IX. A számvitelről szóló évi C. törvény módosítása (a évi CC. törvény alapján)

Átírás

1 IX. A számvitelről szóló évi C. törvény módosítása (a évi CC. törvény alapján) A törvénymódosítás indokolása szerint a számviteli törvény módosítása a kiterjesztett devizakönyvvezetési és árfolyamhasználati lehetőségek bevezetésével, a vállalkozások üzleti környezetének javítása érdekében történt. A további módosító rendelkezések a vállalkozások átlátható működésének biztosítását szolgálják, a szabályszerű működés törvényi garanciáinak növelésével, részben az új Ptk. hatályba lépésével kapcsolatos módosításokat, kiegészítéseket tartalmazzák. 1. Üzleti év [Szt ának (10) bekezdése] A módosítás a Cégtörvény, az Szt., valamint a végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet előírásai közötti összhang megteremtését szolgálja. Ha a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által az (1)-(3) bekezdés szerinti feltételekkel az üzleti év végeként megjelölt napig mint mérlegfordulónapig terjedő időszak. Hatályba lépett: november 30-án 2. Éves beszámoló dollárban [Szt ának (4) és (5) bekezdése] A módosítás a hazai vállalkozások versenyképességének javítása érdekében feltételek nélkül lehetővé teszi az euró mellett az USA dollárban történő beszámolókészítést és könyvvezetést. Hatályba lépett: január 1-jén. 3. Közbenső mérleg [Szt ának új (6) bekezdése] A jogrendben számos jogszabály hivatkozik, illetve jogkövetkezményt fűz a saját tőke (illetve más eszközök és források) értékéhez. A kiegészítő előírás egyértelművé teszi, hogy az üzleti év során felmerülő, bármely eszköz- és forráscsoportot érintő információigény hivatalos dokumentálására, igazolására a közbenső mérleg alkalmas. Az új előírás szerint: Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. A rendelkezés november 30-tól hatályos. 4. Eredménytartalék csökkenése [Szt a (2) bekezdésének g) pontja] Az új Ptk. szabályai egyértelművé teszik, hogy a gazdasági társaságban betöltött tagsági (részvényesi, tulajdonosi) jogviszony megszűnésekor a megszűnő tagot a részesedésével arányosan társasági vagyon illeti meg. Az Szt. eddig csak a jegyzett IX. Szt.mód.doc

2 2 tőkén felüli vagyon tekintetében az arányos tőketartalék és az arányos eredménytartalék elszámolására tartalmazott előírást. A törvénymódosítás ezt egészíti ki azzal, hogy az eredménytartalék csökkenéseként kell elszámolni a gazdasági társaság, a szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összeget is. Az elszámolást akkor is el kell végezni, ha azzal az eredménytartalék negatívvá válik vagy negatív összege nő. A törvénymódosításhoz kapcsolódóan a következőket indokol megjegyezni: Korábban a Gt., továbbá az új Ptk. előírásaiból is az következik, hogy a tagsági jogviszony megszűnésekor a taggal el kell számolni. Ha ezen megszűnés időpontja egybeesik a mérlegfordulónappal, akkor a saját tőke elemeit a beszámoló mérlege tartalmazza. Az Szt. eddig nem rendelkezett a mérleg szerinti eredményből a megszűnő részesedésre jutó részről, a törvénymódosítás valójában azt pótolja. (Bár a gyakorlatban eddig is a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalék részének tekintették, és mint eredménytartalék került felosztásra.) A mérleg szerinti eredményből megállapított hányad növelheti, illetve csökkentheti a megszűnő részesedésre jutó részt, amelyet a kötelezettségekkel szemben az eredménytartalék terhére kell könyvelni. Ha a tagsági viszony megszűnésének időpontja évközben van, a tagnak járó vagyoni hányad megállapítása érdekében a megszűnés időpontjával indokolt közbenső mérleget készíteni. A rendelkezés január 1-jén lépett hatályba. 