BULLETIN. of the Szent István University SPECIAL ISSUE PART I.

Átírás

1 BULLETIN of the Szent István University SPECIAL ISSUE PART I. Gödöllı 2008

2 Editorial Board Prof. György Füleki CSc. Chairman of the Editorial Board Prof. Miklós Mézes DSc. editor Prof. Béla M. Csizmadia CSc. Prof. Tamás T. Kiss CSc. Prof. Gyula Huszenicza DSc. Prof. Gábor Reischl DLA Prof. István Szőcs DSc. Edited by the Guest Editorial Board Katalin Takács-György CSc, Chairman of the Guest Editorial Board József Lehota DSc István Takács PhD László Villányi CSc With the support of Faculty of Economics and Social Sciences, Szent István University Management and Business Administration PhD School of Szent István University Szerkesztıség Szent István Egyetem 2103 Gödöllı, Páter Károly u. 1. Kiadja a Szent István Egyetem Felelıs kiadó Dr. Solti László egyetemi tanár, rektor Technikai szerkesztı Szalay Zsigmond Gábor Felelıs szerkesztı Dr. Mézes Miklós egyetemi tanár ISSN Megjelent 380 példányban

3 Contents / Tartalomjegyzék Part I. / I. kötet Agricultural and rural development and international view Agrár- és vidékfejlesztés, nemzetközi kitekintés ÁCS, SZ. DALLIMER, M. HANLEY, N. ARMSWORTH, P.: Impacts of policy reform on hill farm incomes in UK...11 BIELIK, P. RAJČÁNIOVÁ, M.: Some problems of social and economic development of agriculture...25 BORZÁN A. SZIGETI C.: A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió gazdasági fejlettségének elemzése a régiók Európájában...37 CSEH PAPP, I. Regionális különbségek a magyar munkaerıpiacon...45 NAGY, H. KÁPOSZTA, J.: Convergence criteria and their fulfilment by the countries outside the Euro-zone...53 OSZTROGONÁCZ, I. SING, M. K.: The development of the agricultural sector in the rural areas of the Visegrad countries...65 PRZYGODZKA, R.: Tradition or innovation which approach is better in rural development? The case of Podlasie Region...75 TAKÁCS E. HUZDIK K.: A magyarországi immigráció trendjei az elmúlt két évtizedben...87 TÓTHNÉ LİKÖS K. BEDÉNÉ SZİKE É. GÁBRIELNÉ TİZSÉR GY.: országok összehasonlítása néhány makroökonómiai mutató alapján VINCZE M. MADARAS SZ. Analysis of the Romanian agriculture in the period of transition, based on the national accounts Agricultural trade and marketing Agrárkereskedelem, marketing ADAMOWICZ, M.: Consumer behavior in innovation adaptation process on fruit market 125 FÉNYES, T. I. MEYER, N. G. BREITENBACH, M. C.: Agricultural export and import assessment and the trade, development and co-operation agreement between South Africa and the European Union KEMÉNYNÉ HORVÁTH ZS.: The transformation of market players on the demand-side of the grain market LEHOTA J. KOMÁROMI N.: A feldolgozott funkcionális élelmiszerek fogyasztói szegmentálása és magatartási jellemzıi LEHOTA J. KOMÁROMI N.: Szarvasgomba fogyasztói és beszerzési magatartásának szegmentálása és jellemzıi NYÁRS, L. VIZVÁRI, B.: On the supply function of the Hungarian pork market SZAKÁLY Z. SZIGETI O. SZENTE V.: Fogyasztói attitődök táplálkozási elınyökkel kapcsolatban SZIGETI O. SZENTE V. MÁTHÉ A. SZAKÁLY Z.: Marketing lehetıségek az állati eredető hungarikumok termékpályáján VÁRADI K.: Társadalmi változások és a marketing kapcsolatának modellezési lehetıségei...211

