Arad és Békés megye társadalmi-gazdasági helyzetképének bemutatása

Átírás

1 Közös Expo, Közös piac - Arad és Békés megyék közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítése című projekt keretében Arad és Békés megye társadalmi-gazdasági helyzetképének bemutatása (I. fázis) A Békés Megyei Intézményfenntartó Központ megbízásából készítette: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar : Jelen dokumentum tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

2 Tartalomjegyzék 1. A tágabb környezetünk, EU kitekintés, NUTS Szűkebb környezetünk: Románia és Magyarország, NUTS Helyi környezetünk, Arad és Békés megye Békés megye Általános jellemzők A megye általános bemutatása A megye demográfiai bemutatása A megye vállalkozásainak bemutatása Arad megye helyzetének értékelése Arad megye gazdasági helyzete Arad megye demográfiai helyzete Arad megye társadalmi helyzete Gazdaság és természeti erőforrások Arad megyei vállalkozások Lokális kölcsönhatások... 56

3 1. A tágabb környezetünk, EU kitekintés, NUTS 2 A gazdasági válság nem szűnik, folytatódott 2010-ben, 2011-ben és úgy látszik így lesz ez néhány évig. A 20 és 64 év közötti korosztály foglalkoztatottainak aránya az EU-ban 2010-ben 68,6% volt, ez 0.5 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. A éves korosztály munkanélküliségének értéke 9,6%-ra 0,7 százalékponttal nőtt, ez az elmúlt évtized legmagasabb értéke. Majdnem valamennyi EU országra ugyanezek a folyamatok a jellemzők és szinte minden népességcsoport érintve van. Az értékek azonban országról országra változnak és regionális szinten a különbségek még magasabbak. A NUTS 2 szintű régiók mintegy 70%-ában nőtt a munkanélküliség, míg mintegy 10%-ában jelentős javulás következett be. Jelentős szakadék mutatkozik az egyes tagországok NUTS 2 régiói között (1. ábra), egyötödük a 12%-os munkanélküliségi ráta fölé lépett, míg ugyancsak egyötödüknek sikerült ezt 6% alatt tartani. A legmagasabb munkanélküliségi értéket, 20%-osnál is magasabbat Dél- Spanyol országban regisztráltak. A magasnak tartott 12% fölötti mutatók a Balti Államokban, Dél- Olaszországban, Görögországban, néhány Észak- keleti Német régióban továbbá Írországban, Szlovákiában, néhány belga régióban, Magyarországon, Lengyelországban, Portugáliában és Bulgáriában voltak megfigyelhetők 2010-ben. A legalacsonyabb munkanélküliségi mutatók, 4% alatt, Hollandiában, néhány Közép- európai térségben pl. Csehországban és Ausztriában, Németország nyugati, központi és déli régióiban valamint Észak- Olaszországban. Szintén alacsony a munkanélküliség Luxemburgban, Belgium és az Egyesült királyság egyes részein valamint Romániában. 1

4 Ugrásszerűen nőtt a munkanélküliek aránya 2009-ről 2010-re Bulgáriában, Dániában, Görögországban, Hollandiában, Lengyelországban, Szlovéniában, Szlovákiában, másrészt jelentősen csökkent Németország legtöbb régiójában és Luxemburgban. 1. ábra: A munkanélküliek aránya az EU NUTS 2 régióiban,

5 A 20 és 64 év közötti lakosság csoport foglalkoztatottsági aránya az egyik legfontosabb indikátora a 2010-ben kidolgozott Európa 2020 programnak. Az erre a korcsoportra vonatkozatott EU-27 átlag a 2009-es 69,1 %-ról 68,5 %- ra csökkent azaz ellentétes tendenciát mutat a Európa %-os célűzéséhez viszonyítva. Vannak régiók, amelyek a fönti mutatóban már elérték a 2020-as célkitűzést (a legsötétebb színnel jelöltek a 2. ábrán) ben egy kicsivel több mint a 271 NUTS 2 régió 25 %-a érte el az Európa 2020 célt, több mint 70 %-uk alatta volt ennek a célértéknek és 30 %-uk több mint 10 százalékponttal volt alatta. A legalacsonyabb foglalkoztatottsági arány figyelhető meg Dél-Olaszországban és Spanyolországban, és Belgium, Magyarország, Románia és Lengyelország egyes régióiban. Másrészt viszont az Észak-európai országok, valamennyi régió Svédországban, néhány Finnországban, Dániában, Hollandiában, Észak-Németországban és az Egyesült Királyságban viszonylag magas foglalkoztatottságot mutatnak. Közép-Európában is van egy régió csoport Dél-Németországban, Ausztriában, Észak-Olaszországban a Bolzanó Autonóm Tartomány valamint a Cseh főváros Prága körüli térség ahol szintén jók a foglalkoztatottsági mutatók. A két szélsőérték jól jellemzi az egyes régiók közötti szakadékot, 2010-ben a legalacsonyabb értéket, 43,7 %-ot Campania (Olaszország) régióban, míg a legmagasabbat (83, 6 %) Finnországban Åland régióban mérték. 3

6 2. ábra: A éves korcsoport foglalkoztatottsági aránya az EU NUTS 2 régióiban,

7 2. Szűkebb környezetünk: Románia és Magyarország, NUTS 3 1. táblázat:a vásárlóerő egyenértékesben mért, egy főre jutó GDP alakulása megyénként Romániában és Magyarországon, között, az EU átlag százalékában NUTS3/Év rangsor Budapest Bucuresti Ilfov Gyor-Moson- Sopron Komárom- Esztergom Timis Fejér Pest Vas Cluj Constanta Brasov Arges Zala Sibiu Gorj Csongrád Prahova Arad Veszprém Baranya Tolna Hajdú-Bihar Alba Heves Bihor Bács-Kiskun Hunedoara Jász-Nagykun- Szolnok Borsod-Abaúj

8 Zemplén Somogy Békés Braila Dolj Caras-Severin Harghita Mures Iasi Bistrita-Nasaud Salaj Covasna Galati Vâlcea Szabolcs-Szatmár- Bereg Bacau Tulcea Dâmbovita Satu Mare Ialomita Maramures Buzau Mehedinti Nógrád Calarasi Vrancea Teleorman Olt Suceava Neamt Giurgiu Botosani Vaslui

9 2. táblázat: A vásárlóerő egyenértékesben mért, egy főre jutó GDP alakulása megyénként Romániában és Magyarországon, NUTS3/Év rangsor ' Budapest Bucuresti Ilfov Gyor-Moson- Sopron Komárom- Esztergom Timis Fejér Vas Cluj Constanta Pest Brasov Arges Zala Sibiu Gorj Csongrád Prahova Arad Veszprém Tolna Baranya Alba Hajdú-Bihar Bihor Heves Hunedoara Bács-Kiskun Jász-Nagykun- Szolnok Borsod-Abaúj- Zemplén Somogy Békés Dolj Braila

