Védett. állatok Magyarországon. gon. Halak, kétéltk összeállította: dr. Kiss István n egyetemi docens. Természetv. Miklós s egyetemi docens

Átírás

1 Természetv szetvédelmi mérnm rnök BSc szak Védett állatok Magyarországon gon tantárgyfelel rgyfelelős: dr. Sárospataki S Miklós s egyetemi docens SZIE GödöllG llő, Állattani és Állatökológiai tanszék Halak, kétéltk ltűek és s hüllh llők összeállította: dr. Kiss István n egyetemi docens A bemutató kép- és s a szövegtartalma kizárólag a SZIE hallgatóinak készk szült oktatási segédanyag, azt üzleti célbc lból l felhasználni, lni, forgalmazni tilos! Ingolák és s halak törzs: Chordata - Gerinchúrosok rosok altörzs: Craniata - Koponyás s gerinchúrosok rosok klád: Vertebrata - Gerincesek főosztály: Petromyzontimorphi Ingolák rend: Petromyzontiformes Ingolaalakúak ak Petromyzontidae Ingolafélék főosztály: Gnathostomata Állkapcsos gerincesek osztály: Actinopterygii Sugarasúsz szójú halak alosztály: ly: Chondrostei Porcos ganoidok rend: Acipenseriformes Tokalakúak ak Acipenseridae Tokfélék alosztály: ly: Neopterygii Újúszójú halak altagozat: Teleostei Valódi csontoshalak rend: Anguilliformes - Angolnalakúak ak Anguillidae - Angolnafélék rend: Clupeiformes Heringalakúak ak Clupeidae - Heringfélék rend: Cypriniformes Pontyalakúak ak Cyprinidae Pontyfélék Cobitidae Csíkf kfélék Balitoridae Kövicsíkfélék rend: Siluriformes Harcsaalakúak ak Siluridae Harcsafélék Ictaluridae Törpeharcsafélék Clariidae Zacskósharcsaf sharcsafélék rend: Esociformes Csuka- és s pócalakp calakúakak Esocidae Csukafélék Umbridae Pócfélék rend: Salmoniformes Lazacalakúak ak Salmonidae Pisztrángf ngfélék rend: Gadiformes Tőkehalalakúakak Lotidae Menyhalfélék rend: Cyprinodontiformes Fogaspontyalakúak ak Poeciliidae Elevenszülő fogaspontyfélék rend: Gasterosteiformes Pikóalak alakúakak Gasterosteidae pikófélék rend: Scorpaeniformes Skorpióhal hal-alakúakak Cottidae Kölöntefélék rend: Perciformes Sügéralakúakak Centrarchidae Naphalfélék Percidae Sügérfélék Cichlidae Bölcsőszájúhal-félék Odontobutidae Alvógébf bfélék Gobiidae Gébfélék Fokozottan védett v halfajok Dunai ingola Eudontomyzon mariae Ingolák Cephalaspidomorphi Ingolalakúak Petromyzontiformes Fokozottan védett, eszmei értéke: Ft. Ingolafélék Petromyzontidae - A Dunában őshonos. Hegy és dombvidéki patakok, folyók. - Csupasz test, csak páratlan úszók, tölcséres száj, 7 pár kopoltyúnyílás cm - lárvák detritusz-fogyasztók, 4 év fejlődés, ívás után elpusztulnak Dunai ingola Eudontomyzon mariae 1

2 Tiszai ingola Eudontomyzon danfordi Ingolák Cephalaspidomorphi Ingolalakúak Petromyzontiformes Fokozottan védett, eszmei értéke: Ft. Ingolafélék Petromyzontidae A Tisza vízrendszerében endemikus. Hegy és dombvidéki tiszta folyóvizek cm - Lárvák detrituszfogyasztók, 4-5 évig fejlődnek, kifejletten paraziták, 2 szaporodás után elpusztulnak Tiszai ingola Eudontomyzon danfordi Petényi-márna Barbus peloponnesius petényi Fokozottan védett, eszmei értéke: Ft. A Kárpát-medencében endemikus alfaj. 20 cm. A sebesebb sodrású folyóvizekben él. Petényi-márna Barbus peloponnesius petényi Lápi póc Umbra krameri Csukaalakúak - Esociformes Pócfélék - Umbridae Fokozottan védett, eszmei értéke: Ft. A Duna vízrendszerében endemikus. 10 cm. Mocsarakban, sekély tavakban, holtágakban, csatornákban él. Lápi póc Umbra krameri 2

