AZ INFORMATIKAI INTEROPERABILITÁS SZABÁLYOZÁSA A NATO-BAN
|
|
- Tibor Vörös
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DR. MUNK SÁNDOR AZ INFORMATIKAI INTEROPERABILITÁS SZABÁLYOZÁSA A NATO-BAN A XXI. századi globalizáció, illetve az információtechnológia mindmáig gyorsuló fejlődése és egyre bővülő lehetőségei következtében a kibontakozó információs korszakban a különböző szereplők közötti együttműködés minden (politikai, védelmi, gazdasági, kulturális stb.) szférában egyre nagyobb szerepet játszik. Ennek megfelelően növekszik a szereplők közötti interoperabilitás jelentősége is, amelynek megjelenése és előtérbe kerülése a technikai és ezen belül elsősorban az informatikai rendszerek és eszközök hálózatba kapcsolódásához kötődik. Az interoperabilitás és ezen belül az informatikai rendszerek, eszközök közötti interoperabilitás szerepe napjainkban különösen jelentős szerepre tett szert a katonai alkalmazásban. A megváltozott biztonságpolitikai környezetben, a katonai műveletek jellegében és az azokat végrehajtó erők felépítésében bekövetkezett változások eredményeként az interoperabilitást a NATO új stratégiai koncepciója már a Szövetség hatékony működése egyik alapvetően meghatározó tényezőjének minősítette. A NATO prágai csúcsértekezletét megelőzően a Prágai Képességfejlesztési Elkötelezettség előkészítéseként a védelmi miniszterek az interoperabilitást a négy kiemelt jelentőségű műveleti képesség-terület egyikeként azonosították. Az informatikai interoperabilitás megnövekedett szerepe maga után vonta az ezzel kapcsolatos alapvető elképzelések és a szabályozórendszer folyamatos változását, fejlődését is. A Magyar Honvédség, mint egy NATO tagállam hadereje számára az interoperabilitás kialakítása és fenntartása a szövetséges, a koalíciós és más együttműködő partnerekkel küldetései és feladatai eredményes és hatékony végrehajtásának mindinkább alapvető feltételévé válik. Ehhez arra van szükség, hogy az együttműködő partnerek ismerjék a NATO informatikai interoperabilitással kapcsolatos elveit, elképzeléseit, céljait, követelményeit, tevékenységrendszerének szabályait. Jelen publikáció alapvető célja, hogy bemutassa a NATO informatikai interoperabilitással kapcsolatos szabályozórendszerét és annak fejlődését, változásait a NATO 1999-es csúcstalálkozóján elfogadott új stratégiai koncepció érvénybelépésétől napjainkig. Ennek érdekében összegzi és bemutatja a szabályozórendszer felépítését, alapvető összetevőit, valamint ismerteti az egyes összetevők rendeltetését és alapvető tartalmi elemeit. 141
2 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK A SZABÁLYOZÓ RENDSZER A WASHINGTONI NATO CSÚCS UTÁN A NATO informatikai (C3) interoperabilitással kapcsolatos szabályozói és támogató összetevői napjainkban egy olyan többrétegű struktúrába szerveződnek, amelynek megnevezése, felépítése és elemei az idők során folyamatos fejlődésen mentek keresztül. Az 1990-es évekig közel húsz éven át a NATO informatikai interoperabilitási tevékenységrendszerének alapját a NATO interoperabilitási menedzsment terv 1 és a NATO interoperabilitási tervezési dokumentum 2 képezte. Ez a két dokumentum szabályozta a bit- és karakter-orientált üzenetcsere, mint az informatikai rendszerek közötti interoperabilitás alapvető feltétele alkalmazásának rendjét. Az 1990-es években a biztonságpolitikai és katonai környezet jelentős változásokon ment keresztül, amelynek következtében a NATO új stratégiát dolgozott ki. Az 1999-es washingtoni NATO csúcstalálkozón elfogadott új hadászati koncepció az interoperabilitást a Szövetség hatékony működése egyik alapvetően meghatározó tényezőjének minősítette. Mindez maga után vonta az informatikai interoperabilitással kapcsolatos szabályozó, tevékenység és eszközrendszer átalakítását is, amelynek eredményei a NATO interoperabilitási keretrendszere és annak összetevői formájában jelentek meg. Az újonnan kialakított NATO interoperabilitási keretrendszer 3 egy, az 1. sz. ábrán látható három rétegű struktúrát képezett: A keretrendszer alapját, a politika (Policy) réteget, egyedül a NATO informatikai interoperabilitási politikáját rögzítő dokumentum alkotta. A végrehajtás (Execution) réteg két összetevője a NATO interoperabilitási menedzsment terv és a Gördülő interoperabilitási program volt. A NATO informatikai interoperabilitási politika meghatározása a NATO informatikai testület (NATO C3 Board), a NATO interoperabilitási menedzsment terv kidolgozása pedig az interoperabilitási albizottság (AC/322 SC/2) felelősségi körébe tartozott. A termékek (Products) réteg, más néven NATO informatikai interoperabilitási környezet két részre tagolódott: a tervezést és a megvalósítást támogató összetevőkre. Ezek közé az architektúrális leírások és modellek, valamint a közös informatikai interoperabilitási szabványok 4, a közös informatikai intero 1 NATO Interoperability Management Plan NIMP. 2 NATO Interoperability Planning Document NIPD. 3 NATO Interoperability Framework NIF. 4 NATO C3 Common Interoperability Standards NCIS. 142
