egyetemi adjunktus OECD Közel-Kelet európai és eurázsiai nem OECD országok Afrika üzemanyagtartály

Átírás

1 Csizmásné Tóth Judit 1 - Poór Judit 2 - Hollósy Zsolt 3 A megújuló energiafelhasználás nemzetközi és magyar vonatkozásai politikák, vállalások, tendenciák Renewable energy consumption - World, EU, Hungary policies, targets, trends pj@georgikon.hu 1Pallasz Athéné Egyetem, Gazdálkodási Kar, Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék, egyetemi adjunktus 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Gazdaságmódszertani Tanszék, egyetemi docens 3Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Vállalatökonómiai és Vidékfejlesztési Tanszék, egyetemi docens 1. A világ energiafogyasztása és abban a megújuló energia szerepe Az emberiség egyre inkább tudatában van annak, hogy a növekvő energiaigény biztosításában (lásd az 1. ábrát), az éghajlatváltozás kezelésében a megújuló energiafelhasználás és az energiahatékonyság növelése a kritikus pont. Új gazdasági lehetőségeket teremt, biztosíthatja az energiát emberek milliárdjai számára, akik modern energetikai szolgáltatások nélkül élnek. A fentieket mi sem bizonyítja jobban, minthogy az elmúlt évtizedben dinamikusan nőtt a megújuló energiapolitikával és célkitűzésekkel rendelkező országok köre és a megújuló energiatermelést jellemző statisztikák is a jelentős bővülést jeleznek. 1. ábra: A világ teljes energiafogyasztásának tendenciája (millió toe 1 ) OECD Közel-Kelet európai és eurázsiai nem OECD országok Afrika üzemanyagtartály Kína Ázsia (Kína és az ázsiai OECD országok kivételével amerikai nem OECD országok Forrás: IEA, 2016 Míg az 1980-as években, illetve az 1990-es évek elején csak néhány országnak, addig 2014-ben 138, 2015-ben pedig már 146 országnak volt megújuló energiapolitikája (2. ábra). A Renewable Energy Policy Network for the 21st Century (REN21) 2005-ben megjelent első világszintű beszámolója a megújuló energiáról (Global Status Report) még 43 országot említett beleértve a 25 európai uniós tagországot, mely rendelkezett a megújuló 1 Tonna olajegyenérték 58

2 energia fejlesztésére vonatkozó nemzeti szintű célkitűzéssel, 2014-ben már 144, év elején 164, a legfrissebb évi jelentésük alapján végén pedig már 173 ország fogalmazott meg ez irányú vállalást (GSR, 2015; GSR, 2016). 2. ábra: Megújuló energiapolitikával rendelkező országok évben évben rendelkezik nem rendelkezik Forrás: REN21 hivatalos oldala A megfogalmazott politikák és célkitűzések mentén hozott döntések, a tudatos változtatni akarás eredménye a világ energiatermelését és így- felhasználását jellemző statisztikákban is tetten érhető. A Global Status Report (2005) szerint 2004-ben a világ energiatermelésének 16,7%-át biztosította a megújuló energia, melyből a hagyományos biomassza melyet a fejlődő országok távoli, vidéki területein használnak elsősorban főzésre és fűtésre 9,0%-os részesedést mutatott. A vízenergia 5,7%-os aránya mellett az úgynevezett új megújulók 2,0%- kal bírtak (0,2% bioüzemanyag, 0,7% melegvíz/fűtés, 1,2% energiatermelés). A REN21 világszintű beszámolóiban 2006 óta a végső energiafelhasználás szempontjából publikálják az arányokat, így a legfrissebb statisztikákat a évig visszamenőleg tudjuk összehasonlítani. A megújuló energia ekkor egy évtizeddel ezelőtt 18,0%-ban részesedett a végső energiafogyasztásból, 13,0%-os aránnyal a hagyományos, 5,0%-ossal a modern megújuló (a vízenergia 3,0%-ot, a melegvíz/fűtés 1,3%-ot, az áramelőállítás 0,8%-ot, a bioüzemanyag pedig 0,3%-ot adott) (GSR, 2007). 3. ábra: A világ energiafelhasználásának megoszlása, Forrás: GSR; 2016 A legfrissebb statisztikák alapján a megújuló energia 2014-ben a világ végső energiafogyasztásának 19,2%-osra becsült hányadát biztosította. A modern megújulók erős emelkedése mellett is viszonylag stabilnak mondható a 59