10 Caras-Severin Mures Harghita Iasi Salaj Bistrita-Nasaud Vâlcea Covasna Galati Szabolcs-Szatmár- Bereg Dâmbovita Bacau Tulcea Satu Mare Ialomita Buzau Mehedinti Maramures Nógrád Calarasi Teleorman Olt Vrancea Suceava Neamt Giurgiu Botosani Vaslui

11 3. táblázat: Az euróban mért egy főre jutó GDP alakulása megyénként Romániában és Magyarországon, NUTS3/Év rangsor Budapest Bucuresti Gyor-Moson- Sopron Ilfov Komárom- Esztergom Fejér Vas Pest Timis Zala Csongrád Veszprém Cluj Constanta Baranya Tolna Brasov Hajdú-Bihar Arges Heves Sibiu Bács-Kiskun Jász-Nagykun- Szolnok Gorj Borsod-Abaúj- Zemplén Prahova Arad Somogy Alba Bihor Békés

12 Hunedoara Szabolcs-Szatmár- Bereg Braila Dolj Mures Caras-Severin Harghita Iasi Bistrita-Nasaud Salaj Covasna Vâlcea Nógrád Galati Bacau Tulcea Dâmbovita Satu Mare Ialomita Maramures Buzau Mehedinti Calarasi Teleorman Olt Suceava Vrancea Neamt Giurgiu Botosani Vaslui

13 4. táblázat: A gazdaságilag aktív népesség száma Romániában és Magyarországon megyénként és korcsoportonként, (Ezer fő) évesek (E fő) 25 év fölöttiek (E fő) 15 év fölöttiek (E fő) Terület/Év Hungary 335,6 306,9 299, , , , , , ,5 Budapest 43,8 33,7 35,2 744,0 747,1 755,9 787,8 780,8 791,0 Pest 40,4 38,0 37,7 479,6 488,3 498,1 520,0 526,3 535,7 Fejér 15,9 13,3 13,6 174,2 171,5 170,5 190,1 184,7 184,1 Komárom- 14,5 12,5 12,3 130,8 132,8 128,2 145,3 145,3 140,6 Esztergom Veszprém 13,2 11,6 12,5 147,9 146,2 142,3 161,1 157,7 154,8 Győr-Moson- 15,6 15,2 15,3 179,4 182,7 186,0 195,1 197,9 201,3 Sopron Vas 11,0 9,9 8,1 111,5 106,7 106,7 122,5 116,6 114,8 Zala 11,9 10,5 10,9 124,6 121,8 120,0 136,5 132,3 130,9 Baranya 11,0 13,5 14,9 147,9 137,9 146,8 158,9 151,3 161,7 Somogy 9,9 9,8 7,9 115,9 116,4 115,8 125,8 126,2 123,7 Tolna 9,5 8,6 7,8 91,8 87,9 86,4 101,3 96,5 94,2 Borsod-Abaúj- 23,9 21,1 20,8 243,8 243,8 241,8 267,7 264,8 262,6 Zemplén Heves 10,7 10,6 9,5 112,9 117,3 115,7 123,6 127,8 125,3 Nógrád 6,3 7,0 7,6 77,6 73,8 72,2 83,8 80,9 79,8 Hajdú-Bihar 16,2 14,7 14,4 200,1 191,6 186,2 216,4 206,3 200,6 Jász-Nagykun- 16,2 14,0 12,1 146,6 149,2 144,6 162,8 163,2 156,7 11

14 Szolnok Szabolcs- 22,1 23,2 22,1 193,4 190,0 190,8 215,5 213,3 212,9 Szatmár-Bereg Bács-Kiskun 19,8 17,3 16,7 196,8 199,8 196,5 216,6 217,1 213,2 Békés 12,3 11,6 11,0 129,7 133,6 132,8 142,0 145,3 143,8 Csongrád 11,4 11,0 8,6 162,7 163,2 166,2 174,0 174,2 174,8 Romania 994,3 953,4 948, , , , , , ,1 Bihor 20,4 17,0 16,0 226,3 234,0 233,6 246,5 250,9 249,4 Bistrita-Nasaud 21,0 20,9 21,5 154,9 155,0 159,5 176,1 176,0 181,1 Cluj 17,7 14,3 14,4 275,6 269,9 270,9 292,8 284,0 285,2 Maramures 29,1 25,8 25,5 193,4 189,4 190,0 222,8 215,2 215,6 Satu Mare 15,6 12,2 10,4 124,4 100,4 93,7 140,1 112,7 104,1 Salaj 15,3 14,9 14,1 121,8 118,5 116,0 137,2 133,5 130,1 Alba 16,9 14,3 13,2 171,1 163,0 160,4 187,8 177,4 173,6 Brasov 24,7 27,3 28,9 219,4 227,0 233,8 244,0 254,3 262,8 Covasna 14,0 12,6 11,7 92,5 93,3 91,6 106,6 105,9 103,3 Harghita 20,6 20,9 20,3 133,8 144,9 145,0 154,6 165,7 165,3 Mures 19,0 20,6 21,1 199,1 205,2 206,5 218,0 225,8 227,6 Sibiu 21,9 19,8 17,2 184,7 173,9 166,0 206,6 193,8 183,1 Bacau 36,2 28,1 26,2 321,7 306,6 301,8 357,8 334,5 328,2 Botosani 29,6 37,2 39,7 216,3 232,8 237,7 245,9 270,2 277,1 Iasi 37,1 38,5 42,1 343,5 363,0 372,2 380,6 401,5 414,4 Neamt 23,1 23,9 25,8 204,3 210,8 211,0 227,3 234,8 236,8 Suceava 37,9 34,8 38,2 291,4 287,4 291,7 329,4 322,2 329,8 Vaslui 21,9 16,0 16,4 190,4 173,9 169,9 212,3 189,9 186,4 Braila 22,6 22,6 21,8 185,5 171,6 171,5 208,1 194,2 193,3 Buzau 20,6 23,5 24,0 206,0 208,6 212,8 226,5 232,1 236,9 12

