehetséges jövője A jövőt illetően az valószínűsíthető, hogy az alföldi tér-gazdaság érdemi élénkülése, s a mezőgazdaság szükséges modellváltása nélkül s mindezek következtében a lokális társadalmi stabilitás (ill. az életszínvonal) javulása nélkül tovább fognak növekedni az elmúlt évtizedben még kevéssé érzékelhető térbeli települési különbségek. Ez különösen érvényes alföldi településeinkre, s benne Kunhegyesre is: jelen formájában sokáig nem tűnik fenntarthatónak a település viszonylag gazdag funkcionális ellátottsága és a gyengülő, romló társadalmi stabilitás között feszülő ellentmondás. A modern és integrált európai vidékfejlesztés megoldásaira is tekintettel, sokkal adekvátabb, ezen értékelt változások figyelmeztető jeleire építő településpolitikára volna szükség. Ebben kulcsszerepe lehetne a városnak, és a Tiszafüredi kistérségnek, a települések összefogásának és a területi szemlélet erősödésének. Valószínűsíthető, hogy a gazdaság remélt élénkülésének az elmaradása egyre kevésbé az infrastrukturális hiányokkal magyarázható (hiszen a település funkcionális ellátottsága javult), mint inkább a helyi társadalom (és a lokális, pl. kistérségi közösségek) megújuló képességének és adaptív készségének a hiányával. Ezek javítása sokkal nehezebb és sokkal inkább hosszú távú feladat, mint a funkcionális hiányok pótlása. Nagy veszély, hogy a gazdasági megújulás és a jövedelemtermelő képesség érdemi javulása nélkül a piacgazdaság körülményei között a város lassan több funkcióját is fel fogja adni, márpedig az veszteségeket okozhat a megye (és a régió) számára is. Az Alföldre vonatkoztatva általánosságban megállapítható: a települések társadalmi és funkcionális helyzetének összehasonlító elemzése igazolja azt a hipotézist, hogy a bekövetkezett települési-térbeli változások sokkal lassabbak, mint azt sokan ma, a felgyorsult időben gondolják. A piacgazdaság erőteljes térformáló folyamatai még alig érvényesülnek a régió településhálózatában. E hatások elsősorban a társadalom labilitása növekedésében ami inkább egy következmény írhatók le. Ugyanakkor a települések igen nagy erőfeszítéseket tesznek/tettek funkcionális felzárkózásuk érdekében, elsősorban tartalékaik felélésével és külső támogatással. Ezek általában nem elégségesek a bővülő társadalmi helyzet eléréséhez, de gyakran még a stabilitás fenntartásához sem. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 39

40 A következő évek nagy kihívása az lesz, hogy a társadalom megújuló képessége felzárkózhat-e a funkcionálisan viszonylag kedvező állapotokhoz, mert ha nem, akkor jelentős funkcióvesztés következhet be. Az alföldi fejlődés motorja is a korábbi történelmi tapasztalatok alapján mindig inkább a társadalmi szektor (a vállalkozókészség, a szorgalom, az innovativitás, stb.) volt. Most ez a modell kerülhet veszélybe, ha a funkcionálisan viszonylag kedvező területi-települési helyzetre építve nem következik be gazdasági felzárkózás. 8. ábra A kistérségek népességeltartó képességének színvonala az egy adófizetőre jutó nettó jövedelem alapján az észak-alföldi régióban (Forrás: MTA RKK ATI, Kecskemét, 2005) A térkép jól szemlélteti, hogy a Tiszafüredi Kistérség, melyhez Kunhegyes is tartozik, a régión belül a lemaradó kistérségek közé tarozik. A népességeltartó képessége a nettó jövedelem alapján nem éri el a 670 ezer forintot. A régión belül rajta kívül még 11 ilyen kistérség van, ebből 5 még a tiszafürediét sem éri el. Jász Nagykun Szolnok megyében viszont az egyik legelmaradottabb kistérségek közé tartozik, csak a Kunszentmártoni Kistérség hasonlóan elmaradott. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 40

41 2.3 A város egészére vonatkozó helyzetelemzés Gazdaság Kunhegyes gazdasági helyzetének bemutatásakor számos releváns körülményt kell figyelembe venni. A valós helyzet feltárásához, és a fejlesztési irányok megtalálásához nélkülözhetetlen a térség infrastruktúrájának, és humánerőforrásának vizsgálata is, mely nagyban meghatározza annak gazdasági adottságait, lehetőségeit. A Tiszafüredi Kistérség - amelybe Kunhegyes városa is tartozik - jelenleg egyike az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségnek (LHH), komplex társadalmi és gazdasági mutató alapján egyaránt a kistérségek legfejletlenebb hányadába sorolható (311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet alapján). Jász- Nagykun-Szolnok megyében nincs több kistérség hasonlóan elmaradott helyzetben. 9. ábra A gazdaság eltartó képessége az Észak-alföldi régió kistérségeiben (Forrás: MTA RKK ATI, Kecskemét, 2005) A következő alpontokban megvizsgáljuk, hogy Kunhegyes város, és érintőlegesen a Tiszafüredi Kistérség gazdasága milyen fejlettségű, és melyek azok a tényezők, melyek alapján alátámasztható a leghátrányosabb kategóriába történő besorolás. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 41

42 2.3.2 Vállalkozások helyzete Integrált Városfejlesztési Stratégia Kunhegyes A városban az elmúlt évtizedben a működő vállalkozások száma jelentősen nem változott, ám az elmúlt években figyelhető meg egy nagyobb mértékű visszaesés a kibontakozó hazai gazdasági válság tendenciáit követve. A városban működő vállalkozások száma 2002 óta folyamatos csökkenést mutat. 10. ábra Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségei (zöld színnel jelölve) (Forrás: NFÜ 2009) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 42

43 11.ábra Működő vállalkozások Működő vállalkozások Kunhegyesen a különböző gazdasági ágazatokban egyéb (Forrás: KSH, T-STAR) egészségügy, szociális oktatás ingatlan, gazdasági szolgáltatás pénzügy Szállítás, raktározás Vendéglátás, szálláshely Kereskedelem épitőipar feldolgozóipar, bányászat, energiaipar Mezőgazdaság A pénzügyi szférában található, illetve az egészségügyben, oktatásban érdekelt vállalkozások csak kis százalékban részesülnek a gazdasági ágak szerinti megoszlásból. A településen leggyakoribbak a kereskedelemmel foglalkozó cégek. A mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban működő cégek közel azonos arányban részesülnek. A mezőgazdasági üzemi területek, főleg a város keleti részén találhatók, a város külterületén találhatók, így a várost nem zavarják. A mezőgazdasági üzemek közül ki kell emelni a Középtiszai Mg. Zrtt, mely mezőgazdasági termékek és élelmiszeri alapanyagok mellett biodízel és biogáz üzemek létesítésével is foglalkozik. A városban fontos szerepet tölt be a Nagykun-Hús Kft, mely sertés és marhahúst dolgoz fel, valamint baromfit forgalmaz. A városban található jelentősebb vállalkozás még a Hydrogép Kft, amely acélszerkezeti gép- és felépítménygyártással foglalkozik. A városban működik még tartály és acélszerkezet készítéssel foglalkozó, valamint műanyag nyílászárókat gyártó vállalkozás is. A regisztrált vállalkozások száma 2004-ig növekedő tendenciát mutatott, majd lecsökkent a 2001-ben készült népszámlálási adatok alá. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 43

44 12. ábra Regisztrált vállalkozások száma A regisztrált vállalkozások száma Kunhegyesen Regisztrált vállalkozások száma db (Forrás: KSH, T-STAR) Az iparűzési adó az önkormányzat adatai szerint, az elmúlt évben Ft volt. A városban 402 olyan vállalkozás volt, amely fizetett ilyen típusú adót óta az iparűzési adóból származó bevétel folyamatosan növekedő, míg a befizető vállalkozások száma csökkenő tendenciát mutatott. 1. Táblázat A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás ( ) Kunság Hydrogép Kunság Nagykun - Nagykun - Népe Zrt. Kft. Népe Zrt. Hús Kft. Hús Kft. 2 Hydrogép Kunság Hydrogép Hydrogép Hydrogép Kft. Népe Zrt. Kft. Kft. Kft. 3 Videoton Gönczi és Nagykun - Kunság Kunság Holding Zrt. Fia Kft. Hús Kft. Népe Zrt. Népe Zrt. 4 Gönczi és Nagykun - Gönczi és Gönczi és Gönczi és Fia Kft. Hús Kft. Fia Kft. Fia Kft. Fia Kft. 5 Nagykun - Középtiszai Mirhó Tür - Plast OTP Bank Hús Kft. Mg. Zrt. Kisfoki Vgt. Kft. Nyrt. 6 Középtiszai E.ON OTP Bank OTP Bank Tür - Plast Mg. Zrt. TITÁSZ Rt. Nyrt. Nyrt. Kft. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 44

45 Mg. Zrt. TITÁSZ Rt. Nyrt. Nyrt. Kft. Szolnoki Sütőipari Zrt. OTP Nyrt. Bank Hungaro - Sol Kft. Szolnoki Sütőipari Zrt. Középtiszai Mg. Zrt. E.ON TITÁSZ Rt. Tiszafüred Tiszafüred és Vidéke OTP Bank és Vidéke Takarékszöv. Nyrt. Takarékszöv. Tiszafüred Magyar és Vidéke Coop Posta Zrt. Takarékszöv Szolnok Zrt.. (Forrás: Kunhegyes város önkormányzata) Mikroagro Bt. Magyar Telekom Nyrt. Középtiszai Mg. Zrt. E.ON TITÁSZ Rt. Középtiszai Mg. Zrt. Magyar Telekom Nyrt. Szolnoki Sütőipari Zrt. Mikroagro Bt. A fenti táblázat adatai azt mutatják, hogy nem történt jelentős változás a legtöbbet fizető vállalkozások között. Többségüknek Kunhegyesen található a telephelye, mindössze három vállalkozás székhelye van máshol. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 45

46 2.3.3 Kereskedelem Integrált Városfejlesztési Stratégia Kunhegyes 13. ábra Kiskereskedelmi egységek száma Kiskereskedelmi egységek Kunhegyesen db Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Élelmiszer jellegű kiskereskedelmi egységek száma Ruházati jellegű kiskereskedelmi egységek száma (Forrás: KSH, T-STAR) A kiskereskedelmi egységek a 90-es évek gazdasági fellendülése után stagnáltak. Majd a 2002-es év után először csökkenő, majd kismértékben növekvő tendenciát mutatott. Az élelmiszert forgalmazó kiskereskedelmi egységek száma a millennium évétől folyamatosan csökkent. Ellenben a ruházati jellegű egységek száma az utóbbi években folyamatos emelkedést mutatott, ami bíztató a jövőre nézve. Az egységek többségét egyéni vállalkozás üzemelteti, de a 2002-es recesszió láthatóan az ő esélyeiket is csökkentette, közülük mentek tönkre legtöbben. A 2007 es évekre újra egy növekedési tendencia mutatkozott. Még nincsenek mutatók a 2008-as gazdasági válság hatásairól. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 46

47 14. ábra Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kereskedelmi egységek száma Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi hálózati egységek száma db (Forrás: KSH, T-STAR) Turizmus A kistérség idegenforgalmi fő vonzerejét a Tisza-folyó és a Tisza-tó fürdési, horgászati és egyéb vízi sportolási lehetőségeivel, a termálkincs és különböző rendezvények adják. A Hortobágy közelsége és hozzá kapcsolódó természetjáró túrizmus erősíti a térség vonzerejét. Attraktív a természeti környezet szépsége, melyet az ideérkező kikapcsolódni, kirándulni, pihenni vágyó turisták élveznek. A kistérség meghatározó szerkezeti eleme a Tisza-tó. A tó 30 évvel ezelőtti duzzasztásos létrehozásával máig tartó átalakuláson megy át, melynek hatására egy új térszerkezeti egység, egy új kistáj jött létre. Napjainkra a térség karakteres jegyei már egyre inkább kimutathatóak, és szervező ereje is meghatározó. Az új természeti képződmény turisztikai hozadéka a kistérség településeire mindenképpen pozitív. Az utóbbi évtizedben a hanyatló mezőgazdaság mellett a turizmus vált a kistérség meghatározó gazdasági tevékenységévé. A turizmus fontosságát bizonyítja a terület kiemelt üdülőkörzetté nyilvánítása. A kistérség városainak néhány turisztikai mutatóját az alábbi táblázatban hasonlítottuk össze. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 47

48 2. Táblázat Turisztikai kereslet néhány jellemzője a Tiszafüredi kistérség városaiban Város Mutató Összes szállásférőhelyek Kunhegye s Abádszalók Tiszafüred száma Vendégek száma összesen Vendégéjszakák száma Összes szállásférőhelyek száma Vendégek száma összesen Vendégéjszakák száma Összes szállásférőhelyek száma Vendégek száma összesen Vendégéjszakák száma (Forrás: KSH, T-STAR) Kunhegyes esetében mindhárom mutató nagymértékben esett vissza. Bár az utolsó érték már pozitív előjelű, a 2007-es értékek csak a 10 % körüli szinten mozog a 2000-ben készült adatokhoz képest. Ez a nagy visszaesés annak tükrében meglepő, hogy a kistérség többi városa bizonyos mutatókban javult ugyanezek adatok alapján. De semmi esetre sem volt olyan mértékű aránycsökkenés, mint Kunhegyesnél. Ennek oka minden bizonnyal a Tisza-tó közelségében keresendő. A kistérségben Abádszalók térnyerése következtethető abból az értékből, hogy a szállásférőhelyek száma mintegy 40 %-kal növekedett. Mindhárom településnél a 2006-os év volt a mélypont. A évet követően mindegyik településen pozitív irányba mozdult el a mutatók száma, Tiszafüred esetében a vendégek száma mintegy 90 %-kal, a vendégéjszakák száma pedig 50 %-kal növekedett 1 éven belül. Kunhegyesen átlagosan 2,4 éjszakát töltöttek el a turisták, akárcsak Abádszalókon. Tiszafüreden a turisták 3,5 napon át tartózkodtak. Ez arra utal, hogy a térségbe főleg hosszú hétvégére utaznak a kikapcsolódni vágyók. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 48

49 2.4 Társadalom Demográfia 15. ábra Lakónépesség számának alakulása Kunhegyesen (Forrás: KSH, T-STAR) A város lakosságszáma a vizsgált periódusban jelentősen nem változott, a tanulmány készítés időpontjában megközelítőleg 8400 fő a lakónépesség száma. A 2001-es népszámlálás óta a lakosságszám folyamatosan csökkent, ez a csökkenés talán az utóbbi években megállt. A település területe 2006-os adatok szerint hektár, az elmúlt évtized folyamán változatlan, így a népsűrűség kis mértékben csökken. 3.Táblázat A népmozgalom statisztikai jellemzői Kunhegyesen Mutatók 2007 Élve születések száma 73 Halálozások száma 141 Állandó elvándorlások száma 236 Állandó odavándorlások száma 121 Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma 438 összesen) Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások 304 száma összesen) Házasságkötések száma 24 Válások száma 21 (Forrás: KSH,T-STAR) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 49

50 Az utóbbi években a településen természetes fogyás vehető észre, ráadásul a vándorlási különbözet is negatív előjelű. A kistérség többi településéhez viszonyítva a csökkenés Kunhegyesen kisebb mértékű. A településen jelentős az idegenforgalomból adódó időszakosan jelenlévő népesség, ugyanakkor a képzett munkaerő elvándorlása is jellemző. A városban a házasságkötések száma megelőzi a válások számát. 16.ábra A lakosság kor szerinti megoszlása (Forrás: KSH, T-STAR) A lakosság korösszetétele az országos helyzethez hasonló, egyelőre az aktív korosztályok (15-59) vannak többségben 64 % az arányuk, de a 60 év felettiek száma egyre emelkedik. A csökkenő születésszám miatt a 14 év alattiak aránya egyre kisebb lesz. Ebből látszik a település öregedő korstruktúrája. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 50

51 2.4.2 Munkanélküliség-foglalkoztatás 17. ábra A nyilvántartott álláskeresők száma Kunhegyesen (fő) (Forrás: AFSZ) A munkanélküliség mértéke a településen a vizsgált periódusban 2004-ig folyamatosan csökkent, majd hirtelen megugrott mintegy 200 fővel ig csökkenés volt észrevehető, majd fokozatosan ismét növekedett, ami betudható a 2008-as gazdasági válság hatásának. A munkanélküliek száma a legutóbbi adatok szerint Kunhegyesen 706 fő (12,6 %), ez az érték meghaladja a 2004-es csúcsév nagyságát, ráadásul sokkal magasabb, mint az országos átlag (9,7 % - KSH I. né.). Ha a város éves korú lakosságával összevetjük a munkanélküliek számát, megállapíthatjuk, hogy több mint 14 %-uk nem dolgozik. A 2001-es népszámlálás adatai szerint összesen 2233 fő foglalkoztatott élt a településen, ezen kívül 3091 fő inaktív kereső, illetve 2471 fő eltartott (KSH, 2001). A csak inaktív keresővel rendelkező háztartások száma Kunhegyesen ben 1381 db volt. A foglalkoztatott nélküli háztartások száma összesen 1719 db, ebből 310 olyan háztartás van, melyben munkanélküli él. Mindemellett Kunhegyes város térségben betöltött meghatározó idegenforgalmi funkciójának megfelelően kiemelten kezelendő a fenntartható turizmus kialakítását célzó gyógyfürdő fejlesztése, s a horgásztavak környezetének rekonstrukciója, kiépítése. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 51

52 A fürdő fejlesztése, további bővítése, szolgáltatási színvonalának emelése oly módon javasolható, hogy az a tágabb térségi kereteket vegye figyelembe. A belterületi tavak menti területek többcélú hasznosítása részben rekreációs, részben idegenforgalmi, illetve kulturális céllal képzelhető el. A beavatkozások eredményeként elsődleges cél a turizmus szezonalitásának csökkentése az idegenforgalom jövedelemtermelő képességének növelése érdekében. 18. ábra A foglalkoztatottak végzettség szerinti megoszlása Kunhegyesen (Forrás: KSH 2001) A fenti ábra alapján a foglalkoztatottak elenyésző százaléka nem rendelkezik legalább 8 általános iskolai végzettséggel sem. Nagyjából 20 % körüli a 8 általánost végzettek aránya. A legtöbb foglalkoztatott rendelkezik valamilyen középiskolai képesítéssel, legyen a szakmunkás képesítés vagy akár érettségi bizonyítvány is. A diplomások aránya is meghaladja a 10 százalékot. Megállapítható tehát, hogy a város a helyi középiskoláknak köszönhetően közepes szinten kvalifikált munkaerő bázissal rendelkezik. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 52

53 2.4.3 Jövedelmi helyzet Az elmúlt évtizedben a városban az aktív korosztályok folyamatos fogyásával párhuzamosan lassan, de csökkent az összes adófizetők száma. Ugyanakkor az egy adófizetőre eső adó mértéke folyamatosan növekedett, ami a terhek jelentős növekedését jelenti. A város adóbevételei az iparűzési és kommunális adóból, a gépjármű és az átengedett személyi jövedelemadóból származnak. Az összes fizetett adó összege 2003-ig növekedett, majd 2005-ig jelentősen nem változott, annak ellenére, hogy a település bevételei és kiadásai is nőttek. Az összes bevétel folyamatosan növekedett ugyan, amit követett a kiadások értéke is ez alól csak a 2004-es év volt kivétel, amikor a bevételek mintegy 100 millió Ft-l meghaladták a kiadások értékét. 19. ábra Kunhegyes bevételei, kiadásai és az adó bevételek Kunhegyes bevételei és kiadásai(1000 Ft) Helyi önkormányzat adó bevételei Helyi önkormányzat tárgyévi bevételei Helyi önkormányzat tárgyévi kiadásai (Forrás: KSH, T-star) 2.5 Közlekedés Közúti kapcsolatok A városba gépkocsival: - megyeszékhely felől a 4-es és 34-es számú főútvonalról, Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 53

54 - Budapestről az M3-as autópályán közlekedők a 33. és 34. számú útról. - régió központjából, Debrecenből a 33 és 34 számú főútvonalon keresztül juthatnak Kunhegyesre. A település térszerkezeti helyzetét a 4. sz. /E573/ Budapest Debrecen Nyíregyháza főút határozza meg, erről az útról Fegyverneknél kell lehajtani a 34. sz. főútvonalra, melytől 18 km-re helyezkedik el. A főútvonal áthalad a város belterületén, azt kettészelve folytatódik Tiszafüredig, ezzel megteremtve az összeköttetést a Tisza-tavi térséggel. 20. ábra A Tiszafüredi kistérség közlekedési ellátottsága Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 54

55 (Forrás: Váti Kht.) A városban az autóbusz közlekedés megoldott, mivel Kisújszállásról és a megyeszékhelyről minden nap, kb. 2 óránként indulnak menetrend szerinti autóbuszjáratok, azonban a közösségi közlekedés megváltozott igényekhez igazodó fejlesztése indokolt. Mint az ország egyéb városai, úgy Kunhegyes is a megyeszékhelyről érhető el legegyszerűbben. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 55

56 Az egyes ágazati koncepciókat integráló Országos Területrendezési Terv (OTrT) rögzíti a gyorsforgalmi utak tervezett nyomvonalait erre a térségre is. A terv tartalmazza az M4 gyorsforgalmi út megépítését (az M4 sz. Budapest Szolnok Püspökladány Biharkeresztes (RO) autópályához csatlakozva). A Jász-Nagykun-Szolnok megyei közlekedésfejlesztési koncepció szerint a kistérséget érintő rövid távú ( ) stratégiai feladat: a Kunhegyes-Karcag összekötő út és a Tisza-tavi kerékpárút hálózat kiépítése, 2007 és 2013 között a Gyöngyös-Heves-Abádszalók-Kunhegyes-Kisújszállás-Mezőtúr-Szarvas vonal főúttá fejlesztését (magába foglalva a pusztataksonyi Tisza-híd bővítését és a szarvasi Kőrös-hidat), a Tápiógyörgye-Jászladány-Besenyszög-Kőtelek- Tiszabő-Kunhegyes főútvonal kialakításának I. ütemét (ezen belül egy Tisza-híd megépítését), Karcag-Kunmadaras összekötő út főúttá fejlesztését, és a Tiszaörs- Tiszaszentimre összekötő út megépítését fogalmazták meg célként Vasúti összeköttetések Vasúti közlekedés igénybevételével is megközelíthető a város, Kisújszálláson halad keresztül a Budapest Debrecen Nyíregyháza Záhony 100. sz. vasúti fővonal, mely a tervek szerint nemzetközi törzshálózati fővonallá építendő ki. Budapest-Záhony vonalból leágazó 102-es számú Kisújszállás - Kál-Kápolna normálnyomtávú vasútvonal halad keresztül Kunhegyesen. A megyeszékhely elérése kicsivel több, mint egy órába telik, ami jónak mondható. A szárnyvonalon 2-3 óránként járnak a vonatok, összesen 9 vonatpár. A város rakodóvágánnyal is rendelkezik a település északi részén található ipari övezetben, szükség esetén iparvágánnyá alakítható, ezzel növelve a városba települő üzemek lehetőségeit Kerékpárút-törzshálózat A település lakosainak többsége kerékpárral közlekedik. A 34-es főútvonal nagyszámú gépjárműforgalma főleg a reggeli órákban iskola- és munkakezdési időszakaszban igen sok balesetveszélyes helyzetet eredményez. A megnövekedett forgalom egyik szegmense a nehézgépjárművek, ugyanis a 4- es számú főútvonal négynyomúsítása még nem történt meg teljesen. Az esetleges további építési munkálatokhoz szükséges anyagok jelentős hányadát Kunhegyesen keresztül szállítják a kivitelezők. A megalapozó tanulmányok felhasználásával, a 34-es főközlekedési út Kunhegyest érintő szakaszára engedélyszintű tervdokumentáció készül. A tervezett útvonal: Városháza Rákóczi u. Kunmadarasi u. Termálfürdő, Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 56

57 mintegy 2,81 km hosszon. A célterület a település legforgalmasabb szakasza és egyben kerékpárosok által is használt főútja, ahol az elmúlt években több súlyos kerékpáros baleset történt. A fejlesztés eredményeként kerékpárral is biztonságosan elérhetőek lesznek a közigazgatási és oktatási intézmények (Városháza, Általános Iskola, a Református Általános Iskola, Munkaügyi Központ és Rendőrség), a munkahelyek (pl.: Mirhó-Kisfoki Vízgazdálkodási Társulat, az építési vállalkozók, Gumijavító, Faragó Bt.), az idegenforgalmi látnivalók, a boltok, játszóterek, közösségi színterek és a Termálfürdő. A regionális kerékpár-úthálózatok Kunhegyes Abádszalók, Kunhegyes Tiszafüred, Kunhegyes Tiszagyenda, Kunhegyes - Kenderes vonatkozásában jelennek meg a településszerkezeti tervekben. A Kunhegyeshez legközelebbi, az EUROVELO 11. számú európai kerékpárút törzshálózatba tartozó kerékpárút a Tokaj-Szeged vonal, ebbe Tiszasülynél lehet becsatlakozni, majd onnan továbbhaladni Szolnok, vagy a Tisza-tó irányába. 2.6 Környezet Természeti környezet Kunhegyes Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén, a Nagykunság nyugati szélén, a Tiszafüred-Kunhegyesi sík kistájon, élővíztől km távolságra helyezkedik el. A kistáj 87 és 98 m közötti tengerszint feletti magasságú, fluválisan átmozgatott lösziszapos üledékkel fedett egykori hordalékkúp-síkság. A terület legmélyebb pontján halad a Mirhó-ér felől, a Gyolcs-fenékből továbbhaladó Kakat-ér. Ez a Tisza elhagyott, feltöltődés alatt álló medre. Ez a rész az ármentesítések előtt időszakosan vízállásos, vagy az év legnagyobb részében vízállásos terület volt. Kunhegyes legkeletibb határát alkotó laposokban, illetve a Kakat-ér feltöltődő medrének közvetlen környezetében a réti szolonyecek és a sztyeppesedő réti szolonyecek a jellemzőek. Mérsékelten meleg- száraz éghajlatú terület, az évi napfénytartam 1950 és 2000 óra között változik úgy, hogy a DNy-i. részek nyernek több napsütést. Az évi középhőmérséklet É-on 9,8-9,9 o C, D-en ennél magasabb, 10,0-10,2 o C. A csapadék évi összege 520 és 550 mm közötti, de a középső területen (Kunmadaras térsége és attól D-re) kevéssel meghaladja az 500 mm-t. Az ariditási index 1,28-1,35, a középső vidéken 1,25 körül alakul. Leggyakoribb szélirány az ÉK-i, utána a Ny-i és DNy-i következik s az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körül van. A kevés csapadék indokolja az öntözéses gazdálkodást. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 57

58 21. ábra Kunhegyes térképe (Forrás: Kunhegyes város önkormányzata) Kunhegyes az Alföld egyik legszárazabb foltjának közelében helyezkedik el. Az éves középhőmérséklet 10 o C, a csapadékösszeg éves mennyisége 530 mm körüli, a napsütéses órák száma pedig több mint 2000 óra. A leggyakoribb szélirány az északi. Önálló vízfolyás nélküli terület, csak belvízcsatornái vannak, amelyek részben a Tisza, részben a Hortobágy és Berettyó felé vezetnek. Szélsőségesen száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A Nagykunsági-főcsatornával kapcsolatban a belvízrendszer egyes csatornáit öntözésre is átalakították. A belvízi csatornahálózat hossza meghaladja a 300 km-t. A talajvíz Kunhegyestől Ny-ra 4-6 m között, K-re 2 m felett, máshol 2-4 m között áll, mennyisége nem számottevő. A számos artézi kút átlagos mélysége m közötti, vízhozamuk pedig mérsékelt, 100 l/p alatti. A térségben található hévizes kutakból a jelentősebbek: Berekfürdő-Karcag (55 o C, nátriumkloridos, jódos, brómos Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 58

59 gyógyvíz), Kunhegyes (55 o C), Kunmadaras (60 o C), Tiszafüred (48 o C), Tiszaörs (51 o C), Tiszaroff (51 o C) hévizei. A kistáj növényföldrajzi vonatkozásban az Alföld flóravidék Tiszántúli flórajárásnak része. A jellegzetesebb potenciális erdőtársulások a fűz ligeterdők, a tölgy - kőris - szil ligeterdők, a sziki tölgyesek és a tatárjuharos lösztölgyesek. A sziki rétek számos helyen fellelhetők. A táj szépségét tovább tarkítja a honos erdők faállományának átalakítása és újraerdősítése, amikor a tölgyet a múlt század vége óta egyre több helyen a gyorsan növő, a szárazságot jobban tűrő akácos ligetek váltották fel, mely ma jelentős számban megfigyelhető a térségben. Felbukkan a sziki saláta, a réti őszirózsa, a villás boglárka, stb. Az erdészetileg hasznosított területeken elsődlegesen fiatalkorú, lágy- és keménylombú erdők találhatók. A mezőgazdasági területhasznosítás fő növényei a búza, az őszi árpa, a kukorica és a napraforgó. A cukorrépa és a rizs termelése visszaesett, a Kabai és a Szolnoki Cukorgyár bezárása is hatással volt a cukorrépa termelés visszaesésére. A diverzifikált mezőgazdaság fenntartása érdekében ezen növények felváltására, előtérbe került a biodízel előállítására alkalmas repce termelése. Kunhegyes a tiszta levegőjű települések közé tartozik, területén nincsen légszennyező ipar. A városban a légszennyező anyag kibocsátás, a megyei adatokhoz képest csekély és csökkenő tendenciát mutat. Levegőtisztaságvédelmi panaszok nem voltak. A település határában találhatók a kunhalmok, amely az alföldi táj jellegzetes tájképi elemei, általában 5-10 méter magas, méter átmérőjű, kúp vagy félgömb alakú mesterséges létesítmények. Jelentős hányaduk temetkezőhely, sírdomb, őrhalom, vagy határhalom volt. Ezek jelenleg már természetvédelmi oltalom alá tartoznak. Közülük a leghíresebb a Gergelyhalom, amely hármas határhalom Kunhegyes-Kunmadaras-Karcag határán. A Bige-fertő mocsármaradványtól északra, földúton közelíthető meg, nevét a közeli Gergely határrészről kapta. A Gergely halom a környék egyik legnagyobb méretű halma, méter alapátmérőjű. Amikor megbontották, középköri telep nyomai bukkantak elő. Botanikailag is az értékes löszgyep (Ősgyep) miatt. A várostól 11 km-re keletre található védett Bige-fertő egy már csak mozaikosan fellelhető mocsármaradvány, amely sziki legelőként és ősgyepként a térség jellegzetes növény- és állatvilágának őrzője. Az egykori mélymocsár területe tovább zsugorodik. Ezek mindegyike ma is érdekesség a túrázni vágyóknak. Kunhegyes közigazgatási területét ÉNy-on érintő nagyszabású fejlesztés a Vásárhelyi Terv részeként építeni tervezett Nagykunsági árapasztó tározó. A tervezett tározó teljes vízfelülete 44,2 km², tározó térfogata: 100 Mm³ (!). A Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 59

60 tározó tervezett töltése a déli oldalon a Tiszagyenda-Kunhegyes alsóbbrendű bekötőút É-i oldalán épül majd. A K-i oldalon meglévő töltése van, a Nagykunsági főcsatorna jobb oldali töltése. A főcsatorna töltésének érintett szakaszát magasítani kell. A főcsatorna jobb oldali övcsatornája a tározótérbe esik. A tervezett Nagykunsági árapasztó tározó területén jelenleg nem található országos jelentőségű védett természeti terület. A vizes élőhelyek részaránya jelenleg kevesebb, mint 1 %, elhanyagolható. A településtől nem messze épült meg a Tiszaroffi árvízszintcsökkentő tározó, mely három település, Tiszaroff, Tiszabő és Tiszagyenda között helyezkedik el, közel 5300 lakos és 2000 háztartás árvízi biztonságát növeli közvetlenül, de kihat az egész, másfélmilliós Tisza-völgy árvízi biztonságára is. A Tiszaroffi tározó 16 cm-rel képes csökkenteni a vízszintet a térségben egy rendkívüli árhullám esetén, ez még Szegednél is 7 centiméterrel alacsonyabb vízállást eredményez. A települést jelentősebb természetes felszíni vízfolyás nem érinti. Bel- és külterülete a 2.81-es Nagykunsági árvízvédelmi öblözet területen helyezkedik el, melynek védelmét a es Kiskörei tározómenti, valamint a es Mezőtúr-Himesdi védvonal biztosítja. Árvíz a területet nem veszélyeztette az elmúlt években. A város területe kis mértékben belvízveszélyes, csak extrém vízgazdálkodási körülmények között jelentkezik belvíz. Főként a külterület ÉNy-i, valamint DK-i része belvízveszélyes, ahol a talajok rossz vízgazdálkodásúak, vályog, vagy agyagos-vályog fizikai féleségűek. Kunhegyes és külterülete a KÖTIKÖVIZIG os Kunhegyesi, valamint a es Kisújszállási belvízvédelmi szakaszának területén helyezkedik el, a 60-as számú Tiszagyenda Tiszabői, valamint a 61-es Hortobágy-Berettyói jobb oldali belvízrendszer területén. Kunhegyes védett természeti értékei: Országos természeti védelem: Csorda gyep. Országos természeti védelem: Nagykunsági Főcsatornát szegélyező parti erdősáv és ex lege területek. Országos természeti védelem: Vizes élőhely a belterületen. (ex lege védett szikes tó) Tervezett országos természeti védelem: Bige Fertő területe. Helyi természeti védelem: Központi park területe. Tervezett helyi természeti védelem: Fűzfás dűlő sor. Tervezett helyi természeti védelem: Vadkörtefák a külterületen. Tervezett helyi természeti védelem: Epres kert a belterületen. Tervezett helyi természeti védelem: Garai úti dupla fasor a belterületen. Tervezett helyi természeti védelem: volt Munkásőr bázis Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 60

61 2.6.2 Épített környezet Integrált Városfejlesztési Stratégia Kunhegyes A településen több műemlékvédelmi oltalom alatt álló épület is található. Közülük a város egyik jelképeként is nevezhető Református templom, a két karzatos, két tornyú templomot, melyet neveznek az Alföld Katedrálisának 1846-ban fejezte be Hild József építész tervei alapján. Műemlékként van dokumentálva még a Római katolikus templom. A belvárosban található még a Kunkapitány-ház, valamint az egykori Sóház, mely napjainkban a városi könyvtárnak ad helyet. A város déli határán található a XIX század második felében épült Komlóssy - féle szélmalom. A malmot a Néprajzi Múzeum át akarta telepíteni Szentendrére, de a város inkább visszavásárolta és felújítatta. Helyi művi értékvédelem alá akarják vonni a Református temető kegyeleti parkját és a történelmi utcahálózatot. Lakásállomány 2009-ben Kunhegyesen 3363 lakáscélú ingatlant tartottak számon. A megyében összesen lakás van, ebből Kunhegyesen a teljes állomány alig 2%-a. A településen 100 lakásra 261 lakos jutott (míg a megyében található városok átlaga: 258). A lakások átlagos alapterülete Kunhegyesen 77 m 2, 2-4 m 2 -el nagyobb, mint a Tiszafüredi kistérség (74 m 2 ), a megyében található városok (75 m 2 ), illetve a megyei átlagos (73 m 2 ) lakásnagyság. Az alábbi táblázat a lakásállomány lassú csökkenését, és az újonnan épült lakások számának drasztikus csökkenését mutatják, ami a mostani években aggasztó mélypontot ért el. Ezek mellett tartalmazza a bevezetett infrastrukturális szolgáltatások mennyiségét. A településen a családi házas épületek a legjellemzőbbek, melyek döntő hányada magántulajdonban van. A városban több utcában is találhatók kisvárosias képet mutató, 3 szintes, lapos tetős kialakítású többlakásos társasházak. A város lakásállománya tehát folyamatos csökkenést mutat, ráadásul a lakásállomány legnagyobb részét a rendszerváltás előtt építették. A világháború előtt épült, tehát legalább 60 éves lakások száma 1535 db, ami a lakások 46 %- a. A lakások 39%-a alacsony komfortfokozatú, tehát félkomfortos, vagy komfort nélküli. A komfortos lakások a lakásállomány egy negyedét teszik ki: az összkomfortos lakások aránya 36% körül van. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 61

62 4. Táblázat Lakásállomány adatai Kunhegyesen Lakásállomány Épített lakások száma Megszűnt lakások száma Évfolyamán gázvezetékkel ellátott épített lakások száma (Forrás: KSH, T-STAR) Évfolyamán vízvezetékkel ellátott épített lakások száma 22. ábra Épített lakások száma Épített lakások száma (db) ; 16% 164; 5% 1535; 44% ; 17% 620; 18% Forrás: KSH Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 62

63 2.7 Közszolgáltatások Integrált Városfejlesztési Stratégia Kunhegyes Települési infrastruktúra ellátottság A települési infrastruktúra fejezetben a vízellátás, szennyvízelvezetés, az elektromos energia, gázellátás, valamint a telefonvonalak számának változását elemezzük, a legfontosabb adatok megjelenítésével. A város ivóvíz hálózatának hossza 66,4 km, a bekapcsolt lakások lefedettsége a évre elérte a 96 %. Vezetékes vízzel ellátott ingatlan ben 3323 db, a vízellátást a Kunhegyes Víz- és Csatornamű Kft. biztosítja. 5. Táblázat Települési infrastruktúra ellátottság Közüzemi ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások száma Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km) Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma Közüzemi szennyvízcsatorna hossza (km) Háztartási gázfogyasztók száma Összes gázhálózat hossza (km) , , Háztartási villamos energia fogyasztók száma , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , (Forrás: KSH, T-STAR) A kunhegyesi vízmű a település K-i szélén, a Kunmadarasi úttól É-ra található. Vízbázisát két kútcsoportban elhelyezkedő, 6 db mélyfúrású kút jelenti, ezek talpmélysége 100 és 530 m között változik. A kutakból 2 van folyamatosan üzemben, a többi tartalék szerepét tölti be. A kutak a város távlati vízigényét is biztonságosan ki tudják elégíteni, így belátható időn belül a vízbázis fejlesztésére nem lesz szükség. A kutak együttes víztermelése évente m 3 körül változik. A vízmű mértékadó kapacitása m 3 /nap. A lakásállomány 96 %-a van bekötve az ivóvíz hálózatba. A városi szennyvízhálózat hossza 2005-ig 8,8 km volt, de közműfejlesztés keretében ezt közel háromszorosára 20,8 km-re növelték as adatok szerint 610 lakás csatlakozik a hálózatra, a kiépítettség csupán 17%-os. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 63