3 megújuló energia részarány, mely egyrészt annak köszönhető, hogy a teljes világszintű energiafogyasztás is folyamatosan nő, másrészt pedig hagyományos megújuló szerepe mindeközben jelentősen csökken. A 19,2%-os részarányból már csupán 8,9%-nyi tudható a hagyományos biomasszának. A világ energiafelhasználásából a modern megújulók megközelítőleg 10,3%-nyira növelték részesedésüket (3. ábra)! A modern megújuló energiát négy területen alkalmazzák egyre inkább: áramfejlesztés, fűtés-hűtés, üzemanyag, vidék energiaszükséglete. Az összes energiafogyasztásból a modern megújulókon belül a hőenergia körülbelül 4,2%-ot, a vízenergia 3,9%-ot, a bio üzemanyag 0,8%-ot, az egyéb megújuló energia 1,4%-ot biztosított. 4. ábra: Megújuló energia kapacitás és bioüzemanyag termelés éves átlagos növekedése, A fotovillamos napenergia A szélenergia világszintű kapacitása és éves növekedése, között Forrás: GSR; 2016 Az egyes energia technológiák közül relatív és abszolút értelemben vizsgálva a változást már a 2000-es évek elején is a napelem (fotovoltaikus naperőmű~fotovillamos nepenergia PV) és a szél volt a meghatározó. A napelem éves átlagos növekedési rátája volt 2010 és 2015 között a legnagyobb (4. ábra), míg ugyanezen időszak 60

4 alatt a szél biztosította a legnagyobb energiakapacitás bővülést (5 év alatt több mint 200 GW-tal növelte a kapacitást). A napelem mellett jelentős még a koncentrált nap hőerőmű (CSP) növekedési rátája is (GSR, 2016). 2. Az Európai Unió energiafogyasztása és abban a megújuló energia szerepe A világ támogatás és beruházás politikája, a kezdeti célkitűzések a megújuló energiát illetően az elektromos áram szektorra fókuszáltak elsődlegesen. Ennek köszönhetően a villamos energia kapacitás fejlesztésének növekvő részarányát biztosítja évente a megújuló energia világszinten. Az Európai Unió tagországai az elsők között voltak a világon megújuló energiapolitikával rendelkező, célkitűzéseket deklarált országok között. Így az EU-ban is az új villamos energia kapacitások többsége megújuló energiára épül. Az 5. ábra a villamos energia vonatkozásában mutatja az évi állapotot és 2010-re megfogalmazott célkitűzést, valamint az összenergia vonatkozásában a évi állapotot és a deklarált vállalást. 5. ábra: Megújuló energia célkitűzés részesedés a villamos energiából a végső energiából Forrás: GSR, 2005 Forrás: GSR, 2007 Az Eurostat 2014 adatai alapján az EU tagállamok primer energiafelhasználásában a fosszilis energiahordozók (71%) domináltak. Ezeken belül a kőolaj és petróleumtermékek felhasználásának aránya 31%, a földgázé 22%, valamint a szén és széntermékeké 18% volt. Az atomenergia 15%-os, a megújuló energia felhasználás 13%-os részesedéssel bírt (lásd a 6. ábrát). A primer energiafelhasználáson belül 2014-re mely gyakorlatilag az évi értéket mutatta 2 a fosszilis energiahordozók közül a szén és széntermékek felhasználása több, mint 10%ponttal (11,2%), a kőolaj és petróleumtermékeké pedig közel 4%ponttal csökkent az évihez képest. A szén és széntermékek felhasználási arányát illetően az elmúlt 10 évben gyakorlatilag már nem történt változás, a megújuló energia ezzel szemben az évi 4,6%-os arányáról 2005-re 7,1%-ra, majd 2014-re 13,4%-ra emelkedett az Eurostat adatai szerint. Pozitívum továbbá, hogy a nukleáris energia csekély, közel 2%-os növekedést mutatott. A földgáz 2 Míg 1990-ben 1667,9 millió toe, addig 2005-ben már 1831 millió toe; a legfrissebb évi statisztikák szerint pedig 1605,9 millió toe volt az EU 28 energiafogyasztása. Mindeközben a termelés 1990-ben 943 millió toe, 2005-ben 904 millió, ugyanakkor 2014-ben már csak 771 millió toe volt. Az energiaimporttól való függőség 2008-as csúcsa (54,7%) óta az elmúlt években 53% körül áll (Eurostat). Az energiabiztonságra való törekvés így szoros összefüggésben áll a megújuló energiával kapcsolatos célkitűzésekkel. 61

