BARACS KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA kikötő bővítés KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS HATÁSBECSLÉS

Átírás

1 BARACS KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA kikötő bővítés KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS HATÁSBECSLÉS november egyeztetési anyag Tervező: BOTANIKUS Természetvédelmi tervező és Szolgáltató BT 2480 Velence, Tünde u. 5. Tel: , Pomsár és Társai Építész Iroda Kft 1065 Budapest, Nagymező utca 25. Tel: , pomsart@t-online.hu

2 HATÁSBECSLÉS a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 14. számú melléklete alapján 1. AZONOSÍTÓ ADATOK 1.1. A terv készíttetője: Baracs Község Önkormányzata Baracs, Táncsics Mihály utca 27. Tel: A beruházó: Dunavertik Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató KFT. Kutrovácz István ügyvezető 2426 Baracs, hrsz: 0530/1, 2428 Kisapostag, Bem utca 2. Tel: , A terv készítője: Pomsár és Társai Építész Iroda KFT Budapest, Nagymező utca 25. Tel: Az adatlap kitöltésében részt vevő személyek, szervezetek neve, címe, elérhetősége, szakmai referenciáinak leírása Az ökológiai fejezetet készítette: BOTANIKUS Természetvédelmi tervező és Szolgáltató Betéti Társaság Velence, Tünde u. 5. Szakértők: Név, végzettség Telefon Működési engedély Seregélyesné Csomós Ágnes ELTE okl. biológia-kémia szakos tanár dr. Merkl Ottó ELTE okl. biológus Természetvédelmi szakértői engedély: Sz-409/2006 Engedély környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére: F-617/2 * szakmai referenciák az adatlap végén mellékelve KIKÖTŐ NATURA 2000 TERÜLET HATÁSBECSLÉS egyeztetési anyag 1

3 2. AZ ÉRINTETT NATURA 2000 TERÜLET Duna és ártere SCI (HUDI20034 jelű, 264. sorszámú) 2.1. A terület státusza különleges madárvédelmi terület különleges természetmegőrzési területnek jelölt terület kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt terület jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület különleges természetmegőrzési terület kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 2.2. Közösségi jelentőségű fajok, illetve élőhelytípusok, amelyeknek valamely állományára vagy természetvédelmi helyzetére a Natura 2000 területen hatással lehet a terv vagy beruházás * A Kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok [4. B) melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez], a Kiemelt jelentőségű közösségi növényfajok [3. B) melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez] vagy a Kiemelt jelentőségű közösségi állatfajok [2. B) melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez] között szereplő faj. Jelölő élőhelytípusok 3270 Iszapos partú folyók részben Chenopodium rubri, részben Bidention növényzettel 91E0* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy F. angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) KIKÖTŐ NATURA 2000 TERÜLET HATÁSBECSLÉS egyeztetési anyag 2

4 Jelölő állatfajok Emlősök Ürge (Spermophilus citellus) Hüllők, kétéltűek Közönséges tarajosgőte (Triturus cristatus) Mocsári teknős (Emys orbicularis) Vöröshasú unka (Bombina bombina) Halak Garda (Pelecus cultratus) Halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) Leánykoncér (Rutilus pigus) Magyar bucó (Zingel zingel) Német bucó (Zingel streber) Ragadozó őn (Aspius aspius) Réticsík (Misgurnus fossilis) Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) Széles durbincs (Gymnocephalus baloni) Ingola fajok (Eudontomyzon spp.) Vágócsík (Cobitis taenia) Gerinctelenek Kerekvállú állasbogár (Rhysodes sulcatus) Remetebogár (Osmoderma eremita)* Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) Tompa folyamkagyló (Unio crassus) A jelölő élőhelyek közül a tervezett építkezés érinti: 91E0* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) A jelölő állatfajok közül a tervezett építkezés érinti: Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) KIKÖTŐ NATURA 2000 TERÜLET HATÁSBECSLÉS egyeztetési anyag 3