5. Osztalék nem pénzbeli teljesítése [Szt ának új (2a) bekezdése] A gazdasági társaságok osztalékot, részesedést, kamatozó részvény kamatát általában pénzeszközben juttatnak az arra jogosult tulajdonosoknak. Gyakran előfordul azonban az, hogy a juttatás teljesítése nem pénzeszköz, hanem más eszköz (tárgyi eszköz, készlet, értékpapír stb.) átadásával történik. A kiegészítő előírás egyértelművé teszi, ha a társaság az osztalék elszámolásából származó kötelezettségét pénzeszköztől különbőző eszköz átadásával teljesíti, akkor az ebből a célból kivezetett eszköz számviteli elszámolására az értékesítés szabályait kell alkalmazni. [Ez egyébként az Szt a (4) bekezdésének a) pontja szerinti előírásból eddig is következett, így volt.] A juttatás teljesítése érdekében kivezetett eszköz könyv szerinti értékét az eszköznek megfelelő ráfordításként, az osztalék teljesítésekor figyelembe vett értékét az eszköznek megfelelő bevételként kell elszámolni. A bevételt, továbbá az értékesítéshez kapcsolódó áfát a megszűnő taggal szembeni követelésként kell kimutatni, majd azt a taggal szembeni az adók levonása utáni (osztalék miatti) kötelezettség számlával össze kell vezetni. Az előírás január 1-jétől hatályos. 6. Devizában fennálló tételek forintosítása [Szt ának (4)-(5) bekezdése] Az egyes devizában felmerülő tételek forintra történő átszámításánál több más jogszabály (így az Áfa-tv. is) lehetővé teszi az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam használatát. A módosítás lehetővé teszi az Európai Központi Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam használatát a számviteli elszámolások során is. A rendelkezés január 1-jén lépett hatályba.

3 3 7. Konszolidált beszámoló készítése alóli mentesség [Szt ának (1) bekezdése] A módosítás a mérlegfőösszegre, illetve a nettó árbevételre vonatkozó mentesítési értékhatárokat a kétszeresére emelte. Így az anyavállalatnak január 1-je utáni üzleti évről nem kell összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a mérlegfőösszeg az millió forintot, az éves nettó árbevétel a millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. 8. Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése [Szt ának új (2a) és (2b) bekezdése] A kiegészítés az adóelkerülést és a gazdaság kifehérítését célzó kormányzati politika részeként korlátozza a könyvviteli szolgáltatást végzők éves kötelező továbbképzésének szervezésében résztvevő szervezetek körét. Az új előírás szerint nem lehet akkreditált szervezet, amely nem az EGT államában, vagy az OECD tagállamban, vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, amelynek a továbbképzések szervezésével és lebonyolításával megszerzett jövedelme az EGT államán kívüli adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna, mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna, amely olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a pénzmosásról szóló törvény szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető. Nem lehet akkreditált szervezet az a gazdasági szereplő sem, amelyben közvetetten vagy közvetlenül több mint 25 %-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, amelynél az előbb említettek fennállnak. Az átmeneti rendelkezés szerint a fentieket január 1-jétől kell alkalmazni. Az indokolás szerint a könyvviteli tevékenységet folytató személyek munkája az adóbevételek védelmében kiemelt jelentőségű. Az éves kötelező továbbképzésen való részvételük jogszabályi kötelezettségből fakad. Ennek alapján az államnak kell rendelkeznie azokról a feltételekről, amelyek alapján az érintettek a szükséges ismeretekhez hozzájutnak. Jelenleg a kötelező továbbképzés ellátására az állam a könyvviteli szolgáltatást nyújtók esetében hatósági eljárás keretében választja ki az oktatást lefolytató szervezeteket. Szabályozást igényelt az is, hogy a továbbképzést lebonyolító szervezetek tulajdonosi szerkezete átlátható legyen. 9. Köztartozással rendelkező társaságok könyvvizsgálata [Szt ának új (5a) bekezdése]

