AZ INTRACELLULÁRIS HISZTAMIN SZEREPE DENDRITIKUS SEJTEK DIFFERENCIÁLÓDÁSA SORÁN. DENDRITIKUS SEJTEK SZUBPOPULÁCIÓINAK VIZSGÁLATA
|
|
- Vilmos Fehér
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ INTRACELLULÁRIS HISZTAMIN SZEREPE DENDRITIKUS SEJTEK DIFFERENCIÁLÓDÁSA SORÁN. DENDRITIKUS SEJTEK SZUBPOPULÁCIÓINAK VIZSGÁLATA Dr. Szeberényi Júlia Program- és témavezető: Dr. Falus András, egyetemi tanár Budapest, 2001
2 BEVEZETÉS A hisztaminnak jelentős a szerepe különböző élettani és kórélettani folyamatokban: az allergiás válasz egyes lépéseiben, a vasodilatatioban, ér-permeabilitás növekedésében, simaizom-összehúzódásban, továbbá a gyomorsav termelésben, immunmodulációban és a neurotranszmisszióban. A hisztamin H 1, H 2 és H 3 membránreceptorokon keresztül fejti ki ezeket a hatásokat. A közelmúltban kimutatták, hogy a hisztamin nemcsak sejtfelszíni, hanem intracelluláris receptorokon is hat. Mint autokrin vagy intrakrin mediátor, szerepet játszhat a sejtproliferáció, differenciálódás, magzati fejlődés, a regeneráció és a sebgyógyulás szabályozásában is. A hisztamin képződését emlősökben kizárólag a hisztidin dekarboxiláz enzim (HDC) katalizálja, amely szinte minden sejtben kimutatható. Kísérleteink fő célja az intracelluláris hisztamin sejt-differenciálódást befolyásoló hatásának tanulmányozása volt. Ehhez modellként a dendritikus sejtek in vitro differenciálódását választottuk. A dendritikus sejtek professzionális antigén-prezentáló sejtek, amelyek az immunválasz kialakulásában fontos szerepet játszanak, mivel felveszik és átalakítják az antigéneket, majd bemutatják azokat a T-sejteknek, és kostimulátor molekulákkal serkentik a T-lymphocytákat. A sejtek hisztidin dekarboxiláz tartalmát flow cytometriával határoztuk meg. Előzőleg beállítottunk egy módszert a különböző fehérvérsejtek HDC-tartalmának mérésére. Ezt a módszert használva meghatároztuk egyes leukocyta-populációk és alcsoportok HDCtartalmának változásait kóros állapotokban. Vizsgáltuk azt is, hogyan hatnak a hisztamin és analógjai a leukocyták szuperoxid-termelésére. Dendritikus sejtek in vitro differenciálódása során különböző sejtfelszíni antigéneket és ezzel párhuzamosan a sejtek hisztamin- és HDC-tartalmának változását mértük, valamint vizsgáltuk a hisztamin-antagonistáknak a sejtfelszíni markerek expresszióját befolyásoló hatását. A vérben található kis egyedszámú dendritikus sejt-populációkat sejtfelszíni markereik alapján kívántuk jellemezni. 2
3 CÉLKITŰZÉSEK Hisztidin dekarboxiláz kimutatása a különböző humán fehérvérsejtpopulációkban és lymphocyta-alpopulációkban Az első kísérletsorozatban flow cytometria segítségével kívántuk meghatározni az intracelluláris hisztidin dekarboxiláz mennyiségét a fehérvérsejtek különböző populációiban. Kérdésünk az volt, hogy vannak-e kimutatható különbségek az egyes fehérvérsejt-populációk és lymphocyta-alpopulációk HDC-tartalmában. HDC-tartalom meghatározása egészséges donorok és bakteriális fertőzésekben szenvedő betegek lymphocyta populációiban A lymphocytákban kimutatható a hisztamin és a hisztidin dekarboxiláz enzim. A hisztamin immunmoduláló hatása ismert. A környező sejtekből felszabaduló hisztamin, illetve az intracelluláris hisztamin befolyásolhatja a lymphocyták aktiváltsági állapotát autokrin vagy intrakrin módon, ezért kísérleteinkben arra kerestünk választ, hogy van-e különbség az egészségesek és a bakteriális fertőzésben szenvedő betegek lymphocytapopulációinak HDC-tartalma között. Az intracelluláris hisztamin- és hisztidin dekarboxiláz-tartalom változásainak, valamint a sejtfelszíni markerek expresszió-változásának meghatározása monocyták in vitro dendritikus sejtekké, illetve macrophagokká történő differenciálódása során Kérdésünk az volt, hogy hogyan változik az intracelluláris hisztamin mennyisége a sejtek differenciálódása során. Ennek vizsgálatához modellként monocyták in vitro macrophag- illetve dendritikus sejt irányú differenciálódását választottuk. Ha monocytákat in vitro tenyésztünk, M-CSF jelenlétében macrophagokká, GM-CSF és IL- 4 jelenlétében dendritikus sejtekké differenciálódnak. 3
4 A monocyták dendritikus sejt- illetve macrophag irányú differenciálódása során sejtfelszíni markerek expressziójának változását párhuzamosan vizsgáltuk a hisztidin dekarboxiláz tartalommal és az intracelluláris hisztamin mennyiségével. Hisztamin-blokkoló anyagok hatásának vizsgálata sejtfelszíni markerek expressziójára a dendritikus sejtek in vitro differenciálódása során Következő kísérletsorozatunkban vizsgáltuk, hogy a hisztamin hatását gátló anyagok befolyásolják-e a dendritikus irányú differenciálódás folyamatát. H 1 -receptor antagonista triprolidinnel, H 2 -receptor antagonista tiotidinnel, DPPE-vel, ami az intracelluláris hisztamin kötőhelyhez kötődve gátolja a hisztamin odakapcsolódását, illetve a hisztidin dekarboxilázt irreverzibilisen blokkoló α- fluorometil-hisztidinnel kezeltük a sejteket, és a sejtfelszíni markerek megjelenésének változásait követtük áramlási cytometriával. A dendritikus sejtek vérben megjelenő szubpopulációinak vizsgálata A dendritikus sejtek különböző immunszervekben (lép, nyirokcsomók, tonsillák) vannak jelen, előalakjaik perifériás vérben is megtalálhatók. Kimutatásuk vérből nehéz, mert kis számban fordulnak elő és hiányoznak azok a sejtfelszíni markerek, amelyek kizárólag dendritikus sejtekre specifikusak. Korábban a vér mononuclearis phagocyta-sejtjeinek és a dendritikus sejteknek több alcsoportját azonosították. Ezekben a vizsgálatokban különböző módszereket használtak, így az alcsoportok közötti összehasonlítás nehézkes, vagy lehetetlen volt. Célunk az volt, hogy egészséges donorok véréből mononuclearis sejt-populációkat a sejtfelszíni markereik kombinációi alapján jellemezzünk és azonosítsunk áramlási cytometriával. Ezeket a kísérleteket teljes vérmintán végeztük, ez a megközelítés hasonlít legjobban az in vivo állapothoz. A keringő dendritikus sejt-prekurzorok mennyisége és egymáshoz viszonyított arányuk a különböző kóros állapotokban megváltozhat. Vizsgálatunk kiindulási alapot adhat a kóros állapotokban megváltozott dendritikus sejt-populációk fenotípus- és funkcionális elemzéséhez. 4