3 perabilitási szabvány-profilok 5 és a közös működtetési környezet 6 tartoztak. Ezen összetevők nagyobb részét az először 1999-ben kidolgozott NATO informatikai rendszer technikai architektúra dokumentum-sorozat tartalmazta. Politika Végrehajtás NATO informatikai interop. politika NATO interoperabilitási menedzsment terv Gördülő interoperabilitási program Termékek tervezést támogató összetevők megvalósítást támogató összetevők 1. sz. ábra. A NATO interoperabilitási keretrendszer 7 A NATO informatikai interoperabilitási politika 8 rendeltetése az informatikai interoperabilitással kapcsolatos alapvető NATO elképzeléseknek és az ehhez kapcsolódó szerep- és felelősségi köröknek a rögzítése. A dokumentumban foglaltak célja a Szövetség működési eredményességének és a rendelkezésre álló erőforrások felhasználási hatékonyságának növelése interoperábilis és fenntartható informatikai (C3) rendszerek megvalósítása révén, a megfelelő információt biztosítva ezzel a megfelelő felhasználók számára a megfelelő időben. Mindez a NATO interoperabilitási környezet megfelelő elemeinek a NATO informatikai interoperabilitási tevékenységrendszer 9 előírásaival öszszhangban történő alkalmazásával valósítható meg. A dokumentum magában foglalta a NATO elképzelését az informatikai rendszerek interoperabilitásáról, ezen belül az interoperabilitás és az informatikai interoperabilitás fogalmainak értelmezését, az interoperabilitási kérdésekben érintett 5 NATO C3 Common Standards Profile NCSP. 6 NATO Common Operating Environment NCOE. 7 Forrás: NATO Interoperability Management Plan, Volume II, [Figure 1-1, 3.o.] 8 NATO Policy for C3 Interoperability. 9 NATO C3 Interoperability process. 143
4 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK szereplőket és rendszereket, az interoperabilitás fokozatainak meghatározását, valamint az informatikai interoperabilitási tevékenységrendszer alapjainak meghatározását. Megszabta az informatikai interoperabilitási keretrendszer felépítését és alapvető összetevőit, végül megfogalmazta a politika megvalósításában érintett szereplők körét, valamint az egyes feladatokhoz kötődő felelősségüket. A NATO interoperabilitási menedzsment terv rendeltetése az informatikai interoperabilitási politika megvalósításához szükséges stratégia és feladatok rögzítése. A terv két kötetből állt, amelyből az első az informatikai interoperabilitás megvalósítási folyamatának átfogó irányelveit határozta meg, míg a második a végrehajtáshoz szükséges közvetlen iránymutatásokat tartalmazta. A második kötet részét képezte a NATO informatikai interoperabilitási környezet, a termék réteget alkotó támogató összetevők alkalmazásával kapcsolatos, az informatikai rendszerek életciklusa során megvalósítandó feladatok meghatározása, a NATO informatikai rendszerek architektúrális leírásának keretrendszere, annak összetevői és alkalmazási rendje, az architektúrális leírások alkalmazásának rendje az informatikai interoperabilitási követelmények, hiányosságok és feladatok meghatározása, illetve a képességcsomagok kidolgozása során, az interoperabilitási tesztelési infrastruktúra leírása, valamint a gördülő interoperabilitási program áttekintése. A Gördülő interoperabilitási program 10 rendeltetése az informatikai interoperabilitási követelmények NATO szintű összehangolt kezelése. A Gördülő interoperabilitási program tulajdonképpen egy web-alapú eszköz, amely biztosítja az informatikai jellegű képességfejlesztési feladatokat, a NATO C3 szervezet (NC3O) célkitűzéseit, az interoperabilitási követelményeket, hiányosságokat és feladatokat, valamint a vonatkozó szabványosítási egyezményeket. A kapcsolódó információkat és interoperabilitási feladatokat az arra jogosultak rögzítik a programban. Ezek alapján történik meg a különböző célkitűzésekhez az ütemezés és a megvalósításért felelős szervezet kijelölése, majd a végrehajtó szervezetek és projektek meghatározása, végül a megvalósításra vonatkozó állapotadatok rögzítése. A NATO informatikai rendszer technikai architektúra 11 rendeltetése a NATO informatikai fejlesztésekhez szükséges irányelvek és technikai jellegű támogató összetevők összegzése, amelyek az informatikai rendszerek közötti együttműködés elősegítéséhez szükséges szabványok és termékek meghatározása. Az NC3TA első verziója 1999 júliusában jelent meg, majd ezt a dokumentum jellegéhez igazodóan megtervezett módosítási rendnek megfelelően évente követték az újabb verziók, amelyek 2001-től az ADatP 34 azonosítót viselik. 10 Rolling Interoperability Programme. 11 NATO C3 Technical Architecture NC3TA. 144
5 A dokumentum öt kötetből áll, amelyből az első a dokumentum továbbfejlesztésének és kezelésének szabályait rögzíti, a második architektúrális leírásokat és modelleket tartalmaz, a harmadikban az alapvető szabványok és profilok találhatóak, a negyedik az interoperabilitás szempontjából lényeges szerepet játszó közös szabvány-profilokat foglalja magában, végül az ötödik a NATO közös működtetési környezetet írja le. 12 Az öt kötet mellett a 3.0 verziótól kezdődően megjelent egy, a közös szabvány-profilok kiválasztását indokló dokumentum, majd a 4.0 verziótól kezdődően egy, az alapdokumentumban foglaltak megvalósítási rendjét leíró kézikönyv. 13 A SZABÁLYOZÓ RENDSZER A PRÁGAI NATO-CSÚCS UTÁN A NATO 2002-es prágai csúcstalálkozója és az ott elfogadott Képességvállalási Elkötelezettségek sok tekintetben ismét új helyzetet teremtettek, amely ezt követően az interoperabilitási szabályozórendszerben is tükröződött. Ennek eredménye többek között a NATO átfogó interoperabilitási politikájának kidolgozásában és az informatikai interoperabilitási struktúra átalakulásában jelentkezett. A NATO interoperabilitási keretrendszer megnevezése NATO informatikai interoperabilitási környezetre 14 változott és felépítése négyrétegűre módosult, amelyet a következő ábra szemléltet: 12 I. Management; II. Architectural Descriptions and Models; III. Base Standards and Profiles; IV. NC3 Common Standards and Profiles (NCSP); V. NC3 Common Operating Environment (NCOE). 13 Rationale for the Selection of NCSP Services and Standards; Implementation Handbook. 14 NATO C3 Interoperability Environment NIE. 145