4 4 A jelentős köztartozást felhalmozó vállalkozó (ahol a tárgy üzleti év mérlegfordulónapján, 60 napnál régebben lejárt, 10 millió forintot meghaladó köztartozás van) gazdálkodását független könyvvizsgálónak kell ellenőriznie, akkor is, ha az adott vállalkozó egyébként mentesülne a könyvvizsgálati kötelezettség alól. A kötelező könyvvizsgálatra a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben kell sort keríteni. Ez a rendelkezés november 30-án hatályba lépett. Így a évi üzleti évről készült beszámoló mérlegfordulónapján kimutatott jelentős köztartozás esetén a évi beszámolót elfogadó legfőbb szerv ülésén évre könyvvizsgálót is választani kell. 10. Országos Számviteli Bizottság [Szt ai] Az Országos Számviteli Bizottságra vonatkozó rendelkezések január 1-jével hatályon kívül helyezésre kerültek. Az újraszabályozás felülvizsgálata során azonban megállapítást nyert, hogy az Országos Számviteli Bizottságot továbbra is törvényi szinten célszerű szabályozni. Ezért vált indokolttá az eredeti szabályozás helyreállítása január 1-jétől. Az átmeneti rendelkezés szerint a miniszter április 1-ig gondoskodik az Országos Számviteli Bizottság létrehozásáról. 11. Átmeneti rendelkezések a) A évi CIII. törvény módosította az Szt ának (10) bekezdését, 73. -a (4) bekezdését, 78. -a (8) bekezdését. A módosítás azonban nem volt egyértelmű abban a tekintetben, hogy a rendelkezéseket a évben induló üzleti évről készített beszámolóra lehet-e alkalmazni. Az átmeneti intézkedés szerint a hivatkozott módosításokat a évben indult üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni. Kapcsolódóan módosult az Szt ának (10) bekezdése, 73. -ának (4) bekezdése, 78. -ának (8) bekezdése is azzal, hogy az utólag elszámolt ellenérték-különbözet szövegrész helyébe november 30-ával az utólag elszámolt, a szokásos piaci árés az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet szövegrész lépett. Ezzel utal a jogalkotó arra, hogy a 2013-ban hatályba lépett előírás valójában a transzferárkorrekciót kiváltó elszámolás. b) Jelen összeállítás 2., 4., 5., 6., 7. pontjában ismertetett módosításokat először a évben induló üzleti évről készített beszámolókra kell alkalmazni, de a 4., 5., 6. pontban leírtak a évben indult üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók. 12. Egyéb módosítások a) Az árfolyamveszteség megosztása három évre Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként mutatható ki a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamvesztesége [Szt ának (2) bekezdése], amelyet a törlesztéskor, a tartozás visszafizetésekor kell megszüntetni.

5 5 Az átmeneti rendelkezés szerint a vállalkozó saját döntése alapján a devizatartozás egy összegű visszafizetése esetén választhat, hogy az elhatárolt árfolyamveszteséget azonnal feloldja, elszámolja a visszafizetéssel egyidejűleg vagy a feloldást a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben szűnteti meg. (Különösen fontos lehet a döntés a forgóeszközhitelek elhatárolt árfolyamveszteségénél, mivel nem mindegy, hogy a 2012-ben elhatárolt árfolyamveszteséget 2013-ban, vagy években oldja fel!) A rendelkezés a külföldi pénzértékre szóló tartozások december 31-ig történő, lejárat előtti egy összegű visszafizetése esetén alkalmazható. Az indokolás szerint a évi üzleti évben egy összegben visszafizetett tartozásokra is. A halasztott ráfordítás három év alatt történő feloldásánál is azonban tekintettel kell lenni az Szt. azon előírására, hogy a devizatartozáshoz kapcsolódóan kimutatott árfolyamnyereség összegével az elhatárolt összeget csökkenteni kell. A fokozatos megszűntetés bármilyen forrásból történő tartozás-visszafizetés esetén választható, így a külföldi pénzértékre szóló tartozásnak szerződésmódosítással forinthitelből történő visszafizetése esetén is. b) Pénztárgépek cseréjéhez nyújtott támogatás elszámolása A miniszter rendeletben fogja megállapítani az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgépre való évi cseréhez nyújtott támogatás elszámolásának részletes szabályait. c) Behajtási költségátalány A Ptk július 1-jétől a gazdálkodók egymás közötti viszonylatában bevezette a behajtási költségátalány intézményét. A behajtási költségátalány 40 eurónak megfelelő összeg, amely minden esetben jár (attól jogszerűen eltekinteni nem lehet), ha a kötelezett késedelembe esik. A behajtási költségátalány bizonyos tekintetben hasonlóságot mutat a késedelmi kamattal, így annak a számviteli elszámolását is indokolt a késedelmi kamattal azonos módon szabályozni. Ennek megfelelően a módosítás szerint a kötelezett