64 23. ábra A közműolló alakulása Kunhegyesen A közműolló alakulása Kunhegyesen Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma Közcsatornába hálózatba bekapcsolt lakások száma (Forrás: KSH, T-STAR) A szippantással összegyűjtött szennyvizet a város északi részén található ipari övezetben szennyvíz leürítő telephelyen kerül a gerincvezetékbe, míg a település északi és keleti részén összegyűjtött szennyvizeket 2 db átemelő segítségével, egy 8 km hosszúságú nyomóvezetéken juttatják a Kunhegyes Abádszalóki kistérségi szennyvíztisztító telepre. A gázellátó rendszer TIGÁZ tulajdont képez. A település, NA 200 nagy közép nyomású rendszeren, Kenderes felől kapja a gázt. A belterület határánál 2 db 6/3 nyomásfokozatú szabályozó állomás található. A belterületen kiépített elosztó vezeték hálózat KPE anyagú, új építésű és középnyomású. Nyomás problémák nincsenek. A gázfogyasztók száma a településen 2000 és 2007 között mintegy 300-al növekedett, ezzel majdnem elérte a 2600-at. A növekedés ellenére, a KSH adatai szerint a gázvezetékek hossza 7 km-t csökkent, de az önkormányzat nyilvántartása alapján nem változott. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 64

65 24. ábra Infrastruktúra ellátottsági mutatók Kunhegyesen Infrastruktúra ellátottsági mutatók Kunhegyesen Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma Közcsatornába hálózatba bekapcsolt lakások száma Háztartási gázfogyasztók száma Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (Forrás: KSH, T-STAR) A közigazgatási területen 20 kv -os elektromos hálózatok találhatók. A közigazgatási területen található elektromos hálózat az energia betáplálást Tiszafüred felől az Örvényi alállomásból, valamint Kisköre felől kapja. A külterületi majorok és telephelyek energiaellátását a 20 kv-os hálózatról lecsatlakozva transzformátor állomások látják el. A belterületi 1 kv -os rendszer hagyományos oszlopos és légvezetékes, valamint földkábeles megoszlású, minden lakossági és közületi igény kielégítésére alkalmas. A háztartási villamos-energiafogyasztók száma 2000 óta mintegy ötszáz fogyasztóval csökkent. Ennek ellenére a felhasznált energiamennyiség nőtt. A ben mért 7796 MW energia felhasználás 2007-re 8300 MW-ra nőtt, igaz a csúcsértéket 2003-ban teljesítette a város 8755 MW energiafelhasználással. Ez a háztartásokban megnövekedett elektromos termékek számával magyarázható. Szervezett kommunális hulladékgyűjtést a Remondis Tisza Hulladékgazdálkodási Kft. végzi a Tiszafüredi kistérség szinte minden településén 2003 óta ben Kunhegyesen 2779 db lakással csatlakozott a rendszeres hulladékgyűjtésbe, ami 81 %-os arány, és az elszállított szilárd hulladék mennyisége 1608 tonna volt. A hulladéklerakó a város északi részén található ipari övezetben helyezkedik el, mely 2006-ban bezárásra került és Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 65

66 rekultivációra vár. A városban az elszállított, szelektív hulladékgyűjtés folyamatos, 7 szelektív hulladékgyűjtő szigettel és folyamatos, igény szerinti ürítéssel. A jövő kiemelt feladata a települési hulladékok elvárásoknak megfelelő szelektív gyűjtése és a környezet veszélyeztetését kizáró módon való ártalmatlanítása, lerakása, hasznosításának hosszú távú megoldása. Célszerű a településen a meglévő 7 szelektív hulladékgyűjtő sziget mellé több szelektív hulladék-gyűjtésre alkalmas gyűjtőpontot kialakítani. A városban, 2007-ben 2044 telefonvonal volt elérhető, ez kb. 300-al kevesebb, mint a 7 évvel korábbi A csökkenés magyarázható a mobiltelefonok térhódításával. A vonalas hálózat mellett mindhárom mobilhálózat elérhető a város teljes területéről. A településen kiépítésre került 2007-ben a kábeltévé és internetes szolgáltatás vezetékes rendszerben Humán közszolgáltatások Közoktatás A KSH legutóbbi népszámlálási adatai alapján a kunhegyesi lakosság képzettségi színvonalát a következőkkel jellemezhetjük. A lakosság döntő többsége rendelkezik általános iskolai végzettséggel, míg valamilyen középfokú iskola elvégzése csak mintegy 40 százaléknak sikerül közülük is a legtöbben szakmunkás bizonyítványt szereznek. A felsőoktatási intézményben végzettséget szerző népesség aránya sajnos viszonylag alacsony a településen, mindössze 4,4%. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 66

67 25.ábra Népesség iskolázottsági foka (Forrás: KSH 2001.) 26. ábra Kunhegyesi lakosság korcsoportjainak iskolázottsági jellemzői Lakosság korcsoportjainak iskolázottsági jellemzői a megfelelő korúak százalékában 25-X egyetem/főiskolai oklevéllel rendelkezők 6,3 18-X érettségi vizsgával rendelkezők 25, X általános iskola 8.évf. végzettek 82,8 10-X általános iskola 1.évf. sem végezte el 0, (Forrás: KSH, 2001) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 67

68 27. ábra Oktatási nevelési intézmények Kunhegyesen Oktatási-nevelési Intézmények kihasználtsága Bölcsődések száma Bölcsődei férőhelyek száma 150 Óvodások száma fő Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) fő (Forrás: KSH, 2001) Kunhegyesen 20 férőhelyes bölcsőde működik, mely fogadja a 3 évnél fiatalabb gyerekeket. Jelenleg 22 gyermek veszi igénybe a bölcsődei ellátást. A Kunhegyes Város Óvodai Intézménye Kunhegyes Város, Tomajmonostora Község, Tiszaszentimre Község, Tiszagyenda Község és Tiszaroff Község Önkormányzata fenntartásában működik négy telephelyen, ahol az óvodások száma 200 és 300 között ingadozik. Az óvodások száma általában meghaladja a férőhelyek számát, ez szakmailag ronthatja a munka színvonalát. Kunhegyesen az általános iskolába járó gyerekek száma 900 körül változik. A településen 2 általános iskola működik. A városban található egy Református Általános Iskola és a Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakiskola 5 telephelyén összesen 90 pedagógus oktat, összesen 747 tanulót. Ezekben alapfokú művészetoktatási képzést is folytatnak. Megállapítható, hogy a kunhegyesi óvodákban összesen 15 főállású pedagógus dolgozik, összesen 241 gyermekkel, 11 csoportban, 4 egységben. A gyerekek közül összesen 149 számít hátrányos és 40 halmozottan hátrányos helyzetűnek. Legsúlyosabb a helyzet a Zádor utcai egységben, ahol a legmagasabb a HH és HHH gyermekek aránya. Ez található legközelebb a város Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 68

69 délkeleti részén található szegregátumhoz. Az SNI és részképesség zavaros gyermekek száma mindhárom intézményben elenyésző. 28. ábra Az óvodai ellátás adatai Kunhegyesen Óvodai ellátás adatai(2008) Óvodai férőhelyek száma Óvodások száma Hátrányos helyzetű gyermekek Halmozottan hátrányos helyzetű Sajátos nevelési igényű gyermekek (Forrás: Kunhegyes város esélyegyenlőségi beszámoló) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 69

70 29. ábra Az általános iskolai oktatás jellemzői Kunhegyesen Általános iskolai oktatás jellemzői(2007) Általános iskolai tanulók száma Hátrányos helyzetű gyermekek száma 171 Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 68 Sajátos nevelési igényű gyermekek száma 8 2 Gyógypedagógiai oktatásban résztvevők száma Magántanulók száma évfolyamosok száma évfolyamosok száma Napközis tanulók száma 35 Átmeneti és tartós állami gondozottak száma (Forrás: Kunhegyesi mikro-térség közoktatási esélyegyenlőségi terv) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 70

71 6. táblázat Az óvodai ellátás jellemzői Kunhegyesen Feladat-ellátási hely Főállású pedagógusok létszáma Gyermekek száma Csoportok száma HH/HHH gyermekek száma HH/HHH gyermekek aránya SNI és részképesség zavaros gyermekek száma SNI és részképesség zavaros gyermekek aránya Garay úti óvoda /5 38/8 % 1 1,6 Hajnal utcai óvoda /6 46/15 % 0 0 Kossuth utcai óvoda /5 53/7 % 4 5,47 Zádor utcai óvoda /24 67/35 % 1 1,4 (Forrás: Kunhegyes esélyegyenlőségi beszámoló 2008/09) 7. táblázat Az általános iskolai ellátás jellemzői Kunhegyesen Feladat-ellátási hely Főállású pedagógusok létszáma Gyermekek száma Csoportok száma HH/HHH gyermekek száma HH/HHH gyermekek aránya SNI és részképesség zavaros gyermekek száma SNI és részképesség zavaros gyermekek aránya Kossuth Tagintézmény Alapfokú Művészetoktatási Intézmény /52 63/20 % 16 6,4 Dózsa Tagintézmény Alapfokú Művészetoktatási Intézmény /45 45/15 % 24 8 Kunhegyesi Református Általános Iskola /36 40/19 % 3 1,57 (Forrás: Kunhegyes város önkormányzata) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 71

72 Az általános iskolák 3 egységében összesen 90 pedagógus oktat, összesen 747 tanulót. Az egységekben a HH tanulók aránya százalék között ingadozik, míg a HHH tanulók aránya százalék között van. Az SNI és részképesség zavaros tanulók aránya 10 % alatti értéket mutat, a város gondozásába lévő intézményekben a Református Általános Iskolának a többszöröse található. Összességében elmondható, hogy a HH-s és HHH-s gyermekek az állami tulajdonú iskolákban mutatnak nagyobb arányt. Kunhegyes legnagyobb oktatási intézménye a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium. Az iskola nappali képzésben gimnáziumi és szakközépiskolai érettségit ad, majd a középiskola elvégzése után informatikai műszerész és szórakoztató technikai műszerész végzettség is megszerezhető 2 év alatt. Az épülethez 120 férőhelyes kollégium, korszerű konyha és sportolási lehetőségeket biztosító tornaterem, sportpályák és számítástechnikai labor is kapcsolódik. Az oktatási intézményben 862 diák végzi tanulmányait. Az intézményben a szakképzési évfolyamokon a következő szakképesítések megszerzésére van lehetőség: - Szerkezetlakatos; - Kőműves; - Festő, mázoló és tapétázó; - Épületasztalos; - Bútorasztalos; - Kárpitos, - Élelmiszer- és vegyi áru eladó; - Szakács; - Pincér; - Cukrász; - Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó; - Zöldségtermesztő; - Húsipari termékgyártó - Számítógép szerelő, karbantartó - Elektronikai karbantartó A város középiskolájának nappali tagozatára 796 diák jár. Ebből mintegy 470 tanuló a környező településekből jár be. Ezeknek a tanulóknak mintegy 70 %-a hátrányos helyzetű. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 72

73 8. táblázat Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium ellátási jellemzői Kunhegyesen Feladat-ellátási hely Főállású pedagógus ok létszáma Gyerme kek száma Csoport ok száma HH/HHH HH/HHH gyermeke k száma gyermeke k aránya SNI és részképesség zavaros gyermekek száma SNI és részképesség zavaros gyermekek aránya Kunhegyes Szakiskola (Kossuth Lajos u ) /187 63/37 % 14 2,8 % Kunhegyes Középiskola (Kossuth Lajos u ) /33 41/11 % 4 1,3 % Összesen /220 55/24 % 18 2% (Forrás: Nagy László SzKKI, Gimnázium és Kollégium Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2009) A településen az oktatás színvonala és a lakosság iskolázottsága jónak mondható. A tanulók száma, a lakosság fogyásával megegyező tendenciát mutatnak. Ez a népmozgalmi mutatókkal megegyező tendenciát mutat. A városban élhetőbb, körülményeket kell teremteni, aminek az egyik alapja az oktatási infrastruktúra javítása. A középiskolai oktatás eddig is követte a városba megtalálható vállalkozások igényeit, ami a pozitív fényt vet a városra a betelepülni vágyó cégek szemében. Ha ezek a pozitív folyamatok megvalósulnak, akkor a csökkenő tendencia mind az iskolások számában, mind a gazdaságéban megfordul és a lakosság számának növekedése az iskolások számának emelkedésével fog megmutatkozni. A közoktatási és gyerekjóléti önkormányzati feladatok nagyobb részét a településen látják el, általában helyben alkalmazott szakemberek. Az iskolákban állandó jelleggel tartanak logopédiai oktatást is. A városban korai fejlesztést és gondozást, fejlesztő felkészítést, valamint továbbtanulási pályaválasztási tanácsadást a megyei önkormányzat látja el helyileg Kunhegyesen. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 73

74 9. táblázat Feladatellátás fenntartói háttere (Forrás: Kunhegyesi mikrotérség társulási közoktatási esélyegyenlőségi terv 2007) Egészségügy Kunhegyes város egészségügyi ellátórendszere a város lakosainak egészségügyi alapellátását és egészségügyi gyógyító-megelőző ellátását biztosítja. Az önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás és az egészséges életmódhoz szükséges környezet biztosítása. Emellett törekszik a betegségmegelőzéssel kapcsolatos felvilágosításra és az időskori gondozási tevékenység kiszélesítésére. Szociális ellátórendszerén belül segíti a mozgásukban korlátozott és a krónikus betegségben szenvedő lakosságot. Mindezek figyelembevételével az ágazat fejlesztése érdekében az elkövetkező időszakban támogatni kell az egészségnövelő és felvilágosító programokat. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés célcsoportjainak kiemelten az óvodás és iskolás (általános és középiskolás) korú gyermekek és fiatalok tekinthetők, hisz e korosztály egészségmagatartása határozza meg döntő mértékben a jövő felnőtt lakosságának egészségi állapotát. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egészségügyi Szolgáltató Kiemelt Közhasznú Nonprofit Kft. tüdőgondozást, tüdőgyógyász szakfeladat ellátást, valamint fekvőbeteg ellátást, krónikus beteg ellátást, továbbá a nőgyógyászati és onkológiái szakrendelést végez. A településhez legközelebbi kórház Karcagon, mintegy 30 km távolságra található. Kunhegyesen mentőállomás és orvosi ügyelet érhető el. A házi orvosi (4), gyermekorvosi és fogászati ellátás is helyben rendelkezésre áll. Az önkormányzat szociális ellátási és gyermekvédelmi rendszere többirányú. A Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 74

75 hatósági feladatokat a hivatal Igazgatási Osztálya látja el. A szociális ellátások rendszerét, az igénybe vehető támogatások körét önkormányzati rendelet szabályozza, mely rászorultsági alapon állapít meg ellátásokat. Vannak pénzbeli és természetbeni szociális ellátások. Az intézményhálózat a feladatok ellátásához megfelelően kiépített. A városban van önkormányzati fenntartású bölcsőde és óvoda, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, mely magába foglalja a Gondozási Központot is. Megszervezésre került a helyettes szülői hálózat is, melynek jövőbeni működtetése a jelzőrendszeres házi segítségnyújtáshoz hasonlóan kistérségi formában is elképzelhető. A városban a szociális feladatokat a Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központja látja el. Kunhegyesen az önkormányzat kezelésében nem működik bentlakásos jellegű időseket ellátó intézmény. A nappali intézmény kihasználtsága kiváló, a városban található egy öregek napközi otthona, itt 4 fő foglalkozik a 89 ellátottal. Segélyezés Kunhegyes önkormányzata a rendszerváltás óta évről évre jelentős összegeket költ szociális alapú segélyezésre. A munkanélkülieknek fizetett jövedelempótló támogatás az egyik ilyen fontos segély-típus volt egészen a 2000-es évekig, amikor mértéke csökkenni kezdett. Helyét a rendszeres szociális segély vette át, amely az évtized második felének legnagyobb összegű terheit jelentette a települési költségvetés számára. Az idők folyamán újabb típusú szociális segélyek (pl. gyerekvédelmi, lakásfenntartási) jelentek meg, melyek összesen jelentős összegeket emésztenek fel. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 75

76 30. ábra A segélyekre kifizetett összegek Kunhegyesen A segélyekre kifizetett összegek(1000 Ft) Az önkormányzat által a munkanélküliek jövedelempótló támogatására felhasznált összeg Az önkormányzat által nyújtott,rászorultságtól függő egyéb támogatására felhasznált összeg Az önkormányzat által rendszeres szociális segélyre felhasznált összeg (Forrás: KSH, T-star) A város lakosságának 3-4 százaléka részesül valamilyen szociális segélyezésben, ezek közül többségben vannak azok, akiknek a nem nyilatkoztak a hátrányos helyzetükről. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 76

77 31. ábra Az önkormányzati segélyezésben érintett lakosság száma A segélyezésben érintett lakosság száma Az önkormányzat által a munkanélküliek jövedelempótlótámogatásban részesítettek átlagos száma Az önkormányzat által nyújtott, rászorultságtól függő egyéb támogatási esetek Az önkormányzat által rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (Forrás: KSH, T-star) 32. ábra Szociális segélyben részesülők aránya A szociális segélyben részesülők aránya az összlakosság %- ban 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 6,80 2,00 1,00 0,00 3,70 Rendszeres szociális segélyben részesül 2,50 Ebből azon gyermekek száma, akinek szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Ebből azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak (Forrás: Kunhegyesi Mikrotérség társulási közoktatási esélyegyenlőségi terve) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 77

78 2.8. Közigazgatás Integrált Városfejlesztési Stratégia Kunhegyes 10. táblázat A Kunhegyesen illetékes területi közigazgatási intézmények székhelyei és elérhetősége Intézmény típusa Központ Eljutási idő Államigazgatási Hivatal Debrecen 1:20 Erdészeti Igazgatóság Debrecen 1:20 Területi Főépítészi Iroda Debrecen 1:20 Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyháza 2:14 APEH Nyíregyháza 2:14 Bányakapitányság Szolnok 0:48 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Szolnok 0:50 ÁNTSZ - regionális Szolnok 0:48 Növényegészségügy Szolnok 0:48 Állategészségügy Szolnok 0:48 Regionális Munkaügyi Központ Megyei Kir. Szolnok 0:48 Körzeti Földhivatal Törökszentmiklós 0:34 Polgárvédelmi kirendeltség Tiszafüred 0:36 Városi Ügyészség Karcag 0:23 Városi Bíróság Karcag 0:23 Rendőrkapitányság Karcag 0:23 ÁNTSZ - kistérségi Karcag 0:23 Országos Egyéni Választó Kerületek Kunhegyes Regionális Munkaügyi Központ Kistérségi Kir. Kunhegyes Építésügy Kunhegyes Tűzoltóság Kunhegyes I. fokú építési hatóság Kunhegyes Okmányiroda Gyámhivatal Forrás: Teir, Váti kht. Kunhegyes Kunhegyes A város a térségi közigazgatásban mikrotérségi szerepnek megfelelő feladatokat biztosít, munkaügyi kirendeltség, gyámhivatal és okmányiroda működik Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 78

79 területén. Ezen intézmények mellett a település rendelkezik rendőrőrssel és önkéntes tűzoltósággal. A többi térségi közigazgatás szervezet a megyében lévő más településeken (Szolnok, Törökszentmiklós, Karcag, Tiszafüred) található. Különösen a távolabb fekvő regionális központok (Debrecen, Nyíregyháza) esetében nagy gondot jelentenek a rossz elérhetőségi viszonyok. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 79

80 2.9 Kunhegyes erősségeinek és gyengeségeinek SWOT elemzése A SWOT elemzéssel feltérképezhetjük Kunhegyes városának életképességét, illetve feltérképezhetjük mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. A térség helyzetelemzéséből származó információk stratégiai szemléletű, rendszerezett összegzését tartalmazza a SWOT-analízis: Erősség kiváló mezőgazdasági adottságok és hagyományok helyben elérhető agrár képzés jó példák a megújuló energiák hasznosításra Kunhegyesen (pl. biodízel- és biogázüzem) híradástechnikai gyártási tapasztalattal rendelkező munkaerő befektetők letelepedéséhez rendelkezésre álló zöldmezős és barnamezős területek (kiépített infrastruktúra) termálvízkincs, működő termál kút megújult településközpont és strandfürdő közlekedési csomópont 34-es számú közúton, vasúti kapcsolat stabil önkormányzati gazdálkodás Lehetőség az önkormányzat vállalkozásbarát városfejlesztési politikájának erősítése, pl. vállalkozásösztönzési alap létrehozása az agrártermeléshez kötődő Gyengeség minőségi szálláshelyek hiánya alacsony vállalkozói aktivitás Kunhegyes térségi kapcsolataiban fontos autópálya messzesége, hiánya alacsony kihasználtsággal üzemelő vasúti szárnyvonal (Kisújszállás-Kál-Kápolna) országos átlagnál magasabb munkanélküliség, kedvezőtlen strukturális összetétel (alacsony képzettségűek magas aránya, kevés idegen nyelvet beszélő szakember) munkanélküliek magas száma munkalehetőségek hiányában a képzett, fiatal munkaerő elvándorlása elöregedő társadalom az exportképes, magas feldolgozottságú, jó minőségű agrár- és ipari termékek alacsony aránya, nagy élőmunka igényű feldolgozó üzemek hiánya Veszély befektetők érdektelensége Kunhegyes, mint befektetési helyszín iránt állandósult magas munkanélküliség miatt növekvő elszegényedés, gyenge vásárlóerő és alulfejlett Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 80

81 beszállítói kapcsolatok erősítése, a diverzifikált mezőgazdasági termelés feltételrendszerének kialakítása munkaerő-mobilitást segítő közép- és felsőfokú szakemberképzés erősítése termálvíz-készlet hasznosítása, a gyógyturizmus fejlesztése geotermikus és egyéb megújuló energiaforrások gazdasági hasznosítása turisztikai vonzerők, különösen a strandfürdő és környezetének fejlesztése a város erőteljesebb ösztönző szerepe a támogatások, fejlesztési lehetőségek kiaknázásában kiskereskedelem szélsőséges éghajlati jelenségek, az országos átlagnál szárazabb, kontinentális éghajlat, aszály veszély a személy- és áruforgalom további csökkenése, a vasúti mellékvonal megszűntetése az életminőséget javító közcélú infrastrukturális fejlesztések késése (pl. további csatornázás) korlátozott munkalehetőségek és a kedvezőtlen jövedelmi viszonyok miatt bekövetkező intenzív elvándorlás általános tőkehiány a KKV-k körében, a nem vonzó hitelek akadályozzák a versenyképesség javulását Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 81

82 3. A városrészek területi megközelítésű elemzése 3.1. Városrészek azonosítása Kunhegyes város belterülete térszerkezeti alapon hat részre tagolódik: belváros, városias városrész, falusias városrész, agrárövezet, ipari városrész és turisztikai, tevékenységet szolgáló városrész. Funkció szerinti vizsgálat alapján négy típust különíthetünk el: vegyes településközponti (intézményi, idegenforgalmi célú és kereskedelmi-szolgáltató területek), gazdasági területek, lakóterületek és turisztikai, sport- és rekreációs területek Ennek alapján a hat városrész az alábbiak szerint helyezkedik el: A városrész (Belváros): Arany J. u. Mirhó köz Dózsa Gy. u. Beloiannisz u. Árpád krt. Wesselényi u. Zádor u. Berzsenyi D. u. Arany J. u. B városrész (Városias öv): Vadász u. Bihari u. Dózsa Gy. u. Mirhó köz Kisér u. Kisfaludy u. Bajcsi Zs. U. Tiszaroffi út Szivárvány u. Nagykakat u. Abádszalóki u. Széchenyi u. Gyepszél u. Vadász u. C városrész (Agrár öv): Arany J. u. Berzsenyi D. u. Kossuth u. Tompa M. u. Csokonay u. Feketehegy u. Szegfű u. Kazinczy u. Tiszagyendai út Kisér u. Mirhó köz Arany J. u. D városrész (Falusias öv): József A. u. Tompa M. u. Kossuth u. Zádor u. Wesselényi u. Árpád krt. Kolbásszék u. Dankó u. Bródi S. u. Margaréta u. Kamilla u. Purgány u. Füleki u. József A. u. E városrész (Turisztikai öv): Purgány u. Kamilla u HRSZ Bródi S. u. Malom u. Kolbásszék u. Árpád krt. Beloiannisz u. Dózsa Gy. u. Bihari u. Május 1. u. Kunmadarasi út Vásártér u. Kononcsenkó u. Malom u. Bródi S. u. Margaréta u. Kamilla u. Purgány u. F városrész (Ipari városrész): Kunmadarasi u. 2580HRSZ(vasút) Tiszaszentimrei u. Széchenyi u. Abádszalóki u. Besenyő u. A térszerkezeti és a funkció szerinti vizsgálat alapján elkülöníthető területek egyes esetekben lefedik egymást, néhol pedig átfedések tapasztalhatók. Lakófunkció mindegyik egységben megtalálható. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 82

83 33. ábra Kunhegyes város térszerkezete A városrész - 54,4 ha B városrész - 132,2 ha C városrész - 104,3 ha (Forrás: Saját szerkesztés) D városrész - 165,1 ha E városrész - 143,3 ha F városrész - 78,3 ha Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 83

84 3.2. Városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés 34. ábra A lakónépesség aránya Kunhegyes övezeteiben Lakónépesség száma 7% 1% 2% 14% A zóna (Belváros) B zóna (Városias öv) C zóna (Agrár öv) D zóna (Falusias öv) 31% 31% E zóna (Turisztikai öv) F zóna (Ipari zóna) 14% Külterület (Forrás: KSH adatai alapján, 2001) A város lakosságának legnagyobb része a lakóövezetekben él, a városias övben és a falusias övben él együttesen a lakosság 62 %-a. A B városrészben 2604 ember, míg a D jelű falusiasban 2725 ember lakik. A lakosság maradék 35 %- a az A, C és E városrészen belül él. A külterületen és az ipari zónában mindössze a lakosság 3 %-a él. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 84

85 35. ábra A lakónépesség kor szerinti megoszlása a városrészekben (Forrás: KSH adatai alapján, 2001) Az egyes városrészekben élők, kor szerinti megoszlása nem nagyon tér el egymástól. Az arányszámok mindenhol ugyanakkora értéket mutatnak. A fiatalok aránya 17,1 és 19,5 % között, a 60 év felettiek aránya 19,2 és 27,5 % között változik. A munkaképes korú lakosság részaránya 55-61,7 % között változik. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 85

86 36. ábra Kunhegyes lakásállományának övezeti megoszlása 68; 2% Lakásállomány A zóna-belváros 258; 8% 39; 1% 485; 14% B zóna-városias öv C zóna-agrár öv D zóna-falusias öv 1 076; 31% 1 048; 31% E zóna-turisztikai öv F zóna-ipari zóna 448; 13% Külterület (Forrás: KSH adatai alapján, 2001) A lakásállomány nagy része a lakóövezetekben található, mindössze 14 százalék-a van a belvárosban, csak töredéke található a turisztikai és az ipari övezetre. Az alacsony komfortfokozatú lakások a külterületen teszik ki az összes lakás legnagyobb részét, míg a belvárosban ez az érték a legalacsonyabb. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 86

87 37. ábra Lakások komfortfokozatának megoszlása az egyes lakóövezetekben (Forrás: KSH adatai alapján, 2001) A lakásállomány eloszlása olyan arányokat mutat, mint a lakosság eloszlásának aránya. A két lakóövezetben található a lakások több mint 60 %-a. Az alacsony komfortfokozatú lakások a külterületen teszik ki az összes lakás legnagyobb részét (94 %), míg a belvárosban ez az érték a legalacsonyabb (25,2 %). A többi városrészben az alacsony komfortfokozatú lakások száma 37 és 41 % között változik, kivéve az ipari zónát, ahol az ott található 39 lakás 59 %-a alacsony komfort fokozatú. Az aktív korúakon belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a legnagyobb a külterületen, míg legkisebb a belvárosban. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya ezzel pont ellentétes eloszlást mutat. A foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül a belvárosban majdnem eléri a 60 százalékot, az ipari és kereskedelmi övezetben 55 százalék körül alakul, a lakóövezetben az 50 százalékot sem éri el, míg a külterületen élők között egyetlen aktív korúnak sincs munkahelye. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 87

88 38. ábra Lakosság képzettségi megoszlása az egyes városrészekben A lakosság képzettségi jellemzője a városrészekben 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 A zóna-belváros B zóna-városias öv C zóna-agrár öv D zóna-falusias öv E zóna-turisztikai öv F zóna-ipari zóna Külterület Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (Forrás: KSH adatai alapján, 2001) 39. ábra Munkajövedelemmel rendelkezők az egyes városrészekben (Forrás: KSH adatai alapján, 2001) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 88

89 A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a legmagasabb a külterületeken, míg legalacsonyabb a belvárosban. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül hasonló arányt mutat. 40. ábra Foglalkoztatott nélküli lakások aránya Foglalkoztatott nélküli lakások aránya a városrészekben. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A zóna-belváros B zóna-városias öv C zóna-agrár öv D zóna-falusias öv E zóna-turisztikai öv F zóna-ipari zóna Külterület Foglalkoztatttal rendelkező lakások aránya Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (Forrás: KSH adatai alapján, 2001) A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya a külterületeken kívül a lakóövezetben a legnagyobb. Városrészek: A városrész, Belváros: Az Arany J. u. Mirhó köz Dózsa Gy. u. Beloiannisz u. Árpád krt. Wesselényi u. Zádor u. Berzsenyi D. u. Arany J. utcák határolják. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 89

90 Itt található a település központja, az intézmények ezen a területen belül helyezkednek el. A településközpont területén belül a lakóépületek, lakóházak az intézményterületekkel keveredve, vegyesen jelennek meg, főleg a Rákóczi és a Kossuth utca mentén, ezen fut a 34-es számú főút is. A településközpont a 34- es főút és a Szabadság tér köré orientálódik, a beépítés itt válik helyenként emeletessé. A Szabadság tér mentén találhatók a főbb intézmények, a Polgármesteri Hivatal, a református templom, a könyvtár, az Ilosvai Varga István Művelődési Központ, az újonnan épített buszállomás, a Kossuth utcai általános iskola épülete, és a Református általános iskola. 41. ábra Római Katolikus templom (Forrás: Kunhegyes város önkormányzata) Továbbhaladva Fegyvernek irányába a JNSz Megyei Egészségügyi Szolgáltató KHT társaság gondozásába lévő ápolási osztály és tüdőgondozó található még a belvárosi településrészen. A Szabadság tértől északra helyezkedik el a Múzeum, a bölcsőde és a szociális konyha, de itt van a cukrász tanműhely is. A városrész keleti részén a Római Katolikus Templom magasodik a Dózsa György úti általános iskola fölé. A városközpont funkció szerint három részre osztható: - Intézményi terület Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 90

91 - Kulturális és idegenforgalmi terület - Kereskedelmi- szolgáltató egységeknek helyet biztosító terület A belvárosban a három funkció esetenként keveredve, lakóépületekkel tarkítva jelenik meg. A következő intézményi funkciót ellátó épületek találhatók a városrészben: - Polgármesteri hivatal két épülete - Munkaügyi központ - Kossuth Lajos utcai Általános Iskola - Református Általános Iskola - Dózsa György úti Általános Iskola - Tancukrászda - Művelődési központ - Könyvtár - Múzeum Egészségügyi és szociális ellátórendszer intézményei: Bölcsőde és szociális konyha Ápolási osztály Tüdőgondozó intézet Fogászati rendelő Orvosi rendelő A város szívében található Ilosvai Varga István Művelődési Központ lehetőségeit tekintve a térség a jelentős művelődési házainak egyike. 400 fős színházterme, a nagyméretű rendezvények lebonyolítására is alkalmas. Ezen kívül még van 5 kisebb terme is, melyek férőhely 60 és 10 között változik. Több fesztivál, bál és egyéb találkozó színhelye volt már. A művelődési központban található a helyi ifjúsági klub is ahol kézműves, színházi szakkörrel színesítik a kultúra világát. A belvárosból hiányoznak a kerékpárutak, melyek biztonságos közlekedési feltételeket teremtenek a lakosság számára. Idegenforgalmi attrakciók a belvárosi zónában: A városközpontban idegenforgalmi látványosságot leginkább a műemléki épületek, és a parkok szolgáltatják, de egyéb elemek is megtalálhatók. A város legfontosabb műemléke a Református Templom, melyet a XIX. században építettek. Műemléki oltalom alatt áll a neoklasszikus Római katolikus templom és a könyvtárnak helyet adó egykori Sóház is, mely a város legrégebbi épülete. Ennek pincéjében irodalmi kávéház valósult meg a helyi ifjúságnak és a kultúra kedvelőinek. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 91

92 42. ábra Református templom és a Szabadság tér (Forrás: Kunhegyes város önkormányzata) A városrész 3 jelentős kikapcsolódásra, rekreációra alkalmas parkkal, sétánnyal rendelkezik. Az első a város szívében található Szabadság tér. A téren található parkban helyezkedik el a Győrfi Lajos által készített Kun emlékmű valamint Győrfi Sándor művész Kálvin szobra. A park további funkciókkal való ellátására lehetőség van. A második jelentősebb park a református templom parkja. A harmadik a Kakat-ér Kunhegyesen átfolyó középső szakasza (Toldi utca és a Berzsenyi utca közötti rész) a meglévő közlekedési utak (Ady E. utca) és az ittlévő intézmények (ált. iskola, Vízmű, piactér, Eü.-i szolgáltató Kht.) Kakat-ér felé eső keskeny (10-12 m) területeinek felhasználásával rendezett belvárosi sétány hozható létre. A sétány gyalogos és kerékpárút építésével, hangulatos pihenőhelyek kialakításával (padok, világítótestek, ismertetőtáblák elhelyezésével), egyszerű, de fenntartható extenzív körülményeket is elviselő, a természetes környezethez illeszkedő virágzó fák és színes lombú bokrok ültetésével valósítható meg. A kereskedelmi és magánszálláshelyek a városban mintegy 50 férőhelyet biztosítanak a Kunhegyesre érkezőknek. A szálláshelyek a városban elszórtan, többnyire a város központjában, kisebb részben a lakóterületeken helyezkednek el. Az utóbbi években a falusi vendéglátás és a lovas turizmus szálláshelyei is Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 92

93 megjelentek a városban, melyek különböző szolgáltatásokkal (kézműves foglalkozások, lovas szolgáltatások, szabadtéri főzési lehetőségek, stb.) színesítik a helyi turisztikai palettát. Néhány jelentősebb közülük: Molnár vendégház, Júlia vendégház, Ibolya vendégház valamint a Szélkakas Fogadó. Kereskedelmi-szolgáltató egységeknek helyet biztosító terület: A kereskedelmi-szolgáltató ellátás leginkább a Szabadság tér és a Kossuth utca környékére összpontosul, a belterület egyéb részein, a lakóterületeken csak elszórva találkozhatunk egy-egy élelmiszer- vagy italbolttal. A település központjában lévő hatalmas közparkot a üzletek és az autóbusz állomás öleli körbe. A piac az egyik szomszédos utcában helyezkedik el. A vendéglátás a településen biztosított, bár színvonalában még mutatkoznak hiányosságok nyarán elkészült a felújított piactér. Elkészült a piactér burkolása, valamint új árusító faasztalok kerültek kihelyezésre. Megoldott a parkolás és a tiszta, rendezett környezetben való árusítás. A terület közműhálózata is felújításra került. Szükség lenne olyan üzlethelyiségekre (vásárcsarnok), melyek zárt elárusítást is lehetővé tesznek, mellyel a piac szolgáltatásai bővülhetnek. A postahivatal is a belvárosi településrészen található. Tiszafüred felől közeledve a 34-es főút mentén a Szabadság tér mellett található az autóbusz állomás új épülete. Ez a központja az érkező és induló járatoknak. A belvárosban több üzlet mellett található jó néhány irodaház is, ahol a helyi vállalkozók irodái mellett különböző pénzintézetek, alapítványok és a különböző közmű ellátó szolgáltatók irodái is. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 93

94 43. ábra Autóbusz állomás épülete (Forrás: Jászkunvolán Zrt) A boltok, különböző szolgáltatásokat nyújtó üzletek mellett több szolgáltatási forma is hiányzik, ami a helyi lakosság kiszolgálása mellett az ide látogató turisták igényeit is kielégítené. Fejletlen a banki hálózat és a vendéglátás. A városban két pénzintézet található: az OTP és a Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet, ezen intézmények ATM automatával is rendelkeznek. A közterületek állapota ezen szakaszokon igen leromlottnak mondható, melynek egyik oka az, hogy a kereskedelmi-szolgáltató egységek, üzletekhez kapcsolódó közterületek tulajdonviszonyai igen változatosak, az önkormányzat mellett vállalkozói, stb. tulajdon is megjelenik. A hatályos építési szabályzat nem ösztönzi a tulajdonosokat a közterületek városképhez illeszkedő rendben tartására. A jelentős forgalom miatt itt is szükségesnek mutatkoznak a helyi közlekedési feltételeket javító fejlesztések (leállósávok, parkolók, kerékpár-utak, kerékpár-tároló helyek) megvalósítása. Összességében elmondható, hogy a belváros egyik alapvető problémája a közlekedési feltételek állapota, mely korszerűsítésre szorul. A belvárosi területeket ma még terheli a 34-es számú főút átmenő forgalma, amely jelentős környezeti- és zajterhelést, valamint számos váratlan forgalmi helyzetet okoz. Javítani kell a belső közlekedési hálózatot, csökkenteni kell a forgalomterhelést, a környezetszennyezést, növelni kell a csillapított forgalmú zónát, javítva ezzel a város életkörülményeit, a település arculatát és a biztonságot. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 94

