A Szent István Közgazdasági. Szakközépiskola és Kollégium. Szervezeti és Működési. Szabályzata

Átírás

1 A Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 2011 Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium 1095 Budapest, Mester u OM Az SZMSZ-t a nevelőtestület a szeptember 30-án megtartott ülésén elfogadta.

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 4 Az SZMSZ célja, tartalma... 4 Jogszabályi háttér... 4 Az SZMSZ hatálya... 5 II. Intézményi alapadatok Intézményi azonosítók... 5 Feladatok, hatáskörök, a hatáskörök gyakorlásának módja, felelősségi és helyettesítési rendje intézményünkben a) Vezetők, vezetőség Szervezeti ábra b) A gazdasági szervezet felépítése és feladata c) A pedagógusok közösségei d) Nevelő- oktató munkát segítő alkalmazottak e) A tanulók közösségei f) Szülői szervezet Vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája a) Vezetők és alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje: c) Kapcsolat a diákönkormányzattal d) Az iskolai sportkör e) Kapcsolat a szülői szervezettel Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje a) A pedagógusok közössége a tanulóközösségekkel b) A pedagógusok közössége a szülői szervezetekkel a kapcsolatot az osztályfőnökön keresztül a szülői értekezleten, illetve az év elején megadott, ellenőrzőbe beírt fogadóórákon tartja Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja IV. Működés rendje Az intézmény működési rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A felnőttoktatás formái Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A könyvtár működése A tankönyvek kölcsönzése és a könyvtártól való megvásárlásának feltételei Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás A tankönyvrendelés elkészítésének szabályai, a tankönyvellátás és tankönyvtámogatás helyi rendje Intézményi védő, óvó előírások a) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje b) A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén.. 36 d) A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esettén szükséges teendők e) Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Egyéb kérdések a) A keresetkiegészítés feltételei c) A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei d) A vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai 40 2

3 e) A munkaruha kihordási idejének, tisztán tartásának jogszabályoktól eltérő szabályozás az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók számára f) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Kollégiumi működési szabályzat Intézményi dokumentumok nyilvánossága V. Záró rendelkezések Az SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ felülvizsgálata Mellékletek számú melléklet: Gyűjtőköri Szabályzat számú melléklet: Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje számú melléklet: Iratkezelési szabályzat számú melléklet: A Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium elektronikus naplójának adatvédelmi szabályzata Fenntartói jóváhagyás

4 I. Bevezetés A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Budapest, 1095 Mester utca belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ célja, tartalma Az SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. Az SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Jogszabályi háttér Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.) az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.). Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I.19.) OKM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: (Ámr. 10. (4) bek. b) pont) a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló évi. XXXVIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MÜM rendelettel 4

5 a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. tv a diákigazolványról szóló 17/2005 (II. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló OKJ 133/2010. (IV:22.) Korm. rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. II. Intézményi alapadatok Az intézményt létrehozó határozat: Budapest Főváros Közössége évben Közösségi Polgári Iskola Középkereskedelmi Tanfolyam elnevezéssel létesítette. 1. Intézményi azonosítók a.) név: Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium b.) székhely: Budapest, IX. kerület, Mester u c.) telephely: - d.) Közgyűlési határozat száma: 1793/2011. (VI.22.) Főv. Kgy. e.) Törzskönyvi azonosító: f.) Alapító okirat kelte: július 29. 5

6 g.) h.) A többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot az évi LXXIX. tv. 37. (5) bekezdésében, valamint az évi XXXVIII. tv. 90. (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szeptember 1-jei hatállyal adja ki. 1909/2011 (VI. 22.). Főv. Kgy. határozat Budapest Főváros Közgyűlése a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Budapest Főváros Közössége által évben IX. ker. Közösségi Polgári Iskola Középkereskedelmi Tanfolyam elnevezéssel létesített (alapított), jelenlegi nevén Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium (Budapest, IX., Mester u ) i.) OM azonosító: j.) KSH azonosító: k.) PIR azonosító: l.) m.) n.) Adóalanyiság: adószámmal nem rendelkezik Adószám: adószámmal nem rendelkezik Bankszámlaszám: BETISZK GSZ típusa közös igazgatású közoktatási intézmény szakközépiskola kollégium közfeladata: A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény a és a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 63. és 70. -a alapján közoktatási, szakközépiskolai, kollégiumi feladatok ellátása. Átszervezésből adódó közvetlen jogelődje(i):- A költségvetési szerv alapítója: Budapest Főváros Önkormányzata Budapest V., Városház u A költségvetési szerv fenntartója, felügyeleti és irányító szerve: Budapest Főváros Közgyűlése Budapest V., Városház u A költségvetési szerv működési köre: Pest megye Budapest A költségvetési szerv besorolása, gazdálkodással összefüggő jogosítványai jogállása: önálló jogi személy gazdálkodás szerinti besorolása: önállóan működő költségvetési szerv önállóan rendelkezik a munkáltatói jogokkal, a személyi juttatás és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzataival. Gazdálkodási feladatait a BETISZK Gazdasági Szervezete látja el a köztük létrejött együttműködési megállapodás alapján. 2. A költségvetési szerv tevékenységei a) Alaptevékenységei Szakágazati besorolása Általános középfokú oktatás Alap szakfeladata Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) b) További szakfeladatai Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Iskolai intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése Munkahelyi étkeztetés 6

