Magyarország környezetegészségügyi helyzetének értékelése
|
|
- Marika Hegedüsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Magyarország környezetegészségügyi helyzetének értékelése Összeállította: Dr. Páldy Anna és Málnási Tibor Országos Környezetegészségügyi Intézet Budapest 29.
2 A lakosság egészségi állapota Magyarországon a lakosságszám évek óta csökkenő tendenciát mutat, a halálozások száma meghaladja a születések számát (1. ábra). A csecsemőhalálozás az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben csökkent, 2-ben meghaladta a 9 -et, 27-ben már 6 alatt volt, ez az EU átlagánál (4,6 ) jelenleg is magasabb (2. ábra). A születéskor várható átlagos élettartam jelentősen elmarad az Európai Unió tagországainak átlagától (3. ábra). 27-ben a férfiaknál 69,2 év volt, ami közel 7 évvel marad el az EU átlagtól (a régi 15 tagállamtól több mint 8 évvel), nőknél 77,3 év volt 27-ben, ez mintegy 5 évvel kevesebb, mint az EU átlag. A vezető halálokok közül a 65 évnél fiatalabbak körében a legtöbben rosszindulatú daganatos betegségek miatt halnak meg Magyarországon. Ezen betegségek miatti halálozás rendkívül magas az EU átlaghoz viszonyítva, a 65 év alatti férfiaknál csaknem kétszerese, bár az utóbbi években mind a férfiaknál, mind a nőknél csökkent. Ezen belül hasonló képet mutat a légcső-, hörgő- és tüdőrák miatt bekövetkező halálozás, viszont a nők körében növekvő tendenciát mutat (az EU átlaghoz hasonlóan). Az emlőrák miatti halálozás jelentősen csökkent az utóbbi néhány évben és csak kismértékben haladja meg az EU tagországainak átlagát, a méhnyakrák miatti halálozás viszont csaknem kétszerese annak (a régi EU tagországokhoz viszonyítva a különbség még jelentősebb). A rosszindulatú daganatok miatt halálozás időbeli alakulását a 4 7. ábrák mutatják be. A keringési rendszer betegségei miatti halálozás a 65 évnél fiatalabbak körében Magyarországon az 199-es évek óta csökkenő tendenciát mutat, de az Európai Unió tagországainak átlagához képest rendkívül magas. Ezen belül az ischaemiás szívbetegségek miatti halálozás a korábbi évek csökkenését követően az utóbbi néhány évben mind a férfiaknál, mind a nőknél növekedett (eltérően az uniós országok átlagától). Az agyérbetegségek miatt bekövetkező halálozás az utóbbi években jelentősen csökken, de még így is nagymértékben meghaladja az EU átlagot. A keringési rendszer betegségei miatti halálozás időbeli alakulását a 8 1. ábrák mutatják. Az emésztőrendszer betegségeit tekintve a magyar lakosság helyzete rendkívül kedvezőtlen, bár az utóbbi évtizedben csökkenő tendencia figyelhető meg, még így is sokszorosan meghaladja az EU átlagot (11. ábra). Néhány, az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható betegség esetében szintén hasonlót tapasztalhatunk (12. ábra). A balesetek, mérgezések, erőszak, tehát a külső okok miatti halálozás szintén csökkenő tendenciát mutat, de lényegesen magasabb, mint az EU átlag (13. ábra). A légzőszervi betegségek miatti halálozás 65 éves kor alatt mind a férfiak, mind a nők körében jelentősen növekedett az utóbbi években (14. ábra). Egyes, a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek tekintetében még riasztóbb a kép, hiszen mindkét nem vonatkozásában az EU átlag több mint kétszerese ezen betegségek miatt bekövetkező halálozás és eltérően az uniós országok átlagától növekszik is (15. ábra). Az asztma miatt regisztrált betegek száma az elmúlt évtizedben folyamatos növekedést mutatott, az új betegek száma (incidencia) 27-ben meghaladta minden korábbi év adatát (16. ábra). A hazai asztma gyakoriság (prevalencia, 2% körül) kisebb az európai átlagnál (3-5%), ami részben abból adódik, hogy a gyermekek asztmás megbetegedéseit nem tartalmazza. Az Országos Gyermek Légzőszervi Felmérés (Országos Környezetegészségügyi Intézet, 25.) alapján az asztmával diagnosztizált 8-9 éves gyermekek aránya 7% körül van, az asztmás tüneteket mutató gyermekek aránya viszont közel 18%. A tüdőgondozókban nyilvántartott légúti allergiás betegek száma is jelentősen növekedett az utóbbi években (17. ábra). Az említett felmérés szerint a légúti allergiával diagnosztizált 8-9 éves tanulók aránya több mint 14%, további közel 4% beszámolt légúti allergiás tünetekről, de ezt erősítette meg orvosi diagnózis. 2
3 A vezető halálokok miatti halálozás néhány számszerű adatát az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat: Vezető halálokok miatti korai halálozás (65 évnél fiatalabbak) az Európai Unióban és Magyarországon, 25, 27 Halálokok Keringési rendszer betegségei BNO-1: I I99 Ischaemiás szívbetegség BNO-1: I2 I25 Agyérbetegségek BNO-1: I6 I69 Rosszindulatú daganatok BNO-1: C C97 Légcső, hörgő, tüdő rosszind. daganata BNO-1: C33 C34 Női emlő rosszindulatú daganata BNO-1: C5 Méhnyak rosszindulatú daganata BNO-1: C53 Külső okok BNO-1: V V99, W W99, X X99, Y Y99 Emésztőrendszeri betegségek BNO-1: K K93 Standardizált halálozás 1 főre* Meghaltak száma EU országok átlaga Magyarország férfiak nők férfiak nők férfiak nők férfiak nők férfiak nők Légzőszervi betegségek BNO-1: J J99 *standard: -os európai népesség 78,88 27,18 76,28 25,88 193,48 62, ,6 9,8 37,21 8,71 14,5 28, ,9 7,83 13,35 7,25 33,84 14, ,45 62,61 91,6 61,67 175,2 91, ,7 9,29 27,44 9,59 59,4 21, ,59 14,6 15, ,75 2,69 5, ,31 14,2 49,91 13,24 85,89 2, ,32 9,2 23,21 9,35 79,39 26, ,22 5,8 11,89 5,59 24,97 1, A társadalmi-gazdasági helyzet és az egészség A lakosság egészségi állapotának elemzésekor a környezeti és az életmódbeli tényezők mellett tekintettel kell lenni a szocio-ökonómiai tényezőkre is. A lakosság társadalmigazdasági helyzete és egészségi állapota összefügg egymással. A társadalmi-gazdasági helyzet jellemzésére egy összetett mutató került kidolgozásra (deprivációs index), amely különböző mértékben súlyozva a következő 7 tényezőt foglalja magában: a jövedelmi viszonyokat, az iskolázottságot, a munkanélküliséget, a gyermeküket egyedül nevelő nők arányát, a nagycsaládok arányát, a lakósűrűséget, valamint a 1 főre jutó személyautók számát. Az ilyen módon kifejlesztett mutató településszintű vizsgálata alapján megállapítható, hogy a depriváció növekedése és a korai halálozás (15 64 évesek) emelkedése között statisztikailag szignifikáns összefüggés van mindkét nem esetében. A legmagasabb a 3
4 halandóság a leginkább deprivált észak-magyarországi és észak-alföldi régióban (18, 19. ábra). Hasonlóan függ össze a szociális helyzet és a tüdő, a gyomor, a méhnyak rosszindulatú daganatos betegségei, valamint a keringési betegségek miatti halálozás területi eloszlása. Ezzel szemben a vastagbél- és emlődaganatok miatti halálozás a jobb szociális helyzetű országrészekben gyakoribb. Az említett összefüggések Budapest kerületei között is kimutathatóak, legkedvezőbb a halandóság a XII. kerületben, míg legkedvezőtlenebb a VIII. kerületben. Ivóvízellátás és ivóvízminőség A folyamatos, jó minőségű és megbízható ivóvízellátás alapvető jelentőségű a lakosság egészsége szempontjából. A közösségi vezetékes vízellátás annak eredményeként, hogy rendszeres ellenőrzés alatt áll csökkenti a vízeredetű betegségek kialakulásának a kockázatát. A magyar lakosság több mint 98%-a csatlakozott a vezetékes vízellátáshoz. Az ivóvízben természetes eredetű kémiai szennyezőanyagok fordulhatnak elő, néhány település esetében a határértéket meghaladó mennyiségben is. Ennek a helyzetnek a mielőbbi megoldását szolgálja a Nemzeti Ivóvízminőség-javító Program, amelynek segítségével egyre több településen sikerül elérni, hogy az ivóvíz megfeleljen az Európai Unióban is alkalmazott szigorú előírásoknak. A 27. évi mérések alapján a legtöbb embert érintő szennyező