5 3. A TERV VAGY BERUHÁZÁS 3.1. A Natura 2000 területre hatással lévő terv vagy beruházás bemutatása, céljának meghatározása Cél: meglévő kikötő szárazföldi bővítése. A meglévő kikötő a közigazgatási terület két oldalán: részben baracsi, részben kisapostagi területen működik A terv vagy beruházás mérete, jelentősége, tervezett időtartama A baracsi területrészen van szükség egy állandó épület megvalósítására, mely a kikötő funkcióhoz szükséges kiegészítő használatnak ad helyet: tárolás, őrzés A terv vagy beruházás térbeli kiterjedése, az általa igénybe vett terület és az okozott hatás nagysága, kiterjedése, térképi ábrázolása Szükség és lehetőség van 4000m2 földterület igénybevételére, azon 2%-os beépítettség - 80 m2-es épület megvalósítására. KIKÖTŐ NATURA 2000 TERÜLET HATÁSBECSLÉS egyeztetési anyag 4

6 Átnézeti térkép Baracs közigazgatási területéről KIKÖTŐ NATURA 2000 TERÜLET HATÁSBECSLÉS egyeztetési anyag 5

7 3.4. A terv vagy beruházás kivitelezésének várható időtartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása (felvonulási létesítmények, anyag-nyerőhelyek, a szállítás vagy egyéb személy- és gépjárműforgalom zavaró hatása stb.) A kivitelezés várható időtartama 9 hónap. A tervezett építkezés időtartama alatt átmeneti hatásokkal kell számolni: az építkezés zaja, a gépjárműforgalom és az építkezéssel járó egyéb tevékenységek zavarhatják a környék állatvilágát. Ez a hatás azonban szinte elhanyagolható, hiszen a terület lakott terület szélében van, a közelben nincsenek nagyobb kiterjedésű, kényesebb madárfajok fészkelésére alkalmas élőhelyek, és az építkezés sem olyan nagyléptékű, hogy jelentős zavaró hatással legyen az állatvilágra. Az építkezéssel járó por és az esetlegesen a járművekből kijutó szennyező anyagok az utak és az építkezés közvetlen közelében lévő növényzetet szennyezhetik, de ez a hatás is várhatóan elhanyagolható lesz A terv vagy beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése Az épület kőoszlopokon álló, könnyszerkezetes faburkolatú építmény, mely alsó, nyitott fedett szintjén tárolási funkciót lát el, felső részében állandó tartózkodásra alkalmas tércsoport található, ahol iroda, az őrszemélyzet számra lakhely található A terv vagy beruházás hatásterületén lévő természeti állapot ismertetése A tervezési terület a Duna árterén, földrajzi besorolás szerint a Nagyalföld nagytáj Dunamentisíkság középtáj Solti-lapály kistáján található. Növényföldrajzi beosztás szerint az Alföld flóravidékének (Eupannonicum) Mezőföld és Solti-síkság flórajárásába (Colocense) tartozik. A távolabbi környéken a Mezőföld löszvidékét találjuk, de a szűkebb környezet növény- és állatvilágát alapvetően a Duna határozza meg. Az Alföldünkre jellemző zonális erdőssztyepp növényzetbe itt helyi hatásra azonális, vízhez kötött növényzet ékelődik. A víztől való távolság függvényében a partot bokorfüzesek sávja kíséri. A gyakori elöntések szintjén fűz-nyár puhafaliget-erdőket találunk. A magasabb térszín amelyet árvíz csak évente érint a tölgy-kőris-szil keményfaliget-erdők régiója. Ezt az erdőtípust a környéken már csak kevés helyen találjuk, helyükre többnyire gazdasági erdőket pl. nemes nyárasokat telepítettek. A tervezett beruházás a Duna és ártere Natura 2000 területet érinti. Az itt található növényzet csak részben tekinthető természetközelinek, az eredeti vízparti növényzetnek csak maradványait találjuk. A Duna-part kavicsos sávja csak időszakosan, alacsony vízszintnél kerül szárazra, itt növényzetet általában nem találunk, csak foltokban telepednek meg iszaplakó növények pl. szittyófajok (Juncus spp.). Kissé beljebb a part menti zonációnak megfelelően a folyót keskeny bokorfüzes sáv kíséri, amelyet főleg mandulalevelű és törékeny fűz (Salix triandra, S. fragilis) alkot. A parton kifelé haladva m szélességben a puhafaliget fajai találhatók, így fehér és szürke nyár (Populus alba, P. x canescens), az aljnövényzetet ősszel főleg idegenhonos őszirózsák (Aster spp.) alkotják. Előfordul a tájidegen, invazív cserje a gyalogakác (Amorpha fruticosa) itt térhódítása még nem számottevő. A puhafaliget szintje ezen a szakaszon igen keskeny, tipikus ártéri liget kialakulásához nem elegendő. A parthoz KIKÖTŐ NATURA 2000 TERÜLET HATÁSBECSLÉS egyeztetési anyag 6