3 Dunai galóca Hucho hucho Fokozottan védett, eszmei értéke: Ft. A Duna vízrendszerében endemikus faj. Nagyobb folyók hegylábi szakaszán fordul elő. Lazacalakúak - Salmoniformes Pisztrángfélék - Salmonidae Dunai galóca Hucho hucho Magyar bucó Zingel zingel Fokozottan védett, eszmei értéke: Ft. A Duna és a Dnyeszter vízrendszerében fordul elő. Hazánkban endemikus faj. Kifejezetten folyóvízi faj. 30 cm. Sügéralakúak - Perciformes Sügérfélék - Percidae Magyar bucó Zingel zingel Német bucó Zingel streber Fokozottan védett, eszmei értéke: Ft. A Duna és a macedóniai Vardar vízrendszerében fordul elő. Hazánkban endemikus faj. Kifejezetten folyóvízi faj. 18 cm. Sügéralakúak - Perciformes Sügérfélék - Percidae Német bucó Zingel streber 3

4 Védett halfajok Viza Huso huso Porcos vérteshalak - Chondrostei Tokalakúak - Acipenseriformes Tokfélék - Acipenseridae Anadrom hal, íváskor a tengerből (Fekete-, Azovi-, Kaszpi-, Adriai-tenger) felúszik a folyókba. A legnagyobb testű ( 3 m ) tengerben és édesvízben is előforduló halfaj. Hazánkban rendkívül ritka (utolsó adat: 1987, Paks, 3 m). Viza Huso huso Vágótok Acipenser gueldenstaedtii Porcos vérteshalak - Chondrostei Tokalakúak - Acipenseriformes Tokfélék - Acipenseridae Anadrom hal, íváskor a tengerből (Fekete-, Azovi-, Kaszpi- tenger) felúszik a folyókba. Nagy testű: 2 m. Hazánkban rendkívül ritka. Utolsó adatok: 1980 Tisza, 1997 Öreg-Duna. Vágótok Acipenser gueldenstaedtii 4

5 Simatok Acipenser nudiventris Porcos vérteshalak - Chondrostei Tokalakúak - Acipenseriformes Tokfélék - Acipenseridae Anadrom hal, íváskor a tengerből (Fekete-, Azovi-, Kaszpi- tenger) felúszik a folyókba. Kifejletten: 1,5 m. Hazánkban rendkívül ritka. Vágótok Acipenser gueldenstaedtii Söregtok Acipenser stellatus Porcos vérteshalak - Chondrostei Tokalakúak - Acipenseriformes Tokfélék - Acipenseridae Előfordulás: Fekete-, Azovi-, Kaszpi-, Márvány- és Égei- tenger. Kifejletten: 2 m. Hazánkban valószínűleg már nem fordul elő. Utolsó adat: Söregtok Acipenser stellatus Dunai nagyhering Alosa pontica Anadrom faj cm. Heringalakúak - Clupeiformes Heringfélék - Clupeidae Fekete-, Azovi-, Kaszpi-tengerben. Faunaterületünkön a Dunában fordul elő. Évtizedek óta nincs hazai adat. Dunai nagyhering Alosa pontica 5

6 Leánykoncér Rutilus pigus virgo A Duna vízrendszerében endemikus alfaj. Folyók sebesebb folyású szakaszain. 40 cm. Utóbbi évtizedekben igen ritka előfordulású. Leánykoncér Rutilus pigus virgo Gyöngyös koncér Rutilus frisii meidingeri A Felső-Duna medencéjének bennszülött faja. Hazánkban időnként ide vetődő példányok. 70 cm. Gyöngyös koncér Rutilus frisii meidingeri Vaskos csabak Leuciscus souffia agassizi Duna, Rajna vízrendszerében bennszülött alfaj. Folyóvizek felső szakaszán. 20 cm. Magyarországi vizekbe csak alkalmilag sodródik le. Utóbbi 50 évben 1 adat. Gyöngyös koncér Rutilus frisii meidingeri 6