az ammónium (593 településen élő közel 1,6 millió lakos) és az arzén (411 település csaknem 1,5 millió lakosa). A magyarországi települések ivóvizének arzén tartalmának 27. évi helyzetét a 2. ábra mutatja be. Sok település ivóvizében található a határértéket meghaladó mangán és vas (368 és 216 településen közel 1 millió ill. 37 ezer lakos). Az ivóvízminőség-javító programnak is köszönhetően lényegesen kevesebb települést érint az ivóvíz túlzott bór-, fluorid-, nitrit- és nitrát-tartalma. Magyarország ivóvizeinek 8%-ában igen alacsony a jódkoncentráció. A nem megfelelő mennyiségű jódbevitel a pajzsmirigy hormon elégtelen képződéséhez és számos betegség (pl. golyva, anyagcsere zavar, csökkent IQ) kialakulásához vezethet. -ben a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram keretében történt meg az ivóvizek jodid-tartalmának (21. ábra) és az 1-4. osztályos fiútanulók golyvagyakoriságának a felmérése (22. ábra), amely alapján megállapítható volt, hogy számos településen nem megfelelő a jódbevitel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint törekedni kell arra, hogy a gyermekek golyvagyakorisága ne haladja meg az 5%-ot. Ezzel szemben az ország néhány megyéjében a golyva ennél lényegesen gyakoribb, például a rosszabb szociális helyzetű északmagyarországi régió egyes területein a 3%-ot is meghaladja. Azóta hasonló felmérés nem történt, feltételezhető, hogy a helyzet lényegesen nem változott, mivel a jódpótlás módjai (jódozott konyhasó használata) jogszabályilag nem kielégítően szabályozott. Víz eredetű megbetegedések kialakulhatnak a vízben előforduló kórokozók (vírusok, baktériumok és egyéb patogén szervezetek) vagy a vízben található kémiai anyagok miatt. Mind a nem megfelelő minőségű ivóvíz, mind a fürdővizek okozhatnak megbetegedéseket. Magyarországon az ezredforduló óta 21-ben, 23-ban, 24-ben és 26-ban fordult elő 1-1 ivóvíz eredetű járvány, amelyekben összesen közel 4 személy betegedett meg, ebből a legjelentősebb a 26-os miskolci ivóvízjárvány, amely során több mint 36 megbetegedést regisztráltak. Az utóbbi esetben a karszt, mint sérülékeny ivóvízbázis szennyeződése okozta a megbetegedéseket, a hasonló problémák elkerülésére a megfelelő intézkedési terv kidolgozása megtörtént. Fürdővíz eredetű járvány 2-ben és 22-ben fordult elő (1 és 3 esetben) a megbetegedett személyek száma 36, illetve 143 fő volt. 4
5 Levegőminőség A levegőminőséget tekintve jelenleg a hazai nagyvárosokban a közlekedés-eredetű légszennyezés (elsősorban a szálló por szennyezés) a legjelentősebb, de a lakossági fűtés és az ipari tevékenység is jelentős kibocsátó tényező. A kémiai légszennyező anyagok közül igen fontos a szálló por, ami a levegőben szuszpendált szilárd és/vagy folyékony részecskék elegye. A szálló port két nagy csoportra lehet bontani a szemcseméret alapján: A 1 mikrométer átmérőjű szemcséket durva részecskéknek nevezik (PM 1 ), ezek a szemcsék lejutnak az alsó légutakba; a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű, finom porszemcsék (PM 2,5 ) azért különösen veszélyesek, mert belélegezve lejutnak a tüdő léghólyagocskáiba, innen pedig felszívódnak és a keringésbe kerülnek. A PM 2,5 porfrakció másodlagosan keletkezett aeroszolokból, égési termékekből és kondenzálódott szerves vagy fém részecskékből áll, a szálló por mutagén hatásáért, valamint savasságáért felelős. A szálló por koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. A kültéri levegő szálló por tartalmának hosszú távú hatásai a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszeri, légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében. A megnövekedett szálló por koncentráció növeli a keringési és légzőszervi megbetegedések miatti kórházi betegfelvételek számát is. Az Európai Környezetegészségügyi Információs Rendszerben (ENHIS) kidolgozott indikátor a 18 évnél fiatalabb korosztály expozícióját mutatja be a városi háttér mérőállomások adatai (23. ábra) alapján. Az indikátor azt mutatja, hogy hazánk európai viszonylatban a középmezőnyben helyezkedik el (24. ábra). A lakosságszámmal súlyozott PM 1 koncentrációkról megállapítható, hogy a gyermekek közel 1%-a van kitéve a legmagasabb éves átlag szinteknek, amely a vizsgált években lényegesen nem változott (25. ábra). Az alábbiakban rövid értékelést adunk Budapest levegőminőségéről és annak egészségi hatásairól az EU által támogatott APHEIS vizsgálat (22), illetve a vizsgálatban kidolgozott módszerrel készített elemzés eredményeinek bemutatásával. Budapesten 2-ben az éves átlagos PM 1 koncentráció 29 µg/m 3 volt, ennél az értéknél 26-ban és 27-ben is magasabbat mértek 46, illetve 33 µg/m 3 -t (2. táblázat). A napi határérték túllépés 2-ben 18 nap, 26-ban 82, míg 27-ben 44 nap volt, tehát a 2. évhez képest nőtt a szálló por szennyezettség és minden évben túllépte a megengedett 35 napos tűrési szintet. 2. táblázat: A vizsgált évek PM 1 szennyezettségének mérőszámai Budapesten PM 1 (µg/m ) év nyár tél év nyár tél év nyár tél Minimum %-os gyakoriság %-os gyakoriság median %-os gyakoriság %-os gyakoriság %-os gyakoriság maximum éves átlag
6 A 24 órás határérték (5 µg/m 3 ) feletti porkoncentrációjú napok száma Budapest egyes állomásain 26-ban nap között, 27-ben 6-18 nap között mozgott. A PM 1 szennyezettség 26-ban átlagosan 23 napig, 27-ben 14 napig volt a tájékoztatási küszöbszint felett (75-1 µg/m 3 között). A riasztási küszöbérték (1 µg/m 3 ) feletti porterhelést 26-ban 3 állomás, 27-ben az Erzsébet tér (12 napig) kivételével minden állomáson kevesebb mint 1 napig regisztráltak. A jelenleg érvényben lévő szmogrendelet szerint 26- ban 4 alkalommal, 27-ben 1 alkalommal kellett volna elrendelni szmogriadót. A WHO ajánlása szerint elvégzett környezetegészségügyi hatásbecslés eredményei azt mutatták, hogy az igen magas szálló por szennyzettségű 26-os évben a napi határértéket (5 µg/m 3 -t) meghaladó napok száma 82, ezalatt a többlethalálozás 55 eset, a kissé kedvezőbb szennyezettségű 27. évben 24 eset. A PM 1 napi átlagkoncentrációjának csupán 5 µg/m 3 -es csökkentése révén évente rövid távon 7 halálesetet lehetett volna megelőzni. A 75 µg/m 3 koncentrációt meghaladó napok száma 26-ban és 27-ben 26, illetve 11 nap volt, ez a hatásbecslés szerint 77 és 34 többlet haláleset bekövetkezéséhez járult hozzá, míg a 1 µg/m 3 -t meghaladó napok száma 5, illetve 1 volt az említett években, a becsült többlet halálesetek száma pedig 19, illetve 4 főre tehető. A PM 1 krónikus hatásainak csökkentése sokkal nagyobb egészség nyereséggel járna. Amennyiben sikerülne lecsökkenteni a PM 1 éves átlagkoncentrációját az éves határértékre 4 µg/m 3 -re, akkor a 26-os adatok alapján 1614, a 27. évi adatok alapján 23 ember életét lehetne megmenteni. A PM 1 éves átlagkoncentrációjának csupán 5 µg/m 3 -es csökkentése révén hosszú távon a vizsgált évek szennyezettségéhez viszonyítva 435, 447 halálesetet lehetne megelőzni. Az emberi egészségre károsabb PM 2,5 koncentráció csökkentésének hatásait összegezve megállapíthatjuk, hogy ha a vizsgált években a PM 2,5 éves átlag koncentrációját lecsökkentenénk 2 µg/m 3 -re (22-as határérték), akkor 1811, 628 összes halálok miatti, 141, 497 keringési és tüdőbetegségek miatti, illetve 228, 86 tüdőrák miatti halálozást előzhetnénk meg. Ha az éves átlagkoncentrációt 3,5 µg/m 3 -rel tudnánk csökkenteni, akkor a megmenthető életek száma az értékelt évek szennyezettsége alapján 458 illetve 47 fő lenne. A hőhullámok és a légszennyezettség kapcsolata A hőmérséklet és a halálozás idősor analízisekben a légszennyezettséget általában mint zavaró tényezőt vizsgálják, mivel a légszennyezettség függ egyrészt a napi hőmérséklet ingadozástól mint expozíciós változótól, másrészt összefügg a napi halálozással, mint kimeneti változóval is. Feltételezhető a levegőszennyezettség interaktív hatása is. A talaj közeli ózon természetes úton, továbbá, mint a nyári városi szmog egyik fő komponense, másodlagos szennyezőként is keletkezik fotokémiai reakciók termékeként (a napsugárzás és magas hőmérséklet hatására nitrogén-oxidokból és illékony szennyező anyagokból). A hőmérséklet, szél, napsugárzás, páratartalom, a levegő keveredése egyaránt elősegítik az ózon prekurzorok kibocsátását és az ózonképzést. Mivel az ózonképződés a napsugárzástól is függ, ezért a magas ózon koncentrációkat a meleg nyári hónapokban mérjük, bár nem minden városban lehet megfigyelni az ózonkoncentráció szezonális ingadozását. Hazánkban a 27. júliusi hőhullám alatt jelentősen megemelkedett az ózon koncentráció. A területi környezetvédelmi felügyelőségi adatközpontok alapján az ország területén Sopronban (25 µg/m 3 ) ózon-riasztást, Győrben (2 µg/m 3 ), Dorogon (184 µg/m 3 ) és Tatabányán (18 µg/m 3 ) pedig rendkívüli ózontájékoztatást rendelt el a helyi önkormányzat. 6