7 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Felsőfokú szakképzés Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, extemátusi nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, extemátusi nevelése Alap, illetve speciális feladatai A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenessége okán a tanulók a rendellenesség súlyos (SNI/b), illetve tartós és súlyos (SNI/a) volta alapján kerülnek besorolásra. A jóváhagyott pedagógiai, szakmai program szerint az évfolyamok száma szakközépiskola: középiskolai évfolyamokon: 4 (9-12) középiskolai évfolyamokon nyelvi előkészítő osztállyal: 5 (9-13) szakképző évfolyamokon: a hatályos Országos Képzési Jegyzék szerint (kifutó jelleggel) Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám óvodai férőhely: nappali rendszerű iskolai oktatás, a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás férőhelye: 750 nem nappali rendszerű felnőttoktatás férőhelye: 400 bentlakásos intézményi férőhelye: 80 Szakmai képzés Szakmacsoport: Közgazdaság Oktatás Új osztályok, szakmacsoportokon belül indítandó szakmák és létszámok meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 67. (5) bekezdése és a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény 2. (5) bekezdése alapján a Közgazdaság szakmacsoportban a Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola készíti fel a szakképzési évfolyam követelményeire az intézményben végzett tanulókat. 7

8 Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása c) Vállalkozási tevékenysége Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló önkormányzati vagyon Budapest 37736/1 hrsz-ú 9123 m2 területű, valóságban Budapest, IX. kerület Mester u szám alatt lévő, a Fővárosi önkormányzat tulajdonát képező korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata. Vagyoni értékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, járművek) használata leltár szerint. A közoktatási intézmény feladatellátására szolgáló vagyonnal való rendelkezési jogot a Fővárosi önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló mindenkor érvényes önkormányzati rendeletben szabályozott módon és feltételekkel a jelen alapító okirat 5. pontjában megnevezett gazdasági szervezet gyakorolja a közte és a közoktatási intézmény között létrejött együttműködési megállapodás figyelembe vételével. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje és foglalkoztatási jogviszonyai: A közoktatási intézmény vezetőjét (igazgatóját) Budapest Főváros Közgyűlése nyilvános pályázat útján határozott időre bízza meg. A foglalkoztatottakat az intézmény vezetője (igazgatója) közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony illetve megbízási jogviszony keretében alkalmazza. 9. A költségvetési szerv képviseletére jogosultak Az intézmény vezetője (igazgatója), valamint az általa megbízott intézményi dolgozó. 8

9 III. Szervezeti felépítés 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata Nappali tagozat A jóváhagyott pedagógiai és szakmai program alapján feladata általános és szakmai műveltséget adó középfokú iskolai oktatás, amely érettségi vizsgával zárul. Lehetőséget nyújt felsőfokú továbbtanulásra, illetve meghatározott munkakörök betöltésére, továbbá érettségire épülő OKJ szerinti képzésre való bekapcsolódásra. Felnőttoktatás Érettségire felkészítő középfokú iskolai oktatás esti tagozaton. Diákotthoni, kollégiumi ellátás Befogadóképessége: max. 80 fő A kollégium feladata, hogy lehetővé tegye az iskolai tanulmányok folytatását elsősorban azoknak a fiataloknak, akik a fővárosban működő iskola székhelyétől távol élnek, megfelelő bejárási lehetőségeik nincsenek, illetve szociális körülményeik a tanuláshoz az otthoni feltételek miatt nincsenek biztosítva. Gazdálkodási feladatok Gazdálkodási feladatait a BETISZK Gazdasági Szervezete látja el a köztük létrejött együttműködési megállapodás alapján, melyet az 1290/2011 ( ) Főv. Kgy határozat rendel el. A GSZ látja el az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. Rendelet (továbbiakban: Ámr.) 15. -a (2) bekezdésében meghatározott gazdálkodással, könyvvezetéssel, adatszolgáltatással és működtetéssel, üzemeltetéssel, vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Az együttműködés nem gátolhatja az intézmények szakmai önállóságát. A költségvetési szerv feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (kötelezettségvállalás) a GSZ igazgatójának és az intézmény igazgatójának a Fővárosi Közgyűlés által meghatározott előirányzatok tekintetében lehet. A GSZ-től megkapott személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatok felett - a GSZ igazgatója mindenkori jóváhagyása mellett - az intézményigazgatók kötelezettségvállalási és munkáltatói jogkörrel rendelkeznek, és azt gyakorolják. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv dologi kiadásaiból és egyéb kiemelt előirányzataiból a GSZ igazgatója intézményekre lebontott kereteket határoz meg. E kiadási keretek meghatározása a GSZ igazgatója részéről kötelezettségvállalásnak minősül. A kötelezettségvállalás csak ellenjegyző aláírásával együtt érvényes. Az ellenjegyző a GSZ igazgató költségvetési helyettese. Az iskola és a BETISZK GSZ között összekötői feladatokat lát el a GSZ alkalmazásában álló gazdasági ügyintéző. 9