95 A belvárosban csak úgy, mint a város egészén főként 60 évvel ezelőtt épült lakások, épületek találhatók melyek nagy számban felújításra szorulnak. Ezek többsége energetikai szempontból is felújításra szorul. Nyílászáróik elavultak, az épületek szigetelése nem korszerű. Ezen okuk miatt a középületek és a lakóházak fenntartása sokba kerül. Az épületek mellett az építmények, közösségi terek, rekreációs terek is felújításra szorulnak. A településrészen kevés park és kerékpárút található, ezért érdemes a fejlesztéseket végrehajtani, hogy élhetőbb, jobb közlekedési infrastruktúrával ellátott belvárosi kép alakuljon ki. A Belvárosi városrész SWOT elemzése: Erősség - Központi szerep a városban - Jó megközelíthetőség - Közművesítettség magas foka - Vegyes lakóterületi funkció - Helyi és országosan védett építészeti értékek - Buszállomás - Jó az alapfokú intézményi ellátottság Lehetőség - Kerékpár úthálózat kiépítése - Megépülő városi elkerülő út, javul a város környezeti minősége, csökken az átmenő forgalom - A városközpont rehabilitációja jobb feltételeket biztosít a szolgáltatás és a kereskedelem számára - Területfejlesztési támogatások révén a helyi vállalkozások fellendítése - Civil szervezetek szerepének erősítése (népességmegtartó erő) - Hagyományőrző civil programok gazdagításával a helyi kötődés erősítése Gyengeség - Nagy átmenő forgalom - Egységes városi arculat hiánya - Hiányos vállalkozói infrastruktúra - Idős épületállomány - Kevés a rekreációs tér - Hiányzó közösségi terület - Közintézmények rossz energetikai helyzete Veszély - Gazdaságos terület kihasználás mellőzése - Átmenő forgalom megmarad - A lakossági közösség szervezés elmaradása - Nem ütemezetten történik a fejlesztései területek kialakítása - A közös tulajdonú ingatlanok rendezésének elhúzódása miatt a város fejlődése lelassul - A belváros fejlesztésének elmaradása miatt a város nem tudja betölteni a kistérségben társközponti szerepkörét Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 95

96 Lakóterületek A város két jelentős nagyságú lakóterülettel rendelkezik, melyek együttesen a város területhasználatának nagy részét alkotják. Az egyik a város északi részén található városias öv, a másik a déli területeket elfoglaló falusias öv. A két városrész jellemzően azonos funkciója miatt, egy alfejezetbe foglalva elemzem a városrészeket B városrész (városias öv) A Vadász u. Bihari u. Dózsa Gy. u. Mirhó köz Kisér u. Kisfaludy u. Bajcsi Zs. U. Tiszaroffi út Szivárvány u. Nagykakat u. Abádszalóki u. Széchenyi u. Gyepszél u. Vadász utcák határolják D városrész (falusias öv) Ezt a zónát a József A. u. Tompa M. u. Kossuth u. Zádor u. Wesselényi u. Árpád krt. Kolbásszék u. Dankó u. Bródi S. u. Margaréta u. Kamilla u. Purgány u. Füleki u. József A. utcák foglalják keretbe. A településszerkezetben betöltött szerepükhöz igazodó formában jelennek meg. A település központi részén a településközponti vegyes területeken belül is jelennek meg lakóterületek, egyes telkek, telekcsoportok esetében önálló lakóterületi funkcióval, máshol településközponti vegyes funkcióval. Ezen területek beépítése a legsűrűbb. Zártsorú, kisvárosias jellegű és szabadon álló, úszótelkes lakótelepi F + 3 szintes beépítésekkel egyaránt találkozhatunk. A többszintes épületek alsó szintjein üzletek működnek. A városias településrészen a központot övező lakóterületek beépítése még idézi a mezővárosi karakter elemeit, kertvárosias beépítéssel, de kisebb méretű telekstruktúrával. Már előfordulnak a magasabb építésű ingatlanok is. A településmagot körben szegélyező lakóterületek beépítése a kertvárosias és falusias beépítés határán van. Lazább, nagyobb méretű telkek és kisebb beépítési százalékok főleg a falusias területre jellemzők. A lakóterülethez kapcsolódó fejlesztések lehetnek a belső ökológiai folyosókhoz kapcsolódó területek lakóterületi intenzitásnövekedése, ennek Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 96

97 egyik szereplője lehet a Kakat-érnél a belvárosból elindított sétány fejlesztése. Cél egy olyan ökológiai-természeti környezet kialakítása, amely növeli az ott lakók komfortérzetét azáltal, hogy rekreációs funkciót lát el. 44. ábra Nagy László SzKKI, Gimnázium és Kollégium (Forrás: Kunhegyes város önkormányzata) A városias övezetben található több oktatási intézmény is. Itt van a Garay és a Hajnal úti óvoda is, valamint a város középiskolájának több épülete is. A Kossuth utcán helyezkedik el a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium. Itt a gimnázium mellett, informatikai szakközépiskolásként is lehetőség van érettségi vizsga tételére. Természetesen esti tagozaton is van lehetőség az érettségi vizsga letételére. Ezek mellett 9 szakmacsoporton belül 15 szakképzésre van lehetőség. Az iskola és a gyerekek támogatására két alapítványt és egy diáksport egyesületet hoztak létre. Itt található a város Sarepta idősek otthona, amely a református egyházközség fenntartásában működik. Az idősek otthonában 49 férőhelye van, a bentlakókra szakképzett ápolók és szerződéses orvosok vigyáznak. A Tomaji utcán található a műemlék jellegű Kun kapitány ház, az épület tájházként funkcionál. A még fennmaradt redemptus házak közül egy épületet megment az utókornak. Kunhegyesen még fellelhető redemptus 1 házak vizsgálata alapján a döntés a Tomaji utcai házra esett, amely megjelenésében és 1 redemptus (lat. 'megváltott, váltságot fizetett személy'): a magyar jogban azon személyek/családok gyűjtőneve, akik a jászkun redempció alkalmával a helységenként meghatározott váltságösszeg kifizetésével maguknak és utódaiknak földet váltottak (forrás: Magyar Katolikus Lexikon) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 97

98 tömegformálásában, szerkezeti rendszerében jelentősebb átalakítás nélkül fennmaradt. Az épületet olyan formában kívánja helyre állítani, hogy az méltó módon bemutassa eleink életkörülményeit, úgy az enteriőr, mint az exteriőr megismerése útján. A településrészen lévő 2 legjelentősebb gazdasági telephely közül az egyik a Kunság Népe Mezőgazdasági Zrt., a másik pedig a Tüzép telep. Több vendéglátó ipari egység mellett, a város legjelentősebb, Betyár csárda nevet viselő, a Kossuth utcán elhelyezkedő étterme is itt található. A falusias övezetre főként a zártkertes beépítés mód a jellemző. Az itt található kevés intézmény főként a Kossuth utca (34. sz. főút) mentén található, ilyen a Zádor utcai óvoda. Itt található a város 3. számú közparkja, a Kun emlékpark. Valamint a gyűjteményes ház is, mely a Városi Művelődési Központ kiállító helyisége. A városövezetben kevés kereskedelmi és szolgáltató egység de több vendégház is található. A két városrészben található 3 szegregációs terület, a városias övezet keleti szélén 3 utcát foglal el. A falusias övben, pedig 2 területet foglal magába, a délkeleti város-szélen pedig 7 utcát foglalnak el a szegregált területek. Lakóövezetek SWOT elemzése Erősség - Az egymást zavaró területfelhasználás nem számottevő (gazdasági-lakó) - Közműellátottság megfelelő - Ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya jó - Alap és középfokú intézményi ellátottság magas - Lakóterületi túlsúly - Alapszintű egészségügyi ellátás - Organikusan nőtt hamisítatlan vidékikisvárosi jellegű egységes beépítés - Nyugodt lakókörnyezet Lehetőség - Városi alközpont kialakítása - Bővülnek a források a település belső úthálózati rendszerének kiegészítése, korszerűsítése Gyengeség - A településen belüli úthálózat állapota fejlesztésre szorul - Kevés a zöldterület - A kerékpár úthálózat hiányzik - Népességszám csökkenése - Elvándorlás magas értéke - A városrészekben található szegregátumok - Nincs kialakult településrészi alközpontok - Közösségi terek, zöldterületek hiánya Veszély - Szegregátumok növekedése, nagyobb elszigetelődése - Elnéptelenedő területi egységek Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 98

99 - A város bekapcsolódik az európai és regionális kerékpárúthálózatba - Zöldterületek kialakításval növekszik a betelepülések aránya - Zavaró gazdasági telephelyek a lakóövezetekben vagy újabb - a vasúti mellékvonal megszűntetése - Infrastruktúrális fejlesztések késése Gazdasági területek C városrész (Agrár öv) Az Arany J. u. Berzsenyi D. u. Kossuth u. Tompa M. u. Csokonay u. Feketehegy u. Szegfű u. Kazinczy u. Tiszagyendai út Kisér u. Mirhó köz Arany J. u. határolják. A város nyugati részén terül el, de jelentős agráripari területek találhatók szerte a város szélén. Mégis ezt a részt nevezhetjük elsődlegesen agrárterületeknek. Jellemző rá a nagy kerttel rendelkező zártkertes beépítés. A városhatáron és azon túl több mezőgazdasági telephely és feldolgozóüzem található. Erre van a Nagykun Hús Kft telephelye is. A belterületi határtól 900 m-re nyugatra, a tiszaroffi úttól délre található és a külterületen található egykori mezőgazdasági telepek kihasználtsága jelentéktelen. A városban termelt tejet a településrészen található tejházban gyűjtik. Cél olyan fenntartható, agráripari fejlesztés, mely a környezet megóvásának figyelembevételével növelné az agrárszektor gazdasági részesedését. Erre található még a Sonkádi telep, mely a belterületi határtól közvetlenül nyugatra, a tiszaroffi úttól délre található. A telepen a régi ólakat lebontották, mai funkciója állatátadó telep mázsával, rámpával. A városrész az agrárgazdasági tevékenységek mellett, egyéb intézményi funkciót is ellát. Ezek főként a Kossuth utca felé orientálódnak. Itt található a Kossuth utcai óvoda, a családsegítő központ, a Vízügyi igazgatóság. A MOL töltőállomás mellett található a város jelenlegi legnagyobb kereskedelmi szálláshelye a Szélkakas Fogadó. A városrészben az intézményi területeket az agrár- és lakóterületektől választja el a Kakat-ér ökológiai folyosója. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 99

100 Az agrárövezet SWOT elemzése Erősség - Hús- és élelmiszeripari feldolgozó üzem a területen - Növénytermesztés hagyományai - Egymást vonzó, erősödő mezőgazdasági feldolgozó- és szolgáltató ipari vállalkozások - Elkülönül a városrészben a lakó és a gazdasági terület Lehetőség - az agrártermeléshez kötődő beszállítói kapcsolatok erősítése, a diverzifikált mezőgazdasági termelés feltételrendszerének kialakítása - geotermikus és egyéb megújuló energiaforrások gazdasági hasznosítása (fóliasátor fűtés, mg. Hulladék anyagok feldolgozása) - Növénytermesztés hagyományai - Mezőgazdasági termelés szintjének növelése, új eljárások meghonosítása - Az élőmunkát igénylő kertgazdálkodás (bio és öko) térnyerése megélhetést biztosít - Az érzékeny természeti területen alkalmazott, korlátozott értékmegőrző gazdálkodás támogatott Gyengeség - Relatív periférikus elhelyezkedés a vasúthoz képest Veszély - szélsőséges éghajlati jelenségek, az országos átlagnál szárazabb, kontinentális éghajlat, aszály veszély - Esetleges megépülő elkerülő úttól való nagy távolság - Mezőgazdaság helyzete tovább romlik - Válság miatt a mezőgazdasági termékek iránti kereslet visszaesése - Alacsony jövedelemtermelő képesség E városrész (Turisztikai öv): A város kelet délkeleti tájolású turisztikai, rekreációs területét a Purgány u. Kamilla u HRSZ Bródi S. u. Malom u. Kolbásszék u. Árpád krt. Beloiannisz u. Dózsa Gy. u. Bihari u. Május 1. u. Kunmadarasi út Vásártér u. Kononcsenkó u. Malom u. Bródi S. u. Margaréta u. Kamilla u. Purgány utcák határolják. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 100

101 Az üdülő körzet területére vonatkozó szabályok szerint az új telkek kialakításánál figyelembe kell venni, hogy m 2 alatti új telkek nem alakíthatók ki és ezeknek maximum 60 %-a zöldfelületnek kell lennie. Könnyen megközelíthető a 34-es út irányából mindkét felől. Több nagy zöldterület és nagy felülettel rendelkező tó is található a zónában, a tavak melletti sétányok, pihenő parkok kialakítása remek lehetőséget teremtene a rekreációs és horgászturizmus kialakításához. A zöldterületek mellett itt találhatók a nagyobb sportlétesítmények is, mint a város két sporttelepe is. A jelentősebb a Városi sporttelep, a település Megye I. osztályú futball csapattal rendelkezik. A másik sporttelep a Diák sportcentrum, amely a városrész északi szegletében helyezkedik el. Itt fog elkezdődni az új és akadály mentesített tornaterem építése, az összes tagintézményhez kapcsolódóan. Ezáltal növekednek a város lehetőségei a sportturizmus terén. A fiatalok sportolási lehetőségeinek növeléséért, lehetséges a városban műfüves futballpálya kialakítása villanyvilágítással, mely egész évben lehetőséget nyújt sportolni vágyó emberek számára. Ez helyet adhat az eddig meglévő (Nagy Kun Kupa) és a jövőbeni sport rendezvények megszervezését. Kunhegyes idegenforgalmának legjelentősebb vonzereje a között felújított termál- és strandfürdő, amely május 1-jén nyitott meg. 45. ábra Strandfürdő látványa Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 101

102 Forrás: Kunhegyes város önkormányzata A strand a város központjától Tiszafüred irányában 1,5 kilométerre, a 34. sz. főútvonal és a vasút kereszteződésénél húzódó Kunmadarasi úton található. Területe 7,1 ha, ebből a zöldterület 90 %. A parkosított zöldterületen mindenki megtalálhatja a pihenésre legkényelmesebb helyet. A medencék környéke napozásra, a távolabbi füves területek, a kispályás focipálya és strandröplabda pályák labdázásra, játékra csábítanak. A bejárattól balra található a 100 egységes kabinsor és az újonnan épített női-férfi öltöző, előtte a 18x33 méteres felújított, feszített víztükrű, fokos úszómedence. Távolabb található az újonnan épített termál medence (38 fokos), a melegített vizű strandmedence (31-32 fok) és gyermekpancsoló (31-32 fok). A medencék élményfürdő elemekkel felszereltek (gomba, vízesés). A fürdő vizét annak 998 m mélységű termálkút adja 55 fokos kifolyási hőmérséklettel, 250 literes percenkénti vízhozammal. Az ezer méter mélyről feltörő jódos termálvíz reumás panaszok, megbetegedések, kezelésére, nőgyógyászati megbetegedések, mozgásszervi panaszok gyógyítására ajánlott, de jótékonyan hat az idegrendszerre is. Turisztikai szálláshely fejlesztés keretében, a strandfürdő környezetében több típusú új szálláshelyet alakítanak ki, az egyik lehetőség kemping kialakítása, a másik pedig a volt Munkásőrbázis felújítása és szállóvá alakítása. A város egyetlen 3 csillagos szállodája a 4 Sport Hotel közel 50 férőhellyel várta a látogatókat, ám 3 évvel ezelőtt megszűnt és helyén egy buddhista meditációs központ van. A rendezési terv célja, hogy a tervezett üdülőterület és a meglévő, jelenleg nyári szabadtéri rendezvényeknek is helyet adó Bagoly-liget kertészeti, kertépítészet minőségi fejlesztése során a település egységes megjelenésű zöldfelületévé váljon. A jelenlegi szabadidő-központot, strandfürdőt a tervezett turistacentrumnak megfelelően nyitott bejárat építésével, külső parkolóhelyek biztosításával és a belső zöldterületek korszerűsítésével lehet vonzóbbá tenni. Játszótér felújításával, a kertberendezési tárgyak (padok, napozópadok) cseréjével, a labdázó-tér, sportterület megfelelő elhatárolásával kell ezt megvalósítani. A meglévő növényzet felhasználásával átfogó kertépítészeti terv szerint kell a fákat és cserjéket (kisebb számban örökzöldeket) a szomszédos, eltérő rendeltetésű és funkciójú területek elválasztására ültetni (játszótér, napozó-gyep, illetve szabadtéri színpad és kemping). A kiszolgáló épületek (mellékhelyiségek, zuhanyozók) kialakítását (átépítését) a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően és dúsabb takarónövényzettel körbevetten kell Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 102

103 megvalósítani. A tervezett jóléti tavat átgondolt (a szomszédos leendő rekreációs területekkel összhangban gyerektábor, kemping, üdülőterület), részletes környezetrendezési terv alapján kell kivitelezni. Az infrastrukturális fejlesztéseként a turisztikai nevezetességek összekötése kerékpárutakkal. A Turisztikai öv SWOT elemzése Erősség - Termálvízkincs, működő termál kutak - Jó megközelíthetőség - Jó tömegközlekedési viszonyok - Értékes természeti környezet - Fejlődő sportterület - Városrészhez közeli szabadidőpark és pihenőerdő Lehetőség - Gyógyfürdő további fejlesztése további lehetőséget nyújt a kistérségben - Üdülő terület, kemping, fürdő további fejlesztése - Kerékpár úthálózat kiépítése - Turizmusfejlesztési lehetőségek (horgásztavak) - Rekreációs lehetőségek, természetvédelmi peremterületek kihasználása - Sportturizmus fellendülése - Lovasturizmus hagyományaira építve az idegenforgalmi kínálat növelhető - Tanyasi idegenforgalom erősödése Gyengeség - Zöldfelületi elemek, közpark hiánya - Turisztikai területek melletti mezőgazdasági területek - Kevés a kiemelkedő megjelenésű épület - Aktív turizmus lehetősége hiányzik - Kevés szálláshely kapacitással rendelkezik Veszély - Területen további gazdasági, ipari üzemek jelennek meg - Az infrastruktúra elmaradó fejlesztései a turisztikai versenypozíciót rontják - Az üdülőterület és a fürdő pillanatnyi előnye/helyzete a konkurenciával szemben ne vesszen el - Az idegenforgalom koordinációja, egységes kínálattá fejlesztése nem valósul meg Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 103

104 3.2.6 F városrész (Ipari övezet): Az ipari övezetet a Kunmadarasi u. 2580HRSZ(vasút) Tiszaszentimrei u. Széchenyi u. Abádszalóki u. Besenyő utcák határolják. A zónában lévő lakások és itt élő emberek aránya alig haladja meg a város egészének 1%-át. A település belterületén több üzemi területet találunk, ipari és kereskedelmi jellegűeket egyaránt. A nagyobb ipari üzemi területek a település peremén helyezkednek el. Legjellemzőbb tevékenység a városra a vasipari, faipari és elektronikai összeszerelés. További feladat a környezetterhelés mérséklésére a zöldterületek bővítése. A településrészre szigorú építési, zaj és környezetvédelmi szabályok vonatkoznak. A város befektetői és munkahely-teremtési célra két üzemterületet nevezett ki. Az első a Videoton Zrt. volt kunhegyesi telepe, m 2 -es telken 3400 m 2 üzemcsarnok és 1960 m 2 egyéb funkciót betöltő épület található. Jó minőségű és megfelelő elrendezésű belső úthálózattal és rakodóvágánnyal rendelkezik, mely a legnagyobb foglalkoztatója volt a városnak, de megrendelések hiányában leépítették és most befektetőre vár, Még most is a Videoton tulajdonában van. Ezen a telephelyen leginkább a híradásipari alkatrészeket és autóipari, elektronikai részegységeket gyártottak. A másik telep egy zöldmezős iparterület, mely egy önkormányzati tulajdonban lévő 15, 5 hektáros ingatlan. Ez a településrész legdélebbi részén, a 34-es út vasúttal határolt területén fekszik. A település-rendezési tervben foglaltak szerint gazdasági és szolgáltatási célú hasznosításra alkalmas. A területen út, szántó és vízi közmű található, de a telekhatáron elérhető minden közmű, ami a z igények esetén gyorsan kiépíthető Igény esetén geotermikus hőenergia is rendelkezésre áll az épületek fűtéséhez, energiatermeléshez. A talajvíz elvezetése belvízelvezető árkokkal megoldott. A két ipari telephely mellett számos vállalkozásnak az ipari zónán belül van a telephelye. A Hydrogép Acélszerkezeti és Gépgyártó Kft építőipari gépek és berendezések gyártásával, forgalmazásával foglalkozik, 110 alkalmazottat foglalkoztat. A másik jelentős cég a Gönczi és Fia acél tárolóeszközök és ipari tartálygyártással foglalkozó korlátolt felelősségű társaság. A vállalkozás 50 embert foglalkoztat. A Tür-Plast Kft kül- és beltéri nyílászárók gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 104

105 Az ipari övezet SWOT elemzése Erősség Az iparterületek a város északkeleti részén helyezkednek el, rakodó vágánnyal ellátva - A gazdasági terület jól megközelíthető Tiszafüred felől - Az iparterületek jól kiépített infrastruktúrával rendelkeznek Lehetőség - Bővülnek a források a befektetők, vállalkozások letelepedésére alkalmas korszerű ipari terület fejlesztésére - A város gazdasági élete megélénkül - Környezetterhelés csökkentése - Területfejlesztési támogatások révén a helyi vállalkozások fellendítése - Megújuló energiapotenciál kiaknázása Gyengeség - A gazdasági tevékenységre alkalmas területek egy része nem az önkormányzat tulajdonában van - Gazdasági területek melletti mezőgazdasági területek - Helyi vállalkozások tőkearánya alacsony Veszély Az infrastruktúra elmaradó fejlesztései a gazdasági versenypozíciót rontják A környezetre gyakorolt káros hatások (pl. zaj, porszennyezés, stb.) tartósan megmaradnak - A roncsolt ipari területek kármentesítésének elmaradása - Vasúti szárnyvonal megszűnése 3.3. A Belvárosi akcióterület jellemzése A funkcióbővítő települési rehabilitációs projektek helyszínéül kijelölt övezeten belül él a lakosság mintegy 13.2 százaléka. Az övezet korstruktúrája nagyjából megegyezik a település egészének korfájával. Ugyanakkor az itt élők iskolai végzettsége jobb, mint a települési átlag, különösen magas a felsőfokú végzettségűek aránya, ez majdnem eléri a 15%-ot. Az övezetben a kunhegyesi lakásállomány mintegy 14 százaléka található, közöttük viszonylag alacsony az alacsony komfort fokozatú lakások aránya, mintegy egynegyede. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 105

106 11. táblázat A Belvárosi akcióterületre jellemző statisztikai adatok Mutató megnevezése Kunhegyes összesen Funkcióbővítő akció terület Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 18,9 17,3 Lakónépességen belül évesek aránya 59,3 58,4 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 21,8 24,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 36,3 26,8 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 6,3 14,8 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 39,1 24,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon 56,5 52,0 (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem 28,3 21,9 rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 39,9 44,3 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 53,4 48,4 Állandó népesség száma (Forrás: KSH 2001.) A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 52 százalék, míg ebben a csoportban az általános Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 106

107 iskolai végzettséggel bírók aránya majdnem 22 % körüli. A foglalkoztatottak aránya a települési átlag fölött van, míg a foglalkoztatott-nélküli háztartások aránya a városi átlagnál 5 %-kal kevesebb Összegzés a városrészekről és azok funkcióiról Összegzésképpen elmondható, hogy Kunhegyes város városrészeinek a különböző funkciók szerinti terület-felhasználását oly módon célszerű elvégezni, hogy az képes legyen befogadni a város térségi szerepköréből, közlekedésföldrajzi pozíciójából következő funkciókat, melyek elsősorban közlekedési, gazdasági, intézményi, kulturális és idegenforgalmi és különleges funkciók. Emellett biztosítsa a városfejlődés belső igényeihez szükséges területeket (lakásellátás, szabadidős, rekreációs funkció, zöldterületek). Ahhoz, hogy a fentebb felsorolt funkciók maradéktalanul teljesülhessenek szükséges a belső közlekedési hálózat korszerűsítése, az új funkciók befogadásához és a belső fejlődés területi igényeinek kielégítésére pedig a belterületi tartalékok ésszerű kihasználása a táji adottságok és kisvárosi lépték megtartásával. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 107

108 4. Stratégia Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a város meglévő fejlesztési dokumentumaira, amelyek közül a legjelentősebbek az alábbiak: Kunhegyes város településrendezési terve (2005), Kunhegyes város befektetés-ösztönzési stratégiája (2009), Településrendezési Terv (2007), Jász-Nagykun-Szolnok megye Területfejlesztési stratégiai programja, Tiszafüredi Kistérség Integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja. Mivel a város jelenleg is szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az IVS készítése során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően formáljuk, pontosítjuk a korábbi, de még hatályban lévő célkitűzéseket, illetve az aktuális társadalmi gazdasági folyamatoknak megfelelően új célkitűzéseket fogalmazunk meg. A település teljes mértékben megfelel a EAOP G Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések a komplex programmal segítendő LHH kistérségekben c. pályázati kiírásnak, mert elhelyezkedéséből, különböző társadalmi, gazdasági és szociológiai adataiból kimutatható lemaradása az ország több városával szemben. A projekt megvalósulása előre vetíti a város fellendülését. Az integrált városfejlesztési stratégia megvalósulásával a város övezetei funkcionálisan elkülönülnek egymástól. Ettől létrejönni a városrészekés az egész város, a városlakók, a vállalkozók és az önkormányzat között egy olyan erős kohézió, mely segíti a települést a felzárkózásban. A városközpont fejlesztésével megszűnnek azon funkcióhiányos területek amelyek eddig kihasználatlanul rontották az összképet és nem tudták ellátni azt a feladatot amit a lakosság vagy az ide látogató turisták, befektetők elvártak. Megteremtődhetnek azok a funkciók, melyekkel Kunhegyes képes gazdasági, turisztikai, kulturális, közösségi és térségi központi szerepét kiaknázni, kihasználni. Ez elősegíti, hogy Kunhegyes és a Tiszafüredi Kistérség versenyképessége növekedjen a településszerkezetben. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 108

109 4.1. A város hosszú távú jövőképe Kunhegyes reális jövőképének kialakításakor számos külső, illetve belső tényezőt figyelembe kell venni, amelyek alapvetően meghatározzák a város átfogó fejlődésének lehetséges irányvonalait és korlátait. A jövőkép legfontosabb elemei a következőkben foglalhatók össze: A helyzeti energiákból adódó potenciálok feltárása, kihasználása A város stratégiai szemléletű fejlesztése során arra kell törekedni, hogy a város földrajzi elhelyezkedéséből és a térségben betöltött szerepéből kínálkozó potenciálokat a város a legteljesebb mértékben hasznosítsa. Kunhegyes alig 20 km-re esik a régió fő közlekedési folyosóitól (4-es főút és a Budapest-Szolnok- Debrecen-Záhony vasútvonal), ami jó lehetőségeket biztosít a gazdaság fejlesztése számára. Kunhegyes Kelet-magyarország centrumában a Tisza-tó közelében található. A település a tiszafüredi kistérség második legnagyobb városa, térségi szerepének erősödése az ipar, idegenforgalom, a kultúra, az oktatás, a szociális ellátás és az egészségügy területén érzékelhető. Ugyanakkor elhelyezkedése a kistérségen belül periférikus, távol esik a Tisza-tótól és Tiszafüredtől, emiatt a turisztikai vonzereje elmarad a kistérség többi településéhez képest. Elhelyezkedésének köszönhetően mégis híd szerepet tölthet be a kistérség és a megyeszékhely között ami a térségi kapcsolatok erősödésével jár, amely a munkaerő és a megyeszékhelyen tanulók ingázásával függ össze A helyi erőforrások fenntartható felhasználása Kunhegyes jelentős történelmi- gazdasági-, kulturális és természeti örökséggel rendelkezik. A gazdaságon belül kiemelkedik a mezőgazdasági kiszolgáló ágazatok meghatározó szerepe, amely helyi nagy foglalkoztató cégek (Kunság népe Mg Zrt., Nagykun Hús Kft. Közép Tiszai Mg Zrt.) által várhatóan a jövőben is jelentős szereppel fog bírni a város gazdasági életében. Ugyanakkor számos, elsősorban iparban, kereskedelemben, szolgáltató szektorban tevékenykedő, mára már jelentős foglalkoztatást magáénak tudható mikro-, kisés középvállalkozás működik a városban, amelyeknek lehetőséget kell biztosítani a további fejlődésre, elsősorban az üzleti környezet javításával. Az ipari és mezőgazdasági tevékenységből élő és a hátrányos helyzetű lakosság számára fel kell tárni a település adottságaihoz illeszkedő diverzifikáció és kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségeit. Az elsősorban fémiparban, kereskedelemben, adminisztrációs munkakörben dolgozó szakképzett és Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 109

110 képezhető munkaerő a gazdasági infrastruktúra javításával új munkahelyeket teremtő befektetőket vonzhat a településre. Kunhegyes gazdag örökséggel bír a népi kultúra, népművészet területén, mely a gyógy-idegenforgalom mellett másik kitörési pontja lehet a helyi turisztikai kínálatnak. Abádszalók, Tiszafüred és a Tisza-tó közelsége az aktív pihenés számos lehetőségét kínálja az ide látogatóknak. Kunhegyes építészeti műemlékeit, népi örökségét célszerű az idegenforgalmi fejlesztések középpontjába állítani, ezen keresztül mutatható be az egyediség, ami vonzerőként jelenhet meg a turisztikai célcsoportok számára. Ehhez természetesen minőségi turisztikai szolgáltatásokat kell nyújtani A természeti és épített környezet kizsákmányolásának, túlhasználatának elkerülése A fejlesztések eredményeként bekövetkező táji, környezeti változások, az ide látogató turisták létszámának emelkedése jelentős veszélyt rejt magában elsősorban a természeti, kisebb mértékben az épített környezetre, így kockáztatva az egyes erőforrások későbbi felhasználását. Ezért alapvető célnak kell tekinteni az olyan jellegű fejlesztéseket, amelyek képesek minimalizálni, illetve egyes esetekben teljesen elkerülni a keletkező károkat. Alapvetően szem előtt kell tartani a környezet táji értékeinek védelmét, valamint a település azon egyedülálló tulajdonságát, amely a településszerkezet és a város környezetében lévő ökológiai folyosók harmonikus egységét jellemzi. A vendégváró településkép kialakításánál, valamint a lakóterületi beépítéseknél a táji sajátosságokat célszerű követni, valamint ki kell használni a város alternatív és megújuló energiáiban (biomassza, nap, termálkincs, geotermikus) rejlő potenciálokat. A fejlesztések tervezésébe és a helyi értékvédelembe célszerű a lakosságot és civil közösségeiket minél szélesebb körben bevonni, mivel a város stratégiai szemléletű fejlesztése a helyi szereplők együttműködése nélkül nem lehet sikeres. Kunhegyes jövőképét tehát az alábbi mondat foglalja össze: Kunhegyes váljék olyan mikro-térségi központtá, amely gazdasága elegendő számú és stabil munkahelyet biztosíthat a helybeli és környező kistelepülések lakossága számára. A fejlesztés alapcélja kettős: - egyrészt törekedni kell arra, hogy a város a lehető legteljesebb mértékben feltárja és kihasználja az adottságaiban rejlő lehetőségeket, minél szélesebb talajt biztosítva a jövedelemszerzésre, Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 110

111 - s tegye ezt úgy, hogy az épített, természeti és táji környezeti értékek fenntartható módon kerüljenek felhasználásra. Mindezen tényezőket, valamint a jelenlegi és a jövőben várható trendeket figyelembe véve Kunhegyes egy olyan várossá válik, amely hosszú távon megerősíti a kistérségben betöltött szerepét, a versenyképes gazdaság és minőségi életkörülmények feltételét megteremtve, tudatosan és fenntartható módon javítva a természeti és az épített környezet minőségét. A város számára jelentős kihívást jelent, hogy megtalálja azokat a lehetőségeket, amelyek a XXI. század elején új dinamikát adhatnak fejlődésének. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a város optimálisan, a közös érdekekből kiindulva együttműködik a közszféra többi szereplőjével, a lakossággal, a piaci szereplőkkel. A jövőkép elérése érdekében egyszerre szükséges a város működésének, gazdaságának, termelő infrastruktúrájának és (köz)szolgáltatásainak hatékonyság-elvű fejlesztése, valamint a városban és környékén élő lakosság életminőségének emelése ebbe kiemelten beleértve a leszakadó társadalmi rétegek helyzetének javítását is. Azt kell tehát elérni, hogy a gazdasági potenciál növekedésével, a mikro-térségi decentrum - és híd szerepkör erősödésével párhuzamosan a város élhető, lakható, szolidáris hely maradjon. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 111

112 5. Jövőbeni fejlesztési irányok 5.1. Átfogó cél A jövőképre és a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításaira támaszkodva került meghatározásra a fejlesztés alapcélja, a misszió: A hagyományokban, értékekben bővelkedő gazdasági-kulturális és táji örökség által kínált lehetőségek kihasználására, valamint a település sajátos előnyeire épített közös cselekvések Kunhegyes térségi szerepének erősítése céljából. A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával három stratégiai cél került kijelölésre: 4. Kunhegyes mikro-térségi centrum szerepének erősítése, településközi kapcsolatainak élénkítése. 5. A helyi gazdasági hagyományokra és adottságokra, valamint a kulturális és táji örökségre alapozó, rugalmas és versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása. 6. Élhető város megteremtése a helyi közösségek szerepének növelésével és fenntartható településfejlesztési akciókkal. Számos, elsősorban mezőgazdaságban, iparban, szolgáltató szektorban tevékenykedő, mára már jelentős foglalkoztatást magáénak tudható mikro- és kisvállalkozás működik Kunhegyesen, amelyeknek lehetőséget kell biztosítani a további fejlődésre elsősorban az üzleti- környezet, szolgáltatások javításával. Nem kevésbé fontos a tradíciók megőrzése, a kedvező társadalmi folyamatok felerősítése és a negatív tendenciák megfordítása: a város lakói számára minőségi életkörülményeket kell biztosítani annak érdekében, hogy a képzett munkaerő elvándorlása megszűnjön, az elöregedés lassuljon, és kialakuljon, megerősödjön a kunhegyesi identitás. A gazdasági fejlesztések egyik alapja az, ha a város hosszú távon megteremti és javítja a kis és középvállalkozások megtelepedéséhez és megerősödéséhez szükséges feltételeket és gazdasági környezetet. Ez jelenti a fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítését, valamint a szakképzésre és a gazdaság igényeire épülő humánerőforrás-fejlesztést, ami gazdasági diverzifikációval támogatásával párosulva sikeres stratégiává válhat. Kunhegyes térségi szerepkörének erősítésére azokon a területeken célszerű törekedni, ahol más hasonló településekkel összehasonlítva a város komparatív Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 112

113 előnyöket tud felmutatni. A térségi funkciók erősítésében szerepet játszhat a város külső elérhetőségének javítása is. A minőségi életkörülmények biztosítása érdekében fontos, hogy a város működése és fejlesztése során maximálisan vegyék figyelembe a természeti értékek megőrzését, a környezeti állapot javítását, valamint az épített környezet és a városszerkezet funkcionálisan tervezett és megalapozott fejlesztését. Ennek keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a lakhatási feltételek átfogó és stratégiai javítására. Az életminőség javításához a belső közlekedési rendszer környezetbarát fejlesztése és a városi közterületek ember-barát rehabilitációja is hozzá tartozik. A helyi kultúrához és közművelődéshez kapcsolódó változatos lehetőségek nemcsak Kunhegyes lakosságát szolgálják ki, hanem részét képezik a város turisztikai kínálatának is. A szociális biztonság megteremtése kapcsán a hátrányos helyzetű, szociális ellátásra szoruló társadalmi csoportok életkörülményeit, a társadalom többi tagjához történő felzárkózásának esélyeit több dimenzió mentén szükséges javítani annak érdekében, hogy a városon belüli társadalmi és területi egyenlőtlenségek mértéke csökkenjen. Ezzel párhuzamosan az ellátórendszer fejlesztésével és a megelőzés eszközeivel javítani kell a lakosság egészségi állapotát Középtávú tematikus célok A középtávú célok alapvetően ágazati bontásban kerülnek meghatározásra: KC1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása KC2. A térségi szerepkör erősítése KC3. Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése, a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra megteremtése KC4. A fenntartható turizmus kialakítása KC5. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme KC6. A természeti és környezeti állapot javítása KC7. Korszerű, a gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás fejlesztés KC8. A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása KC9. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 113