15 Constanta 42,7 38,8 35,9 282,9 283,3 286,6 325,7 322,1 322,6 Galati 26,9 21,8 19,9 244,8 228,4 226,8 271,6 250,2 246,5 Tulcea 12,4 11,5 10,8 86,1 85,0 83,4 98,6 96,5 94,3 Vrancea 15,4 9,9 8,7 149,5 140,5 137,5 164,8 150,5 146,0 Arges 45,2 41,9 41,5 342,6 353,1 351,4 387,8 394,9 392,9 Calarasi 24,0 23,6 23,2 134,8 147,8 147,6 158,8 171,5 170,8 Dâmbovita 22,0 23,0 24,1 193,9 199,9 198,4 215,9 222,9 222,5 Giurgiu 19,6 18,3 18,3 131,5 126,4 124,4 151,1 144,8 142,7 Ialomita 18,3 17,8 17,9 132,7 134,5 134,5 150,9 152,4 152,4 Prahova 41,2 39,0 39,8 313,1 313,7 298,0 354,3 352,8 337,8 Teleorman 11,7 9,7 9,3 150,9 144,5 143,0 162,7 154,1 152,4 Bucuresti 67,1 65,4 66,3 911,1 909,6 921,5 978,0 975,1 987,8 Ilfov 10,9 11,2 11,5 82,1 82,1 85,2 93,3 93,2 96,7 Dolj 34,7 37,0 40,2 378,0 368,0 366,1 412,8 405,0 406,3 Gorj 15,9 19,5 20,3 139,7 144,9 143,3 155,8 164,4 163,5 Mehedinti 9,7 9,9 9,1 119,0 127,3 129,2 128,6 137,2 138,3 Olt 25,1 25,6 25,9 269,1 271,2 270,7 294,2 296,8 296,6 Vâlcea 7,8 7,2 6,3 117,6 101,6 96,0 125,3 108,9 102,4 Arad 20,0 19,6 17,5 155,4 158,8 154,3 175,8 178,4 171,9 Caras-Severin 16,8 18,7 17,0 161,0 165,4 163,0 177,8 184,1 180,1 Hunedoara 12,8 14,3 14,3 183,1 186,4 185,6 195,6 200,7 199,8 Timis 28,7 24,3 22,5 290,5 289,6 293,4 319,2 313,9 315,8 13

16 5. táblázat: A munkanélküliek aránya (%) Romániában és Magyarországon megyénként és korcsoportonként, évesek (E fő) 25 év fölöttiek (E fő) 15 év fölöttiek (E fő) Terület/Év Hungary 19,1 19,9 26,5 6,5 6,9 8,7 7,5 7,8 10,0 Budapest 16,7 10,0 17,7 4,1 4,0 5,7 4,8 4,3 6,2 Pest 11,3 13,0 20,2 5,1 4,5 6,2 5,6 5,1 7,2 Fejér 13,7 19,6 19,9 4,1 4,4 8,6 4,9 5,5 9,4 Komárom- 13,9 11,2 18,1 6,7 4,6 7,5 7,5 5,1 8,4 Esztergom Veszprém 13,6 15,8 29,9 5,4 6,2 8,0 6,1 6,9 9,8 Győr-Moson- 8,1 7,1 16,8 4,0 3,2 5,5 4,3 3,5 6,3 Sopron Vas 18,5 9,2 26,6 6,3 5,1 8,9 7,4 5,5 10,2 Zala 16,4 16,5 29,5 5,3 5,7 9,1 6,3 6,6 10,8 Baranya 18,9 27,6 35,6 6,8 8,7 9,2 7,6 10,4 11,6 Somogy 23,1 22,9 27,3 9,1 9,3 10,3 10,2 10,3 11,4 Tolna 26,9 26,6 25,5 7,8 8,5 8,0 9,6 10,1 9,5 Borsod-Abaúj- 29,2 32,8 36,6 10,3 13,2 14,3 12,0 14,7 16,1 Zemplén Heves 19,9 24,5 33,7 8,1 9,8 11,2 9,1 11,0 12,9 Nógrád 25,7 28,0 32,0 9,4 11,2 14,2 10,6 12,7 15,9 Hajdú-Bihar 27,2 19,6 27,9 7,8 8,1 10,0 9,2 8,9 11,3 Jász-Nagykun- Szolnok 20,0 23,2 25,2 8,5 7,1 10,2 9,7 8,5 11,4 14

17 Szabolcs-Szatmár- 31,4 36,8 40,0 11,6 15,2 16,6 13,7 17,5 19,1 Bereg Bács-Kiskun 24,6 22,0 26,8 7,9 7,5 9,6 9,4 8,6 10,9 Békés 21,4 25,6 35,1 6,5 8,9 11,6 7,8 10,2 13,4 Csongrád 10,5 18,1 20,7 5,6 7,0 7,2 5,9 7,7 7,8 Romania 21,4 18,6 20,8 5,7 4,4 5,4 7,3 5,8 6,9 Bihor 11,8 9,6 14,4 2,8 1,8 2,8 3,5 2,3 3,5 Bistrita-Nasaud 10,1 9,6 14,4 4,2 3,6 5,6 4,9 4,3 6,6 Cluj 14,6 9,1 11,7 4,7 2,5 4,2 5,3 2,9 4,5 Maramures 28,7 18,5 22,2 7,1 4,4 6,3 10,0 6,0 8,2 Satu Mare 13,5 6,1 3,5 3,3 1,0 1,0 4,5 1,5 1,3 Salaj 30,1 25,2 28,6 5,2 4,1 7,2 8,0 6,3 9,6 Alba 13,9 12,5 16,9 4,4 3,7 4,6 5,3 4,4 5,6 Brasov 27,4 25,2 31,9 12,7 12,2 14,7 14,2 13,5 16,7 Covasna 15,9 21,0 31,1 5,9 5,1 5,8 7,2 7,0 8,7 Harghita 12,9 19,2 31,1 4,2 6,7 9,7 5,3 8,3 12,3 Mures 32,3 26,4 31,4 7,4 5,7 6,9 9,6 7,6 9,1 Sibiu 29,4 26,9 34,2 7,2 5,5 5,9 9,5 7,7 8,5 Bacau 15,6 13,0 15,4 3,5 1,8 2,2 4,8 2,7 3,3 Botosani 19,3 10,0 10,8 2,7 2,4 3,5 4,7 3,4 4,6 Iasi 13,5 11,7 13,8 3,3 3,4 4,6 4,3 4,2 5,6 Neamt 27,6 26,4 31,3 8,4 6,2 8,6 10,3 8,3 11,0 Suceava 17,1 10,1 11,2 3,5 2,7 4,1 5,1 3,5 4,9 Vaslui 20,3 20,2 24,2 7,5 5,9 8,0 8,8 7,2 9,4 Braila 22,6 21,4 22,6 9,2 5,4 5,5 10,6 7,3 7,4 Buzau 26,8 23,6 22,9 4,7 5,2 5,9 6,7 7,1 7,7 Constanta 31,8 26,6 25,7 10,0 9,1 9,7 12,9 11,2 11,4 15