7 Budapesten az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat részeként 11 mérőállomás üzemel, az ózont kilenc helyen mérik. Minden mérőállomáson a maximális koncentrációkat a júliusi hőhullám alatt mérték (26. ábra). Három állomás rögzített tájékoztatási küszöbértéket (18 µg/m 3 ) meghaladó légszennyezettségi szinteket: Kőrakáspark (21 µg/m 3 ), Gilice tér (26 µg/m 3 ), Pesthidegkút (21 µg/m 3 ). A budapesti mérések is igazolják a nemzetközi tapasztalatot, hogy a hőhullámok alatt jelentősen növekedhet a légszennyezettség, elsősorban az ózon koncentrációk emelkedésére lehet számítani. Az adatok alapján megállapítható továbbá, hogy a maximális értékek általában nem a nagyvárosok központjában, hanem a város szélén, esetleg még távolabb jelentkeznek. A hőhullámok előrejelzése, a riasztás ma már nagy biztonsággal, könnyen megvalósítható, ami elősegítheti, hogy az esetleg kialakuló szmoghelyzetekre időben és hatékonyan fel lehessen készülni. A klímaváltozás egészségi hatásai Az éghajlatváltozás következtében jelentkező, eddig még nem, vagy ritkán tapasztalt nagy intenzitású, időtartamú, gyakoriságú vagy hirtelen átmenettel bekövetkező időjárási események gyakoribbá válása miatt az emberi egészség reverzibilis és irreverzibilis változásaival kell számolni. Ezeket a változásokat az eddigi tapasztalatok alapján az emberi szervezet a szokásos körülmények között nem képes kompenzálni. A leginkább sérülékenyek a krónikus betegségekben szenvedők, illetve a 65 éven felüliek csoportja. Az egészséget veszélyeztető hatások: az átlaghőmérséklet emelkedése, illetve szélsőségesen meleg időszakok kialakulása, a gyorsan bekövetkező és intenzív front átvonulások, valamint az időszakosan megnövekvő UV-B sugárzás, amely az előrejelzett felhőzet-csökkenés miatti sugárzás-többletnek tudható be. Növekedhet a festékes és nem festékes bőrdaganatok száma, valamint a szürkehályog gyakorisága. A melanomával nyilvántartott új betegek száma az utóbbi években jelentősen emelkedett: 23-ban 1854 új esetet regisztráltak, míg 28-ban már 261 új beteg került a nyilvántartásba (27. ábra). A klímaváltozás hatásaként számolni kell az allergén növények elterjedésének térbeli és időbeli megváltozásával. Új, invazív, allergén növényfajok jelennek meg, az allergén gombaspórák szóródási ideje megnyúlik, az allergiás betegek szenzitizáltsága változik. Az emelkedő légköri CO 2 koncentráció és a melegedő hőmérséklet kitolhatja a parlagfű pollenjének levegőben történő tartózkodását, meghosszabbíthatja a parlagfű pollen szezont. Az ország parlagfű terhelése az átlagos éves összpollenszám értékek alapján (28. ábra) - ben volt a legmagasabb (7537 db pollenszem/m 3 ). Innentől csökkenő tendencia figyelhető meg 27-ig, amikor a legalacsonyabb volt a terhelés (264 db pollenszem/m 3 ), majd 28- ban ismét meredeken megemelkedett az átlagos terhelés (722 db pollenszem/m 3 ). A legmagasabb összpollen értékeket a 17 év folyamán Kecskeméten, Pécsett és Nyíregyházán monitorozták, ezek közül a legtöbbet -ben (21769 db pollenszem/m 3, Kecskemét). A legmagasabb napi koncentrációt 21-ben, Debrecenben (166 db pollenszem/m 3 ) regisztrálták. A nagyon magas pollenterhelésű (1 db pollenszem/m 3 feletti napi koncentrációjú) napok száma 2-ben, -ben és 28-ban volt a legtöbb (34, 31, illetve 26 nap). A parlagfű pollenje a legjelentősebb légköri biológiai allergén, a felmérések szerint az allergiás betegek 4-7%-a parlagfű érzékeny. Az egyre melegebb nyarak és enyhébb telek miatt a vírusok, baktériumok, kórokozók elterjedése, populációja lényegesen megnőhet. A kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás (encephalitis) betegség gyakorisága és között évente átlagosan körül 7
8 mozgott, az években csökkent, de 21-től ismét növekszik (évi átlag 8 eset). A 27. évi enyhe tél ugyan kedvezett a kullancsok számbeli növekedésének, de a hosszú, száraz nyár jelentősen csökkentette ezt a hatást és ennek is köszönhető az átlagosnak megfelelő fertőzésszám. 27-ben a megbetegedések száma: 69 (nyers kecsketej közvetítésével 27 eset) országos gyakoriság,7/1 fő. Hazánkban a Lyme-kórral regisztrált betegek száma kb. 15%-os folyamatos emelkedést mutatott -21. között, 27-ben mintegy 15%-kal alulmaradt az előző évhez képest és az átlagosnál is kevesebb 863 eset volt (9,3/1 fő). A jövőbeni gyakoriságot az enyhe telek és az ország erdőborítottságának változása növelheti. Hasonlóan várható a rágcsálók által terjesztett hantavírus-fertőzés, illetve a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi vírusfertőzéses esetek számának növekedése. A hantavírus-fertőzések emelkedése az 199-es évektől figyelhető meg a Dunántúlon, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön fordultak elő esetek és várható, elterjed az egész országban: a jelenleg még az évi 2-nál kevesebb esetszám növekedése prognosztizálható. Magyarországon 23-ban került sor hazai eredetű, szúnyogok (a hazánkban is előforduló Culex fajok) által terjesztett nyugat-nílusi vírusfertőzések (WNV) azonosítására háziállatok, valamint emberek központi idegrendszeri megbetegedéseiben. Ha bekövetkezik az előrejelzett felmelegedés, akkor a Culex fajok szaporodásának felgyorsításával és áttelelésük arányának növelésével, valamint a szaporodási időszak kiszélesítésével megsokszorozhatja a vektor szúnyogok számát. Ennek következtében a jelenleg még évi 2 WNV esetnél kevesebb szám növekedése prognosztizálható. Kiemelkedő jelentőségű ebből a szempontból a 28. év, amikor augusztus-október között 12 új nyugat-nílusi vírus megbetegedést jelentettek be az Országos Epidemiológiai Központnak. Hosszabb távon a behurcolt maláriás esetek száma növekedhet, megjelenhet a lepkeszúnyogok által terjesztett protozoális betegség, a leishmaniasis. Európában a viscerális leishmaniasis esetek Albániában, Bosznia és Hercegovinában, Bulgáriában, Horvátországban, Franciaországban, Görögországban, Szerbiában, Macedóniában, Máltán, Monacóban, Romániában, Spanyolországban és Portugáliában fordultak eddig elő, a peremterületeken behurcolt esetek jellemzőek. Az emelkedő átlaghőmérséklet, az enyhébbekké váló telek és a hosszabb aktív periódus mind kedvező tendenciák a vektorok és a paraziták számára egyaránt. A melegebbé és szárazabbá váló éghajlat nem jelent egyértelműen hátrányt, az urbanizáció által teremtett árnyékos, nedves környezet, a rosszul szellőző keskeny utcák, a csatornahálózat elégtelenségei elősegítik a vektor túlélését és szaporodását. Meg kell említeni, hogy a leishmaniasis vektora, a lepkeszúnyog (Phlebotomus) hazánkban is fellelhető a Dunántúl déli részén. A vízzel és élelmiszerekkel terjedő kórokozók a fokozódó meleg miatt szintén nagyobb veszélyt jelentenek. Legjelentősebb kockázatként a salmonellozist kell kiemelni. A nemzetközi adatok szerint az 1 C fokos hőmérséklet növekedés 2-5%-kal növeli a salmonellosis megbetegedés gyakoriságát. Szintén várható az egyéb bakteriális, vírusos és protozoon megbetegedések számának növekedése (campylobacteriosis, hepatitis A, cryptosporidiosis). Az aszályos időszakokban az egyre melegebb vízhőmérséklet kedvez egyes kórokozók szaporodásának, mely a vízparti turizmus esetén lehet kiemelt szempont. 