10 Feladatok, hatáskörök, a hatáskörök gyakorlásának módja, felelősségi és helyettesítési rendje intézményünkben a) Vezetők, vezetőség Az intézmény vezetője Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes és egy kollégiumi vezető közreműködésével látja el. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Ktv. állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Ezek: a./ az intézmény személyes képviselete b./ a szakszerű és törvényes működés biztosítása c./ a működés tervezése, szervezése és ellenőrzése d./ a pedagógiai munka koordinálása a nevelői, osztályfőnöki és munkaközösség vezetői testület vonatkozásában e./ együttműködés a szülőkkel és diákközösségekkel Kizárólagos jogkörébe tartozik: a./ a pedagógusok, iskolatitkárok, tanügyi adminisztrátor, rendszergazda valamint az oktatástechnikus feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, b./ a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatai felett, c./ külön megállapított ügyekben a kiadmányozás Hatásköréből átruházza: az általános helyettesre tantárgyfelosztás készítését, beiskolázással összefüggő feladatokat, tanügy-igazgatási feladatokat sporttal összefüggő feladatokat, a továbbtanulással kapcsolatos feladatokat, a felnőtt tagozat munkájának irányítása. a szakmai helyettesre az évközi és éves statisztikák elkészítését érettségi és szakmai vizsgák szervezése, a szabadidős tevékenység irányítását, túlóra elszámolások elkészítése, a szakmacsoportos alapozó képzés-oktatás, nevelés irányítását, koordinálását, a kollégiumvezetőre a kollégiumi felvétel rendjét a kollégiumban folyó nevelő munka vezetését a nevelőtanárok irányítását, beszámoltatását Az igazgatóhelyettesek Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. 10

11 Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan időre szól, visszavonásáról az igazgató dönt. Az igazgatóhelyettesek és egyéb vezetők munkájukat a munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Munkájukért felelősséget viselnek és az igazgatónak beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el Az iskolavezetőség Az igazgató döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete, amelynek tevékenysége az iskolai élet egészére kiterjed. A szakmai vezetőség tagjai: az igazgató az igazgatóhelyettesek kollégiumi vezető Az operatív vezetési ügyekben az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a kollégium vezető heti rendszerességgel a hét első munkanapján megbeszélést tart. Az iskolavezetőség az igazgató által megállapított munkaprogram alapján havonta tanácskozik. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre napirendi ponttól függően tanácskozási joggal meg kell hívni - a közalkalmazotti tanács elnökét, a diákönkormányzat vezetőjét és az iskolai szakszervezet vezetőjét. A megbeszélésről, a határozatokról a tantestületet, illetve az érdekelteket tájékoztatni kell. A tájékoztatás történhet írásban hirdetmények útján, szóban az egész nevelőtestület számára tartott tájékoztatón vagy a vezetőség tagjainak segítségével a hatáskörükbe tartozó szervezeti egységek számára. A tájékoztatásra felhasználható az iskola belső kommunikációs rendszere is. Kibővített iskolavezetőség Az előbbiek, kibővítve a munkaközösség-vezetőkkel, illetve a szülői szervezet elnökével. A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. A BETISZK GSZ felé gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a szakmai igazgatóhelyettes látja el. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a szakmai igazgatóhelyettes feladata. A felnőtt oktatásért felelős igazgatóhelyettest a tagozaton távollétében az általa esetenként megbízott munkaközösség vezető helyettesíti. A kollégium vezetőjét távollétében az általa esetenként megbízott alkalmazott helyettesíti. 11

12 Szervezeti ábra BETISZK GSZ Igazgató BETISZK KOORDINÁCIÓS IRODA Szülők Tanácsa DÖK Iskolatitkár inf. mk. of. mk. testn. mk. Általános igh. Szakmai igh. Kollégiumvezető Rendszergazda munkaközösségek munkaközösségek nevelőtanárok mat-term. tud. idegen nyelv magyar közgazdász tanügyi adminisztrátor történelem oktatástechnikus könyvtáros felnőttoktatási munkaközösség tanügyi adminisztrátor