18 Galati 21,3 20,3 22,0 6,5 5,0 5,2 8,0 6,3 6,6 Tulcea 32,2 17,7 14,8 10,0 4,5 3,9 12,8 6,0 5,2 Vrancea 5,9 7,0 8,8 1,4 0,8 0,9 1,8 1,2 1,3 Arges 12,8 9,6 13,4 4,2 3,1 3,8 5,2 3,8 4,9 Calarasi 28,3 24,0 28,3 10,3 9,1 11,2 13,0 11,1 13,5 Dâmbovita 37,4 31,5 41,7 6,7 4,1 4,3 9,7 7,0 8,3 Giurgiu 13,6 8,6 9,1 2,2 1,8 2,3 3,7 2,6 3,2 Ialomita 27,9 20,5 21,4 6,9 5,2 5,5 9,4 7,0 7,4 Prahova 40,3 24,8 29,1 11,8 8,4 10,1 15,2 10,2 12,3 Teleorman 34,4 18,5 19,9 6,1 4,3 4,4 8,1 5,2 5,4 Bucuresti 15,5 16,1 15,3 3,7 2,1 2,8 4,5 3,1 3,6 Ilfov 18,4 25,0 26,5 5,7 4,2 5,2 7,3 6,6 7,9 Dolj 22,0 17,3 15,2 4,5 3,7 4,0 6,0 4,9 5,1 Gorj 47,1 46,8 47,1 12,9 10,3 10,4 16,4 14,5 15,1 Mehedinti 28,4 18,9 16,7 6,8 5,8 6,8 8,4 6,8 7,4 Olt 6,4 4,3 4,5 2,9 2,4 2,6 3,2 2,6 2,7 Vâlcea 29,7 42,4 36,9 5,8 8,4 9,7 7,3 10,7 11,4 Arad 23,2 26,0 21,0 5,6 5,9 7,2 7,8 8,1 8,6 Caras-Severin 12,7 13,6 14,8 7,2 6,0 6,9 7,6 6,9 7,6 Hunedoara 26,5 43,4 43,8 6,7 5,1 5,4 8,0 7,8 8,3 Timis 7,8 7,6 7,1 3,7 1,8 2,0 4,0 2,2 2,3 16

19 3. Helyi környezetünk, Arad és Békés megye 3.1. Békés megye Általános jellemzők A Dél-Alföld és benne Békés megye számos negatív folyamattal kell, hogy szembenézzen, ezek közül is kiemelkedi, hogy hiányoznak a helyi gazdaságból a húzó nagyvállalatok, az olyan multinacionális cégek, melyek alvállalkozói láncokon, beszállítóikon keresztül dinamizáló hatást gyakorolhatnának egy szélesebb vállalkozói körre. A helyi viszonylatban nagynak számító cégek a hazai multik második, harmadik szintű beszállítói csupán, ami behatárolja fejlődési pályájukat, kitörési lehetőségeiket. A vállalkozások közötti klaszterszerű együttműködések kialakítása is az elmúlt időszakban indult meg, ezért a szektor működésére jelentős hatást még nem gyakorolhatott. A nagyvállalatok hiánya mellett a rurális terek helyi gazdasága minimális, egysíkú, hiányzik a szolgáltatási háttér, a sikeres működéshez szükséges információk nehezen érhetők el. Több térségben a gazdasági kiürülés is megindult: a korábban megtelepedett szolgáltatók kivonulnak, a kereskedelmi létesítmények bezárnak, közlekedési lehetőségeik szűkülnek. Egy térség gazdasági fejlődésében, tőkevonzó képességében kiemelt tényező a népesség képzettsége, különösen a felsőfokú képzésben részt vevők mértéke, kimutatható korreláció van a gazdasági aktivitás, a versenyképesség és végzettség magasabb szintje között. Megalapozottnak tűnik az a megállapítás, hogy a humánerőforrások szempontjából Békés megyének nem nyolc kistérsége van, hanem csak három. Egy a Szarvas- Békéscsaba-Gyula vonal mentén, egy ettől a vonaltól északra és egy pedig délre. Vagyis Békéscsaba térségi központi és vezető szerepe nem csak a tudományos-oktatási téren mutatkozik meg, hanem geopolitikai szempontból is. 17

20 A Dél-alföldi régió lakónépességének korösszetétele kedvezőtlen, iskolázottsági szintje alacsony. A működő tőke hiánnyal küszködő Békés megyében magas a munkanélküliek száma. A Békés megyében működő vállalkozások tőkeellátottsága jóval az országos átlag alatt van. Ebben jelentős szerepe van, hogy viszonylag kevés külföldi érdekeltségű vállalkozást jegyeztek be a megyében. Az elmúlt években jelentősen visszaesett a megyében a beruházási kedv, szemben az országos tendenciákkal. A beruházások egy jelentős részét még mindig a kis- és középvállalkozások végzik a megyében. A kutatás-fejlesztési ráfordítások összege és a GDP-hez viszonyított aránya a Dél- Alföld három megyéjéből Békés megyében a legalacsonyabb, mely elsősorban a kevés számú K+F bázisra vezethető vissza. A korszerűtlen gazdasági struktúra miatt a foglalkoztatási mutatók is kedvezőtlenek. A gazdasági aktivitás alacsony, jelentősen elmarad az országos átlagtól. A munkanélküliségi ráta is meghaladja az országos átlagot, és óta jelentősen emelkedik. Az alábbi táblázat az egy főre jutó GDP alakulását mutatja az országos átlag %-ban. 6. táblázat: Az egy főre jutó GDP alakulása az országos átlag %-ában Bács- Kiskun 69,3 68,2 69,2 68,1 68,8 66,8 66,1 64,9 67 Békés 67,6 65,5 63, ,5 57,4 57,6 58,3 Csongrád 83,4 79,2 77,5 77,8 77,9 76,6 74,2 73,6 74,4 Dél- Alföld 73,2 70,8 70,1 69,4 69,4 67,8 66,2 65,6 66,9 Forrás: KSH 18

21 A megye általános bemutatása E fejezetben szereplő adatok, a kistérségitől az országosig, az elérhető legfrissebbek, így ilyen szempontból a jelen állapotokat tükrözőnek tekinthetők, tudván persze, hogy az utóbbi egy-két év jelentős eseményei minden bizonnyal meg fognak látszódni a területi folyamatokon, amelyek egyébiránt a viszonylag lassan végbemenő változások jellemeznek. Az 7. táblázat is mutatja Békés megye nyolc kistérségéből hat a KSH által meghatározott, kiemelten támogatott kistérségek közé tartozik. Ennek mindhárom típusába (komplex program, hátrányos helyzetű, leghátrányosabb helyzetű) 2 kistérség tartozik. A leginkább elmaradott a Mezőkovácsházi és Sarkadi kistérség, de a Békéscsabain és Gyulain túl az összes az országos átlag alatt helyezkedik el. 7. táblázat: Békés megye települési és kistérségi adatai Terület (km 2 ) 5630 Lakónépesség (fő, dec. 31.) Kistérségek száma 8 Kedvezményezett kistérségek száma 6 Mérték szerint Hátrányos helyzetű 2 Leghátrányosabb helyzetű 2 Komplex program 2 Települések száma 75 19

22 Jogállás szerint Város 17 Község 58 Kedvezményezett települések száma 49 Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott 49 Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott 49 Forrás: Teir adatbázis 3. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hazai termék (ezer Ft) megyei szinten (2008) Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék vizsgálatakor látható, hogy a megye mind az országos, mind pedig a régiós átlag alatt helyezkedik el (3. ábra). Ez ha a konkrét mérték kérdéses is kapcsolódik a megyék lakónépességének, 20