8 viszonylag közel tereplépcső emelkedik, a felsőbb szinten már a keményfaliget fajai is előfordulnak: kőrisek (Fraxinus spp.), fehér és szürke és egyéb nyárak (Populus alba, P. x canescens, Populus spp.), vénic-szil (Ulmus laevis), cseregalagonya (Crataegus oxyacantha), fagyal (Ligustrum vulgare), veresgyűrű (Cornus sanguinea), vadrózsa (Rosa canina), kutyabenge (Frangula alnus) stb. Az aljnövényzet fő alkotója a közönséges tarackbúza (Elymus repens), előfordul a pántlikafű (Typhoides aruncinacea), mezei katáng (Cichorium intybus), fekete nadálytő (Symphytum officinale), fekete üröm (Artemisia vulgaris) stb., sokfelé borostyán (Hedera helix), másutt hamvas szeder (Rubus caesius) hajtásai hálózzák be a talajt. A keskeny fás-bokros sávban többfelé idős, odvas füzek és kidőlt, nagy, korhadó nyárfa törzsek teszik változatossá az élőhelyet. A fás-bokros sávon mellett a folyóval párhuzamosan földút halad. A földút túloldalán viszonylag nagy kiterjedésű, homogén, fajszegény telepített kocsányos tölgyes (Quercus robur) található. Aljnövényzete szegényes, gyomos, főleg tájidegen őszirózsák (Aster spp.) alkotják, másutt foltokban megjelenik a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a nagy csalán (Urtica dioica) is. Sokfelé a hamvas szeder (Rubus caesius) borítja a talajt. Helyenként egy-egy tájidegen cserje, keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) és gyalogakác (Amorpha fruticosa) is megtalálható a tölgyes állomány szélében. A víz állatvilága. A beruházás előtti Duna-szakaszban a Dunára általában jellemző halfajok ténylegesen vagy potenciálisan mind megtalálhatók. A sóderes aljzaton tömegesen találhatók a pettyes csiga (Fagotia esperi) és a rajzos csiga (Theodoxus danubialis) házai, illetve a tompa folyamkagyló (Unio crassus) héjai. A bokorfüzes sáv állatvilága. Mivel ezt az élőhelyet nagyon gyakran és tartósan elönti a víz, talajlakó faunája gyakorlatilag nincsen. Az állatvilágot szinte kizárólag a füzek lombját fogyasztó rovarfajok (főleg levéltetvek, lepkék és bogarak) alkotják, alacsony faj- és egyedszámmal. A puhafaliget állatvilága. A ligeterdők talajszintjének két védett bogárfaja a mezei futrinka (Carabus granulatus) és a bőrfutrinka (Carabus coriaceus). Helyenként tömeges a márványozott csiga (Arianta arbustorum), a Duna ártereinek és szigeteinek jellemző puhatestűje. A magyar színjátszólepke (Apatura metis) a Duna-völgy puhafaligeteinek jellemző lepkéje. A déli országhatártól észak felé a nagytétényi és csepeli Duna-partig terjedt el, a tervezett beruházás helyszínén is előfordul. A területen költő madarak közül a sárgarigó (Oriolus oriolus) tekinthető a legértékesebbnek. Bár a madár nagyon feltűnő színezetű, rejtőzködő természete miatt csak ritkán látható. Fészkét a magasabb fák sűrű lombja közé rakja. Hangja azonban végig hallható a part menti ligetekben. Idős fák a puhafaligetben. A terület puhafaligetében idős fák is előfordulnak, amelyek változatos koronaszerkezete, illetve odvas törzse több madárfaj fészkelését teszi lehetővé. Ilyenek a zöld küllő (Picus viridis), a nagy fakopáncs (Dendrocopos major), illetve a széncinege (Parus major). Az odvas fák elhalt anyaga a szaproxilofág rovarfauna diverzitásának kedvez. E rovarcsoport egyik legértékesebb eleme a skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), amely nem csupán védett, hanem közösségi jelentőségű faj is (Natura 2000-es jelölőfaj). Lárvái többnyire lábon álló, néha kidőlt fák meglazult, de még le nem váló kérge alatt, nyirkos környezetben két évig fejlődnek; a fafajt illetően nem válogatósak, de a nyárakat részesítik előnyben. Az imágók a kikelésük után a telet ugyanezen fák olyan részein töltik, ahol a kéreg alatti tér kifejezetten száraz. A területen KIKÖTŐ NATURA 2000 TERÜLET HATÁSBECSLÉS egyeztetési anyag 7

