NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM aanys :'_ 1s1 : MINISZTER

Átírás

1 NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM aanys :'_ 1s1 : MINISZTER É.rkczett : 2G12 i r i 1 O. Iktatószám: NGM/7654 (2012) Válasz a iv6500. számú írásbeli kérdésre pvan-e tartalmi összefüggés a munkavégzés és a járulékfizetési kötelezettség között?" Mesterházy Attil a országgyűlési képviselő Budapest Tisztelt Képvisel ő Úr! Kérdésében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban : Tbj.) társas vállalkozó fogalmának kiegészítésével összefüggésben kér tájékoztatást. Az új szabályok szerint azok az ügyvezető tagok is társas vállalkozóknak min ősülnek 2012-ben, akik megbízási jogviszony alapján látják el a vezet ő tisztségviselői feladatokat, és más személyes közrem űködői feladatokat nem látnak el a társaságban. E változás azzal jár, hogy a minimum járulékalap (amely a minimálbérhez kötődik) utáni járulékfizetés kötelezettsége rájuk is kiterjed. Kérdéseire az alábbi válaszokat adom : 1. Milyen szakmai indokok alapján javasolta a vitatott jogszabályi rendelkezés megalkotását? Mint az Képvisel ő úr előtt is bizonyára ismert, a társasági jog szerint az ügyvezeté s munkaviszony vagy megbízás keretében látható el. Az az ügyvezető, aki munkaszerződést köt e feladat ellátására, legalább a minimálbér után fizeti a járulékait. Az a vezető tisztségviselő tag azonban, akire a megbízás szabályai t alkalmazzák, gyakran nem kap ezért díjazást a saját cégét ől, így járulékokat se m kellett eddig fizetnie. A tavaly elfogadott járulékintézkedések egyik f ő célja az volt, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételeinek növelése érdekében szélesítsü k a járulékbázist, a járulékfizet ők körét, és az ehhez hasonló járulékelkerülési lehetőségeket iktassuk ki a rendszerbő l. Hiszen adójogi és egyéb szempontból se m indokolt az, hogy a saját céggel kötött szerződés típusa határozza meg azt, hogy a z ügyvezetőnek van-e járulékfizetési kötelezettsége, vagy sem különös tekintette l arra, hogy az ügyvezetőként ellátandó feladatok bármely jogviszony esetén ugyanazt a tevékenységet jelentik BUDAPEST, HONVÉD U PUSTAF16F :1880 BUDAPEST, PF TELEFON : TELEFAX: +36 L