6 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK Politika NATO informatikai interop. politika Irányelv Útmutatás Támogató összetevők NATO interoperabilitási direktíva NATO informatikai rendszerátalakítási interoperabilitási kézikönyv tervezést, megvalósítást és működést támogató összetevők 2. sz. ábra. A NATO informatikai interoperabilitási környezet 15 A politika (Policy) réteg változatlanul egyetlen összetevője a megnevezésében kismértékben módosult informatikai interoperabilitási politika. Az irányelv (Directive) réteget az informatikai interoperabilitási direktíva, míg az útmutatás (Guidance) réteget az informatikai rendszer-átalakítási interoperabilitási kézikönyv 16 alkotja. A támogató összetevők (Enablers) közé tartozik az informatikai rendszer-architektúrák keretrendszere, az informatikai rendszer technikai architektúra, az interoperabilitási környezet tesztelési infrastruktúra, az interoperabilitást támogató eszközök, valamint a NATO és nemzeti interoperabilitási profilok és szabályozók. A NATO C3 testület által előírt támogató eszközök körét az interoperabilitási direktíva rögzíti, a NATO és az érintett államok szükség szerint más támogató eszközöket is alkalmazhatnak. A felsorolt összetevők közül a NATO informatikai interoperabilitási politika 17 megnevezése kismértékben módosult, felépítése lényegében változatlan maradt, tartalmában azonban tükröződnek a prágai csúcs után bekövetkezett változások. Nem történt érdemi elvi és strukturális változás a NATO informatikai rendszer technikai architektúrában (NC3TA) sem, az újabb és újabb verziókban azonban folyamatosan jelennek meg a korszerű informatikai architektúrák, szabványok, szolgáltatások és eszközök. 15 Forrás: NATO C3 System Interoperability Policy, Figure 3-1, 7. o. 16 NATO C3 System Transformation Interoperability Handbook NTIH. 17 NATO C3 System Interoperability Policy. AC/322-D(2004)0039 Annex
7 A NATO átfogó interoperabilitási politikája végén jelent meg a nemzeti fegyverzeti igazgatók értekezlete 19 és az informatikai testület (C3 Board) kidolgozásában. A dokumentum az interoperabilitás átfogó (szervezeti, működési szintű) definíciójára és értelmezésére épül. Célja, hogy olyan magas szintű célkitűzéseket, elveket és felelősségi köröket határozzon meg, amelyeket a nemzetek és a NATO-testületek, valamint bizottságok felhasználnak a szövetségi szintű interoperabilitási követelmények meghatározása és érvényesítése során. A politika irányelveket fogalmaz meg a NATO interoperabilitási tevékenységrendszer kialakításához, valamint az interoperabilitási követelmények összehangolásához, ami alapul szolgál a részletesebb, szakterület-specifikus interoperabilitási politikák kidolgozásához. A NATO interoperabilitási politika rögzíti az alapvető interoperabilitási célkitűzéseket (képesség a kommunikációra, képesség az együttes tevékenységre, képesség egymás támogatására, közös felkészülés és gyakorlás); megfogalmazza az érvényesítendő interoperabilitási alapelveket; szabályozza az interoperabilitással kapcsolatos együttműködés rendjét; fő vonalakban körvonalazza az alapvető szereplők a NATO katonai szervek, a főbb NATO-testületek és -bizottságok, az egyes nemzetek, valamint a NATO szabványosítási szervezet felelősségi körét; végül meghatározza, hogy a létező szakterületi interoperabilitási politikákat és a NATO szabványosítási politikát felül kell vizsgálni az átfogó interoperabilitási politika tükrében. A NATO informatikai interoperabilitási direktíva 20 rendeltetése, hogy meghatározza a NATO informatikai interoperabilitási tevékenységrendszer során kötelezően betartandó irányelveket és kötelezően alkalmazandó támogató összetevőket. A dokumentumban foglaltak érvényesítése kötelező minden új, vagy jelentős mértékben módosításra kerülő összhaderőnemi és közös finanszírozású NATO informatikai rendszer esetében. Az interoperabilitási direktíva 2. fejezete a NATO informatikai interoperabilitási tevékenységrendszer (lásd a következő ábrán) leírását, kötelező összetevőit, valamint az érintett szereplők felelősségi körét rögzíti. Ezt követően a direktíva további fejezetei az interoperabilitást támogató összetevők általános ismertetését, kötelezően betartandó és alkalmazandó elemeiket, valamint a vonatkozó felelősségi köröket tartalmazzák. 18 NATO Policy for Interoperability. 19 Conference of National Armament Directors CNAD. 20 NATO C3 System Interoperability Directive NID. AC/322-D(2004)0040 Annex 1 (Version 2). 147