27 július-augusztusában Olaszországban chikungunya-láz járvány alakult ki. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy szúnyogok terjesztették a betegséget, ez az első alkalom, hogy Európában a vírus szúnyogcsípés által terjedt. Feltételezhető, hogy a század közepére, de legkésőbb végére eléri a felmelegedés az állandó populációjukhoz szükséges átlaghőmérsékleti küszöböt. Figyelmeztető jel, hogy a vektor Aedes albopictus szúnyogok a szomszédos Horvátország, Szlovénia és a közeli Bosznia-Hercegovina területén önfenntartó populációkat hoztak létre. 8
9 2-ben kezdődött el a hőmérséklet és a napi halálozás összefüggésének vizsgálata az Országos Környezetegészségügyi Intézete és az ÁNTSZ Fővárosi Intézete együttműködésében Budapest lakosságára vonatkozóan. Megállapították, hogy a napi átlaghőmérséklet 5ºC-os növekedése szignifikánsan növeli az összes vizsgált halálozás kockázatát, legnagyobb mértékben, mintegy 1%-kal növekszik a szív-érrendszeri halálozás kockázata. Hasonlóan szignifikáns, hozzávetőleg 6,5%-os kockázatnövekedést jelent a hőmérséklet változékonysága is az összhalálozás esetén, a szív-érrendszeri halálozás kockázatát 6,2%-kal növeli. A hőmérséklet és a sürgősségi mentőhívások idősoros vizsgálatát Magyarországon, Budapesten -24. között vizsgálták. Eredményeik szerint a hőmérséklet 1ºC-os növekedése szignifikánsan megnövelte a sürgősségi mentőhívások számát a budapesti populációban a szív- és érrendszeri betegségek miatt a évesek körében a hőhullám első és második napján (5%), valamint a rosszul meghatározott tünetek miatti hívások számát. E tünetegyüttes miatti sürgősségi hívások száma minden korcsoportban szignifikánsan nőtt, a teljes népességre vonatkoztatva mintegy 3%-os növekedést lehetett észlelni az első napon, de a hatás megmaradt a negyedik napig, amikor még mindig 5,5%-kal több hívással kell számolni. A napi hőmérséklet 1ºC-os növekedése szignifikánsan megnövelte a balesetek miatti sürgősségi mentőhívások számát is: a legnagyobb arányban (24%) a fiatalok csoportjában, a teljes lakosságban mintegy 1%-kal. Baleset típus szerint vizsgálva megállapították, hogy a hőmérséklet emelkedésével legnagyobb arányban a sérülések gyakorisága nő, az első meleg napon 2%-kal, de a törések és zúzódások miatti hívások száma is szignifikánsan nő. A hőhullámok gyakorisága az 199-es évek óta egyre növekszik: 2. között hat hőhullám esemény következett be: -ben, -ban és 2-ben, évente két alkalommal. Minden esemény során többlethalálozás következett be, az arány 12% (. augusztus) és 52% között (2. június) változott. 21 és 27 között 14 hőhullám érte el hazánkat, a többlethalálozás között történt hőhullámok esetében 17% és 32% között változott. 3. táblázat: Nyári hőmérsékleti viszonyok Budapesten, Nyári átlaghőmérséklet C 23,6 2,8 2,5 21,5 23,3 Nyári maximum hőmérséklet C C átlag alatti napok száma C átlag feletti napok száma C átlag feletti napok száma C átlag feletti napok száma 5 Hőhullámok száma Hőhullám napok száma A 27. évi extrém hőhullám hatása a napi halálozásra Közép- és Kelet-Európát rekordokat döntő forróságú hőhullám érte el 27. július között, hazánkban ez volt az eddig mért legmelegebb időszak. A napi átlaghőmérséklet több helyen meghaladta a 3 C-ot, július 2-án a hazai rekordot 41,9 C-ot Kiskunhalason regisztrálták. A 25-től bevezetett hőségriasztás alapján III. fokozatú riasztás lépett életbe és 9
10 az intézkedési tervek szerint az országos tiszti főorvos elrendelte, hogy az ÁNTSZ Középmagyarországi Regionális Intézete gyűjtse a régióban a napi halálesetek számát a kórházaktól és a háziorvosoktól. Az adatsorokat értékelve megállapították, hogy a régióban a halálesetek mintegy 75%-a kórházakban történt, a 1 napos hőhullám alatt jelentősen emelkedett a halálozási arány mind a kórházakban, mind otthon, a nyári hónapok átlagos halálozási értékeihez képest 33%-os növekedést tapasztaltak. A hőhullám hatásainak országos szintű elemzéséhez a Központi Statisztikai Hivatal kistérségi szintű halálozási, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőállomásainak napi hőmérsékleti adatait használták (29. ábra). A hőhullám alatt a hőmérsékleti viszonyok jelentősen különböztek, legmelegebb a dél-alföldi és a közép-magyarországi régióban volt, a legenyhébb hőmérsékletet Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon mérték. A 1 nap alatt történt többlethalálozást a régiókban a nyári időszak alatt előfordult 25 C-nál alacsonyabb átlaghőmérsékletű napok halálozási átlagaihoz viszonyították. Legnagyobb százalékos növekedést az ország déli részein lehetett kimutatni (4-45%), azonban az észak-magyarországi régióban is meghaladta a 2%-ot. A 65 évnél idősebbek többlethalálozási arányai a fiatalabb korosztálynál lényegesen magasabbak, bár a Dél-Dunántúlon a növekedés mértéke majdnem egyezik. Az észak-nyugati régiókat kivéve a többlethalálozás a nőket jobban érintette. A nem- és korcsoportos eltéréseket a hőmérsékleti viszonyok mellett a térségek eltérő populációs viszonyai is módosítják. Az extrém hőhullám alatt a hőségnek tulajdonítható többlethalálozás országosan mintegy 117 haláleset, melyből a -64 éves korosztálynál több mint 2 esetet regisztráltak. A napi halálozás a maximális értéket a legmelegebb napon, július 2-án érte el, 547 haláleset történt. A nyári átlaghoz, 334 főhöz viszonyítva ez 63%-os többlethalálozást jelent (3. ábra). A szívérrendszeri betegségek miatti halálozás időbeli lefutása a teljes halálozáshoz hasonló, a maximumot 75%-os növekedéssel érte el. 1
11 Összefoglalás Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy környezeti expozíció szempontjából az egyik legjelentősebb feladat az ivóvíz minőségének javítása. Nagyon fontos a levegő kémiai szennyezettségének, elsősorban a szálló por koncentrációnak a csökkentése a nagyvárosokban. A környezetegészségügyi hatásbecslés egyértelműen kimutatta a szálló por szennyezettség rövid és hosszú távú hatását a halálozásra. Már a határértékek (napi, éves) betartása is kimutatható egészségnyereséget eredményezne, ebből a szempontból a hosszú távú levegőminőség javítás sokkal eredményesebb. A XXI. század egyik népbetegsége az allergia és asztma, melynek kialakulásához többek között hozzájárul a magas biológiai légszennyezettség, elsősorban az igen magas parlagfű pollen koncentráció. Ezt támasztja alá a betegek nagyarányú parlagfű túlérzékenysége. Továbbra is indokolt a parlagfű terjedésének visszaszorítása. Igen jelentős a klímaváltozás környezetegészségügyi hatása, elsősorban a magas hőmérséklet, illetve hőhullámok hatása. A 27. évi rendkívüli hőhullám több mint 1 többlethalálesetet követelt. Az áldozatok 2%-a 65 évnél fiatalabb volt. Indokolt tehát a klímaváltozás hatásaival kapcsolatos adaptáció elősegítése. Fel kell készülni a vektorok által terjesztett fertőző betegségek gyakoriságának növekedésére. A megelőzés fontos eszköze a klímaváltozással kapcsolatba hozható megbetegedések felügyeleti rendszerének kialakítása, megerősítése a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia célkitűzéseivel összhangban. A környezeti tényezők mellett a társadalmi-gazdasági helyzet hatása is jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A társadalmi-gazdasági helyzet jellemzésére kialakított speciális magyar deprivációs index alkalmazása kimutatta azt, hogy a leginkább deprivált területeken a legkedvezőtlenebb a vezető halálokok miatti korai halálozás mindkét nemben. A társadalmi-gazdasági helyzet javítása nagymértékben hozzájárulna a lakosság egészségi állapotának javításához. 11