5 Hisztamin és különböző hisztamin-agonisták hatása fehérvérsejtek NADPH-oxidáz aktivitására Granulocytákban és monocytákban stimuláció hatására a NADPH-oxidáz enzim aktiválódik és szuperoxid anion keletkezik molekuláris oxigénből. A szuperoxid anionból reaktív oxigéngyökök képződhetnek. A gyulladás helyszínén a reaktív oxigéngyökök hisztamin felszabadulását idézhetik elő a hízósejtekből. Emellett a leukocyták maguk is képesek hisztaminszintézisre, mint azt előzőleg kimutattuk. Kísérleteinkben arra kerestünk választ, hogy van-e hatása a hisztaminnak a fehérvérsejtek oxidatív burst-aktivitására, és amennyiben igen, melyik hisztaminreceptor vesz részt a folyamatban. MÓDSZEREK A legtöbb mérést flow cytometriával végeztük. A különböző fehérvérsejt-populációk hisztidin dekarboxiláz tartalmának meghatározásához alvadásában heparinnal gátolt vért használtunk. A vérminták egészséges felnőtt donoroktól és szisztémás bakteriális fertőzésben szenvedő betegektől származtak, a betegek vérmintáit a budapesti Szent László Kórház Mikrobiológiai Osztályáról kaptuk. Az intracelluláris hisztidin dekarboxiláz indirekt flow cytometriás kimutatási módszerét laboratóriumunk dolgozta ki melanoma sejtvonalakon. Leukocytákon is beállítottuk a hisztidin dekarboxiláz mérésének flow cytometriás módszerét. A sejtfelszíni jelölést követően a mintákat fixáltuk, majd permeabilizáltuk, ezután csirke HDC-ellenes antitesttel jelöltük. Két poliklonalis antitestet használtunk: a és a aminosavak által meghatározott epitopok ellen termeltetett antitesteket. Nyúlban termeltetett, FITC-cel jelölt anti-csirke antitestet használtunk második antitestként. A mérést és az adatok analízisét Coulter Epics Elite (software: Elite 4.01), illetve Becton Dickinson FACSCalibur (software: Cell Quest 3.1) flow cytometerrel végeztük. 5
6 Következő vizsgálatunkban dendritikus sejtek in vitro differenciálódása során az intracelluláris hisztamin- és hisztidin dekarboxiláz-tartalom változásait, valamint a sejtfelszíni markerek expresszió-változását határoztuk meg. Egészséges önkéntesektől leukaferezissel nyert fehérvérsejtekből standard elutriációs módszerrel nagy tisztaságú monocyta-szuszpenziót állítottunk elő. A sejteket 7-14 napig Macrophage-SFM mediumban tenyésztettük. A dendritikus sejt-irányú differenciáltatáshoz recombináns humán granulocyta-macrophag kolónia-stimuláló faktor (GM-CSF) és rekombináns humán interleukin-4 (IL-4) jelenlétében tenyésztettük a monocytákat, a macrophag irányú differenciáltatáshoz rekombináns humán macrophag kolónia-stimuláló faktort (M-CSF) adtunk a sejtekhez. A sejteket a hisztamin hatását blokkoló anyagokkal H 1 -receptor antagonista triprolidinnel, H 2 -receptor antagonista tiotidinnel, DPPE-vel, ami az intracelluláris hisztamin kötőhelyhez kötődve gátolja a hisztamin oda-kapcsolódását, illetve a hisztidin dekarboxilázt irreverzibilisen blokkoló α-fluorometil-hisztidinnel kezeltük. Az elutriálás napján, és a sejttenyésztés első, második, harmadik, ötödik, hetedik, kilencedik, tizenkettedik és tizennegyedik napján mind a kezelt, mind a kontroll sejteket különböző, fluoreszcensen jelzett antitestekkel jelöltük sejtet inkubáltunk a sejtfelszíni antitestek kombinációival. A következő markereket vizsgáltuk: CD80 (B7.1) és CD86 (B7.2) kostimulációs molekulák, CD14 (LPSreceptor), CD16 (Fcγ receptor III), CD33 (myeloid marker), CD45 (minden leukocytán jelenlevő marker), CD123 (IL3-receptor α-lánc), HLA-DR (MHC II), CD11c (β 2 - integrin α-lánc) és CD40. Két- és négyszínű jelölést végeztünk. A hisztidin dekarboxiláz indirekt flow cytometriás kimutatása a korábbiakhoz hasonlóan történt. Az intracelluláris hisztamin flow cytometriás kimutatásához a sejteket karbodiimid-paraformaldehid keverékben fixáltuk, szaponinos permeabilizálás után nyúl hisztamin-ellenes antitesttel jelöltük, második antitestként FITC-cel jelzett kecske antitestet használtunk. A mintákat a jelölés után néhány órán belül mértük. Mintánként leukocytát vizsgáltunk FACSCalibur flow cytometerrel (Becton Dickinson). Az analízist CellQuest 3.2 software-rel végeztük. 6
7 A hisztidin dekarboxilázt western blot analízissel is kimutattuk. A HDC mrns-t reverz transzkriptáz-polimeráz láncreakcióval, a HDC expressziójának mértékét kompetitiv RT-PCR-rel mutattuk ki. A mononuclearis sejtek szubpopulációinak vizsgálatához egészséges egyénektől származó vért használtunk. Ezeket a kísérleteket teljes vérmintán végeztük, azaz nem szeparáltuk a mononuclearis sejteket. A módszer előnye,hogy mivel nincsenek szeparálási lépések, a sejtek nem aktiválódnak, nincs szelektív sejtvesztés, ez a megközelítés hasonlít tehát legjobban az in vivo állapothoz. 100 µl teljes vérhez négy különböző festékkel (FITC, PE, PerCP, APC) jelzett, sejtfelszíni markerek ellen termeltetett antitestek kombinációit adtuk. Csövenként legalább fehérvérsejtet mértünk FacsCalibur (Becton Dickinson) flow cytometerrel. Az adatok analízisét CellQuest 3.1.f és Paint-A-Gate software-ekkel végeztük. A különböző leukocyta populációkat a sejtfelszíni markerek expressziója alapján határoztuk meg. A hisztamin és agonistáinak oxidatív burst-re gyakorolt hatásának vizsgálatához teljes vérből származó fehérvérsejteket és szeparált mononuclearis sejteket használtunk. A szeparált mononuclearis sejteket Ficoll-grádiens-centrifugálással nyertük, majd a Ficollt kimostuk a sejtekből. A NADPH-oxidáz aktivitást dihidrorodamin-123 intracelluláris oxidációjával mértük FACScan (Becton Dickinson) flow cytometerrel. EREDMÉNYEK Hisztidin dekarboxiláz kimutatása leukocytákban Beállítottuk a hisztidin dekarboxiláz flow cytometriás mérési módszerét fehérvérsejteken. A vizsgált leukocyta-populációkban (granulocyták, monocyták, T h -, T c -, B-lymphocyták, NK-sejtek) kimutattuk a hisztidin dekarboxiláz jelenlétét mind a 7