8 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK követelmények forrásai védelmi tervezés nemzeti programok alkalmazási tapasztalatok forráselemzés / követelmény meghatározás követelmények osztályozása NHQC3S értékelés NC3B irányítás nemzeti közreműködés visszacsatolás visszacsatolás új szabványok új telepített képességek új eljárások pld. követelmények érvényesítése a megfelelő szervek által 3. sz. ábra. A NATO informatikai interoperabilitási tevékenységrendszer 21 A NATO informatikai rendszerarchitektúrák keretrendszerének 22 rendeltetése az informatikai rendszerek architektúrális leírása során alkalmazandó elvek és eszközök meghatározása. Az architektúra egy meghatározott rendszer (rendszer-összetevő) jelenlegi, vagy jövőbeni állapotának leírása, összetevőinek, azok működésének és kapcsolatainak, valamint ezek szabályainak és korlátozásainak meghatározásával. Egy architektúrális leírás három különböző nézettípus kombinációja, amelyek mindegyike más és más nézőpontból írja le az adott rendszert, vagy rendszer-csoportot. A működési nézet 23 az adott szervezeti funkció(k) megvalósításához, vagy támogatásához szükséges szervezeti és működési elemeket, folyamatokat és tevékenységeket, valamint az információáramlás rendjét írja le. Ez a leírás az alkalmazói elképzeléseket, követelményeket rögzíti és tartalmát nem korlátozza egyetlen megoldás, vagy előfeltételezés sem. A rendszer nézet 24 az adott szervezeti funkció(k) megvalósításához, vagy támogatásához szükséges külső és belső rendszer(eke)t, valamint kapcsolataikat írja le. Végül a technikai nézet 25 a rendszer(ek) elemeinek elrendezését, együttműködését és egymástól való függőségét ábrázolja. 21 Forrás: NATO C3 System Interoperability Directive, Figure 2-1, 5. o. 22 NATO C3 System Architecture Framework NAF. 23 Operational View. 24 Systems View. 25 Technical View. 148
9 Az egyes nézetek segítségével négy különböző architektúra-típus írható le. Az átfogó architektúra a NATO informatikai rendszere legfelső szintű, hoszszabb távra (legfeljebb 15 évre) tervezett konfigurációjának leírása, amely a további architektúra-típusok kidolgozásának alapját képezi. A referencia architektúra egy adott rendszer átfogó elvi felépítésének hosszabb távon (a NATO tervezési folyamatnak megfelelően 6 évre) érvényes leírása, amely mindenekelőtt a követelmények meghatározása, a képességcsomagok kialakítása során használható. A cél-architektúra egy adott rendszer részletesebb, a fejlesztési célt rögzítő leírása, amelyet elsősorban a rendszerek tervezése során használnak fel. Időbeni érvényessége természetesen rövidebb a referencia architektúráénál, jellemzően két-három év. Végül a kiinduló (baseline) architektúra egy létező telepített rendszer alapváltozatának leírása. Az egyes nézetekhez a keretrendszer meghatározott típus-formátumokat (template) határoz meg, amelyek alkalmazása megkönnyíti az architektúrális leírások megértését, elősegíti egységességüket és teljességüket. Az informatikai rendszerek leírása során csak a keretrendszerben szereplő típus-formátumokat szabad használni, amelyek közül a keretrendszer meghatározott típusok alkalmazását kötelezővé teszi. A NATO informatikai interoperabilitási környezet tesztelési infrastruktúra 26 rendeltetése a szabványok, termékek és rendszerek tesztelésének támogatása. Az infrastruktúra egy többnemzetiségű, NATO és nemzeti tesztelési kapacitásokból álló rendszer, amelynek működését a NATO-parancsnokság részét képező NIETI központi csoport 27 koordinálja. A csoport tevékenységét, illetve az interoperabilitási tesztek végrehajtását egy, a következő csoportba tartozó speciális eszköz (NCTIT) támogatja. A NATO interoperabilitást támogató eszközök 28 rendeltetése az interoperabilitási tevékenységrendszer megvalósításához szükséges információk megosztásának támogatása, rendelkezésre bocsátása. Az informatikai portál 29 egységes, centralizált lehetőséget biztosít a különböző, eltérő formátumú adattárakban rendelkezésre álló, interoperabilitással kapcsolatos információk eléréséhez, összekapcsolásához és felhasználásához. Az információs erőforrás katalógus 30 egy web-alapú támogató és nyilvántartó eszköz, amelynek rendeltetése a NATO szervezeti adatmodell 31 és metaadatainak kezelése, karbantartása és rendelkezésre bocsátása. Az XML nyilvántartás 32 rendeltetése a szabványos 26 NATO C3 Interoperability Environment Test Infrastructure NIETI. 27 NIETI Core Team NCT. 28 Interoperability Support Tools. 29 NATO C3 Portal NC3P. 30 NATO C3 Information Resource Dictionary System IRDS. 31 NATO Corporate Data Model. 32 NATO XML Registry. 149
10 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK XML adatelem definíciók tárolása. A további eszközök közé pedig a kidolgozás alatt álló architektúrális leírást támogató eszközök, a NATO informatikai rendszerek teljes életciklusának követését biztosító informatikai tervező rendszer 33, valamint a tesztelési információkat kezelő rendszer 34 tartozik. ÖSSZEGZÉS A NATO informatikai interoperabilitással kapcsolatos szabályozórendszere a biztonságpolitikai környezetben, illetve a katonai műveletek jellegében és az azokat végrehajtó erők összetételében bekövetkezett változásokhoz igazodóan az elmúlt időszakban folyamatos fejlődésen, bővülésen ment keresztül. A változások csomópontjai a meghatározó jelentőségű NATO csúcsértekezletekhez, illetve az azokon megfogalmazott célkitűzésekhez és feladatokhoz kapcsolhatók. A NATO-szabályozórendszer alapvető összetevőjét az informatikai interoperabilitási politika képezi, amelynek megvalósítását számos további dokumentum és eszköz szabályozza, támogatja. A kezdetben szűkebben értelmezett elsősorban a karakteres és bitorientált üzenetformátumokra épülő informatikai interoperabilitás tartalma a technikai és szintaktikai kérdésekről fokozatosan kibővült a tartalmi, szemantikai problémákra is. Emellett előtérbe került az átfogó, szervezeti (működési) interoperabilitás vizsgálata és szabályozása is, amelynek eredménye 2004 végén egy új szabályozó dokumentum megjelenésében öltött testet. A NATO informatikai interoperabilitási szabályozórendszer összetevői kötelező feladatokat határoznak meg az újonnan kifejlesztett, vagy jelentős mértékben módosításra kerülő összhaderőnemi és közös finanszírozású NATO informatikai rendszerek számára, illetve követelményeket fogalmaznak meg a NATO és a nemzeti informatikai rendszerek közötti interoperabilitásra vonatkozóan. Összességében megállapítható, hogy az informatikai interoperabilitás kialakítása és fenntartása jelentős szabályozási és megvalósítási feladatot jelent egy nemzeti haderő számára. FELHASZNÁLT IRODALOM ADatP 34, NATO C3 Technical Architecture. Volume 1-5. Version 3.0 ISSC NATO Open Systems Working Group, december NATO C3 Planning System. 34 NIETI Core Team Information Tool NCTIT. 150