7 Fürge cselle Phoximus phoxinus A hazai állomány fogyatkozóban van. Eurázsiai elterjedésűőshonos fajunk. 10 cm. Középhegységi és dombvidéki patakokban, kis folyókban Fürge cselle Phoximus phoxinus Kurta baing Leucaspius delineatus Európai elterjedésű, hazánkban őshonos. 10 cm. Álló és lassan áramló kisvizekben. Kurta baing Leucaspius delineatus Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus Európai elterjedésű, hazánkban őshonos. Patakok és folyók hegyi és dombvidéki szakaszain helyenként még tömeges. 15 cm. Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus 7

8 Állasküsz Chalcalburnus chalcoides mento 35 cm. Anadrom faj, de vannak állandóan édesvízben élő állományai is pl. zárt alpesi tavak a Duna németországi vízgyűjtőjén. Hazánkban nagy valószínűséggel már nem él (100 éve nincs hiteles adat). Állasküsz Chalcalburnus chalcoides mento Fenékjáró küllő Gobio gobio Európai elterjedésű, hazánkban őshonos. 20 cm. Főleg hegyvidéki patakokban, folyókban, de állóvízben is megél. Fenékjáró küllő Gobio gobio Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus Közép- és Kelet-Európában él, hazánkban őshonos (1960 óta ismert). Főleg nagyobb folyókban, de megél az állóvizekben is. Gyakori, elszaporodóban lévő faj. 15 cm. Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus 8

9 Felpillantó küllő Gobio uranoscopus Védett, eszmei értéke: Ft. A Duna vízrendszerében endemikus. Folyók hegylábi, gyors sodrású szakaszain. 15 cm. Hazánkban ritka (csak a Tisza felső szakaszán). Homoki küllő Gobio kessleri A Duna vízrendszerében endemikus. Közepes és nagyobb folyókban. 15 cm. Hazánkban ritka (az 1980-as évektől ismert). Szivárványos ökle Rhodeus sericeus Közép- és Kelet-Európában elterjedt, hazánkban őshonos. Minden olyan vízben, ahol a szaporodásához szükséges kagylók előfordulnak. 8 cm. Szivárványos ökle Rhodeus sericeus 9

10 Réticsík Misgurnus fossilis Csíkfélék - Cobitidae Európában előforduló, hazánkban őshonos faj. Főleg mocsarakban, de előfordul tavakban, csatornákban, holtágakban, folyókban is. 30 cm. A hazai állomány a mocsarak felszámolásával megfogyatkozott. Réticsík Misgurnus fossilis Vágócsík Cobitis elongatoides Csíkfélék - Cobitidae Széles elterjedésű, a Duna vízrendszerében is előfordul. Folyókban, patakokban és állóvizekben is előfordul. 15 cm. Vágócsík Cobitis elongatoides Törpecsík Sabanejewia aurata Csíkfélék - Cobitidae A Duna alsó szakaszáról természetes úton terjedt el hazánk területén. Áramláskedvelő. Nagyobb folyóinkban él. 10 cm. Törpecsík Sabanejewia aurata 10

11 Kövicsík Barbatula barbatula Kövicsíkfélék - Balitoridae Európában és Szibériában él. Hazánkban őshonos. Patakokban és a folyók felső szakaszain él. 15 cm. Kövicsík Barbatula barbatula Pénzes pér Thymallus thymallus Lazacalakúak - Salmoniformes Pisztrángfélék - Salmonidae Európa, Ázsia, É-Amerika hideg és mérsékelt égövi területein fordul elő. 50 cm. Hazánkban csak lesodródó példányai kerülnek elő, mert folyóink nem biztosítják igényeit. Botos kölönte Cottus gobio Európai elterjedésű faj, hazánkban őshonos, de szórványos megjelenésű. Sebes sodrású vizekben él. 12 cm. Skorpióhal-alakúak - Scorpaeniformes Kölöntefélék - Cottidae Botos kölönte Cottus gobio 11