8 kétféle antitesttel és mennyiségi különbségeket találtunk az egyes lymphocytapopulációk HDC-tartalmában. Egészségesekben a B-lymphocytákban a legnagyobb a hisztidin dekarboxiláz mennyisége, kevesebb HDC van a helper T-lymphocytákban, a cytotoxikus T-sejtekben és az NK-sejtekben. Bakteriális fertőzésekben szenvedő betegek lymphocyta-alcsoportjainak HDCtartalma Szisztémás bakteriális fertőzésben szenvedő betegek lymphocyta-populációinak HDCmennyisége és eloszlása különbözik az egészséges egyénekétől. Ezekben a betegekben a helper, illetve a cytotoxikus T-lymphocytákban találtuk a legmagasabb HDCtartalmat. Egészségesek helper, illetve cytotoxikus T-lymphocytáiban a HDC-koncentrációt jellemző görbe egycsúcsú. Bakterialis fertőzésben a fluoreszcencia intenzitás két csúcsú megoszlási görbét eredményez. Bakteriális fertőzésben a T-lymphocyták populációja heterogénné válik, jól elkülönül egy kisebb és egy nagyobb HDC-tartalmú alcsoportra. Nem tudjuk, hogy a magasabb HDC-tartalmú alcsoport a T-lymphocyták aktiváltsági állapotával, differenciálódási, illetve proliferációs képességével függ-e össze. Eredményeink arra utalhatnak, hogy a hisztamin résztvesz a bakteriális fertőzésre adott immunválaszban, azt közvetlenül befolyásolja, illetve lokálisan módosítja citokinek felszabadulását, így indirekt módon szabályozza az immunválaszt. Monocyták in vitro differenciálódása során az intracelluláris hisztamin- és hisztidin dekarboxiláz-tartalom változásainak, valamint a sejtfelszíni markerek expresszió-változásának meghatározása A hisztidin dekarboxiláz mennyisége és a hisztamin-tartalom párhuzamosan nőtt a dendritikus sejtek in vitro differenciálódása során, a maximumot az ötödik napon érte el. Hasonló változásokat figyeltünk meg a monocyták in vitro macrophag irányú differenciálódása során is. 8
9 A HDC-tartalom változását mind flow cytometriával, mind western blot analízissel kimutattuk, a hisztidin dekarboxiláz- és a hisztamin-szint párhuzamos változását flow cytometriával mértük. A HDC mrns mennyiségének emelkedése megelőzte a HDC-protein szintjének emelkedését, amint ezt az elutriálás napján és egy nap múlva elvégzett RT-PCR eredményeink mutatják. A monocyták in vitro dendritikus irányú differenciálódását tíz különbönző sejtfelszíni marker (CD80, CD86, CD14, CD16, CD33, CD45, CD123, HLA-DR, CD11c CD40) expresszió-változásának mérésével követtük. Hisztamin-blokkolók hatása a sejtfelszíni markerek expressziójára dendritikus sejtek differenciálódása során Az in vitro differenciálódó dendritikus sejteket a hisztamin hatását blokkoló vegyületekkel kezeltük, és különböző sejtfelszíni markerek expresszióját vizsgáltuk. A sejtfelszíni markerek előzőleg megfigyelt változásait kiindulási alapként használtuk ezekhez a kísérletekhez. Megállapítottuk, hogy valamennyi vizsgált hisztamin-blokkoló anyag csökkentette a CD40 sejtfelszíni expressziójának növekedési ütemét. A H 2 receptor antagonista tiotidin (és kisebb mértékben a H 1 receptor-blokkoló triprolidin) csökkentette a CD45 molekulák expresszióját. Ez arra mutat, hogy a lokálisan keletkező hisztamin befolyásolja a CD40 és CD45 sejtfelszíni expresszióját. Az intracelluláris hisztamin-kötőhelyekhez kapcsolódó N,N-dietil-2-[4(fenilmetil)- fenoxi]-etánamin (DPPE) a tíz vizsgált markerből hat differenciálódási antigén: a CD40, CD86, CD45, CD33, HLA-DR és CD11c sejtfelszíni expresszióját csökkentette. A legnagyobb mértékű gátlást a tenyésztés ötödik napján figyeltük meg, amikor a HDC expressziója a legmagasabb volt. Az in vitro differenciálódó dendritikus sejtekkel végzett eredményeink szerint az intracelluláris hisztamin tartalom a hisztidin dekarboxiláz mennyiségével párhuzamosan nő a monocyták dendritikus irányú differenciálódása során, és a hisztamin hatását gátló anyagok módosítják az érés folyamatát. 9
10 Dendritikus sejt-szubpopulációk sejtfelszíni markereinek vizsgálata perifériás vérből A vérben keringő mononuclearis sejt-populációk sejtfelszíni markereinek flow cytometriás vizsgálatával hat különböző szubpopulációt különítettünk el, amelyek közül két kisméretű dendritikus sejt-prekurzor csoportot tudtunk megkülönböztetni. A vérben keringő dendritikus sejt-prekurzorok mennyiségi változásainak vagy fenotípus-eltolódásainak kórélettani jelentősége lehet a különböző kóros állapotokban. Hisztamin és különböző hisztamin-agonisták hatása fehérvérsejtek NADPH-oxidáz aktivitására Granulocytákban és monocytákban a hisztamin önmagában képes volt stimulálni az oxidativ burst-öt. Nagyobb mértékű stimuláló hatást mutattunk ki a H 2 -receptor agonista amthamin alkalmazásával. KÖVETKEZTETÉSEK A hisztaminnak, amely a citokinek termelését lokálisan befolyásolhatja illetve azok hatásait módosíthatja, szerepe van a differenciálódás folyamatában. A hisztamin gyakorlatilag minden sejtben kimutatható, így a leukocytákban és a monocytákból in vitro differenciálódó macrophagokban és dendritikus sejtekben is. Az intracelluláris hisztamin mennyisége nő a monocyták dendritikus irányú differenciálódása során és a hisztamin hatását gátló anyagok az érés folyamatát módosítják. Ez arra utal, hogy a hisztaminszint növekedése nem csak passzív, másodlagos folyamat a differenciálódás során, hanem a képződő hisztamin is aktívan befolyásolja, elősegíti a sejtek érését. A dendritikus sejtek prekurzorai megjelennek a perifériás vérben, ezen kis sejtpopulációk kimutatása és azonosítása összehasonlításul szolgálhat olyan későbbi vizsgálatokhoz, amelyekben ezeknek a populációknak mennyiségi és funkcionális változásait követhetjük kóros állapotokban. 10
11 AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA 1. Beállítottuk a hisztidin dekarboxiláz flow cytometriás mérési módszerét fehérvérsejteken, és mennyiségi különbségeket mutattunk ki az egyes lymphocyta-populációk HDC-tartalmában. 2. Szisztémás bakteriális fertőzésben szenvedő betegek lymphocyta-populációinak HDC-mennyisége és eloszlása különbözik az egészséges egyénekétől. 3. Monocyták in vitro dendritikus sejt, illetve macrophag-irányú differenciálódása során mértük a sejtek hisztidin dekarboxiláz- és hisztamintartalmát a sejtfelszíni markerek változásával együtt. A HDC- és hisztamintartalom párhuzamosan emelkedett monocyták in vitro dendritikus sejtekké differenciálódása folyamán. 4. In vitro differenciálódó dendritikus sejteket a hisztamin hatását blokkoló vegyületekkel kezeltünk, és különböző sejtfelszíni markerek expresszióját vizsgáltuk. Azt találtuk, hogy a hisztamin hatását blokkoló anyagok a differenciálódás folyamatát módosítják. 5. A vérben keringő mononuclearis sejt-populációk sejtfelszíni markereinek flow cytometriás vizsgálatával hat különböző szub-populációt különítettünk el, amelyek közül két dendritikus sejt-prekurzor csoportot tudtunk megkülönböztetni. 6. A hisztamin a leukocyták oxidativ burst aktivitását a mi kísérleti rendszerünkben fokozta, nagyobb stimulációt értünk el a H 2 -agonista amthamin alkalmazásával. 11