a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt az Szt a (2) bekezdésének b) pontja alapján egyéb ráfordításként kell, hogy elszámolja. A másik fél, azaz a jogosult az Szt a (2) bekezdésének b) pontja szerint a tárgyévhez, illetve a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét a bevételek között kell, hogy kimutassa. A bevételkénti elszámolás az óvatosság elvére építve feltételezi a behajtási költségátalány megfizetését is. Ezen rendelkezést az átmeneti rendelkezés szerint a évben induló üzleti évről készített beszámolónál kell alkalmazni, de alkalmazható a évi üzleti évről készített beszámolónál is. d) Átváltoztatható és átváltozó kötvény A Gt.-vel, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvénnyel összhangban a számviteli törvényben is bevezetésre kerül az átváltozó kötvény fogalma. Ennek

6 6 megfelelően módosul az Szt ának (4) bekezdése, 42. -ának (6)-(7) bekezdése, 91. -ának b) pontja, valamint az 1. számú melléklet érintett sorai. 13. Hatályon kívül helyezés Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvénnyel összhangban az Szt. 2/A. (1)-(5) bekezdésében az egyéni cég elől törlésre került a korlátlan mögöttes felelőséggel működő szövegrész. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII.20.) Korm. rendelet módosítása [az 518/2013. (XII.30.) Korm. rendelet alapján] A január 1-jével hatályba lépett Korm. rendelet [Mikr.] néhány előírását a gyakorlati alkalmazás tapasztalatai alapján pontosítani kellett, illetve ki kellett igazítani január 1-jei hatállyal. 1. A kisértékű eszközöket nevesíteni kellett a Mikr. 4. -a (3) bekezdése d) pontjánál. Így a mikrogazdálkodói beszámoló 1. melléklet szerinti mérlegén fel kell tüntetni a 100 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök (a továbbiakban: kis értékű eszközök) egy összegű értékcsökkenési leírásánál alkalmazott értékhatárt, ha az kisebb, mint 100 ezer forint. 2. A mérlegben feltüntetendő választástól való eltérés időtartamára is ad előírást a rendelet 4. -ának (4) bekezdése szerinti kiegészítése. A kiegészítés szerint a mikrogazdálkodó az egy összegű értékcsökkenési leírásnál alkalmazott értékhatár, a készletekről vezetett értékbeni nyilvántartás, a sajátos szabálok alkalmazása választásától leghamarabb három, mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el. 3. Pontosításra került a felújítás (pontosabban a nem felújítás) értelmezése is [Mikr.5. -ának (3) bekezdése]. Ez szerint nem minősül felújításnak az olyan tevékenység, amelynek egyedi bekerülési értéke nem éri el az eszköz bruttó értékének a 2 %-át, vagy ha az kisebb 100 ezer forintnál, akkor a 100 ezer forintot. (Elmaradt az egyedi bekerülési értékre történő hivatkozás!) 4. Az Szt.-től való eltérések felsorolása új elemmel gazdagodott [Mikr ának új (12) bekezdése] A mikrogazdálkodói beszámolót készítő nem alkalmazhatja a halasztott bevételmegszűntetésnek az Szt a (5) bekezdésének második mondata szerinti szabályt, azaz a megszűntetést az ellentételezett költségnek, illetve ráfordításnak megfelelően az egyéb bevételekkel, illetve a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben nem

7 7 számolhatja el, így rendkívüli bevételként kell a halasztott bevétel megszűntetését kimutatnia. 5. Az időbeli elhatárolások körének bővülése [Mikr. 6. -ának új (3a) és (7a) bekezdése] Az új előírás szerint aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a (2) bekezdés szerinti kamatbevétel kivételével az olyan járó bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapját követő két vagy kettőnél több év múlva esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el, azokra az időszakokra, amelyik időszakhoz kapcsolódnak. Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a (6) bekezdés szerinti kamatráfordítások kivételével az olyan, a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költségeket, ráfordításokat, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több év múlva merülnek fel. Ezeket a költségeket, ráfordításokat arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak. (Sajátos céltartalékképzés az időszakonként felmerülő jövőbeni költségekre!) 