VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV"

Átírás

1 VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZEREK ÉS A MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREINEK (AMA) BEVEZETÉSÉRŐL, ÉRTÉKELÉSÉRŐL, JÓVÁHAGYÁSÁRÓL I. RÉSZ A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER június

2 A Kézikönyv évi változatának megírásában részt vettek: Szponzor: Koordinátor: Varga Csaba Matusek Judit Csoporttagok: Balogh Edina Baracsi Lóránt Kőváriné dr. Csoór Klára Csordás Katalin Gőgh Magdolna Gyenese János dr. Horváth László Kamrás Gábor dr. Kardosné Vadászi Zsuzsanna Krekó Béla Magyari Gábor Matusek Judit Mihályffy Zsuzsanna Riedlné dr. Montvai Zsuzsanna Seregdi László dr. Skoda Szilvia Stahl János dr. Somosi Zsuzsanna dr. Vörös Erika Külön köszönet illeti az MNB munkatársait a megíráshoz nyújtott segítségért évi update: dr. Vörös Erika Gőgh Magdolna Krekó Béla dr. Baloghné Nagy Erzsébet Baracsi Lóránt Bödör Attila Csermely Noémi Harangi Sándor Józsa Ildikó Kádár Csaba Kamrás Gábor Kovács Tilla dr. Kómár András Láhm Krisztina Magyari Gábor dr. Monori Henrik Németh Zsófia dr. Somosi Zsuzsa Szentgyörgyi Anna Kardosné Vadászi Zsuzsanna dr.

3 RÖVIDÍTÉSEK BEVEZETÉS A Kézikönyv célja A felhasznált anyagok Mit fed le az anyag és mi maradt ki Hogyan készült a Kézikönyv? Tartalom FELÜGYELETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS A VALIDÁLÁS SORÁN Home felügyeleti szerepkörben Alapelvek Feladatok Host szerepkörben Alapelvek Feladatok JÓVÁHAGYÁS FOLYAMATA Jóváhagyás előtti szakasz Jóváhagyási szakasz A kérelem benyújtása Felügyeleti értékelés Döntés, engedélyezés A jóváhagyást követő lépések FOKOZATOS BEVEZETÉS (ROLL OUT) ÉS TARTÓS MENTESÍTÉS (PERMANENT PARTIAL USE) Fokozatos bevezetés és tartós mentesítés Alapelvek Fokozatos bevezetés Tartós mentesítés Tartós mentesítés nevesített mentesítési kritériumok alapján Tartós mentesítés immaterialitás alapján Fokozatos bevezetés és tartós mentesítés - sajátosságok host szempontból A MINŐSÍTÉSI ÉS PARAMÉTER BECSLÉSI EREDMÉNYEK FIGYELEMBE VÉTELE A BANKI FOLYAMATOKBAN (USE TESZT, EXPERIENCE TESZT) Use teszt Alkalmazási gyakorlat (experience teszt) KITETTSÉG-KATEGÓRIÁK (PORTFOLIÓ SZEGMENTÁCIÓ) Lakossággal szembeni kitettségek (retail exposures) Természetes személyek és kis- és középvállalkozások elhatárolása A lakossági kitettségi osztály alosztályai Különleges hitelezési kitettségek (Specialised lending, SL) Részesedések (equity) A NEMTELJESÍTÉS (DEFAULT) DEFINÍCIÓJA napos késedelem Az adós meghatározása Csoport-csoporttag Lényegességi kritérium napos késedelem meghatározása A késedelem-mérés kezdő időpontja és kapcsolata a limitekkel Késedelmi korlát A fizetés valószínűtlenségét mutató jelek