12 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönettel tartozom prof. Dr. Falus András akadémikusnak, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatójának, program- és témavezetőmnek, aki kutatómunkámat kezdettől segítette és támogatta, Dr. Pállinger Évának, aki megtanított a flow cytometria elméleti és gyakorlati alkalmazására és nagyon sok hasznos tanáccsal szolgált, Reichenbach Tamásnak, a Becton Dickinson cég képviselőjének, akihez bármikor fordulhattam bármilyen flow cytometriai technikai kérdéssel. Dr. László Valériának értékes együttműködéséért. Kísérleteim nagy részét a Regensburgi Egyetem Klinikai Kémiai Intézetében végeztem, DAAD-ösztöndíj keretében. Köszönöm prof. Dr. Gerd Schmitznek, Dr. Gregor Rothenek, és Dr. Orsó Evelinnek, hogy javaslataikkal, ötleleteikkel segítették a munkámat. Köszönettel tartozom prof. Dr. Ligeti Erzsébetnek és Dr. Geiszt Miklósnak, akik az Élettani Intézetben tudományos diákkörösként a kutatás örömét megismertették velem, Kozák Angélának, Farkasné Nagy Krisztinának, Ördögh Juditnak és Balázs Istvánnénak a módszerek megtanításáért és a kísérletekben nyújtott technikai segítségükért, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet munkatársainak az évek során nyújtott tanácsaikért és azért, hogy az Intézetben mindig barátsággal és szeretettel vettek körül. A TÉMÁBAN MEGJELENT KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE I. Szeberényi JB, Pállinger É, Todorova R, Falus A: Detection of histidine decarboxylase in peripheral blood leukocytes by flow cytometry. Inflamm. Res : S87-S89. Impakt faktor:
13 II. Szeberényi JB, Orsó E, László V, Falus A, Schmitz G: Histamine and H2 agonist amthamine increase oxidative burst activity of human leukocytes determined by flow cytometry. Inflamm. Res :S72-S73. Impakt faktor:1.441 III. Szeberényi JB, Rothe G, Pállinger É, Orsó E, Falus A, Schmitz G: Multi-color analysis of monocyte and dendritic cell heterogeneity in whole blood. Immunobiology, : Impakt faktor: (teljes terjedelemben megjelent: 13. Regensburger Kurs: Anwendungen der Durchflusszytometrie in der Klinischen Zelldiagnostik April 2000) IV. Szeb erényi JB, Pállinger É, Zsinkó M, Pós Z, Rothe G, Orsó E, Szeberényi Sz, Schmitz G, Falus A, László V: Inhibition of effects of endogenously synthetized histamine disturbs in vitro human dendritic cell differentiation. Immunol Lett : Impakt faktor: V. Szeberényi JB, László V, Pállinger É, Orsó E, Rothe G, Schmitz G, Falus A: Intracellular histamine content increases during in vitro dendritic cell differentiation. Inflamm. Res :S Impakt faktor:1.441 VI. László V, Rothe G, Hegyesi H, Szeberényi JB, Orsó E, Schmitz G, Falus A: Increased histidine decarboxylase expression during in vitro monocyte maturation; a possible role of endogenously synthetised histamine in monocyte/macrophage differentiation. Inflamm. Res : Impakt faktor:1.441 EGYÉB KÖZLEMÉNYEK Geiszt M, Káldi K, Szeberényi JB, Ligeti E: Thapsigargin inhibits Ca 2+ entry into human neutrophil granulocytes. Biochem. J : Impakt faktor: Bencsáth M, Pálóczi K, Szalai Cs, Szenthe A, Szeberényi J, Falus A: Histidine decarboxylase in peripheral lymphocytes of healthy individuals and chronic lymphyoid leukaemia patients. Pathol. Oncol. Research : Geiszt M, Szeberényi JB, Káldi K, Ligeti E: Role of different calcium sources in superoxide production of human neutrophil granulocytes. Free Radic Biol Med : Impakt faktor:
14 Bencsáth M, Gidáli J, Szeberényi J, Veszely G, Hegyi K, Falus A: Regulation of murine hematopoietic colony formation by histamine. Inflamm. Res :S66- S67. Impakt faktor:1.441 Előadások, poszterek Geiszt M, Szeberényi JB, Káldi K, Ligeti E: A Ca 2+ -ATP-áz inhibitor thapsigargin szuperoxid-termelést stimuláló hatásának vizsgálata humán neutrofil granulocytákon. XXIV. Membrán Transzport Konferencia, Sümeg, május (poszter) Geiszt M, Szeberényi JB, Káldi K, Ligeti E: A Ca 2+ -forgalom szerepe a humán neutrofil granulocyták aktiválódásában. Magyar Élettani Társaság 59. Vándorgyűlése, Budapest, július (előadás) Szeberényi JB: Ca 2+ -forgalom és fehérje foszforiláció szerepe neutrofil granulocyták szuperoxid termelésének szabalyozásában. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Tudományos Diákköri Konferencia, Budapest, február (előadás, II. díj) Geiszt M, Szeberényi JB, Káldi K, Farkas Gy, Faragó A, Ligeti E: Thapsigargin activates respiratory burst through a mechanism different from the inhibition of the endomembrane Ca 2+ -ATP-ase. 29 th Annual Meeting of the European Society for Clinical investigation and the Medical Research Society of Great Britain. Cambridge, április (poszter) Az absztrakt megjelent: Eur J Clin Invest 25. Suppl. 2. A22, 1995 Geiszt M, Szeberényi JB, Káldi K, Ligeti E: Az intracelluláris Ca 2+ -szint szerepe humán neutrofil granulocyták fmlp-vel stimulált szuperoxid-termelésében. Magyar Élettani Társaság 60. Vándorgyűlése, Budapest, július (poszter) Szeberényi JB, Farkas L: Brefeldin A gátló hatása neutrofil granulocyták szuperoxid-termelésére. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Tudományos Diákköri Konferencia Budapest, február (előadás, rektori dicséret) Szeberényi JB, Pállinger É, Bencsáth M, Fűrész J, Falus A: Hisztidin-dekarboxiláz kimutatása perifériás vérbõl származó sejtekben. A Magyar Biokémiai Egyesület 14