12 Cifra kölönte Cottus poecilopus Skorpióhal-alakúak - Scorpaeniformes Kölöntefélék - Cottidae Észak- és Közép-Európától Szibérián át az Amur vízrendszeréig fordul elő. Magas oxigéntartalmú, hegyi patakokban, folyók felső szakaszán él. Hazánk jelenlegi területéről nincs kimutatva, az esetleg lesodródó példányok élveznek védelmet. 15 cm. Cifra kölönte Cottus poecilopus Széles durbincs Gymnocephalus baloni Sügéralakúak - Perciformes Sügérfélék - Percidae A Fekete- és a Kaszpi-tengerbe ömlő folyókban elterjedt. Hazánkban őshonos óta van önálló faji státusza. Áramláskedvelő faj, a folyók felső szakaszán gyakoribb. 15 cm. Széles durbincs Gymnocephalus baloni Selymes durbincs Gymnocephalus schraetser Sügéralakúak - Perciformes Sügérfélék - Percidae A Dunában és mellékfolyóiban endemikus faj. Közepes vagy nagyobb folyók áramláskedvelő hala. 20 cm. Selymes durbincs Gymnocephalus schraetser 12

13 osztá osztály: Kétéltű ltűek (Amphibia (Amphibia)) rend: Farkos kétéltű ltűek (Caudata) Caudata) Szalamandrafé Szalamandrafélék (Salamandridae) Salamandridae) rend: Békák (Anura) Anura) Unkafé Unkafélék (Bombinatoridae) Bombinatoridae) Ásóbékafé kafélék (Pelobatidae) Pelobatidae) Varangyfé Varangyfélék (Bufonidae) Bufonidae) Levelibé Levelibékaka-félék (Hylidae) Hylidae) Való Valódibé dibékaka-félék (Ranidae) Ranidae) Foltos szalamandra Salamandra salamandra Foltos szalamandra Salamandra salamandra Farkos kétéltűek Caudata Szalamandrafélék Salamandridae Hazánkban elsősorban a középhegységek lakója. Lárváit elevenen hozza világra között gyűjtött adatok alapján Alpesi gőte Mesotriton (Triturus) alpestris Alpesi gőte Mesotriton (Triturus) alpestris Farkos kétéltűek Caudata Szalamandrafélék Salamandridae Védett, eszmei értéke: Ft. Európai elterjedési területének K- peremvidéke. Hazánkban egymástól elszigetelődött előfordulási területei vannak. Nászidőben jól felismerhető ivari dimorfizmus. Fajmegőrzési terv elkészült. A képen felül a hím, alul a nőstény látható. 13

14 Alpesi tarajosgőte Triturus carnifex Alpesi tarajosgőte Triturus carnifex Farkos kétéltűek Caudata Szalamandrafélék Salamandridae Hazánkban az Őrség-Vendvidéken fordul elő. Halaktól mentes kis vizekben, csatornákban, tókákban szaporodik. Photo Henk Wallays Balra: hím, jobbra: nőstény Dunai tarajosgőte Triturus dobrogicus Dunai tarajosgőte Triturus dobrogicus Farkos kétéltűek Caudata Szalamandrafélék Salamandridae Hazánkban a leginkább elterjedt faj a T. cristatus fajcsoportból. Közönséges tarajosgőte Triturus cristatus Pettyes gőte Lissotriton (Triturus) vulgaris Farkos kétéltűek Caudata Szalamandrafélék Salamandridae Korábban valamennyi nagy testű Triturus faj cristatus fajnéven szerepelt. Az utóbbi évek felmérései hazánk É-i ÉK-i területein sem igazolják jelenlétét. Farkos kétéltűek Caudata Szalamandrafélék Salamandridae Hazánkban sík-, domb- és hegyvidéken egyaránt előfordul. (A bal oldali képen hím, a jobb oldalin nőstény látható.) 14