4 7.2.1 Kamatok függővé tétele Jelentős, észlelt hitelminőség-romlás következtében történő értékvesztés, illetve céltartalékképzés Az intézmény a követelését lényeges veszteséggel adta el A követelés kényszerű átstrukturálása Csőd-, illetve felszámolási eljárás Visszakerülés normál státuszba Külső veszteség adatok felhasználása A követelmények teljesítésének vizsgálata A VESZTESÉG FOGALMA A gazdasági veszteség fogalma A lényegesség fogalma Az időbeli leértékelődés fogalma A közvetlen, illetve a közvetett költségek fogalma A Felügyelet által megkövetelt szempontok MINŐSÍTÉSI RENDSZEREK A minősítési rendszerek struktúrája Vállalatokkal, intézményekkel és központi kormányzatokkal, valamint központi bankokkal szembeni kitettségek Lakossági kitettségek Minősítési kategóriákba és poolokba sorolás Kitettségek besorolása A minősítések aktualizálása Modellek alkalmazása A tőkemegfelelés értékelésében alkalmazott stressz tesztek KOCKÁZATI PARAMÉTEREK SZÁMSZERŰSÍTÉSE Általános becslési követelmények A PD becslések sajátos követelményei Az LGD becslésére vonatkozó követelmények Direktívahelyekhez kapcsolódó észrevételek Direktívahelyekhez közvetlenül nem kapcsolódó észrevételek A konverziós tényező (CF) becslésére vonatkozó követelmények Direktívahelyekhez kapcsolódó észrevételek Direktívahelyekhez közvetlenül nem kapcsolódó észrevételek MINŐSÍTÉSI RENDSZEREK DOKUMENTÁLÁSA, MINŐSÍTÉSI ADATOK GYŰJTÉSE KÜLSŐ SZÁLLÍTÓKTÓL VÁSÁROLT MODELLEK (35) ADATOK Direktívahelyekhez kapcsolódó észrevételek Direktívahelyekhez közvetlenül nem kapcsolódó észrevételek VALIDÁCIÓ Magasszintű validálási alapelvek Visszamérés és benchmark Low default portfoliók A validáció jogi szabályozhatósága TŐKESZÁMÍTÁS

5 RÖVIDÍTÉSEK AIG Accord Implementation Group a BCBS B2 implementációs munkacsoportja AIRB Advanced Internal Rating Based belső minősítésen alapuló módszer Approach fejlett változata AMA Advanced Measurement Approach fejlett mérési módszer (működési kockázat) ASA Alternative Standardised Approach alternatív sztenderd módszer BCBS Basel Committee of Banking Supervision Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság BIA Basic Indicator Approach alapmutató módszer BIS Bank for International Settlements Nemzetköz Fizetések Bankja (Bázel) CEBS Committee of European Banking Supervisors Európai Bankfelügyeleti Bizottság CF, CCF (Credit) Conversion Factor (hitel) egyenértékesítési (konverziós) tényező 2006/48/EC (módosított 2000/12) és CRD Capital Requirement Directives 2006/49/EC (módosított 93/6) direktívák EAD Exposure At Default nemteljesítéskori kitettség ECB European Central Bank Európai Központi Bank EL Expected Loss várható veszteség GL 9 Guideline 9 CEBS iránymutatás nemzetközi felügyeleti együttműködésről GL 10 Guideline 10 CEBS iránymutatás az IRB és AMA validálásáról IFRS International Financial Reporting (új) nemzetközi beszámoló-készítési Standards sztenderd IMM Internal Model Method belső modell módszer (piaci kockázat) IRB Internal Rating Based Approach belső minősítésen alapuló módszer IT Information Technology információtechnológia (informatika) LGD Loss Given Default nemteljesítéskori kárhányad (veszteségráta) MDB Multilateral Development Bank nemzetközi fejlesztési bank PD Probability of Default nemteljesítési valószínűség QRRE Qualifying Revolving Retail Exposures rulírozó jellegű (megújuló) lakossági hitelek TSA The Standardised Approach sztenderd módszer (működési kockázat) Hpt évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról Hkr. 196/2007. Korm. rendelet A hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről Mkr. 200/2007. Korm. rendelet A működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről 5

6 Kkr. Pkkr. 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 381/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről 6