6. Követelések értékvesztés elszámolása [Mikr ának (3) bekezdése] A módosítás szerint a követelések értékvesztése elszámolásának ez a módszere csak az Szt. 3. -a (4) bekezdésének 10. pontja szerint behajthatatlannak nem minősülő követelések esetében alkalmazható. Ebből következően a követelések adósainak az Szt. szerinti minősítésétől nem lehet eltekinteni! 7. Valuta, deviza forintosítása [Mikr ának (4)-(5) bekezdése] A módosítás során a rendelkezés egy részt kiegészítésre, másrészt pontosítása került. A kiegészítés szerint a forintért vásárolt valutát, devizát a fizetett összegben kell felvenni,amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. A pontosítás alapján az Áfa-tv.-nek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyamot nem az Szt a (5a) bekezdésének megfelelően kell alkalmazni, a mikrogazdálkodó valójában az Áfa-tv.-ben felsorolt árfolyamok közül csak az MNB által közzétett, hivatalos árfolyamot választhatja. 8. A mikrogazdálkodó átalakulása [Mikr a] Az átalakulásra vonatkozó rendelkezések újraszabályozásra kerültek. Mivel az új Ptk. leszűkítette az átalakulás fogalmát, ebből következően külön-külön kell az átalakulás, az egyesülés, a szétválás esetét szabályozni. Nemcsak a mikrogazdálkodó átalakulása, de szétválása esetén is a jogelőd gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérleget összeállítani. Olyan beolvadásnál, amelyben a mikrogazdálkodó is részt vesz, a beolvasztó (jogelőd) gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérleget elkészíteni. Olyan összeolvadásnál, amelyben mikrogazdálkodó is részt vesz, és ha

8 8 az összeolvadók (jogelődök) mindegyike mikrogazdálkodó, akkor a jogelőd gazdasági társaságok beszámolójára vonatkozó szabályok szerint, az összeolvadók (jogelődök) legalább egyike nem mikrogazdálkodó, akkor az éves beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani. Változatlan az az előírás, ha a jogutód az átalakulást, az egyesülést, a szétválást követően éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló helyett mikrogazdálkodói beszámolót készít, az áttérés miatt szükséges korrekciókat a nyitást követően a jogutódnál kell végrehajtani. 9. Áttérés mikrogazdálkodói beszámolóra [Mikr a (1) bekezdésének d) pontja és új (3)-(4) bekezdése] A fizetési kötelezettségekre képzett céltartalékon túlmenően képzett céltartalékokat meg kell szűntetni. Az előírások közül azonban kimaradt az, hogy a kapcsolódó lekötött tartalékot pedig ezzel egyidejűleg fel kell oldani. A módosítással ezt a hiányt pótolta a jogalkotó. Új előírás az, hogy a mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó üzleti évének első napján állományban lévő, az Szt ának (2) bekezdése szerinti (a nem realizált árfolyamveszteség miatti) halasztott ráfordítást az áttérés üzleti éve első napjától eltérően, az első üzleti év végén és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is megszűntetheti, ha annak összege az 1 millió forintot meghaladja. A mikrogazdálkodói beszámoló választásáról eddig nem kellett nyilatkozni. Az új előírás szerint a mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó képviseletére jogosult személynek a mikrogazdálkodói beszámoló választásáról legkésőbb az üzleti év első napjával írásban nyilatkoznia kell (az kimaradt, hogy a nyilatkozatot el kell-e küldeni valahova és ha igen, akkor hova, vagy a gazdálkodónál kell azt megőrizni a bizonylatok megőrzésére vonatkozó határidőig). 10. A 3. melléklet módosulása A mikrogazdálkodói számlatükör 8761., 8762., számlaszámai és azok elnevezése helyébe a következők lépnek: = Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamvesztesége = Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége 9761., 9762., számlaszámai és azok elnevezése helyébe a következők lépnek: = Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamnyeresége = Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége A módosítást az indokolta, hogy a mikrogazdálkodó csak a fenti jogcímeken tud árfolyamveszteséget, illetve árfolyamnyereséget elszámolni.