5 esetében is kismértékű, közel 4%-os növekedésről beszélhetünk. A tendencia tehát a fosszilis energiahordozók felhasználásának fokozatos visszaszorítását, és a megújuló energiaforrások szerepének növelését mutatja. A tendencia várhatóan növekedni fog, hiszen 2020-ra az EU28 tagországai a megújuló energiaforrások részarányának növelését a teljes energiafogyasztásból 20%-ra tűzték ki. 6. ábra: Az EU28 tagországai primer belső energiafelhasználásának megoszlása ( ) % 20% 40% 60% 80% 100% szén és széntermékek kőolaj és petróleum termékek földgáz atomenergia megújuló energia egyéb Forrás: saját ábra az Eurostat (Internet1) adatai alapján Az EU tagországok energiaszükségletét biztosító források összetétele jelentősen eltér egymástól. A jelentős eltérések ellenére a tagállamok három közös célt tűztek ki: (1) a háztartások és vállalkozások energiaszámláinak csökkentését a versenyképesség érdekében; (2) a megbízható és folyamatos energiaellátás biztosítását (ellátásbiztonságot); (3) az energiatermelés, szállítás és felhasználás környezeti hatásainak korlátozását (fenntarthatóságot) (Bartholy et al, 2013). Mindezek elérése érdekében a tagországok az Európa 2020 stratégia keretében a fenntarthatóság jegyében vállalták az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest legalább 20%-kal, kedvező feltételek esetén 30 %-kal való csökkentését; a megújuló energiaforrások arányának 20 %-ra növelését a teljes energiafogyasztásban, és az energiahatékonyság 20 %-kal történő növelését. A stratégia a tagországok számára erőforrás-hatékony, fenntartható és versenyképes gazdaság megteremtését tűzi ki célul (Európai Bizottság, 2010). Az EU tagországok energiaszükségletét biztosító források szerkezetének tagországok közötti eltérése az eltérő földrajzi adottságoknak, az elérhető nyersanyagforrásoknak, valamint az adott országok politikai döntései következményeinek köszönhető. Ez abban is tetten érhető, hogy milyen vállalásokat tettek a megújuló energia felhasználását illetően, illetve abban is, hogy napjainkra milyen szerepet tudnak biztosítani a megújuló energiának a végső energiából, a villamosenergiából és a fűtési/hűtési energiából (lásd az 1. táblázatban összefoglalt célértékeket és a megújuló energiafelhasználást jellemző aktuális arányokat a táblázat adatait a végső fogyasztást illetően a 7. ábra szemlélteti). Az 5. ábra és az 1. táblázat azt is jól bizonyítja, hogy az országok a megújuló energiával kapcsolatban tett vállalásaikat folyamatosan felülvizsgálják, adott esetben emelik, egyes tagországok esetében hosszabb távú stratégia és így a jövőre nézve folyamatos perspektíva körvonalazott az elérendő pozíciót illetően. 62