4 Sustainability and competitivness Fenntarthatóság, versenyképesség BARANYAI ZS. TAKÁCS I.: A hatékonyság és versenyképesség fıbb kérdései a délalföldi térség gazdaságaiban BARKASZI L.: A kukoricatermesztés hatékonyságának és eredményességének vizsgálata évi tesztüzemi adatok alapján JÁMBOR A.: A versenyképesség elmélete és gyakorlata LENCSÉS E.: A precíziós gazdálkodás ökonómiai értékelése MAGÓ, L.: Low cost mechanisation of small and medium size plant production farms SINGH, M. K. KAPUSZTA, Á. FEKETE-FARKAS, M.: Analyzing agriculture productivity indicators and impact of climate change on CEECs agriculture STRELECEK, F. ZDENĚK, R. LOSOSOVÁ, J.: Influence of farm milk prices on profitability and long-term assets efficiency SZÉLES I.: Vidéki versenyképesség-versenyképes vidékfejlesztés: AVOP intézkedések és azok kommunikációjának vizsgálata SZİLLİSI L. NÁBRÁDI A.: A magyar baromfi ágazat aktuális problémái TAKÁCS I. BARANYAI ZS. TAKÁCS E. TAKÁCSNÉ GYÖRGY K.: A versenyképes virtuális (nagy)üzem TAKÁCSNÉ GYÖRGY K. TAKÁCS E. TAKÁCS I.: Az agrárgazdaság fenntarthatóságának mikro- és makrogazdasági dilemmái Authors index / Névjegyzék...355

5 Part II. / II. kötet Economic methods and models Közgazdasági módszerek, modellek BARANYI A. SZÉLES ZS.: A hazai lakosság megtakarítási hajlandóságának vizsgálata367 BHARTI, N.: Offshore outsourcing (OO) in India s ites: how effective it is in data protection? BORSZÉKI É.: A jövedelmezıség és a tıkeszerkezet összefüggései a vállalkozásoknál FERTİ, I.: Comparative advantage and trade competitiveness in Hungarian agriculture JÁRÁSI É. ZS.: Az ökológiai módon mővelt termıterületek nagyságát befolyásoló tényezık és az árutermelı növények piaci pozíciói Magyarországon KODENKO J. BARANYAI ZS. TAKÁCS I.: Magyarország és Oroszország agrárstruktúrájának változása az 1990-es évektıl napjainkig OROVA, I. KOMÁROMI, N.: Model applications for the spread of new products in Hungarian market circumstances REKE B.: A vállalkozások egyensúlyi helyzetének változáskövetı vizsgálata ŠINDELÁŘ, J.: Forecasting models in management SIPOS N.: A környezetvédelmi jellegő adók vizsgálata a fenntartható gazdálkodás vonatkozásában VARGA T.: Kényszerő hagyomány : értékvesztés a mezıgazdasági termékek piacán ZÉMAN Z. TÓTH M. BÁRCZI J.: Az ellenırzési tevékenység kialakítási folyamatának modellezése különös tekintettel a gazdálkodási tevékenységeket érintı K+F és innovációk elszámolására Land utilization and farm structure Földhasználat, gazdaságstruktúra FEHÉR, I. MADARÁSZ I.: Hungarian land ownership patterns and possible future solutions according to the stakeholders' view FEKETE-FARKAS, M. SINGH, M. K. ROUNSEVELL, M. AUDSLEY, E.: Dynamics of changes in agricultural land use arising from climate, policy and socio-economic pressures in Europe LAZÍKOVÁ, J. BANDLEROVA, A. SCHWARCZ, P.: Agricultural cooperatives and their development after the transformation ORLOVITS, ZS.: The influence of the legal background on the transaction costs on the land market in Hungary SADOWSKI, A.: Polish land market before and after transition SZŐCS, I. FARKAS-FEKETE M. VINOGRADOV, S. A.: A new methodology for the estimation of land value...539