114 KC10. A szociális biztonság megteremtése, és az esélyegyenlőség biztosítása KC1 A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása Kunhegyesnek a külső közlekedési kapcsolatok alakítására nincs direkt hatása, ettől függetlenül meghatározhatók azok a nagyobb nemzetközi, illetve országos hatókörű közlekedési fejlesztések, amelyek alapvetően hozzájárulnak a város jobb elérhetőségéhez. Az Országos Területrendezési Terv rögzíti a gyorsforgalmi utak tervezett nyomvonalait erre a térségre is. A terv tartalmazza M4 gyorsforgalmi út megépítését az M4 sz. Budapest Szolnok Karcag Püspökladány Biharkeresztes (RO) autópályához csatlakozva. Hosszú távon elérendő cél, hogy az Észak-magyarországi és Észak-alföldi régió együttműködése révén a Baltikumot a Balkánnal összekötő Kassa- Nagyvárad térszerkezeti súlyvonalat kijelölő M30 M3 M35 M47 M4 gyorsforgalmi utak megépüljenek. Kisújszálláson halad keresztül a Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony 100. sz. vasúti fővonal, mely a tervek szerint nemzetközi törzshálózati fővonallá építendő ki. Továbbá vasúti kapcsolatai fejlesztése a 102-es vasúti szárnyvonal esetleges fejlesztésével. Ez köti össze a 80- as (Budapest-Miskolc) a 100. számú vasúti fővonallal. A külső megközelítési viszonyok pozitív változása azonban csak akkor érvényesülhet teljes egészében, ha kiépülnek azon kiegészítő hálózatok, melyek a várost a megye többi településével és az országos hálózatokkal összekötik. - Kunhegyes és a Tiszafüred közötti 34 sz. közút 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő megerősítése. A tervek szerint a as időszak végére lesz kész, a beruházás 6697 millió forintból fog elkészülni. - Útburkolatok felújítása a 3221 sz. Kunhegyes Abádszalók (11,6 km) és a sz. Kunhegyes - Tiszaszentimre (22 km) útvonalon. A két felújítás összköltsége 1668 millió forint lesz j. Kunhegyes Karcag közötti földút kiépítése: 18,9 km hosszú, 6 m széles, két-forgalmi sávos összekötőút megépítése mintegy 5410 millió forint összköltséggel. Annak ellenére, hogy jelenleg a közösségi közlekedés helyzete kielégítő - a lakossági igényeket figyelembe véve a városnak figyelmet kell fordítani a Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 114

115 rugalmas, megnövekedett igényeket is kielégíteni képes tömegközlekedés megteremtésére. Kunhegyes belső megközelíthetőségének és elérhetőségnek kiemelt problémája, hogy a város gyűjtőúthálózata kezdetleges, általában szűk keresztmetszetű. A lakóutcák burkolattal mintegy 80%-al van ellátva, így az év nagy részében járhatók. A város összes csomópontja szintbeli, külön kanyarodósávok nélkül, de a rajtuk áthaladó forgalmat le tudják vezetni. A parkolás kérdésével lényegében csak a városközpontban szükséges foglalkozni. A város egyéb térségeiben a parkolás kisebb, lokális aránytalanságoktól eltekintve nem okoz gondot. A helyi tömegközlekedés hiányában a kerékpár és a gépkocsi az általánosan használt közlekedési eszköz. A belső megközelíthetőség javítása érdekében az alábbi fejlesztéseket indokolt elvégezni: - A gyűjtőút-hálózat új elemeinek kialakítása, mely részben a meglévő országos mellékút-hálózat átminősítésével, részben meglévő utcák korszerűsítésével és új útszakaszok kiépítésével alakítandók ki. - Új, ill. korszerűsítendő forgalmi csomópontok kiépítése a külső körgyűrű és a gyűjtő utak, országos mellékutak találkozásainál. - A belvárosba koncentrálódott közintézmények parkolási igényeinek kielégítésére az előírásoknak megfelelő darabszámú parkolóhelyek kialakítása (új beépítések saját területeiken, illetve a meglévő úthálózaton, akár leállósávok kijelölésével. - A kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése (kerékpárutak, illetve kerékpársávok, kerékpártárolók kiépítése). - Az autóbusz-megállóhelyek többsége sajnos a forgalmi sávokban van kijelölve, akadályozva a pálya forgalmát. - Biztonságos közlekedés megteremtése (három külterületi vasúti átjáró átépítése) KC2 A térségi szerepkör erősítése Kunhegyes településhálózati jelentősége megfelelő kiindulási alapot jelenthet ahhoz, hogy egyes funkciók esetében megerősödjön, illetve kiterjedjen a város szerep- és hatóköre. A pozitívumok mellett ugyanakkor negatívum, hogy igazi közigazgatási és funkcionális vonzáskörzete nincs, a szomszédos településekkel pedig az együttműködés esetleges. A cél az, hogy a kistérségben hatékony funkció- és munkamegosztással Kunhegyes maximálisan kihasználhassa komparatív előnyeit, és az érintett térségben gazdasági, turisztikai, egészségügyi, és kulturális társcentrummá váljon. A települések közötti versenyhelyzet ésszerű szintre történő visszaszorításával, kölcsönösen előnyös megegyezések megkötésével a pozitív Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 115

116 hatások nemcsak települési, hanem kistérségi, megyei, regionális szinten is megmutatkozhatnak. Kunhegyes akkor tudja tartósan megerősíteni térségi szerepkörét, ha a fent vázolt folyamatban proaktív, kezdeményező és kompromisszum kész félként jelenik meg. Kistérségi informatikai és információs hálózat kiépítése, e-társadalom létrehozása, egységes tájékoztató rendszer kiépítése. KC3 Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése, a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra megteremtése Kunhegyes a megye nyugati kistérségének társközpontja. Gazdaságföldrajzi elhelyezkedése speciálisnak mondható abból a szempontból, hogy nem közvetlenül a Tisza-tó mellett fekszik, mely gazdasági adottságait is befolyásolja. A város célja gazdasági potenciáljának erősítése, a városban előállított hozzáadott érték és gazdasági teljesítmény növelése és a helyben elérhető új munkahelyek létesítése. A város a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fellegvára volt és ma is az. A város sajátossága a mezőgazdaság nagy jelentősége, ezt mutatja a mezőgazdaságban és a hozzá kapcsolódó ágazatokban működő vállalkozások viszonylag nagy száma. Elsősorban a mezőgazdasági művelést és állattartást segítő takarmány és árutermelő és élelmiszer-feldolgozó ipar jellemzi. Valamint a növényi és állati alapanyagokra alapozott élelmiszeripari és feldolgozóüzemek telepítése. A hagyományos ágazatok és a hozzá kapcsolódó termelési tapasztalat és szakképzett munkaerő jó alapot adhat a mezőgazdaság és az ipar fejlesztésének. A mezőgazdasági, ipari-gazdasági fejlesztés terén a helyben történő magasabb feldolgozottságú és hozzáadott értékű termékek előállítását kell szorgalmazni, illetve kisvállalkozói, beszállítói ipart is célszerű ösztönözni mind a régió és megyeközpontban megtelepedett nagyvállalatokhoz, mint a helyben megtelepedettekhez. A települést vonzóvá kell tenni tőkeerős nagyvállalatok megtelepedéséhez, ezek feltételeit mind terület előkészítéssel, mind gazdaságélénkítő programokkal meg kell teremteni. A nagyvállalkozások mellett azonban ösztönözni kell a város területén működő, vagy idetelepülő kisés középvállalkozásokat megfelelő üzleti-szolgáltatási infrastruktúrafejlesztéssel. A városban hagyományokkal rendelkező ipari tevékenység (elsősorban fém-, fa - és híradástechnikai iparágak) fejlesztése. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 116

117 Kunhegyes rendkívüli potenciállal rendelkezik az alternatív energiák területén, úgymint geotermikus- és napenergia, biogáz, biodízel, szélenergia és biomassza, mint pl. fűtésre alkalmas pellet és energiaerdők. A polgármesteri hivatal és a város területén működő szociális, oktatási, kulturális és egyéb intézmények alternatív energiák felhasználásával állítják el a fűtéshez szükséges hőmennyiséget és készítik a meleg vizet. A város környezetében már működik biodízel ezt a kunhegyesi székhelyű Középtiszai Mg Zrt. építette, mely az első volt az országban. Nagy olajtartalmú növényekből, napraforgóból és repcéből állít elő sajtolás útján biodízelt. A vállalat tervezi egy biogáz üzem létrehozását is. Magyarország és Kunhegyes térségében a geotermikus gradiens értéke másfélszerese a világátlagnak, ezért további cél a 60 fokos termálvíz kincs széleskörű hasznosítása, pl., üvegházak, ipari telephelyek, irodák fűtése, lakó és üzemépületek energiaellátásának biztosítása, villamos energia előállítása geotermikus energiából. Az ország azon részén fekszik ahol legkisebb a felhőborítottság mértéke, ezért a napsütéses órák száma 2000 körül változik. Ez lehetőséget teremt a napenergia hatékony felhasználására napelemek és kollektorok által. Ezek által a város gazdasági struktúrája kevésbé lesz sebezhető, kialakulhat egy stabil, de ugyanakkor diverzifikált gazdasági struktúra, továbbá tartós tőkemegkötés, egyenletesebb adóbevétel és növekvő hozzáadott érték termelés jelentkezik. A város célja a térségben való elhelyezkedésre és humánerőforrásra építő versenyképes, piacvezérelt és innováció orientált gazdaságfejlesztés. KC4 A fenntartható turizmus kialakítása Kunhegyes a gyógyvíz és a gyógyászati idegenforgalom, valamint hagyományos népi kultúrája révén részt vehet a kistérség városai közötti együttműködésben a Tiszafüredi Kistérségben. A gazdasági szerkezet alakításánál, átalakításánál kiemelt figyelmet kell fordítani a város idegenforgalmi kínálatának növelésére, az idegenforgalmi, turisztikai adottságok hasznosítása, az idegenforgalomra épülő kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók kialakítása és a már meglévők erősítése, a rekreációs és sport területek fejlesztése (pl.: sportcsarnok). Ennek eszköze lehet a város gyógyvíz kincsére alapozott idegenforgalom fejlesztése, a termálfürdőzéssel és a város új szabadidő centrumának kialakításával és sportterületének fejlesztésével együtt. A természeti és táji értékek hasznosítása, akár a természetjáró turizmus fellendítésével, a természeti oltalom alá helyezett vagy helyezendő természeti Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 117

118 területeken pihenőhelyek, megfigyelőhelyek kialakításával, valamint azok megközelítését segítendő gyalog- és kerékpárutak kialakításával. Akár az ökoturizmus szerepének növelését úgy, elsősorban külterületen védett területek (Csordagyep, Bige-fertő, Nagykunsági főcsatorna partját kísérő erdők, kunhalmok) bejárását, a madárvonulást idején madárfigyelést és egyéb védett állatok megfigyelését jelenti. Célként kell kitűzni, hogy a jelenleg átmenő (műemlék-látogató, a népi iparművészet vonzásába tartozó és gyógyfürdő) idegenforgalmat kiegészítse a több napos városban tartózkodó idegenforgalom is. Ennek érdekében komplex idegenforgalmi kínálatot kell biztosítani az alábbiak szerint: Gyógy-idegenforgalom fejlesztése a strand korszerűsítésével, bővítésével. A város a kistérségben a mozgásszervi gyógyfürdő ellátás központja. A táj ökológiai rehabilitációjához közvetetten kapcsolódó és nem elhanyagolható gazdasági jelentőségű természeti és kulturális értékek őrzése, bemutatása, az ezekhez kapcsolódó szelíd turizmus fejlesztése, a környék és a Tisza védett területeinek bemutatása. Az idegenforgalmi vonzerő növelése, a települési értékvédelemmel és a hozzá kapcsolódó város rehabilitációval és környezetminőség javításával A város hagyományos idegenforgalmi vonzerejét jelentő vadász-horgász turizmus fejlesztése kiegészítve a lovas-turizmussal és a már említett ökoturizmussal az idegenforgalmi ágazat kitörési pontja lehet. A beavatkozások eredményeként erőteljesen csökken a turizmus szezonalitása, növekszik a vendégforgalom, ezáltal pedig az idegenforgalom jövedelemtermelő képessége. KC5 Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme Kunhegyes szerkezetével és az épületállománnyal kapcsolatos fejlesztések kiemelt célja a városi életforma hosszú távú felértékelődése. Ennek előfeltétele az épített környezet olyan fejlesztése, amely összhangba hozza a város gazdasági - társadalmi - környezeti hatékonyságának növelését, az életminőség javítását és a város karakterének megtartását. E cél megvalósítása magában foglalja a következőket: a város kistérségi és regionális szerepköréből, a közlekedés földrajzi pozíciójából következő funkciókat, (elsősorban közlekedési, gazdasági, intézményi, kulturális és idegenforgalmi funkciók) befogadását, a városfejlődés belső igényeihez szükséges területeket (lakásellátás, szabadidős területek, zöldterületek) biztosítását, Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 118

119 a belső közlekedési hálózat korszerűsítését, s ezzel a forgalomterhelés és a környezetszennyezés csökkentését, a csillapított forgalmú városrész növelést helyi identitás erősítését a város karakterének feltárásával és fejlesztésével és a közterületek mint a városi élet fő helyszíneinek emberközpontú fejlesztésével. Az új funkciók befogadásához és a belső fejlődés területi igényeinek kielégítéséhez: elsősorban a belterület tartalékait és a kisvárosi léptéket megtartó intenzitásnövekedésben rejlő tartalékokat, másodsorban (illetőleg indokolt esetben) a belterülethez közvetlenül csatlakozó területek tartalékait kell kihasználni. A kunhegyesi imázs és identitás a karakteres elemek hangsúlyozásával és újabb elemek létrehozásával erősíthető. Egy helyi és városkörnyéki karaktertérkép segítségével meghatározhatók azok az elemek, amelyek leginkább hozzájárulnak ehhez a folyamathoz. A városszerkezetben a közterek és a zöldterületek ilyen elemnek tekinthetők, amelyek fejlesztése a változatosabb, kellemesebb városi életet szolgálják. A közterületek humanizálása és állapotuk javítása a városközpont köztereinek tudatos bővítését, minőségének emelését és élettel telítését jelenti (pl. hagyományos kiskereskedelem fejlesztése). A közterületek mellett a gazdasági és közfunkciókat betöltő épületállomány ütemezett megújítása is elengedhetetlen. Ezen a területen a város hatásköre elsődlegesen a saját tulajdonában lévő ingatlanok rekonstrukciójára terjed ki. A cél az, hogy a fizikai jellegű felújítások hozzájáruljanak az adott épület és az érintett városrész funkcióinak megerősítéséhez és bővítéséhez. A város kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében fontos, hogy az egymást zavaró funkciók (pl. iparterület és lakóövezet) térben elkülönüljenek egymástól. Ennek érdekében a iparterületek további fejlesztéseit elsősorban a meglévő gazdasági sűrűsödésekhez kapcsolódóan célszerű megvalósítani (C városrész). A lakóterületek esetében az intenzívebb, de túlzsúfoltságot nem eredményező hasznosításra kell hangsúlyt fektetni, ezáltal biztosítva a fejlesztések és a (köz)szolgáltatások hatékonyságát, a településrészi városközpontok kialakítását, a negatív közlekedési hatások minimalizálását, valamint a zöldfelületek visszaszorulásának megállítását. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 119

120 A fejlesztések hatására a városi élet színvonala nő, a helyi lakosság identitása erősödik. A jelenleg alulhasznált területek intenzívebb hasznosítása hozzájárul ahhoz, hogy a város megfelelő szinten tudja tartani térbeli terjeszkedést. A megújult közösségi tereknek, valamint a bővülő és javuló szolgáltatásoknak köszönhetően a város népességmegtartó ereje nő. KC6 A természeti és környezeti állapot javítása A környezeti állapotának hosszú távú javítása és a környezetterhelések csökkentése során az alábbi kiemelt feladatok rajzolódnak ki: A táj védelme és ökológiai stabilitásának erősítése: a tájrendezés a természeti adottságoknak megfelelően kialakított és revitalizált ökológiai hálózattal, az erős regenerálódó képességű, magas biológiai aktivitásértékű erdők, valamint az extenzív hasznosítású mezőgazdasági területek növelésével és tudatos elrendezésével erősíti a táj eredeti karakterét, növeli ökológiai potenciálját. Kunhegyes és térsége sérülékeny földtani adottságú terület. Éppen ezért el kell végeztetni a lakossági veszélyes hulladék begyűjtésének megszervezését, a komposztáló telep kialakítását a mezőgazdasági telepeken, a lakótelkeken is szorgalmazni kell a komposztálást. Az illegális bányagödröket meg kell szüntetni, rekultiválni és beerdősíteni. A védett természeti területek megőrzése és a természeti területek fogyásának megállítása: nemcsak a jelenleg oltalom alatt álló területek biológiai értékeinek megőrzésére kell hangsúlyt fektetni, hanem a jogi védelmet nem élvező ún. természeti területek fenntartására is megvizsgálva a további védelemre érdemes területek és egyedi botanikai értékek körét. A zöldfelületek rekultiválása és rendszerbe szervezése: a zöldfelületi hálózat elemei nemcsak a környezeti állapot javításához és a város ökológiai stabilitásához járulnak hozzá, hanem fontos közösségi térként is funkcionálnak. Meg kell oldani, hogy ökológiai folyosóként funkcionáló erdősávokkal az összeköttetést az egyedi zöldszigetként funkcionáló parkok között. Felszíni vizek védelme és környezetük megújítása: egyrészt a nagyobb vízfelületek hozzájárulnak a komfortérzet növeléséhez és a városi klíma javításához, másrészt a vízfolyások rehabilitációjával az ökológiai hálózat is bővíthető. Csökkenteni kell a mezőgazdasági üzemek, illetve a gyógyfürdő részéről a Kakat-ér és a Nagykunsági Főcsatorna használatát, oda kell figyelni a bevezetett szennyvíz tisztítására. A káros környezeti hatások megelőzése és csökkentése: a város hatásköre különböző mértékben terjed ki a lakossági, az ipari és a közlekedési Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 120

121 kibocsátások csökkentésére, valamint a környezettudatos szemléletmód terjesztésére. Az alternatív energiaforrások hasznosításával csökken az energetikai emisszió. A település területén fokozni kell a lakossági gáztüzelés felhasználását a lakossági hulladék égetés helyett a komposztálás fontosságának elősegítését, bűzhatás megszűntetését: az állattartó telepek szennyvízkezelésének korszerűsítését, a közlekedés okozta légszennyezés csökkentésére kiemelt külterületi utak kijelölése a mezőgazdasági gépek közlekedésére, valamint utak melletti többszintes (aljnövényzet, cserje, fasor) zöldfelületek létesítését a gondozás megszervezésével együtt. A közlekedési rendszer ésszerűsítésével és a közösségi közlekedés fejlesztésével mérséklődik a közlekedési eredetű levegő- és zajszennyezés. A jelentősebb levegőszennyező pontforrásoknál technológiai korszerűsítéssel, vagy a kapacitások optimális szabályozásával kell elérni a környezetvédelmi határértékeket. A város területén zajterhelés az ipari tevékenységből és a közúti közlekedésből keletkezik. A védelem eszköze a védőtávolságok megállapítása és az út menti zöldsávok és több szinten telepített zöldfelületek kialakítása, fejlesztése. A közüzemi csapadék- és szennyvízhálózattal való lefedettség növelésével csökkenthető a talaj és a vizek szennyezése. Kunhegyes a Tisza tavi térség regionális hulladéklerakójának gyűjtőkörzetéhez tartozik. A településen megoldott a szilárd kommunális hulladék elhelyezése. A szelektív hulladékgyűjtés a regionális gyűjtési rendszer bevezetésével valósítható meg. A szeméttelep műszaki védelemmel nem rendelkezik, talajvízészlelő kutak nincsenek. A veszélyes hulladék elszállítása nincs megszervezve. A mezőgazdasági telepeken szorgalmazni kell a komposztáló telep kialakítását, és a lakosság körében a lakótelkeken komposztálók létesítését. Elképzelések között szerepel a zöld és inert hulladék elhelyezésének megoldása, valamint az illegális hulladéklerakók megszűntetése. Környezet-egészségügyi feladat az ivóvízminőség javítása és a földterület allergén gyomoktól való mentesítése. A környezeti nevelési program hozzájárul a környezettudatosság növeléséhez. A fejlesztések hatására csökkennek a környezeti ártalmak, javul a talaj, a levegő és a víz minősége, növekszik a jóléti-rekreációs célra hasznosított víz- és zöldfelületek aránya, összességében pedig javul a lakosság életminősége. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 121

122 KC7 Korszerű, a gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás fejlesztés A humánerőforrás általános fejlesztése a Kunhegyesen és térségében élő lakosság helyzetére közvetlen hatást gyakorol, és a gazdaságilag-társadalmilag fenntartható fejlődés egyik alapfeltételét is jelenti. A város versenyképességének átfogó erősítése a tényleges és potenciális munkaerő képzettségi színvonalának és rugalmasságának jelentős emelése nélkül elképzelhetetlen. Ehhez a képzési-oktatási rendszer egyes szintjein különböző fejlesztések szükségesek: A közoktatás színvonala Kunhegyesen általánosságban jónak értékelhető, elsősorban az intézmények infrastrukturális felszereltsége esetében. Néhány speciális területen (pl. számítástechnikai és idegen nyelvi oktatás) indokolt a fejlesztés. A településen működik a Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium. A gimnáziumi képzés keretében fontos a minőség differenciált lehetőségeket és speciális szakmai elképzeléseket is figyelembe vevő további javítása. A szakképzés terén fel kell gyorsítani a munkaerő-piaci igényekre alapuló kínálatbővítést, annak érdekében, hogy csökkenjen a pályakezdő állástalanok aránya, valamint hogy mérséklődjön a képzési kínálat és a munkaerő-kereslet közötti szakadék. A városban kihelyezett felsőoktatási intézmény nem működik, ezen célszerű lenne változtatni, hogy növelje a város az iskolázottság mértékét, valamint az ide betelepülni vágyó vállalkozásoknak könnyebb legyen a szakemberek toborzása. Mindezek figyelembevételével a gazdaság munkaerő-szükségletének kielégítése, a munkanélküliség visszaszorítása, a külső befektetők letelepítése, a kis- és középvállalkozói szektor megerősítése az oktatás, valamint az át- és továbbképzések rendszerének összehangolt fejlesztése nélkül nem érhető el. Kunhegyes gazdasági szerkezetében a bekövetkezett és a várhatóan bekövetkező változások, a külső gazdasági körülmények, a változó technológiák új képzettségeket és képességeket, valamint oktatási, intézményi és infrastrukturális fejlesztéseket követelnek. A fejlesztések eredményeként korszerű tudásbázissal rendelkező, szakképzett és minőségi munkaerő-piaci potenciál jön létre, amely elősegíti a gazdaság fejlődését és a munkanélküliség hatékonyabb kezelését KC8 A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása Ahhoz, hogy Kunhegyes erősítse térségbeli szerepét, valamint növelje népességmegtartó képességét a kulturális és szabadidős kínálat minőségi és Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 122

123 mennyiségi fejlődését eredményező tevékenységeket, infrastrukturális és egyéb fejlesztéseket kell végrehajtania: helyi szellemi és tárgyi értékek fizikai védelme és ahol lehetséges, funkcionális megújítása, helyi védettségű műemlékek védelme, a témában kiadványok szerkesztése, hagyományőrzés és ápolás, a városi hagyományőrző rendezvények színvonalának javítása (Majális, Mihály Napi Sokadalom, Fogathajtó verseny, Jászkun Citeratalálkozó, Pünkösdi néptánc fesztivál, Kistérségi összművészeti fesztivál stb.) és új rendezvények szervezése, a helyi közművelődési intézmények fejlesztése (VMK, Könyvtár, Múzeum), térségi (akár nemzetközi) és helyi érdeklődésre egyaránt számot rendezvények szervezése, a kulturális és kézműves hagyományok felelevenítése, népi iparművészethez kapcsolódó országos vonzású művésztelepek és alkotótáborok létrehozása. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a civil szervezetekkel, az egyházakkal és a kulturális területen vállalkozóként fellépő magán- és jogi személyekkel való együttműködésre. Szükséges a sportolási és egyéb szabadidős szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása és a kínálat bővítése. Önmagában a fenti tevékenységek folytatása azonban nem elegendő, hiszen a lakosság aktív részvételéhez és a kulturális turizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen a város és a kistérség szellemi és művészeti értékeinek közismertté és elismertté tétele, a programkínálat időbeli tervezése és összehangolása, továbbá a szolgáltatások illeszkedése a célcsoport elvárásaihoz és szükségleteihez. A program eredményeként tovább javul a város arculata, színesebbé válik a programkínálat, gyakoribbá válnak a civil önszerveződések és az alulról jövő kezdeményezések. Erősödik a pozitív értelemben vett lokálpatriotizmus, ami összességében nemcsak a helyi lakosság számára jelenti az életminőség emelkedését, hanem hozzájárul a turisztikai vonzerő növekedéséhez is. KC9 A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése A lakosság jobb egészségi állapotának elérésében kiemelt jelentőséggel bírnak a preventív tevékenységek, vagyis a szűrések, az egészséges életmód és táplálkozás terjesztése, valamint a lelki egészségvédelem különös tekintettel a szív- és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában. Mivel a környezeti Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 123

124 ártalmak jelentős szerepet játszanak a lakosság egészségi állapotának alakulásában, fontos a környezet-egészségügy és a megelőzés kapcsolatának erősítése. Az egészségügyi felvilágosító, nevelő tevékenység beépülése a közoktatási programokba számottevően hozzájárulhat a lakosság egészségtudatosságának erősödéséhez. Az egészségügyi ellátó rendszer hatékonyságának növelése, minőségének javítása érdekében fontos az városi egészségügy infrastrukturális ellátottságának modernizálása, bővítése, egyes szakterületeken a gép- és műszerpark fejlesztése, valamint a kapacitások bővítése. A cél elérése érdekében szükséges az alapellátás és a szakellátás közötti kapcsolatok erősítése, már meglévő szakorvosi ellátások (tüdőgyógyászat, onkológia, nőgyógyászat) mellé újak kialakítása (szemészet, belgyógyászat), lakossági monitoring kiépítése, továbbá minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, ami elősegíti a színvonalas, betegközpontú és transzparens egészségügyi ellátás kialakulását. KC10 A szociális biztonság megteremtése, és az esélyegyenlőség biztosítása Kunhegyesen a szociális szféra a magyarországi helyzetnek megfelelően defenzív helyzetben van, a kezelendő problémák mennyiségéhez és minőségéhez viszonyítva aránytalanul kevés forrás áll rendelkezésre, ami megmutatkozik a szolgáltatások színvonalában és a szolgáltatást igénybevevők körében egyaránt. Az önkormányzat szociális ellátási és gyermekvédelmi rendszere többirányú. A hatósági feladatokat a hivatal Igazgatási Osztálya látja el. A szociális ellátások rendszerét, az igénybe vehető támogatások körét a önkormányzati rendelet szabályozza, mely rászorultsági alapon állapít meg ellátásokat. Vannak pénzbeli és természetbeni szociális ellátások. Az intézményhálózat a feladatok ellátásához megfelelően kiépített. A városban van bölcsőde (nem kötelező feladat), óvoda, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, mely magába foglalja a Gondozási Központot is. Az utóbbi kettőt a Kistérség működteti. Megszervezésre került a helyettes szülői hálózat is, melynek jövőbeni működtetése a jelzőrendszeres házi segítségnyújtáshoz hasonlóan kistérségi formában is elképzelhető. Kiemelt jelentőségű feladatok a jövőben: Szociális ellátások kistérségi ellátásának megszervezése a hatékonyabb és gazdaságosabb működtetés érdekében. Rászorulók célzott támogatása, szociális gondoskodás fejlesztése. Az igénybevevők körében erősíteni kell az egyéni felelősségérzetet. A segélyezés helyett az állandó jövedelemhez jutás lehetőségét kell Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 124

125 megteremteni a lehetőségekhez közmunka, közhasznú foglalkoztatás mérten. Bentlakásos idősotthonok bővítése Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem. A nyári szünet idejére is megteremteni a csellengő gyermekek szabadidős programját, pályázati források bevonásával. A roma lakosság integrációja közösségfejlesztő és kulturális programokkal. A cigány lakosság lakóhely rehabilitációja, valamint közösségfejlesztés kulturális programokkal amiben részt vesz a VMK is, ezáltal megszűnhet a célcsoport elszigetelődése A lakásszektor szociális feszültségeinek kezelése: a szociális bérlakás szektort fejlesztése azoknak a rászorulóknak, akik lakhatásukat más módon nem képesek megoldani, hátralékok összegének csökkentése, az egyéni esetkezelés kiterjesztése, a szegénytelepek kialakulásának és a létező szegregátumok növekedésének megakadályozása, hosszútávon az érintett városrészek infrastrukturális problémáinak megszüntetése. Mindennek eredményeként nagyobb mértékben megvalósul mind az alap-, mind a szakellátások esetében a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés, azonosíthatóvá és elérhetővé válik a legrászorultabb, legveszélyeztetettebb társadalmi réteg, előtérbe kerül a saját környezetben történő gondozás, összességében pedig mérsékelhető a társadalmi kirekesztődés kockázata Városrészekhez kapcsolódó célok A 2-3 éves helyenként hosszabb időtartamra szóló városrészi szintű célok meghatározása az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetfeltárása, valamint az azokra épülő SWOT-elemzések alapján történt meg. A folyamat során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további fejlesztésekre, esetlegesen visszafejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. Összességében az alábbi megállapítások tehetők: A város teljes területén szükség van közszolgáltatási, közlekedési, valamint zöldfelületi, környezeti jellegű fejlesztésekre, amelyek volumene, hatóköre és célcsoportja értelemszerűen városrészenként különböző (pl. más-más típusú közszolgáltatási fejlesztésekre van szükség a belváros, a lakóövezet és gazdasági övezet esetében). Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 125

126 Bizonyos típusú fejlesztésekre csak a belvárosban van szükség (pl. városközponti és közigazgatási funkciók megerősítése). A turisztikai, rekreációs funkció bővítése a turisztikai zónára, illetve a belvárosi övezetre koncentrálódik, hiszen itt találhatók meg azok a környezeti és infrastrukturális adottságok, amelyek ezen funkciók fejlesztéséhez szükségesek. A városias és falusias jellegű városrészben a cél a meglévő, homogén karakter fenntartása úgy, hogy a domináns lakófunkciót egyrészt infrastrukturális fejlesztésekkel kell erősíteni, másrészt szolgáltatási, kereskedelmi funkciókkal kell kiegészíteni. Kereskedelmi és szolgáltatási fejlesztéseket egyfelől a városközpontban, másfelől a lakóövezetekben szükséges végrehajtani, úgy hogy a kényszerű városon belüli mobilitást csökkenjen. Az ipari övezet esetében eltérő fejlesztésekkel érhetők el a kívánt gazdasági hatások a barnamezős területek és egy létesítendő zöldmezős ipari park esetében. Az előbbieknél a cél a kármentesítés, a rehabilitáció és/vagy az intenzívebb hasznosítás, míg egy kialakítandó ipari park/terület jelentős befektetés ösztönzési célterületté válik és a meglévő a lakóövezetben működő vállalkozások telephely problémáit is megoldja. A jó termőtalaj adottságokkal rendelkező külterületeken szükség van a mezőgazdasági funkció erősítésére, leginkább az agrárvárosrész területén. A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a belvárosban és a lakóövezetben a közparkok és a Kakat-ér partjának megújításával valósítható meg, míg a külterületeken az extenzív mezőgazdasági területek kiterjesztése és az erdősítés jelent megoldást. Mindezek a megállapítások a városrészi célok hátterét és kontextusát alkotják, ami hozzájárul ahhoz, hogy a városrészek közötti különbségek a konzisztens célok megfogalmazásával és megvalósításával csökkenjenek. VRC1 A turizmus és a kereskedelem fejlesztése, a köz- és közösségi funkciók minőségének javítása a belváros kiterjesztésével A városközponti területek megújításával és kiterjedésével egy egységes arculatú, sajátos szerkezetű, élénk, modern és kereskedelmi, gazdasági és közszolgáltatási szempontból funkcionálisan megerősödött városmag kialakítása annak érdekében, hogy a város lakossága, valamint a városba érkező Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 126

127 munkavállalók és turisták mint a fejlesztés elsődleges célcsoportjai újra felfedezzék és használják a belvárosi területeket. Mindehhez többek között a 34-es út szabályozásával bővíteni kell csillapított forgalmú zónát, új parkolóhelyek kialakításával rendezni kell a közintézmények és a városközpont parkolási rendjét turizmust támogató hangulatos városmag és minőségi épített környezetet kell létrehozni, meg kell teremteni a kiskereskedelmi, szolgáltató egységek és vendéglátóhelyek színvonalas és változatos kínálatát; a meglévő közösségi tereket és zöldterületeket vonzóvá és élővé kell tenni. Összességében meg kell oldani, hogy a belváros népességszáma a csökkenő tendenciát megfordítsa és az itt lakó népesség iskolázottsága és gazdasági aktivitása növekedjen. A kereskedelmi és szolgáltató egységek száma mellett növekedjen a kereskedelmi szálláshelyek száma és a településrészen töltött vendégéjszakák száma. A belvárosban lévő rekreációs és közösségi területek összterületének növekedése. A belvárosban az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés érdekében új parkolókat kialakítani. Forgalomkorlátozással vagy elvezetéssel megoldani az átmenő forgalom csökkentését. A belvárosban megújított, vagy kiépülő új parkolók, kerékpárutak, járdák és közterek hatására a belvárosi intézmények megközelíthetősége és ezáltal a gyorsabb ügyintézés is megvalósul. Ezzel egy élhetőbb, építészeti értékekben gazdag belváros alakul ki, mely funkcionálisan megfelel mind az itt lakó emberek, az ide látogató turisták és itt lévő és betelepülni vágyó vállakozások számára. VRC2 A lakóövezet élhetőségének javítása, a közszolgáltatások, kereskedelem és a közösségi funkciók megerősítése által, a szociális esélyegyenlőség megteremtésével A lakóövezet életminőségének javításának eléréséhez fejleszteni kell a szennyvíz-hálózatot. A belső megközelíthetőség javítása érdekében fejleszteni kell a belterületi út- és kerékpárút hálózatot, a felszíni csapadékvíz elvezető rendszereket. A rehabilitált emellett rekreációs célokat is szolgálhat. Cél a belső használaton kívüli ingatlanok funkcióval ellátása A kereskedelmi, szolgáltató egységek fejlesztése, kínálatának bővítése és a lakosság számára elérhetőbbe tétele, akadálymentesítése. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 127

128 Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a lakó-pihenő funkciót egyes területeken az zavaró gazdasági tevékenység a gazdasági övezetbe települhessen. Meg kell szüntetni az érintett városrészek (Hatház, Völgy stb.) infrastrukturális problémáit, meg kell oldani a létező szegregátumok növekedésének megállítását, azok felszámolása érdekében. A házi-gondozás és a szociális jelzőrendszer kiterjesztése a lakóövezetben élő rászorulók részére. Olyan típusú ökológiai-természeti környezet kialakítása, mely növeli az ott lakók komfortérzetét, valamint vonzóvá teszi zónát az ide költözni vágyók szemében. VRC3 Turisztikai attrakciók fejlesztése, a zónába végrehajtott közlekedési infrastruktúrafejlesztés mellet, a fenntartható és rekreációs funkciójú turisztikai tevékenységek lehetőségének megteremtésével - A gazdasági szerkezet alakításánál, átalakításánál kiemelt figyelmet kell fordítani a város idegenforgalmi kínálatának növelésére, az idegenforgalmi, turisztikai adottságok hasznosítása, az idegenforgalomra épülő kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók kialakítása és a már meglévők erősítése - -A város gyógyvíz kincsére alapozott idegenforgalom fejlesztése, - Szálláshelyek további kialakítása mellett a termálkúthoz kapcsolódó fitness, wellness és gyógyturisztikai szolgáltatás fejlesztése. - A természeti és kulturális védett értékek bevonása a turisztikai látványosságok körébe, a természetjáró turizmus fejlesztése tematikus útvonalak, bemutatóközpontok kialakításával - Összehangolt idegenforgalmi termékcsomag kialakítása a Tiszafüredi Kistérség településeivel A várható fejlesztések hatására a városrész megújult környezetet kap, mely alkalmas lesz a városi lakosság és az ide látogató turisták igényeinek ellátásra, új idegenforgalmi kínálatok megteremtésére. Ezáltal a város szervesebb részét képezi, majd a kistérség turisztikai és rekreációs kínálatának. VRC4 A befektetők számára vonzó környezeti állapot megóvása mellett üzleti infrastruktúra fejlesztés a A cél elérése érdekében fejleszteni kell a jelenlegi gazdasági övezet üzleti infrastruktúra ellátottságát mely magában foglalja egy ipari park/terület létesítésének is, mely jelentős vonzerőt jelent a térségbe betelepülni kívánó mikro-, kis- és középvállalkozások számára. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 128

129 A városban rendelkezésre álló barna- és zöldmezős ipari területek hasznosítása, az ide betelepülő vállalkozások koncentrálása, mely mind logisztikai (s ezáltal költséghatékonysági), mind pedig környezetvédelmi szempontból fontos. A településre a potenciális beszállítói kör figyelembe vételével olyan vállalkozások letelepítése, melyek tevékenysége kapcsolódik a város gazdasági szerkezetéhez. A városrészi célok indikátorai Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 129

130 Városrészi cél Mutató neve Mérték egység Minimálisan elvárt célérték Célérték elérésének időpontja Mutató forrása VRC1 Fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma db Kedvezményezett jelentései VRC1 VRC3 VRC3 Fejlesztéssel létrejövő épület, épületrész nagysága m Megnövekedett zöldfelületek nagysága m Támogatásból felújított tárgyi, építészeti műemléki értékek száma db Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései VRC3 VRC3 VRC2 Fejlesztéssel létrejövő új parkolókhelyek száma db Fejlesztéssel létrejövő kerékpárút hossza m Kereskedelmi gységek számának növekedése db VRC2 Komfortos ingatlanok száma %pont Megnövekedett zöldfelületek VRC2 nagysága m VRC3 VRC3 Megnövekedett zöldfelületek nagysága m Fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma db VRC3 Vendégéjszakák száma db VRC4 Forrás: Saját szerkesztés Betelepült mikro-, kis- és középvállalkozások száma db Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 130