6 1. táblázat: Az Európai Unió tagországainak évi célértékei a megújuló energia részarányt illetően (2014. évi aktuális részesedés) Végső energiából Villamos energiából Fűtés/hűtés energiájából Közlekedésből EU-28 20% (16%); 27% 2030 (27,5%) (17,7%) 10% (5,9%) Ausztria 34% 3 (33,1%) 70,6% (70%) 32,6% (32,6%) 10% (8,9%) Belgium 13% (7,9%) 20,9% (13,4%) 11,9% (7,8%) 10% (4,9%) Bulgária 16% (19%) 20,6% (18,9%) 23,8% (28,3%) 10% (5,3%) Ciprus 13% (9%) 16% (7,4%) 23,5% (21,8%) 10% (2,7%) Csehország 13,5% (13,4%) 14,3% (13,9%) 14,1% (16,7%) 10% (6,1%) Dánia 30% 3 (29,2%); 50% (48,5%); 100% % ,8% (37,8%) 10% (5,8%) Egyesült Királyság 15% (7%) Skócia 100% (17,8%) 12% (4,5%) 10% (4,9%) Észtország 25%(26,5%) 17,6% (14,6%) 38% (45,2%) 10% (0,2%) Finnország 38% (38,7%); 40% % (31,4%) 47% (51,9%) 10% (21,6%) Franciaország 23% (14,3%); 27% (18,3%); 33% (17,8%); 32% % % % (7,8%) Görögország 18% 3 (15,3%) 40% (21,9%) 20% (26,9%) 10% (1,4%) Hollandia 14% 3 (5,5%) 37% (10%) 8,7% (5,2%) 10% (5,7%) Horvátország 20% (27,9%) 39% (45,3%) 19,6% (36,2%) 10% (2,1%) Írország 16% (8,6%) 42,5% (22,7%) 15% (6,6%) 10% (5,2%) Lengyelország 15% (11,4%) 19,3% (12,4%) 17% (13,9%) 10% (5,7%) Lettország 40% (38,7%) 60% (51,1%) 53,4% (52,2%) 10% (3,2%) Litvánia 23% (23,9%) 21% (13,7%) 39% (41,6%) 10% (4,2%) Luxemburg 11% (4,5%) 11,8% (5,9%) 8,5% (7,4%) 10% (5,2%) Magyarország 14,65% (9,5%) 10,9% (7,3%) 18,9% (12,4%) 10% (6,9%) Málta 10% (4,7%) 3,8% (3,3%) 6,2% (14,6%) 10% (4,7%) Németország 18% (13,8%); 30% 2030; 45% 2040; 60% % 2025 (28,2); 55-60% 2035; 80% % (12,2%) 10% (6,6%) Olaszország 17% (17,1%) 26% (33,4%) 17,1% (18,9%) 10% (4,5%) Portugália 31% (27%); 40% % (52,1%) 30,6% (34%) 10% (3,4%) Románia 24% (24,9%) 43% (41,7%) 22% (26,8%) 10% (3,8%) Spanyolország 20% 3 (16,2%) 38,1% (37,8%) 18,9% (15,8%) 10% (0,5%) Svédország 50% (52,6%) 62,9% (63,3%) 62,1% (68,1%) 10% (19,2%) Szlovákia 14% (11,6%) 24% (23%) 14,6% (8,7%) 10% (6,9%) Szlovénia 25% (21,9%) 39,3 (33,9%) 30,8% (33,3%) 10% (2,6%) Forrás 4 : Eurostat (Internet2, Internet3); GSR, Az Eurostathoz képest a GSR (2016) anyagban Ausztria esetében 45%; Dániánál 35%, Görögországnál 20%, Hollandiát tekintve 16%, Spanyolországnál 20,8% szerepel. Az Ausztria esetében számos nemzetközi anyagban (lásd például IRENA (2013)) szereplő 45% valószínűleg annak köszönhető, hogy a januárjában hivatalba lépett kormány a megújuló energia arányára vonatkozóan az elsődleges energiafogyasztásban 2020-ra 45%-os célértéket jelölt meg (AEA, 2012). 63

7 EU28 Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxembourg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia 7. ábra: Az EU28, valamint tagországainak évi célértékei a megújuló energia részesedését illetően és évi teljesülésük, % Célérték év Teljesülés Forrás: saját ábra az Eurostat (Internet1) adatai alapján Az EU28 tagországaiból kilenc ország (Bulgária, Csehország, Észtország, Finnország, Horvátország, Litvánia, Olaszország, Románia, Svédország) az Eurostat évi adatai alapján már gyakorlatilag teljesítette a 2020-ra vállalt megújuló energiák arányát a teljes energiafogyasztásból. Horvátország teljesítménye külön kiemelendő, hiszen közel 8%ponttal lépte túl 2014-ben a 2020-ra vállalt tervcéljait. A tagországok közül a célok elérésében a legnagyobb lemaradása Franciaországnak (8,7%), Hollandiának (8,5%), és az Egyesült Királyságnak (8,0%) van jelenleg (7. ábra). Az európai energiapolitika három fő célkitűzése: az energiatakarékosság, az energiahatékonyság növelése, és az optimális energiaszerkezet megvalósítása. A megújuló energiák jelenlegi szerepe az Európai Unió és Magyarország energiaellátásában még mérsékelt, de folyamatos növekedést mutat (Megújuló energia helyzetkép, 2014). 