13 b) A gazdasági szervezet felépítése és feladata Gazdálkodás szerinti besorolása: önállóan működő költségvetési szerv, önállóan rendelkezik a munkáltatói jogokkal, a személyi juttatás és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzataival. Gazdálkodási feladatait a BETISZK Gazdasági Szervezete látja el a köztük létrejött együttműködési megállapodás alapján. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek: Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv kiadásainak és bevételeinek tervezetét szakfeladatonként, a belső gazdálkodási rendnek megfelelő bontásban kell elkészíteni. A költségvetési alapokmányt a GSZ készíti el. A tervezés előkészítése a GSZ igazgatójának feladata. Minden évben tervezési köriratot ad ki, melyben meghatározza a következő év gazdálkodási stratégiáját, a tervezés menetét, az intézmény adatszolgáltatási kötelezettségeit. A GSZ segíti az önállóan működő intézmény vezetője által meghatározott szakmai feladatok pénzügyi igényeinek megállapítását, illetve feltételrendszerének meghatározását. A mindenkori költségvetési törvény 5. számú mellékletében megpályázható, elszámolási kötelezettséggel felhasználható támogatások igénylése és elszámolása valamint a költségvetési törvény szerinti dokumentálása pályázatok pénzügyi elszámolása a GSZ igazgató feladata. Az elszámolásokat a GSZ a felhasználásokat alátámasztó nyilvántartás alapján felülvizsgálja. Az intézményigazgató és a GSZ igazgatója a saját szervezetére vonatkozóan köteles a munkafolyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét (FEUVE Áht. 121./A ) kialakítani, működtetni és fejleszteni. A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A gazdasági, számviteli, pénzügyi, intézményi munkaügyi, intézmény működtetési tevékenységek, folyamatok ellenőrzésének megszervezése minden intézményben a GSZ igazgató feladata, hatásköre és felelőssége. Az intézményi szakmai, illetve munkáltatói tevékenységek, folyamatok ellenőrzése az intézmény igazgató feladata, hatásköre, és felelőssége. A 193/2003. (XI. 26.) számú Kormányrendeletben előírt belső ellenőrzés kialakításáról és működtetéséről a GSZ vezetője köteles gondoskodni. Az intézményekben és magában a szervezeti egységben a független belső ellenőri feladatokat külső szakértő szervezet bevonásával biztosítja a GSZ (Áht és Ámr. VIII. fejezet ). A belső ellenőrzési tevékenységet a belső ellenőrzési kézikönyv, a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési terv szerint kell végezni. Az éves tervet a GSZ igazgató által alkalmazott belső ellenőrzési vezetőnek kell elkészítenie. A belső ellenőrzési vezető felelős az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért. Az éves ellenőrzési jelentés tartalmazza a belső ellenőrzési tevékenység bemutatását, valamint a belső ellenőrzés által tett megállapításokat és a javaslatok hasznosítását. A belső ellenőrzést a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni. Az ellenőrzések tapasztalatait, a vizsgálatba bevont intézmény vezetője, csoport, egység stb., megismeri és az ellenőr által tett javaslatokra reagál, intézkedési tervet készít és megküldi a GSZ igazgatójának és belső ellenőrzési vezetőnek, ami az intézkedések realizálásának utóellenőrzése keretében hajtható végre. 13

14 c) A pedagógusok közösségei A nevelőtestület Az intézmény pedagógusainak közössége, beleértve mind a nappali, a felnőtt tagozat, valamint a kollégium pedagógusait. A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Közoktatási Törvény paragrafusa, valamint a hatályos jogszabályok tartalmazzák. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezletei az osztályozó értekezleten kívül: a tanévnyitó, a félévi, a tanévzáró, valamint a szükség szerinti nevelési értekezletek. A tanévnyitó értekezlet feladata az iskola igazgatója által előterjesztett éves munkaterv javaslat megvitatása és elfogadása. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. Az igazgató szükség esetén, tanítási időn kívülre rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Az értekezletek, megbeszélések ideje általában a hét első napjának délutánja, esetenként meghatározott kezdési időponttal. (általában 14:20) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolaigazgató, a kollégiumvezető, továbbá, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai szülői szervezet, iskolai diákönkormányzat vagy a kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestületi értekezlet lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az igazgató az előterjesztést a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal korábban nyilvánosságra hozza a belső kommunikációs hálózat segítségével. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni. Meg kell hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat képviselőjét is. A nappali tagozat nevelőtestületi értekezletein, valamint megbeszélésein részt vesznek a kollégiumi nevelőtanárok. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és nyilván kell tartani. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a felkért jegyzőkönyvvezető vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 3 munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá. A félévi- illetve év végi nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a fenntartónak meg kell küldeni. 14