131 12. táblázat Kunhegyes városrészeinek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói Funkciók Ipari, logisztikai Kereskedelmi Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Közlekedési, távközlési Közösségi Humán szolgáltatási Lakó Turisztikairekreációs Közigazgatási Közszolgáltatási Városközponti A - Belváros B - Városias C - Agrár D - Falusias E - Turisztikai F - Ipari Jelmagyarázat: Fejlesztendő funkció Háttérbe szorítandó funkció (Forrás: Saját szerkesztés) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 131

132 6. A stratégia koherenciája, konzisztenciája 6.1. Illeszkedés a város terület és településfejlesztési dokumentumaihoz, a településrendezési tervhez Kunhegyes Város Településrendezési Tervének alátámasztó munkarészét 2005-ben, akárcsak a Helyi építési szabályzatot, Kunhegyes Befektetésösztönzési Stratégiáját 2009-ben fogadta el a város. A város településfejlesztési koncepcióját elavultsága miatt, csak részletekben tudtuk figyelembe venni. Az elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia megfelelő alapot és szakmai segítséget tud biztosítani a jövőben elkészülő Településfejlsztési koncepció elkészítéséhez vagy a régebbi koncepció aktualizálásához. Ezen városi fejlesztési dokumentumok mellett, figyelembe vettük a kistérségi és megyei programokat is. Az alkalmazott módszertan szerint - mely egybe esik a városvezetés iránymutatásával - a már elkészült és hatályban lévő stratégiai, tervezési dokumentumokat maximális figyelembe vételével, az azokban foglaltakat felhasználásával, integrálásával kell Kunhegyes fejlődésének közép és hosszú távú irányt megszabni. Vagyis az nem lehet cél, hogy egy teljesen új tartalommal bíró fejlesztési stratégia szülessen. A tervezési folyamat célja az, hogy a meglévő koncepciókra, tervekre, célkitűzésekre építve szakmailag megalapozott, perspektivikus és egyben a támogatási feltételeknek megfelelő Integrált Városfejlesztési Stratégia készüljön. Ennek érdekében a településrendezési tervre és a Befektetésösztönzési stratégiára elsősorban a következő tartalmi elemek kidolgozásánál építettünk: A város helyzetelemzéséhez, különösen a tendenciák bemutatásához nyújtott segítséget a településrendezési terv tanulmánya. A városrészek funkcióinak beazonosítása a településrendezési terv részletes elemzéseire, valamint a szabályozási tervlapokra épült. A szükséges funkciók megerősítésének meghatározásánál (pl. városi, közösségi funkciók erősítése,) kiemelt figyelmet fordítottunk a javasolt településszerkezeti, terület-felhasználási módosításokra. A rendezési terv beazonosított olyan lakó-, illetve gazdasági területeket, ahol középtávon elengedhetetlen a városrehabilitáció. Ennek segítségével került sor a fejlesztési akcióterületek indikatív kijelölésére. A városrészi/akcióterületi problémák és fejlesztési szükségletek feltárásához a dokumentumok szintén jelentős inputokkal szolgáltak. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 132

133 A város jövőképének és stratégiai célrendszerének megalkotásánál elsősorban a befektetésösztönzési stratégiában definiált célokra építettünk. Az integrált városfejlesztési stratégia egy átfogó alapcél keretében fogalmazza meg a célokat, kibővítve azt a fenntarthatóság céljával. A hagyományokban, értékekben bővelkedő gazdasági-kulturális és táji örökség által kínált lehetőségek kihasználására, valamint a település sajátos előnyeire épített közös cselekvések Kunhegyes térségi szerepének erősítése céljából. A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával három stratégiai cél került kijelölésre: Kunhegyes mikrotérségi szerepének erősítése, településközi kapcsolatainak élénkítése. A helyi gazdasági hagyományokra és adottságokra, valamint a kulturális és táji örökségre alapozó, rugalmas és versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása. Élhető város megteremtése a helyi közösségek szerepének növelésével és fenntartható településfejlesztési akciókkal. Egyes fejezetek esetében túlléptünk a korábbi dokumentumok tartalmán más szakmai szempontokat és módszertani eszközöket is alkalmazva részben a városrehabilitációs kézikönyv hatására. Ennek legjobb példája a város térségi szerepkörének, vonzáskörzetének meghatározása és jellemzése, amelynél nemcsak a hagyományosnak tekinthető közlekedés-földrajzi elemzésekre került sor, hanem kiemelt figyelmet fordítottunk a funkciók hatókörének feltárására is. Városi és városrészi szinten a legújabb gazdasági, társadalmi és szerkezeti folyamatok felvázolása statisztikai adatok feldolgozásával, primer kutatással (szakértői interjúk, lakossági kérdőívek, csoportos alkotótechnikák) és helyszíni bejárással történt. Mindennek eredményeként az Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalma teljes mértékben összhangban van a településfejlesztési dokumentumokkal és a városrendezési tervvel. A jövőre nézve pedig alkalmas lesz az új településfejlesztési koncepció magas színvonalú megalkotásához Környezeti hatások kompenzálása A városfejlesztési stratégiájának egyik kiemelt célja a városban élők életminőségének, jólétének rövid és hosszútávon történő javítása. A természeti Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 133

134 és az épített környezet az életminőség meghatározó eleme, ezért a környezeti szempontok figyelembevétele alapvető mind a fejlesztési célok és irányok kijelölésénél, mind az azok megvalósítását biztosító tevékenységek esetében. Az egyes fejlesztések környezeti hatásaikon keresztül rövidtávon is befolyással lehetnek életminőségünkre (pl. autómentes belvárosi környezet, veszélyes anyagokat kibocsátó üzem), hosszabb távon pedig a környezeti elemek minősége lehetőségeket teremthet vagy gátat szabhat a jólét növekedésének. A stratégia szintjén ezért meg kell fogalmazni a környezet állapotára (általában annak megtartására, vagy javítására) vonatkozó célokat, és számba kell venni a stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez alkalmazandó eszközök, beavatkozások környezetre gyakorolt vélelmezett hatásait, de nem tekinthetünk el a környezetre gyakorolt külső, vagyis a stratégia keretein belül nem, vagy csak áttételesen befolyásolható hatásoktól sem. Kunhegyes integrált városfejlesztési stratégiája célul tűzi ki a természeti és épített környezet minőségének fenntartását és javítását. A stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez vezető beavatkozások esetében figyelembe kell venni azok környezeti hatásait, és úgy kell megvalósítani, hogy azok a lehető legkisebb környezeti károkkal járjanak. A környezeti minőség elkerülhetetlen romlását okozó, negatív környezeti hatások kompenzálására a város évente felülvizsgált környezetvédelmi cselekvési tervében kell aktív eszközöket, tevékenységeket kidolgozni, és azokhoz forrásokat rendelni. A városfejlesztési stratégiának ki kell terjednie a külső tényezők, folyamatok által generált negatív környezeti hatások csökkentésére, kompenzálására, ezért a környezetvédelmi cselekvési tervnek ennek elérését célzó beavatkozásokat is tartalmaznia kell, azok megvalósításához szükséges eszközökkel és forrásokkal. A külső folyamatok, tényezők egyaránt okoznak pozitív és negatív környezeti hatásokat a város és környezete számára. A negatív hatások csökkentésére az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: Fontos a városi klímát javító zöldterületek fenntartása, a tudatos fásítás a forgalom által erőteljesen érintett területeken, továbbá a folyamatos erdősítés a városban és környezetében. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 134

135 Amennyiben a zöldterületek fenntartásához szükséges, öntözőberendezéseket kell telepíteni. A környező településekről a Kunhegyes felé, illetve a Kunhegyesről a környező településekre irányuló átmenő forgalmat ki kell vezetni a város belső területeiről, vagy a belvárosban csillapítani szükséges. A közúti közlekedés okozta zajterhelés csökkentésére zajfogó védelmi rendszereket kell építeni, telepíteni. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 135

136 7. Fejlesztési akcióterületek kijelölése a ig terjedő időszakra Kunhegyes városfejlesztési tevéknységei során arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét mozgósítani tudja. A város fejlődésének kölünböző szakasziban azonban az is kiemelten fontos, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városon belüli területi különbségek csökkenjenek. Mindezek mellett a konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térben fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a valódi, hatásosság érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. Fontos megemlíteni: a városrehabilitációs akcióterületek kijelölése nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek (átfogó) fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei és pályázatai, valamint a magánszféra beruházásai Kunhegyes teljes területén megjelenhetnek. A fejlesztési akcióterületek kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: az akcióterületek teljesítsék legalább a minimálisan előírt követelményeket a szociális mutatók, illetve az ellátandó funkciók tekintetében; az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; az akcióterületek megjelenésében minél homogénebb, térben pedig koncentrált legyen; funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és - bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak (illetve megfeleljenek a Városfejlesztési kézikönyv és a KSH kritériumainak); a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke mobilizálásával. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 136

137 7.1. Fejlesztési akcióterületek A fenti alapelveknek megfelelően Kunhegyesen a következő fejlesztési akcióterületeket határoltuk le a közötti időszakra annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források nem elegendők: IV. Belvárosi funkcióbővítő akcióterület V. Ipari funkciót erősítő akcióterület VI. Turisztikai és rekreációs funkciót erősítő akcióterület Forrás. Saját szerkesztés Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 137

138 Belvárosi funkcióbővítő akcióterület Prioritását tekintve a legfontosabb és a legnagyobb volumenű fejlesztések a belvárosi akcióterületen valósíthatók meg, amely városközpontot és az ahhoz szervesen kapcsolódó kereskedelmi-szolgáltató területeket érinti, és magába foglalja az ökológiai folyosó egyes területeit is. A tervezett tevékenységek várhatóan jelentős mennyiségű magántőkét mobilizálnak. 46. ábra Belváros felülnézetben (Forrás: Kunhegyes város önkormányzata) A projekt keretében tervezett komplex tevékenységek többnyire épületek építését, illetve felújítását és környezetük rendbetételét, valamint új közterek, közparkok kialakítását célozzák. A köztérrekonstrukciók hatására megmarad és megerősödik Kunhegyes mezőváros jellege, a városközpont közösségi funkciója kiteljesedik. Mindezek a pozitív esztétikai és városképi hatások mellett jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a belváros kereskedelmi és szolgáltató funkciói megerősödjenek, továbbá, hogy a városrész közlekedése biztonságosabbá váljon, csökkenjenek a környezeti ártalmak. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 138

139 13. táblázat Az akcióterületen tervezett, belvárosi funkciót erősítő fejlesztések Finanszírozás forrása Fejlesztendő funkciók Lehetséges projekt-elemek Költségek ÉAOP Közösségi Városi Művelődési Központ felújítása Funkcióbővítő, integrált Gazdasági Piactér átépítése település fejlesztésék támogatása keretében Gazdasági Piac ingatlanán parkolók kialakítása Városi Pihenő park kialakítása szökőkúttal és a hozzá tartozó gépészeti elemekkel Városi Városi Városi Városi Városi Közösségi Közösségi Soft projekt Járdák, kerékpárutak kialakítása Közlekedésépítés, szabályozás Parkolók kialakítása a Kálvin úton Közpark kialakítása. Szökőkút szobrászati alkotásának költsége Református Templom homlokzati felújítása Római Katolikus Templom homlokzati felújítása Közösségépítést szolgáló rendezvények Összes Az akció területen egyéb forrásból megvalósuló projektek Gazdasági Gazdasági Szolgáltatóház kialakítása Turisztikai szálláshely létesítés Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 139

140 Közszféra Városháza átalakítása és bővítése Összes Közszféra Intézményi épületek felújítása, (Forrás: Saját szerkesztés) korszerűsítése Ipari funkciót erősítő akcióterület Városi Városi Közszféra Jelzőlámpák kihelyezése, új zebrák létesítése Intelligens városjelző és figyelőrendszerek kialakítása E-közigazgatás kialakítása A cél elérése érdekében fejleszteni kell a jelenlegi gazdasági övezet üzleti infrastruktúra ellátottságát, mely magában foglalja egy ipari park/terület létesítését is, jelentős vonzerőt jelent a térségbe betelepülni kívánó mikro-, kisés középvállalkozások számára A projekt keretein belül az ipari terület telekhatárán belül termelő infrastruktúra (pl. gáz-, elektromos szolgáltatás, ivóvíz- és szennyvízhálózat, kommunikációs hálózat, utak és csapadékelvezető rendszerek) építése valósul meg. A fejlett üzleti szolgáltatások biztosítása érdekében sor kerül az ipari terület/park által nyújtott szolgáltatások biztosításához szükséges épületek és építmények bővítése, korszerűsítése, valamint eszközök beszerzése is A kitűzött célok elérése érdekében indikatívan a következő önkormányzati és egyébszervezetek által megvalósítandó projektek és beavatkozási területek azonosíthatók a városrész tekintetében: Üzleti-infrastruktúra fejlesztés Meglévő telep(ek) rehabilitációja funkcióváltással Zöldmezős Ipari park/terület kialakítása Megközelíthetőség javítása Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 140

141 14. táblázat Az akcióterületen tervezett, ipari funkciót erősítő fejlesztések Finanszírozás forrása Fejlesztendő funkciók Lehetséges projektelemek Összesen (Ft) Pályázat városi Ipari területek rendezése Befektetők bevonásával gazdasági Munkahelyteremtő beruházások Önkormányzati forrás gazdasági Nagy bevásárló központok betelepülésének támogatása Pályázat gazdasági Megújuló energiahasznosítás-energiapark Összesen Forrás: saját szerkesztés A végrehajtott fejlesztésekkel kialakulna egy olyan környezettudatos vállalkozói - gazdaági övezet, ahol a beruházni vágyó külföldi és belföldi vállalkozások szívesen fektetnék be tőkéjüket. A város megfelelő vonalas infrastruktúrával és olcsó, képzett humánerőforrással rendelkezik. Ezáltal nemcsak a város iparűzési adóból származó bevétele növekedne, hanem a munkanélküliség csökkenésével, kevesebb lenne a munkanélküliek segélyezésére folyósított összeg is, valamint növekedne a település lakosainak vásárlóereje Turisztikai és rekreációs funkciót erősítő akcióterület A terület a város keleti részén található zöldterületek, tavak, illetve az ezzel szomszédos be nem épült, illetve szántóként hasznosított területek. Az akcióterület rekreációs jellegű területnek, strandnak, illetve az ahhoz kapcsolódó szabadidősport és turisztikai fejlesztéseknek ad lehetőséget. A terület előnye a központhoz közeli elhelyezkedés, a jó megközelíthetőség. A területen megvalósuló fejlesztésekkel nő a városi ellátottság illetve szélesedik a turisztikai paletta. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 141

142 47. ábra Potenciális rekreációs terület képe Forrás. Kunhegyes város önkormányzata Az elérhetőség és a közlekedési infrastruktúra javításával emelkedhet a városba látogató turisták száma, valamint a jobb szolgáltatásokkal inkább a minőségi turizmus felé közeledés a mennyiségi ellenében. - Szálláshelyek kialakítása (kemping, munkásőrbázis szálló átalakítása) - Közlekedési infrastruktúra fejlesztése (kerékpárút) - Strandfejlesztés (szabad téri színpad) - Közterületi zöldfelületek megújítása, közterületi fásítás - Horgásztó kialakítása - Szabadidő- és Sportpályák létesítése 15. táblázat Az akcióterületen tervezett turisztikai fejlesztések Finanszírozás forrása Fejlesztendő funkciók Lehetséges projektelemek Összesen (Ft) Több medence - fedett nagy, félig fedett, tanmedence - építése strandfürdő területén, gazdasági parkolóhely kialakítása Pályázat Befektető bevonásával gazdasági Kemping létesítése a strandfürdő mellett Pályázat gazdasági Volt Munkásőrbázis felújítása, szállóvá alakítása Pályázat városi Turisztikai nevezetességeket összekötő kerékpárút Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 142

143 Önkormányzat közösségi Fiataloknak sportolási lehetőség Pályázat gazdasági Műfüves futballpálya-világítással Befektető bevonásával gazdasági Fiataloknak szórakozási lehetőség Önkormányzat közösségi Zöldterületek megújítása Önkormányzat soft Helyi értékek, termékek népszerűsítése Befektető bevonásával gazdasági Horgásztó létesítése Összesen Forrás: saját szerkesztés Ezek a fejlesztések növelnék a városrész turisztikai értékét, és a kistérségben betöltött szerepét. Cél az, hogy növekedjen a településen eltöltött vendégéjszakák száma, ezáltal növekedne a településen az idegenforgalmi adóból származó bevételek. A turisztikai-és rekreációs övezet természeti környezetének megújulásával létrejönne egy kikapcsolódásra alkalmas övezet, ahova a város egyéb övezeteiből is szívesen jönnének az emberek. Emellett megalapozni az aktív öko- és természetjáró turizmus lehetőségét Az akcióterületi fejlesztések prioritási sorrendje és ütemezése A kijelölt 3 akcióterület jellemzőit megvizsgálva a következő szempontok alapján egy rangsort szükségszerű meghatározni: indokoltság, szükségesség: - a fejlesztések által érintett lakosság száma és szociális helyzete, - az akcióterületi fejlesztések időszerűsége, - a fejlesztések lakosság általi elfogadottsága és támogatottsága, hatások: - az akcióterületi fejlesztések hatása a város egészére, - az akcióterület jelentősége a város lakófunkciójára nézve, - az akcióterületi fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, finanszírozás és fenntarthatóság: - a támogatási források megszerzésének lehetősége és esélye, - a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő nagysága, - a bevonható magánforrások mértéke, - a létrehozott kapacitások fenntarthatósága. A kialakult prioritási sorrend összességében a megvalósítás ütemezését is befolyásolja, ahogyan azt az alábbi tábla is mutatja Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 143

144 16. táblázat Az akcióterületek javasolt prioritási sorrendje és a megvalósítás ütemezése Akcióterületek prioritási sorrendje I. II. I. II. I. II. I. II. 1. Belváros 2. Ipari Övezet 3. Turisztikai, rekreációs városrész Forrás: Saját szerkesztés Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 144

145 8. Anti-szegregációs terv 8.1. Anti-szegregációs helyzetelemzés Megállapítható, hogy Kunhegyesen három, az ábrán lila színnel jelölt szegregációs környezet alakult ki. A hátrányos és halmozottan hátrányos, elsősorban roma lakosság részben tömbökben él a szegregátumokban, ezek a városi lakóterületek határterületein, mely elsősorban az olcsó ingatlan áraknak köszönhető. Az olcsó telekárak miatt a település szélein lévő utcákban építenek családi házakat az itt élők. A szegregátumokon kívül, vagy azokhoz kapcsolódva az ábrán fekete színnel jelölt további veszélyeztetett övezetek is kialakultak a városban. Statisztikai adatok szerint Kunhegyes lakosságának több mint 10 %-a roma nemzetiségű. Három olyan lakókörzet is található, ahol népességük aránya legalább 50 %, a város keleti és délkeleti zónájához kapcsolódnak az alábbiak szerint: 1.sz. szegregátum (térképen 1, ábrákon Szegregátum_1): Vadász u. - Tomaj u. - Bihari u. - névtelen u. Ez a városrész a B, városias övezet szélén helyezkedik el. 2.sz. szegregátum (térképen 2, ábrákon Szegregátum_2: Kuthen vezér u. - Zádor u. - Árpád krt. - Kolbászszék u. - Nagykun u. - Kononcsenkó u. - Malom u. - Bródi S. u. - Dankó P. u. - Purgány u. - Malinovszkij u. Ez a városrész nagyobb részben a D, falusias öv, kisebb részben az E turisztikai övezet szélein helyezkedik el. 3.sz. szegregátum (térképen 3, ábrákon Szegregátum_3) Margaréta u. - Kamilla u. mindkét oldala Ez a városrész a D, falusias öv, és az E, turisztikai övezet szélein helyezkedik el. A szegregációs területek társadalmi-infrastrukturális jellemzői: A három szegregációs területen összesen mintegy 659 lakos él, a városi népesség 7,7 százaléka. Legnagyobb népességű a 2. terület (390 fő), majd az 1. (182 fő), végül a 3. számú (87 fő). (49. ábra) Az itt élők korfája fiatalabb társadalmat mutat, mint a városi átlag 0-14 évesek aránya Kunhegyes átlagában 18,9 %, a három szegregált terület átlagában pedig 29,6 % (mind a 3 területen nagyobb a fiatalok részaránya, mint Kunhegyes átlaga). Ebben az adatban a három szegregált terület nem tér el jelentősen egymástól (50. ábra). Képzettségét tekintve az itt élők többsége legfeljebb az általános iskolát tudta elvégezni. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 145

146 (15-59 évesek) belül a szegregált területeken 62,5 %, a város átlagánál 26,2 %-al több. A felsőfokú végzettségűek aránya (0,2 %) a szegregált területeken elhanyagolható (városi átlagban 6,3 %) (51. ábra). 48. ábra Szegregátumok Kunhegyesen Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, %=pink (Forrás: KSH, 2001) Az önkormányzati tulajdonú bérlakások lakóinak 35 %-a él szegregált, vagy veszélyeztetett területen. Ezen bérlakások átlagos komfortfokozata jobb a saját tulajdonú bérlakások átlagánál. A városban 313-an kapnak rendszeres szociális segélyt, ez a tehát a lakások 9,1 %-a kap ilyen típusú juttatást. A szegregátumokban 56 normatív lakásfenntartási támogatást biztosítanak, ez az ottani ingatlanok 21,5 %-a. Veszélyeztetett területen pedig még 26-ot, ami a lakások 14 %-a. A település halmozottan hátrányos helyzetű lakónépessége (86 fő) nagy arányban (86 %) a szegregátumokban él, kisebb részben a veszélyeztetett területeken (14%). A KSH által megadott adatok szerint az alacsony komfort fokozatú lakások aránya magas, átlagosan 58,3 % (városi átlag 39,1 %). A szegregátumok körzetének egyik fő természeti eleme, hogy a város széle felől mély területek, tavak határolják. Vízminősége jónak mondható. A területen folyamatos szemétszállítás valósul meg, hetente egyszer szállítja el a Remondis Tisza Hulladékgazdálkodási Kft. Ezért illegális hulladéklerakóval nem vagy csak ritkán találkozhatunk, ezeket az önkormányzat igyekszik minél hamarabb Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 146

147 felszámoltatni. A közelben ipari tevékenység nem folyik, ilyen jellegű káros környezeti tényezőről nem beszélhetünk. Nagy forgalmú autóút nem megy a területen keresztül, a 34-es út részben határolja. Az IVS adatgyűjtés lezárásáig se az önkormányzat, se annak intézményei nem tudott információt szolgáltatni a szegregátumban élők egészségi állapotáról, ezért ezt az önkormányzat 2010-es évben, egy felmérés során fogja körültekintően megvizsgálni. Ezen programban a szegregátumokban élő lakosság egészségi állapotának feltérképezése a cél. A szűrővizsgálatokat pályázati pénzből és külső partnerekkel közösen szeretne a kunhegyesi önkormányzat véghezvinni. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban a szegregált területeken 46 fő (69 %), a veszélyeztetett területeken 20 fő részesül. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben a szegregált területeken 74, a veszélyeztetett területeken 33 fő részesül ban Kunhegyesen egy kisebbségi önkormányzat alakult: a Kunhegyes Város Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzata. a kisebbségi önkormányzat becsült adatai alapján Kunhegyes lakosainak 9-10 %-a (kb. 700 fő) roma származású, ami nagymértékben eltér a KSH adatoktól. A gyermekkorúak számának arányát 30 %-nak becsülik, de sok esetben már a 16 éveseket is felnőttnek tekintik. Kunhegyesen a rendszerváltás előtt a roma munkavállalók többsége az iparban, építőiparban, a városgazdálkodásban, a kereskedelemben és vendéglátásban dolgozott. A gyárak és ipari üzemek bezárása, átalakítása révén tömeges leépítésekre került sor a cigány segéd-, betanított- és szakmunkások terén. Az iparban jelen időszak alatt sem keletkezik új munkalehetőség számukra, nagyon kevés vállakozói igény van a képzetlen emberek foglakoztatására. A szegregáció által sújtott területeken a városi átlagot (18,9 %) jelentősen meghaladja a 0-14 éves korosztály aránya (29,6 %) A szegregátumban élő emberek alacsony iskolázottságúak, és sajnos még mindig magas azoknak a száma, akiknek legfeljebb általános iskolai végzettsége van. A felsőfokú végzettségűek száma elhanyagolható a lakosság számához viszonyítva (0,4 %). Az alacsony iskolázottságból adódóan a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya igen magas. Az itt élő családok nagyon rossz anyagi Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 147

148 körülmények között élnek, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 70 % körül van. A városban a szegregátumok mellett található öt másik terület, mely szegregációval veszélyeztetett területnek minősül, szegregációs mutatójuk 40 és 49 % között van. Ezen területek közül leginkább a 4, 5 és 6-os jelzésű terület számít igazából veszélyeztetettnek, mert ezek közel is helyezkednek a szegregált területekhez. Ezen háztartások, mintegy harmadába jár átmeneti segély, lakásfenntartási segélyt pedig a lakások ötöde kap. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (33) és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásból (20) a lakások mintegy1/5-e részesül a veszélyeztetett területeken. A különböző szociális juttatások aránya nem annyira magas, mint a három szegregált területen. Ezen területek infrastrukturális ellátottsága jónak mondható, a jelenleg futó szennyvízprogram 95%-ban érinti a veszélyeztetett területeket. Valamint a különböző oktatási és Közszolgáltatások elérhetősége Közoktatási szakszolgáltatási feladatok elérhetősége Logopédiai ellátás: a logopédiai ellátást és a nevelési tanácsadást a többcélú és a megyei Pedagógiai Intézet közötti megállapodás alapján vehetik igénybe Gyermekjóléti alapellátások Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat: Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Központja Kunhegyesi Szakmai Egysége ellátja a város lakosait. Az intézmény keretein belül önálló szakmai egységként működik a Családsegítő Központ, a Gyermekjóléti Szolgálat és az Öregek Napközi Otthona. A gondozott családok közel 80 %-a többszörös hátrányokkal küszködik, közöttük nagyszámú a munkanélküli és az alacsony képzettségűek aránya. Bölcsőde: A Bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő (20 hetes kortól 3 éves korig) gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Kunhegyesen 20 férőhelyes bölcsőde működik, amely fogadja a 3 éves kor alatti gyermekeket. Ez a városban jelentkező igények 100 %-át lefedi. Jelenleg 22 gyermek veszi igénybe a bölcsődei ellátást. Egyéb közszolgáltatások Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 148

149 A közigazgatási alapellátás hivatalai, iskolák, egészségügyi intézmények a Városközpontban találhatók, gyalogosan kb perc alatt elérhetők. Óvoda és alapfokú iskolai oktatás a szegregált területekhez elég közel található. Megállapíthatjuk, hogy a város egész területén egyenlő esélyekkel hozzáférhetőek a közszolgáltatások. Óvodai ellátás: Kunhegyes Város Óvodai Intézménye 4 telephelyen működik 2007 évi adatok szerint az óvodába íratott gyermekek 51 %-a hátrányos helyzetű, 16 %-a halmozottan hátrányos helyzetű volt. Az óvodás gyermekek negyed része cigány származású. Sajátos nevelési igényű a gyermekek 2 %-a. Azoknál az óvodás gyerekeknél, akiknél valamely területen a tanulási képességek egyéni fejlesztését javasolták, a közoktatási törvényi szabályozások értelmében az ellátás részben biztosított. Alapfokú iskolai oktatás A településen 855 általános iskolás gyermek él, 10%-uk sajátos nevelési igényű. Gyógypedagógiai oktatásban a tanulók 1,6%-a részesül integrált keretek között. Hátrányos helyzetű a tanulók 6,3%-a, halmozottan hátrányos helyzet/ a korosztály 20%-a. Az általános iskolában az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók fejlesztését 1 fő gyógypedagógus látja el. Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulókkal közös óvodai nevelésének illetve iskolai oktatásának és nevelésének személyi és tárgyi feltételei csak részben adottak. A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés elkészülte óta elért eredmények a következőkben foglalhatók össze: Az önkormányzati HH-s és HHH-s gyermekek/tanulók nyilvántartása egységes, áttekinthető és naprakészen vezetett. Az SNI-s gyermekek ellátása minden tagintézményben a törvényi előírásoknak megfelelő módon történik. Az óvodában utazó szakember látja el a gyermekeket. Az iskolákban gyógypedagógus szakember alkalmazásával oldódott meg ez a probléma. Az eltérő tagozaton a tanulócsoport összevonás és a szakos ellátottság szintén megoldódott a Dózsa Úti Tagintézményben: 1 tanulócsoportban 8 fő gyermek tanul, melyből 3 fő ötödik osztályos, 5 fő pedig hatodik Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 149

150 osztályos. E területen 1 fő gyógypedagógus 12 órában és 1 fő fejlesztő pedagógus 21 órában látja el a feladatokat. A Kunhegyesi Tagintézményekben az egyéb szakos ellátottság fizika áttanítással történik a tagintézmények között. Egy éves időtávlatban el pontosan látni akarják az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák mértékét és mélységét, és hozzákezdenek a hátrányokból fakadó különbségek csökkentéséhez. Megszüntetik az intézményen belül esetlegesen kedvezőtlen oktatásszervezési gyakorlatot, a jogszabályi előírásokhoz igazítják a település közoktatását. A szakos ellátottságot minden tagintézményben 100%-os arányban biztosítani kívánják. Az esélyegyenlőségi terv megvalósításához szükséges a társult településekkel történő folyamatos kapcsolattartás, amely a napi információcserét, szakmai egyeztetéseket segíti elő. Rövid időn belül létre akarják hozni azokat a munkacsoportokat, amelyek önkormányzati és intézményi szinten koordinálják a tervben megfogalmazott célok megvalósítását, a beavatkozások összehangolását, biztosítják a folyamatos szakmai együttműködést. Középtávú céljaik között szerepel: Három éven belül látható javulás következzék be a HHH-tanulók kompetenciamutatóiban és továbbtanulási eredményeiben, 5%-os javulást szeretnének elérni a tanulók mutatóiban. Fenntartják, vagy javítják a HHH-diákok kiemelkedő arányú tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételét. Az infrastrukturális fejlesztésekkel javítani a tanulók oktatási körülményeit. Ezt segítheti az új tornaterem megépítése, mely az egész mikro-térség területét érinteni fogja. A szakmai háttér megalapozása érdekében alapvető céljuk a speciális problémákra reflektáló módszertanok elterjesztése. a társulás intézményeiben a szakmai munka színvonalának emelése, és egy olyan szakmai háttér létrehozása, amely tapasztalatcserék során a jó nevelési gyakorlatok elterjesztését segíti elő. Fontosnak tartják különösen a HHH-s gyermekek/tanulók körében a hiányzások számának, valamint az évfolyamismétlés számának csökkentését. A szegregátumokkal kapcsolatban azt tűzi ki célul, hogy javítsa a körülményeket. Ennek elemei: képzés, foglalkoztatás, infrastruktúrafejlesztés. Kunhegyes Város Önkormányzata 2009 évi Közfoglalkoztatási Terve szerint az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők olyan képzésben kötelesek részt Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 150

151 venni, amely az általános iskolai végzettség vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges. 14 fő képzését irányozták elő: általános iskola osztályt végzettek felzárkóztató képzése és ehhez kapcsolódó OKJ-s képzés 9 fő; az általános iskola 5. osztályt vagy azt sem végzettek készségfejlesztő tréning és betanító képzése 5 fő esetében. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv monitoringja érdekében létrejött egy szakmai munkát felügyelő esélyegyenlőségi munkacsoport, mely a terv végrehajtását koordinálja, valamint az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtása és ellenőrzése érdekében Esélyegyenlőségi Fórumot hoztak létre a mikrotérség önkormányzatai. Esélyegyenlőségi Fórum Tagjai: o Intézményvezetők, tagintézmény-vezetők o A fenntartók képviselői o Cigány Kisebbségi Önkormányzat o Munkacsoportok vezetői o Gyermek és ifjúságvédelmi felelősök o Szülők képviselői o Diákok képviselői o Családsegítő szolgálat o Gyermekjóléti szolgálat o Gyámügy o Nevelési tanácsadó o Védőnők Ugyanezen dokumentum előírja, hogy Kunhegyes Város Önkormányzata a január 1-től életbe lépett új szabályozásnak megfelelően, a foglalkoztatottság szempontjából hátrányos helyzet- munkaképes személyek részére megszervezi a közfoglalkoztatást, közcélú munkavégzés keretében. A közfoglalkoztatási tervben a foglalkoztatás időtartamát tervezték, hogy 425 fő foglalkoztatottal megkötött szerződés napi 8 órás munkavégzéssel, legalább 6 hónapos szerződéssel jön létre. A foglalkozatott létszám többsége szakképzettséget nem igénylő feladatokat lát el. Ebből adódóan a munkavégzés a többség esetében közterületen, míg egy kisebb hányad munkája konkrét helyen - önkormányzati fenntartású intézmények területén - történik. Az infrastruktúrafejlesztésnek egyik eleme a szennyvízrendszer kiépítése, amely nagymértékben érinti a szegregált területek utcáit is. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 151

152 49. ábra A lakónépesség száma Kunhegyes szegregációs területein Lakónépesség számaa szegregált területeken Szegregátum_1. Szegregátum_2. Szegregátum_ Szegregátum_1.: Vadász u. - Tomaj u. - Bihari u. - névtelen u. Szegregátum_2.: Kuthen vezér u. - Zádor u. - Árpád krt. - Kolbászszék u. - Nagykun u. - Kononcsenkó u. - Malom u. - Bródi S. u. - Dankó P. u. - Purgány u. - Malinovszkij u. Szegregátum_3.: Margaréta u. - Kamilla u. mindkét oldala (Forrás: KSH, 2001) 50. ábra Kunhegyes város és a szegregációs területek lakóinak korösszetétele (Forrás: KSH, 2001) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 152

153 51. ábra Képzettségi adatok Kunhegyes városban és a szegregációs területeken (Forrás: KSH, 2001) 1.sz szegregációs városrész (ábrákon Szegregátum_1.-el jelölve) Területi határai: Vadász u. - Tomaj u. - Bihari u. Magába foglalja még a Kürt és a Szigligeti utcákat. (a B városrész, városias övezet határán) Ezen a szegregációs területen a lakosság száma 182 fő, kb. fele annyi, mint a 2. számú szegregációs területé. Az itt élők korfája fiatalabb társadalmat mutat, mint a városi átlag. Képzettségét tekintve az itt lakók többsége, csaknem kétharmada legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, felsőfokú végzettségű pedig egyáltalán nincs köztük. A városrészben 56 lakás található, több mint kétharmada alacsony komfortfokozatú, mely jelentősen meghaladja a városi átlagot (39,1 %). Ezért lehetőséget kell találni, hogy a szegregátum ingatlanjainak komfortfokozata növekedjen. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 153

154 Az itt élő népességet az alacsony foglalkoztatottság jellemzi és azon aktív korosztályba tartozó csoportok nagy létszáma, akik nem rendelkeznek munkajövedelemmel (különösen a legfeljebb általános iskolát végzettek). Magas azon háztartások száma, ahol nincs foglalkoztatott. Ez a városrészek összes háztartásának 73,3 %-át teszi ki. A szegregált területek közül itt a legmagasabb ez az érték, ezért nagyon fontos, hogy rendszeres munkához juttassuk az itt élő lakosságot. Ők lehetnek a fő célcsoportjai a felzárkóztatási projekteknek Kiemelkedően magas a munkanélküliek, illetve a tartós munkanélküliek aránya. Viszonylag magas ugyanakkor az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya, illetve a gazdaságilag inaktív népesség aránya is. A segélyezéseket bemutató 15. táblázat szerint a szegregátumban a városi átlagnál sokkal rosszabb a helyzet. A lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya a lakások számához viszonyítva itt 14 % körüli, míg a városi átlag 2,4 %. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya 34,8 %. A HHH gyerekek aránya a településrészen 27,3 %, míg a városban 5,8 %. A városias övezet közműellátás szempontjából heterogén terület, zömében hiányos vagy elavult műszaki állapotú közművekkel. A közművesítettség mértéke alacsony, az ingatlanok jelentős része csupán ivóvíz- és villanyvezeték bekötéssel rendelkezik. A vízellátást kiépített víztorony biztosítja. Szennyvíz gerincvezeték a gyűjtő utak mentén van kiépítve. A gázellátás kiépített, a távhő szolgáltatás nem kiépített. A Szigligeti, Kürt, Bihari út nyertes pályázatból (LEKI) származó pénzből szilárd burkolatú borítást kapott, a szegregátumban már csak a Vadász utca nincsen pormentesítve. Mentővel, tűzoltó autóval megközelíthető minden ház. Csatorna ezen a területen nincs kiépítve, mert több utcában a fizikai adottságok műszakilag nem teszik lehetővé, ugyanis az utcák nagyon szűkek, a házak, amik sok esetben vályogból készültek, nagyon közel épültek egymáshoz és a közmű árok kiásása veszélyezteti az épületeket. Sok ingatlanban derítő sem kivitelezhető a kis telek és udvar méretek miatt. Az infrastruktúra kiépítettsége hasonló a városi helyzethez. Kunhegyes utcáinak kb. 80 százalékához még nem érkezett el a szennyvízcsatorna kiépítése, ebbe beletartoznak a város antiszegregációs területei is. A folyamatban levő szennyvíz-projekt érinti ezen a területen lévő valamennyi utcát is. A város valamennyi utcájában megoldott a közvilágítás és az elektromos áram-ellátás, így az 1. számú szegregációs területen is. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 154