15 Molekuláris Biológiai Szakosztálya 2. Munkaértekezlete, Lillafüred, május (poszter) Szeberényi JB, Pállinger É, Bencsáth M, Fűrész J, Falus A: Detection of histidine decarboxylase from peripheral blood leukocytes by flow cytometry. 1 st International Conference of PhD-students, Miskolc, augusztus (poszter) Szeberényi JB, Pállinger É, Bencsáth M. Fűrész J, Falus A: Fehérvérsejtek hisztidindekarboxiláz tartalmának kimutatása áramlási cytometriával. Magyar Immunológiai Társaság XXVII. Kongresszusa, Szeged, okt (poszter) Szeberényi JB, Pállinger É, Bencsáth M, Fűrész J, Falus A: Detection of histidine decarboxylase from peripheral blood leukocytes by flow cytometry. Semmelweis Tudományos Fórum, Budapest, november (poszter) Szeberényi JB, Pállinger É, Falus A: Lymphocyta populációk hisztidin-dekarboxiláz tartalmának kimutatása áramlási cytometriával. Új eredmények a hisztamin kutatásokban, Budapest, ápr. 3. (poszter) Szeberényi JB, Pállinger É, Falus A: Detection of histidine decarboxylase in peripheral blood leukocytes by flow cytometry European Histamine Research Society XXVIIth Meeting, Lodz, május (poszter, III. díj) Szeberényi JB, Pállinger É, Falus A: Áramlási cytometria használata különbözõ lymphocyta populációk hisztidin-dekarboxiláz tartalmának meghatározására. I. Magyar Sejtanalitikai Konferencia, Budapest, május (poszter) Szeberényi JB, Orsó E, László V, Falus A, Schmitz G: Effect of histamine, its agonists and antagonists on the oxidative burst activity of human leukocytes. European Histamine Research Society XXVIIIth Meeting, Lyon, május (poszter) László V, Rothe G, Orsó E, Szeberényi JB, Falus A, Schmitz G: Change of histidine decarboxylase (HDC) expression during in vitro monocyte differentiation. European Histamine Research Society XXVIIIth Meeting, Lyon, május (poszter) Bencsáth M, Gidáli J, Szeberényi JB, Hegyi K, Falus A: Regulation of hematopoietic colony formation: the contribution of histamine. European Histamine Research Society XXVIIIth Meeting, Lyon, május (poszter) László V, Rothe G, Szeberényi JB, Falus A, Schmitz G: A hisztamin szerepe a humán in vitro monocita-makrofág és monocita-dendritikus sejt differenciálódás 15
16 során. A Magyar Immunológiai Társaság XXIX. Kongresszusa, Bük, október (előadás) Szeberényi JB, Rothe G, Pállinger É., Orsó E, Falus A, Schmitz G: Dendritikus sejtek szubpopulációinak jellemzése áramlási cytometriával. VIII. Sejt- és Fejlõdésbiológiai napok, Pécs, január (poszter) Szeberényi JB, László V, Pállinger É, Orsó E, Rothe G, Schmitz G, Falus A: Effect of histamine and antagonists on dendritic cell differentiation. European Histamine Research Society XXIXth Meeting, Nemi, Rome, május (poszter) Szeberényi JB, Rothe G, Pállinger É, Orsó E, Falus A, Schmitz G: Characterization of dendritic cell subpopulations in peripheral blood by flow cytometry. XVIII Joint SI-SIIIC-BCA-EAACI meeting, Ferrara, 2000 június (poszter) Az absztrakt megjelent: Minerva Biotechnologica Vol 12, September 2000, p Szeberényi J, Pállinger É, László V, Rothe G, Orsó E, Schmitz G, Falus A: Dendritikus sejt alcsoportok jellemzése citofluorimetriával. Fiatal Allergológusok és Klinikai Immunológusok Második Fóruma, Budapest, szeptember 28. (előadás) Dérfalvi B, Pállinger É, Szeberényi J, Tulassay T, Falus A: Egészséges és szeptikus újszülöttek immunrendszerének monitorozása CD és proliferációs markerek alapján. Fiatal Allergológusok és Klinikai Immunológusok Második Fóruma, Budapest, szeptember 28. (előadás) Szeberényi JB, László V, Orsó E, Pállinger É, Rothe G, Schmitz G, Falus A: Hisztamin befolyásolja a dendritikus sejtek in vitro differenciálódását. A Magyar Immunológiai Társaság jubileumi XXX. Kongresszusa, Budapest, október (előadás) 16
OTKA ZÁRÓJELENTÉS
NF-κB aktiváció % Annexin pozitív sejtek, 24h kezelés OTKA 613 ZÁRÓJELENTÉS A nitrogén monoxid (NO) egy rövid féléletidejű, számos szabályozó szabályozó funkciót betöltő molekula, immunmoduláns hatása
RészletesebbenÁramlási citometria, sejtszeparációs technikák. Immunológiai és Biotechnológiai Intézet ÁOK, PTE
Áramlási citometria, sejtszeparációs technikák Immunológiai és Biotechnológiai Intézet ÁOK, PTE Az áramlási citometria elve Az áramlási citometria ( Flow cytometria ) sejtek gyors, multiparaméteres vizsgálatára
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 2. előadás A veleszületett és specifikus immunrendszer sejtjei Vérképzés = Haematopeiesis, differenciálódás Kék: ősssejt Sötétkék: éretlen sejtek Barna: érett
RészletesebbenAz immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán
RészletesebbenA fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések
A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések APAI Ag ANYAI Ag FERTŐZÉS AUTOIMMUNITÁS MAGZATI ANTIGEN ALACSONY P SZINT INFERTILITAS BEÁGYAZÓDÁS ANYAI IMMUNREGULÁCIÓ TROPHOBLAST INVÁZIÓ
RészletesebbenÁramlási citometria 2011. / 4. Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK
Áramlási citometria 2011. / 4 Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK Az áramlási citometria elve Az áramlási citometria ( Flow cytometria ) sejtek gyors, multiparaméteres vizsgálatára alkalmas
RészletesebbenA harkányi gyógyvízzel végzett vizsgálataink eredményei psoriasisban között. Dr. Hortobágyi Judit
A harkányi gyógyvízzel végzett vizsgálataink eredményei psoriasisban 2007-2011 között Dr. Hortobágyi Judit Pikkelysömörre gyakorolt hatása 2007-től 2009-ig 1. Lokális hatása 2. Szisztémás hatása 3. Állatkísérlet
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA TÓTH ADÉL TÉMAVEZETŐ: DR. GÁCSER ATTILA TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS
RészletesebbenA hisztamin és hisztamin H4 receptor hiányának hatása a dendritikus sejtek működésére
A hisztamin és hisztamin H4 receptor hiányának hatása a dendritikus sejtek működésére Doktori tézisek Jelinek Ivett Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. László
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenMikrogliák eredete és differenciációja
Mikrogliák eredete és differenciációja 2017. 10. 24. Jordán Viktória F. Ginhoux et al. Origin and differentiation of microglia, 2013 F. Ginhoux et al. Fate mapping anaylsis reveals that adult microglia
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában
RészletesebbenKERINGŐ EXTRACELLULÁRIS VEZIKULÁK ÁLTAL INDUKÁLT GÉNEXPRESSZIÓS MINTÁZAT VIZSGÁLATA TROPHOBLAST SEJTVONALBAN
2016. 10. 14. KERINGŐ EXTRACELLULÁRIS VEZIKULÁK ÁLTAL INDUKÁLT GÉNEXPRESSZIÓS MINTÁZAT VIZSGÁLATA TROPHOBLAST SEJTVONALBAN Kovács Árpád Ferenc 1, Pap Erna 1, Fekete Nóra 1, Rigó János 2, Buzás Edit 1,
RészletesebbenAllergia immunológiája 2012.
Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)
RészletesebbenPreeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák
Preeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák hatása(i) a monocita sejt működésére Kovács Árpád Ferenc 1, Láng Orsolya 1, Kőhidai László 1, Rigó János 2, Turiák Lilla 3, Fekete Nóra 1, Buzás Edit 1,
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:
RészletesebbenAntigén, Antigén prezentáció
Antigén, Antigén prezentáció Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Bajtay Zsuzsa ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2019. február. 26 Bev. 2. ábra Az
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenImmunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.
Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok. Az immunválasz kezdeti lépései: fehérvérsejt migráció, gyulladás, korai T sejt aktiváció, citokinek. T sejt receptor komplex ITAMs
RészletesebbenAz áramlási citometria gyakorlati alkalmazása az ondó rutin analízisben. Hajnal Ágnes, Dr Mikus Endre, Dr Venekeiné Losonczi Olga
Az áramlási citometria gyakorlati alkalmazása az ondó rutin analízisben Hajnal Ágnes, Dr Mikus Endre, Dr Venekeiné Losonczi Olga Labmagister Kft aktivitásai HumanCell SynLab Diagnosztika MensMentis LabMagister
RészletesebbenFEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III.
Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére FEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III.
RészletesebbenINTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK
INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD, DSc etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ Példák intracelluláris baktériumokra Intracelluláris
RészletesebbenZárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban.
Zárójelentés A kutatás fő célkitűzése a β 2 agonisták és altípus szelektív α 1 antagonisták hatásának vizsgálata a terhesség során a patkány cervix érésére összehasonlítva a corpusra gyakorolt hatásokkal.
RészletesebbenTüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a PD-L1 és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása
Tüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása Téglási Vanda, MoldvayJudit, Fábián Katalin, Csala Irén, PipekOrsolya, Bagó Attila,
RészletesebbenIntézeti Beszámoló. Dr. Kovács Árpád Ferenc
Intézeti Beszámoló Dr. Kovács Árpád Ferenc 2015.12.03 135 millió újszülött 10 millió újszülött Preeclampsia kialakulása kezdetét veszi Preeclampsia tüneteinek megjelenése Preeclampsia okozta koraszülés
RészletesebbenAz áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai
Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése Kereskedelmi forgalomban kapható készülékek 1 Fogalmak
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.
Immunológia alapjai 7-8. előadás Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban. Koreceptorok és adhéziós molekulák. Cytokinek, chemokinek és receptoraik. A sejt-sejt kapcsolatok mediátorai: cross-talk - Szolubilis
RészletesebbenKutatási beszámoló ( )
Kutatási beszámoló (2008-2012) A thrombocyták aktivációja alapvető jelentőségű a thrombotikus betegségek kialakulása szempontjából. A pályázat során ezen aktivációs folyamatok mechanizmusait vizsgáltuk.
RészletesebbenB-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban
B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.
RészletesebbenA kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek
A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek Cytokinek - definíció Cytokin (Cohen 1974): Sejtek közötti kémi miai kommunikációra alkalmas anyagok; legtöbbjük növekedési vagy differenciációs
RészletesebbenAz immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének
Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,
RészletesebbenKét kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése
Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése Doktori tézisek Dr. Cserepes Judit Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola
RészletesebbenAz adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az adaptív immunválasz kialakulása Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE NK sejt T Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett immunrendszer elemei nélkül nem alakulhat ki az adaptív immunválasz A veleszületett
RészletesebbenAz immunológia alapjai
Az immunológia alapjai 8. előadás A gyulladásos reakció kialakulása: lokális és szisztémás gyulladás, leukocita migráció Berki Timea Lokális akut gyulladás kialakulása A veleszületeh és szerzeh immunitás
RészletesebbenImmunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális
RészletesebbenRészletes szakmai beszámoló Az erbb proteinek asszociációjának kvantitatív jellemzése című OTKA pályázatról (F049025)
Részletes szakmai beszámoló Az erbb proteinek asszociációjának kvantitatív jellemzése című OTKA pályázatról (F049025) A pályázat megvalósítása során célunk volt egyrészt a molekulák asszociációjának tanulmányozására
RészletesebbenDoktori. Semmelweis Egyetem
a Doktori Semmelweis Egyetem z Hivatalo Dr Helyes Zsuzsanna egyetemi docens, az MTA doktora Dr Dr tagja Szi Dr az MTA doktora Dr, az MTA rendes, PhD Budapest 2012 A neutrofil granuloci PhDvel foglalkoztam
RészletesebbenLukácsi Szilvia
Immunológia II GY 2018.04.13. Lukácsi Szilvia 7. Sterilitás, in vitro sejttenyésztés Az immunrendszer sejtjeinek izolálása, azonosítása és funkcionális vizsgálata: I. Monociták, makrofágok, dendritikus
RészletesebbenImmunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre
Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra
RészletesebbenBiológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására
Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone
RészletesebbenJelátviteli folyamatok vizsgálata neutrofil granulocitákban és az autoimmun ízületi gyulladás kialakulásában
Jelátviteli folyamatok vizsgálata neutrofil granulocitákban és az autoimmun ízületi gyulladás kialakulásában Doktori tézisek Dr. Németh Tamás Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola
RészletesebbenAutoimmun vizsgálatok (ML AU)
mennyisége Autoimmun vizsgálatok (ML AU) ML AU 1.100 ANA ELISA(QuantaLite) ELISA - Szérum 200 l < 20 U/ml ML AU 1.200 Anti-dsDNA ELISA Szérum 200 l < 20 IU/ml ML AU 1.210 Anti-dsDNA IgG (Alegria) ELISA
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei
Doktori értekezés tézisei A komplement- és a Toll-szerű receptorok kifejeződése és szerepe emberi B-sejteken fiziológiás és autoimmun körülmények között - az adaptív és a természetes immunválasz kapcsolata
Részletesebben1. Bevezetés. Integrinek, Fc-receptorok és G-fehérje-kapcsolt receptorok jelátvitelének mechanizmusa neutrofil granulocitákban
Integrinek, Fc-receptorok és G-fehérje-kapcsolt receptorok jelátvitelének mechanizmusa neutrofil granulocitákban Doktori tézisek Dr. Jakus Zoltán Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori
RészletesebbenZárójelentés a Hisztamin hatása a sejtdifferenciációra, összehasonlító vizsgálatok tumor - és embrionális őssejteken című 62558 számú OTKA pályázatról
Zárójelentés a Hisztamin hatása a sejtdifferenciációra, összehasonlító vizsgálatok tumor - és embrionális őssejteken című 62558 számú OTKA pályázatról A hisztaminnak az allergiás reakciókban betöltött
RészletesebbenA psoriasis biológia terápiájának jelene és jövője. Holló Péter dr
A psoriasis biológia terápiájának jelene és jövője Holló Péter dr Merre halad a psoriasis biológiai terápiája? Meglévő biológiai szerekkel új eredmények Hosszú távú hatásossági biztonságossági metaanalízisek
RészletesebbenA keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei
A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei. Az FcRn transzgén állatok humorális immunválaszát befolyásoló T sejtek és antigén bemutató sejtek funkcionális vizsgálata
Doktori értekezés tézisei Az FcRn transzgén állatok humorális immunválaszát befolyásoló T sejtek és antigén bemutató sejtek funkcionális vizsgálata Farkas Anita Témavezető: Dr. Kacskovics Imre Prof. Dr.