12 Felhasznált irodalom Beszámoló a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram keretében végzett tevékenységről,., NEKAP, 2. Apatini D., Novák E., Magyar D., Páldy A.: A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) pollenkoncentráció alakulása -28 között Magyarországon, Egészségtudomány (megjelenés alatt) Ferenczi E. et al.: Újabb adatok a hazai hantavírusok népegészségügyi jelentőségének vizsgálatához, Orvosi Hetilap 144(1): Ferenczi E. et al.: Újonnan megjelenő vírusfertőzések, Háziorvos Továbbképző Szemle 11(1): Páldy A., Bobvos J., Vaskövi É., Hagyáné Szalkai M.: A levegőszennyezés rövid- és hosszú távú hatásai Budapesten, Tisztifőorvos 29. május old Páldy A., Bobvos J.: A 27. évi magyarországi hőhullámok egészségi hatásainak elemzése előzmények és tapasztalatok, Klíma21 28 (52)3-15 Páldy A., Bobvos J., Vámos A., Gorove L., Buranszki-Sallai M.: Effect of Elevated Temperature on Daily Emergency Ambulance Calls: A Time Series Analysis in Budapest, Hungary -24. Central European Journal of Occupational and Environmental Medicine 13 (2) Juhász A., Nagy Cs., Páldy A.: A magyar lakosság szocio-ökonómiai státusz index alapján meghatározott helyzete és a korai halálozása közötti összefüggés, -24., Népegészségügy 29.87(3) Katsoyanni K., Pantazopoulu A., Touloumi G., Tselepidaki I., Moustris K., Asimakopoulos D., Poulopoulou G., Trichopoulos D.: Evidence of interaction between air pollution and high temperatures in the causation of excess mortality. Archives of Environmental Health, 48: Kiss Z-né, Bodnár J., Asztalos Á., Papp E.: A 26. évi miskolci ivóvízjárvány környezetegészségügyi ismertetése, Egészségtudomány, LII. évfolyam, szám Shumway R.H., Azari A.S., Pawitan Y.: Modelling mortality fluctuations in Los Angeles as functions of pollution and weather effects. Environmental Research, 45:
13 Ábrák élveszületések és halálozások száma, term. fogyás / 1 fő ábra: 1 lakosra jutó élveszületések, halálozások száma és a természetes szaporodás / fogyás Magyarországon, (21 28) Az adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal élveszületések halálozások természetes szaporodás / fogyás ( ) 4 2. ábra: 1 élveszületésre jutó csecsemőhalálozás, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 35 csecsemőhalálozás 1 élveszületésre Magyarország EU EU országok 24. május előtt Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe
14 3. a) ábra: Születéskor várható átlagos élettartam férfiaknál, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) év Magyarország EU EU országok 24. május előtt b) ábra: Születéskor várható átlagos élettartam nőknél, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) év Magyarország EU EU országok 24. május előtt Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe
15 4. a) ábra: Rosszindulatú daganatos betegségek miatti halálozás (BNO-1: C C97), -64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 2 18 standardizált halálozás 1 főre Magyarország EU EU országok 24. május előtt b) ábra: Rosszindulatú daganatos betegségek miatti halálozás (BNO-1: C C97), -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) standardizált halálozás 1 főre Magyarország EU EU országok 24. május előtt Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe
16 5. a) ábra: A légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganatos betegségei miatti halálozás (BNO-1: C33 C34), -64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 7 6 standardizált halálozás 1 főre Magyarország EU EU országok 24. május előtt b) ábra: A légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganatos betegségei miatti halálozás (BNO-1: C33 C34), -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) standardizált halálozás 1 főre Magyarország EU EU országok 24. május előtt Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe
17 6. ábra: Emlőrák miatti halálozás (BNO-1: C5), -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) standardizált halálozás 1 főre Magyarország EU EU országok 24. május előtt ábra: A méhnyak rosszindulatú daganatos betegsége miatti halálozás (BNO-1: C53), -64 évesek, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) standardizált halálozás 1 főre Magyarország EU EU országok 24. május előtt Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe
18 8. a) ábra: A keringési rendszer betegségei miatti halálozás (BNO-1: I I99), -64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 3 25 standardizált halálozás 1 főre Magyarország EU EU országok 24. május előtt b) ábra: A keringési rendszer betegségei miatti halálozás (BNO-1: I I99), -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 3 25 standardizált halálozás 1 főre Magyarország EU EU országok 24. május előtt Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe
19 15 9. a) ábra: Ischaemiás szívbetegségek miatti halálozás (BNO-1: I2 I25), -64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 12 standardizált halálozás 1 főre Magyarország EU EU országok 24. május előtt b) ábra: Ischaemiás szívbetegségek miatti halálozás (BNO-1: I2 I25), -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) standardizált halálozás 1 főre Magyarország EU EU országok 24. május előtt Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe
20 1. a) ábra: Agyérbetegségek miatti halálozás (BNO-1: I6 I69), -64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 7 6 standardizált halálozás 1 főre standardizált halálozás 1 főre Magyarország EU EU országok 24. május előtt 1. b) ábra: Agyérbetegségek miatti halálozás (BNO-1: I6 I69), -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) Magyarország EU EU országok 24. május előtt Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe
21 11. a) ábra: Az emésztőrendszer betegségei miatti halálozás, (BNO-1: K K93), -64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) standardizált halálozás 1 főre Magyarország EU EU országok 24. május előtt b) ábra: Az emésztőrendszer betegségei miatti halálozás, (BNO-1: K K93), -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) standardizált halálozás 1 főre Magyarország EU EU országok 24. május előtt Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe
22 12. a) ábra: Néhány kiválasztott, alkoholfogyasztással összefüggő betegség miatti halálozás*, -64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 ( 27) 4 35 standardizált halálozás 1 főre Magyarország EU EU országok 24. május előtt b) ábra: Néhány kiválasztott, alkoholfogyasztással összefüggő betegség miatti halálozás*, -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 ( 27) standardizált halálozás 1 főre Magyarország EU EU országok 24. május előtt *nyelőcső rosszind. daganata (BNO-1: C15), gége rosszind. daganata (C32), alkohol okozta mentális és viselkedészavar (F1), alkoholos májbetegség (K7), idült májgyulladás (K73), májfibrosis és májgyulladás (K74), egyéb májbetegségek (K76), a halálozás külső okai (V V99, W W99, X X99, Y Y99) Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe
23 13. a) ábra: Külső okok és mérgezések miatti halálozás, (BNO-1: V V99, W W99, X X99, Y Y99), -64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) standardizált halálozás 1 főre Magyarország EU EU országok 24. május előtt b) ábra: Külső okok és mérgezések miatti halálozás, (BNO-1: V V99, W W99, X X99, Y Y99), -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) standardizált halálozás 1 főre Magyarország EU EU országok 24. május előtt Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe
24 4 14. a) ábra: Légzőszervi betegségek miatti halálozás, (BNO-1: J J99), -64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 35 standardizált halálozás 1 főre standardizált halálozás 1 főre Magyarország EU EU országok 24. május előtt b) ábra: Légzőszervi betegségek miatti halálozás, (BNO-1: J J99), -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) Magyarország EU EU országok 24. május előtt Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe
25 15. a) ábra: Néhány kiválasztott, dohányzással összefüggő betegség miatti halálozás*, -64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 ( 27) 8 7 standardizált halálozás 1 főre standardizált halálozás 1 főre Magyarország EU EU országok 24. május előtt b) ábra: Néhány kiválasztott, dohányzással összefüggő betegség miatti halálozás*, -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 ( 27) Magyarország EU EU országok 24. május előtt *ajak, szájüreg, garat, nyelőcső rosszind. daganata (BNO-1: C C15), gége, légcső, hörgő, tüdő rosszind. daganata (C32 C34), ischaemiás szívbetegség (I2 I25), agyérbetegségek (I6 I69), idült alsólégúti betegségek (J4 J47) Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe
26 16. ábra: Asthma bronchiale regisztrált megbetegedések adatai Magyarországon, Incidencia Prevalencia incidencia %ooo prevalencia %ooo Az adatok forrása: Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 17. ábra: Légúti allergia regisztrált megbetegedések adatai Magyarországon, -27 3, 3, 25, Incidencia Prevalencia 25, 2, 2, incidencia %ooo 15, 1, 15, 1, prevalencia %ooo 5, 5,, , Az adatok forrása: Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 26
27 18. ábra: A deprivációs index alapján meghatározott területi egyenlőtlenségek Magyarországon, 21. Forrás: Juhász A. et al (29) 19. ábra: A korai halálozás relatív kockázatának területi egyenlőtlenségei Magyarországon az országos átlaghoz viszonyítva hierachikus (teljes) Bayes-becslés szerint, -24. Forrás: Juhász A. et al (29) 27
28 28 2. ábra: Vezetékes ivóvizek arzén tartalma Magyarországon, 27.
29 21. ábra: Az ivóvíz jodid tartalma Magyarországon,. Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet 22. ábra: 7 11 éves fiúk golyvagyakorisága Magyarországon,. Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet 29
30 23. ábra: A PM 1 éves átlag koncentrációk alakulása a városi háttérállomásokon éves átlag (μg/m 3 ) Ajka Budapest, Kőrakáspark Budapest, Pesthidegkút Debrecen Dorog Esztergom Győr Pécs Sopron Százhalombatta (1) Tatabánya éves átlag határérték Az adatok forrása: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ábra: Gyermekek PM 1 expozíciójának alakulása néhány európai országban, (városi háttérállomások 18 éves lakossággal súlyozott éves átlag adatai) éves átlag PM 1, (μg/m 3 ) Bulgária Románia Olaszország Magyarország Belgium Szlovákia Hollandia Portugália Ausztria Németország Egyesült Kir. Franciaország Litvánia Finnország Írország Forrás: ENHIS (AirBase/Eurostat) éves átlag határérték 3
31 25. ábra: Különböző PM 1 expozícióknak kitett gyermekek aránya* Magyarországon, ,39 69,24 1,37 PM 1 konc ,46 72, 1,54 (µg/m 3 ) < ,46 73,65 8,89 % 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 1% *városi háttérállomások éves átlag adatai (11 mérőállomás); adatrendelkezésre-állás > 75%; populáció: 18 év Az adatok forrása: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Központi Statisztikai Hivatal 26. ábra: Maximális ózon koncentrációk Budapesten, 27. július 22 2 ug/m Kőrakás Pesthidegkút Gilice Az adatok forrása: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 31
32 27. ábra: Felfedezett és bejelentett új melanoma esetek száma 1 főre Magyarországon (rosszindulatú melanoma és melanoma in situ, BNO-1: C43, D3) 28, 26, férfi nő összes 24, incidencia 1 főre 22, 2, 18, 16, 14, 12, Az adatok forrása: Nemzeti Rákregiszter, Központi Statisztikai Hivatal 28. ábra: Éves parlagfű összpollenszám átlagértékek változásának tendenciája Magyarországon, -28 db/m Forrás: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata, Országos Környezetegészségügyi Intézet 32
33 29. ábra: A régiós hőmérsékleti viszonyok és a napi többlethalálozás százalékos értékei a 27. július közötti 1 napos extrém hőhullám időszaka alatt Többlethalálozás % Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl És zak -M agyarország És zak -Alföld Dél-Alföld -64 év év Férfi No Összes Észak-Mo. Nyug.-Dtúl Közép-Dtúl Dél-Dtúl Közép-Mo. Dél-Alföld Észak-Alöld Hõmérséklet átlag (C-fok) Többlethalálozás régiónként (%) 5-64 év 65+ év Férfi Nõ Összes Az adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal, Országos Meteorológiai Szolgálat 3. ábra: A napi halálozás és hőmérséklet alakulása, 27. nyár hőmérséklet halálesetek 4 6 hőmérséklet C-fok Az adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal, Országos Meteorológiai Szolgálat halálozási esetszám 33
ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET
ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (06-1) 476-1100 Fax: (06-1) 215-0148 http://www.oki.antsz.hu/ A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia)
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
Részletesebbenhalálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava
Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-
RészletesebbenRosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján
Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz
RészletesebbenBKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
RészletesebbenPÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza
PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,
RészletesebbenA magyar lakosság egészségi állapota
A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi
RészletesebbenHódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között
Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A
RészletesebbenKlímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében
RészletesebbenKÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET Vízminőség A magyar lakosság ivóvízellátása mennyiségi tekintetben szinte 100%-osan megoldott; a vezetékes vízzel
KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET Vízminőség A magyar lakosság ivóvízellátása mennyiségi tekintetben szinte 100%-osan megoldott; a vezetékes vízzel ellátatlan 3-4% olyan területeken él, ahol gazdasági okok
RészletesebbenA levegőszennyezés rövid- és hosszú távú hatásai Budapesten
A levegőszennyezés rövid- és hosszú távú hatásai Budapesten Páldy Anna, Bobvos János, Vaskövi Béláné, Hagyáné Szalkai Márta Országos Környezetegészségügyi Intézet, Budapest ÖSSZEFOGLALÁS A levegőszennyezettség
RészletesebbenAlkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai
Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Páldy Anna Fodor József OKK Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetpolitikai fórum: A klímapolitika és a klímaváltozás főbb kérdései,
RészletesebbenORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ
ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi
RészletesebbenA 2007. évi hőhullám expozíció, egészségi hatás és módosító tényezők összefüggésének kistérségi modellezése