15 A nevelőtestületi feladatok átruházása, a feladatok ellátásával kapcsolatos beszámolók A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a.) a nappali tagozat nevelőtestületi bizottságára átruházza a kizárólag a nappali tagozatot érintő kérdéseket, b.) a felnőtt tagozat nevelőtestületi bizottságára a kizárólag őt érintő kérdéseket, c.) a kollégium nevelőtestületi bizottságára a kizárólag őt érintő kérdéseket, d.) a szakmai munkaközösségekre ruházza: - a tantárgyfelosztás elfogadása előtti és - a pedagógusok külön megbízásának elosztásával kapcsolatos, a közoktatási törvényben biztosított véleményezési jogkörét e.) a tanulók egyes fegyelmi ügyeiben való döntést átruházza a fegyelmi bizottságra f.) a tanulók továbbhaladását, illetve osztályozó vizsgára való bocsátását az adott osztályban tanító tanárok közösségének jogkörébe utalja. A szakmai munkaközösségek a nevelőtestület előtt a tanév végén számolnak be tevékenységükről és az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösségek javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcsolódnak be az iskola vezetésébe. A munkaközösség a munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola munkatervét és a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátását. A munkaközösség vezetője az azonos tantárgyat, tantárgycsoportot oktató pedagógusok által megválasztott, és az iskola igazgatója által megbízott pedagógus. A munkaközösség-vezetői feladatok ellátásának időtartamáról a választással egyidejűleg a munkaközösség dönt. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető képviseli szakmai megbeszéléseken, értekezleteken: összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra a munkaközösség éves munkaprogramját, valamint a munkaközösség tevékenységéről szóló beszámolót, értékelést, a tantárgyfelosztást. a munkaközösség valamelyik tagjának hosszabb távolléte esetén tervet készít a szakszerű helyettesítésre. óralátogatásokkal segíti, illetve ellenőrzi az oktató munka hatékonyságát, a tanítás tanulás folyamatának eredményességét. megszervezi az évfolyamszintű felméréseket és értékeli azokat. szervezi a tanulók szaktárgyi versenyét. Az osztályfőnöki munkaközösség közvetlenül az igazgató irányítása alá tartozik, tagjai az osztályfőnökök. Az osztályfőnök: Felelős vezetője az osztály közösségének. Együttműködik az osztályban működő szaktanárokkal, kollégiumi nevelőkkel,. Lehetőség szerint látogatja az osztálya tanítási óráit. Vezeti az osztály osztályozó értekezleteit. Gondot fordít az osztályában tanuló tanulók felzárkóztatására, illetve a tehetséggondozásra. 15

16 Összehangolja a család és az iskola nevelőmunkáját, együttműködik a tanulók szüleivel. Fogadóórát, szülői értekezletet tart, együttműködik az osztálya szülői munkaközösségével. Elvégzi az osztályfőnöki ügyviteli teendőket. d) Nevelő- oktató munkát segítő alkalmazottak A BETISZK-hez (továbbiakban: TISZK) tartozó tíz társiskola gyermek-és ifjúságvédelmi, valamint szabadidő-szervezői feladatait koordinációs iroda segítségével hangolják össze, melynek működését együttműködési megállapodás rögzíti. A szertárfelelős Gondoskodik a szertári felszerelések felelős megőrzéséről, ápolásáról, fejlesztéséről. Javaslatot tesz a meglévő anyag és eszköz fenntartásához, karbantartásához, az új beszerzésekhez szükséges eszközökre. Vezeti a szakleltárt. Az elhasználódott szakleltári tárgyak selejtezésére a háromtagú selejtezési bizottság útján előterjesztést tesz az igazgatónak. A könyvtáros Az iskola nevelőtestületének tagja. A közvetlen felettese az általános igazgatóhelyettes. Az iskolai könyvtár fejlesztéséért, rendjéért, működéséért, teljes állományáért felel. Kapcsolatot tart a nevelőtestület többi tagjával, a kollégiummal. A könyvtár nyitvatartási, működési rendjére javaslatot tesz az igazgatónak. Könyvtári órákat tart, a folyóiratok, egyéb kiadványok megrendelését és terjesztését végzi. Az iskolatitkár Feladatai: Az intézmény nappali tagozatán adminisztrációs és ügyviteli feladatok ellátása. A beérkező és kimenő iratok előkészítése, iktatása, továbbítása. Az oktatás segítését szolgáló gépeléseket, fénymásolási teendőket végzi, ellátja a levelezési feladatokat. Kiadja a diákigazolványokat, a bizonyítványokat és az iskolalátogatási igazolásokat. Az igazgató és a helyettesek elvi állásfoglalása alapján a tanulók felvétele, esetleges átjelentkezések végzése. Felelős az érkező és távozó tanulók nyilvántartásáért. Segítséget nyújt a bizonyítványok és az anyakönyvek vezetéséhez. Vezeti a beírási naplókat. Az oktatás ügyvitelével kapcsolatos feladatokat maradéktalanul ellátja (útbaigazítást ad a tanulóknak, szülőknek, a tanárok munkáját segíti). Jegyzőkönyveket, munkaterveket, szabályzatokat és egyéb gépelési munkákat végez. Feladata a beiskolázás előkészítése, a KIFIR rendszer működtetése. A beiskolázáshoz kapcsolódó levelezés lebonyolítása. Elvégzi az Elektronikus Naplóban a számára előírt feladatokat Az igazgató és a helyettesek irányításával egyéb adminisztrációs feladatokat is ellát. 16