6 Innovation, education Innováció, tudásmenedzsment BAHATTIN, C. PARSEKER, Z. AKPINAR BAYIZIT, A. TURHAN, S.: Using e- commerce as an information technique in agri-food industry DEÁKY Z. MOLNÁR M.: A gödöllıi falukutató hagyományok: múlt és jelen ENDER, J. MIKÁCZÓ, A.: The benefits of a farm food safety system FARKAS, T. KOLTA, D: The European identity and citizenship of the university students in Gödöllı FLORKOWSKI, W. J.: Opportunities for innovation through interdisciplinary research HUSTI I.: A hazai agrárinnováció lehetıségei és feladatai KEREKES K.: A Kolozs megyei Vidéki Magyar fiatalok pályaválasztása SINGH, R. MISHRA, J. K. SINGH, M. K.: The entrepreneurship model of business education: building knowledge economy RITTER K.: Agrár-munkanélküliség és a területi egyenlıtlenségek Magyarországon SZALAY ZS. G.: A menedzsment információs rendszerek költség-haszon elemzése SZÉKELY CS.: A mezıgazdasági vállalati gazdaságtan fél évszázados fejlıdése SZŐCS I. JÁRÁSI É. ZS. KÉSMÁRKI-GALLY SZ.: A kutatási eredmények sorsa és haszna Authors index / Névjegyzék...689

7 AGRICULTURAL AND RURAL DEVELOPMENT AND INTERNATIONAL VIEW AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

8 EU országok összehasonlítása néhány makroökonómiai mutató alapján 101 EU ORSZÁGOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA NÉHÁNY MAKROÖKONÓMIAI MUTATÓ ALAPJÁN COMPARISON OF EU COUNTRIES BY USING SOME MACROECONOMIC INDICES TÓTHNÉ LİKÖS KLÁRA BEDÉNÉ SZİKE ÉVA GÁBRIELNÉ TİZSÉR GYÖRGYI Abstract This paper compares the economic situations of the EU-25 countries based on their macroeconomic indicators. Among the indicators that are used for characterizing competitiveness and economic activity GDP/capita, GDP growth rate and employment rate were used. The countries were ranked based on various indicators, then, their grouping processes were monitored. The dynamic analyses were based on data of years 2000 and During this 4-year period the changes and tendencies of the mentioned three indicators were examined concerning the member countries, just as well as the changes in their grouping process. In general, it can be stated that the newly joined countries tried to catch up the 15 countries, which is proved by the increase of GDP/capita values and the GDP growth rates. Each country can be classified to various development types according to the changes of their macroeconomic indicators. Összefoglalás Az EU-25 országainak egymáshoz viszonyított helyzetét vizsgáltuk néhány makroökonómiai jellemzı alapján. A versenyképességet jellemzı és a gazdasági aktivitást mérı mutatószámok közül az egy fıre jutó GDP, a GDP növekedési üteme és a foglalkoztatottsági arány elemzésére helyeztük a hangsúlyt. Az országokat rangsoroltuk a különbözı indikátorok alapján, majd csoportosulásuk folyamatát szemléltettük. A dinamikus vizsgálatok 2000 és 2004 évi adatok alapján történtek. A három mutató szerinti - 4 év alatti - változások irányát és mértékét figyeltük meg az egyes országoknál és ezek hatására bekövetkezı csoportátrendezıdéseket. Általánosságban megfigyelhetı volt az újonnan csatlakozó országok sikeres felzárkózási törekvése, mely az egy fıre jutó GDP és/vagy az összes GDP növekvı növekedési ütemében nyilvánul meg. Az egyes országok különbözı fejlıdési típusba sorolhatóak a makrogazdasági mutatószámaik változása alapján. Kulcsszavak: EU-25, versenyképességi mutatók, dinamikus vizsgálatok, fejlıdési típusok Bevezetés Magyarország május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. Az eddigi tapasztalatok alapján a csatlakozás pozitív változásokat eredményezett a gazdasági élet területén. Magyarország uniós tagságával jelentısen kibıvültek piaci lehetıségei, de a megnyíló lehetıségek mellett egy élesebb versenyhelyzetben kell megállnia a helyét. Egyre inkább elıtérbe kerül a versenyképesség fokozásának igénye. A magyar gazdaságpolitika a versenyképesség javítását, a gazdasági növekedés fenntartását állította középpontba. E cél elérése érdekében ösztönzi a beruházásokat, a közvetlen külföldi tıkebefektetéseket, lépéseket tesz az Európai Unió egységes belsı piacához való alkalmazkodás és a piacra jutás elısegítésére. A gazdaságpolitikai program alapvetı céljai a modernizáció, az európai fejlettségi szinthez való felzárkózás, a versenyképesség jelentıs javulása.