3. Magyarország energiafogyasztása és abban a megújuló energia szerepe A primer energiahordozókon (természetben található energiaforrások) belül a megújuló energiaforrások felhasználása Magyarországon is egyre növekvő tendenciát mutat. Míg 2003-ban a megújuló energiaforrások felhasználása a primer energiafelhasználáson belül csak 3,5% volt, addig 2014-ben ez az arány folyamatos növekedés mellett 9,0% lett (8. ábra). A tagországok, ezen belül Magyarország vállalásai alapján a megújuló energiaforrások felhasználásának további növekedése várható. A megújuló energiaforrások felhasználásának növekedése mellett a fosszilis energiahordozók közül 2003 óta folyamatosan csökkent a szén-, és széntermékek, valamint a földgáz felhasználása. A szén-, és széntermékek aránya 2003-ban a primer energiafelhasználáson belül 14,2% volt, re 10% alá csökkent (9,6%), a földgáz esetében a évi 45,1%-ról 2014-re 30,3%-ra csökkent a hányad. A fosszilis energiahordozókon belül a kőolaj és kőolajtermékek aránya a primer energiafelhasználáson belül A közlekedés és a végső energia tekintetében a évi célértékek és az aktuális értékek az Eurostat adatbázisából származnak, a későbbi időszak vállalásainál, valamint a villamosenergia és a fűtés/hűtés vonatkozásában a forrás a GSR (2016). 64

8 2014 között 4,4%ponttal nőtt (23,9%-ról 28,3%-ra). A nukleáris energia felhasználása pedig között 6,8%pontos növekedést (11,0%-ról 17,8%-ra) mutatott. 8. ábra: Magyarország primer energiafelhasználásának megoszlása ( ) Forrás: saját ábra a KSH (Internet4) adatai alapján Összehasonlításképp a 2. táblázat tartalmazza az energiafelhasználás megoszlását az EU28 országcsoportra és Magyarországra. 2. táblázat: Primer energiafelhasználás megoszlása az EU-28 tagországaiban és Magyarországon 2014-ben EU 28 Magyarország Szén és széntermékek 17,9% 10,1% Kőolaj és petróleum termékek 31,4% 29,8% Földgáz 22,1% 31,9% Atomenergia 15,1% 18,7% Megújuló energia 13,5% 9,5% Forrás: Eurostat (Internet1) és a KSH (Internet4) adatai alapján Az energiabiztonság kérdése az Európai Unióban kulcsfontosságú kérdés, az energiaimport aránya jelenleg közösségi szinten 53%. Magyarországon a rendszerváltás környékén állt az energiaimport primer felhasználáson belüli hányada ezen a szinten, a 2000-es évek óta 70-80%-os részarányt mutat. Így hazánkat illetően az uniós célkitűzések közül a megbízható és folyamatos energiaellátás biztosítása még nagyobb súllyal bír. A közötti időszakban Magyarország rendelkezésére jelentős európai uniós fejlesztési forrás áll (3. táblázat), melyet az uniós fejlesztési céloknak megfelelően pályázati programok keretében kell odaítélni. A as időszakban rendelkezésre álló a megújuló energiaforrások alkalmazását elősegítendő európai uniós források: Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) operatív program % 20% 40% 60% 80% 100% szén és széntermékek földgáz megújuló energiaforrások kőolaj és petróleum termékek atomenergia A KEHOP főleg közintézmények, egyházak, civil szervezetek, távhőszolgáltatók számára biztosít forrást energiahatékonysági beruházásokra. A TOP pedig az önkormányzatok számára kínál pályázati lehetőségeket. A GINOP a vállalkozói szféra számára nyújt fejlesztési lehetőségeket. A VEKOP által érhetők el források a Közép-magyarországi régió (KMR) további fejlesztéséhez. (Nemes, 2015; Internet5 alapján) 65

9 3. táblázat: Operatív programok energetikához kapcsolódó forrásai OP ESB Alap Régió Prioritási tengely Forráskeret (Mrd Ft) KEHOP KA Konvergencia, ,12 KMR GINOP ERFA Konvergencia 4., ,54 TOP ERFA Konvergencia 3., ,27 VEKOP ERFA KMR 5. 