155 52. ábra Lakásállomány Kunhegyes szegregációs területein (db) (Forrás: KSH, 2001) 53. ábra Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Kunhegyesen és a szegregált területeken (Forrás: KSH, 2001) 2.sz szegregációs városrész (ábrákon Szegregátum_2-vel jelölve) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 155

156 Területi határai: Kuthen vezér u. - Zádor u. - Árpád krt. - Kolbászszék u. - Nagykun u. - Kononcsenkó u. - Malom u. - Bródi S. u. - Dankó P. u. - Purgány u. - Malinovszkij u. (a D falusias és E turisztikai övezet határán) A 2. sz. szegregációs területen a lakosság száma 390 fő, kb. kétszer annyi, mint az 1. számú szegregációs területé. A többi szegregációs területhez hasonlóan az itt élők korösszetétele szintén fiatalabb társadalmat mutat, mint a városi átlag. Képzettségét tekintve az itt lakók többsége, hozzávetőleg kétharmada legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, míg a felsőfokú végzettségűek aránya elhanyagolható (0,4 %). A városrészben 134 lakás található, 53 százalékuk alacsony komfortfokozatú, mely 14 %-al haladja meg a városi átlagot. A három szegregációs területen található a város lakásállományának mintegy 6 százaléka. Az itt élő népességet az alacsony foglalkoztatottság és azon aktív korosztályba tartozó csoportok nagy létszáma jellemzi, akik nem rendelkeznek munkajövedelemmel (különösen a legfeljebb általános iskolát végzettek). A 2. sz. szegregációs területen magas azon háztartások száma, ahol nincs foglalkoztatott, ilyen a városrész összes háztartásának több mint 70 %-a. Kiemelkedően magas a munkanélküliek, illetve a tartós munkanélküliek aránya. Ugyanakkor viszonylag magas az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya, illetve a gazdaságilag inaktív népesség aránya is. A segélyezéseket bemutató 15. táblázat szerint a szegregátumban a városi átlagnál sokkal rosszabb a helyzet. A lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya a lakások számához viszonyítva itt 20,5 %, míg a városi átlag 2,4 %. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya 18,1 %. A HHH gyerekek aránya kiemelkedően magas a településrészen: 50 %, míg a városban 5,8 %. Az infrastruktúra kiépítettsége hasonló a városi helyzethez. Kunhegyes utcáinak kb. 80 százalékához még nem érkezett el a szennyvízcsatorna kiépítése, ebbe beletartoznak a város antiszegregáció alá eső területei is. A folyamatban levő szennyvíz-projekt érinti ezt a területet is, egyedül a Malom utcán marad el a kiépítés. A város valamennyi utcájában megoldott a közvilágítás és az elektromos áram-ellátás, így az 2. számú szegregációs területen is. A 2. számú szegregációba Pósa Lajos és a Dankó Pista utcák nincsenek pormentesített úttal ellátva. Ezeket a későbbi infrastruktúra fejlesztések során 2013-ban szeretné az önkormányzat elkészíteni, ezzel is csökkentve a szegregáció mértékét. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 156

157 3.sz szegregációs városrész (ábrákon Szegregátum_3-al jelölve) Területi határai: Margaréta u. - Kamilla u. mindkét oldala (a D falusias és E turisztikai övezet határán) A 3. sz. szegregációs területen a lakosság száma 87 fő, kb. a legkevesebb a 3 szegregációs terület közül és a területe is a legkisebb. A többi szegregációs területhez hasonlóan az itt élők korösszetétele szintén fiatalabb társadalmat mutat, mint a városi átlag, mégpedig sokkal nagyobb mértékben, mivel a lakosság több mint fele 15 évnél fiatalabb. Ezért megoldandó a szegregátum gyerekeinek iskola utáni foglalkoztatása, ezzel is csökkentve az elkallódás veszélyét. Képzettségét tekintve az itt lakók többsége, hozzávetőleg kétharmada legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, míg a felsőfokú végzettségű egyáltalán nincs közöttük. A 2. szegregátum mellett itt is nagy arányban él olyan hátrányos helyzetű lakónépesség, mely csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A városrészben 14 lakás található, ebből 10 alacsony komfortfokozatú. A szegregátumra tekintve hasznos lenne ezt a kedvezőtlen értéket csökkenteni. A három szegregációs területen található a város lakásállományának mintegy 6 százaléka. Az itt élő népességet az alacsony foglalkoztatottság és azon aktív korosztályba tartozó csoportok nagy létszáma jellemzi, akik nem rendelkeznek munkajövedelemmel (különösen a legfeljebb általános iskolát végzettek). A 3. sz. szegregációs területen magas azon háztartások száma is, ahol nincs foglalkoztatott, ilyen a városrész összes háztartásának több mint kétharmada. Kiemelkedően magas a munkanélküliek, illetve a tartós munkanélküliek aránya. A gazdaságilag inaktív népesség aránya meghaladja a 85 százalékot. Magas az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (71 %). Ezen a százalékos értékeket rendszeres munkához juttatással csökkenteni kell. A segélyezéseket bemutató 15. táblázat szerint a szegregátumban a városi átlagnál sokkal rosszabb a helyzet. A lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya a lakások számához viszonyítva kiemelkedően magas, 52,2 %, míg a városi átlag 2,4 %. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a szegregált területek között messze a legmagasabb 87 %. Ez a két mutató, arányban van a lakosság korcsoportjainak mutatójával. Kevés aktív korúhoz tartozik, több gyermek is tartozik ezért a gyermekvédelmi támogatás és a lakásfenntartási támogatás is magasabb a városi és a szegregátumi adatokhoz viszonyítva is. A HHH gyerekek aránya a településrészen 34,8 %, míg a városban 5,8 %. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 157

158 Az infrastruktúra kiépítettsége hasonló a városi helyzethez. Kunhegyes utcáinak kb. 80 százalékához még nem érkezett el a szennyvízcsatorna kiépítése, ebbe beletartoznak a város antiszegregációs területei is. A folyamatban levő szennyvíz-projekt 100 százalékosan érinti ezt a területet is. A város valamennyi utcájában megoldott a közvilágítás és az elektromos áram-ellátás, így az 3. számú szegregációs területen is. A fejlesztések koncentrálásával csökkenthető lenne a szegregációs helyzete. 54. ábra A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők jellemzői Kunhegyesen és a szegregációs területeken (Forrás: KSH, 2001) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 158

159 55. ábra A foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül Kunhegyes szegregációs területein (Forrás: KSH, 2001) 56. ábra A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Kunhegyes szegregációs területein (Forrás: KSH, 2001) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 159

160 57. ábra A foglalkoztatottság jellemzői Kunhegyes szegregációs területein (Forrás: KSH, 2001) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 160

161 17. táblázat 2001-es népszámlálás adataiból előállított mutatók Mutató megnevezése Kunhegy es összesen Belvár os Városi as öv Agrá r öv Falusia s öv Turisztik ai öv Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 161 Ipari váro srés z Külterül et Szegregát um_1. Szegregát um_2. Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 18,9 17,1 19,2 19,1 19,5 17,7 17,6 19,4 28,6 25,1 51,7 Lakónépességen belül évesek aránya 59,3 58,4 59,5 61,7 58,9 58,1 55,0 59,4 55,0 59,7 47,1 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 21,8 24,5 21,3 19,2 21,6 24,2 27,5 21,3 16,5 15,1 1,2 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 36,3 26,6 32,5 35,4 42,9 37,9 24,0 63,2 56,0 64,8 65,9 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 6,3 15,5 6,6 6,2 2,6 4,2 10,6 1,9 0,0 0,4 0,0 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 39,1 25,2 41,2 37,3 40,3 37,2 59,0 94,1 69,6 53,0 62,5 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 56,5 51,9 55,6 54,9 59,8 52,5 52,0 78,9 81,0 79,0 82,9 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem 28,3 21,7 26,6 26,0 32,9 26,7 14,0 56,8 51,0 56,7 56,1 Szegregát um_3.

162 rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 39,9 44,5 40,4 41,7 37,1 42,1 44,6 20,4 17,4 19,5 16,7 53,4 48,5 53,5 50,1 56,8 49,6 55,6 70,7 73,3 71,7 68,8 Állandó népesség száma (Forrás: KSH, 2001) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 162

163 18. táblázat Szegregátumok segélyezési mutatói 2007 Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátumok neve Lakónépesség száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján, fő Integrált Városfejlesztési Stratégia Kunhegyes Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján, db) LFT-ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva (fő és %) Rendelkezésre állási támogatásban részesülők aránya a lakások számához viszonyítva (db és %) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva (db és %) HHH gyerekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva (db és %) Szegregátum_ ,6 % 8 12% 23-34,8% 18-27,3 % Szegregátum_ ,5 % 16 9,4% 31-18,1 % % Szegregátum_ ,2 % 9 39% % 23-34,8 % Város egészére vetített mutató Város egészére az adott segélytípus száma ,4 % (Forrás: Polgármesteri Hivatal Kunhegyes, 2009) 199-5,8 % Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 163

164 OM azonosító Integrált Városfejlesztési Stratégia Kunhegyes 19. táblázat Általános iskolai közoktatás integráltságának felmérése Intézmény neve Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Óvoda és Könyvtár- Kossuth tagintézmény Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Óvoda és Könyvtár-Dózsa tagintézmény Kunhegyesi Református Általános Iskola Tanulólétszám intézményben az Normál tanterv (általános) Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH (29,4%) (8,4%) (18,6%) (20,1%) 37 (11,3%) (4%) (Forrás:TISZAFÜRED KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS KUNHEGYESI MIKRO-TÉRSÉG TÁRSULÁSI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV (Kunhegyes, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tomajmonostora) Helyzetelemzés 2007.) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 164

165 20. táblázat A szegregátumok infrastruktúrája Infrastruktúra típusa Azon utcák ahol részben vagy egészben nem találhatóak Vezetékes víz Ellátottság 100 % - Áram Ellátottság 100 % - Közvilágítás Ellátottság 100 % - Szennyvíz csatorna A város ellátottsága 25%;; Folyamatban van a KUNHEGYES VÁROS KEOP SZENNYVÍZ PROJEKT, amelyben a szegregált területek utcái nagy arányban szerepelnek: Vadász, Kürt, Szigligeti, Bihari,Tomaj utcák Hatház A településrészek ahol az utcák találhatóak. Árpád, Bródi, Dankó, Kolbásszék, Khononcsenkó, Kuthen, Malinovszkij, Malom, Nagykun, Purgány, Zádor utcák Völgy Kamilla, margaréta utcák 3. Sz. szegregátum Gáz Ellátottság 100 % - Pormentes út Pósa, Dankó, Völgy Csete-köz, Vadász, Hatház Kisér Szegfű Kisfaludy, Nagykakatszél, Szivárvány, Malom ( egy szakaszán), Ságvári Járda Ellátottság 0% A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma a városban összesen: 199. (Forrás: Polgármesteri Hivatal Kunhegyes, 2009) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 165

166 8.2 Anti-szegregációs célrendszer Az anti-szegregációs helyzetelemzés következtetései alapján megállapítható, hogy Kunhegyesen három szegregált terület alakult ki a városi lakóterületek határterületein, ahol hátrányos és halmozottan hátrányos - elsősorban roma lakosság - él egy tömbben a városhatár mentén. A szegregált területeken élők problémáinak hátterében több tényező áll, ezek közül a legsúlyosabb az alacsony iskolai végzettség, a magas munkanélküliségi ráta, valamint a munkakeresés feladásából adódó inaktivitás. A rossz foglalkoztathatóság a megélhetést biztosító rendszeres munkajövedelem hiányát okozza, így az érintettek kiszolgáltatott helyzetben, rossz anyagi körülmények között élnek. A jövedelemhiány több problémát is okozhat (pl. bűnözés, önpusztító magatartásformák, agresszió), közülük talán legsúlyosabb a gyerekszegénység és a hátrányos szociális-gazdasági helyzet ezen keresztül történő újratermelődése. A szegregált területen élők társadalmi integráció megteremtése érdekében az alábbi célok kerültek megfogalmazásra: Képzési és képezhetőségi lehetőségek javítása o Minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása o Tanulás fizikai feltételeinek és a támogató családi háttér biztosítása A szociális és jövedelmi helyzet javítása o Foglalkoztathatóság javítása o Munkaerő-piacra való visszavezetés o Egészségügyi helyzet javítása A városrészek infrastrukturális feltételeinek a javítása, elérhetőségének fejlesztése o Infrastrukturális feltételek javítása o Közösségi terek és szolgáltató funkciók fejlesztése o Mobilizációs terv elkészítése o Lakhatási körülmények javítása a lakások komfortfokozatának emelése o Szociális bérlakás állomány növelése Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 166

167 A program stratégiai céljainak megvalósulásával, a hátrányos rétegeken belül megnő a munkával szerzett jövedelem, státus értéke. A többségi társadalom általi elfogadottság növekedni fog, ezáltal az itt lakók számára a beilleszkedés tudatilag lehetségessé válik. Csökken a kriminalitásra való hajlam, tekintettel arra, hogy az anyagi javak megszerzésének nem ez lesz a kizárólagos útja. A munkaerő-piaci értéknövekedéssel, az egyén stabilabbnak értékeli a társadalomban elfoglalt pozícióját. A társadalmi elfogadottság növekedésével, a többség befogadó készsége is megnő, ez a szegregáció elleni leghatásosabb eszköz. A városrészekben nagy arányban élnek iskoláskorú és fiatalabb gyerekek, akik fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges anyagi feltételek a legtöbb családban nem állnak rendelkezésre. Ezen gyermekek/tanulók kompetencia alapú felmérése megtörtént, és folyamatosan figyelemmel kísérik tanulmányaikat. A rossz szociokulturális háttér, a leromlott állapotú lakókörnyezet a későbbiekben komoly lemaradást és szocializációs problémákat okozhat a gyerekek közoktatási rendszerbe való beilleszkedése során alapvetően befolyásolhatja későbbi teljesítményüket. Ezért elengedhetetlen a szociokulturális hátrányok leküzdésére irányuló korai fejlesztés, és a jó minőségű, a gyerekek problémáit kompenzálni tudó óvodai és általános iskolai ellátás biztosítása. Ezt segítheti a kunhegyesi bölcsőde, óvoda és általános iskola infrastrukturális fejlesztése. A közoktatás rendszerében nyújtott jó teljesítmény alapvetően meghatározza a későbbi magasabb oktatási szintekbe való bejutást, ezáltal a várható munkaerő-piaci státuszt és az elérhető jövedelmet. Ezekben segíthet a kistérségben meghirdetett egészséges életmódra nevelés és a minőségi nevelés projekt. Elengedhetetlen a szegregált területekről származó hátrányos, és kiemelten hátrányos helyzetű gyerekek iskolai előmenetelének kiemelt figyelemmel kísérése és támogatása. Cél, hogy az általános iskolát elvégzők minél nagyobb arányban tanulhassanak tovább lehetőleg érettségit, vagy piacképes szakmát adó intézményekben. Kutatni, és programszerűen gondozni kell a tehetséges gyerekeket, akik előmenetelükkel, sikereikkel és hosszabb távon sikeres életútjukkal mintaként szolgálhatnak a szegregált területen, és Kunhegyes egészén élő - nem csak a hátrányos helyzetű - minden gyermek számára. Ebbe segíthet a Mesterségek iskolája alapítvány, ami képzéseket támogat falusi vendéglátás, szociális ápoló és gondozó, és irodai asszisztens szakterületen. A tehetséggondozás másik lényeges aspektusa, hogy a HH és kifejezetten a HHH, de ambiciózus gyerekek idejében való felismerése jelentősen növeli a továbbtanulási esélyeket. Ebben a folyamatban nagyon fontos, hogy már a kezdetektől ösztönözzék a középfokú oktatásban való részvételen túl, az Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 167

168 érettségit adó képzések elvégzését, illetve a felsőfokú képzettség elérését is. A gyermek és ifjúságvédelem jegyében meg kell teremteni gyerekek iskola utáni elfoglaltságát ez igaz a nyári szünet idejére is. Ez megszűntetné a gyerekek elkallódását és növelné a közbiztonságot is. Ezt segíteni a városban egy Tanoda létesítése, amit civilszervezetekkel közösen működtethetne a település. A feladat megvalósításához helyszín felkutatása, partnerek felkeresése, munkafolyamat megtervezése, pedagógusok és szakmai segítség megszervezése előkészítő tanulmányt, közvélemény kutatást kellene készíteni. A középfokú oktatásba bejutott hátrányos helyzetű és roma tanulók lemorzsolódását meg kell ösztöndíjjal, foglalkoztatásba vonással - akadályozni, és ezzel párhuzamosan minél jobb tanulmányi eredmény elérését kell ösztönözni. E célt szolgálják a kompetencia alapú mérések is, ezzel a tanulóknak sajátos képzési módszert tudnak kialakítani. A továbbtanulással járó többletköltségek gyakran vállalhatatlan anyagi terheket jelentenek a családoknak, ezért egyszerre kell a továbbtanulást támogató családi háttér megteremtésén, a gyerekekben a tovább tanulás iránti motiváció kialakításán és fenntartásán dolgozni, valamint a továbbtanulás anyagi feltételeit támogatásokkal, ösztöndíjakkal megteremteni (BURSA HUNGARICA, tehetséggondozási). A tanulók motiválása mellett rendkívül fontos, hogy a gyerekekkel foglalkozó pedagógusok is továbbképzésben részesüljenek. Ezért a megújulás folyamatát elősegítendő, a TÁMOP által támogatott kompetencia alapú fejlesztésre irányuló továbbképzésen vesznek részt a tanárok. A helyzetelemzés megállapításait figyelembe véve az oktatás terén a másik kiemelt feladat az olyan felnőttképzési programok (akár pályázatok segítségével is) generálása és megvalósítása, amelyek javítják a célcsoport foglalkoztathatóságát. A programok megvalósításakor prioritást kell élveznie az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők alapfokú tanulmányainak befejezésének. Ezt a munkaügyi kirendeltség is támogatja felzárkóztató és ehhez kapcsolódó OKJ-s képzéssel valamint készségfejlesztő tréninggel. Ezt követően olyan gyakorlatorientált képzéseket kell helyben szervezni, amelyek piacképes szakmát adnak, és rövidtávon az elhelyezkedés reális esélyét nyújtják. A munkaügyi központ/ kirendeltség, és a város bevonásával fel kell mérni a térség hiányszakmáit (lakatos, hegesztő, nehézgépkezelő), valamint a fejlesztések által várhatóan megnyíló új munkalehetőségeket (40). Ezáltal csökkenthető a munkanélküliek száma, valamint azon aktív korúak aránya, akik jövedelemforrását kizárólag alkalmi munkák, illetve állami és/vagy önkormányzati támogatások jelentik. A felnőttképzéshez kapcsolódhat a kulcskompetenciák erősítését, és a munkakeresési módszerek elsajátítását segítő Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 168

169 tréningek szervezése. Ezekbe lehetőség szerint a munkahellyel rendelkezőket is be kell vonni. A képzésekkel, tréningekkel, valamint munkavállalással, munkalehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatást a szegregátumokban is biztosítani kell a helyi újság, szóróanyagok eljuttatásával. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia keretében, vagy annak hatására megvalósuló fejlesztések kivitelezésénél - az esélyegyenlőséget figyelemben tartva - ösztönözni kell, hogy minél több helyi hátrányos és roma személy kaphasson munkalehetőséget. A roma és hátrányos fiatalok társadalmi integrációja a kulturális sajátosságok figyelembe vételével lehet a legsikeresebb. A gyerekek fejlődése és szocializációja szempontjából az érdeklődési körüknek megfelelő művészeti és sporttevékenységekbe való bekapcsolás ösztönzése, legalább olyan fontos, mint a tanulmányi előremenetel. A Városi Művelődési Központ több olyan közművelődési programot felnőtt lakosság életesélyeit szolgáló gyakorlat, közösségi művelődést, önképzést szolgáló tevékenység, eltérő szokások, közösségek - szervez amibe részt vehetnének a szegregált területek fiataljai. Ezeket általában a VMK valamilyen partner egyesülettel viszi végbe, ilyen a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Mozgássérültek Egyesülete, oktatási intézmények stb.. Ezért szükséges a különböző szak- és sportkörök, kulturális rendezvények szervezésénél tudatosan törekedni ezeknek a fiataloknak a minél szélesebb körű bevonására. Ezt a célt segíti a megépítésre kerülő tornaterem/sportcsarnok is, amely a mikro-térség igényeit teljesen kielégíti. Olyan rendezvények szervezésére is alkalmas lesz, ami a környék gyermekeit foglalkoztatja. Ezen túlmenően a szegregátumokban élők helyzetének javítására olyan, tudatos és külső támogató segítséget is biztosító közösségfejlesztő és rehabilitációs intézkedések szükségesek, amelyek rendszeres programok keretében elősegítik az egészségtudatosságot, az identitástudat erősödését, a helyi értékek megőrzésével kapcsolatos azonosulást, hozzájárulhatnak a bűnözés csökkentéséhez és a tolerancia növekedéséhez. Ehhez segítséget nyújt az önkormányzat mellett a Cigány Kisebbségi Önkormányzat mely saját költségvetéséből szervez a szegregátumok területén hulladékgyűjtési akciót, melybe bevonja a lakosságot. Ezen túl a helyi oktatási intézmények részvételével szerveztek Zöldszíves napot. A városrészek élhetőbbé tétele érdekében biztosítani kell közösségi funkciójú épületek és terek kialakítását, fejlesztését. A feladat-ellátási hely bezárása miatt megüresedett önkormányzati tulajdonban álló iskolaépület természetes lehetőséget teremt erre. A közösségi funkciók kialakítása, és a tudatos közösségfejlesztési tevékenység anyagi és emberi támogatással, Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 169

170 szakértők közreműködésével valósulhat csak meg sikeresen. A tudatosan megtervezett és végrehajtott funkcióbővítés esetében szakszerű vezetés mellett nagyban lehet civil szervezetek, önkéntesek munkájára is támaszkodni. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat bevonásával lakosok képzésbe, szervezésbe, toborzásba vonásával kell megoldani a lakókörnyezet rehabilitációját. Rendezvények, kulturális programokon való részvételükkel fellépőként, szervezőként csökkenhet az elszigetelődés és közösségi munkával részt vehetnek a település mindennapjaiban. Meg kell szűntetni a szegregátumok és a veszélyeztetett területek leszakadását, elszigetelődését, ha már a felszámolást nem lehet megoldani. Ezt leginkább az infrastruktúrafejlesztéssel lehet megoldani. Lehetőségek: o 1) a HÉSZ módosítása és a szegregátumok növekedésének a megállítása (építési tilalom, további építési telkek kiosztása nem történik) o 2) a mobilizációs terv alapján a családok költöztetése ( o 3) új területek kijelölése, ahol az alacsony státuszú lakosok építkezhetnek A kunhegyesi lehetőségeket figyelembe véve, a leginkább megvalósítható, az első lehetőség, amely elfogadásához szükség a Képviselő-testület döntésére. A településen csak szigorú engedélyezési eljárásokkal lehet építkezni, a szegregátumokban az új beépíthető terület igen csekély. A beépíthető területek üres telek, romos épület bontása utáni telek száma magas, helyük a szegregátumok területén kívül esik ezért új építési engedélyt a szegregátumok területére jellemzően nem adnak ki. Éppen ezért a szegregátumok növekedésének megállítása érdekében Kunhegyes város önkormányzata vállalja, hogy az érintett három területen új utcát és építési telket nem alakít ki, valamint a jelenlegi állapoton túlmenően nem engedélyezi új lakóingatlan építését a szegregátumokban. Az önkormányzat egyúttal vállalja ezen célkitűzések HÉSZben történő érvényesítését A szegregátumok helyzetének javítására a fizikai és nem fizikai beavatkozások útján van lehetőség. A kunhegyesi szegregátumokban hiányos a szennyvízhálózat kiépítettsége. Ez a probléma azonban a megoldódni látszik, mert a város pályázaton ( KEOP Kunhegyes város szennyvízprojektje ) keresztül pénzt nyert a város szennyvízhálózatának fejlesztésére, ami 100%-osan érinti a szegregátumokat. Így e területek egyik legsúlyosabb infrastrukturális hiányossága a szilárd burkolatú, pormentesített utak hiánya. Ez a hátrányosság egyfelől hátráltatja a hátrányos helyzetű embereket a különböző szolgáltatások hozzáférésében, Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 170

171 másfelől az egyébként is a város perifériáján lévő területeken élők megközelíthetőségét (pl. mentők, családsegítő szolgálat) lassítja. Az életkörülmények jobbítása és a szegregáció továbbmélyülésének megállítása, illetve felszámolása érdekében a szegregált területeken a lakossági infrastruktúrákat rövidtávon pótolni, fejleszteni szükséges. Az átfogó cél és a specifikus célok elérése érdekében megvalósítandó intézkedések a következő táblázatban kerülnek bemutatásra. Az antiszegregációs terv céljainak elérését számszerűsítő indikátorok ugyancsak ebben a táblázatban kerültek összefoglalásra. Ki kell emelni, hogy az összefoglaló táblázat az antiszegregációs terv intézkedési tervét jeleníti meg, amellyel párhuzamosan a korábban meghozott intézkedések és pozitív gyakorlatok is érvényben maradnak, tovább folytatódnak. Az átfogó cél eléréséhez a konkrét antiszegregációs intézkedéseken túl az IVS célrendszerében megfogalmazottak is nagymértékben hozzájárulnak. A város szegregáció mérséklésében segítő pályázatokon való indulást tervezi Kunhegyes: Kistérségi és a városi programok, amelyek segíthetik a szegregáció mérséklését, megszűntetését: - Egészséges életmódra nevelés projekt: 87 óvodás gyerek vesz részt benne Kunhegyes területéről, mind HHH és SNI besorolású. - Prevenciós kompetenciák és programok a kistérségben: Prevenciós szűrővizsgálatot szerveznek a házi és szakorvosok segítségével a népbetegségek kiszűrése végett, mely kihat a szegregált területen élőkre is. - 5H (Halmozottan Hátrányos Helyzetű Helyi Humánsegítő) Roma Interaktív Kistérségi Támogató Hálózata: Célja, hogy a HH-s lakosság kitörjön a kirekesztett helyzetből, ennek érdekében településenként koordinátorokat szerveznek adatgyűjtés és segítségnyújtás céljából. - Szakmát felnőttkorban: alacsony iskolai végzettséggel rendelkező vagy elavult, nem piacképes szakképesítéssel rendelkező munkanélküliek képzése és munkához juttatása (45 fő) - Kirekesztődöttek bevonása. A társadalmi kirekesztődés dimenziói, a befogadás ösztönzésének lehetséges eszközei, módszerei a 3H-s tiszafüredi kistérségben: célja az ellátatlanok felmérése és munkaerő-piaci és/vagy társadalmi integrációjukat elősegítő helyi és kistérségi projektek előkészítése Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 171

172 - Kistérségi Roma Kulturális napok Kunhegyesen: kulturális rendezvény a kisebbségek számára - Szociális alapszolgáltatások fejlesztése - Óvoda fejlesztése - Bölcsőde fejlesztése 8.3 Mobilizációs terv (alapelvek) A mobilizációs program alapvető célja, hogy a szegregáltnak minősülő lakókörnyezet szegregáltsági foka, azaz az alacsony státuszú lakosok koncentrációja csökkenjen, lehetőség szerint közelítsen a városi átlaghoz. Ugyanakkor a beavatkozások következményeként a város más területein nem nőhet az alacsony státuszú népesség koncentrációja, és nem alakulhatnak ki új szegregátumok. A mobilizációs program szintjei: 1. Társadalmi mobilizáció 2. Térbeli mobilizáció 1.1. Közoktatás 2.1. Önkormányzati szintű megvalósítás 1.2. Egészségügyi és szociális ellátás 2.2. Külső közreműködéssel 1.3. Foglalkoztatás 1. Társadalmi mobilizáció Az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának oldása az érintett családok egy részének integrált környezetbe való elhelyezésével a közoktatási, az egészségügyi ellátás biztosításával és a foglalkoztatás elősegítésével. Közoktatás Kunhegyes Város 2008-ben elfogadta Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervét, melyben célként fogalmazódott meg a halmozottan hátrányos helyzetű (3 H-s) gyermekek óvodáztatásra és továbbtanulásra ösztönzése, valamint iskolai hiányzásaik csökkentése, az SNI-s gyermekek szakemberrel történő fejlesztése. Alapelvi szinten megfogalmazódik a tervben a szegregációmentesség, a diszkriminációmentesség, a 3 H-s gyermekek oktatási, társadalmi integrációja, a minőségi oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés. A teljes körű óvodáztatás megvalósításában jelentős ösztönző a 149/1997. (IX.10.) számú Kormányrendeletben (Gyvt.) január 1-jétől biztosított óvodáztatási támogatás, mely kifejezetten az alacsony iskolai végzettségű szülők gyermekének óvodai nevelésben való részvételét segíti elő. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 172

173 Az általános iskolai oktatás elősegítéseként évente kétszer beiskolázási támogatásban részesülnek azon gyermekek, akiknek a szülei jövedelmi viszonyai indokolttá teszik, ezzel is csökkentve a beiskolázás terheit. A 30/2007. (III.28.) számú önkormányzati rendelete értelmében a képviselő-testület Szociálpolitikai és Egészségügyi Bizottsága e mellett rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerülő családok részére. A Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakiskola mikro-térségi közoktatási intézményként jelenleg is részt vesz az integrációt elősegítő TÁMOP / számú pályázatban. Célul tűzte ki az intézmény, hogy saját forrás hiányában a jövőben is megragad minden e terület fejlesztését érintő pályázati forrást. Tervezendő a szakiskola oktatási programjában a felnőttek oktatására kiszélesített szakok bevezetése, a 8. osztályi szintű oktatásban részt nem vett felnőttek tanulásának ösztönzése, bevezetése újra a közoktatás világába, ennek szükségességére történő figyelemfelhívás, továbbá kistérségi tanoda kialakítási feltételeinek megvizsgálása. Egészségügyi és szociális ellátás A szegregátumban élők életminőségének javításához nagyban hozzájárul a minőségi egészségügyi ellátás biztosítása. A városban négy háziorvosi körzetben történik az ellátás, e mellett egy gyermekgyógyász orvos és öt védőnő biztosítja az egészségügyi szolgáltatást. A város önállóan, főként saját orvosai közreműködésével állandó orvosi ügyeletet tart fenn. Mind a körzeti háziorvosok, mind a védőnők fokozott figyelemmel kísérik a szegregátumban élő és/vagy 3 H-s gyermekek fejlődését és a pedagógusok együttműködésével a jelzőrendszer tagjaiként a jegyzőnek, mint első fokú gyámhatóságnak, illetve a Gyámhivatalnak rendszeresen jelzik, ha veszélyeztetés áll fent a családban. A szociális ellátás a településen kistérségi szinten történik, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat helyi működtetésével. Az intézmény rendszeresen részt vesz tartós élelmiszer csomagok, illetve egyéb pl. ingyenes bútorokat biztosító akciókban, melynek kiosztása főként a szegregált területeken élők között történik. Az intézmény dolgozói folyamatosan kapcsolatot tartanak a hátrányos helyzetű családokkal, rendszeres tájékoztatást nyújtanak az igénybe vehető támogatásokról, segélyezési formákról együttműködve a jegyzővel. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 173

174 Az intézmény célul tűzte ki, hogy a jövőben még fokozottabban igénybe veszi a pályázati forrásokat, illetve civil szervezetek segítségét az alacsony státuszú családok főként természetbeni támogatásának bővítésére. Az antiszegregációs terv készítésekor az önkormányzat nem rendelkezett megbízható adatokkal a szegregátumok lakosainak egészségügyi állapotáról. Ennek felmérése alapvető fontosságú a későbbi szolgáltatások pontos megtervezése érdekében, ezért a 2010-es évben kiterjedt egészségügyi felmérést végez, hogy pontos adatokkal rendelkezzen a munkába bevonható lakosság összetételéről. Az önkormányzat vállalja, hogy a szociális szolgáltatásban dolgozó munkatársak bevonásával széles tájékoztatást végez a program sikeressége érdekében. Külön szűrőprogramok megszervezésére az önkormányzat forrásai korlátozottak, de keresi annak lehetőségét, hogy a megyei és az országos programokhoz kapcsolódva Kunhegyes is részt vehessen célzott szűrővizsgálatok lebonyolításában. Foglalkoztatás Az érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása, munkaerő-piaci integrációjának elősegítése képzési, átképzési, munkahely-teremtési, elhelyezkedést segítő stb. programokkal. A város 2009-ben megalkotta a Közfoglalkoztatási tervét, melyben az évi III. törvényben biztosított foglalkoztatás megvalósítását tervezi előre, melyet a Kunhegyes Városért Közalapítványon keresztül valósít meg. E mellett részt vesz a település a foglalkoztatás bővítése érdekében kistérségi szintű pályázatokon, ilyen például a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által szervezett roma közmunkaprogram. Továbbá a város rendelkezik Befektetésösztönző Stratégiával, melyben annak részletes és ütemezett kidolgozása szerepel, milyen kedvezményeket és együttműködési lehetőségeket ajánl fel a település a városban tervezett, foglalkoztatást elősegítő beruházók számára. Különösen fontos lépés ez az alacsony iskolázottságú, szegregált lakosság számára, akik betanított munkásként rendszeres jövedelemhez jutnak, így lehetőséget kapnak a társadalmi integrációra. Az önkormányzat egyébként ipari övezetében 1.- Ft/m 2 árért kínálja a telkeket a munkahelyteremtő befektetőknek. A város ez irányú törekvéseit az ITD Hungary Befektetőbarát Önkormányzat kitüntető cím adományozásával ismerte el. A város a kidolgozott stratégia mentén, figyelembe véve a leghátrányosabb helyzetű kistérségben való szerepét a pályázati források maximális kihasználására törekszik a jövőben is a foglalkoztatás mind széleskörűbb megvalósítása érdekében. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 174

175 2. Térbeli mobilizáció 2.1. Önkormányzati szintű megvalósítás A szegregátumokban megvalósítandó programoknak az alábbi eszközrendszerre kell támaszkodniuk: Lakhatási integrációt biztosító eszközök: a.) A szegregált területen lévő rossz minőségű lakásállomány felszámolása és az ott élő lakosság integrált környezetben való elhelyezése: - meglévő szociális bérlakások kiutalása révén (jelenleg is folyamatos a 12/2006. (V.11.) számú rendelet alapján) - önkormányzat által a lakáspiacon megvett és szociális bérlakásként működtetett lakások kiutalása révén (önkormányzati forrás hiányában jelenleg nem megvalósítható, azonban ezt a lehetőséget az önkormányzat évente felülvizsgálja és megfelelő források rendelkezésre állása esetén megindítja ezt a részprogramját ) - segítségnyújtás a tulajdoni lakáshoz jutásban (szocpol, fiatalok otthonteremtési támogatása, magánfejlesztői forrás bevonása; első lakáshoz jutók támogatásaönkormányzati forrás hiányában jelenleg nem megvalósítható) - a helyi rendeletek, dokumentumok felülvizsgálata (például településrendezési terv, szociális bérlakáspolitika, szociális kölcsön nyújtása, adósságrendezési eljárás bevezetése, jelzáloghitellel terhelt lakóingatlanok megvásárlása és tulajdonos általi visszabérlése-határidő: folyamatos ) b.) A (részbeni vagy teljes) megtartásra javasolt telepek esetében a szegregált területen lévő lakásállomány, lakókörnyezet rehabilitációja: A lakásállomány komfortfokozatának és minőségének javítása, illetve a helyi infrastrukturális ellátottság hiányainak pótlása és a lakókörnyezet (különös tekintettel az egészségre káros tényezők megszüntetésére) minőségének emelése. c) A településrendezési, fejlesztési tervében, koncepciójában, fejlesztéseiben a lakhatási, társadalmi szegregációt csökkentő intézkedések megjelenítése a Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ) a szegregátumban új lakás építésére építési engedély kiadásának korlátozása, a településrendezési terv digitalizálásával a pontos helyzetelemzés megalkotása (folyamatban pályázati forrásból) Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 175

176 2.2. Külső közreműködéssel A külső - pályázati és befektetői források igénybe vétele a szegregált terüteletek rehabilitációjára, illetve egyéb célú hasznosítására, például turisztikai beruházás megvalósítása a Szélmalom környékén (3. számú szegregátum). Feladat a figyelemfelhívás illetve a Befektetésösztönző Stratégia kiegészítése a Városfejlesztési Bizottság bevonásával. Jelenleg az önkormányzatnak nincs anyagi forrása a területen lévő ingatlanok kisajátítására, ezek az ingatlanok jellemzően az elmúlt néhány évben szociálpolitikai kedvezmény igénybevételével épültek. A Szélmalom, mint turisztikai attrakció fejlesztésével elképzelhető, hogy a szegregátum területe a turisztikai fejlesztések területéül is szolgál majd. Egy lehetséges befektető megjelenése segíthet a szegregátum felszámolásában. A terület értékesítése csak az ott lakók bevonásával valósulhat meg úgy, hogy a családok elsősorban Kunhegyesen kapjanak csereingatlant, vagy az ingatlanok megváltása olyan étékben történjen, hogy abból a városban másik ingatlan legyen vásárolható. A fenti alapelvek érvényesítése mellett Kunhegyes város önkormányzata vállalja, hogy december 31-ig kidolgozza részletes mobilizációs tervét, amely a szegregátumokban élő családok mobilizációját lehetővé teszi. Emellett hangsúlyt fektet a tervezés során is arra, hogy a szegregátumok lakossága akár közvetlenül és képviselőikön keresztül már a tervezési folyamatba is bekapcsolódjon. 8.4 Intézkedések és indikátorok Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 176