23 illetve azok számának változásához (4. ábra). Látható, hogy ebben a rangsorban Békés a 19 megye és a főváros közül csak utóbbit, vagyis Budapestet előzi meg. Viszont az ismert, hogy a Budapest közigazgatási határain belüli lakosság csökkenése egészen más irányú, mint az elmaradottabb térségek és megyék esetében. 4. ábra: Lakónépesség számának változása az utolsó 10 évben (%) megyei szinten 2008 Az utolsó tíz évben több mint hat százalékkal csökken a megye lakossága, ami rosszabb, mint például Nógrád ide vonatkozó értéke. Bár egyfajta országos tendencia is megfigyelhető, hiszen csak öt megyének nőtt a lakossága az utóbbi évtizedben, ezek közül is kimagaslik Pest megye. Ha tisztán a vándorlást vizsgáljuk, illetve annak az egyenlegét, akkor sajnos hasonló, kedvezőtlen adatokkal szembesülhetünk. Békés megye a régiós átlagtól itt is negatív irányba tér el (5. ábra). 21

24 A 6. ábra a megyék szerint lebontott foglalkoztatottságot, annak arányát szemlélteti. Ezen jól látható, hogy az amúgy is legfejlettebb régiók megyéiben a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya. Békés értéke nem tartozik a legalacsonyabb foglalkouztatási szinttel rendelkező megyék sorába, ami mindenképp örvendetes. Már csak azért is mert ennek a mutatónak számos másikra is van hatása. 5. ábra: Vándorlási egyenleg az utolsó 5 évben (1000 lakosra jutó odavándorlás és elvándorlás különbsége) megyei szinten (2008) 6. ábra: Aktív korú népességen belül a foglalkoztatottak aránya (%) 2007 megyei szinten 22

25 Forrás: KSH MRSTAR A foglalkoztatottakkal kapcsolatosan érdemes a munkanélküliségi mutatókat is megvizsgálni. Az utóbbi öt esztendő munkanélküliségi rátáját szemléltető 7. ábrán látható, hogy sajnos ebben a tekintetben a mind a régiós, mind az országos átlagot meghaladja Békés megye. Persze minden egyes álláskereső helyzete nehéz, de ha a száraz statisztikánál maradunk, kijelenthető, hogy a 10 % körüli állástalanok aránya, más, alacsony fejlettségi szintű megyéivel összehasonlítva nem nevezhető vészesen rossznak. Míg ha az adófizetők arányát vizsgáljuk (8. ábra) minimális eltérést láthatunk Békés megye és a Dél-Alföld értékei között. 7. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása az elmúlt 5 évben (%) megyei szinten (2008) 23

26 8. ábra: Adófizetők aránya (%) megyei szinten (2007) Mindenképpen pozitívan kell értékelni a vállalkozói aktivitás megyei helyzetét. Az ezt szemléltető 9. ábrán is látható, hogy a legutóbbi időben milyen 24

27 pozitív elmozdulás érvényesül. A megyei és régiós adat szinte megegyezik egymással, ami önmagában is pozitívum, de mindkettő az országos fölé emelkedett, amely kevés mutatóval kapcsolatosan áll fenn. Ebben mindenképp fontos szerepe van az utóbbi időben, a megyében tapasztalható vállalkozóbarát fejlesztéspolitikának. A külföldi tőkebefektetések terén Békés megye a középmezőnyben található. Ha arra gondolunk, hogy számos mutató terén örömteli lenne egy ilyen állapot, ezt az adatot mindenképpen pozitívan kell értékelni. Csak néhányat kiemelve, Békés megelőzi Zalát, Veszprémet és Bács-Kiskunt is (8. ábra). A külföldi tőke tekintetében Budapest és Pest megye értelemszerűen kimagaslik, de Vas megye is igen magas értékkel rendelkezik. A lista legvégén a dél-dunántúli területek, Somogy, Baranya és Tolna találhatók. 9. ábra: Vállalkozói aktivitás (regisztrált társas vállalkozás/1000 fő) megyei szinten (2008) 25

28 10. ábra: Külföldi tőkebefektetés országos részesedése (%) megyei szinten (2007) A megye demográfiai bemutatása Az elvándorlás kérdése igen komoly probléma egész Békés megye tekintetében. Ilyen téren különbséget tudunk tenni a települések jogállása szerint. A 11. ábrán látható, hogy minél kisebb településeket vizsgálunk úgy nő a 100 lakosra jutó elvándorlások száma. Vagyis ez a mutató legmagasabb a békési községek terén, utána következnek a városok, és végül Békéscsaba, mint a megye egyetlen megyei jogú városa. 26

29 11. ábra: 100 lakosra jutó elvándorlás Békés megyében A 12. ábrán az előzőekhez hasonlóan a 100 lakosra jutó elvándorlás látható Békés megyében, de itt települési szinten. Kirajzolódik, ami a 11. ábráról is leolvasható, vagyis, hogy a községek egyre inkább néptelenednek el. Továbbá szemléletes az elvándorlás térbelisége is, vagyis, hogy Békésen belül is délbékés és a Sarkadi kistérség az amely legkevésbé rendelkezik megtartóerővel az ott élők számára. 12. ábra: 100 lakosra jutó elvándorlás Békés megyében, települési szinten 27

30 A demográfiai mutatók sorában haladva a 13. és 14. ábra az élveszületések számát mutatja. Az eltérés a területegységek terén jelentkezik. Előbbi ábra megyei bontású, míg utóbbi kistérségi. Jól látható, hogy élveszületés terén az ország két térsége rendelkezik viszonylag mags eredménnyel: Közép- Magyarország és az ország északkeleti része. Ezek háttere viszont mondhatni ellentétes. Míg az ország középső részén, Budapest agglomerációjában a jómódú, fiatal családok, a pesti menedzser réteg lakik és ez áll pest megye viszonylagosan jó értékei mögött addig a Nyírségben és borsodban a mélyszegénység csapódik le az adatokban. 13. ábra: 1000 lakosra jutó élveszületés, megyék, 2008 Forrás: KSH Ha a megyei szintnél lejjebb megyünk, vagyis a 14. ábra kistérségi bontását vesszük szemügyre, látható, hogy egyértelműen kirajzolódik Budapest agglomerációja. Bár az említett nyírségi és borsodi területek így is elég homogénnek nevezhetők. Érdekesség, hogy a kistérségi térképen az Ormánság is jól láthatóvá válik. Békés megye vonatkozásában a kirívóan alacsony élveszületési szám, ami megfigyelhető. 28

31 14. ábra: 1000 lakosra jutó élveszületés, kistérségek, 2008 Forrás: KSH 15. ábra: Természetes szaporodás, illetve fogyás 1000 lakosra, megyék, 2008 Forrás: KSH A természetes szaporodás, illetve fogyás demográfiai mutatóját ugyanúgy megyei és kistérségi szinten is ismertetem (15. és 16. ábra). Értelemszerűen ez a 29