7 1 BEVEZETÉS 1.1 A Kézikönyv célja 1. A Felügyelet vezetése az új tőkekövetelmény szabályainak (CRD) keretében alkalmazható fejlett módszerek jóváhagyásával kapcsolatos feladatok kapcsán 2005 végén döntött egy olyan kézikönyv elkészítéséről, amely tartalmazza a validációs folyamat lépéseit, iránymutatást ad a direktíva rendelkezéseinek tartalmi értelmezésére, ismerteti a Felügyelet álláspontját, a validálással kapcsolatos felügyeleti elvárásokat. Tekintettel arra, hogy a Validációs Kézikönyv első változatának elkészítése idején a CRD hazai jogszabályokba való átültetése még nem történt meg, az első változat kizárólag a CRD, illetve a kapcsolódó nemzetközi anyagok felügyeleti értelmezésén alapulhatott. 2. Az azóta eltelt időszak mind a szabályozási környezet, mind a tapasztalatok tekintetében jelentős előrelépést eredményezett elején a CRD-hez közvetlenül kötődő jogszabályok mindegyike valamilyen szinten átültetésre került a hazai jogrendszerbe. A jogszabályok megjelenése mellett az Európai Unió bizottságaiban folyó munka, a home felügyeletekkel való együttműködés, a pre-validációk és a már lezárt validációk tapasztalatai, az intézményekkel való együttműködés, az intézmények által feltett kérdések olyan tapasztalatokat adtak a Felügyeletnek, amelyek együttesen szükségessé, egyúttal lehetségessé tették a Validációs Kézikönyv frissítését. 3. A CRD, illetve az azt implementáló a hazai jogszabályok a fejlett módszerek (IRB, AMA) tőkekövetelmény számítására történő alkalmazását felügyeleti engedélyhez köti. A fejlett módszereknek a szabályozói tőkekövetelmény számítására történő engedélyezése azonban fontos megközelítésbeli változást jelent a korábbi Bázel I megközelítéshez képest. Az intézmények választási lehetősége azt is jelenti, hogy az engedélyezés, illetve az ezt követő folyamatos felülvizsgálat - bár minden intézmény egységes mércén kerül megmérettetésre - az egyedi megoldásokat is figyelembe kell vegye. Ezért a Bázel II megközelítés esetében az intézmények feladata az, hogy a követelményeknek való megfelelésüket a Felügyelet felé bebizonyítsák. 4. A felügyeletek számára az egyik legnagyobb kihívás a Direktíva előírásainak alkalmazásakor annak meghatározása, milyen feltételek mellett fogadják el, mire alapozzák a megfelelőséget, vagyis mi lehet a fent említett egységes mérce. Mindezeken túlmenően követelmény az is, hogy a felügyeleti elvárások az EU-tagállamok között harmonizáltak legyenek, és amennyire csak lehet, azonos verseny-feltételeket biztosítsanak az AMA és IRB módszereket alkalmazó intézmények számára. A követelmények egy-egy nemzetközi bankcsoportra vonatkozóan azonos értelmezését az adott bankcsoport összevont alapon történő felügyeletére létrejött felügyeleti kollégium (supervisory college), az EUn belüli összhang megteremtését a CEBS munkabizottságaiban folyó munka szolgálja. Az európai gyakorlati tapasztalatok alapján előkészítés alatt áll a CRD EU szintű módosítása, amely a szükséges technikai módosítások mellett elsősorban a felügyeleti együttműködés, a szavatoló tőke és a nagykockázati kitettségek szabályozását érinti. Mindeközben a hazai implementálás, illetve a validálások és pre-validálások tapasztalatai alapján a Felügyelet is folyamatosan finomítja a hatályos jogszabályok értelmezését, illetve ahol szükséges, a jogszabályok módosítását kezdeményezi. 1.2 A felhasznált anyagok 5. A Kézikönyv kidolgozása a 2006/48/EC (volt 2000/12/EC) és a 2006/49/EC (volt 93/6/EEC) direktívák (Capital Requirement Directives) angol nyelvű egységes szöve- 7