RészletesebbenKutatási beszámoló 2006-2009. A p50gap intracelluláris eloszlásának és sejtélettani szerepének vizsgálata
Kutatási beszámoló 6-9 Kutatásaink alapvetően a pályázathoz benyújtott munkaterv szerint történtek. Először ezen eredményeket foglalom össze. z eredeti tervektől történt eltérést a beszámoló végén összegzem.
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és
Immunológia alapjai 15-16. előadás A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és csíracentrum reakció, affinitás-érés és izotípusváltás. A B-sejt fejlődés szakaszai HSC Primer
RészletesebbenÁramlási citométerek: klinikai és kutatási alkalmazás
Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet Áramlási citométerek: klinikai és kutatási alkalmazás Előadás tartalma Áramlási citométer részei, működési elve Vizsgálható paraméterek
Részletesebbenhttp://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia
http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet
RészletesebbenBD Vacutainer Molekuláris Diagnosztikai termékei
BD Vacutainer Molekuláris Diagnosztikai termékei Andrea Süle, PhD Termékspecialista BD Diagnostics, Preanalytical Systems MOLSZE XI. Nagygyőlés, Pécs, 2009 augusztus 27-29. BD A BD egy orvostechnológiai
RészletesebbenAz ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata
Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének Kutatási előzmények Az ABC transzporter membránfehérjék az ATP elhasítása (ATPáz aktivitás) révén nyerik az energiát az általuk végzett
RészletesebbenA vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer
A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer Prof. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK Élettani Intézet, 2015 ELLENSÉG AZ IMMUNOLÓGIÁBAN: - VÍRUS, BAKTÉRIUM, GOMBA, PARAZITÁK - IDEGEN SEJTEK - SAJÁT SEJTEK
RészletesebbenVásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai
Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Ösztrogénhatások Ösztrogénhatások Morbiditás és mortalitási profil eltérő nők és férfiak között Autoimmun
RészletesebbenA krónikus hepatitis C vírus infekcióhoz társuló elégtelen celluláris immunválasz pathogenezise
Szakmai zárójelentés dr Pár Gabriella A krónikus hepatitis C vírus infekcióhoz társuló elégtelen celluláris immunválasz pathogenezise A hepatitis C virus (HCV) nagy közegészségügyi probléma. A világon
Részletesebbeneljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program
Agydaganatok sugárterápia iránti érzékenységének növelése génterápiás eljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program Doktori
RészletesebbenAz allergia molekuláris etiopatogenezise
Az allergia molekuláris etiopatogenezise Müller Veronika Immunológia továbbképzés 2019. 02.28. SEMMELWEIS EGYETEM Pulmonológiai Klinika http://semmelweis.hu/pulmonologia 2017. 03. 08. Immunológia továbbképzés
RészletesebbenVásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogének immunmoduláns hatásai
Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Az ösztrogének immunmoduláns hatásai Ösztrogénhatások Morbiditás és mortalitási profil eltérő nők és férfiak között Autoimmun betegségek,
RészletesebbenDr. Kelemen Péter György. Ph.D. Tézis
Ph.D. Tézis Tolerogén dendritikus sejtek: monocita eredetű dendritikus sejtek immunmodulációja n-butiráttal, pirrolidin ditiokarbamát (PDTC) NFκB-gátlószerrel, valamint WHI-P-154 Janus-kináz 3-gátlószerrel
RészletesebbenAZ ADENOZIN HATÁSA A PERIFÉRIÁS CD4 + T-LIMFOCITÁK AKTIVÁCIÓJÁRA. Balicza-Himer Leonóra. Doktori értekezés tézisei
AZ ADENOZIN HATÁSA A PERIFÉRIÁS CD4 + T-LIMFOCITÁK AKTIVÁCIÓJÁRA Doktori értekezés tézisei Balicza-Himer Leonóra Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Doktori Iskola / Immunológia
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenÚj terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában
Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Édes István Kardiológiai Intézet, Debreceni Egyetem Kardiomiociták Ca 2+ anyagcseréje és új terápiás receptorok 2. 1. 3. 6. 6. 7. 4. 5. 8. 9. Ca
RészletesebbenA Flowcytometriás. en. Sinkovichné Bak Erzsébet,
A Flowcytometriás keresztpróba jelentısége élıdonoros veseátültet ltetést megelızıen. en. Sinkovichné Bak Erzsébet, Schmidt Lászlóné Mikor végezhetv gezhetı el a veseátültet ltetés? Veseátültetés s akkor
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenÚjabb ismeretek a Graves-ophthalmopathia kórisméjében
Újabb ismeretek a Graves-ophthalmopathia kórisméjében Dr. Molnár Ildikó 2004 Tézisek Az utóbbi 11 évben végzett tudományos munkám új eredményei 1. Graves-kórhoz társult infiltratív ophthalmopathia kialakulásában
RészletesebbenTúlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.
Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint. A felosztás mai szemmel nem a leglogikusabb, mert nem tesz különbséget az allergia, az autoimmunitás és a a transzplantációs immunreakciók között.
