KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2011. Tárgy: Országos Vízügyi Főigazgatóság (1012 Budapest, Márvány u. 1/c.) részére a Dömösi gázló rendezésére vonatkozóan kiadott környezetvédelmi engedély visszavonása Előadó: Horváth Kinga dr. Bálint-Mikolcsó Eszter Fehér Balázs H A T Á R O Z A T Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (1012 Budapest, Márvány u. 1/c., a továbbiakban: Engedélyes) részére a Dömösi gázló rendezésére vonatkozóan kiadott, jogerős KF: 3817/03. számú környezetvédelmi engedélyt v i s s z a v o n o m. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a fellebbezési eljárás illetékének mértéke Ft, amit illetékbélyegben kell leróni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. I N D O K O L Á S A Felügyelőség a Dömösi gázló rendezésére évben KF: 3817/03. számon környezetvédelmi engedélyt (a továbbiakban: Engedély), majd a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság /2003. számon évig érvényes vízjogi engedélyt adott (Vízjogi Engedély). A Felügyelőség május 12. napján a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 72. -a, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (2) bekezdése alapján az Engedélyre vonatkozóan hivatalból eljárást indított, mivel az Engedély jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg mert az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak. L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 A Felügyelőség a Ket. 29. (3) bekezdése alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket értesítette. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Az eljárás során közleményi úton értesítette a hatásterületen élőket, közleményt küldött Dömös Önkormányzat, Nagymaros Önkormányzat és Visegrád Önkormányzat Jegyzőinek, akik a kifüggesztési idő letelte után jelezték a Felügyelőség részére, hogy arra észrevétel nem érkezett. Az eljárás során a Felügyelőség az alábbiakat vizsgálta és állapította meg: Az Engedély megszerzésére irányuló eljárásban benyújtott dokumentáció szerint a Dömösi gázló mederrendezése során a Duna jobb partjának közelében az alapkőzet felszínének eltávolítása szükséges a hajózási merülőmélység biztosítása érdekében. Az Engedély egy parthoz kapcsolódó körtöltés építésével és meder víztelenítésével járó száraz robbantás elvégzésére jogosít. Fenti engedélyek kiadását követő évben került kihirdetésre az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Natura Kr.), mely rendelet célja az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya alá eső Natura 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. A tervezett beavatkozás helyszíne része a Natura Kr. alapján a Duna és ártere (HUDI20034) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek és a Börzsöny és Visegrádihegység (HUDI10002) különleges madárvédelmi területnek, így azokat a beruházás közvetlenül érinti. A tervezett beavatkozás helyszíne szomszédos a Natura Kr. alapján a Börzsöny (HUDI20008) és a Pilis és Visegrádi-hegység (HUDI20039) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területekkel, így azokat közvetve érinti. A Duna és ártere (HUDI20034) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület kijelölésének alapjául szolgáló élőhelytípusok (a továbbiakban: jelölő élőhelyek): iszapos partú folyók részben Chenopodium rubri, és részben Bidention növényzettel (3270), enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmeon minoris) (91F0), folyóvölgyek Cnidion dubii-hoz tartozó mocsárrétjei (6440), sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510), Pannon homoki gyepek (6260), síksági pannon löszgyepek (6250), oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval (3130). 2

3 A Duna és ártere (HUDI20034) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület kijelölésének alapjául szolgáló állat- és növényfajok (a továbbiakban: jelölő fajok): Növények: homoki kikerics (Colchicum arenarium), Gerinctelenek: skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), szarvasbogár (Lucanus cervus), lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis), vérfűhangyaboglárka (Maculinea teleius), tompa folyamkagyló (Unio crassus), Halak: leánykoncér (Rutilus pigus), ragadozó őn (balin) (Aspius aspius), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), ingola fajok (Eudontomyzon spp.), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), német bucó (Zingel streber), magyar bucó (Zingel zingel), vágócsík (Cobitis taenia), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), réti csík (Misgurnus fossilis), garda (Pelecus cultratus), Kétéltűek: vöröshasú unka (Bombina bombina), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), Hüllők: mocsári teknős (Emys orbicularis), Emlősök: ürge (Spermophilus citellus), közönséges hód (Castor fiber), vidra (Lutra lutra). Egyéb előforduló közösségi jelentőségű, de a Duna és ártere (HUDI20034) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen nem jelölő fajok: Növények: homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria), Gerinctelenek: szarvas ganéjtúró (Bolbelasmus unicornis), erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia), Halak: törpecsík (Sabanejewia aurata), Madarak: kis bukó (Mergus albellus), Emlősök: közönséges denevér (Myotis myotis). Az Európai Közösség területén rendszeresen előforduló egyéb, vonuló madárfajok, melyek jellemzőek a tárgyi területre: tőkés réce (Anas platyrhynchos), kontyos réce (Aythya fuligula), szárcsa (Fulica atra), kerceréce (Bucephala clangula), dankasirály (Larus ridibundus). Amellett, hogy a gázló rendezése elsősorban a Duna medrének átalakítását célozza, a szükséges munkálatok nagyrészt a mederben zajlanak, a munkálatok során a part menti élőhelyek sérülésével is számolni kell (a tervezett robbantásokat lehetővé tevő gát és szűkítő műtárgy építése, munkagépek felvonulási területe, stb.). Fentiek miatt várható, hogy a beruházás a jelölő élőhelyek közül az enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) kiemelt közösségi jelentőségű élőhely természetvédelmi helyzetére jelentős hatással lesz. A beruházással közvetlenül érintett Duna és ártere (HUDI20034) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, Börzsöny és Visegrádi-hegység (HUDI10002) különleges madárvédelmi terület, továbbá a közvetve érintett Börzsöny (HUDI20008), illetve a Pilis és Visegrádi-hegység (HUDI20039) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek jelölő fajai közül elsősorban fenti Natura 2000 területek jelölő hal- és madárfajai, továbbá egyes kétéltű- és puhatestű fajok állományainak természetvédelmi helyzetére várható a leginkább jelentős hatás bekövetkezte. A jelölő halfajok állományaira gyakorolt hatások az élőhelyeiket érő zavarás, illetve az élőhelyek megszüntetése révén állhat elő egyrészt a kivitelezési fázisban, másrészt a megváltozott mederviszonyok miatt azt követően is. 3