15 Vöröshasú unka Bombina bombina Unkafélék Bombinatoridae Sík- és dombvidéken sokfelé előfordul. A kifejlettek vízben tartózkodnak. Sárgahasú unka Bombina variegata Unkafélék Bombinatoridae Hazánkban csak néhány helyen fordul elő. Főleg erdei tavakban, időszakos vízterekben él. Barna ásóbéka Pelobates fuscus Ásóbékafélék Pelobatidae Barna ásóbéka Pelobates fuscus Hazánkban sík- és dombvidéken, laza talajú területeken fordul elő. A kifejlett állat csak a szaporodás idején tartózkodik a vízben. Maga ásta lyukban húzódik meg. : 1900 előtt, : között, : 1970 után 15

16 Barna varangy Bufo bufo Hazánkban mindenütt előfordul. Szaporodás után elhagyja a vizet. Varangyfélék Bufonidae Zöld varangy Bufo viridis Hazánkban szinte mindenütt előfordul. Lakott területeken, mezőgazdasági művelt területeken is megtalálható. Csak a szaporodás idején tartózkodik a vízben. Zöld levelibéka Hyla arborea Levelibékafélék Hylidae Hazánkban mindenütt előfordul. Messzire eltávolodhat a vizektől. Varangyfélék Bufonidae Gyepi béka Rana temporaria Valódibékafélék Ranidae Hazánkban szórványosan, főleg a magas hegységekben fordul elő. Internetről, a beazonosítható szerző nevet.e. a képen szerepel) Kép: Harka Á.Kép: Sallai Z.: Magyarország halfaunája. Nimfea Szarvas ( alapján) Hosszúlábú mocsáribéka Rana arvalis wolterstorffi Erdei béka Rana dalmatina Valódibékafélék Ranidae Hazánkban síkvidéki mocsaras területeken fordul elő. Szaporodási időben a hím kék nászruhás. Valódibékafélék Ranidae Hazánkban sík-, domb- és hegyvidéken egyaránt előfordul. 16

17 Tavi béka Pelophylax (Rana) ridibundus Hazánkban igen sok helyen előfordul. Vízben tartózkodik. Kis tavibéka Pelophylax (Rana) lessonae Valódibékafélék Ranidae Kecskebéka Pelophylax (Rana) esculentus Hazánkban szórványos előfordulású. Ártereken, holtágakban, tavakban él. Valódibékafélék Ranidae Valódibékafélék Ranidae Hazánkban sík-, domb- és hegyvidéken egyaránt előforduló gyakori faj. A tavi béka és a kis tavibéka fajok hibridje. 17