9 9 11. Alkalmazhatóság Az 1-2., a 3-4., az 5., a 6., a 7., a 8., a 9., a 10., a 12. pont szerinti módosításokat, új előírásokat [a Mikr ának (4) bekezdése kivételével] először a évben induló üzleti évről készített mikrogazdálkodói beszámolóra kell alkalmazni, de azok (tehát az összes, az egy említett kivétellel) a évben induló üzleti évről készített mikrogazdálkodói beszámolóra is alkalmazhatók. 12. Kisebb pontosítások (a módosításokkal összefüggően) az 5. (1) bekezdésében a bekezdésre hivatkozásnál, a 8. (7) bekezdésében a kisértékű eszköz korábban meghatározott fogalma helyett a kis értékű eszközök szöveg került be, a 11. (3) bekezdésében a devizás tételeket az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan nem kell helyett nem lehet elszámolni (nincs mérlegfordulónapi értékelés). A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet módosítása [az 518/2013. (XII.30.) Korm. rendelet alapján] 1. A végelszámolás befejezésekor [7. (2) és új (2a) bekezdése] A Cégtörvény (Ctv.) előírásaival való teljes összhang megteremtése érdekében a rendelkezést ki kell egészíteni olyan elemekkel, amelyek a végelszámolás befejezésekor már nem szerepelhetnek a végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolóban. Ezen tételek kerültek a (2a) bekezdésben megfogalmazásra. Ez szerint a piaci értéken történő értékelés elszámolása előtt a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott értékhelyesbítést, illetve értékelési különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni, a követelés jellegű időbeli elhatárolásokat a követelések közé, a kötelezettség jellegű időbeli elhatárolásokat a kötelezettségek közé át kell vezetni, az egyéb időbeli elhatárolásokat a rendkívüli ráfordításokkal, illetve a rendkívüli bevételekkel szemben, a céltartalékokat az egyéb bevételekkel szemben meg kell szűntetni. A végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről készített számviteli beszámoló mérlegében értékhelyesbítés, értékelési különbözet, illetve értékelési tartalék, valamint aktív és passzív időbeli elhatárolás, továbbá céltartalék nem mutatható ki. 3. Egyéb módosítások a) A Korm. rendelet 6. -ának (3) bekezdésében a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjára vonatkozó előírás kiegészült a kezdő időpontot meghatározó rendelkezéssel, azzal, hogy ez az időpont a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló bírósági végzés közzétételének napja.