4 A jelölő madárfajok állományaira gyakorolt hatásokra elsősorban a kivitelezési fázisban kell számolni. A Börzsöny és Visegrádi-hegység (HUDI10002) különleges madárvédelmi terület kijelölésének alapjául szolgáló madárfajok (a továbbiakban: jelölő madárfajok): darázsölyv (Pernis apivorus), erdei pacsirta (Lullula arborea), fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos), fekete gólya (Ciconia nigra), fekete harkály (Dryocopus martius), hamvas küllő (Picus canus), kerecsensólyom (Falco cherrug), kis légykapó (Ficedula parva), közép fakopáncs (Dendrocopos medius), örvös légykapó (Ficedula albicollis), parlagi sas (Aquila heliaca), uhu (Bubo bubo). A Börzsöny és Visegrádi-hegység (HUDI10002) különleges madárvédelmi területen nem jelölő, de előforduló közösségi jelentőségű madárfajok: balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus), barna rétihéja (Circus aeruginosus), fehér gólya (Ciconia ciconia), jégmadár (Alcedo atthis), kígyászölyv (Circaetus gallicus), lappantyú (Caprimulgus europaeus), tövisszúró gébics (Lanius collurio), vándorsólyom (Falco peregrinus). A Börzsöny és Visegrádi-hegység (HUDI10002) különleges madárvédelmi területen nem jelölő, de előforduló közösségi jelentőségű halfaj: Petényi-márna (Barbus meridionalis). A tervezett beavatkozás közvetve érinti a Natura Kr. alapján a Börzsöny (HUDI20008) és a Pilis és Visegrádi-hegység (HUDI20039) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeket. A Börzsöny (HUDI20008) és a Pilis és Visegrádi-hegység (HUDI20039) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek nem jelölő, de előforduló közösségi jelentőségű madárfajai a Börzsöny és Visegrádi-hegység (HUDI10002) különleges madárvédelmi terület esetén leírtakkal megegyezik. Kivételt képez ez alól a karvalyposzáta (Sylvia nisoria), mely a Pilis és Visegrádi-hegység (HUDI20039) jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület nem jelölő, de közösségi jelentőségű faja. Fent felsorolt madárfajok közül több a hullámtéri ligeterdők rendszeres látogatója, egyes fajok költő- vagy téli pihenőhelyként is használják a ligeterdőket. A Petényi-márna a Dunában előfordul, elsősorban a pataktorkolatoknál, legfontosabb élőhelyeit mégis a Duna mellékvizei képezik. Azzal, hogy a tervezett beruházás környezetvédelmi engedélyének évi kiadását követően a Natura Kr. a beruházás területét a Natura 2000 hálózathoz sorolta, a tevékenység engedélyezésének feltételei lényegesen megváltoztak. A projekt keretében tervezett beavatkozások a Duna és ártere egyes Natura 2000 jelölő fajai természetvédelmi helyzetének szempontjából értékes részeit, a jelölő fajok potenciális élő- és szaporodóhelyét képező gázlókat, zátonyokat, egyes helyeken hullámtéri ligeterdőket érintik. Az élőhelyek nagymértékű átalakítása, a várhatóan sorra kerülő fenntartó mederkotrások, a megnövekedett forgalmú hajóút és az ezzel járó hullámzás fenti, Natura 2000 jelölő fajok ismétlődő zavarásával jelentős változásokat okozhat azok fajösszetételében és tömegességi viszonyaiban, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy tárgyi Duna-szakaszon, és egyéb szakaszokon is olyan beavatkozások vannak tervezés alatt, melyek hasonló jellegű élőhelyeket érintenek (pl. a visegrádi és dömösi szűkület rendezése). Ezeknek tárgyi 4

5 beruházással alkotott, a Natura 2000 jelölő fajokra kifejtett összegződő, kumulatív hatása valószínűsíthető. A Kvtv a szerint a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonja, ha a jogerőre emelkedéstől számított öt éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel vagy az egységes környezethasználati engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak. * A Felügyelőség az eljárás során megállapította, hogy az Engedély jogerőre emelkedéstől számított öt éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, valamint az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak, a környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés nem biztosított, ezért a Kvtv a alapján a Ket. 71. (1) és 72. (2) bekezdésére, valamint 29. (2), illetve (3) bekezdésére tekintettel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Tájékoztatom továbbá, hogy a 7/2000. (V. 18.) KöM rendeletnek megfelelően jelen határozatot a Felügyelőség környezetvédelmi hatósági nyilvántartásba veszi. A Felügyelőség jelen határozatot a Ket. 80. (3) és (4) bekezdései, valamint a Kvtv. 71. (3) bekezdése értelmében hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren ( közzéteszi, továbbá megküldi a tevékenység gyakorlásának helye szerinti Dömös Önkormányzat, Nagymaros Önkormányzat és Visegrád Önkormányzat Jegyzői részére, akik gondoskodnak annak közzétételéről, majd a kifüggesztés megtörténtéről tájékoztatják a Felügyelőséget. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjának mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdéséhez rendelt melléklet XIII. 2. a) pontja állapítja meg. Jelen határozat fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, július 7. Kapják: Ügyintézői utasítás szerint. Dolla Eszter s. k. igazgató 5