KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György

Átírás

1 KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban Dr. Szerdahelyi György

2 Az energetika állami szereplői a kormányváltás után 1. A korábbi kormányzat 12+1 minisztériumból állt, a jelenlegi 8+1 minisztériumból A klíma-energia szabályozását az NGM és az NFM végzi, a munkamegosztást a statútum rendelet (212/2010. (VII. 1.) Korm. Rend.) szabályozza A Nemzetgazdasági Minisztérium feladata Az energia és klíma stratégia meghatározása Az energetikai pályázatokkal és jogszabály alkotással egyetértési jogot gyakorol

3 Az energetika állami szereplői a kormányváltás után 2. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium feladata Az energia és klíma stratégiával kapcsolatban egyetértési joga van Az energetikai pályázatokat és jogszabályokat kidolgozza Az energiastratégia kidolgozásának kitűzött határideje ez év vége

4 Az energiapolitikában kezelendő fő kihívások Kihívások: Éghajlatváltozás környezetvédelem Az energiahordozók drágulása Energiaimport függőség-ellátásbiztonság Az EU energiapolitikájával való folyamatos összhang FOKOZOTTAN ELŐTÉRBE KERÜL AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE- EHHEZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS SZÜKSÉGES 4

5 Az energiapolitikát befolyásoló EU irányelvek (amelyek az energiatakarékosságra, a megújuló energiahordozó felhasználásra már számszerű elvárásokat tartalmaznak) 2001/77/EK irányelv a zöldáram termelésről 2003/30/EK irányelv a bio üzemanyagokról 2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról 2009/28/EK megújuló energiahordozó irányelv Európa 2020 Stratégia 5

6 AZ ÚJ KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJA, ENERGIAPOLITIKÁJA A SZÉCHENYI TERV KITÖRÉSI PONTJAI Egészségipar Megújuló Magyarország:Zöld gazdaság Otthonteremtés, lakásprogram Vállalkozásfejlesztés Tudomány - innováció Foglalkoztatás: munka és teljesítmény központú gazdaság Tranzitgazdaság (közlekedés) 6

7 Új Széchenyi Terv ZÖLDGAZDASÁG A jövőbeni magyar energiapolitika főbb alapelvei 1. Gazdasági növekedés támogatása, foglalkoztatottság növelése 2. Ellátásbiztonság növelése, forrásdiverzifikáció 3. Energiaimport függőség mérséklése 4. Megújuló energiahordozók kiemelt ösztönzése Továbbiak: - Klímavédelem összhang a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiával - Atomenergia szerepének a növelése (élettartam hosszabbítás, új blokk) - Zöld Fejlesztési Bank létrehozása A prioritások döntő része közvetlenül összefügg az energiahatékonysággal és a megújuló energiahordozó felhasználással. 7

8 ELLÁTÁSBIZTONSÁG ENERGIA IMPORT FÜGGŐSÉGÜNK import% struktúra% ( felhasználás ) Szilárd ( szén és tűzifa) 20% 10,9% Kőolaj és termékek 86% 25,7% Földgáz 81% 43,9% Villamos energia(primer) 17% 15,1% Megújuló 5,9% ÖSSZESEN ~67%(79%) 100% Mérséklés: diverzifikáció, stratégiai készletezés,energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás növelése 8

9 Főbb energiahatékonysági mutatók nemzetközi összehasonlítása Energiaigényesség Villamos energia igényesség Olaszország 0,14 Olaszország 0,25 Ausztria 0,15 Hollandia 0,29 Németország 0,18 Németország 0,29 EU átlag 0,19 Ausztria 0,29 Hollandia IEA átlag 0,20 0,23 Vásárlóerő paritáson mérve EU átlag IEA átlag 0,34 0,43 Vásárlóerő paritáson mérve MAGYARORSZÁG 0,69 MAGYARORSZÁG 1,07 0,0 0,2 0,4 0,6 0,8 toe/1000 USD (1990) 0,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 GWh/1000 USD (1990) Vásárlóerő paritáson Magyarország gazdasági teljesítménye és energiaigényességei kedvezőbb képet mutatnak. 9 4