10 10 b) A Korm. rendelet 6. -ának (4) bekezdésében a Csődtörvénnyel, az Art.-vel való összhang biztosítása érdekében módosult a számviteli beszámoló közzétételére vonatkozó előírás azzal, hogy a közzétételnek a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napot mint mérlegfordulónapot követő 30 napon belül és nem 45 napon belül kell megtörténnie. A módosítások január 1-jén léptek hatályba. A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V.5.) Korm. rendelet módosítása [az 518/2013. (XII.30.) Korm. rendelet alapján] 1. Adatváltozás bejelentése [Korm. r. 5. -ának (10) bekezdése] Az adatváltozás bejelentéséhez többek között csatolni kell az igazolványt is. A kiegészítő módosítás szerint a beküldött igazolványt a nyilvántartásba vételt végző szervezet az adatváltozás átvezetését követően haladéktalanul megsemmisíti. 2. Második és további szakképesítési szakterület kérése [Korm. r. 6. -ának (3) bekezdése] Eddig, ha a mérlegképes könyvelő második, illetve további szakterülten szakképesítést szerzett, kérelmezhette új igazolvány kiállítását. A módosított előírás alapján, ha a nyilvántartásba vett személy az engedélyben (az igazolványon és a nyilvántartásban) korábban megjelölt szakképesítés szakterülettől eltérő második vagy további szakterület nyilvántartásba vételét és a szakterület megjelölését is tartalmazó új igazolvány kiállítását kérelmezi, akkor a kérelemhez mellékelni kell a kérelmezett szakterület szakképesítésének megszerzését igazoló oklevelet, bizonyítványt. 3. Szakmai továbbképzési kötelezettség [Korm. rendelet 10. -ának új (1a)-(1b) bekezdése] Az előírás kiegészült a következőkkel: A könyvviteli szolgáltatást végző továbbképzési kötelezettsége fennáll akkor is, ha a nyilvántartásban szereplő szakterülete évközben változott. Ha a könyvviteli szolgáltatást végző személy az adott továbbképzési évben további szakterület nyilvántartásba vételét kérelmezi (szakterület-kiegészítés), az újonnan nyilvántartásba vett szakterületre vonatkozó továbbképzési kötelezettsége ezen szakterület nyilvántartásba vételének évét követően terheli, kivéve, ha az adott továbbképzési évben a korábban nyilvántartásba vett szakterületét törölték. 4. Továbbképző szervezet [Korm. r. 10/A. -ának (1) bekezdése, (4) bekezdésének d) pontja, új e) és f) pontja, (7) bekezdésének c) pontja, (9) bekezdése, új (9a) bekezdése, (12) bekezdésének e) és f) pontja]

11 11 A módosítás eredményeként az (1) bekezdésből kikerült az a követelmény, hogy a szervezetnek felnőttképzési intézmény-akkreditációval kell rendelkeznie, kiegészült viszont azzal, hogy a létesítő okiratában foglaltak alapján felnőttek szakmai oktatására irányuló oktatási, képzési, oktatásszervezési tevékenységet kell folytatnia. Ehhez az szükséges, hogy rendelkeznie kell minőségpolitikával, minőségirányítási rendszerrel, minőségcélokkal, önértékelési rendszerrel, továbbá megfelelni a számviteli törvény a (2a) és (2b) bekezdésében előírtaknak (nem tartozik a nem akkreditálható szervezetek közé). A Korm. rendeletben meghatározott tartalmú akkreditáció iránti kérelemhez csatolni kell az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló csekkszelvényt vagy átutalási megbízás másolatát. Az akkreditációval rendelkező szervezeteket a (9) bekezdés szerint a nyilvántartásba vételt végző szervezet a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésében közreműködő szervezetként nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás tartalmára vonatkozóan részletes előírást ad a módosítás. Az tartalmazza: a szervezet által az akkreditáció iránti kérelemben megadott adatait, a szervezet nyilvántartásba vételi sorszámát (akkreditációs sorszámát), a szervezet nyilvántartásba vételének (akkreditációjának) időpontját, a szervezet továbbképzési tevékenységével összefüggésben a nyilvántartásba vételt végző szervezet által lefolytatott ellenőrzések eredményét (figyelmeztetést, felfüggesztést, akkreditáció visszavonását), a szervezet nyilvántartásból való törlésének (akkreditáció visszavonásának) időpontját és indokát. A kiegészítő előírás szerint az akkreditációval rendelkező szervezet az akkreditáció alapjául szolgáló feltételeket érintő változásokat 8 napon belül köteles bejelenteni. Az akkreditáció visszavonására vonatkozó előírások kiegészültek a következőkkel: ha a szervezet az előbbiek szerinti adatváltozás-bejelentési kötelezettségét elmulasztja, ha a szervezet a (10) bekezdés szerinti adatváltozás-bejelentési kötelezettségének a nyilvántartásba vételt végző szervezet felszólítását követően sem tesz eleget. 