32 mutató erős kapcsolatban áll az előzőekben ismertetett indikátorral. Így az országos tendenciák is hasonlóak, azok súlya eltérő némileg. Békés esetében ugyanúgy igen alacsony értékek láthatók. Mint látható, megyei szinten nem beszélhetünk egyetlen területegység esetében sem szaporodásról, csak fogyásról. Különbségek csak ennek mértékében vannak. Kistérségi szinten megjelenik néhány terület, amelyek lélekszáma gyarapodó, de az előzőekből következően ezek száma igen alacsony. 16. ábra: Természetes szaporodás, illetve fogyás 1000 lakosra, kistérségek, 2008 Forrás: KSH A belföldi vándorlási különbözetet megfigyelve jól láthatóak a hazánkban a rendszerváltás óta kirajzolódó trendek. Megyei szinten is látható a központi térség, Budapest és agglomerációja, illetve a nyugati területek irányába történő áramlás (17. ábra). Míg a 16. ábra kistérségi bontása szemléletesebben tükrözi a vándorlási trendeket. A központ felé való áramlás általában mikroszinten is 30

33 megfigyelhető, vagyis, hogy a vidéki lakosság először a megyeszékhely irányába mozdul, majd utána az ország magasabban fejlett fővárosi és dunántúli térségeibe. A kelet-magyarországi megyékben ez a folyamat jól látható. Békés tekintetében annyi eltérés van, hogy ott Gyula és Békéscsaba dualitása ilyen téren is nyomon követhető. 17. ábra: Belföldi vándorlási különbözet, 1000 lakosra, megyék, 2008 Forrás: KSH 31

34 18. ábra: Belföldi vándorlási különbözet, 1000 lakosra, kistérségek, 2008 Forrás: KSH Összefoglalva a Dél-Alföld és benne Békés megye számos negatív folyamattal kell, hogy szembenézzen. A mai tudásalapú társadalomban egy térség gazdasági fejlődésében, tőkevonzó képességében kiemelt tényező a népesség képzettsége, különösen a felsőfokú képzésben részt vevők mértéke, kimutatható korreláció van a gazdasági aktivitás, a versenyképesség és végzettség magasabb szintje között. Sajnos a Dél-alföldi régió lakónépességének korösszetétele kedvezőtlen, iskolázottsági szintje alacsony. A működő tőke hiánnyal küszködő Békés megyében magas a munkanélküliek száma. Összefoglalva elmondható, hogy az 1940-es évektől tart a megye demográfiai hanyatlása, a népesség száma folyamatosan csökken (1941- ben még 477 ezer lakosa volt). Folyamatos volt az elvándorlás az ország iparosodó, urbanizálódó megyéi és Budapest irányába, mivel a mezőgazdaság gépesítését, modernizációját követően felszabaduló nagyszámú munkaerő nem 32

35 tudott elhelyezkedni a térségben a megfelelő mennyiségű szekunder (ipari) és tercier (szolgáltatások) munkahely hiánya miatt A megye vállalkozásainak bemutatása Az alábbi részben a Békés megye gazdasági szervezeteire vonatkozó adatok kerülnek áttekintésre. Az elemzésre kerülő indikátorok körénél a szerzők törekedtek az objektivitásra, vagyis, hogy a számtalan, témakörhöz kapcsolódó adatsor közül a részletekben nem elveszve, de kiemelve néhányat, mégis a leginkább relevánsabbakat válasszák ki. A kiértékelésre került adatok a legtöbb esetben országos (megyei) és Békés megyei (települési) összehasonlításban is megtekinthetők, így pozícionálva a megyét és annak településeit. A 21. század kihívásai tekintetében igen érdekes azt megvizsgálni, hogyan alakul a megye vállalkozásainak a világhálón való elérhetősége. Vagyis, hogy az egyes kistérségekben fellelhető vállalatok mekkora hányadának van honlapja. Kétségkívül nem ez a mutató a legfontosabb egy térség vállalatainak megítélése szempontjából, de annak szimbolikája vitathatatlan. Látható, hogy Békésben nincs olyan kistérség, amely esetében a vállalatok több mint felének lenne honlapja. Legjobban a Békési kistérség áll, ha kevéssel is, de itt sem éri el a mutató az ötven százalékot. Békéscsaba, illetve annak kistérsége a középmezőnyben foglal helyet. Ami érdekesnek nevezhető, hogy az Orosházai és Gyulai kistérségek szerepelnek a leggyengébben a megyei összehasonlításban. De azt mindenképp hozzá kell tenni, hogy a legalacsonyabb értékkel rendelkező térség esetében sem kisebb az arány egyharmadosnál, vagyis nem beszélhetünk nagy szóródásról. Továbbá fontos megemlíteni, hogy az egyes iparágak profilja is nagy hatást gyakorolhat az interneten való megjelenésre, annak szükségességére. 33

36 19. ábra: Vállalati honlapok aránya a Békés megyei kistérségek körében, %, 2010 Forrás: GKIeNET 20. ábra: Külföldi tulajdoni hányad a gazdasági szervezeteket illetően %,

37 A 20. ábrán látható a külföldi tulajdoni hányad az egyes megyék gazdasági szervezeteinek esetében. Természetesen e mutató sok kérdést is felvet a rendszerváltozással és a privatizációval kapcsolatosan, de az adatokra támaszkodva kijelenthető, hogy döntően az ország középső részében, nem meglepő módon, Pest megyében és Budapesten koncentrálódnak a külföldi tulajdonú cégek. Ezek általában a legtőkeerősebb, legtöbb munkahelyet teremtő transz- és multinacionális vállalatok. Nincsenek óriási eltérések az ország keleti és nyugati megyéi között, de azért egy árnyalattal a dunántúli területek vannak előnyben.. Békés megye a középmezőnyben szerepel, de hangsúlyozni kell, hogy a bejegyzett cégek száma adott esetben eltérhet a fenti mutatótól. Az egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott érték vonatkozásában (19. ábra) sokkal markánsabb és egyértelműbb különbségek rajzolódnak ki az ország keleti és nyugati fele között, jobban reprezentálva a fejlettségbeli különbségeket is. Természetesen a főváros toronymagasan vezet e mutató terén utána következnek a fejlettnek nevezhető észak-dunántúli megyék. Békés e mutató terén is a középmezőnyben foglal helyet, megelőzve például Csongrádot. E mutató tekintetében messze legrosszabb helyzetben az Észak-magyarországi és Dél-dunántúli régió megyéi vannak. 35

38 21. ábra: Egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott érték (e Ft), megye, 2009 Forrás: NAV Ha Békés megyei szinten vizsgáljuk a bruttó hozzáadott érték egy vállalkozásra jutó értékét (22. ábra), akkor természetesen a kistelepülések esetében egy-egy vállalkozás is jelentősen tudja befolyásolni az eredményt, de azért Körösladány, Orosháza, Szarvas és Békéscsaba is többé-kevésbé kirajzolódik. 36