11 ADatP 34, NATO C3 Technical Architecture. Volume 1-5. Version 4.0 ISSC NATO Open Systems Working Group, december 16. ADatP 34, NATO C3 Technical Architecture. Volume 1-5. Version 5.1 ISSC NATO Open Systems Working Group, március 3. ADatP 34, NATO C3 Technical Architecture. Volume 1-5. Version 6.0 ISSC NATO Open Systems Working Group, szeptember 30. NATO Architecture Framework for C3 Systems (NAF). Draft V július. NATO C3 System Interoperability Directive (Version 2). NATO C3 Board, NATO C3 System Interoperability Policy. NATO C3 Board, NATO C3 Technical Architecture. Volume 1-5. Version 1.0 ISSC NATO Open Systems Working Group, július 30. NATO C3 Technical Architecture. Volume 1-5. Version 2.0 ISSC NATO Open Systems Working Group, december 15. NATO Policy for Interoperability. NATO Committee for Standardization, december. 151
Információ (jelentés) Adat (reprezentáció) Hagyományos megvalósítás. Személyes/szervezeti információ
Információ (jelentés) Adat (reprezentáció) Hagyományos megvalósítás Személyes/szervezeti információ Információs tevékenységek gyűjtés/megszerzés, tárolás, továbbítás, feldolgozás, megjelenítés/rendelkezésre
RészletesebbenTOGAF elemei a gyakorlatban
TOGAF elemei a gyakorlatban Vinczellér Gábor 2009.06.0406 04 8 éves szakmai tapasztalat Bemutatkozás IT Support, Programozó, jelenleg Projektvezető, Termékfejlesztési Üzletág Vezető Tanácsadási és Szoftverfejlesztési
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenFülöp Csaba, Kovács László, Micsik András
Rendszerek Osztály Metaadatsémák nyilvántartása szemantikus web alapon Fülöp Csaba, Kovács László, Micsik András MTA SZTAKI Bemutatás A CORES az európai közösség projektje a Szemantikus Web témakörben
RészletesebbenSzolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál
Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Sajner Zsuzsanna Accenture Sztráda Gyula MAVIR ZRt. FIO 2009. szeptember 10. Tartalomjegyzék 2 Mi a Szolgáltatás Orientált Architektúra? A SOA bevezetés
RészletesebbenÜzleti architektúra menedzsment, a digitális integrált irányítási rendszer
Üzleti architektúra menedzsment, a digitális integrált irányítási rendszer XXII. MINŐSÉGSZAKEMBEREK TALÁLKOZÓJA A digitalizálás a napjaink sürgető kihívása Dr. Ányos Éva működésfejlesztési tanácsadó Magyar
RészletesebbenVégső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért
Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenVÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK. Debrenti Attila Sándor
VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK Debrenti Attila Sándor Információs rendszer 2 Információs rendszer: az adatok megszerzésére, tárolására és a tárolt adatok különböző szempontok szerinti feldolgozására,
RészletesebbenSzervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás
Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Sarlósi Tibor 2012. február 28. Érintett területek 1 Diagnózis 2 Stratégiamenedzsment 3 Folyamatmenedzsment 4 Projektmenedzsment 6 rendszerek
RészletesebbenJárműinformatika A járműinformatikai fejlesztés
Járműinformatika A járműinformatikai fejlesztés 2016/2017. tanév, II. félév Dr. Kovács Szilveszter E-mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Informatika Intézet 107/a. Tel: (46) 565-111 / 21-07 A járműfejlesztés
RészletesebbenINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet
RészletesebbenOracle adatkezelési megoldások helye az EA világában. Előadó: Tar Zoltán
Oracle adatkezelési megoldások helye az EA világában Előadó: Tar Zoltán Témák Bemutatkozás Enterprise Architecture bemutatása Mi az az EA? TOGAF bemutatása OEAF bemutatása Oracle megoldások Oracle termékek
RészletesebbenBMEVIHIM134 Hálózati architektúrák NGN menedzsment vonatkozások: II. Üzemeltetés-támogatás és üzemeltetési folyamatok
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Mérnök informatikus szak, mesterképzés Hírközlő rendszerek biztonsága szakirány Villamosmérnöki szak, mesterképzés - Újgenerációs
Részletesebben2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG 6. VEZETÉS, IRÁNYÍTÁS SZAKMACSOPORT
13.sz. melléklet a 34000/129-6/2019.ált. nyt. számhoz 2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII.
RészletesebbenA ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8)
A 2015. ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8) A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet Pedagógus, vezető, intézmény KÜLSŐ értékelése saját célok mentén.
RészletesebbenÜzletmenet-folytonosság és katasztrófa helyzet kezelés (Honnan indultunk, miért változtunk, hova tartunk?)
Üzletmenet-folytonosság és katasztrófa helyzet kezelés (Honnan indultunk, miért változtunk, hova tartunk?) Év indító IT szakmai nap - PSZÁF Budapest, 2007.01.18 Honnan indultunk? - Architektúra EBH IT
RészletesebbenXXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4.