177 22. táblázat Antiszegregációs intézkedések és indikátorok A helyzetelemzésben azonosított probléma Alacsony képzettségi szint Cél A cél elérését segítő programok, Képzési és képezhetőségi lehetőségek biztosítása Minőségi oktatáshoz hozzáférés biztosítása való Megvalósulás helyszíne Indikátorok (mutatók felülvizsgálása december 31-én) projektek A hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulásának ösztönzése, szakiskolai tanulók aránya 61,9% 1,2,3 szegregátum - Emelt szintű oktatásban résztvevő HHH tanulók száma Szakiskolai tanulók aránya: 60% Emelt szintű oktatásban résztvevő HHH tanulók száma Szakiskolai tanulók aránya: 40% Emelt szintű oktatásban résztvevő HHH tanulók száma Szakiskolai tanulók aránya: 30% Lehetőség szerint tanoda program indítása 1,2,3 szegregátum - A tanoda kialakításának előkészítése 1 db tanulmány és cselekvési ütemterv Esetlegesen tanoda pályázatban kerülnek meghatározásra Esetlegesen tanoda pályázatban kerülnek meghatározásra Az évfolyamismétlés a HHH-s gyerekekkörében: 4,57% 1,2,3 szegregátum - Az okok feltárásra kerülnek, az intézkedési terv elkészül Az évfolyamismétlés a HHH-s gyerekekkörében: 2,11% Az évfolyamismétlés a HHH-s gyerekek körében az országos átlag alatt van: 2,11% Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 177

178 Tanulás fizikai feltételeinek és a támogató családi háttér biztosítása Integrált Városfejlesztési Stratégia Kunhegyes Magas a HHH-s tanulók hiányzása:35 % Alacsony a HHH-s gyerekek tanórán kívüli részvétele. Alapfokú művészetoktatás: 1% Szakkörök: 47% Iskolai nyári tábor: 1,25% Az integrációt segítő módszertani tovább képzésekben alacsony számban vettek részt a pedagógusok: 35% Együttműködési projektek a családsegítő és képzési intézmények között 1,2,3 szegregátum 1,2,3 szegregátum 1,2,3 szegregátum 1,2,3 szegregátum A HHH-s tanulók hiányzásának aránya. 30% HHH-s gyerekek részvétele Alapfokú művészetoktatás: 2% Szakkörök: 50% Iskolai nyári tábor: 3% Az integrációt elősegítő módszertani képzésen a pedagógusok 40 %-a vesz részt - az önkormányzat által támogatott tehetségkutató program az általános iskolás korosztály A HHH-s tanulók hiányzásának aránya 10% HHH-s gyerekek részvétele Alapfokú művészetoktatás: 5% Szakkörök: 60% Iskolai nyári tábor: 5% Az integrációt elősegítő módszertani képzésen a pedagógusok 60 %-a vesz részt - az önkormányzat által támogatott tehetség-gondozó ösztöndíj program általános és középiskolás tanulók részére 5 A HHH-s tanulók hiányzása az országos átlag közelében van(0,37 %) HHH-s gyerekek részvétele Alapfokú művészetoktatás: 10% Szakkörök: 70% Iskolai nyári tábor: 10% Az integrációt elősegítő módszertani képzésen a pedagógusok 100 %-a vesz részt részére 5 fő fő Önkormányzati Önkormányzati és Önkormányzati és és pályázati pályázati forrás pályázati forrás forrás A lakosok alacsony A szociális és jövedelmi helyzet javítása munkaerőpiaci Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 178

179 munkaerőpiaci aktivitása Foglalkoztathatóság javítása Felnőttképzési programok, szakmát nyújtó képzések 1,2,3 szegregátum Képzési és foglakoztatási projektek kidolgozása 4 db; pl. : Megvalósított képzési programok 3 db Munkanélküliség csökkenése a szegregátumokban 30 fő Bevont lakosok száma 50 fő Rossz megközelíthetőség, infrastrukturális hiányosságok Munkaerőpiacra való visszavezetés Egészségügyi helyzet javítása Kompetencia tréningek, álláskeresési tanácsadás Egészségügyi helyzetfelmérés Városrészek élhetőségének fejlesztése Közösségi terek és szolgáltató funkciók fejlesztése Közösségi kialakítása terek 1,2,3 szegregátum 1,2,3 szegregátum 8 osztályt el nem értek számára: -Felzárkóztató és OKJ-s képzés 9 fő - Képességfejlesztő tréning 5 fő Külső partnerek felkutatása a program kidolgozása céljából Pályázati forrás 3. szegregátum -Személyes kommunikációs csatornák Egészségügyi szűrővizsgálat megvalósítása a szegregátumokban Önkormányzati és pályázati forrás -Közösségi tér kialakítása 1 db Az identitáserősítő önszerveződő civil programok 5 db Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 179

180 hiányosságok funkciók fejlesztése Személyes kapcsolat kialakítása 1,2,3 szegregátum csatornák rendszerének kialakítása -Helyi kultúrát, hagyományokat ápoló rendezvények szervezésének támogatása 4 alkalom programok 5 db Szociális bérlakás állomány növelése Szociális bérlakások építése Mobilizációs terv Mobilizációs terv elkészítése Szegregátumok növekedésének megakadályozása 1 szegregátum A beruházások előkészítése 1,2,3 szegregátum 1,2,3 szegregátum Külső partnerek felkutatása a program kidolgozása céljából Helyi Építési Szabályzat Módosítása -A művelődési központban a helyi öntevékeny kezdeményezések, hagyományok ápoláshoz helyszín biztosítása Mobilizációs terv elkészítése A szociális bérlakások építésének elkezdése Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 180

181 Infrastrukturális feltételek javítása - Szilárd burkolatú utak építése, 2. szegregátum Infrastrukturális Szilárd burkolatú beruházások út(pósa Dankó előkészítése, 600m, pályázat előkészítése és benyújtása a szegregált területekre vonatkozóan 2 db A városközpont szolgáltatásainak elérése a szegregátumokból javul (-5, -10 perc) 1. szegregátum Szigligeti-Kürt- Bihari utcák építése A szegregátumokban kiépül még hiányzó a vonalas infrastruktúra - Szennyvíz hálózat kiépítése 1,2,3 szegregátum Vadász utca 250m, belvíz elvezető csatorna: (Forrás: saját szerkesztés) Önkormányzati és pályázati forrás Önkormányzati és pályázati forrás Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 181

182 8.5 A nem szegregált területekre irányuló fejlesztések hatása a szegregált területen élők helyzetének javítására Az IVS tematikus és városrész szintű céljai számos olyan intézkedést tartalmaznak, melyek megvalósulása, illetve a projektek eredményei hozzájárulnak a szegregált területeken élők helyzetének jelentős javulásához és a szegregációval veszélyeztetett területekre is pozitív hatással van. Oktatási helyzet javítása Az oktatás feltételeinek javítás folyamatosan, ütemezetten megy végbe, ennek érdekében elkészült a Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv 2008-ban. A oktatás színvonalának javítás nagyban hozzájárul a szegregátumban élő lakosság társadalmi helyzetének javítására. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása az iskola épületének és környezetének felújítása ugyancsak olyan elem, mely nagyban hozzájárul a szegregátumokban élő korszerűbb oktatáshoz való hozzáféréshez. Az esélyegyenlőségi munkacsoport tagjainak beszámolói szerint, az évfolyamismétlők aránya javult a kezdetihez képest a HHH-s gyermekek között. A város általános iskolájának mindkét tagintézményében javult a helyzet a kezdeti 4,57 százalékos arányhoz képest. A Kossuth tagintézményben nem volt évismétlő, csak osztályozóvizsgára szorult 4 fő, a Dózsa tagintézményben 2 HHH-s tanulónak kellett évet ismételnie (4,44%). A HHH-s tanulók továbbtanulásában is pozitív változás figyelhető meg. Mindkét említett tagintézményben megfigyelhető, hogy a tanulók az érettségit adó középiskolába jelentkeznek a szakiskola helyett. A Dózsa tagintézményben a 2007/2008-as tanévben még csak 33,3 % ment gimnáziumba, de es tanévben ez az arány 66,7 százalékra javult. Míg a Kossuth tagintézményben ugyanez az arány 36 százalékról, 50 százalékra nőtt. Kialakulóban van a mentor-rendszer ami segíti a tanuló gyerekeket az iskolán kívüli programokon való hozzáféréshez, az Integrációs Pedagógiai Rendszer újból igényelni fogja az iskola a 2010/2011-es tanévtől. A TÁMOP keretében IPR képzésen eddig 23 tanár vett részt. Megalakultak a különböző munkacsoportok, és nyomon követik a HHH-s és SNI-s gyerekek részvételét a különböző iskolai és iskolán kívüli programokban. Folyamatosan nyomon követi és elemzi az önkormányzat a HHH-s tanulók kompetencia eredményeit. A településen élő SNI-s tanulók felülvizsgálata ben megtörtént, arányuk 7,6 százalékról 4,4-re csökkent 2009-re. A városban az ÉAOP 4.1/2F sz. pályázat keretében megépül a Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Óvoda és Könyvtár mikro-térségi társulás új tornaterme, melyhez a HHH-s gyermekek és atanulók hozzáférése 100 %-os lesz. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 182

183 Foglalkoztatási helyzet javítása, munkapiaci integráció: A foglalkoztatási helyzet javítására irányuló fejlesztések által várhatóan megnyíló új munkalehetőségeket kínálnak majd, ahol olyan kivitelezők előnyben részesítése a cél, melyek vállalják, hogy alkalmaznak szegregált területeken élőket is. Ezen túl a városrész szintű célok között közvetlenül is megjelenik a munkahelyteremtés az ipari zónában. Az üzleti infrastruktúrafejlesztés, az új ipari terület kialakítása új munkahelyek létrehozását segíti, melyek hozzájárulnak majd a szegregátumokban élők foglalkoztatási problémáinak megoldásához is. A hátrányos helyzetűek foglalkoztatása nem kizárólag a kivitelezési szakaszban jelent munkalehetőséget a rászorultaknak, a várható fejlesztések üzemeltetésénél is alkalmazni kell az esélyegyenlőség elveit. A pályázat keretében megépülő és ezen kívüli beruházásoknál is szükség lesz építőipari szak- és segédmunkásokra ami csökkentheti időszakosan a munkanélküliséget. A megépülő új vagy felújított létesítmények (pl. művelődési központ, munkásőrszálló, piac) új munkalehetőséget teremtenek az alacsony képzettségű embereknek is. Elérhetőség javítása: A városrész szintű célok között konkrétan megjelenik, hogy biztosítani kell a városközpont által nyújtott szolgáltatások elérhetőségét, amelyen egyfelől a közlekedést, másfelől az akadálymentes megközelítést emeli ki a stratégia. A városrész szintű célok között prioritásként jelenik meg a szegregált területen élők életkörülményeinek javítása, mely elsősorban ezen területek infrastrukturális fejlesztését foglalja magába. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása A szegregátumokban élők egészségi állapotának javításához, a prevenció elősegítéséhez szükség van helyben elérhető, modern egészségügyi szolgáltatásokra. Ennek megteremtéséhez járul hozzá a belvárosi funkcióbővítő fejlesztések egyik eleme, az egészségház fejlesztése, bővítése. A szegregátumok lakói között található azonban olyan idős és hátrányos helyzetű réteg, akik számára más városrészben található intézmények nem nyújtanak megoldást. Ezért tartalmazza a lakóövezetben megvalósuló célok egyike a házi-gondozást és a szociális jelzőrendszer kiterjesztését a lakóövezetben élő rászorulók részére. Ezt segíti az ÉAROP számú Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése/ Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése c. pályázat. Társadalmi szegregáció csökkentése, mobilizáció A társadalmi szegregáció csökkenése a szegregátumok lakóinak a város életébe való bekapcsolódáson keresztül vezethet. A város törekszik rá, hogy Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 183

184 minél több hátrányos helyzetű lakos bekapcsolódjon a város által szervezett kulturális, sport és egyéb civil rendezvényekbe. A város kulturális életének legfőbb színtere az Ilosvai Varga István Művelődési Központ, melynek felújítása, új funkciókkal való ellátása elengedhetetlen Az önkormányzat elhivatott annak érdekében, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel csökkentse a telepszerű szegregátumok további kialakulását, oldja az alacsony státuszú lakosság koncentrációját. Ennek érdekében az antiszegregációs terv konkrét programjain túl vállalja, hogy szükség esetén akár a meglévő rendeleteinek módosítása révén is segítse a lakhatási integrációs programok megvalósulását. Fontos megjegyezni, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítésénél az esélyegyenlőséget egyfajta horizontális célként is értelmeztük. A stratégiában a középtávú célok között konkrétan is megjelenik az esélyegyenlőség biztosítása, de minden intézkedés gondolatiságában benne rejlik a szociális biztonság és az esélyegyenlőség megteremtése. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 184

185 9. Ingatlangazdálkodási terv 9.1. Az önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése Kunhegyes Város Önkormányzata 689 ingatlant tulajdonol, könyv szerinti értékük összesen 2,17 milliárd forint, becsült értékük 3,04 milliárd forint. Az ingatlanok 60 százaléka a város belterületén található, a belterületi ingatlanok összes becsült értéke 2,7 milliárd forint. Az önkormányzati ingatlanok jelentős része, 554 darab forgalomképtelen, a forgalomképes ingatlanok száma 135 darab, becsült értékük 1,78 milliárd forint.(ebből 64 ingatlan 1,07 milliárd forint értékben csak korlátozottan forgalomképes). Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok összesen 514 hektár területen helyezkednek el, a beépített területek az önkormányzati tulajdon 16,9 százalékát (megközelítőleg 87 hektárt) teszik ki. 23. táblázat Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok főbb jellemzői Ingatlan típus Ingatlan száma (db) Földrészletek területe (ha) Ingatlan könyv szerinti bruttó értéke (millió Ft) Ingatlan becsült értéke (millió Ft) Összes ingatlan Belterületi ingatlan Külterületi ingatlan Forgalomképtelen Korlátozottan forgalomképes Forgalomképes Beépítetlen terület Beépített terület Műemléki védettségű Természetvédelmi terület Településen kívül fekvő (Forrás: Kunhegyes város önkormányzata) A nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok között közterek, parkok, utak, és egyéb köztéri létesítmények mellett a közigazgatási és Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 185

186 közszolgálati funkciókat (oktatás, egészségügy, sport stb.) kiszolgáló épületek és ingatlanok találhatók. A forgalomképes ingatlanok csoportjába soroljuk többek között az önkormányzati tulajdonú lakásokat, telkeket, eladható és/vagy fejleszthető területeket. 24. táblázat Az önkormányzat tulajdonában álló beépítetlen területek adatai Ingatlan típus Ingatlan száma (db) Földrészletek területe (ha) Ingatlan könyv szerinti bruttó értéke (millió Ft) Ingatlan becsült értéke (millió Ft) Termőföld 2 0,1506 0,038 0,038 Lakóépülettel beépíthető Egyéb építési telek Művelés alól kivett Összesen , , ,038 (Forrás: Kunhegyes város önkormányzata) 9.2. Közigazgatási, közszolgálati és más nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok Közigazgatási és közszolgáltatási funkciójának ellátásához az önkormányzat 21 épületet alapvetően nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanokat használ. Az önkormányzat hivatali és közigazgatási intézményi funkciói ellátását 2 épületben végzi, műszaki állapotuk közepesnek tekinthető, mind a kettő akadálymentesen elérhetői. A legtöbb épületet az oktatási funkció igényel. Az óvodai ellátás 4, az általános iskolai oktatás 3 épületben történik (ebből egy épület használaton kívül van), valamint 2 önkormányzati kezelésű épületben középiskolai és szakiskolai oktatás zajlik. Az oktatási intézmények közül egyben teljesen egyben részlegesen megoldott az akadálymentesítés, 6 épület akadálymentesítése további feladat. A kulturális tevékenységeknek otthont adó Művelődési Központ 2007-ben részleges felújítást kapott, de műszaki állapota gyenge, de az akadálymentességi követelményeknek megfelel. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 186

187 Az önkormányzat 4 sportlétesítményen (1 sportpálya és 3 sport telep) felett gyakorol tulajdonosi jogkört A város az egészségügyi alapellátás biztosításához 2 épületet használ, melyek műszaki állapota közepes, a tüdőgondozó akadálymentesítése szükséges. Az orvosi rendelő teljes felújítást és akadálymenetesítést igényel. A belvárosi területeken 6 helyrajzi számon elhelyezkedő egy közkert és 5 közpark számított alapterülete összességében m 2. A Kakat-ér vízfolyás 9 helyrajzi számon valamivel kevesebb, mint 5 hektár területű Forgalomképes ingatlanállomány Az önkormányzat 71 forgalomképes ingatlanállománnyal rendelkezik, becsült értékük 710 millió Ft. A jelentősebbek között található lakás, irodaház, üdülő, Ezek teljes, vagy részleges felújításra szorulnak. A korlátozottan forgalomképes ingatlanok száma 64, becsült értékük 1066 millió Ft. Az önkormányzat tulajdonában lévő jó állapotú autóbusz állomást és a strandfürdőt szintén a forgalomképes ingatlanok között tüntették fel. Ingatlan megnevezése 25. táblázat Közigazgatási, közszolgálati és más nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok Ingatlan címe Hrsz Betöltött funkció Közigazgatási intézményi funkció Polgármesteri Hivatal I. épület Polgármesteri Hivatal II. épület Oktatási funkció Kossuth Lajos utcai Általános Iskola Dózsa Gy. utcai Általános Iskola Hajnal úti Óvoda Szabadság tér 1 Kossuth Lajos utca 58. Kossuth Lajos utca 43. Dózsa Gy. utca 38. Hajnal utca Polgármesteri hivatal 435 Polgármesteri Hivatal Okmányiroda 1963 Általános Iskola 2277 Általános Iskola Műszaki állapot Épít és éve Felú jítás éve Akadály - mentesít és közepes igen igen Felújít ást igényel -e közepes igen Igen romlott részben igen romlott nem igen 2388 Óvoda romlott nem igen Kossuth úti Kossuth 524 Óvoda és közepes nem nem Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 187

188 Ingatlan megnevezése Integrált Városfejlesztési Stratégia Kunhegyes Ingatlan címe Hrsz Betöltött funkció Műszaki állapot Épít és éve Felú jítás éve Akadály - mentesít és Felújít ást igényel -e óvoda utca 112. konyha Garay úti Garay 5 Óvoda romlott nem igen Óvoda utca 2. Zádor úti óvoda Általános Iskola Tancukrászda Zádor utca 6/a Ady utca 1. Kossuth L. utca 58. Kulturális tevékenységek Művelődési Központ Szabadság tér 7. Könyvtár Ady E. utca 2. Kun Kapitány ház Tomaj utca Óvoda romlott nem igen 450 Használaton kívül 435 Cukrászati tanműhely 2026/ 1 Szélmalom / 1 Gyűjteményes szoba Múzeum Kossuth u. 51. Kossuth u. 39. Szociális ellátórendszer Bölcsőde és szociális konyha Öregek Napközi Otthona Családsegítő Központ Arany J. utca 26. Kossuth u. 51. Kossuth utca 102 Kulturális központ 447 Könyvtár és ifjúsági klub romlott nem igen jó igen nem romlott igen igen Közepes műemléki védelem 2427 tájház Romlott műemléki védett műemlék Közepes műemléki védettség nem nem nem igen nem igen 1380 Kiállító terem rossz nem igen 2344/ 1 Egészségügyi ellátórendszer múzeum jó igen nem 255 Bölcsőde és szociális konyha 1380 Öregek Napközi Otthona 513 Családsegítő Központ és gyermekjóléti Szolgálat romlott igen igen romlott nem igen közepes igen igen Tüdőgondozó Kossuth 459 Tüdőgondozó közepes részben nem Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 188

189 Ingatlan megnevezése és fogászati rendelő Ingatlan címe utca 68. Orvosi rendelő Dózsa Gy. utca 4. Hrsz Betöltött funkció 2323/ 6 intézet és fogászati rendelő Háziorvosi-, gyermekorvo si és védőnői szolgálat Műszaki állapot Épít és éve Felú jítás éve Akadály - mentesít és közepes részben igen Felújít ást igényel -e Zöldterület és vízfolyás Ingatlan megnevezése hrsz terület közkert m 2 közpark m 2 közpark m 2 közpark m 2 közpark m 2 közpark m 2 Kakat-ér m 2 Kakat-ér m 2 Kakat-ér 406/ m 2 Kakat-ér m 2 Kakat-ér m 2 Kakat-ér m 2 Kakat-ér m 2 Kakat-ér m 2 Kakat-ér 318/14 1 ha 251 m 2 (Forrás: Kunhegyes város önkormányzata) 26. táblázat Forgalomképes ingatlanok Ingatlan megnevezése cím hrsz Műszaki állapot Felújítást igényel-e Lakóház, udvar Feketehegy utca 40 közepes Igen 2/a Irodaház - Ady Endre utca 455 romlott Igen városgazdálkodás 3. Lakás Bethlen utca /8/A/3 jó Nem Üdülő Kunmadarasi utca 3310 romlott Igen Akadálymentesítés megoldott Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 189

190 Autóbuszállomás Strandfürdő Integrált Városfejlesztési Stratégia Kunhegyes Béke utca jó Nem Kunmadarasi utca (Forrás: Kunhegyes város önkormányzata) 3309/3 jó Nem 9.4. Az ingatlangazdálkodási stratégiai irányvonalai Kunhegyes Város Önkormányzata számára több eszköz is rendelkezésre áll ahhoz, hogy meglévő ingatlanjainak állapotát és értékét javítsa: pótlás jellegű beruházás a funkció ellátására való alkalmasság biztosítására (pl. leromlott állagú Dózsa tagintézmény iskolaépülete vagy lakás felújítása az eredeti állapotának való visszaállítás céljával, rossz közmű és kátyús útfelület felújítása); fejlesztés jellegű beruházás az adott funkció magasabb minőségű ellátásához (pl. iskolai infrastruktúra-fejlesztés, komfort nélküli lakás komfortosítása, park növényzetének megújítása pl.: Kakat- ér); fejlesztés jellegű beruházás a nem akadálymentesített vagy csak részben akadálymentesített ingatlanok teljes akadálymentesítése; funkcióbővítő fejlesztés az eredeti rendeltetéshez képest további funkcióknak való megfelelés biztosítására (pl. közintézménynek otthont adó épület utcai frontján üzlethelyiségek kialakítása); funkcióváltó fejlesztés az eredeti rendeltetéshez képest új funkcióra való alkalmasság megteremtése (pl. korábban oktatásra használt iskolaépület átalakítása közösségi házzá, szociális otthonná). A fejlesztés kategóriába soroljuk az olyan beruházásokat, amelyek arra irányulnak, hogy adott funkció alacsonyabb költséggel legyen ellátható azonos vagy magasabb szinten (pl. középületek (VMK) vagy lakások energiatakarékossági célú felújítása), valamint ebbe a típusba tartozik az épületek akadálymentesítése is (pl. orvosi rendelők, tüdőgondozó) A nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok funkciójuktól függően lehetnek csak kiadásokat generálók (pl. óvodai épületek), vagy egyszerre jelenthetnek fenntartási költségeket és hozhatnak bevételt is (művelődési központ, múzeum). A forgalomképes ingatlantípus folyamatos jövedelmet (pl. lakbér, telek bérleti díja) generálhat az önkormányzat számára, vagy értékesítéséből származó bevételekkel (pl. építési telkek eladási ára) járulhat hozzá egyszeri alkalommal az önkormányzati költségvetéshez. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 190

191 Funkcióváltó fejlesztéssel valósult meg a Városi Könyvtárnak otthont adó Sóház alagsorában található irodalmi kávéház. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 191

192 10. A célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek 10.1 Az önkormányzati intézkedések hatáskör alapján Együttműködés a MÁV Zrt.-vel a meglévő vasút szárnyvonal állandósítása érdekében. Olyan megoldások keresése, amelyek hozzájárulnak annak fennmaradásához, pl. a teherszállítás teljesítményének növelésével. A befektetők felkutatása során olyan ipari termelőtevékenységek városba vonzása, amelyek számára fontos és költség hatékony a vasúti teherszállítás lehetősége. LHH térségek számára biztosított magasabb arányú vissza nem térítendő pályázati támogatások igénybevételére alkalmas, munkahelyeket teremtő projektek fejlesztése/generálása és benyújtása a helyi vállalkozásokkal partnerségben. Együttműködés a szomszédos városokkal és falvakkal a települések közötti úthálózat bővítésében, rekonstrukciójában és az elkerülő utak fejlesztésében. Lobbizás a Kunhegyestől északara a Kisköre mellett elérhető tiszai átkelőhely helyzetének hosszú távú rendezése érdekében. A közúti forgalom részére jelenleg csak egy sávban és váltakozva ráadásul a vasúti forgalommal megosztott egy nyomtávon használható Kiskörei híd bővítése és korszerűsítése Ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Az önkormányzatnak a tulajdonában álló ingatlanokat és kapacitásokat céljai és feladatai megvalósításához alkalmazható eszközöknek kell tekintenie. Felesleges vagy kihasználatlan kapacitásaival racionálisan a stratégia céljai megvalósulását figyelembe véve - kell gazdálkodnia. Ilyen felszabaduló kapacitás lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi (civil szervezetek) által történő időleges hasznosítására az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig. Ide sorolható a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása is. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. informatikai eszközök, a rendezvények lebonyolítását biztosító technikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és azokkal úgy termelhetünk mások számára értéket, hogy az önkormányzat számára annak nem jelentkezik közvetlen (többlet) költsége. Ezzel a kapacitások kihasználtságának növelésén túl a stratégia megvalósítását elősegítve, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális, közösségi értékek jöhetnek létre. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 192

193 Az önkormányzatnak lehetősége van eladói és szabályozói pozíciójával élve bizonyos ingatlanok eladását vagy hasznosításba adását olyan feltételekhez kötni, amelyek az önkormányzat által ellátandó feladatok megvalósítását garantálják (pl. közterület rehabilitáció vagy játszótér építése a beruházó által használatba vett területen vagy más közterületen). Kölcsönös előnyök esetén célszerű bizonyos beruházások esetében (pl. sportcsarnok) a PPP konstrukciók alkalmazása, amely biztosítja a magánbefektetések hatékonyságát, az önkormányzati likviditás megőrzését, és az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát Marketing tevékenység A város a marketingkommunikáció alatt érti mindazon piacbefolyásoló eszközöket, ahol a befektetői attitűd befolyásolása nem elsősorban a termék tulajdonságán, minőségén vagy annak bekerülési árán, hanem a befektetők elérése érdekében folytatott kommunikációs tevékenységek hatékony alkalmazásán keresztül történik. Kunhegyes a lakosság, a befektetők és a eléréséhez és megnyeréséhez az alábbi kommunikációs csatornákat és partnereket veszi igénybe: - együttműködés az ITD Hungary állami befektetésösztönzési ügynökséggel; - bejelentkezés a befektetési lehetőségek közvetítésére létesített adatbázisokba (a hazai kereskedelmi és külföldi-magyar vegyes kamarák, stb.) - város honlapján a befektetési lehetőségeket bemutató magyar és idegen nyelvű (főleg angol nyelvű) tartalom jelenlétének erősítése és hangsúlyossá tétele. Fontos az információk folyamatos frissítése, amit az önkormányzat a gazdasági programja külön is hangsúlyoz. - aktív részvétel a gazdaságfejlesztéssel és üzleti kapcsolatteremtéssel, turisztikával kapcsolatos elősegítő rendezvényeken, konferenciákon és kiállításokon; - üzleti kapcsolatépítésre szakosodott szervezetek és ügynökségek alkalmazása; - hirdetések elhelyezése különböző médiumokban; - évente megjelenő Kunhegyes Város évi kulturális és sport rendezvény naptár; - évente megjelenő Kunhegyesi Nagykun Kalendárium; - Kunhegyesi Híradó, mint az önkormányzat hivatalos lapja. Az újság minden várost érintő önkormányzati intézkedésről beszámol. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 193

194 11. Partnerség A partnerség célja, hogy meghatározza és bemutassa milyen együttműködéseket célszerű az önkormányzatnak kialakítani a stratégia eredményességének előmozdítása érdekében Kunhegyes város kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a helyi társadalmat intenzíven bevonja az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozásába és az abban foglaltak megvalósításába egyaránt. Amellett, hogy az önkormányzaton belül a különböző szakterületek képviselőinek konzultációja folyamatos, már a tervezés kezdetekor megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok azonosítása és a partnerség céljainak meghatározása. 27. táblázat Fő partnerek a városfejlesztésben és a partnerség céljai Partnerek Lakosság Szakhatóságok Vállalkozások Civil szervezetek Partnerség fő célja elfogadottság, identitás szakpolitikai engedélyezés magántőke mobilizálása agglomerációs együttműködés, elfogadottság A folyamatos partnerségi együttműködés elősegítéséhez az alábbi eszközöket alkalmazzuk: igény- és szükségletfelmérések (kérdőíves felmérések, szakértői interjúk), projekt-előkészítő és -tervező munkacsoportok, szakmai workshopok, konzultációk, lakossági fórumok, tájékoztatás és nyilvánosság folyamatosan zajlanak, szakhatósági fórumokat IV. negyedévére tervezzük Lakossági tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása A helyi lakosság a projekt elsődleges célcsoportja, esetükben a folyamatos tájékoztatás és a rendszeres konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőség a projekt sikerességének alapvető feltétele, mivel a lakosok annak függvényében, hogy milyen mértékben, formában és területen érintik a fejlesztések, eltérően reagálhatnak az egyes tervezett projektekre. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 194

195 A fejlesztések társadalmi elfogadottságát megalapozandó folyamatosan tájékoztatni kell a helyi lakosságot, ennek elsődleges eszköze a helyi média, valamint a weboldal, amelyeken keresztül rendszeresen beszámolunk a tervezés állásáról és a városrehabilitációs program aktualitásairól. Emellett az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozásához lakossági kérdőíves felmérést végeztünk a városvezetés közreműködésével, amelynek eredményeit beépítettük mind a helyzetelemző, mind a koncepcionális fejezetekbe. A beérkezett kérdőívek feldolgozását és következtetéseit a pályázati dokumentációhoz csatoljuk. Az akcióterületi fejlesztések tervezése még intenzívebb lakossági párbeszédet igényel, amire az érintett akcióterületeken szervezett szükségletorientált lakossági fórumok nyújtanak lehetőséget Szakhatósági fórum Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a város hosszú távú fejlesztési tevékenységeihez rögzít egyfajta koncepcionális és megvalósítás-orientált szakmai keretet. A tervezett fejlesztések komplexitása megköveteli, hogy az érintett (építészeti, rend- és katasztrófavédelmi, környezet- és természetvédelmi, munkaügyi stb.) szakhatóságokat előzetesen és folyamatosan tájékoztassák a tervezés és a megvalósítás folyamatáról, ez biztosítja az adekvát, szakpolitikailag megalapozott és elfogadott városrehabilitációs programok végrehajtását. A fenti elveknek megfelelően tervezünk szakhatósági egyeztetést, amelynek fő célja a tájékoztatás, azaz hogy ismertessük az engedélyező, véleményező szerepkört betöltő szakhatóságok képviselőivel a városrehabilitáció jelentőségét, folyamatát, a támogatás elnyerésének feltételeit, továbbá a lehatárolt városrészek és akcióterületek körét. Az elkövetkező időszakban a készülő dokumentumokat rendszeresen továbbítjuk számukra, folyamatos visszacsatolást biztosítva a tervezés folyamatában. A szakhatóságok szerepe az akcióterületi tervek és az egyes projektekre vonatkozó engedélyes tervek kidolgozásánál lesz igazán jelentős, ezért 2009 IV. negyedévében rendszeres egyeztetésekre, szakmai workshop-okra lesz szükség Civil szervezetek A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi és kulturális életének legfontosabb formálói közé tartoznak. Véleményük a városfejlesztési programmal és az egyes konkrét fejlesztésekkel kapcsolatosan azért is megkerülhetetlen, hiszen a civil szervezetek közvetetten a projekt fő célcsoportját, a lakosságot illetve annak egyes alrendszereit, csoportjait képviselik. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 195

196 A partnerséget a város és a civil szervezetek között rugalmas, szervezett és proaktív formában próbáljuk megvalósítani. Ennek megfelelően az IVS és az Akcióterületi Terv(ek) kidolgozásánál rendszeres egyeztetések, szakterületi projektfejlesztő workshopok létrehozását tervezzük, amelyek gyakorisága a tervek részletesebb kimunkálásával párhuzamosan sűrűsödik Vállalkozói egyeztetések Az integrált városfejlesztésben érintett vállalkozói kör alapvetően két nagy csoportra bontható. A helyi kis- és középvállalkozások inkább a fejlesztések célcsoportjának tekinthetők, ugyanis a fejlesztések eredményeként létrehozott kapacitások fogyasztóiként jelennek meg. Kisebb mértékben partnerként is részt vehetnek a funkcióbővítésben, például saját üzlethelyiségeik, vendéglátóhelyeik felújításával. Esetükben a legfontosabb partnerségi eszköz a szükségleteik pontos felmérése, valamint a folyamatos tájékoztatás többek között a lehetséges pályázati forrásokról. A másik vállalkozói kör hatása a program tartalmi elemeit és a funkcióbővítés eredményességét tekintve lényegesen intenzívebb. A nagyobb befektetőkkel, a tőkeerős beruházókkal és a potenciális ingatlanfejlesztőkkel való kapcsolattartás személyesebb jellegű partnerséget igényel annak érdekében, hogy rendelkezésre álló tőkéjük mobilizálása Kunhegyes akcióterületein történjen meg. Így megvalósítható a források feltárása és kialakítható azok ideális kombinációja Stakeholder elemzés Az alábbi táblázat azokat a fő partnerségi (érdek)csoportokat jellemzi, amelyek valamilyen formában érintettek a funkcióbővítő tevékenységek előkészítésében és végrehajtásában. Ezekkel az érdekcsoportokkal folyamatos és intézményesült kapcsolattartás a tervezés első szakaszától kezdve. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 196

197 28. táblázat A városfejlesztésben érintett csoportok stakeholder elemzése Érdekcsoport Fontosság Szaktudás, erőforrások, hatalom helyi lakosság helyi kis- és középvállalkozók nagyobb vállalkozások, beruházók, ingatlanfejlesztők civil szervezetek szakhatóságok magas magas magas magas magas (Forrás: Saját szerkesztés) városfejlesztési szakismereteik nincsenek érdekérvényesítő képességük közepes a tőkeszegény KKV-k erőforrásai és érdekérvényesítő képessége közepes jelentős mobilizálható tőkével és lobbyerővel rendelkeznek tapasztalat projektek megvalósításában viszonylagos szervezettség városi szinten stabil szaktudás engedélyezési szerepkör Érdekek és elvárások a lakókörnyezet és az életminőség fejlesztése jobb és bővülő szolgáltatási kínálat munkahelyek növekvő száma az üzleti tervezést lehetővé tevő stabil gazdasági környezet kereskedelmi növekedése Elemzési szempontok forgalom az üzleti tervezést lehetővé tevő stabil gazdasági és szabályozási környezet hasznosítható, beépíthető, közművesített ingatlanok, ipari területek állandó szakmai együttműködés a várossal nyitottság a város részéről jogszabályoknak és szakpolitikai irányvonalaknak megfelelő fejlesztések végrehajtása Akadályozó tényezők és problémák az anyagi hozzájárulás lehetősége korlátozott álláspontjuk könnyen befolyásolható, ezért ingadozó viszonylagos érdektelenség bizonyos fejlesztések esetében ellenérdekeltség (pl. akcióterületeken kívüli városrészeken az ingatlanárak relatív csökkenése) forráshiány bizonyos fejlesztések esetében ellenérdekeltség (pl. kereskedelmi övezetek térbeli eltolódása) telekspekuláció telephelyek közötti verseny Előkészítésben, végrehajtásban betöltött szerep szükségleteik és elvárásaik pontos megfogalmazása segíti a városrehabilitáció előkészítését lehetséges partnerek jelentős saját forrást igénylő, jövedelemtermelő, funkcióbővítő tevékenységek megvalósítása forráshiány lakossági elfogadottság növelése szakpolitikai irányvonalak változásai a vonatkozó szabályok rugalmatlan értelmezése az egyes (magán) fejlesztések kapcsán koordináló, jóváhagyó szerep, szakmai kontroll Akcióterv kérdőíves felmérés PR tevékenység lakossági fórumok az akcióterületi fejlesztésekről keresletelemzés vállalkozói fórum támogatás, segítségnyújtás, pályázati tanácsadás potenciális akcióterületi befektetők feltárása vállalkozói fórum tervalkuk folyamatos egyeztetés, szakmai véleménykikérés Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 197

198 12. Szervezeti háttér 12.1 A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere Kunhegyes Város szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a Testület feladata. Ezen belül a Városfejlesztési Bizottságot elsősorban véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi és közreműködő jogosítványokkal ruházták fel: 1. Vizsgálja a város gazdasági adottságait. 2. Kidolgozza az önkormányzat rövid- és hosszú távú gazdasági programját, ennek során. Javaslatot tesz a feladatok megvalósításának sorrendjére, ütemére, s alternatívákat fogalmaz meg. A program kidolgozásakor figyelembe veszi az ország és az önkormányzat teherbíró képességét, és az önkormányzat gazdasági hátterét. 3. A Pénzügyi Bizottsággal közösen kidolgozza a helyi adók rendszerét és vizsgálja azok gazdasági hatásait. 4. Kidolgozza a város vállalkozási irányvonalát. 5. El_mozdítja a helyes gazdasági mikrostruktúra kialakítását. 6. Biztosítja az önkormányzat és a vállalkozók szoros együttműködését, társulási készségét. 7. Javaslatokat dolgoz ki arra, hogy az önkormányzat a tulajdonát képező javakkal vállalkozásokban vegyen részt. 8. Felülvizsgálja elsősorban az önkormányzati szektorhoz tartozó területeken a gazdaságtalanul üzemelő egységek tevékenységét, s javaslatot tesz átszervezésükre, vagy megszüntetésükre. 9. Kezdeményezi a város közműveinek fejlesztését, az önkormányzati tulajdonba került közművek megfelelő üzemeltetésére javaslatot tesz. 10. Figyelemmel kíséri, elemzi és ellenőrzi különösen az áruellátást, a lakásépítést, lakásgazdálkodást, az építőipart, a közlekedést, az ipari, kereskedelmi, élelmiszergazdasági, munkaügyi és kommunális ellátást, a lakossági szolgáltatást. A fentiekhez kötődő programok előkészítésében és végrehajtásában részt vesz. 11. Előzetesen véleményezi a településrendezés körében a településfejlesztési koncepciót, a településszerkezeti tervet, a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet. 12. Vizsgálja a városüzemeltetés és a közterület-felügyelet hatékonyságát, szükség szerint kezdeményezi a közterületekről szóló helyi rendelet módosítását, illetőleg új rendelet alkotását. 13. Előzetesen véleményezi a más bizottság hatáskörébe nem tartozó, egyéb önkormányzati intézmények alapítására, megszüntetésére irányuló döntéstervezeteket. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 198