39 22. ábra: Egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott érték (e Ft), település, 2009 Forrás: NAV Az egy vállalkozásra jutó adózott eredmény országos összehasonlításában (23. ábra) Békés megye igen jó helyen áll, de ez olyan szempontból mégis megtévesztő a rangsor, hogy Budapest kimagaslik és messze tőle lemaradva következik az összes megye. A legrosszabb és második legjobb eredménnyel rendelkező megye között kisebb a különbség mint a második és első között. A legjobban, Budapesten és Pesten túl, Csongrád és Vas. Békés megyei vonatkozásában (22. ábra) kijelenthető, hogy a megye nyugati és északi részében tömörülnek a mutató tekintetében kedvező értékkel rendelkező települések. Békéscsaba és Gyula észrevétlen marad, míg a déli területeken néhány igen alacsony értékkel rendelkező település mellett például Mezőhegyes jól áll. 37

40 23. ábra: Egy vállalkozásra jutó adózott eredmény (e Ft), megye, 2009 Forrás: NAV 24. ábra: Egy vállalkozásra jutó adózott eredmény (e Ft), település, 2009 Forrás: NAV 38

41 Az egy vállalkozásra jutó jegyzett tőke (25. és 26. ábra) vonatkozásában is kirajzolódik a főváros és annak környezetének fölénye. Országos, megyei összehasonlításban itt sincsenek óriási különbségek az ország keleti és nyugati felét, illetve annak megyéit összehasonlítva, bár a Dunántúl egyértelműen kedvezőbb helyzetben van ilyen téren is, főleg annak északi része. Békésben a megyeszékhely közepes eredményén túl az látható, hogy Békéscsabától mind a négy égtáj irányába vannak igen kedvező eredménnyel rendelkező települések. Gyulát és Orosházát mindenképp érdemes kiemelni. Illetve negatív vonatkozású, de meg kell említeni, ami már a korábbi mutatók terén is megfigyelhető volt, sajnos itt is, vagyis, hogy a Sarkadi kistérség egyetlen települése sem szerepel jól, sőt kimondottan le vannak maradva a megyében is. 25. ábra: Egy vállalkozásra jutó jegyzett tőke összege (e Ft), megye, 2009 Forrás: NAV 39

42 26. ábra: Egy vállalkozásra jutó jegyzett tőke összege (e Ft), település, 2009 Forrás: NAV Utolsóként az ezer főre jutó vállalkozások száma kerül elemzésre, mind országos (27. ábra), mind Békés megyei szinten (28. ábra). A mutató egyfelől jól reprezentálja, a gazdasági társaságok társadalmi beágyazottságát, másrészt erős szimbolikával is bír. A főváros e mutató terén is zöld szigetnek mondható, így nem is érdemes a megyei összehasonlításban szerepeltetni. Pest megye vezető helye sem meglepő. Az előzőekhez hasonlóan az ország nyugati fele szintén jobb pozícióban van, mint a keleti. A Dunántúl területén ezúttal Baranya is jól szerepel. Viszont a Pest-Csongád vonal keleti felétől igen látványosan alacsonyabb a cégek száma. Ilyen téren Békés is igen gyengén szerepel. A megyén belül látványosan kirajzolódik egy Szarvas-Békéscsaba-Gyula tengely, amelyhez csak Orosháza kedvező értéke hasonlítható. A Sarkadi kistérség települései ezúttal sem szerepelnek jól, de e mutató terén a megye déli része, Mezőkovácsháza és környéke a leginkább elmaradott. 40

43 27. ábra: Ezer főre jutó vállalkozások száma, megye, 2009 Forrás: NAV 28. ábra: Ezer főre jutó vállalkozások száma, település, 2009 Forrás: NAV 41

44 3. 2. Arad megye helyzetének értékelése Arad megye gazdasági helyzete Arad megye bemutatását érdemesnek gondoltuk a megye pozícionálásával kezdeni. Vagyis röviden ismertetjük a megye gazdasági-társadalmi helyzetét Románián belül. Hiszen bár az egyes gazdasági mutatók alapján egyszerűen összemérhető Békés megyével, mégis, az országon belüli helyzete, pozíciója igen fontos. 29. ábra: Egy főre jutó GDP Románia megyéiben (PPS, EU27=100%, 2009) százalék Forrás: Eurostat adatbázis alapján saját szerkesztés Az egy főre jutó GDP alapján elmondható, hogy Románia 42 NUTS 3-as területegysége (41 megye és Bukarest) közül Arad a tízedik helyen áll, és majdnem eléri az Uniós GDP felét (48%). Ezzel több mint tíz százalékkal előzi meg Békés megyét. Románia esetében Bukarest és környezete (Ilfov) kimagaslik, előbbi egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében meghaladja az Uniós átlagot (115%), míg utóbbi (83%) nem sokkal marad el tőle. Ezen területegységek után Temes és Kolozs megyék következnek hatvan százalék 42

45 körüli értékekkel. Míg a sort Vászló megye zárja, az Európai Unió egy főre jutó GDP-jének egyötödével (22%). Látható, hogy Arad megye pozíciója saját országán belül is jóval erősebb, mint Békés megyéé, ráadásul az egymással való összehasonlítás esetében ez a relatív előny abszolúttá válik, Arad megye gazdasági téren jóval előrébb jár Arad megye demográfiai helyzete 30. ábra: Természetes szaporulat Románia megyéiben (ezrelék, 2010) ezrelék Forrás: Eurostat adatbázis alapján saját szerkesztés Fontos és meghatározó képet fest a társadalmi folyamatokról a születések és halálozások egyenlegét kifejező természetes szaporulat mutatója. Látható, hogy Magyarországgal összehasonlítva a román helyzet kimondottan jónak értékelhető, hiszen több megyében is pozitív értéket vesz fel a mutató. Ilyen tekintetben egyfajta észak-déli törés látható Romániában, hiszen a fővároson kívül több középső és északi megyében ténylegesen beszélhetünk természetes 43

46 szaporodásról. Ezzel ellentétben a déli megyékben természetes fogyás állapítható meg, ennek mértéke néhol igen magas. Ezen mutató némileg tudja ellensúlyozni az országból a nyugatra elvándorló munkavállalókat. Arad helyzete ilyen téren igen negatívnak értékelhető, a megyében egyértelműen a természetes fogyás a meghatározó, ilyen értelemben egyértelműen a déli megyékhez sorolható Arad megye társadalmi helyzete 31. ábra: Munkanélküliség Románia megyéiben (ezrelék, 2009) százalék Forrás: Eurostat adatbázis alapján saját szerkesztés A társadalmi helyzetképpel kapcsolatosan a munkanélküliséget érdemes még kiemelni. Sajnos az Eurostat adatbázisában a román NUTS 3-as területegységekre csak 2009-es adatok érhetők el. Viszont ez olyan szempontból mégsem értékelhető túl nagy problémának, hogy így már látható a mutatóban a 44