10 ENERGIAPOCSÉKOLÁS? Az országos primer energiafelhasználás egy lakosra vetített értéke (toe/fő) Lengyelország Magyarország Csehország Ausztria Németország Franciaország 0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 10

11 MÓDOSÍTOTT NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV 1076/2010. (III.31.) Korm. határozat Cél: Magyarország energiafelhasználásának évi 1%-os (6,4 PJ/év) csökkentése a következő 9 évben. A cselekvési terv vázolja a már folyamatban lévő illetve tervezett intézkedéseket. A célkitűzések elérése érdekében a cselekvési terv 30 intézkedést tartalmaz INTÉZKEDÉSEK: jogi beavatkozások támogatások tudatformálás TÁMOGATÁSI IGÉNY: 2016-ig kb. 400 Mrd Ft Finanszírozási lehetőségek: önálló energetikai OP ETS aukciós bevételek 11

12 ÖSSZES PRIMER MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ (tartalmazza a villamosenergia termelésre felhasznált energiahordozókat is) (2009) PJ PJ % Geotermia 3,6 4,0 5,8 Napenergia napkollektor napelem 0,06 0 0,16 0,001 Tűzifa és hulladék (szilárd 30,6 51,06 74,77 biomassza) Biogáz 0,13 0,91 1,3 Vízenergia 0,67 0,77 1,1 Szélenergia 0 0,74 1,1 Bio-üzemanyagok 0 6,9 10,1 ÖSSZESEN 35,1 64,54 94,4 Hulladékégetés 1,3 3,86 5,6 0 0 Mindösszesen 36,4-3,3% 68,4-5,9% (76,4-7,3%)

13 Megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia termelés (2009) GWh GWh % Geotermia Napenergia 0,06 0,6 0 Tűzifa (szilárd biomassza) Biogáz 7, Vízenergia Szélenergia 0, Összesen 201, Hulladékégetés fele Mindösszesen 257-0,65% ,4% (2704-6,5%)

14 Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról Rögzíti a tagállamok által 2020 ra elérendő célszámokat: ez Magyarország vonatkozásában 13 % Rögzíti a bioüzemanyagok egységesen 10 % os kötelező arányát és a fenntarthatóság követelményét BRUTTÓ VÉGSŐ energiafelhasználás szerinti prognózist ír elő (jelentős eltérés a korábbi statisztikai adatokhoz képest!) Lehetővé teszi hogy a más tagállamban felhasznált energiát származási garancia mellett az exportőr tagállam beszámítsa a saját energia felhasználásába Lehetővé teszi hogy a közösségen kívülről importált villamosenergiát származási garancia mellett a tagállam beszámítsa a saját felhasználásába A 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelvet hatályon kívül helyezi, a 2010 re szóló előírások 2011 végéig maradnak hatályban. Előírja, hogy 2010 június 30 ig a tagállamok készítsenek nemzeti cselekvési terveket és a későbbiekben meghatározza ezek egységes formanyomtatványát. A nemzeti jogba való átültetés határideje december 5. Jelentési kötelezettséget ír elő 2011.december 31 ig, majd kétévente további előrehaladási jelentéseket ír elő 14

15 Megújuló részarányok a végső energiafelhasználásból (a Bizottság a részarány elvárásokat a hazai adottságokra alapozta) Svédország Lettország Finnország Ausztria Portugália Észtország Románia Dánia Szlovénia Litvánia Franciaország Bulgária Spanyolország Lengyelország 16% 9,4% 8,7% 7,2% 10,3% 25% 18,0% 24% 17,8% 17,0% 16,0% 23,3% 20,5% 23% 15,0% 15% 20% 25% 23% 28,5% 31% 30% 39,8% 42% 34,9% 34% cél tény 38% 49% 20% Görögország Szlovákia Csehország Németország Olaszország Magyarország Magyarország Írország Ciprus Hollandia Belgium Egyesült Királyság Luxemburg Málta 18% 6,9% 14% 6,7% 13% 6,1% 18% 5,8% 17% 5,2% 13% 4,3% 16% 3,1% 13% 2,9% 14% 2,4% 13% 2,2% 15% 1,3% 11% 0,9% 10% 0,0% 15