8 gén alapul, amely az Európai Parlament szeptember 28-án elfogadott módosító javaslatait is tartalmazza. Az együttdöntési eljárás keretében ezt a szöveget hagyta jóvá az ECOFIN Tanács október 11-i ülésén, majd jogászi-nyelvészi egyeztetésen átesett egységesített szöveget újra jóváhagyta június 7-én. A Direktíva végleges szövegváltozata június 30-án jelent meg az Unió Hivatalos lapjában (OJ). Miután a direktívák magyarországi jogi környezetbe történő implementálása megtörtént, a jogi hivatkozások kiegészítésre kerültek a hazai törvényi, kormányrendeleti hivatkozásokkal. 6. Mind az anyag felépítése, mind a Kézikönyv egyes részei a CEBS GL 10 anyagát követik. A CEBS validációval kapcsolatos anyaga összegzi az európai felügyeletek konszenzusos álláspontját és útmutatást ad - elsősorban a felügyeleteknek - a fejlett módszerek alkalmazásának vizsgálati folyamatához, elbírálásához, engedélyezéséhez. A Kézikönyv amellett, hogy erősen támaszkodik a GL 10-ben megfogalmazottakra, nem a GL 10 hivatkozott részeinek magyar nyelvű változata, hanem az ott megfogalmazott témakörök részletes értelmezésével azok magyarországi körülményekre alkalmazott értelmezését tartalmazza. Az értelmezésben segítséget nyújtottak a CEBS, BIS (Basel Committe on Banking Supervision) ebben a tárgyban született egyéb konzultációs anyagai is. 7. A Kézikönyv forrásmunkáihoz tartoznak a társfelügyeletek, elsősorban az EU területén működő felügyeletek, honlapján hasonló témában közzétett anyagai, a Felügyeletnek az új szabályozás hazai átvételére vonatkozó konzultációs anyaga, a fejlett módszerek jóváhagyása során vizsgálandó területekről írt anyaga, a korábbi banki kérdésekre adott válaszai és állásfoglalásai, valamint a vizsgálati tapasztalatai is. A feldolgozás során a Felügyelet figyelembe vette, hogy a korábban keletkezett anyagok, vélemények a mindenkori aktuális állapotot, ismereteket tükrözték. 1.3 Mit fed le az anyag és mi maradt ki 8. A Kézikönyv célja a hitelkockázat területén az IRB teljes validációs eljárásának, a működési kockázat területén az AMA módszer teljes validációs eljárásának, valamint az egyszerűbb módszerek (BIA, TSA, ASA) alkalmazási feltételeinek ismertetése volt, ezért nem tartalmaz a hitelkockázat sztenderd módszerével, a piaci kockázatokkal, illetve a második és harmadik pillérrel kapcsolatos kérdéseket. A Kézikönyvben a validálás kifejezést több értelemben használjuk, részben az intézmény által elvégzendő validálást, általában azonban a felügyeleti validálást értve alatta. Amennyiben az intézmény által elvégzendő validálásról van szó, azt a szövegben egyértelműen jelezzük. 9. A működési kockázat bemutatása önálló témakörként szerepel, így annak minden vonatkozása a működési kockázatról szóló fejezetben került részletezésre (pl. roll-out, internal governance, dokumentációs igény). Az elkészült anyag a Kézikönyv önálló részét - II. kötetét - képezi. 10. A GL 10 nem foglalkozik a kockázatcsökkentő technikák ismertetésével, mivel az elismerhetőségi feltételek országonként eltérőek. A Felügyelet azonban nem tekinthet el ennek a témának az átgondolásától. A fedezetek elismerhetőségére vonatkozó fejezet a Kézikönyv III. részében kerül publikálásra. Szintén a III. kötetben kapott helyet a belső irányítási (internal governance) követelmények bemutatása, valamint a vásárolt követelések ismertetése. 11. Annak ellenére, hogy a GL 10 foglalkozik az értékpapírosítás témakörével, erre a kérdéskörre a Kézikönyv nem tér ki. A hitelderivatívák témakörére ugyanez érvényes. Ezen kérdések feldolgozása később várható. 12. A Kézikönyv nem tartalmaz részletes követelményeket az IT rendszerek architektúrájára, a rendkívüli helyzetek kezelési tervére, az adat integritásra és a fizikai biztonságra 8