RészletesebbenA CYTOKIN AKTIVÁCIÓ ÉS GÉN-POLIMORFIZMUSOK VIZSGÁLATA HEL1COBACTER PYLORI FERTŐZÉSBEN ÉS CROHN BETEGSÉGBEN
% A CYTOKIN AKTIVÁCIÓ ÉS GÉN-POLIMORFIZMUSOK VIZSGÁLATA HEL1COBACTER PYLORI FERTŐZÉSBEN ÉS CROHN BETEGSÉGBEN BEVEZETÉS Mind a Helicobacter pylori fertőzésre, mind pedig a gyulladásos bélbetegségekre, mint
RészletesebbenImmunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás
Immunológia Alapjai 13. előadás Elsődleges T sejt érés és differenciálódás A T és B sejt receptor eltérő szerkezetű A T sejt receptor komplex felépítése + DOMÉNES SZERKEZET αβ ΤcR SP(CD4+ vagy CD8+) γδ
RészletesebbenÖNÉLETRAJZ. Gyermekei: Lőrinc (1993), Ádám (1997) és Árpád (1997) Középiskola: JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma, 1979-1983
ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok Név: Születési hely: Széll Márta Szeged Születési idő: 1965. március 28. Családi állapota: férjezett (Dr. Balogh Nándor) Gyermekei: Lőrinc (1993), Ádám (1997) és Árpád (1997)
Részletesebben1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése
1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése Vér alakos elemei: 1mm3 vérben: 4-5 millió vörövértest 6000-9000 fehérvérssejt 200-400 ezer thrombocyta(vérlemezke) Fehérvérsejtek: agranulocyták:
RészletesebbenA Caskin1 állványfehérje vizsgálata
A Caskin1 állványfehérje vizsgálata Doktori tézisek Balázs Annamária Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezeto: Dr. Buday László egyetemi tanár, az orvostudományok doktora
RészletesebbenA sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János
A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 6. előadás Humorális és celluláris immunválasz A humorális (B sejtes) immunválasz lépései Antigén felismerés B sejt aktiváció: proliferáció, differenciálódás
RészletesebbenFotoferezis másként. Dr. Tremmel Anna Semmelweis Egyetem I.sz. Belgyógyászati Klinika Aferezis
Fotoferezis másként Dr. Tremmel Anna Semmelweis Egyetem I.sz. Belgyógyászati Klinika Aferezis Extracorporális fotoferezis (ECP) Fotoaferezis ( PAP) Egy leukaferezis alapú immunmodulációs terápia: ahol
RészletesebbenA pollenek által indukált oxidatív stressz hatása a humán dendritikus sejtek működésére OTKA 73347 Zárójelentés
A pollenek által indukált oxidatív stressz hatása a humán dendritikus sejtek működésére OTKA 73347 Zárójelentés I. A pollenszemek által termelt reaktív oxigéngyökök szerepe a humán mieloid dendritikus
RészletesebbenSejtfeldolgozás Felhasználás
Sejtterápia Sejtfeldolgozás Felhasználás Fagyasztva tárolás Sejtmosás Alap sejtszelekció Komplex sejtszelekció Ex vivo sejtszaporítás Sejtaktiválás Immunizálás Génmodifikálás Köldökzsinórvér bank Limfocita
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenEllenanyag reagensek előállítása II Sándor Noémi
Ellenanyag reagensek előállítása II 2019.03.04. Sándor Noémi noemi.sandor@ttk.elte.hu Ellenanyagok módosítása 1. Kémiai módosítás Részleges redukció láncok közötti diszulfid hidak megszűnnek, szabad SH
RészletesebbenDózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai
Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS OTKA 46615 2004-2007 AZ ÉP ÉS KÓROS PORCSZÖVET VÁLTOZÁSA IN VITRO KÍSÉRLETEKBEN
ZÁRÓJELENTÉS OTKA 46615 2004-2007 AZ ÉP ÉS KÓROS PORCSZÖVET VÁLTOZÁSA IN VITRO KÍSÉRLETEKBEN Témavezető: Prof. Dr. Módis László A 2004-ben elnyert OTKA pályázatunk Az ép és kóros porcszövet változása in
RészletesebbenA Kaqun víz hatása egészséges önkéntesek immunológiai paramétereire
EREDETI KÖZLEMÉNY A Kaqun víz hatása egészséges önkéntesek immunológiai paramétereire Biró Anna dr. 1 Tompa Anna dr. 1, 1 Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Citogenetikai és Immunológiai Csoport, Budapest
RészletesebbenEgy, a Curcuma longa-ból izolált poliszacharid kivonat immunserkentı tevékenységei.
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20609432 Egy, a Curcuma longa-ból izolált poliszacharid kivonat immunserkentı tevékenységei. Yue GG 1, Chan BC, Hon PM, Kennelly EJ, Yeung SK, Cassileth BR, Fung KP,
RészletesebbenDr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés Karl Landsteiner Karl Landsteiner:
Az AB0 vércsoport rendszer Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés 2011 Az AB0 rendszer felfedezése 1901. Karl Landsteiner Landsteiner szabály 1901 Karl Landsteiner: Munkatársai vérmintáit vizsgálva fedezte fel
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
RészletesebbenAz omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje
1 Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje Írta és rajzolta: Hargitai Zsófia Ágota Munkában részt vett: Dr. Sarkadi Balázs, Dr. Apáti Ágota A szerkesztésben való segítségért
RészletesebbenAz Oxidatív stressz hatása a PIBF receptor alegységek összeszerelődésére.
Újabban világossá vált, hogy a Progesterone-induced blocking factor (PIBF) amely a progesteron számos immunológiai hatását közvetíti, nem csupán a lymphocytákban és terhességgel asszociált szövetekben,
RészletesebbenRövid és hosszútávú sejtkultúrák, funkcionális tesztek. Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Pécsi Tudományegyetem
Rövid és hosszútávú sejtkultúrák, funkcionális tesztek Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Pécsi Tudományegyetem Bevezetés Definíció: az élő szervezeten kívül (in( vitro) ) tartunk élő sejteket Cél:
RészletesebbenT helper és T citotoxikus limfociták szerepének vizsgálata allergológiai és autoimmun bőrgyógyászati kórképekben
T helper és T citotoxikus limfociták szerepének vizsgálata allergológiai és autoimmun bőrgyógyászati kórképekben A most befejezett OTKA pályázat célkitűzése volt immunmediált bőrgyógyászati ill. bőrgyógyászati
RészletesebbenAZ ANYA-MAGZATI FELSZÍN IMMUNOLÓGIÁJA ÉS AZ ANYAI IMMUNRENDSZER SZISZTÉMÁS VÁLTOZÁSAI TERHESSÉG SORÁN
AZ ANYA-MAGZATI FELSZÍN IMMUNOLÓGIÁJA ÉS AZ ANYAI IMMUNRENDSZER SZISZTÉMÁS VÁLTOZÁSAI TERHESSÉG SORÁN AZ ANYAI IMMNVÁLASZT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK MAGZATI ANTIGEN BEMUTATÁS (TROPHOBLAST) B TH1/TH2 BALANCE
RészletesebbenA neutrofil granulociták és monociták fagocitózis indexe egészséges és preeclampsiás terhességben
A neutrofil granulociták és monociták fagocitózis indexe egészséges és preeclampsiás terhességben Kövér Ágnes ÁOK VI. évfolyam Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Témavezető:
RészletesebbenDendritikus sejtek differenciálódásának szabályozása hormonreceptorok által című OTKA pályázat záró jelentése.
F38347 Dendritikus sejtek differenciálódásának szabályozása hormonreceptorok által című OTKA pályázat záró jelentése. A kutatás időtartama: 2002-2005 Témavezető neve: Dr. Szatmári István Jelen OTKA pályázatunkban
RészletesebbenLymphoma sejtvonalak és gyerekkori leukémia (ALL) sejtek mikro RNS (mir) profiljának vizsgálata
Lymphoma sejtvonalak és gyerekkori leukémia (ALL) sejtek mikro RNS (mir) profiljának vizsgálata Dr. Nemes Karolina, Márk Ágnes, Dr. Hajdu Melinda, Csorba Gézáné, Dr. Kopper László, Dr. Csóka Monika, Dr.
RészletesebbenHarkányi gyógyvizes fürdőkúra hatása pikkelysömörben szenvedő betegek lymphocytáira
Harkányi gyógyvizes fürdőkúra hatása pikkelysömörben szenvedő betegek lymphocytáira Palkovics Tamás, Szekeres Júlia, Hortobágyi Judit, Sebők Béla Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Orvosi Mikrobiológiai
RészletesebbenA sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése
A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése Doktori értekezés tézisei Hancz Anikó Témavezetők: Prof. Dr. Sármay Gabriella Dr. Koncz Gábor Biológia
RészletesebbenKappelmayer János. Malignus hematológiai megbetegedések molekuláris háttere. MOLSZE IX. Nagygyűlése. Bük, 2005 szeptember
Kappelmayer János Malignus hematológiai megbetegedések molekuláris háttere MOLSZE IX. Nagygyűlése Bük, 2005 szeptember 29-30. Laboratóriumi vizsgálatok hematológiai malignómákban Általános laboratóriumi
Részletesebben