9 102 Bull. of the Szent István Univ., Gödöllı, A versenyképességet az infrastrukturális beruházások növelésével, az oktatási rendszer fejlesztésével, a privatizáció tovább folytatásával, a magánszektor és az állami vagyon hatékonyabb mőködtetésével lehet elérni. A versenyképesség a piaci versenyben való helytállást, piaci pozíció-szerzést, az üzleti sikerességet, a jövedelmezı termelést jelenti. A versenyképesség fogalma általánosságban a relatíve magas jövedelem és a magas foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására való képesség. A versenyképességet komplex mutatórendszerrel jellemezhetjük, mely a közgazdasági kategóriák együttesét jelenti. Magában foglalja a GDP egy lakosra jutó nagyságát, a munkatermelékenységet, a foglalkoztatottsági rátát, a gazdaság nyitottságát. Az EU-ban a versenyképesség a globális verseny feltételei között a fenntartható gazdasági növekedést és befolyásoló tényezıit foglalja magában. Az elıadás célja az EU-25 országainak jellemzése és összehasonlítása néhány makroökonómiai mutató segítségével. Az országok gazdasági fejlettségét illetve a gazdasági aktivitását jellemzı mutatók hasonlósága alapján az országok (esetleges) csoportképzıdésének feltárása, valamint a képzıdött csoportok összehasonlító jellemzése. Az elemzés statikus és dinamikus vizsgálatra egyaránt kiterjed. Ennek megfelelıen két idıszak 2000 és 2004 adatait hasonlítjuk össze, hogy megállapíthassuk a változás fı tendenciáit. Arra keressük a választ, hogy a vizsgált idıszakban miként alakult az EU-15 és a nemrég csatlakozott országok egymáshoz viszonyított helyzete; a 4 év alatt az országok közelebb kerültek-e egymáshoz a gazdasági élet szemszögébıl vagy esetleg növekedtek a különbségek az országok között; történt-e az esetleges csoportképzıdésben strukturális átrendezıdés. Anyag és módszer A vizsgálathoz az EUSTAT honlapján található fı makrogazdasági mutatószámok közül hármat választottunk ki, amely a gazdasági aktivitást leginkább tükrözi és így a versenyképességrıl is egy közelítı képet ad. A felhasznált mutatók. 1. GDP/fı az EU-25 átlagának %-ában ( jelölése: GDP/cap) Az indikátor szoros korrelációt mutat a munkatermelékenységgel, így annak közelítı jellemzésére is alkalmas. 2. GDP növekedési üteme (jelölése: GDPgro) 3. Foglalkoztatottak aránya (jelölése: emp-r) Viszonylag magas negatív korrelációban áll a munkanélküliségi rátával, így annak relatív közelítı becslésére is alkalmas. A dinamikus vizsgálatokhoz a 2004 évi adatokat és az EU-25 országaira hiánytalanul rendelkezésre álló legrégebbi (2000 évi) adatokat használtuk. Ennél régebbi adatoknál már bizonyos országok némely mutatói hiányoztak, amely a komplex összehasonlítást nem tette lehetıvé. A vizsgálatok során klasszikus alapstatisztikai módszereket alkalmaztunk, melyet kiegészítettünk többváltozós módszerekkel. Eredmények Az EU-25 tagállamainak jellemzését és egymáshoz viszonyított helyzetének bemutatását a vizsgálatba vont változók szerinti ország rangsorok képzésével kezdjük. (1. táblázat)

10 EU országok összehasonlítása néhány makroökonómiai mutató alapján 103 Az egyes rangsorszámok jól mutatják az adott ország helyzetét az EU-25 országain belül és a két vizsgált idıszak szerinti rangsorszámbeli különbségeit is. A rangsorban 3 rangsorhely eltérést mutató változásokat kiemeltük. Jól látható, hogy a GDP/fı esetében alig történt a rangsorban változás, míg a GDP növekedési ütemének rangsora négy év alatt jelentısen megváltozott. Ennek oka a fejlettebb országok növekedési üteme mérséklıdött, míg a kevésbé fejlett országok erıteljesebb növekedésbe kezdtek. 1. táblázat: Az egyes országok sorrendje (rangsora) az összehasonlítás alapjául szolgáló indikátorok szerint Variable GDP/cap GDPgro Emp-r jel Tagállamok d d d EU-15 1 Belgium , , Denmark Germany Greece ,5 +0, Spain ,5 18-3,5 6 France Ireland Italy Luxemburg Netherlands Austria ,5 20-0,5 5 6,5 +1,5 12 Portugal ,5 24, ,5 +0,5 13 Finland ,5 13, Sweden ,5 +2, United Kingdom , , Csatlakozó Czech Rep ,5 11-5, Estonia Cyprus , , Latvia Lithuania ,5 3-13, Hungary ,5 +3,5 21, ,5 22 Malta ,5 +9, Poland ,5 6-7, Slovenia ,5 7-9, Slovakia EU-25 A foglalkoztatottsági ráta általában az EU-15 országainál magasabb értékő, de jellegzetes csoportképzıdés nem figyelhetı meg. A rangsorban átrendezıdés történt, de nem olyan erıteljes mint a GDP növekedési üteme esetén. Az országok GDP/fı szerinti eloszlását, illetve annak változását szemlélteti a 1. ábra. A változás jobb szemléltetése/nyomon követése érdekében a kiemelkedıen nagy értékkel rendelkezı Luxemburgot kihagytuk az ábrából.

11 104 Bull. of the Szent István Univ., Gödöllı, ábra: Az országok GDP/fı szerinti eloszlása 2000-ben és 2004-ben Luxemburg nélkül Mindkét vizsgált idıszakban 4 csoport különíthetı el. 1 csoport: Luxemburg kiemelkedıen magas értékével 217% 2000-ben, illetve 222% 2004-ben (ábrán nem látható). 2. csoport: 11 fejlett ország (Ire, Den, Aus, Net, UK, Bel, Swe, Fin, Fr, Ger, It) melyek GDP/cap értékei az EU-25 átlagértékének %-a (2000-ben) illetve %-a (2004-ben), 3. csoport: az újonnan csatlakozók közül a négy legfejlettebb (Cyp, Mal, Slve, Cz), és az EU-15 rangsor végén álló három (Sp, Por, Gree) országa. Ezen országok az EU-25 átlagának %-át (2000-ben) illetve %-át (2004-ben) mutatják. 4. csoport: a maradék hat újonnan csatlakozó ország (Hu, Slva, Pol, Est, Lit, Lat). Ezek az uniós átlag 30-60%-át (2000-ben) illetve 40-70%-át (2004-ben) adják. A vizsgált idıszakban GDP/fı érték szerint a 4 csoport elkülönülése megmaradt de csoportokon belüli néhány esetben az országok sorrendjének változása figyelhetı meg (tabla 1.) A növekedési ütem változása sokkal nagyobb eltéréseket mutat a két vizsgált idıpont összevetésében. Ezeket elsısorban a rangsorban történı jelentıs változásokban nyilvánulnak meg (1.táblázat). Ugyancsak jól érzékelteti a növekedési ütemben bekövetkezı változást a pontdiagram (correlogram), amely a 2004 évi értékeket a 2000 évi értékek függvényében ábrázolja (2.ábra). Az átló mentén elhelyezkedı országok növekedési üteme nem változott számottevıen, míg az átlótól eltérı helyzető országok jelentısebb növekedési ütem változást mutatnak. Megfigyelhetı, hogy míg Írország, Luxemburg, és Málta esetében nagyobb mértékő növekedési ütem csökkenés tapasztalható (átló alatt helyezkednek el), addig Szlovénia, Litvánia és Lettország növekedési üteme jelentısen nıtt (átló felettiek). A növekedési ütem tekintetében a fejlett országok esetében egy kiegyenlítıdési folyamat figyelhetı meg. A növekedési ütem nagysága egy szőkebb tartományban mérséklıdik. Az újonnan csatlakozó országok esetében egy jelentısebb sorrend átrendezıdés mellett a növekedési ütem tartománya a magasabb értékek felé tolódik.

12 EU országok összehasonlítása néhány makroökonómiai mutató alapján Lat Est Lit Slva Pol Slve Cz UK SweFin Gree Hun Cyp Bel Spa DenAus Fr Ger ItaNet Por Mal Ire Lux ábra: A GDP növekedési ütem változásának szemléltetése korrelogrammal az EU-25 országainál Az országok foglalkoztatottsági ráta szerinti eloszlását hisztogrammal szemléltetjük (3.ábra) ábra: Az EU-25 országainak megoszlása a foglalkoztatottsági ráta nagysága szerint. A vizsgált idıszakban a foglalkoztatottsági ráta tekintetében az országok közötti különbségek kis mértékben csökkentek (3. ábra). Az EU-25 országainak sorrendje a két idıszakban viszonylag állandó (nagy eltéréseket nem mutat) (1.táblázat) A sorrendbeli változásokat pontdiagram szemlélteti (4.ábra). A legnagyobb negatív eltérést Lengyelország mutatja, ahol a foglalkoztatottsági ráta jelentısebb csökkenése figyelhetı meg

13 106 Bull. of the Szent István Univ., Gödöllı, ( 3,3% pont). Nagyobb mértékő foglalkoztatási ráta növekedés Spanyolország (4,8 % pont), Lettország (4,8), Olaszország (3,9) és Ciprus (3,4) esetében tapasztalható. 4. ábra: Az EU-25 országok foglalkoztatási ráta értékeinek alakulása Továbbiakban a foglalkoztatási ráta és a GDP/fı illetve GDP növekedés összefüggését vizsgáljuk. A két ismérv között nincs szoros kapcsolat, az országokat jelképezı pontok szétszórtan helyezkednek el. (5.ábra) Luxemburgot most is kihagyjuk az ábrából, hogy a többi ország egymáshoz való viszonyát jobban láthassuk. Az országok csoportba rendezıdését és jellemzését táblázatban foglaljuk össze. (2.táblázat) GDP/c(1) Ita Spa Mal Gree Hun Pol Slva Est Lat Lit Ire Aus Den Fin UK Swe Net BelFr Ger Cyp Por Slve Cz GDP/c(2) Ire Aus Bel UK Fin Swe NetDen FrGer Ita Spa Gree Slve Cyp Mal Cz Por Hun Slva Pol Lit Est Lat emp/r(1) emp-r(2) ábra: Az országok csoportosítása az egy fıre jutó GDP és a foglalkoztatási arány szerint

14 EU országok összehasonlítása néhány makroökonómiai mutató alapján táblázat: Az országok csoportosítása az egy fıre jutó GDP és a foglalkoztatási arány szerint 2000 Foglalkoztatottság GDP/cap alacsony közepes magas Alacsony Est, Lit, Lat, Hun, Slva, Pol Közepes Mal, Gree, Spa, Ita Slve, Cyp, Cz, Por Magas Bel, Fr, Ger, Ire, Aus, UK, Swe, Net, Den Fin Igen magas Lux 2004 Foglalkoztatottság GDP/cap alacsony közepes Magas Alacsony Hun, Slva, Pol, Mal, Est, Lit, Lat, Közepes Magas Igen magas Slve, Cyp, Cz, Por Gree, Spa, Ita Bel, Fr, Ger, Ire, Aus, Fin Lux UK, Swe, Net, Den A vizsgált idıszakban két jelentısebb változás figyelhetı meg. Észtország, Litvánia és Lettország esetében a foglalkoztatottság mértéke számottevıen nıtt, melyet nem követett hasonló mértékő GDP/fı növekedés, így ezen országok egy új csoportot hoztak létre. Görögország, Spanyolország és Olaszország esetében mind a foglalkoztatottság mind pedig az egy fıre jutó GDP érték növekedett. 6.ábra: A változás iránya az EU-15 országai esetében. A következıkben a GDP/fı és a GDP növekedési üteme közötti összefüggést vizsgáljuk két csoportba bontva. Az 1 csoport az EU-15 országai (6.ábra) illetve a 2. csoport az újonnan csatlakozó 10 ország (7.ábra) Mindkét esetben egyazon ábrán szemléltetjük a két vizsgált idıpontban megfigyelt értékeket, így egyben a két viszonyszám változásának irányát is

15 108 Bull. of the Szent István Univ., Gödöllı, nyomon követhetjük országonként. Az ország azonosítóknál a nagy kezdıbetővel a 2000 évi, kis kezdıbetővel a 2004 évi értékek jelennek meg. 7. ábra: a változás iránya az újonnan csatlakozott országok esetében Az ábrákból jól látható, hogy a magasabb gazdasági fejlettségi szinttel jellemezhetı EU-15 esetében a változást a GDP növekedési ütemének csökkenése jellemzi közel változatlan GDP/fı értékek mellett. Az újonnan csatlakozó 10 ország esetében nem figyelhetı meg ilyen egyértelmő tendencia. Az egyes országok különbözı irányú változásokat mutatnak. Az alacsony GDP/fı értéket mutató országok (Lit, Lat, Pol, Slva) a növekedési ütemük erıteljes fokozásával kisebb (Pol, Slva) nagyobb (Lit, Lat) mértékben növelték/emelték GDP/fı értéküket. A viszonylag magas GDP/fı értékkel rendelkezı Máltánál a gazdaságilag fejlett országokhoz hasonlóan a növekedési ütem csökkenése tapasztalható melyhez kismértékő GDP/fı érték csökkenés társul. Magyarország esetében is mérsékelt növekedési ütem csökkenés figyelhetı meg, de ehhez GDP/fı érték növekedése társul. A többi ország változatlan (Est, Cz) vagy kisebb mértékő növekedési ütem fokozása mellett (Cyp, Sle ) növeli a GDP/fı értékét. Következtetések Összefoglalva az elızıeket megállapíthatjuk, hogy a vizsgált idıszakban az országok gazdasági fejlettsége közti különbségek csökkentek. Ez a tendencia részben annak köszönhetı, hogy a GDP lassabban növekszik a fejlettebb országokban, valamint másrészt annak is, hogy a nemrég csatlakozott országok GDP-je gyorsabb ütemben növekszik. Irodalom LENGYEL (2003) Magyarország gazdasági növekedése és versenyképessége. Reinventing Regions in the Global Economy (A régiók újraélesztése a világ gazdaságában) RSA Konferencia, 2003.április 12-15, Pisa, Olaszország MAGYARORSZÁG (2002): Basic features and indicators of social, environmental and economic changes and planning for sustainability (A társadalmi, környezeti és gazdasági

16 EU országok összehasonlítása néhány makroökonómiai mutató alapján 109 változások alapvetı vonásai és mutatói, a fenntartható fejlıdés tervezése) A Fenntartható fejlıdésrıl szóló világ csúcstalálkozó, Johannesburg PONGORNÉ CSÁKVÁRI M. (2002) A magyar gazdaság a 21. század elején Szerzık Tóthné Dr. Lıkös Klára, PhD, egyetemi docens Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gazdaságelemzési Módszertani Intézet Tothne.Klara@gtk.szie.hu Bedéné Szıke Éva, egyetemi adjunktus Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gazdaságelemzési Módszertani Intézet bedene.szoke.eva@gtk.szie.hu Gábrielné Tızsér Györgyi, egyetemi adjunktus Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gazdaságelemzési Módszertani Intézet gabrielne.tozser.gyorgyi@gtk.szie.hu