A 2007. évi hőhullám expozíció, egészségi hatás és módosító tényezők összefüggésének kistérségi modellezése Páldy Anna 1, Juhász Attila 2, Bobvos János 1, Nagy Csilla 2 1 Országos Környzetegészségügyi
Részletesebben2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján
Országos Meteorológiai Szolgálat 2. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 24. május TARTALOM. A levegőminőség értékelése
Részletesebben2015. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT 215. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 216. TARTALOM 1. A levegőminőség értékelése
RészletesebbenA klímaváltozás egészségi hatásai. Páldy Anna Országos Környezetegészségügyi Intézet
A klímaváltozás egészségi hatásai Páldy Anna Országos Környezetegészségügyi Intézet Klímaváltozás Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) közzétette a IV. értékelő jelentését (2007) - amely a
Részletesebben2017. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT 217. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 218. TARTALOM 1. A levegőminőség értékelése
RészletesebbenLevegőminőségi helyzetkép Magyarországon
Levegőminőségi helyzetkép Magyarországon Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Időjárás Éghajlat Levegőkörnyezet Az OLM felépítése AM / Agrárminisztérium OMSZ / Országos Meteorológiai
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott
Részletesebben2016. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT 216. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 217. TARTALOM 1. A levegőminőség értékelése
RészletesebbenTERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/985/2008. Tervezet
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/985/2008 Tervezet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.)
RészletesebbenHALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2010-2014 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai alapján Készítette:
Részletesebben3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSE
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu
Részletesebben5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.
A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...
RészletesebbenA légszennyezettség egészséghatásai Magyarországon: tények és kihívások
A légszennyezettség egészséghatásai Magyarországon: tények és kihívások Dr. Szigeti Tamás Nemzeti Népegészségügyi Központ 2019.03.20. A levegőminőségről sokat lehet hallani főleg a kültéri levegő kapcsán
RészletesebbenBeszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról
ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.
Részletesebben3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu
Részletesebben3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu
RészletesebbenVITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY
VITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY ÖSSZESÍTŐ ÉRTÉKELÉS HAZÁNK LEVEGŐMINŐSÉGÉRŐL 2006. KÉSZÜLT
RészletesebbenAz elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.
Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg
RészletesebbenDr. Páldy Anna, Málnási Tibor, Stier Ágnes Országos Közegészségügyi Intézet
Melanoma és nem melanoma (BNO-X C43, D03) megbetegedés és halálozás Magyarországon Dr. Páldy Anna, Málnási Tibor, Stier Ágnes Országos Közegészségügyi Intézet Az IPCC V. jelentése megállapítja Hogy a napsütés
RészletesebbenBeszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenA klímaváltozás egészségi hatásai - az adaptáció fő célkitűzései
A klímaváltozás egészségi hatásai - az adaptáció fő célkitűzései Páldy Anna, Bobvos János Országos Környezetegészségügyi Intézet Az éghajlatváltozással kapcsolatos fő problémák globális szinten az IPCC
RészletesebbenNépegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.
RészletesebbenLevegőszennyezés környezet-egészségügyi hatásbecslése Budapesten az APHEIS-3 program szerint
Levegőszennyezés környezet-egészségügyi hatásbecslése Budapesten az APHEIS-3 program szerint Páldy Anna 1, Bobvos János 2, Vámos Adrienne 2, Erdei Eszter 1, Kishonti Krisztina 1 1 Fodor József Országos
Részletesebben1. Az egészségügyi ellátás normál rendben biztosított. 2. Az ivóvíz biztonságosan fogyasztható.
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu
RészletesebbenMagyarország népesedésföldrajza
Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig
RészletesebbenORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET AEROBIOLÓGIAI MONITOROZÁSI OSZTÁLY
Budapest, 2013-09-26 38. hét A 38. HÉTEN fokozatosan tovább csökkent a pollenterhelés Továbbra is a PARLAGFŰ pollenszemeit regisztrálták legnagyobb számban POLLENSZÓRÁSA azonban tovább CSÖKKENT, virágporának
RészletesebbenOrszágos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése
Országos Meteorológiai Szolgálat Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Készítette: ÉLFO Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ 2014 Tartalom Mintavételi program
RészletesebbenBács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató
Részletesebben3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer folyamatosan működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE
Heti összefoglaló a 1. október 4.-én Kolontár külterületén bekövetkezett vörösiszap tároló gátszakadással kapcsolatos ÁNTSZ tevékenységekről 11. május 26 Rövid összefoglaló az ÁNTSZ OTH, OKI és a Veszprém
Részletesebben2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT 2014. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 2015. október TARTALOM 1. A levegőminőség
RészletesebbenHerend lakosságának egészségi állapota
ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
Részletesebben1. ábra: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, táblázat: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, 2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KISKUNHALASI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató adatok
RészletesebbenÚjpest levegőminőségének évi értékelése
Újpest levegőminőségének 2018. évi értékelése Újpest levegőminőségének 2018. évi értékelését a 6/2011 (I.14.) VM rendeletben meghatározott módszerek szerint, a 4/2011 (I.14.) VM rendeletben megadott egészségügyi
RészletesebbenNEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM. Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon
NEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 1997 NEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM Egyes daganatos betegségek
RészletesebbenOrszágos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítı értékelése
Országos Meteorológiai Szolgálat Az OLM 2009. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítı értékelése Készítette: MFO Levegıtisztaság-védelmi Referencia Központ 2010 Tartalom Mintavételi program
RészletesebbenÁNTSZ ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOSI HIVATAL
ÁNTSZ ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOSI HIVATAL ORSZÁGOS TISZTI FŐORVOS 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 215-09-30 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenEgészség, versenyképesség, költségvetés
Egészség, versenyképesség, költségvetés Banai Péter Benő Pénzügyminisztérium 2018. december 7. Az elmúlt időszakban folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlagához GDP növekedés nemzetközi
Részletesebben2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr
Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév
RészletesebbenTovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések
Részletesebben1. Az egészségügyi ellátás normál rendben folyik, zavartalan. 3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer folyamatosan működik.