17 Az igazgató utasítására a rendeletek, körözvények, a különböző határidő betartásáról gondoskodik. Tanulmányozza a megjelenő törvényeket, rendeleteket és munkája során alkalmazza azokat. A munkaügyi ügyintéző munkáját segíti, annak útmutatásai alapján adminisztrációs feladatokat végez. A hivatali titkot köteles megtartani. Munkaidején belül esetenként, külön utasításra elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézményvezető, az igazgatóhelyettesek megbízzák. Sürgős feladat és szoros határidő esetén, számára az intézményvezető vagy a helyettesei túlmunkát rendelhetnek el. Tanügyi adminisztrátorok (nappali és felnőttoktatás) Az igazgató és a helyettesek elvi állásfoglalása alapján a tanulók felvétele, esetleges átjelentkezések és kizárások végzése. Közreműködik a statisztikai jelentések elkészítésében. Végzi az érettségi nyilvántartórendszer iskolai működtetését a vizsgaidőszakokban. Az oktatás ügyvitelével kapcsolatos feladatokat maradéktalanul ellátja (útbaigazítást ad a tanulóknak, szülőknek, a tanárok munkáját segíti). Jegyzőkönyvek, munkatervek, szabályzatok, egyéb gépelési munkákat végez. Besegít a leltározási feladatokba, a leltárfelvételi íveket vezeti, és részt vesz a leltárkiértékelésben. A hivatali titkot köteles megtartani. Szabadságát tanítási időn kívül veheti igénybe, illetve tanítási időben csak indokolt esetben igényelhet szabadságot. Munkaidején belül esetenként, külön utasításra elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézményvezető, az igazgatóhelyettesek megbízzák. Sürgős feladat és szoros határidő esetén, számára az intézményvezető vagy a helyettesei túlmunkát rendelhetnek el. A felnőttoktatásban dolgozó tanügyi adminisztrátor vezeti a tanügyi nyilvántartásokat és kezeli a KIR rendszert is az esti tagozatra vonatkozóan. Oktatástechnikus Feladatait a rendszergazdával való együttműködés alapján teljesíti: Rendszeresen figyelemmel kíséri az anyag- és alkatrészellátást, gondoskodik pótlásukról. Az iskolai leltározás segítése érdekében elvégzi az oktatástechnikai eszközök, információhordozó anyagok nyilvántartásával, tárolásával kapcsolatos feladatokat. Az iskolavezetés kérésére a rendszergazdával szoros együttműködésben rövid idő alatt pontos helyzetképet nyújt az eszközállományról. Szükség szerint javaslatot tesz a selejtezésre, illetve a pedagógusok bevonásával az elkövetkező, szükséges eszközbeszerzésekre. Igény szerint tanácsot ad az eszközök kezelésével kapcsolatban, új eszköz esetén segíti a beüzemelést. Minden tőle telhetőt megtesz a helytelen eszközhasználatból fakadó károk megelőzéséért. Biztosítja az eszközök balesetmentes használhatóságát, ismeri és megtartatja a biztonságtechnikai előírásokat és munkavédelmi szabályokat. A tanév elején az igazgatóval egyeztetve az av-eszközöket a pedagógusoknak kiadja, biztosítja a személy szerinti átadást, erről aláírással ellátott nyilvántartást vezet. 17