199 14. Figyelemmel kíséri, illetve ellenőrzi a környezet- és természetvédelem kérdéseit, egyetértési jogot gyakorol az e tárgykörben készülő képviselő testületi előterjesztések szempontjából. 15. Javaslatokat dolgoz ki az önkormányzat tulajdonában álló műemlékek védelméről, fenntartásáról és méltó hasznosításáról, egyetértési jogot gyakorol az e tárgykörben készülő képviselő testületi el_terjesztések szempontjából. 16. Együttműködik az önkormányzat területén lévő műemléki értékek (műemlék, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet) védelmében az erre szakosodott társadalmi szervezetekkel, mozgalmakkal, egyetértési jogot gyakorol az e tárgykörben készülő képviselő testületi előterjesztések szempontjából. 17. Összefogja és koordinálja a város múltjának és hagyományainak feltárására irányuló társadalmi tevékenységeket, egyetértési jogot gyakorol az e tárgykörben készülő képviselő testületi előterjesztések szempontjából. 18. Indítványt tesz az önkormányzat területén található és műemléki oltalmat érdemlő értékek védetté nyilvánításának, illetőleg a védettség megszüntetésének kezdeményezésére, továbbá előzetesen véleményezi az erre irányuló szakhatósági javaslatokat, egyetértési jogot gyakorol az e tárgykörben készülő képviselő testületi előterjesztések szempontjából. 19. Megoldást keres a város területén lévő és műemléki védettség alatt nem álló, de a település sajátos jellegének megőrzésében helyi jelentőséggel bíró építészeti és településszerkezeti értékek megóvásáról történő önkormányzati gondoskodás megvalósítására, egyetértési jogot gyakorol az e tárgykörben készülő képviselő testületi előterjesztések szempontjából. 20. Figyelemmel kíséri az idegenforgalom helyi alakulását, kezdeményezést tesz a turisztikai célpontok, látnivalók, a falusi turizmus fejlesztésében az önkormányzat szerepvállalásának mértékére és eszközeire. 21. Kifejti javaslatát, véleményét a költségvetés és egyéb önkormányzati döntés elfogadása előtt az idegenforgalmat, környezetvédelmet érintő kérdésekben. 22. Javaslatot dolgoz ki idegenforgalmi koncepció készítésére, vizsgálja a településrendezésre vonatkozólag. 23. Javaslatot tesz marketing terv készítésére, a település menedzselésére. 24. Előzetesen véleményezi az idegenforgalmi, környezetvédelmi pályázatok anyagát. 25. Elkészíti az önkormányzat munkáját külföldi kapcsolatok építésénél, szakmai szervezetekkel való együttműködésében mind megyei, regionális, országos szinten. 26. Előzetesen véleményezi a városról kikerülő nemzetközi, országos kiadványok anyagát. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 199

200 Emellett a többi bizottság is rendelkezik a városfejlesztéssel összefüggő jogkörökkel, amelyek esetében felmerülnek döntési, ellenőrzési és jóváhagyási feladatok is. A bizottságok saját szakterületükön közreműködnek a városfejlesztési tevékenységeket megalapozó dokumentumok tervezésében, véleményezésében, figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását, felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését, de ezen általános hatáskörök mellett a bizottságok többsége speciális feladatokat is ellát a városfejlesztéshez kapcsolódóan, amelyek jelentősége az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása és megvalósítása szempontjából is kiemelkedő. 29. táblázat Az egyéb bizottságok speciális feladatai és hatáskörei a városfejlesztéssel kapcsolatosan Bizottság Pénzügyi Bizottság Egészségügyi és Szociális Bizottság Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság Városfejlesztéssel szorosan összefüggő feladatok és hatáskörök A városfejlesztési tevékenységek pénzügyi hátterét képező költségvetéssel összefüggő tevékenységek A hitelfelvétel indokainak és gazdasági megalapozottságának vizsgálata Vagyonkezelés pénzügyi szempontú ellenőrzése A város egészségügyi ellátásának figyelemmel kísérése A rehabilitációs munka koordinálása, esetleges munkahelyteremtés lehetőségeinek vizsgálata A szociális ellátás koncepciójának aktualizálása Közreműködik az önkormányzati fenntartású közoktatási, közművelődési intézményekkel kapcsolatos fenntartói feladatok ellátásában Az önkormányzat területén fellelhető műalkotások védelme Javaslatot dolgoz ki a művelődési, oktatási, sport intézmények hatékonyabb működtetésére A városfejlesztés és a városüzemeltetés jelenlegi intézményi struktúrája nem szolgálja sem a hatékonyságot, sem a városfejlesztés hosszú távú fenntarthatóságát. A jelenlegi, önkormányzati keretek között működő szervezeti egység jellegéből adódóan nem képes hatékony piaci szemléletű működésre, így szükség van olyan önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok létrehozására, melyek e két funkciót különválasztva önkormányzati irányítással piacorientált magatartásra képesek. A város szempontjából fontos, hogy a létrehozott Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 200

201 társaságok középtávon egy olyan tervezési és forrás koordinációt valósítsanak meg, mely révén az önkormányzat városfejlesztési tevékenységei tervezhetők lesznek, ezáltal finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik A városfejlesztés tervezett szervezeti rendszere Az önkormányzat a tervezett fejlesztések végrehajtásához - Városfejlesztési Kézikönyvnek és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Tervezési Útmutatójának megfelelően felkészül arra, hogy egy tisztán fejlesztési profilú, 100 százalékos önkormányzati tulajdonú Városfejlesztési Társaságot hozzon létre. A gazdasági társaság fő tevékenységei: részt vesz a városfejlesztés tervezésében, projektgeneráló és befektetés-ösztönző tevékenységet folytat, partnerségeket hoz létre a fejlesztések megvalósításához állami, önkormányzati, piaci és civil szereplők részvételével, koordinálja a városfejlesztéssel kapcsolatos tájékoztatási és társadalmasítási feladatokat, felkutatja a további lehetséges pályázati forrásokat, és mozgósítja a potenciális magán beruházókat, ellátja a projektek végrehajtásával kapcsolatos projektmenedzsment és egyéb adminisztratív feladatokat, egyeztet, megállapodik és szerződést köt a befektetőkkel a gazdasági fejlesztések konkrét tartalmáról, valamint az azokhoz kapcsolódó garanciális elemekről, részt vesz a fejlesztések érdekében végrehajtott ingatlangazdálkodási feladatokban, biztosítja az akcióterületeken végrehajtott fejlesztések pénzügyi egyensúlyát, megvalósítja az akcióterületek fizikai fejlesztéseihez kapcsolódó tartalmi fejlesztéseket (önállóan vagy megfelelő referenciákkal rendelkező partnerek bevonásával), szükség szerint, egyedi szerződések keretében alvállalkozókat von be feladatainak ellátására. A társaság működésének fontos eleme, hogy a piaci körülmények között működik, de az értékesítésből, bérbeadásból és megbízásokból származó nyereségét visszaforgatja a városfejlesztési tevékenységekbe. Ennek garanciája az, hogy a városfejlesztő társaság 100 százalékos önkormányzati tulajdonban van, így működése az önkormányzat számára teljes mértékben átlátható. A városfejlesztési társaság létrehozásáról Kunhegyes Közgyűlése dönt, a jogszabály tartalmazza a társaság működésének pontos feltételeit, a Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 201

202 feladatellátással kapcsolatos felelősségi és hatásköröket, a társaság törzstőkéjének nagyságát, a városrehabilitációs támogatásokhoz biztosítandó önkormányzati saját forrás mértékét, valamint a szükséges humánerőforrásra vonatkozó elvárásokat. Külön rendelkezés alapján egy megállapodás keretében az önkormányzat megbízza a társaságot a városrehabilitáció megvalósítására, amelyben kitérnek a társaság pontos jogosítványaira és kötelezettségeire az akcióterülettel kapcsolatosan (pl. saját bevételek visszaforgatása a fejlesztésekbe, az évközi beszámolás, ellenőrzés és együttműködés rendje, a társaság díjazása). A városrehabilitációs programok megvalósítása során a társaság az önkormányzattal és a projektpartnerekkel együtt részletesen meghatározza azokat a garanciális elemeket és szerződéses feltételeket, amelyek lehetővé teszik a városfejlesztési akciók pénzügyi egyensúlyának, megvalósíthatóságának, és fenntarthatóságának folyamatos ellenőrzését. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 202

203 13. Településközi együttműködés Társulások, szövetségek, egyesületek amelynek Kunhegyes is tagja: - Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége - Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekvédelmi Szövetsége - Vasutas Települések Szövetsége - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Falusi Turizmusért Egyesület - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Termál- és Gyógyturizmus Egyesület - Tiszafüredi Kistérség Többcélú Társulása - Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás - Magyar Önkormányzatok Szövetsége A településközi koordináció színtere: Tiszafüredi kistérségi társulás ülései és munkaértekezletei: Kunhegyes a Tiszafüredi kistérség tagjaként szerepel a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet által meghatározott leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségek települései között, ami területfejlesztési- és adókedvezmények igénybevételét teszi lehetővé, illetve munkahely-teremtési, gazdaságfejlesztési célú pályázatok benyújtása esetén a megyei, regionális, országos szintű pályázatok feltételei is kedvezőbbek (saját erő, támogatás mértéke); 50 kilométeres körzetben található hasonló méretű és adottságú városok önkormányzataival (Tiszafüred, Karcag és Törökszentmiklós) folytatott egyeztetések és munkaértekezletek. A településközi koordináció mechanizmusai: a stratégiai célok és beavatkozási területek egyeztetése, a térségi együttműködésben rejlő szinergiák azonosítása és kihasználása; pályázati kiírások tekintetében történő kölcsönös tájékoztatás és információcsere; közös gazdaságfejlesztési pályázatok és projektek benyújtására való törekvés; közös marketing- és PR akciók szervezése és végrehajtása; a befektetésösztönzési akciók végrehajtás során szerzett szakmai tapasztalatok megosztása egymással és a térségi szintű összhang megteremtésére való törekvés. a települések átjárhatóság megteremtésének elősegítése; a befektetők számára releváns statisztikai és egyéb fontos térségi adatokat tartalmazó információs rendszerek közötti átjárhatóság biztosítása. A településközi koordináció várható eredménye: Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 203

204 a partnerség a szomszédos településekkel és közeli városokkal nagyobb és változatosabb telephelykínálatot eredményezhet, amit együtt lehet kiajánlani. Ennek során az sem baj, ha végül egy befektető a szomszédos települést választja, hiszen befektetői szemszögből a térség már ennek révén is felértékelődik és felkerül a befektetők térképére. Az első nagybefektető letelepítése az igazán nehéz feladat. az Észak-alföldi Operatív programok pályázati kiírásait az alulról történő építkezés elve alapján a települések, kistérségek és megyék stratégia terve ( ) alapján készítik elő. A stratégiai programban bekerült kunhegyesi projektek közül elsődleges prioritásként szerepel a gazdasági potenciál fejlesztése, valamint a táji adottságokhoz igazodó agrárfejlesztés. A több település által konzorciumban vagy partnerségben benyújtott pályázatok a bírálatokban előnyt élveznek, amely megnöveli a támogatások elnyerésének esélyeit. 14. A stratégia megvalósulásának monitoringja Az Integrált Városfejlesztési Stratégia céljai megvalósulásának nyomon követésére kialakított mechanizmusnál két fő irány valósul meg. Az egyes elérendő célokhoz kötődő, kvantitatív, objektív output-, eredmény- és hatásindikátorok, valamint a városrészekre, az adott konkrét fejlesztési cél alapján allokálásra kerülő népességarányos támogatás vizsgálata. A célrendszer elemeit összességében, valamint az egyes célokhoz rendelt beavatkozások kölcsönhatását is vizsgálni kell (hatékonyság-, kapacitás- és hatásvizsgálat). A komplex elemzések alapján mérhető az egyes célok területfejlesztési hatása. Kiemelten kell kezelni a fejlesztési támogatásokhoz kötődő kapacitásbővülések elemzését a társadalmi elvárások, a valós szükségletek és a költségvetési korlát oldaláról is, különösen a közjavak fejlesztése esetén. Ekkor a méretgazdaságossági indikátorok alkalmazása szükséges. A hatékony monitoring rendszer jellemzője a stratégiához kapcsolódó beavatkozások és tartalmi összefüggések figyelése egységes elvek és integrált szemlélet mentén. Kunhegyes Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végrehajtását és eredményeit a város Közgyűlése kétévenként értékeli. A beszámoló tartalmazza: a stratégia keretein belül megvalósuló projektek és azok végrehajtottságának rövid áttekintését, a stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási információit (projekt költségvetése, források összetétele), Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 204

205 tematikus célonkénti és városrészenkénti áttekintést a stratégia végrehajtásának kezdete óta megvalósult fejlesztésekről és azok eredményeiről, a stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladást, az indikátorok kiinduló és célértékeinek, valamint azok aktuális értékének feltűntetésével. A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó cél és a tematikus középtávú célok és a városrész mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 205

206 14.1 Indikátorok 30. táblázat Stratégia megvalósulásának indikátorai Cél Átfogó cél: A hagyományokban, értékekben bővelkedő gazdasági-kulturális és táji örökség által kínált lehetőségek kihasználására, valamint a település sajátos előnyeire épített közös cselekvések Kunhegyes térségi szerepének erősítése céljából. KC1: A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása Indikátor neve A városi gazdaság teljesítménye A városban élők munkajövedel me Munkanélkülis égi ráta Belvárosi utak hossza Kerékpárutak hossza Indikátor definíciója Gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozók éves nettó árbevételének növekedése Foglalkoztatottak éves munkajövedelme A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva Kunhegyes belterületén található burkolt utak hossza Kunhegyes bel- és külterületén lévő kerékpárutak hossza Mérté k- egység Indikátor forrása Adatgyűjté s gyakoriság a Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 206 % millió Ft % km km Polgármesteri Hivatal APEH Regionális Munkaügyi Központ Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Éves Éves Éves Éves Éves

207 Cél elérhetőség javítása Indikátor neve Tömegközleke dést igénybe vevők Működőtőkebefektetések intenzitása KC2: A térségi szerepkör erősítése A térségi munkamegoszt ásban ellátott új feladatok száma KC3: Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése, a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra megteremtése KC4: A fenntartható turizmus kialakítása Vállalkozások befektetett tőkéje Vendégéjszaká k száma Indikátor definíciója A tömegközlekedés által adott évben szállított utasok száma A városba befektetett működő tőke (városban tevékenykedő gazdasági szervezetek saját tőkéjében adott évben történt növekmény) és a régióba befektetett működő tőke hányadosa A közszolgáltatásokban végzett térségi feladtok számának növekedése Gazdasági tevékenységet folytató vállalatok saját tőkéje A Kunhegyesen eltöltött vendégéjszakák száma Mérté k- egység fő Indikátor forrása MÁV, Jászkun volán Zrt. Adatgyűjté s gyakoriság a Éves % APEH Éves db millió Ft vendég - éjszaka Polgármesteri hivatal APEH KSH Éves Éves Éves Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 207

208 Cél KC5: Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme KC6: A természeti és környezeti állapot javítása KC7: Korszerű, a gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás fejlesztés KC8: A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása KC9: A lakosság egészségi Indikátor neve A felújított helyi építészeti értékek száma Rehabilitált közterület Szelektíven gyűjtött hulladék aránya Továbbtanulók aránya Kulturális rendezvények résztvevőinek száma Várható élettartam Indikátor definíciója A város karakterét őrző felújított épületek száma Mérté k- egység db Indikátor forrása Polgármesteri Hivatal A felújított közterek nagysága m 2 Polgármesteri Hivatal Szelektíven gyűjtött lakossági hulladék aránya Az adott évben általános és közép iskolát végzett tanulók és továbbtanulók aránya Kulturális rendezvények látogatóinak száma, kulturális és ismeretterjesztő rendezvények, előadások résztvevőinek száma A városban élők születéskor várható élettartama % Polgármesteri Hivatal Adatgyűjté s gyakoriság a Éves Éves Éves % Iskolák Éves fő év Polgármesteri Hivatal, VMK KSH Éves Népszámlál ás Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 208

209 Cél állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése KC10: A szociális biztonság megteremtése, és az esélyegyenlőség biztosítása Városrész szintű célok Indikátor neve Aktív kereső nélküli háztartások száma Akadálymentes ített középületek száma Városrészek népességszáma Városrészekbe n a felsőfokú végzettségűek aránya Aktivitási ráta városrészenkén t Indikátor definíciója Az aktív kereső nélküli, aktív korú taggal rendelkező háztartások száma (csökkenés) Az akadálymentesen megközelíthető köz- és közösségi épületek száma Mérté k- egység db db Indikátor forrása KSH Polgármesteri Hivatal Az egyes városrészek lakosainak száma fő KSH Felsőfokú végzettségűek aránya a 7 évesnél idősebb népesség körében Aktivitási ráta % % KSH, Polgármesteri Hivatal KSH, Polgármesteri Hivatal Adatgyűjté s gyakoriság a Népszámlál ás évenként Népszámlál ás Népszámlál ás Népszámlál ás Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 209

210 Cél Indikátor neve Szennyvízháló zatra bekötött lakások aránya városrészenkén t Komfortos lakások aránya városrészenkén t Városrészekbe n működő vállalkozások száma Indikátor definíciója Szennyvízhálózatra bekötött lakások aránya (20%) Mérté k- egység Komfortos lakások aránya % Az egyes városrészekben működő egyéni, illetve társas vállalkozások száma % db Indikátor forrása KSH, Polgármesteri Hivatal KSH, Polgármesteri Hivatal KSH Adatgyűjté s gyakoriság a Népszámlál ás Népszámlál ás Népszámlál ás Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 210

211 Ábrák jegyzéke Integrált Városfejlesztési Stratégia Kunhegyes 15. Ábrák, táblázatok jegyzéke 1. ábra A Tiszafüredi Kistérség elhelyezkedése és térképe ábra A vidékies térségek településszerkezeti tértípusai ábra Perifériák az Észak-Alföldön ábra Az Észak-alföldi régió speciális fejlesztési térségei ábra Elmaradott térségek és perifériák ábra A mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya az észak-alföldi kistérségekben, 2001-ben ábra Vidékies (rurális) és városias (urbánus) térségek ábra A kistérségek népességeltartó képességének színvonala az egy adófizetőre jutó nettó jövedelem alapján az észak-alföldi régióban ábra A gazdaság eltartó képessége az Észak-alföldi régió kistérségeiben ábra Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségei (zöld színnel jelölve) ábra Működő vállalkozások ábra Regisztrált vállalkozások száma ábra Kiskereskedelmi egységek száma ábra Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kereskedelmi egységek száma ábra Lakónépesség számának alakulása Kunhegyesen ábra A lakosság kor szerinti megoszlása ábra A nyilvántartott álláskeresők száma Kunhegyesen (fő) ábra A foglalkoztatottak végzettség szerinti megoszlása Kunhegyesen ábra Kunhegyes bevételei, kiadásai és az adó bevételek ábra A Tiszafüredi kistérség közlekedési ellátottsága ábra Kunhegyes térképe ábra Épített lakások száma ábra A közműolló alakulása Kunhegyesen ábra Infrastruktúra ellátottsági mutatók Kunhegyesen ábra Népesség iskolázottsági foka ábra Kunhegyesi lakosság korcsoportjainak iskolázottsági jellemzői ábra Oktatási nevelési intézmények Kunhegyesen ábra Az óvodai ellátás adatai Kunhegyesen ábra Az általános iskolai oktatás jellemzői Kunhegyesen ábra A segélyekre kifizetett összegek Kunhegyesen ábra Az önkormányzati segélyezésben érintett lakosság száma ábra Szociális segélyben részesülők aránya ábra Kunhegyes város térszerkezete ábra A lakónépesség aránya Kunhegyes övezeteiben ábra A lakónépesség kor szerinti megoszlása a városrészekben ábra Kunhegyes lakásállományának övezeti megoszlása...86 Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 211

212 37. ábra Lakások komfortfokozatának megoszlása az egyes lakóövezetekben ábra Lakosság képzettségi megoszlása az egyes városrészekben ábra Munkajövedelemmel rendelkezők az egyes városrészekben ábra Foglalkoztatott nélküli lakások aránya ábra Római Katolikus templom ábra Református templom és a Szabadság tér ábra Autóbusz állomás épülete ábra Nagy László SzKKI, Gimnázium és Kollégium ábra Strandfürdő látványa ábra Belváros felülnézetben ábra Potenciális rekreációs terület képe ábra Szegregátumok Kunhegyesen ábra A lakónépesség száma Kunhegyes szegregációs területein ábra Kunhegyes város és a szegregációs területek lakóinak korösszetétele ábra Képzettségi adatok Kunhegyes városban és a szegregációs területeken ábra Lakásállomány Kunhegyes szegregációs területein (db) ábra Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Kunhegyesen és a szegregált területeken ábra A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők jellemzői Kunhegyesen és a szegregációs területeken ábra A foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül Kunhegyes szegregációs területein ábra A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Kunhegyes szegregációs területein ábra A foglalkoztatottság jellemzői Kunhegyes szegregációs területein Táblázatok jegyzéke Az akcióterületen tervezett fejlesztések Táblázat A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás ( ) Táblázat Turisztikai kereslet néhány jellemzője a Tiszafüredi kistérség városaiban Táblázat A népmozgalom statisztikai jellemzői Kunhegyesen Táblázat Lakásállomány adatai Kunhegyesen Táblázat Települési infrastruktúra ellátottság táblázat Az óvodai ellátás jellemzői Kunhegyesen táblázat Az általános iskolai ellátás jellemzői Kunhegyesen táblázat Nagy László Szakképző Iskola és Gimnázium ellátási jellemzői Kunhegyesen táblázat Feladatellátás fenntartói háttere...74 Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 212

213 10. táblázat A Kunhegyesen illetékes területi közigazgatási intézmények székhelyei és elérhetősége táblázat A Belvárosi akcióterületre jellemző statisztikai adatok táblázat Kunhegyes városrészeinek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói táblázat Az akcióterületen tervezett, belvárosi funkciót erősítő fejlesztések táblázat Az akcióterületen tervezett, ipari funkciót erősítő fejlesztések táblázat Az akcióterületen tervezett turisztikai fejlesztések táblázat Az akcióterületek javasolt prioritási sorrendje és a megvalósítás ütemezése táblázat 2001-es népszámlálás adataiból előállított mutatók táblázat Szegregátumok segélyezési mutatói táblázat Általános iskolai közoktatás integráltságának felmérése táblázat A szegregátumok infrastruktúrája táblázat Közoktatási esélyegyenlőségi terv táblázat Antiszegregációs intézkedések és indikátorok táblázat Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok főbb jellemzői táblázat Az önkormányzat tulajdonában álló beépítetlen területek adatai táblázat Közigazgatási, közszolgálati és más nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok táblázat Forgalomképes ingatlanok táblázat Fő partnerek a városfejlesztésben és a partnerség céljai táblázat A városfejlesztésben érintett csoportok stakeholder elemzése táblázat Az egyéb bizottságok speciális feladatai és hatáskörei a városfejlesztéssel kapcsolatosan táblázat Stratégia megvalósulásának indikátorai Felhasznált irodalom Kunhegyes város Településrendezési Terve (TMT Településrendezési és Műszaki Társulás, Szolnok, 2006 december) Települések fejlődési dinamikájának hosszú távú elemzése az Észak-alföldi régióban (Ekisztika Bt., Kecskemét, 2005) Az Észak-alföldi régió térszerkezeti típusai és egységei (Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete MTA RKK ATI, Kecskemét, 2005) Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) (Országos Területfejlesztési Hivatal, Budapest, október) Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai MEGYEI ALPROGRAMOK Észak-Alföld Jász-Nagykun-Szolnok megye TISZAFÜREDI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP (2006) TURIZMUSFEJLESZTÉS SZÁLLÁSHELYEK MINŐSÉGI FEJLESZTÉSE Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 213

214 17. Mellékletek Kunhegyes Integrált Városfejlsztési Stratégiai célrendszere Forrás: Saját szerkesztés Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 214

215 A városfejlesztési kérdőívek értékelése 2. számú melléklet A Kunhegyesi Integrált Városfejlesztési Stratégia egzakt helyzetértékelésének összeállítása érdekében kérdőívek segítségével vontuk be a helyi lakosságot. A nem reprezentatív felmérés keretében a kérdőíveket 200 példányban juttattuk el a lakossághoz, illetve még elérhető volt a város honlapján és egyes közintézményekben is hozzáférhető volt egyes közintézményekben is. Ennek ellenére a válaszadási hajlandóságot rossznak minősítettük, hiszen 37 kérdőív érkezett vissza, illetve került feldolgozásra. A kérdőív hierarchiáját egészen az általános megközelítéstől a városlakók, illetve a potenciális érintettek zónákra vonatkozó preferenciáit figyelembe véve építettük fel. Szerkezete könnyen áttekinthető, bárki számára egyszerűen értelmezhető, kitölthető. A kérdőív bevezető része Kunhegyes legfőbb erősségére vonatkozik, mely kérdéskör keretében a megkérdezettek legnagyobb arányban a turisztika vonzó elemeit Református Templomot és a strandot jelölték meg, valamint a belvárosi övezetet. A turisztikai szálláshelyek kínálata a városban az utóbbi 10 évben csökkent. Kunhegyes város térségi idegenforgalomban betöltött szerepét nagymértékben meghatározza a Tisza-tó közelsége, a gyógyfürdő valamint a városban és a környéken található tavak környéke. A négy medencével úszómedence, melegített vizű strandmedence, termál medencés gyermekmedence rendelkező gyógyfürdő meghatározó turisztikai vonzerőt képvisel. A település felszíni vízkészletéből idegenforgalmi jelentőséggel a város délnyugati határában található halastavak és a turisztikai övezetben található kisebb tavak bírnak. Ezek horgászati célú hasznosítása fokozottan kihasználandó. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 215

216 A város másik jelképe az Alföld Katedrálisaként emlegetett Református Templom, mely meghatározó eleme a városnak. A városban több olyan rendezvény is ismétlődik mely a népművészet és a népi kulturális hagyományok ápolását szolgálja. Ilyen a Jászkun Citeratalálkozó, Fogathajtó verseny, Pünkösdi néptánc fesztivál és a kun azonosságtudat megőrzése érdekében a együttműködés a Kunszövetséggel és a kun településekkel. A kérdőív további értékelése következtében az ok-okozati összefüggés a három legsúlyosabb problémára, illetve a három legfontosabb fejlesztésre vonatkozóan egyértelműen kiolvasható. A válaszadók az érintett területet illetően legsúlyosabb problémaként szignifikáns különbséggel jelölték meg a munkanélküliséget. Emellett még három olyan negatívumot jelöltek meg ami jellemző a városra, ilyen a járdák, utak állapota, a közbiztonság és a fiatalok szórakozási lehetőségének hiánya. Ezen a hiányokhoz kapcsolódik szervesen a legfontosabb fejlesztések igénye, ahol a városlakók leginkább a munkahelyteremtést és az infrastruktúraellátottság fejlesztését jelölték meg. A munkanélküliség problémája a számadatok alapján erőteljesen sújtja ezt a térséget, a 2006 és 2008 közötti időszakban mintegy 200 fővel emelkedett a munkanélküliek száma as év végi adatok alapján a lakosságon belül a munkanélküliek aránya 12, 6% ami az országos átlagnál majd 3 %-al több. A Kunhegyest érintő egyik legsúlyosabb problémaként szerepeltetett infrastruktúrát a többségében szilárd burkolattal ellátott utak, járdák leromlott állapota, és a szennyvízhálózat hiánya jellemzi. A városban a kulturális rendezvények hiánya is nagy probléma. A fiatalok nem tudják elfoglalni magukat és az utcákat járják cél nélkül, ezért is fontos a közbiztonság fejlesztése. A városlakók helyzetértékelése a megadott szempontok alapján Tényezők Összes érték Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 216 Átlag Belterületi utak állapota 79 közepes Belterületi járdák állapota 78 közepes Belterületi kerékpárutak állapota, kerékpáros közlekedés feltételei 48 elfogadható

217 Közmű infrastrukturális kiépítettsége 90 közepes Egészségügyi szolgáltatások köre a városban 99 közepes Az egészségügyi intézmények műszaki állapota 94 közepes Képzési, oktatási szolgáltatások elérhetősége a városban 110 közepes Az oktatási intézmények műszaki állapota 94 közepes Kulturális, szabadidős és sportolási lehetőségek a városban 94 közepes Kulturális, szabadidős és sportlétesítmények állapota 94 közepes Szociális létesítmények állapota 91 közepes Parkok, közterek aránya 152 kiváló Parkok, közterek állapota 159 kiváló Közhivatalok műszaki állapota 119 jó Kőhivatalok elérhetősége/elhelyezkedése a városban 144 kiváló Vállalkozási feltételek a városban 82 közepes Üzleti szolgáltatások elérhetősége 85 közepes Munkalehetőség a városban 49 elfogadható Vásárlási lehetőségek elérhetősége 127 jó Kereskedelmi egységek színvonala 116 jó Pénzügyi szolgáltatások elérhetősége 115 jó Turisztikai programok színvonala 97 közepes Szálláshelyek száma, kapacitása 107 közepes A város idegenforgalmi látványosságainak műszaki állapota 96 közepes A város tömegközlekedéssel való megközelíthetősége 110 közepes Tömegközlekedés feltételei 98 közepes Parkolóhelyek arány a városközpontban 109 közepes Forrás: saját szerkesztés A fenti táblázat adatsora az infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás, a kultúra, s az egyéb szolgáltatások főbb kategóriák köré szerveződik, melynek segítségével ezen tényezők jelenlegi helyzetét értékeltük. A szélsőséges súlyozott értékek összehasonlító elemzésének vizsgálatakor megállapítható, hogy a legtöbb negatívummal említett terület a közlekedéssel és a munkahelyekkel kapcsolatos. Éppen megfelelőre értékelték a válaszadók a tömegközlekedés és a parkolás feltételeit. A belterületi kerékpárutak állapotáról hiszen mégis csak kerékpáron közlekednek a legtöbben és a kerékpáros közlekedés feltételeiről is egyenesen minősíthetetlen a válaszadók jellemzése. Mindez pedig meghatározza a tennivalók prioritását, és a fejlesztés irányait is. A településen élők a vállalkozói infrastruktúrát és ez által a munkalehetőségek hiányát is negatívan értékelték. A lakosság szerint több olyan vállalkozást kell a településre csalogatni, amely rendszeres munkalehetőséget biztosít a városban. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 217

218 A városlakók által végzett tevékenységek megoszlása az egyes zónák között A városlakók által végzett tevékenységek megoszlása az egyes zónák között 30 A zóna 25 B zóna 20 C zóna D zóna 5 E zóna 0 F zóna tanulás munkavégzés szabadidős tevékenység bevásárlás étkezés pénzügyek hatósági ügyintézés, közügyek szerviz, tartós fogyasztási cikk javíttatás egyéb lakossági szolgáltatások igénybevétel vállalkozási ügyintézés más település Forrás: saját szerkesztés A városlakók által végzett tevékenységek zónák szerinti orientációjának elemzéséből az a tény állapítható meg, miszerint a városlakók meghatározó aránya az általános, illetve mindennapi tevékenységeiket az A zónában végzik, melyet az alábbi ábra reprezentatívan tükröz. Az A városrész -ként körülhatárolt terület alapvetően a belváros. Az ebben a zónában végzett tevékenységek körébe tartozik a munkavégzés, a szabadidős tevékenység, a bevásárlás, az étkezés, a pénzügyek lebonyolítása, valamint az egyéb ügyintézés. A többi zónában kevesebb tevékenységet folytatnak, legtöbb tevékenységgel B zónában foglalkoznak, itt főleg tanulás, munkavégzéssel és szabadidős tevékenységgel foglalkoznak. A település lakói több tevékenységnél is bejelölték, hogy más településen végzik. Ezek leginkább szervizelési, ügyintézői, munkavégzési tevékenységek és a szabadidőt is jórészt a várostól távol töltik el. Ebből arra következtethetünk, hogy az ingázók aránya magas és az előbbi tevékenységekhez szükséges infrastruktúra elemek a városban hiányosak. Jól látszik az ábrán, hogy a szabadidős tevékenységeket a belvárosban és az F jelzésű turisztikai övezetben folytatják. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 218

219 Meglepő, hogy a D jelzésű agrár és az E jelzésű Ipari zónát senki nem jelölte meg munkavégzés helyszínéül, ebből arra következtethetünk, hogy az itt dolgozó lakosságból senki nem töltötte ki a kérdőívet. Ezen számadatok alapján egyik megközelítésből Kunhegyesen a kiszolgáló, illetve kiskereskedelmi egységek hiánya a jellemző, másrészt viszont a fent említett, más településeken elvégzett tevékenységek nagymértékben hozzájárulnak a települések közötti együttműködés kiépítéséhez, továbbfejlesztéséhez, ezekhez a település megfelelő infrastrukturális keretet biztosít. A fejlesztések tekintetében kiemelhetjük, hogy a városban leginkább a belvárosban és a turisztikai területen érdemes nagyobb volumenű fejlesztést eszközölni. A városlakók prioritásai a zónákat érintően az egyes fejlesztendő területeket illetően 35 A zóna B zóna C zóna D Zóna 5 0 E zóna Középületek felújítása Oktatási intézmények fejlesztése Egészségügyi, szociális intézmények fejlesztése Utak, járdák, kerékpárutak építése, állapotának javítása Parkolási lehetőségek bővítése Forgalomcsökkentés, forgalomterhelés A távolsági busz- és vasút közlekedés feltételeinek javítása Vásárlási lehetőségek javítása Piac felújítása Kulturális, művelődési feltételek javítása Szabadidős, sportolási lehetőségek bővítése Turisztikai jellegű fejlesztések Közterek, parkok fejlesztése Ipari, logisztikia fejlesztések Lakókörnyezet rehabilitáció Szelektív hulladékgyűjtés F zóna Fejlesztendő területek Forrás: saját szerkesztés A lakosság által meghatározott prioritások összességükben egyfajta szükségességi sorrend mentén alakulnak, meghatározó azok indokoltsága, a fejlesztés hatása, s annak fenntarthatósága. A fejlesztés indokoltsága szorosan kapcsolódik a fejlesztések által érintett lakosság számához, illetve azok szociális helyzetéhez, valamint a helyzetelemzéshez illeszkedő, fejlesztést érintő Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 219

220 időszerűséghez. A fejlesztés hatása, illetve fenntarthatósága pedig az egyes zónákat érintő fejlesztések a város egészére gyakorolt hatására vonatkozik. A kérdőívek értékelésének mentén levonhatjuk azt a következtetést, miszerint a fejlesztést érintő, rövid távú célok sorában meghatározó szerepet játszik az optimális oktatási körülményeket biztosító iskola külső-belső felújítása, a városközpont közösségi funkciójának erősítését szolgáló belvárosi terek, illetve közparkok rekonstrukciója, a városháza, s a művelődési központ épületének felújítása, valamint a piactér átépítése. Jól látható, hogy a lakosság a B és C jelű lakó övezeteken, lakófunkciót erősítő kiegészítő tevékenységét szeretnék fejleszteni. Ilyen kiegészítő tevékenység a vásárlási, és szabadidős lehetőségek javítása, valamint a lakóterület rehabilitációja. Ezek fejlesztésével nőhet a lakosság komfortérzete. Ezen tervezett tevékenységek a pozitív esztétikai és városképi hatások mellett jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a belváros kereskedelmi és szolgáltató funkciói megerősödjenek. Mindemellett Kunhegyes város térségben betöltött meghatározó idegenforgalmi funkciójának megfelelően kiemelten kezelendő a fenntartható turizmus kialakítását célzó gyógyfürdő fejlesztése, s a horgásztavak környezetének rekonstrukciója, kiépítése. A fürdő fejlesztése, további bővítése, szolgáltatási színvonalának emelése oly módon javasolható, hogy az a tágabb térségi kereteket vegye figyelembe. A belterületi tavak menti területek többcélú hasznosítása részben rekreációs, részben idegenforgalmi, illetve kulturális céllal képzelhető el. A beavatkozások eredményeként elsődleges cél a turizmus szezonalitásának csökkentése az idegenforgalom jövedelemtermelő képességének növelése érdekében. Az ipari övezetben leginkább a munkahelyteremtést segítő ipari és logisztikai fejlesztéseket látnák a közeljövőben a település lakói. A minden városrészre kiterjedő prioritást élvez a városrészi rehabilitáció, a szelektív hulladékgyűjtés megvalósulása, ezek mind a városi környezet élhetőségének javítását célozza. Az közlekedési infrastruktúrafejlesztés, különösen kerékpárutak fejlesztése prioritása szerepel a lista elején. Ezzel segítenék a településrészek közötti közlekedést és a zónák közötti munkamegosztás, együttműködés kiépítését. Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 220

221 Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 221

222 Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 222

223 Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 223

224 Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft. 224