16 (PJ) Országos primer energiahordozó felhasználás és bruttó végső energiahordozó felhasználás ( )

17 A megújuló energiaforrások növelésének a hazai potenciális lehetőségei, korlátai BIOMASSZA: a mezőgazdasági adottságok jók, de szükség van eredményes agrárenergetikai programra BIOGÁZ: jók a szennyvíziszap, az állattartás és a szeméttelepek révén adódó lehetőségek, amire programokat kell építeni GEOTERMIA: a hazai feltételek kedvezőek, de hátráltató tényezők a sótartalom, a visszasajtolás, a helyi fogyasztó szükségessége Hőszivattyúk: jelentős fejlődés várható SZÉL: tájvédelmi előirások, a rendszerszabályozás korlátai VÍZ: Európa legkedvezőtlenebb országai között vagyunk, de vannak tartalékok, vízlépcsők, öntözés nagyobb vízlépcsők NAP: alacsony a napsütéses óraszám, jelenleg még drága a berendezés áramtermeléshez, de komoly fejlődés prognosztizálható és a napkollektor jelentősen terjedhet 17

18 CsT: MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS (bruttó végső szemléletben) PJ/év PJ/év Geotermia 4 12,08 Napenergia napkollektor napelem 0,16 3,74 Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza) 39,9 58,17 Biogáz, biometán 0,54 3,03 Vízenergia 0,77 0,85 Szélenergia 0,08 5,47 Bio-üzemanyagok 6,9 22,4 Hulladékégetés 1,25 1,8 Mindösszesen 54,35 107,54 18

19 Pénzügyi mérleg Beruházási támogatások energia megtakarítás ösztönzése: megújuló energiahordozó termelés ösztönzése: támogatási igény összesen: Tervezett források EU társfinanszírozás (energetikai operatív program): CO 2 aukciókból hazai támogatású programok (épületenergetika) Mrd Ft Mrd Ft Mrd Ft 800 Mrd Ft Mrd Ft 70 Mrd Ft források összesen (min.): Mrd Ft Megjegyzés: a vállalások túlteljesítése csak további támogatási források biztosítása esetén képzelhető el.

20 Intézkedések/1. Kötelező átvételi rendszer a megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia termelésnél, a későbbiekben a zöld hő átvételi támogatás megvizsgálása A kötelező átvételi rendszerben a kapcsolt energiatermelés szűkítése, a megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia termelés egyidejű bővülésével A biogáz megfelelő minőség melletti hálózatra történő betáplálásának a szabályozása Épületenergetikai jogi előírások (szabványok, előírások) Szabályozás (árak, támogatási feltételek, engedélyezés gyorsítása) Tájékoztatási, tudatformálási. képzési és szaktanácsadási programok Bio-üzemanyagok alkalmazásának jogszabályi elősegítése Kapcsolódó iparágak fejlesztése Agrárenergetikai Program gyorsítása, erősítése

21 Intézkedések/2. A szükséges költségvetési é EU társfinanszírozású támogatások biztosítása A következő új fejlesztési periódusban önálló energetikai operatív program indítása (kb. 800 Mrd. forráskerettel, amely megújuló energiaforrások ösztönzését és energiahatékonyságot egyaránt támogat Az EU ETS aukciós bevételeinek allokálása energiatakarékossági intézkedések végrehajtására, valamint megújuló energiaforrások ösztönzésére Zöld Bank A pályázati rendszerek hatékonyabbá tétele Lakossági programok Középületek épületenergetikai programjai

22 Bizonytalanságok a szükséges források rendelkezésre állása; a gazdasági szerkezet alakulása (energiaigényes, illetve kevésbé energiaigényes fejlődés); műszaki fejlődés (befolyásolja a megújuló energiahordozó szerkezetet); agrárenergetikai program sikeressége; vállalkozói tőke rendelkezésre állása; lakáskorszerűsítési program szükséges mértékű megvalósulása.

23 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!