18 Tanév közben az igazgató ellenjegyzésével kiadja az egyéni használatba kerülő eszközöket, ügyel a határidő szerinti visszavételre. Tanév végén a kiadott eszközöket raktározásra visszaveszi, szakszerű tárolásukról gondoskodik. Szigorúan őrködik az eszközök vagyonvédelmén. Időről-időre ellenőrzi a kihelyezett eszközök állapotát, az esetleges hanyag kezelésről, rongálásról azonnal bejelentést tesz az iskolavezetésnek. Munkájában közvetlen irányítás szempontjából az iskola igazgatójához (távollétében helyetteséhez) tartozik. A felsoroltakon kívül elvégzi azokat az iskola működésével szorosan összefüggő feladatokat, melyekre az igazgatótól megbízást kap. A diákönkormányzatot segítő tanár Közvetlen felettese az iskola igazgatója. Feladata kiterjed a tanórán kívüli tevékenységre is. Összefogja a diákönkormányzati szerveket, közvetlen kapcsolatot tart a vezetőséggel. Az osztályfőnöki munkaközösségvezetővel együttműködve bekapcsolódik az iskolai ünnepélyek, rendezvények szervezésébe. Megbízása az DÖK egyetértésével történik. A vezető tanár A vezető tanári megbízásokat az igazgató terjeszti elő a BCE pedagógiai tanszékének, szerződéskötés végett. A vezető tanár a BCE tanárképzős hallgatóival foglalkozik, szervezi, irányítja, értékeli a tanárjelölt hallgatók tanórai és órán kívüli munkáját. Rendszergazda Közvetlen felettese az iskola igazgatója, az informatikai munkaközösség tagja. Felügyeli az iskola és kollégium teljes számítógépparkját, a külső és belső hálózatot, biztosítja a folyamatos működését. Működteti az elektronikus naplót. Fejlesztéseket, beszerzéseket javasol, beszerzi az árajánlatokat, figyeli az ezzel kapcsolatos pályázatokat, részt vesz azok elkészítésében. e) A tanulók közösségei A tanulóközösség létrejötte Az iskolába, kollégiumba történő felvétellel a tanuló bekerül egy közösségbe. Minden külön szervezőmunka, szervező tevékenység nélkül meghatározott célból összejövő tanulók közösséget alkotnak. Ezek a közösségek lehetnek alkalmiak, kisebb- és nagyobb létszámúak, létre jöhetnek a nevelő- és oktató munka szervezésével, a tanárok által, illetőleg az iskolai munkarend által vezérelten, vagy spontán módon. Az egyes tanulóközösségek ugyanúgy részei az iskolának, a kollégiumnak, mint ahogy az iskola, illetve a kollégium részét képezi a nevelőtestület, a szülői munkaközösség. Az egyes tanulóközösségek létrejöttére, működésére, szervezettségére nem feltétlenül jellemző a szervezettség, a szabályozottság. A tanuló azáltal, hogy felvételt nyert az iskolába, a kollégiumba, vagy beosztották meghatározott évfolyamra, osztályba, részévé válik az adott iskola, kollégium, évfolyam, osztály közösségének. E tagságból eredő jogok és kötelezettségek a tanulói jogviszonnyal, a kollégiumi tagsági jogviszonnyal összefüggő jogosítványok, illetőleg kötelezettségek. 18

19 A diákkör A tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági jogviszonnyal együtt járó felelősség a közösségi életben való részvétel joga és kötelessége. A tanulóközösségben lehetnek spontán feladatok, önként vállalt feladatok, a közösség által átruházott feladatok. A tanulók elfogadhatják az iskola, a kollégium által kialakított közösségi formákat, ugyanakkor joguk van arra is, hogy saját maguk hozzanak létre kisebb vagy nagyobb közösségeket. A közösségi élet egyik lehetséges formája a diákkör, amely a közoktatásról szóló törvény 53. -a (2) bekezdésének b.) pontja szerint a tanórán kívüli foglalkozások meghatározott körét öleli fel szakkör, érdeklődési kör, önképző kör, énekkar, művészeti csoport. A diákkör létrehozásának szabályait az iskola, illetve a kollégium házirendjében kell meghatározni. A diákkör működtetése kétféle formában valósulhat meg, az iskola, illetve a kollégium költségvetésének a terhére, vagy az azt létrehozók, illetve szüleik által befizetett költségtérítés terhére. Az ingyenes szolgáltatások körébe akkor tartozik a diákkörön való részvétel, ha megszervezésére a közoktatásról szóló törvény 52. -ának (7) bekezdése alapján rendelkezésre álló időkeret terhére kerül sor. Osztályközösségek A tanulók alapvető közösségei az osztályközösségek. Minden osztály élén az osztályfőnök áll. Az osztály tagjai megválasztják az osztály képviselőit, az osztály diákbizottság titkárát osztály diákbizottság helyettesét a tanulmányi felelőst a gazdasági felelőst Az osztályok választott képviselői vagy közvetlenül, vagy közvetve, az iskolai diákbizottságon keresztül képviselhetik érdekeiket. A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére önkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. Ha az iskolában, kollégiumban több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelésioktatási intézmény egészét érintő ügyekben, amelyik megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. Ilyen diákönkormányzat hiányában az iskolában, kollégiumban működő diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat). A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, javaslatot tesz egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. 19

20 A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezési és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezési és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, kollégium működését. Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A diákönkormányzat segítő tanárt az igazgató bízza meg. Megbízatása 3 évre szól, amely meghosszabbítható. A diákönkormányzat vezetőjét és tisztviselőit a küldöttértekezlet választja. A küldöttértekezleten részt vesz minden osztály diákbizottságának titkára (ODB titkár) és két tagja. A diákönkormányzat vezetőjével a kapcsolatot, a diákönkormányzatot segítő tanár segítségével, de közvetlenül az intézmény igazgatója tartja és, a működéséhez szükséges feltételeket biztosítja. Így: - helyiséget biztosít az összejövetelek megtartására - vezetőit meghívja a diákságot érintő értekezletekre - fénymásolási, sokszorosítási lehetőséget biztosít felhívásai elkészítésére - diákönkormányzati hirdetőtáblát helyez el az épületben - a diákönkormányzat részére rendelkezésre álló költségvetési keretből a vezetők továbbképzésének anyagi fedezetét biztosítja, az év végén megmaradó összeget jutalmazásra fordítja. f) Szülői szervezet Az intézményben iskolaszék és kollégiumi szék nem működik. Helyette az osztályok szülői értekezletein választott egy-egy szülő képviseli az osztályt, így jön létre a Szülők Tanácsa, amely az iskolaszéket helyettesíti. Minden olyan kérdésben, melyben a jogszabály rendelkezése alapján az iskolaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni. Így: Az intézményben működő szülői szervezet, a Szülők Tanácsa a következő ügyekben döntési joggal rendelkezik: - dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról; Az intézményben működő szervezet, a Szülők Tanácsa a következő ügyekben véleményezési joggal rendelkezik: - pedagógiai program - a tanév helyi rendje - házirend - intézményi SZMSZ - javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét, illetve a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. 20