2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. Móricz Pál ügyvezető igazgató Szenzor Gazdaságmérnöki Kft. változások célja Előadás tartalma megváltozott fogalmak, filozófia mit jelentenek
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata
A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)
RészletesebbenIntelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások
Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési
RészletesebbenTeljeskörű BI megoldás a gyakorlatban IBM eszközök használatával, Magyarországon
Teljeskörű BI megoldás a gyakorlatban IBM eszközök használatával, Magyarországon esettanulmány csokor, mely megpróbálja összefoglalni az elmúlt 10 év tapasztalatait,tanulságait és bemutat egy élő, hazai
RészletesebbenVezetői információs rendszerek
Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer
RészletesebbenKorszerű oktatási környezet kialakítása az eenvplus projektben. Márkus Béla
Korszerű oktatási környezet kialakítása az eenvplus projektben Márkus Béla www.eenvplus.eu Márkus B: Korszerű oktatási környezet kialakítása az eenvplus projektben, GISopen konferencia, Székesfehérvár,
RészletesebbenAz INSPIRE előírásai szerinti hazai téradatok szolgáltatásának, forgalmazásának megoldandó kérdései. GIS OPEN konferencia
Az INSPIRE előírásai szerinti hazai téradatok szolgáltatásának, forgalmazásának megoldandó kérdései Dr. Niklasz László GIS OPEN konferencia 2009. március 18. 1 Tartalom 1. Bevezetés, előzmények 2. Jelenlegi
RészletesebbenTudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése
Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése 1 Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése Természetes nyelv feldolgozás 2 Tudásalapú információ-kereső rendszerek
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenKenyeres István (Budapest Főváros Levéltára) Szabadkai Levéltári Nap Előadás-vázlat
Kenyeres István (Budapest Főváros Levéltára) A SZOLGÁLTATÓ LEVÉLTÁR MAGYARORSZÁGON Szabadkai Levéltári Nap 2008. Előadás-vázlat Az előadás bemutatta a magyarországi levéltári terület érintő kormányzati
RészletesebbenVállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K. 4. A meghirdetés ideje (mintatanterv szerint vagy keresztfélében):
Követelményrendszer 1. Tantárgynév, kód, kredit, választhatóság: Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K 2. Felelős tanszék: Informatika Szakcsoport 3. Szak, szakirány, tagozat: Műszaki
RészletesebbenGondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor
Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány
RészletesebbenA KÖZFELADATOK KATASZTERE
A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi
RészletesebbenA JÖVŐ INTERNET KUTATÁSKOORDINÁCIÓS KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A JÖVŐ INTERNET KUTATÁSKOORDINÁCIÓS KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debreceni Egyetem Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ 2015 PREAMBULUM A Debreceni Egyetem (DE), mint vezető konzorciumi
RészletesebbenAz adaptív interoperabilitás fogalma és szükségessége katonai informatikai rendszerek esetében
Dr. Munk Sándor ezredes tanszékvezetı egyetemi tanár Az adaptív interoperabilitás fogalma és szükségessége katonai informatikai rendszerek esetében Absztrakt Napjainkban gyakorlatilag minden létezı és
RészletesebbenV. Félév Információs rendszerek tervezése Komplex információs rendszerek tervezése dr. Illyés László - adjunktus
V. Félév Információs rendszerek tervezése Komplex információs rendszerek tervezése dr. Illyés László - adjunktus 1 Az előadás tartalma A GI helye az informatikában Az előadás tartalmának magyarázata A
Részletesebben2651. 1. Tételsor 1. tétel
2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás
RészletesebbenTelepülési ÉRtékközpont
TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika
RészletesebbenTANÚSÍTVÁNY. tanúsítja, hogy az. InfoScope Kft. által kifejlesztett. Attribútum tanúsítványok érvényességét ellenőrző SDK InfoSigno AC SDK v1.0.0.
TANÚSÍTVÁNY A HUNGUARD Számítástechnikai-, informatikai kutató-fejlesztő és általános szolgáltató Kft. a 9/2005. (VII.21.) IHM rendelet alapján, mint a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalt Vezető
RészletesebbenAz elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra
Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi
RészletesebbenNYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM VIR KOMPETENCIA KÖZPONT ÜGYRENDJE
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM VIR KOMPETENCIA KÖZPONT ÜGYRENDJE SOPRON 2011 A Nyugat-magyarországi Egyetem Szenátusa az Adattár Alapú Vezetői Információs Rendszer (VIR) megfelelő működtetésére, a felsőszintű
RészletesebbenÓbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar. Tóth Béla 2015.
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Tóth Béla 2015. Név: Tóth Béla Tanulmányok: 2010 - Óbudai Egyetem / NIK Informatikai Biztonság szak Mérnök Diploma Főállásban: Pénzügyi szektor IT Infrastruktúra
Részletesebben(Teszt)automatizálás. Bevezető
(Teszt)automatizálás Bevezető Órák ( az előadások sorrendje változhat) 1. Bevezető bemutatkozás, követelmények, kérdések és válaszok 2. Előadás Unit test in general, 3. Előadás Unit test, Tools and practices,
RészletesebbenHulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT
Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság
RészletesebbenISO 9001:2015 revízió - áttekintés
ISO 9001:2015 revízió - áttekintés Tartalom n Ki az illetékes? n Milyen az ütemterv? n Hol tartunk most? n Hogyan fog ez folytatódni? n Mik képezik a kialakítás kereteit? n Mik képezik az alapvető képességeket?
RészletesebbenJogalkotási előzmények
Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes
RészletesebbenTájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok
Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3
RészletesebbenSteps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu
Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno
RészletesebbenA TakarNet24 projekt
országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción
RészletesebbenAz építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása
DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása
RészletesebbenTANÚSÍTVÁNY. tanúsítja, hogy a E-Group Magyarország Rt. által kifejlesztett és forgalmazott. Signed Document expert (SDX) Professional 1.
TANÚSÍTVÁNY A HUNGUARD Számítástechnikai-, informatikai kutató-fejlesztő és általános szolgáltató Kft. a 15/2001.(VIII. 27.) MeHVM rendelet alapján, mint a Magyar Köztársaság Informatikai és Hírközlési
RészletesebbenMINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A NATO EZEN BELÜL AZ USA KOCKÁZATMENEDZSELÉSI ELVE ÉS GYAKORLATA
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A NATO EZEN BELÜL AZ USA KOCKÁZATMENEDZSELÉSI ELVE ÉS GYAKORLATA Mikula László 1 A NATO a katonai konfigurációk beszerzésekor fellépő kockázatok menedzselésére egységes szabályozást vezetett
Részletesebbenstratégiai kutatási terve
A NESSI-Hungary stratégiai kutatási terve Dr. Kondorosi osi Károly BME IIT 2 Vázlat Bevezető Alakulás, motivációk Mit csinál a NESSI az EU-s anya Mit csinál a NESSI-Hungary A Stratégiai kutatási terv (SKT)
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek
BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai
RészletesebbenRostás Sándor szds. MH GEOSZ Műszaki és információs osztály térképész főtiszt (ov. h.)