5. Szakmai szervezetkénti elismertetés [Korm. r. 10/B. -ának (9) bekezdése] A szakmai szervezeti minősítési eljárás iránti kérelemhez a rendeletben előírt feltételek igazolására szolgáló dokumentumokat mellékelni kell, a kérelmet a 12. számú mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani. 6. Az akkreditált szervezet köteles [Korm.r. 10/G. -ának f) pontja] Az akkreditált szervezet a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben köteles többek között összesítő jegyzéket készíteni az eddigi előírásnak megfelelően. Ezen előírás azonban kiegészült azzal, hogy az összesítő jegyzéket a jelenléti ívek másolatának csatolásával a nyilvántartásba vételt végző szervezet az egységes Kormányzati Portálon megjelenő tájékoztatóban közzétett címre, vagy egyéb elektronikus adathordozón táblázatkezelő program által támogatott

12 12 formátumban a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére a továbbképzés lebonyolítását követő 30 napon belül kell megküldeni. 7.Határidő [Korm. r. 11/A. -ának új (7) bekezdése] A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésére december 31-én akkreditációval rendelkező szervezetek a 10/A. (1) bekezdésében meghatározott feltételnek legkésőbb december 31-ig kötelesek eleget tenni. 8. Kisebb módosítások, pontosítások az 5. (2) bekezdésének c) pontjában az igazolványképre vonatkozó, zárójelben lévő követelmények módosultak a következők szerint: 1 db 6 hónapnál nem régebbi 2,5x3,2 cm méretű, jó minőségű (fotópapíron vagy elektronikus úton IPEG formátumban) benyújtott legyen; az 5. (11) bekezdésében: a bejelentéshez mellékelni kell megrongálódás esetén az igazolványt is, amelyet a kiegészítés szerint a nyilvántartásba vételt végző szervezet haladéktalanul megsemmisít; a 8. (4) bekezdésében: a pótlásra, illetve az engedély visszavonására vonatkozó előírásokat a továbbképzés alóli kimentésre is alkalmazni kell; a 10/G. e) pontjában: a megszerzett kreditpontokról az igazolást a képzés befejezését követő 30 napon belül kell kiadni. 9. Hatályon kívül helyezve a 10/A. (7) bekezdésének a) pontja: az akkreditáció iránti kérelemhez így nem kell mellékelni a kérelmező felnőttképzési tevékenység folytatására való jogosultságát igazoló dokumentumokat; a 10/A. (8) bekezdése: így az akkreditáció iránti kérelemhez nem kell csatolni az új oktatók szakmai önéletrajzát, iskolai végzettsége dokumentumait; a 11/A. (2) bekezdése: átmeneti rendelkezés volt. 10. Mellékletek A Korm. rendelet év közbeni módosítása során módosult az 1., 5., 6., 12. számú melléklet. Jelen Korm. rendelet alapján módosult az 1. számú melléklet 2. pontja: = az adatlappal szembeni követelmény kiegészült; a 4. számú melléklet 2. pontja: = az akkreditáció iránti kérelemhez kapcsolódó nyilatkozat kiegészült a változásokkal; az 5. számú melléklet, adatlap a továbbképzés indításáról: = kiegészült a továbbképzési program címével, a kreditpont-minősítési határozat számával; a 6. számú melléklet (jelenléti ív): = formai módosulás, kelet, bélyegző, cégszerű aláírás követelménnyel; a 11. számú melléklet (igazolás a kreditpontok megszerzéséről):

13 13 = kiegészült a továbbképzés formájával, időtartamával, a teljesített továbbképzési program bemutatásával A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V.5.) Korm. rendelet évközi változásait az Egyesület tagjai részére augusztusában a postaládájukba eljuttatott, az egyes törvények júniusi módosításait tartalmazó összeállításban bemutattuk.