22,9 Összesen 754,83 Forrás: Nemes, 2015 Magyarországon a megújuló energiaforrások alkalmazását elősegítő további támogatási programok: Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (kvótabevételekből) 2014-től: Társasházak, lakószövetkezetek számára a ZFR Otthon Melege Program kínál pályázati lehetőséget épületenergetikai korszerűsítéseket célzó beruházások támogatására. Megújuló- és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia átvételi rendszer (METÁR) jelenleg kidolgozás alatt áll. A megújuló energiaforrások felhasználásának további növelése pedig kiemelt cél az Európai Uniós tagországok, így Magyarország számára is. A 2030-as klíma és energiapolitika (Európai Tanács ei ülése) már 27%-os megújuló energia részarány elérése törekszik (Uniós szinten kötelező érvényű) 27%-os energia megtakarítási célszámot tűz ki (indikatív- nem kötelező érvényű); az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében az 1990-es szinthez képest 2030-ra 40%-os csökkentést tervez (Nemes, 2015). A kötelező átvételi rendszer (KÁT rendszer) a megújuló energiaforrásból és hulladékból történő villamos energia termelés ösztönzésének egyik hazai eszköze. A nagyobb megújuló erőforrást felhasználó erőművek a KÁT redszer keretében értékesíthetik a megtermelt villamos energiát, amelyben a villamos energia a piaci árnál magasabb, jogszabályban meghatározott átvételi áron értékesíthető (Internet5). Mindemellett a jogszabály lehetőséget teremt a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) telepítésére, ezáltal a felhasználóknak lehetősége nyílik a közcélú hálózatról vételezett villamos energia mennyiségének csökkentésére. Az elszámolás a közcélú hálózatból vételezett és a hálózatba betáplált energiamennyiségek szaldója alapján történik (Internet5). Kapcsolódó témaként felmerül, további vizsgálatok tárgyát képezheti a lakosság és kisebb vállalkozások számára releváns HMKE, mint beruházás illetve alternatív befektetés gazdasági értékelése. A megújuló energiaforrások hasznosítása egyre inkább előtérbe kerül a fenntartható fejlődés, az atomenergiával kapcsolatos félelmek, valamint a fosszilis energiahordozók árának folyamatos növekedése és készleteik csökkenése miatt. Az Európai Unió tagországai hosszabb távra elköteleződtek a fenntartható fejlődés, és a klímaváltozás elleni küzdelem mellett. A megújuló energiaforrások felhasználásának további növelése pedig kiemelt cél az Európai Uniós tagországok, így Magyarország számára is. A 2030-as klíma és energiapolitika (Európai Tanács ei ülése) már 27%-os megújuló energia részarány elérése törekszik (uniós szinten kötelező érvényű), 27%-os energia megtakarítási célszámot tűz ki (indikatív- nem kötelező érvényű); az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében az 1990-es szinthez képest 2030-ra 40%-os csökkentést tervez (Nemes, 2015). A megújuló energiafelhasználás részarányának növekedése technikai problémákat is felvet, hiszen szükségessé teszi a kiépített hálózatokba történő betáplálás lehetőségének a biztosítását. Ez főként az időszakosan termelő megújuló energiaforrásoknál (pl: napenergia, szélenergia) lényeges (Bartholy et al, 2013). Elsődleges feladat 5 ESB: Európai Strukturális és Beruházási Alap, KA: Kohéziós Alap, ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap 66

10 ugyanis az energiaellátás folyamtosságának biztosítása, és ennek összehangolása az időszakosan termelő megújuló energiaforrásokkal. Az EU28 tagországok közül 2014-ben Svédország energiafelhasználásának több mint felét, Finnország, Lettország, és Ausztria energiafelhasználásának pedig több, mint harmadát megújuló energiaforrásból fedezte. További 7 tagország (Horvátország, Észtország, Dánia, Litvánia, Portugália, Románia és Szlovénia) megújuló energiafelhasználása haladta meg 2014-ben a 2020-as uniós átlagként meghatározott 20%-ot. Teljesítményük példaértékű. A többi tagország, köztük Magyarország megújuló energiafelhasználása jelenleg elmarad az uniós átlagtól, és néhány tagország (Magyarország, Egyesült Királyság, Szlovákia, Lengyelország, Hollandia, Málta, Luxemburg, Ciprus, Görögország, Írország, Csehország, Németország) esetében ez az arány 2020-ban is várhatóan alatta marad. Ezen tagországok előtt még sok feladat áll a megújuló energiafelhasználás növelése tekintetében. 