9 vonatkozóan. Ezen területek túlmutatnak az IRB és AMA tőkekövetelmény számításán, általános informatikai biztonsági követelményeket fogalmaznak meg. Ezeket a Hpt. részletesen szabályozza. 1.4 Hogyan készült a Kézikönyv? 13. A különböző fejezetek kidolgozása, illetve módosítása tematikus munkacsoportokban történt, amelyekben matematikusok, jogászok, közgazdászok, felügyeléssel, engedélyezéssel, szabályozással, módszertannal foglalkozó munkatársak vettek részt. Az egyes témakörök stílusa az egyedi feldolgozásból, illetve a témakörből adódóan valamelyest eltérő, a feldolgozók stílusát, megfogalmazásait tükrözi. 14. A hivatkozások, fogalmak használatában mind a magyar, mind az elterjedt angol elnevezés, rövidítés előfordul. A direktívára és a hazai jogszabályok szövegére általában csak utalások vannak, a vonatkozó előírásokat nem idéztük. 15. A Kézikönyv évi kiadásában egyes fejezetek kidolgozását szakmai tanácsadóként a Nemzetközi Bankárképző Rt. segítette. Az NBK a megbízást közbeszerzési eljárás keretében nyerte el. A működési kockázat fejezetének kidolgozásában a tanácsadó egyben a projekt-vezető szerepét is betöltötte. A évi frissítés során a Felügyelet nem vette igénybe az NBK közreműködését. 16. A CRD a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozik, ezeket együttesen intézményeknek nevezi. Az egyszerűsítés érdekében a CRD-t követve - az anyagban összefoglalóan az intézmény(ek) kifejezést használjuk annak ellenére, hogy ezt a hazai jogszabályok ilyen összevont formában nem alkalmazzák. 17. A CRD, és ennek nyomán a magyar jogszabályi előírások rendszere a belső minősítésen alapuló tőkekövetelmény-számítás keretében két szintet különböztet meg: o az intézmények a saját becslésen alapuló PD mellett a direktíva által meghatározott LGD és CCF értékeket 1 alkalmazzák, o amennyiben teljesítik a vállalatokkal, intézményekkel és központi kormányzattal/központi bankokkal szembeni kitettség-kategóriák esetében a feltételeket 2, úgy saját becsléssel határozhatják meg a tőkefüggvényekben alkalmazandó LGD és CCF értékeket. 18. A joganyag a két szint között úgy tesz különbséget, hogy a (2) esetben saját becslésen alapuló LGD és CCF alkalmazására felhatalmazott intézmény -ről beszél. Ezzel elkerüli a bázeli Revised Framework-ben használatos alap IRB módszer (csak a PD alapul saját becslésen) és fejlett IRB módszer (minden kockázati paraméter saját becslésen ala- 1 CRD VII. melléklet 2-3. rész 2 CRD VII. melléklet 4. rész 9

10 pul) kifejezéseket. A bázeli elnevezések általános elfogadottságát figyelembe véve, és a hivatkozások egyszerűsítése érdekében a Kézikönyv a belső minősítésen alapuló módszer két szintjének megkülönböztetésére az alap- és a fejlett IRB módszer elnevezéseket használja. A lakossági kitettségekre értelemszerűen ez a megkülönböztetés nem vonatkozik, mert ott az alap IRB módszer nem értelmezhető. 19. A hivatkozott CRD cikkelyek a 2006/48/EC direktívára és annak mellékleteire vonatkoznak. A 2006/49/EC direktívára való hivatkozásokat egyértelműen jelezzük a Kézikönyvben. 20. Sem a CRD és az azt implementáló hazai jogszabályok, sem a Felügyelet nem írja elő a fejlett módszerek, azaz a hitelkockázatnál az IRB, a működési kockázatnál az AMA együttes bevezetését az intézmények maguk döntenek a módszer-választásról, a fejlett módszerek alkalmazására vonatkozó engedély-kérelem beadásáról. 21. Az engedélykérelem elbírálásánál abban nincs különbség, hogy az intézményeknek meg kell felelniük a Direktívában, illetve a hazai jogszabályokban megfogalmazott minimum követelményeknek, de a Felügyeletnek - elsősorban a kvalitatív tényezők (pl. szervezeti és irányítási követelmények) esetében - a megfelelőség vizsgálatánál figyelembe kell vennie az intézményméretét, komplexitását, az üzleti tevékenység összetettségét is (arányosság elve). 22. Az intézmények különböző megoldások között választhatnak, ami a Felügyelet Kézikönyvében javasolt, illetve ismertetett megoldásoktól eltérő is lehet. Amennyiben az intézmény elfogadható indoklást ad az általánosan elfogadottól, javasolttól eltérő megoldásra, akkor a Felügyelet amennyiben az indoklás megfelelő - azt elfogadhatja. Természetesen a jogszabályokban megfogalmazott minimum követelményeknek minden esetben meg kell felelni. 1.5 Tartalom 23. A Kézikönyv első kötetének első két fejezete a felügyeletek közötti együttműködést vizsgálja a validálási folyamatban, két szempontból: a home (anyaintézményi felügyelet), illetve a host felügyelet (nemzetközi csoport leányintézményi felügyelete) szempontjából. A Felügyelet mindkét szerepkörben részese a validálásnak, és a két szerepkörben megfogalmazott feladatai és képviselendő érdekei részben eltérőek. Mivel a Felügyelet által felügyelt legtöbb intézmény nemzetközi csoport részeként működik, fontos a jóváhagyási folyamat ilyen jellegű bemutatása is. Az I. kötet további fejezetei ahhoz adnak támpontot, hogy a hitelkockázat belső minősítésen alapuló módszerének a szabályozói tőkekövetelmény számításában történő alkalmazásához milyen minimum követelmények teljesítése szükséges, és azokat a Felügyelet milyen szempontok szerint vizsgálja. Az I. kötet a fokozatos bevezetés, tartós mentesítés, use teszt, portfolió szegmentáció, a minősítési rendszerekre, kockázati paraméterek becslésére vonatkozó szabályok, elvárások témakörével, illetve kiemelten a fontos definíciók (nemteljesítés, veszteség) meghatározásával foglalkozik. A Kézikönyv második kötete a működési kockázat különböző módszereinek, ezen belül kiemelten az AMA használatának felügyeleti elfogadási, jóváhagyási feltételeit mutatja be. A harmadik kötet tartalmazza a fedezetek elismerhetőségére vonatkozó feltételeket, a belső irányítási követelmények bemutatását, valamint a vásárolt követelések ismertetését. 10