9 mindkét típusú környezet a faj rendelkezésére áll. A védett pézsmacincér (Aromia moschata) öreg füzekhez kötődik, amelyek törzsének nagy része él, de egyes vastagabb ágai már elhaltak; lárvája ezekben fejlődik. A ligeterdők másik védett faja a diófacincér (Aegosoma scabricorne); lárvájának rágása mindenütt látható a lábon álló, de elhalt fűz- és nyárfákon. A telepített tölgyes állatvilága. A telepített tölgyes jelen állapotában annyira fiatal és homogén, hogy állatvilága nagyon szegényes. Gyakorlatilag nem áll másból, mint a tölgy lombját fogyasztó rovarfajokból (főleg levéltetvek, lepkék és bogarak), illetve a tölgyavart lebontó gyakori fajokból. A beruházás a part menti bokorfüzes és a keskeny fás-bokros sávot ( puhafaliget és a kissé magasabb térszín növényzete) érinti, nagy része a telepített tölgyes területén lesz. A terület vízközeli része természetközeli állapotú, tájképileg is nagyon szép, jellegzetes folyóparti növényzet A terv vagy beruházás társadalmi, gazdasági következményeinek leírása A vállalkozás kikötő működése rendezettebb, biztonságosabb, jövedelmezőbb lesz. 4. A terv vagy beruházás kedvezőtlen hatásai A várható természeti állapotváltozás leírása a terv vagy beruházás megvalósulását követően vagy annak következtében A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra gyakorolt, várhatóan kedvezőtlen hatások leírása A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetében várható kedvezőtlen hatások becsült mértéke A tervezett építkezés a Duna partjának keskeny sávját és a telepített, fiatal tölgyest érinti. Ezeken a részeken a természetes-természetközeli növényzet megsérül, helyenként elpusztul. Az itt élő állatvilág elvándorol vagy szintén elpusztul. A tervezett építkezés kis mértékben érint jelölő élőhelytípust: bokorfüzes és puhafaliget fragmentumot, közülük a puhafaliget nem tipikus megjelenésű, igen keskeny sávban található meg, és a magasabb térszín miatt helyenként a keményfaliget fajai is megtalálhatók benne. A tervezett beruházás a jelölő állatfajok túlnyomó többségét nem érinti, mert azok vagy magában a Dunában élő vízi fajok, vagy a nagy kiterjedésű Natura 2000 terület más részein fordulnak csak elő. Az elhalt fákhoz kötődő, és jelenleg jelölő fajként feltüntetett kerekvállú állasbogár és remetebogár előfordulása kérdéses a Natura 2000 területen (előzetes információk szerint törölni fogják őket a terület jelölőfajai közül). Az egyetlen érintett jelölőfaj a skarlátbogár. Ennek állományára a beruházás csak akkor lesz hatással, ha idős, részben vagy egészen elhalt fákat is eltávolítanak a területről. Mivel a faj az igen hosszan elnyúló Natura 2000 terület minden részén előfordul, az állomány vesztesége elhanyagolható (nem éri el az 1 ezreléket). KIKÖTŐ NATURA 2000 TERÜLET HATÁSBECSLÉS egyeztetési anyag 8