2 2 2 Egyetért-e azzal, hogy a vitatott szabályozás méltánytalan helyzete t eredményez a külföldi származásu, magyar kft-ben, bt-ben vagy kkt-ben tulajdonosi ésképviseletrjogosultsággal is rendelkező természetes személyek esetén? Ezzel kapcsolatban tájékoztatom Képvisel ő urat, hogy az említett gazdaság i társaságoknál a társasági jog el őírásai szerint nem kötelező minden tagnál a vezető tisztség ellátása, például kkt., bt. esetén a társasági szerződés rendelkezhet akként, hogy csak bizonyos tagok jogosultak üzletvezetésre. Ha a tag üzletvezetésre jogosult (a társasági szerződésben ebben állapodnak meg), akkor a jogosultságai mellett vállalnia kell az ezzel járó kötelezettségeket is. Ez független attól, hogy milyen állampolgársággal rendelkezik. Ha azonban a külföldi ügyvezető úgy látja el e tevékenységét, hogy Magyarorszá g területén ténylegesen nem végez munkát, akkor a Tbj. alapelveiből következően nem is biztosított Magyarországon, igy járulékot sem kell fizetnie. 3. Egyetért-e azzal, hogy a vitatott rendelkezés diszkriminatív? Épp ellenkez őleg, a korábbi el őírás volt diszkriminatív, hiszen munkaviszony eseté n legalább a minimálbér után kellett járulékokat fizetni, míg az ugyanarra a tevékenységre létesített megbízás esetén "tetszés szerint" lehetett járulékokat fizetni, adott esetben egy forintot sem (hiszen a megbízás lehet ingyenes is). 4. Egyetért-e azzal, hogy a vitatott szabályozással kapcsolatba n alkotmányossági aggályok is felmerülnek? 2012 előtt csak a társaságban végzett ún. személyes közrem űködés (kft. esetén mellékszolgáltatás) min ősült társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozó i jogviszonynak, az új előírással azonban a tag által ellátott ügyvezet ői feladatok is (ha az nem munkaviszonyon alapul) ilyen jogviszonyt eredményeznek. Régi előírás, hogy tagi jogviszony esetén a társas vállalkozónak a törvényben meghatározot t minimum járulékalap (amely a minimálbérhez köt ődik) után kell legalább járulékokat fizetni, ezzel kapcsolatban alkotmányossági aggály nem merült fel. Teljesen nyilvánvaló, hogy az igazságos és arányos közteherviselés elvéb ől következik, hog y a munkaviszonyhoz hasonlóan a társas vállalkozók tagi jogviszonyában is legye n a járulékfizetésnek minimuma. Ez az elvárás álláspontom szerint vitán felül áll. 5. ön szerint befektetés-lisztönzési szempontból milyen üzenete van egy olya n szabályozásnak, amely a munkavégzés tényétől vagy ennek hiányától függetlenül á ki járulékfizetési kötelezettséget külföldi magánszemélye k esetén is? Ha nincs tényleges ügyvezetői tevékenység, azt a társasági szerz ődésben, illetve kft. esetén a taggyű lés által megfelel ően rendezni kell. Tevékenysé g (munkavégzés) hiányában biztosítási jogviszony sem jöhet létre, és járulékfizetés i kötelezettség sem keletkezhet. Nem derül ki egyértelm űen a kérdésb ől, de ha a Képviselő úr kérdése arra irányul, hogy mi a jogi helyzet akkor, ha az ügyvezet ő külföldön végzi a tevékenységet, arr a a fentiekben már említett válasz az, hogy magyarországi munkavégzé s hiányában Magyarországon nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség.

3 3 6. Kíván-e a kormány a szabályra vonatkozó módosítást előterjeszteni? A fentiek alapján nem látom szakmai indokát annak, hogy az ügyvezet ő tagok járulékfizetésére vonatkozó el őírást megváltoztassuk. Budapest, április,,.49.'..» Üdvözlettel :

4 NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER lktatbszám: NGM/7654 (2012) Válasz a K/6500. számú írásbeli kérdésre Van-e tartalmi összefüggés a munkavégzés és a járulékfizetési kötelezettség között? Dr. Józsa Istvá n országgyűlési képviselő Budapes t Tisztelt Képvisel ő Úr! Kérdésében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban : Tbj.) társas vállalkozó fogalmának kiegészítésével összefüggésben kér tájékoztatást. Az új szabályok szerint azok az ügyvezető tagok is társas vállalkozóknak min ősülnek 2012-ben, akik megbízási jogviszony alapján látják el a vezet ő tisztségvisel ői feladatokat, és más személyes közrem űködői feladatokat nem látnak el a társaságban. E változás azzal jár, hogy a minimum járulékalap (amely a minimálbérhez köt ődik) utáni járulékfizetés kötelezettsége rájuk is kiterjed. Kérdéseire az alábbi válaszokat adom : 1. Milyen szakmai indokok alapján javasolta a vitatott jogszabályi rendelkezé s megalkotását? Mint az Képvisel ő úr előtt is bizonyára ismert, a társasági jog szerint az ügyvezeté s munkaviszony vagy megbízás keretében látható el. Az az ügyvezető, aki munkaszerződést köt e feladat ellátására, legalább a minimálbér után fizeti a járulékait. Az a vezet ő tisztségviselő tag azonban, akire a megbízás szabályait alkalmazzák, gyakran nem kap ezért díjazást a saját cégét ől, igy járulékokat sem kellett eddig fizetnie. A tavaly elfogadott járulékintézkedések egyik f ő célja az volt, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételeinek növelése érdekében szélesítsü k a járulékbázist, a járulékfizet ők körét, és az ehhez hasonló járulékelkerülés i lehetőségeket iktassuk ki a rendszerb ő l. Hiszen adójogi és egyéb szempontból se m indokolt az, hogy a saját céggel kötött szerződés típusa határozza meg azt, hogy az ügyvezetőnek van-e járulékfizetési kötelezettsége, vagy sem - különös tekintette l arra, hogy az ügyvezetőként ellátandó feladatok bármely jogviszony esetén ugyanazt a tevékenységet jelentik BUDAPEST, HONVÉD U POSTAPIóK :1880 BUDAPEST, PF TELEFON: TELEFAX :

5 2. Egyetért-e. azzal, hogy ; a :vitatott :szabályozás ;méltánytalan helyzete t eredményez a külföldi származásu magyar kft-ben, bt-ben vagy kkt ben tulajdonosi és képviseletijogosultsággal is rendelkező természetes személyek esetén? Ezzel kapcsolatban tájékoztatom Képvisel ő urat, hogy az említett gazdaság i társaságoknál a társasági jog előírásai szerint nem kötelező minden tagnál a vezető tisztség ellátása, például kkt., bt. esetén a társasági szerződés rendelkezhet akként, hogy csak bizonyos tagok jogosultak üzletvezetésre. Ha a tag üzletvezetésre jogosul t (a társasági szerződésben ebben állapodnak meg), akkor a jogosultságai mellett vállalnia kell az ezzel járó kötelezettségeket is. Ez független attól, hogy milye n állampolgársággal rendelkezik. Ha azonban a külföldi ügyvezet ő úgy látja el e tevékenységét, hogy Magyarorszá g területén ténylegesen nem végez munkát, akkor a Tbj. alapelveiből következően nem is biztosított Magyarországon, így járulékot sem kell fizetnie. 3. Egyetért-e azzal, hogy a vitatott rendelkezés diszkriminatív? Épp ellenkezőleg, a korábbi előírás volt diszkriminatív, hiszen munkaviszony eseté n legalább a minimálbér után kellett járulékokat fizetni, míg az ugyanarra a tevékenységre létesített megbízás esetén tetszés szerint" lehetett járulékokat fizetni, adott esetben egy forintot sem (hiszen a megbízás lehet ingyenes is). 4. Egyetért-e azzal, hogy a vitatott szabályozással kapcsolatba n alkotmányossági aggályok is felmerülnek? 2012 előtt csak a társaságban végzett ún. személyes közrem űködés (kft. eseté n mellékszolgáltatás) minősült társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozó i jogviszonynak, az új előírással azonban a tag által ellátott ügyvezet ői feladatok i s (ha az nem munkaviszonyon alapul) ilyen jogviszonyt eredményeznek. Régi előírás, hogy tagi jogviszony esetén a társas vállalkozónak a törvényben meghatározot t minimum járulékalap (amely a minimálbérhez kötődik) után kell legalább járulékoka t fizetni, ezzel kapcsolatban alkotmányossági aggály nem merült fel. Teljesen nyilvánvaló, hogy az igazságos és arányos közteherviselés elvéb ől következik, hogy a munkaviszonyhoz hasonlóan a társas vállalkozók tagi jogviszonyában is legye n a járulékfizetésnek minimuma. Ez az elvárás álláspontom szerint vitán felül áll. 5. Ön szerint befektetés-ösztönzési szempontból milyen üzenete van egy olya n szabályozásnak, amely a munkavégzés tényétől vagy ennek hiányától függetlenül ró ki járulékfizetési kötelezettséget külföldi magánszemélye k esetén is? Ha nincs tényleges ügyvezet ői tevékenység, azt a társasági szerz ődésben, illetve kft. esetén a taggy ű lés által megfelelően rendezni kell. Tevékenység (munkavégzés) hiányában biztosítási jogviszony sem jöhet létre, és járulékfizetés i kötelezettség sem keletkezhet. Nem derül ki egyértelm űen a kérdésb ől, de ha a Képviselő úr kérdése arra irányul, hogy mi a jogi helyzet akkor, ha az ügyvezető külföldön végzi a tevékenységet, arr a a - fentiekben már említett - válasz az, hogy magyarországi munkavégzé s hiányában Magyarországon nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség.

6 6. Kíván-e a konnány a szabályra vonatkozó módosítást előterjeszteni? A fentiek alapján nem látom szakmai indokát annak, hogy az ügyvezet ő tagok járulékfizetésére vonatkozó el őírást megváltoztassuk. Budapest, április n..~q :.. Üdvözfettel : Dr. M tbics Györgyt W