11 2 FELÜGYELETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS A VALIDÁLÁS SORÁN 24. A CRD 129. cikk (2) bekezdése, valamint a Hpt. 14/A.-14/B. -a rögzíti, hogy a fejlett módszerek (IRB, AMA, piaci kockázat tőkekövetelményének belső modellen alapuló számítása) validálása során a home felügyelet 3 irányításával a csoport felügyelésében érintett felügyeleteknek együtt kell működniük a jóváhagyási folyamatban, és a kérelem benyújtásától számított legfeljebb hat hónapon belül közös döntést kell hozniuk a kérelmet illetően. 25. A kérelmező csoport vagy intézmény a kérelmet bármely fejlett módszer esetében a home felügyeletnek nyújtja be. A hat hónapos elbírálási periódus a teljes és hiánytalan dokumentáció benyújtásának napján kezdődik. A hiánytalan dokumentumcsomag beérkezését követően a home felügyelet a kérelem és a releváns dokumentumok másolatát haladéktalanul megküldi a host 4 felügyeleteknek. 26. Az érintett felügyeleteknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük, hogy a kérelemmel kapcsolatban közös álláspont kerüljön kialakításra. Amennyiben a hat hónap során a felügyeletek nem tudnak konszenzust kialakítani, a home felügyelet hozza meg a döntést, ennek során azonban a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell vennie a host felügyeletek álláspontját. 27. Az engedélyt a home felügyelet bocsátja ki. A dokumentum tartalmazza a döntés részletes indoklását, beleértve a host felügyeletek szempontjait, valamint konszenzus hiányában a home felügyelet döntésének indoklását is. A jóváhagyást a home felügyelet juttatja el a kérelmezőnek és az érintett felügyeleteknek. Az engedélyben rögzített döntés az érintett tagországok felügyeletei által kötelezően alkalmazandó. Magyarországon a közös döntés közvetlenül hatályosul, így leányvállalatok esetében a Felügyelet önálló engedélyező határozatot nem hoz. Azon csoportok, illetve intézmények esetében, amelyek EU szintű felügyeletét a PSZÁF látja el, home felügyeletként az engedélyező határozatot is a PSZÁF adja ki. (Részletesen ld. a Döntés, engedélyezés c. fejezetben.) 28. A GL 10-nek az IRB és az AMA validálására vonatkozó útmutatója 2.1 és 2.2 pontjai szolgálnak részletes útmutatással a felügyeletek validálás során folytatandó együttműködésére vonatkozóan. A direktíva előírásainak teljesítése a kompetens felügyeleti hatóságok közötti, valamint a felügyeleti hatóságok és az intézmény közötti együttműködést igényel. 3 EU-szintű anyaintézmény felügyelete, más szóhasználatban konszolidáló felügyelet. 4 Leányintézmények felügyeletét ellátó hatóság. 11