10 Általános hatások: A vízparti növényzet sérülése az ökológiai folyosó sérülését vonja maga után, ami az élőhelyek, növények, állatok életterének beszűkülését eredményezi. Az építkezés során szennyeződés juthat a környezetbe a felvonuló nehéz járművek által felvert por és kipufogó gázok formájában. A por lerakódik a növényzeten, ami magát a növényeket és a rajtuk élő állatvilágot is károsítja. Az építkezés idején a környéket nagyobb zavarás éri: a közlekedéssel járó forgalomnövekedés, zajhatás a közvetlen környék állatvilágára hatással lehet (pl. a fészkelést, táplálékszerzést korlátozza). 5. ALTERNATÍV (EGYÉB ÉSZSZERŰ) MEGOLDÁSOK 5.1. A tervező, illetve beruházó által tanulmányozott alternatív megoldások bemutatása (a térbeli kiterjedés, elhelyezkedés, nagyságrend, módszer szempontjából) A meglévő területen jelenleg a kikötő vízi létesítménye és egy vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület működik. A raktározás zavarná ezeket a funkciókat, a meglévő telken annak már nincs hely. Új területet szükséges igénybe venni, mely csatlakozik a meglévőhöz A szóba jöhető alternatív megoldások megvalósítását megnehezítő vagy kizáró okok leírása Az építeni szándékozott létesítményhez kisebb telek is elég lenne, de beépítésre nem szánt területen különleges övezetben az OTÉK előírása szerint legfeljebb 2% lehet a beépítés. 6. A MEGVALÓSÍTÁS INDOKAI 6.1. A terv vagy megvalósítása szükségszerűségének ismertetése A kikötő működtetéséhez szükséges a tervezett beépítés A terv vagy a beruházás megvalósításának szükségszerűségét a következő indokok valamelyike támasztja alá A beruházás megvalósításával megszűnik a kikötő működtetéséhez szükséges eszközök szabadtéri a természetes és az épített környezetet zavaró továbbá lopásra, majd a lopott eszközök illegális és közveszélyes használatára lehetőséget kínáló tárolása. Ezáltal megvalósul a közbiztonság helyreállítása a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése KIKÖTŐ NATURA 2000 TERÜLET HATÁSBECSLÉS egyeztetési anyag 9

11 7. A KEDVEZŐTLEN HATÁSOK MÉRSÉKLÉSE A tervezett, illetve javasolt, a terv vagy beruházás révén bekövetkező kedvezőtlen hatások enyhítését, csökkentését, mérséklését szolgáló intézkedések: Fát, cserjét kivágni csak költési időszakon kívül szabad (augusztus 1. és február 15. közötti időszakban). A munkálatok során törekedni kell arra, hogy minél kevesebb fát, bokrot vágjanak ki, különösen az idősebb, őshonos fák megőrzésére kell figyelmet fordítani. A környéken talált álló vagy kidőlt elhalt fákat a helyszínen kell hagyni. A tölgyesben csak a minimálisan szükséges területet vegyék igénybe. A tölgyes a keményfaliget szintjén található, természetvédelmi szempontból előnyös lenne fafajösszetételét és megjelenését ehhez az erdőtípushoz közelíteni. A tölgyek ritkításával, az erdő ligetszerűbbé alakításával, a keményfaliget egyéb fajainak (pl. magyar kőris Fraxinus angustifolia ssp. pannonica, vénic- és mezei szil Ulmus laevis, U. minor) telepítésével hosszabb távon szép, természetközeli élőhely alakítható ki. 8. KIEGYENLÍTŐ (KOMPENZÁCIÓS) INTÉZKEDÉSEK Amennyiben a kiemelt élőhelytípus (bokorfüzes és puhafaliget-fragmentumok) sérülésének mértéke indokolja, a kompenzációs intézkedésekről a hatósággal és a DINPIg szakembereivel történt egyeztetések után kell dönteni. REFERENCIÁK (Botanikus Bt.): Seregélyes T. S. Csomós Á. Merkl O. (2002): A Duna mellék- és holtágainak rehabilitációja természetvédelmi szempontból. (kézirat) Seregélyes T. S. Csomós Á. Szél Gy. (2002): A Ráckevei-Soroksári Duna-ág tassi többfeladatú műtárgya által biztosítható vízforgalom-növekedés környezeti hatásainak vizsgálata. (kézirat) S. Csomós Ágnes (2008): A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása Élővilág-védelmi szakvélemény a Tassi-zsilip környezeti hatásvizsgálatához. (kézirat) SEREGÉLYES T. S. CSOMÓS Á. (1995): A Sásdi-rétek (Káli-medence) botanikai értékei és élőhelyrekonstrukciója. Kanitzia 3. p CSOMÓS Á. PÁSZTOR E. (2007): A Városföld Algyő között tervezett földgázszállító vezeték nyomvonala mentén található védett területek növényzetének monitorozása alapállapotfelvétel. (kézirat) Csomós Á. (2009): Az adonyi mellékág rehabilitációja Hatásbecslés a Natura 2000 területre. (kézirat) Csomós Á. Merkl O. (2009): A solti árapasztó rendszer rehabilitációja előzetes hatásvizsgálat, hatásbecslés Natura 2000 területre. (kézirat) KIKÖTŐ NATURA 2000 TERÜLET HATÁSBECSLÉS egyeztetési anyag 10