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-1100 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu
RészletesebbenOrszágos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése
Országos Meteorológiai Szolgálat Az OLM 2014. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Készítette: ÉLFO Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ 2016 Tartalom Mintavételi program
Részletesebbenelőrejelzések 2050-ig
A klímaváltozás feltételezett egészséghatásai előrejelzések 2050-ig Uzzoli Annamária MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Kecskemét, 2015. augusztus 27. Fogalmak Az előadás vázlata Klímaváltozás és egészség
RészletesebbenDSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter
MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában
RészletesebbenMAGAS LÉGSZENNYEZETTSÉGET OKOZÓ
MAGAS LÉGSZENNYEZETTSÉGET OKOZÓ IDŐJÁRÁSI HELYZETEK VIZSGÁLATA Ferenczi Zita Kolláth Kornél OMSZ Hoffmann Lilla ELTE TARTALOM Klíma, időjárás, levegőminőség kölcsönhatása Időjárási helyzetek hatása a levegőminőségre:
RészletesebbenA évi pollenszezon áttekintése
2016. október ALLERGOLÓGIA 17 A 2016. évi pollenszezon áttekintése Udvardy Orsolya, Kajtor-Apatini Dóra, Mányoki Gergely Józsa Edit, dr. Magyar Donát Országos Közegészségügyi Központ, Országos Környezetegészségügyi
RészletesebbenA közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére
A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenT i t l e. A klímaváltozás egészségi hatásainak előrejelzése a Copernicus program (C3S) keretében
Páldy Anna, Bobvos János, Magyar Donát Nemzeti Népegészségügyi Központ T i t l e A klímaváltozás egészségi hatásainak előrejelzése a Copernicus program (C3S) keretében C o p e r n i c u s - E u r o p e
RészletesebbenEGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
RészletesebbenA közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti
Részletesebben3. Levegőszennyezettség: a mérési adatok alapján az érintett térség minden településén egészségügyi határérték alatti a porszennyezettség.
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Tiszti Főorvos 197 Budapest, Gyáli út 2 6. 1437 Budapest, Pf. 839 Központ: (1) 476-11 Telefon: (1) 476-1242 Telefax: (1) 215-4492 E-mail: tisztifoorvos@oth.antsz.hu
RészletesebbenA közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenA magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék
A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott
RészletesebbenSZÍV- ÉS AGYI ESEMÉNYEK ELŐFORDULÁSA A NEMZETKÖZI MONICA VIZSGÁLAT BUDAPESTI KÖZPONTJÁBAN
SZÍV- ÉS AGYI ESEMÉNYEK ELŐFORDULÁSA A NEMZETKÖZI MONICA VIZSGÁLAT BUDAPESTI KÖZPONTJÁBAN DR. DUBA JENŐ Az utóbbi évtizedekben a szív- és érrendszeri megbetegedések az egész magyar népesség egészségi állapotát
RészletesebbenAz ÁNTSZ kiemelt szakmai feladatai hőséghullámok esetén
Az ÁNTSZ kiemelt szakmai feladatai hőséghullámok esetén Összeállította: dr Páldy Anna Országos Környezetegészségügyi Intézet 2011. Cél: Klímaváltozás egészségi hatásai megelőzése, az alkalmazkodás elősegítése.
Részletesebben2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/35 STISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 17. Élveszületések és termékenység az Európai Unióban Tartalom Bevezetés...1 Az élveszületések száma...1 élveszületési arányszám...1 Teljes termékenységi arányszám...2
Részletesebben2010. évi összesítı értékelés. hazánk levegıminıségérıl. az automata mérıhálózat adatai alapján
Országos Meteorológiai Szolgálat 2010. évi összesítı értékelés hazánk levegıminıségérıl az automata mérıhálózat adatai alapján Készítette: LRK Adatközpont 2011. március TARTALOM 1. A levegıminıség értékelése
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenAz ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 4. Az ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki A figyelőszolgálatra kijelölt
RészletesebbenA LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL
A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL Ferenczi Zita és Homolya Emese Levegőkörnyezet-elemző Osztály Országos Meteorológiai Szolgálat Tartalom
RészletesebbenVáltozatlanul alacsony az influenza aktivitása
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2010. 5. hét Változatlanul alacsony az influenza aktivitása 2010. év 5. hetében hasonló volt az influenzaszerű
Részletesebben1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
RészletesebbenA haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai
A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai VI. Egészséginformációs Fórum 2007. május 23 24. Kamarás Ferenc Központi Statisztikai Hivatal Előzmények Fejlesztési területek Eredmények További
RészletesebbenA VAS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLYA A VAS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE Készült: 2015. június 01. készítette: Dr. Stánitz Éva megyei tisztifőorvos 1 A VAS MEGYEI LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA I. DEMOGRÁFIA Népesség
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenInfluenzaszerű megbetegedések részaránya korcsoportonként, Baranya megye, 2017/2018.
2. 4. 6. 8. részarány 52 2. 4. 6. 8. betegforgalom (fő) ISZM (fő) Összefoglaló a 217/2 évi influenza szezon 2. hetéről (21.8-1.) Baranya megye Betegforgalmi adatok: A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok
RészletesebbenLAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A VÖRÖSISZAP RADIOAKTIVITÁSA IVÓVÍZ VIZSGÁLATOK: LÉGSZENNYEZETTSÉG
INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A vörösiszap az alumíniumgyártás során visszamaradó hulladék. Összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkező, illetve hozzáadott és visszamaradó
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország hét
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 9. Csökken az influenzaszerű megbetegedések száma A 9. naptári en folytatódott az influenzaszerű
RészletesebbenA évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet
A 212. évi demográfiai adatok értékelése Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Tartalom Népesség száma, megoszlása Élveszületések Magzati veszteségek Születés körüli halálozás Csecsemőhalálozás
RészletesebbenLAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A VÖRÖSISZAP RADIOAKTIVITÁSA IVÓVÍZ VIZSGÁLATOK: LÉGSZENNYEZETTSÉG
INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A vörösiszap az alumíniumgyártás során visszamaradó hulladék. Összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkező, illetve hozzáadott és visszamaradó
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE
DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés jellegzetességei, településszerkezet Demográfiai helyzetkép Népmozgalmi mutatók alakulása
RészletesebbenHEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról
HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel
RészletesebbenAz úttisztítás új dimenziói seprőgépekkel a szálló por (PM10) ellen
Az úttisztítás új dimenziói seprőgépekkel a szálló por (PM10) ellen Szálló por, PM10 Kis részecske-, szálló por-, aeroszol-, PM szennyezés médiában előforduló kifejezések. Nem egy bizonyos anyagot, vagy
RészletesebbenAz OLM évi szálló por PM 10 és PM 2.5 mintavételi programjának összesítő értékelése
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Az OLM 2015. évi szálló por PM 10 és PM 2.5 mintavételi programjának összesítő értékelése Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 2016. november TARTALOM Mintavételi program ismertetése...
RészletesebbenAz OLM évi szálló por PM 10 és PM 2.5 mintavételi programjának összesítő értékelése
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Az OLM 2016. évi szálló por PM 10 és PM 2.5 mintavételi programjának összesítő értékelése Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 2017 TARTALOM Mintavételi program ismertetése...
RészletesebbenORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET AEROBIOLÓGIAI MONITOROZÁSI OSZTÁLY
Budapest, 2013-09-04 35. hét A 35. hét ELSŐ FELÉBEN az előző hetinél alacsonyabb volt a pollenterhelés, HÉT KÖZEPÉTŐL ismét felerősödött. Továbbra is a PARLAGFŰ virágporát regisztrálták legnagyobb számban
RészletesebbenÁNTSZ Dél-Alföldi Regionális Intézet Békéscsaba. Békéscsaba, szeptember 29.
Az egészség a jövő záloga KLIMENTNÉ KESZTHELYI MAGDOLNA ÁNTSZ Dél-Alföldi Regionális Intézet Békéscsaba Békéscsaba, 2010. szeptember 29. 1 Előadás vázlat Fogalmak, meghatározások Egészség indikátorok Békéscsabai
RészletesebbenIskolák belsőtéri környezetének egészségügyi összefüggései Dr. Rudnai Péter
Iskolák belsőtéri környezetének egészségügyi összefüggései Dr. Rudnai Péter Országos Környezetegészségügyi Intézet, Budapest HÁTTÉR Az Európai Országok Egészségügyi és Környezet-védelmi Minisztereinek
RészletesebbenKözlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon
Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi
Részletesebben