12 29. Az együttműködés három szakaszra bontható: Jóváhagyás előtti szakasz - a felügyeletek és az intézmények felkészülése, kapcsolatfelvétel, az intézmény által bevezetni kívánt rendszerek előzetes áttekintése, értelmezési kérdések tisztázása. Jóváhagyási szakasz - az előírt tartalmú és hiánytalan kérelem benyújtása, felügyeleti felülvizsgálat, döntés Jóváhagyás utáni szakasz az engedélyben előírt feltételek teljesülésének, illetve a jóváhagyott rendszer alkalmazásának figyelemmel kísérése. Az egyes szakaszokban alkalmazandó egyeztetéseket, együttműködési lépések részletezését a GL 10 Annex I. és II. tartalmazza. 2.1 Home felügyeleti szerepkörben 30. A Felügyelet, mint home felügyelet, felelős a jóváhagyási folyamat nemzetközi szintű koordinálásáért, lebonyolításáért Alapelvek 31. A Felügyelet home felügyeleti szerepkörében az IRB, az AMA, és a piaci kockázat tőkekövetelményének belső modellen alapuló számítása felügyeleti jóváhagyása során az alábbi alapelvek alapján jár el: A belső modellek alkalmazása révén meghatározott felügyeletközi együttműködés koordinálását a Felügyelet a nemzetközi ajánlások, iránymutatások így különösen a Nemzetközi felügyeleti együttműködési iránymutatás (GL 9) és a Validációs iránymutatás (GL 10) alapján végzi, melynek során törekszik a hatékony együttműködés megteremtésére. Az együttműködés formáját minden intézmény esetében a Felügyelet egyedi mérlegelés alapján, differenciáltan határozza meg. Az intézmény szignifikanciájának meghatározásához a Felügyelet a GL 9 iránymutatás 30. pontjának a leányvállalat csoportban betöltött szerepére vonatkozó kritériumait tekinti irányadónak. A leányvállalat a home felügyelet szempontjából szignifikáns, ha a következő feltételek bármelyike fennáll: hozzájárulása a csoport 5 5 A mértékek meghatározásához figyelembe veendő vetítési alapra vonatkozó szempont: Csoport szinten öszszevontan a konszolidált adatok alapján, egyedileg (a leányvállalatok tekintetében) a konszolidált tételek kiszűrése utáni mérleg és eredmény-kimutatás adatok alapján történő számítás. Ez a megoldás matematikailag és közgazdaságilag egyaránt korrekt, hiszen a rész mérlegek kiadják a konszolidált mérleget és tartalmuk tisztán, konszolidálás után mutatja az egyes cégek valódi hozzájárulását a konszolidált eredményhez. Hátránya, hogy a tőzsdei gyorsjelentésben a konszolidált mérleg ugyan szerepel, de az egyes leányvállalatok konszolidálás utáni adatai nem, ezért azok külön bekérendők az anyaintézménytől. 12

13 o Mérleg főösszegéhez > 3%, vagy o Eredményéhez > 10% Az általa végzett tevékenységek kockázata a csoport szempontjából materiálisnak minősíthető. A csoport irányításának és a kockázatkezelésnek a struktúrája decentralizált, a felső vezetés nem képes az egyes egységek kockázatának teljes körű kontrolljára. Az egyes egységek autonómiája erős. Megfigyelhető a kockázatok korrelációja az egyes egységek között. 32. A szignifikanciáról az előzetes tárgyalások során a Felügyelet a host felügyeletekkel egyeztet, közös álláspontot alakít ki, amelynek során figyelembe veszi a host felügyeletek szempontjait. Amennyiben az intézmény a host felügyelet szempontjából a GL pontja alapján megalapozottan szignifikánsnak tekinthető a helyi piacon, a továbbiakban szignifikánsként kezelendő. 33. Az együttműködés formája meghatározásának szempontjai: az intézmény szignifikanciája, melyben az érintett felügyeletek a jóváhagyást megelőző időszakban megegyeznek; az adott országban alkalmazni kívánt módszer; az adott ország európai uniós tagsága; EU-n kívüli ország esetében az adott host felügyelet Felügyelet általi értékelése; továbbá bármilyen más releváns egyedi információ. 34. Az együttműködés mélységének és formájának meghatározására a fentiek alapján a Felügyelet az intézményeket a következő csoportokba sorolja: Csoport besorolás 1. Szignifikáns leányvállalatok vagy fióktelepek, amelyek központilag fejlesztett belső modelleket alkalmaznak hitelkockázat, piaci kockázat vagy működési kockázat mérésére (IRB, IMM vagy AMA), egyes eszközcsoportokra / kockázatokra helyi modellt dolgoznak ki 6. Stratégia Szükséges a host felügyelet magas szintű bevonása. A jóváhagyás során a központi modellek 7 helyi implementálásának ellenőrzése, a helyi modellek validációja a host felügyelet feladata és felelőssége. A Felügyelet megállapodás alapján a vizsgálatokban való részvételéről a host felügyelettel megegyezhet. A host felügyelettel szükséges a folyamatos információcsere, a rendszeres és intenzív kapcsolattartás. 6 Hitelkockázat esetén helyi modell fejlesztés alatt a paraméterbecslő modellek leányintézménynél történő fejlesztését értjük 7 A központilag fejlesztett modell alatt az anyaintézménynél, illetve testvérintézménynél kifejlesztett paraméterbecslő modellt értjük, melyet a leányintézménynél is bevezettek/implementáltak. 13