4. Összefoglalás A év az eddigi legnagyobb globális kapacitásnövekedést hozta a megújuló energia szempontjából, számos a megújuló energiát érintő fejlesztés történt a tavalyi évben. Mindeközben mind a fosszilis üzemanyagárak, mind a megújuló villamosenergiára vonatkozó hosszú távú szerződésekbe foglalt árak csökkentek, az energiatárolók iránti figyelem pedig egyre erősödik. A év meghatározó év volt olyan szempontból is, hogy számos nagy horderejű megállapodást és megújuló energiával kapcsolatos bejelentést hozott. Ezek közül is a legkiemelkedőbb a decemberi párizsi klímakonferenciához köthető, melynek sikerességében az Európai Unió szerepe is meghatározó, mivel az utóbbi években azon fejlett és fejlődő országok szövetségének kiépítésén dolgozott, melyek hozzájárultak a megállapodás megszületéséhez. A sajtó által a 21. század első nagyobb jelentőségű multilaterális megállapodásaként aposztrofált megegyezés, melyet 195 ország fogadott el, további a megújuló energia felhasználás bővülésére, az energiahatékonyság javítására irányuló döntéshez és fejlesztéshez vezethet a jövőben, miután egyértelműen jelzi a befektetők, a vállalkozások és a politikai döntéshozók számára, hogy a tiszta energiákra való átállás követendő cél, és az erőforrás-felhasználásban fokozatosan el kell fordulni a szennyező fosszilis tüzelőanyagoktól (Európai Bizottság, 2015). E tudatos, folyamatos globális célkövetés eredménye, hogy a világ energiahatékonyságát jellemző energia intenzitás az elmúlt negyedszázadban évente átlagosan 1,5%-kal csökkent. Az energia intenzitás az egységnyi termelésre vagy bruttó hazai termékre (GDP) eső felhasznált energia. Az energia intenzitás változása tükrözheti egy gazdaság energiahatékonyságának változását, de egyéb más tényező hatását is: a gazdaság strukturális változását a kevésbé energiaigényes tevékenységek irányába, vagy éppen a megújuló energiával való helyettesítést. 9. ábra: Energiahatékonyság elsődleges energia iránti kereslet alakulása a világon Forrás: GSR,

11 Irodalomjegyzék Austrian Energy Agency (AEA) (2012): Energy efficiency policies and measures in Austria. Monitoring of EU and national energy efficiency targets. Bartholy J. Breuer H. Pieczka I. Pongrácz R. Radics K. (2013): Megújuló energiaforrások. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Európai Bizottság (2010): Európa 2020, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. Brüsszel. Európai Bizottság (2015): Történelmi megegyezés a párizsi klímacsúcson: az Unió a globális törekvések vezetője. Sajtóközlemény Paris, december Global Status Report (GSR): Renewables Global Status Report 2005, 2007, Renewable Energy Policy Network for the 21st Century REN21 International Energy Agency (IEA) (2016): Key world energy statistics. International Renewable Energy Agency (IRENA) (2013): Renewable energy country profiles European Union. Megújuló Energia Helyzetkép, Kaposvár, Nemes Cs. (2015): A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője. 41. Meteorológiai Tudományos Napok november Budapest. Internetes források: Internet 1: letöltés ideje: Internet 2: letöltés ideje: Internet 3: letöltés ideje: Internet 4: letöltés ideje: Internet 5: letöltés ideje: