EMBERI ERŐ FORRÁSO K MINISZTÉRIUMA PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁ R

Átírás

1 EMBERI ERŐ FORRÁSO K MINISZTÉRIUMA PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁ R Iktatószám : 9326/2015/PAR L 9328/2015/PAR L 9334/2015/PAR L 9343/2015/PAR L 9348/2015/PARL Hiv.szám : K/3006. K/3007. K/3008. K/3009. K/3010. Ikotity István országgy űlési képviselő részér e LMP Budapest Tisztelt Képviselő Úr! Az Ön által feltett Hogyan változott a táncm űvészet támogatása 2008 óta napjainkig?, Hogyan változott a táncm űvészet infrastruktúrája, intézményi környezete 2008 óta napjainkig?, Hogyan változott a táncm űvészet létszámhelyzete 2008 óta napjainkig?, Hogyan változott a táncművészettel kapcsolatos képzések rendszere 2008-tól napjainkig?, valamint a Hogyan változott a táncm űvészet jogi környezete 2008 óta napjainkig? című írásbeli kérdésekre Balog Zoltán miniszter úr megbízásából az alábbi választ adom. A támogatási rendszer alapjait 2008 óta az el őadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) szabályozza től a költségvetési évig olyan nyilvántartásba vételi és besorolási rendszer vol t érvényben, amely szerint az önkormányzati fenntartású vagy önkormányzatta l közszolgáltatási szerz ődést kötött hivatásos táncm űvészeti szervezetek a III. kategóriába kerültek. A kategória kritériumrendszerének mindössze két szervezet felelt meg. A költségvetési évtől alkalmazható új támogatási rendszer alapjául a minősített el őadó - művészeti szervezetek körének meghatározása szolgál. Az Emtv. 11 és 12 -a tartalmazza azon kritériumokat, melyek teljesülése esetén a miniszter nemzeti vagy kiemelt szervezett é minősítheti az egyes szervezeteket. - Nemzeti el őadó-művészeti szervezetté az a szervezet min ősíthető, mely állam i fenntartású vagy az állammal közszolgáltatási szerz ődést kötött, és amely a magyar előadó-m űvészeti életben betöltött szerepe, a m űvészeti tevékenysége a magyar nemzeti kulturális identitás és hagyományok őrzése, fejlesztése, a kulturális érték- é s mintaközvetítés szempontjából kiemelked ő jelentőségű. - Kiemelt előadó-művészeti szervezetté az minősíthető, mely önkormányzati fenntartású vagy önkormányzattal közszolgáltatási szerz ődést kötött, és a fővárosi,

2 illetve a megyei előadó-m űvészeti életben betöltött m űvészeti, kulturális szerepe, az általa nyújtott m űvészeti szolgáltatások tartalma és m űvészeti értéke az állami támogatási és az önkormányzati fenntartói vagy támogatási szerepvállalást egyidej űleg és tartósan indokolja. A nemzeti és kiemelt körbe tartozó szervezetek támogatása normatív úton (tehát a fenntartó/támogató önkormányzatokat, valamint az egyes szervezeteket a költségvetés i törvényben nevesítve), az Emtv. 5/B. (2) bekezdésében meghatározott felosztási szabályzat alapján meghatározottak szerint, míg a körön kívül es ő, nyilvántartott el őadó-művészet i szerveztek támogatása pályázati úton történik. (Az egyes szervezeteket, fenntartókat megillet ő támogatási összegek mértékének meghatározására a mindenkori költségvetési törvénybe n kerül sor.) között a nemzeti és kiemelt min ősítés ű szervezetek keretösszegei : Év Keretösszeg millió forin t millió forin t millió forin t millió forin t , 9 millió forint Az adatokból jól látszik, hogy 2010-hez képest négy év alatt a Fidesz-KDNP Kormány töb b mint duplájára emelte a nemzeti és kiemelt minő sítés ű el őadó-művészeti szervezete k támogatását között a min ősítéssel nem rendelkez ő táncművészeti szervezetek m űködésére átlagosan évente 230 millió forintot, kiemelt célok támogatására átlagosan évente 54 millió forintot biztosítottunk fejezeti kezelés ű előirányzatból nyújtott pályázat útján közötti id őszakban a táncm űvészeti szervezetek támogatására az Nemzeti Kulturális Alap Szakmai kollégiumai által, valamint a miniszteri keretb ől átlagosan évent e több mint 300 millió forint támogatás került kiosztásra. Strukturális tény, hogy a táncm űvészet m űködése leginkább a színházakhoz, befogad ó helyekhez kötött. Működési formájukat tekintve szinte a teljes szféra független, önkormányzati vagy állami fenntartó nélkül m űködő szervezet. Azok az együttesek, amelye k önkormányzati vagy állami fenntartóval rendelkeznek, jellemz ően különböz ő színházak tagozataként, illetve költségvetési intézmények, gazdasági társaság szervezeti egységeként, nem önállóan m űködnek. Fentieken túl azonban szükséges kiemelni a Nemzeti Táncszínház egyedülálló szakma i tevékenységét, amelyen keresztül infrastrukturális hátteret biztosít a hivatásos táncm űvészek bemutatkozásához, támogatja produkcióik létrehozását és azok belföldi forgalmazását. Éppen ezért a Kormány elkötelezett a hivatásos táncm űvészetnek otthont biztosító, társulattal nem rendelkező, befogadó-színházként m űködő Nemzeti Táncszínház Millenáris Teátru m épületében való méltó elhelyezésében, és megtesz minden szükséges lépést annak érdekében, hogy a következ ő évadot már az új helyszínen kezdhesse meg. A táncszakma megközelít őleg egyharmada a balettm űvészet területén tevékenykedik, míg a legnagyobb csoportot a kortárs tánc- és mozgásszínházi (független) területen alkotók adják. A néptáncosok az előbbieknél némileg kisebb számot képviselnek. 2

3 A tárca a nem önkormányzati fenntartású színház és táncm űvészeti szervezeteket az El őadó - művészeti Iroda mint az el őadó-m űvészeti szervezetek m űködésével összefügg ő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezet nyilvántartása alapján tartja számon. (Az Iroda a Nemzeti Kulturális Alap Igazgat ő ságának egyik szervezet i egysége). Tekintettel arra, hogy a független társulatok számára e nyilvántartásba vétel nem kötelező, az országban m űködő összes nem önkormányzati fenntartású táncművészeti szervezet száma nem biztos, hogy egyez ő a nyilvántartásban szerepl ő számmal (mintegy 5 0 táncm űvészeti szervezet). A hivatásos táncm űvészeket képviselő szakmai erny őszervezet tagságának létszámadata i alapján a hivatásos táncm űvészek létszáma 550 fő. Az elmúlt években (2012-t ől) határon túl i hivatásos táncm űvészeti szervezetek is csatlakozhatnak a tagsághoz, amelynek köszönhet ően az erny őszervezetnél nyilvántartott hivatásos táncm űvészek létszáma 686 főre változott. A kulturális és oktatási ágazat kiemelt figyelmet fordít a m űvészeti nevelésre, ismerve annak kedvez ő hatását a gyermekekre. A művészeti szakmai szervezetekkel, kiemelkedő művészekkel való hatékony együttm űködés és szakmai együttgondolkodás jellemzi a területet. A magyarországi alap- és középfokú m űvészetoktatás szabályozását és megvalósítását tekintve is egyedülálló Európában. Az alapfokú művészeti iskolák célja egyrészt az amat őr m űkedvel ő és műértő, sokoldalú, kiegyensúlyozott, érzékeny, a kultúrában jártas és azt támogató emberek nevelése. Másrészt a m űvészeti pályára orientálás, felkészítés a közép-, illetve fels őfokú m űvészetoktatásba való belépésre. Az elmúlt évek folyamán az oktatási ágazat számos eredményt ért el a m űvészetoktatás területén. Az alapfokú m űvészetoktatásban megjelent a korszer űsített tantervi program, a szakmai szervezetek és szakértők művészeti áganként módszertani segédanyagokat dolgoztak ki, amelyek ingyenesen, elektronikusan hozzáférhet ők minden iskola számára. A művészetoktatásban dolgozó szakemberekkel, a szakmai szervezetek tagjaival folyamatos é s jó a kapcsolat, ezzel is biztosítva az esetleges problémák gyors és hatékony megoldását, illetve a terület egészének a fejlesztését. A művészeti szakképzésben kialakított párhuzamos képzési rendszerünk a tanulók számára lehet ővé teszi a közismereti és a m űvészeti képzés eltérő évfolyamon történő elsajátítását, igazodva ezzel m űvésztanulóink egyedi fejl ődéséhez. A évi nemzeti köznevelésr ől szóló CXC. törvény a klasszikus balett-táncos szakképzésre vonatkozóan egy háromf ő s foglalkozások szervezését engedélyezi, amely lehet őséget teremt az egyéni fejlesztésre. Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 2012-ben kiadott Konn. rendelet 5. számú mellékletében külön fel vannak sorolva a nemzeti kulturális és örökségvédelmi szakképesítések, amelyek között a táncos szakképesítés is szerepel. Célunk a melléklet létrehozásával az egyediség, az értékmegőrzés hangsúlyozása volt. A jegyzék bővítése a jöv őben is fontos, hiszen feladatunk a m űvészeti és kézm űves mesterségek mindegyikének meg őrzése, fennmaradásának biztosítása. Az alap- és középfokú táncm űvészeti oktatásra vonatkozó adatokból jól látható, hogy a z alapfokon résztvevő tanulói létszám kiegyensúlyozott és stabil. A középfokú szakképzésben a 2013/2014-es tanévben történt egy jelent ős létszámcsökkenés, amelyet a 2014/2015-ö s tanévben beiratkozott tanulói létszám ellensúlyozott, így az utánpótlás biztosított. Tanulólétszám az alapfokú m űvészetoktatás táncművészeti ágán és a középfok ú táncm űvészeti szakképzés szakképz ő évfolyamain : 3

4 Tanulólétszám Tanév alapfokú m űvészetoktatás középfokú táncm űvészeti táncművészeti ágán szakképzés szakképz ő évfolyamain 2008/ / / / / / / Megjegyzés: a középfokú táncm űvészeti szakképzésnél nappali és feln őttoktatás együtt A művészeti nevelés hangsúlyos szerepét mutatja, hogy 2014 tavaszán M űvészeti nevelés munkacsoport dolgozott annak érdekében, hogy az aktuális jogszabályi környezetbe n felmérjék az óvodai neveléstől kezdve a fels őoktatásig a m űvészetoktatás helyzetét, és aho l szükséges, javaslatokat tegyenek változásokra. A munkacsoport feladata végeztével egy javaslatcsomagot alkotott meg, amelyb ől több pont megvalósítása már folyamatban van. A művészeti fels őoktatási intézmények annyiban eltérnek a fels őoktatás más szakterületein létrejött intézményektől, hogy kizárólag a művészeti képzési ág valamelyikében folytatnak fels őfokú képzést. A Magyar Táncm űvészeti F őiskola intézményi el őzménye az 1951-ben létesített Állami Balett Intézet volt, amely intézet szeptember 1-jétől főiskolaként működik. Más művészeti ágtól eltérően, a m űvészeti képzés jellegéből következ ően, ebben a m űvészet i ágban m űvészeti egyetem nem jött létre Magyarországon. Az állami fels őoktatás i intézményként m űködő táncművészeti főiskola mellett, magán fels őoktatási intézményként a 2000-es évek közepén létrejött a Budapesti Kortárstánc F őiskola. A fels őfokú táncm űvészképzés tradíciói a Magyar Táncm űvészeti F őiskola képzési struktúráj ára épülnek : a) a táncm űvész és a táncos és próbavezető alapképzési szakokon a választható specializációk : a klasszikus balett, a néptánc, a moderntánc, a kortárs tánc és a színházi tánc. b) mesterképzésben a specializációkra épül ően jött létre három: a klasszikus balett, a néptáncművész és a kortárstánc mesterképzési szak. Magyarországon 2007-től a tanárképzés is mesterfokozatot adó képzéssé vált ben angol nyelv ű táncművészképzést is hirdet a Magyar Táncm űvészeti F őiskola. A főiskolán az utóbbi években nőtt a felvettek száma, így a fenntartó részér ől költségvetési támogatásuk is nőhetett. Az is megfigyelhető, hogy e művészeti ágban, ha adott is a lehet őség, a művészek nem mennek tovább mesterképzésre. Az Emberi Er őforrások Minisztériuma elkötelezett a Magyar Táncm űvészeti F őiskola elhelyezése problémájának megoldása iránt. A Kazinczy utcai épület további fenntartás a helyett, a Columbus utcai campus szomszédságában álló üres irodaépület megvásárlását é s annak felújítását támogatja az alábbiak szerint : 4