18 Mocsári teknős - Emys orbicularis Hüllő llők Halántékablak-nélküliek - Anapsida Teknősök - Testudines Mocsáriteknős-félék - Emydidae Védett, eszmei értéke: Ft. Hazánkban főleg a síkvidéki tavak, lassú folyású folyók, holtágak, csatornák lakója. osztá osztály: ly: Halá Halánté ntékablakkablak-nélkü lküliek (Anapsida) Anapsida) rend: Teknő Teknősök (Testudines) Testudines) ős-félék (Emydidae) Mocsá Mocsáritekn riteknő Emydidae) osztá osztály: ly: Kettő Kettős-halá halánté ntékablakú kablakúak (Diapsida) Diapsida) alosztá alosztály: ly: rend: Pikkelyes hüllő llők (Squamata) Squamata) alrend: alrend: Lábatlangyí batlangyík-alakú alakúak (Anguimorpha) Anguimorpha) Lábatlangyí batlangyík-félék (Anguidae) Anguidae) alrend: alrend: Vakondokgyí Vakondokgyík-alakú alakúak (Scincomorpha) Scincomorpha) Vakondokgyí Vakondokgyíkfé kfélék (Scincidae) Scincidae) Nyakö Nyakörvö rvös-gyí gyíkfé kfélék (Lacertidae) Lacertidae) alrend: alrend: Kígyó gyók (Serpentes) Serpentes) Való Valódi sikló siklófélék (Colubridae) Colubridae) Viperafé Viperafélék (Viperidae) Viperidae) Lábatlan gyík Anguis fragilis Lábatlangyík-alakúak - Anguimorpha Lábatlangyík-félék - Anguidae Hazánkban főleg domb- és hegyvidéki erdőkben fordul elő. Egész testét közel egyforma pikkelyek fedik. Utódait elevenen hozza világra. Magyar gyík - Ablepharus kitaibelii fitzingeri Vakondokgyík-alakúak - Scincomorpha Vakondokgyík-félék - Scincidae Védett, eszmei értéke: Ft. Hazánkban előfordulása szigetszerű, főleg domb- és hegyvidéki területeken. Szemhéjai nem mozgathatók, végtagjai rövidek. Zöld gyík Lacerta viridis Vakondokgyík-alakúak - Scincomorpha Nyakörvös-gyíkfélék - Lacertidae Előfordul síkvidéken is, de domb- és hegyvidéken gyakoribb. A hím toroktájéka nászidőben kék színű. Fürge gyík Lacerta agilis Vakondokgyík-alakúak - Scincomorpha Nyakörvös-gyíkfélék - Lacertidae Hazánkban a legváltozatosabb élőhelyeken előfordul. Színezete igen változatos lehet. (A kép baloldalán nőstény, tőle jobbra hím látható.) 18

19 Elevenszülő gyík Zootoca vivipara Vakondokgyík-alakúak - Scincomorpha Nyakörvös-gyíkfélék - Lacertidae Védett, eszmei értéke: Ft. Hazánkban síkvidéki, hűvösebb klímájú, nedves tőzeglápos területeken fordul elő. Utódait elevenen hozza világra. Fali gyík Podarcis muralis Vakondokgyík-alakúak - Scincomorpha Nyakörvös-gyíkfélék - Lacertidae Hazánkban sziklás, köves területeken, romok falain, településeken szórványosan fordul elő. Homoki gyík Podarcis taurica Vakondokgyík-alakúak - Scincomorpha Nyakörvös-gyíkfélék - Lacertidae Hazánkban főleg a Duna-Tisza közi homokos, laza területeken fordul elő. Rézsikló Coronella austriaca Kígyók -Serpentes Valódi siklófélék - Colubridae Hazánkban sík-, domb- és hegyvidéken köves, bokros, erdős területeken fordul elő. Utódait elevenen hozza világra. Erdei sikló Zamenis (Elaphe) longissimus Kígyók -Serpentes Valódi siklófélék - Colubridae Hazánkban sík-, domb- és hegyvidéki erdős, bokros területeken fordul elő. Vízisikló Natrix natrix Kígyók -Serpentes Valódi siklófélék - Colubridae Hazánkban mindenütt közönséges faj. A víztől messzire eltávolodhat. 19

20 Kockás sikló Natrix tessellata Kígyók -Serpentes Valódi siklófélék - Colubridae Hazánkban főleg nagyobb tavak mellett fordul elő. A vízhez jobban kötődik, mint a vízisikló. Haragos sikló Hierophis (Coluber) caspius Kígyók -Serpentes Valódi siklófélék - Colubridae Fokozottan védett, eszmei értéke: Ft. Hazánkban igen ritka, néhány előfordulási helye ismert. Rákosi vipera Vipera ursinii rakosiensis Fokozottan védett, eszmei értéke: Ft. Hazánkban a faj endemikus alfaja él. Kígyók -Serpentes Viperafélék - Viperidae Szigetszerűen elszakadt állományai ismertek a Hanságban és a Duna-Tisza közén. Utódait elevenen hozza világra. Keresztes vipera Vipera berus Kígyók -Serpentes Viperafélék - Viperidae Védett, eszmei értéke: Ft. Hazánkban szigetszerűen elhelyezkedő állományai ismertek. Utódait elevenen hozza világra. Fotó: Halpern Bálint 20