47 válság hatása, az hogy milyen nehézségekkel kénytelenek szembesülni a romániai munkavállalók. Érdekes, hogy az országon belül igen nagy a szóródás. Néhány kiugróan magas érték mellett találhatunk kimondottan alacsony rátákkal rendelkező megyéket is, így például Temes és Bihar. Arad ilyen tekintetben a középmezőnyben található a maga 8,6 százalékos értékével Gazdaság és természeti erőforrások Arad megye fontos gazdasági erőforrásokkal rendelkezik, mint például: Ásványkincsek: szénhidrogének (Pécskán, Németpereg, Sajtény és Újszentannán) A monyászai márványbányák újszentannai molibdén ércek gyoroki kőbányák kaolin bánya Almásegresen dolomit bánya Galsán gránit bánya Máriaradnán andezit bánya (Sövényes, Apatelek, Sándormajor, Borossebes és Talácson) diorit bánya Ópáloson Ásványvizek találhatók a következő településeken: Lippa Monyásza Mácsa Kürtös Kisiratos 45

48 Sofronya és Apatelek Mezőgazdasági erőforrások: Arad megye az egyik legnagyobb gabona-;(búza, kukorica, árpa, zabpehely, rozs) és zöldség termelő térsége. A következő termelésekben is elismert: bútoráru a bortermelés a híres szőlő ültetvényeken, mint például: -Minis (Ménes) -Pancota (Pankota) -Maderat -Siria (Világos) Zöldségek (krumpli, bab, hagyma, tök, sárga és görögdinnye) Ipari termékek (dohány, cukorrépa, kender) Állattenyésztés: ez a megye a szarvasmarha tenyésztésben nevezetes, de ezen felül ló, kecske és disznótenyésztéssel is foglalkozik, egy másik fontos foglalkozás viszont a méhészet. Ipar: a megyében a következő ipari ágazatok jellemzők: Malmok Szeszüzemek Szeszes italok Olaj Ecet Mesterséges jég Fűrészáru Bútorgyártás 46

49 Autó karosszéria Tégla és cserépgyártás Mész és betonalapú termékek gyártása Iratoson üzemel egy len gyár, Gyorokon egy harangöntöde és Pankotán egy bőripar. Turizmus: A kedvező éghajlatnak, az ásványvizek jelenlétének, a számos történelmi és építészeti műemlékeknek köszönhetően Arad megye egy fontos turisztikai természetességet képvisel. Arad városa jelenleg az egyik legfontosabb ipari és kereskedelmi központot képviseli az országból, ezt nagymértékben a Nagylak és Kürtösnél levő határátkelőhelyeknek köszönheti, amelyen Románia legnagyobb szárazföldi exportja kel át. 47

50 8. táblázat: Megművelt területek, a legfontosabb termékekkel (hektár) Megye Év Teljes megművelt terület Magvak amelyből: Krumpli Cukorrépa Olajos magvak búza rozs árpa kukorica amelyből: napraforgómag Zöldségek Arad Forrás: 48

51 9. táblázat: Helyi költségvetések Helyi költségvetések: milliárd ROL millió RON Arad megye Összjövedelem ,9 69, ,1 284,3 334,6 429,5 626,8 768,9 910 amelyből: 12,5 10,4 12,2 14,5 88,8 73,1 állami költségvetésből kapott segélyek Összköltségek 114,6 7033,5 68,4 141,3 187,5 271,7 317,3 391,3 548,7 693,5 868 Többlet (+), Veszteség(-) 0 18,4 0,7 0,7 1,6 12,6 17,3 38,2 78,1 75,4 42 Forrás: 49

52 10. táblázat: Átlagos nettó nominális havi jövedelem, a nemzetközi gazdaság tevékenységén, összdolgozók Arad megye ROL RON Tevékenység Teljes gazdaság Mezőgazdaság, vadászat és erdészet Halászat és haltenyésztés Ipar - összesen amelyből: Bányaipar Feldolgozóipar Villamos és hő energia, víz és gáz Gyártás, Építkezés Kereskedelem Éttermek és Hotelek Közlekedés, raktározás Pénzügyi közvetítések Ingatlanok és egyéb szolgáltatások Közigazgatás és védelem Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb nemzetgazdasági tevékenységek Forrás: 50

53 10. táblázat: Átlagos nettó nominális havi jövedelem, a nemzetközi gazdaság tevékenységén, összdolgozók Tevékenység Teljes gazdaság Mezőgazdaság, vadászat és erdészet Halászat és haltenyésztés Ipar - összesen amelyből: Bányaipar Feldolgozóipar Villamos és hő energia, víz és gáz Gyártás, Építkezés Kereskedelem Éttermek és Hotelek Közlekedés, raktározás Pénzügyi közvetítések Ingatlanok és egyéb szolgáltatások Közigazgatás és védelem Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb nemzetgazdasági tevékenységek Forrás: 51

54 11. táblázat: A munkanélküliek szociális segélyének költségei 2005 a 2009 között RON Megye Év összesen Munkané lküli segély (szakmai tapasztalattal rendelkezők) Munkanélküli segély (pályakezdő) Képzési költségek Diplomások bére Egyéb munkanélküli juttatás Költségek a munkaerő változásának az ösztönzésére Költségek az alkalmazottak ösztönzésére akik a hátrányos helyzetű munkanélküliek kategóriájába esnek Kártérítési költségek privatizáció és átszervezés folyamatában Egyéb költségek Arad Forrás: 52

55 Arad megyei vállalkozások Arad megyében jelenleg, hivatalosan több mint harmincezer vállalkozás működik. Ezek bejegyzése két periódusra osztható a rendszerváltás után. Gyakorlatilag ez a kilencvenes évtizedet jelenti és a 2000 utáni időszakot. A kezdeti években egyenletesen növekedett a cégek száma, majd 2000 után ugrásszerűen megnőttek a cégalapítások (32. ábra). A cégalapítások éves bontásán túl, megfigyelhető, ugyanez a folyamat 2011-ben, havi bontásban is (33. ábra). 32. ábra: Arad megyében (minden év szeptemberében) regisztrált vállalkozások száma, , (Összes vállalkozás: ) Forrás: Nicolae Bacanu 53

56 33. ábra: Arad megyében regisztrált vállalkozások száma, havi bontásban, 2011 Forrás: Nicolae Bacanu Ha az Arad megyei vállalkozások tulajdonosi körét vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a vállalkozások döntően román tulajdonban vannak (34. ábra). A cégek több mint háromnegyede román tulajdonú. A maradék cégek értelemszerűen egyrészt külföldiek, másrészt vegyes tulajdonosi körrel bírnak. 34. ábra: Az Arad megyei vállalkozások tulajdon szerint 13% 5% 82% román külföldi vegyes Forrás: Nicolae Bacanu 54