5 Év Cél Támogatás összeg e (millió forint) az ingatlan megvásárlása 250 művészeti gyakorlóhely kiegészít ő 160 támogatása az ingatlan felújítása, átalakítása, 350 oktatásra alkalmassá tétele művészeti gyakorlóhely kiegészít ő 251,7 támogatása A táncművészet jogi környezetét 2008 óta az Emtv., illetve annak módosítása, valamint a z ehhez igazodó végrehajtási rendeletek szintjén megvalósuló részletszabályok határozzák meg. Az Országgyűlés június 27-én elfogadta az Emtv. módosításáról szóló évi LXXXVI. törvényt. A módosítást az indokolta, hogy bár a 2008 decemberében elfogadot t Emtv. meg kívánta teremteni az el őadó-művészeti területet érintő, ágazati szint ű törvényi szabályozást, a törvény korábbi formájában sem szakmai, sem fenntartói oldalról nem váltott a be a hozzá fűzött reményeket. Erre való tekintettel jelentős szakmai akaratot megvalósítv a került sor az ellátandó közfeladat szabályozásának újrafogalmazására. Az Emtv. 11. és 12. tartalmazza azon kritériumokat, melyek teljesülése esetén a miniszter nemzeti vagy kiemelt szervezetté minősíthet egyes szervezeteket. A min ősítés során a korábbi ágazati szabályozással ellentétben az objektív kritériumrendszer teljesülésén túl értékelv ű, a konkrét m űvészeti tevékenységre vonatkozó teljesítményalapú, min őséghez kapcsolódó szempontok érvényesítésére is sor kerülhetett. A minő sített szervezetek körére tehát m űvészeti áganként a miniszter tanácsadó testületei, az adott szervezet esetében érintett El őadó-művészeti Bizottságok tesznek javaslatot. A javaslatot a Nemzeti El őadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEET) véleményezi, a miniszter a bizottságok és a NEÉT el őzetes álláspontjának mérlegelését követően rendeletbe n állapítja meg a nemzeti és kiemelt előadó-m űvészeti szervezetek körét. Budapest, február 24. Üdv"%éttel :.'Rétvári Bence 'államtitkár 5

6 EMBERI ERŐ FORRÁSO K MINISZTÉRIUM A PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Budapest Tisztelt Elnök Úr! Az egyes házszabályi rendelkezésekr ől szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 2. melléklet 43. pontjában foglaltak megvalósulása érdekében mellékelten megküldöm Ikotity Istvá n (LMP) országgyűlési képvisel ő Hogyan változott a táncművészet támogatása 2008 óta napjainkig?, Hogyan változott a táncművészet infrastruktúrája, intézményi környezete óta napjainkig?, Hogyan változott a táncművészet létszámhelyzete 2008 óta napjainkig?,.,hogyan változott a táncm űvészettel kapcsolatos képzések rendszere 2008-tól napjainkig?", valamint a Hogyan változott a táncm űvészet jogi környezete 2008 óta napjainkig? című, K/3006., K/3007., K/3008., K/3009. és K/3010. számú írásbeli választ igényl ő kérdéseire adott válaszomat. Budapest, február 24.