21 A szülői szervezet feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. 2. Vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája a) Vezetők és alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje: Vezetők és pedagógusi közösség: az iskola elfogadott tanévi munkatervében szereplő havi ütemterv az aktuális hónap első napja előtt kifüggesztésre kerül. A feladatokról rendszeres információátadó, tájékoztató megbeszélés történik, melyen jelen vannak a vezetők és a teljes pedagógus állomány. b) A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje A vezetők és a szakmai közösségek (munkaközösségek) közötti kapcsolatot az illetékes igazgatóhelyettes és munkaközösség-vezetők tartják, szükség szerinti megbeszéléssel, tájékoztatással. Az igazgatóhelyettes részt vesz a hozzá tartozó munkaközösségek értekezletein. Az igazgató a kollégium és a felnőtt tagozat tagjaival a kapcsolatot a kollégiumvezető, illetve a felnőtt tagozatot irányító általános igazgatóhelyettesen keresztül tartja, iskolavezetői értekezleten, illetve szükség szerinti tájékoztatók, beszámolók segítségével. c) Kapcsolat a diákönkormányzattal A diákönkormányzat vezetőjével a kapcsolatot, a diákönkormányzatot segítő tanár segítségével, de közvetlenül az intézmény igazgatója tartja, és a működéséhez szükséges feltételeket biztosítja. Így: helyiséget biztosít az összejövetelek megtartására, vezetőit meghívja a diákságot érintő értekezletre, fénymásolási, sokszorosítási lehetőséget biztosít felhívásai elkészítésére, diákönkormányzati hirdetőtáblát helyez el az épületben, a diákönkormányzat részére rendelkezésre álló költségvetési keretből a vezetők továbbképzésének anyagi fedezetét biztosítja, az év végén megmaradó összeget jutalmazásra fordítja. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diák küldöttközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diák küldöttközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai. A diák küldöttközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítő tanár közreműködésével a küldöttközgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az iskola igazgatójához. Az írásban, illetőleg szóban feltett kérdésre az illetékes vezető ad érdemi választ. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről. 21

22 d) Az iskolai sportkör A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A kapcsolattartás rendje: Az iskolai diáksportegyesület diákvezetését évente a rendes közgyűlés választja, egy évre. A megválasztott vezető újraválasztható. Tanárvezetőjét, tanárelnökét az igazgató bízza meg. A megbízás 3 évre szól, meg nem hosszabbítható. Az iskolavezetéssel a kapcsolatot az igazgató tartja, aki összekötő a diákegyesület és iskolavezetés között, egyben felügyeli a diáksportegyesületet. e) Kapcsolat a szülői szervezettel - Az iskolában megalakított szülői szervezet, a Szülők Tanácsa az általa elfogadott szabályok szerint működik. - Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek a jogszabály véleményezési jogosultságot biztosít, a szülői szervezet véleményét az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. - A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. - Az osztályok szerinti szülői szervezetekkel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. - A szülőkkel való közvetlen kapcsolat formái: nyílt napok, szülői értekezletek, fogadóórák. - Az iskola a helyiségeit, berendezéseit, (számítógép, fénymásoló) a szülői szervezet üléseire, értekezleteire, illetve az iskolát érintő kiadványok elkészítésére térítésmentesen bocsátja rendelkezésre. 3. Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje a) A pedagógusok közössége a tanulóközösségekkel A kapcsolatot az osztályfőnök közreműködésével tartja. Az osztályban tanító tanárok közössége a tanórák alatt is kapcsolatot tart az osztályfőnökséggel. b) A pedagógusok közössége a szülői szervezetekkel a kapcsolatot az osztályfőnökön keresztül a szülői értekezleten, illetve az év elején megadott, ellenőrzőbe beírt fogadóórákon tartja. Az osztályfőnök összehangolja a család és az iskola nevelőmunkáját, együttműködik a tanulók szüleivel. Az osztályfőnök együttműködik az osztálya szülői közösségével. 4. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatásának állandó munkakapcsolatban kell állnia: a fenntartóval, a Fővárosi Önkormányzat Oktatási Ügyosztályával, a Belvárosi TISZK vezetőjével és munkatársaival, a Belvárosi TISZK GSZ vezetőjével és munkatársaival, 22