DITAB-50 az új topográfiai adatbázis Rostás Sándor szds. MH GEOSZ Műszaki és információs osztály térképész főtiszt (ov. h.) Az előadás tartalma 1. Bevezetés 2. Célja 3. Kialakítása 4. Jelenlegi állapot
RészletesebbenA R E M E M B E R S O F T H E K B C G R O U P Group ICT IT-kormányzás, a varázsige? Némethy Dániel K&H CIO Tartalom A szolgáltató jellegű informatika kapcsolati modellje Üzem és fejlesztés - szolgáltatás-fenntartás
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenÚj megközelítés az európai IT biztonságitudatosság növelésben
Új megközelítés az európai IT biztonságitudatosság növelésben Birkas Bence Budapest, Szeptember 26, 2012 Puskás Tivadar Közalapítvány II Nemzetközi konferencia CERT-Hungary / Biztonságosinternet Hotline
RészletesebbenA Gazdasági - Műszaki Főigazgatóság feladatai az intézményirányítás fejlesztésében
A Gazdasági - Műszaki Főigazgatóság feladatai az intézményirányítás fejlesztésében 1. Menedzsment controlling rendszer bevezetése 2. Menedzsment controlling folyamatok kockázatelemzése 3. Az AVIR-hez kapcsolódó
Részletesebbenekörnyezetvédelmi szolgáltatások az INSPIRE keretében Márkus Béla Giorgio Saio
ekörnyezetvédelmi szolgáltatások az INSPIRE keretében Márkus Béla Giorgio Saio EURÓPAI FÖLDMÉRŐK ÉS GEOINFORMATIKUSOK NAPJA 2015 eenvplus - eenvironmental services for advanced applications within INSPIRE
RészletesebbenEDRS Magyarország II. hozzájárulás tervezete 2010. április. 30. Európai Duna Régió Stratégia EDRS Horizontális szempont 2
Európai Duna Régió Stratégia EDRS Horizontális szempont 2 A program megnevezése Klímaváltozás társadalmi-gazdasági és környezeti következményeinek mérséklése 7. A klímaváltozás hatásainak mérséklése a
RészletesebbenPMO Érettségi szint és versenyelőny. Kovács Ádám
PMO Érettségi szint és versenyelőny Kovács Ádám kovacs.adam@pmi.hu 1. PMO terjedése A 90 es évek végétől dinamikusan növekszik a PMOk száma Létrehozás oka különböző, cél a projektek jobb átláthatósága
RészletesebbenIT Factory. Kiss László
IT Factory Kiss László Mit jelent az IT Factory Együttműködő építőelemekből áll, amelyek jól definiált céllal, feladattal rendelkeznek. A tervezés és megvalósítás világosan elkülönül. A folyamatok és teljesítmény
RészletesebbenAz ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád
Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Bevezetés Az új fogalmak a TQM ből ismerősek? ISO 9001:2015 új fogalmainak az érdekelt felek általi értelmezése
RészletesebbenAutóipari beágyazott rendszerek Dr. Balogh, András
Autóipari beágyazott rendszerek Dr. Balogh, András Autóipari beágyazott rendszerek Dr. Balogh, András Publication date 2013 Szerzői jog 2013 Dr. Balogh András Szerzői jog 2013 Dunaújvárosi Főiskola Kivonat
RészletesebbenDr. Fehér Péter. Dr. Szabó Zoltán. Partnereink.
Partnereink Dr. Fehér Péter pfeher@informatika.uni-corvinus.hu Dr. Szabó Zoltán szabo@informatika.uni-corvinus.hu IT költségvetés Az informatikai költségvetés hazai stabilizációja 3 év csúszással történt
RészletesebbenKatonai informatikai rendszerek interoperabilitásának aktuális hadtudományi kérdései
Munk Sándor Katonai informatikai rendszerek interoperabilitásának aktuális hadtudományi kérdései MTA doktori értekezés - 2007 - - 3 - Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Az információs interoperabilitás alapjai
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenA BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A FENNTARTHATÓSÁG IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK ÜGYRENDJE
A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A FENNTARTHATÓSÁG IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK ÜGYRENDJE BUDAPEST, 2017 (2017. június 1. napjától hatályos változat) H-1055 Budapest, Markó utca
RészletesebbenAz ITIL egyszeruen. avagy. híd
Az ITIL egyszeruen avagy híd 1 A piaci megatrend millió USD 300 Üzemeltetés (outsourcing) Üzembeállítás és támogatás 200 Alkalmazáskészítés Rendszer- és hálózatintegrálás 100 Informatikai tanácsadás és
RészletesebbenA KONFERENCIA VITAANYAGA
HAJZER MIKLÓS alezredes 1 A NATO TÜZÉR MUNKACSOPORT HELYE, SZEREPE A SZABVÁNYOSÍTÁS RENDSZERÉBEN Köszönöm a lehetőséget, hogy egy rövid tájékoztatót tarthatok a NATO tüzér munkacsoport tevékenységéről.
RészletesebbenFejlesztéspolitika az egészségügyben
Fejlesztéspolitika az egészségügyben EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 2. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013(15) - ~1,8 milliárd euró TÁMOP: 253 millió euró TIOP:
RészletesebbenProjekt és folyamat alapú dokumentum kezelés. az Alfresco rendszer használatával
Projekt és folyamat alapú dokumentum kezelés az Alfresco rendszer használatával 2007. június louise@louise.hu Készítette: Nagy Lajos Miért jó? Minden dokumentum automatikusan verzió kezeléssel kerül tárolásra
Részletesebben30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR
INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai
RészletesebbenSmart megoldások. Ela
Smart megoldások ERA-NET Electric Mobility Europe Electric Mobility as a Service (emaas) Dr. Bakonyi Péter Urban Institute Zrt. - BME Ela 1 emaas projekt electric Mobility as a Service Célkitűzés Az emaas
RészletesebbenSzervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A
Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A.2-2013-2013-0015 A projekt háttere, célja Mi keltette életre a projektet? Nagykáta Polgármesteri hivatalának működésében
RészletesebbenITIL alapú IT környezet kialakítás és IT szolgáltatás menedzsment megvalósítás az FHB-ban
IBM Global Technology Services ITIL alapú IT környezet kialakítás és IT szolgáltatás menedzsment megvalósítás az FHB-ban ITSMF Magyarország 3. szemináriuma Tild Attila, ISM IBM Magyarországi Kft. 2006
RészletesebbenVezetői számvitel / Controlling IV. előadás. Gazdasági tervezés (folytatás)
Vezetői számvitel / Controlling IV. előadás Gazdasági tervezés (folytatás) A kommunikációs folyamat állomásai Előnyök a célok gyorsabban és hatékonyabban válnak ismertté a közös értelmezések biztosítják
RészletesebbenEuropean Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság
European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó
RészletesebbenSzoftverminőségbiztosítás
NGB_IN003_1 SZE 2014-15/2 (3) Szoftverminőségbiztosítás A szoftverminőségbiztosítási rendszer (folyt.) Eljárások, munkautasítások Eljárás: egy adott módja valami elvégzésének részletezett tevékenységek,
RészletesebbenA jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése
A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése Bartók Péter főosztályvezető helyettes BM Pénzügyi Erőforrás gazdálkodási Főosztály A BM fejezeti kezelésű előirányzatainak
RészletesebbenSzoftver-technológia II. Szoftver újrafelhasználás. (Software reuse) Irodalom
Szoftver újrafelhasználás (Software reuse) Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 18. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 27. 2 Szoftver újrafelhasználás Szoftver
RészletesebbenA feladatsor első részében található 1-20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni, majd pontosan kettévágni. Ezek lesznek a húzótételek.
A vizsgafeladat ismertetése: Feladat meghatározott témában előadás/eligazítás/tájékoztatás/értékelés megtartása, valamint a híradó és informatikai biztonság, a NATO biztonsági rendszerének ismertetése.
RészletesebbenA J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem
A J2EE fejlesztési si platform (application model) 1.4 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. A J2EE application model A Java szabványok -
RészletesebbenISO/DIS MILYEN VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK?
ISO/DIS 45001 MILYEN VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK? MIÉRT KELL SZABVÁNYOS IRÁNYÍTÁSI RENDSZER? Minden 15 másodpercben meghal egy dolgozó Minden 15 másodpercben 135 dolgozó szenved balesetet 2,3 m halálos baleset
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS
Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Készítette: Dr. Traiber-Harth Ibolya minőségirányítási igazgató 2014.04.30. Felülvizsgálta, aktualizálta:... Hegedüs Zsuzsanna mb. operatív vezető 2016.02.21. Jóváhagyta:...
Részletesebben4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS évi belső ellenőrzési terv
4. Napirend 2019. évi belső ellenőrzési terv 4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS 2019. évi belső ellenőrzési terv Tisztelt Képviselő-testület! A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
RészletesebbenAz ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei
3. Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai A minőségügyi szabványokat az ISO egyik bizottsága, az ISO/TC 176 alkotta, ez a bizottság végzi, a továbbfejlesztés munkáját is. A szabványsorozat
RészletesebbenA DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA
A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA 1. Általános rendelkezések 1.1 Az Informatikai Biztonsági Szabályzat (IBSZ) célja Szerződéses és leendő partnereink tájékoztatása a DFL Systems Kft.
RészletesebbenVizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján
TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka
RészletesebbenA MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,
PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK
Részletesebbena Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére
Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási
RészletesebbenNyilvántartási Rendszer
Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,
RészletesebbenDW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt
DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt Követelmény felmérés DW séma tervezése Betöltési modul tervezése Fizikai DW tervezése OLAP felület tervezése Hardver kiépítése Implementáció Tesztelés, bevezetés
RészletesebbenNagytömegű adatok (gyors) kartografálása. Rostás Sándor százados. MH GEOSZ Műszaki és információs osztály térképész főtiszt (ov. h.
Nagytömegű adatok (gyors) kartografálása Rostás Sándor százados. MH GEOSZ Műszaki és információs osztály térképész főtiszt (ov. h.) Kialakításának feltételei - Szoftver lincence (ESRI) - Megfelelő mxd
Részletesebben2015-2018. Község Önkormányzata
Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási
Részletesebben. Minoségpolitika, stratégia és minoségügyi eljárások. Programok indítása, követése és rendszeres belso értékelése. A hallgatók értékelése.
. A SZOLNOKI FOISKOLA 2008. ÉVI MINOSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 1. A SZOLNOKIFOISKOLAMINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK2008. ÉVIFEJLESZTÉSI IRÁNYAI A Szolnoki Foiskola minoségfejlesztési tervének feladata, hogy
RészletesebbenA projekt ütemezése 2010. 2011. 2012. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. Tevékenység
A projekt ütemezése Tevékenység Projekt menedzsment 1. Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1.2 Regionális- térségi szolgátatóvá váláshoz szükséges módszertani és szervezeti fejlesztések A Regionális
RészletesebbenAktualitások a minőségirányításban
BUSINESS ASSURANCE Aktualitások a minőségirányításban Auditok változásai ZRUPKÓ János 1 SAFER, SMARTER, GREENER Új távlatok Biztosítani, hogy a minőségirányítás többet jelentsen egy tanúsításnál és amely
RészletesebbenAz e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai
Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Dr. Baja Ferenc kormánybiztos 2008. április 29. Áttekintés Problémák Paradigmaváltás E-közszolgáltatások stratégiai modellje EKOP ÁROP mint
RészletesebbenIRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA
IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik
Részletesebben