14 Csoport besorolás 2. Szignifikáns leányvállalatok vagy fióktelepek, amelyek sztenderd módszert alkalmaznak hitelkockázat vagy működési kockázat, vagy egyszerű módszert a piaci kockázat mérésére, de anyabankjuk fejlett módszert alkalmaz (IRB, IMM vagy AMA). Várható a későbbi áttérés. 3. Szignifikáns leányvállalatok vagy fióktelepek, amelyek várhatóan tartósan sztenderd módszert alkalmaznak hitelkockázat vagy működési kockázat mérésére, de anyaintézményük fejlett módszert alkalmaz (IRB, IMM vagy AMA). 4. Nem szignifikáns leányvállalatok vagy fióktelepek, amelyek fejlett módszert alkalmaznak hitelkockázat vagy működési kockázat mérésére, helyi modell fejlesztése csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem jellemző, az irányítás és a kockázatkezelés erősen centralizált. 5. Nem szignifikáns leányvállalatok vagy fióktelepek, amelyek várhatóan tartósan sztenderd módszert alkalmaznak hitelkockázat vagy működési kockázat mérésére. Stratégia A host felügyelet részt vesz a jóváhagyás folyamatában. Különösen fontos a roll-out terv véleményezése, az esetleges későbbi áttérés feltételrendszerének felállításában való részvétel. Későbbi áttérés esetén a roll-out terv teljesítésének nyomon követése alapvetően a host felügyelet feladata, amit azonban a Felügyelet is figyelemmel kísér és megvalósulásának menetéről az anyaintézményen keresztül folyamatosan tájékozódik (ld. a Kézikönyv roll-out-tal foglalkozó fejezete.) Folyamatos információcsere, rendszeres kapcsolattartás szükséges a host felügyelettel. Ha tartósan sztenderd módszert használ a leányvállalat, akkor a Felügyelet az érintett felügyelettel egyeztet a tartós mentesítés kérdésében. A kapcsolat alapesetben a Felügyelet részéről a korrekt tájékoztatásra korlátozódik, de az egyedi felügyeleti egyeztetés függvényében esetileg egyéb megoldás is kialakításra kerülhet. Az erős centralizáció miatt központi modellek kerülnek kifejlesztésre. A helyi alkalmazásra vonatkozó feladatokat alapesetben a host felügyeletek látják el, melyekbe indokolt esetben és mértékben a Felügyelet is bekapcsolódik. A szignifikancia szintje miatt a host felügyelet teljes körű bevonása az együttműködésbe nem indokolt, az információáramlásba indokolt mértékig azonban bevonandó, és szükséges korrekt tájékoztatása, illetve indokolt esetben véleményezési lehetőségének biztosítása. A módszerválasztás és a szignifikancia alacsony szintje miatt a host felügyelet bevonása csak korlátozott mértékben indokolt, korrekt tájékoztatása szükséges. 35. A jóváhagyással kapcsolatos együttműködés keretei, konkrét tartalma, formája írásos megállapodásokban kerül rendezésre. Az adott intézmény szempontjából érdekelt hatóságok (legalább három) egyetértése esetén a Felügyelet nem zárja ki többoldalú együttműködési megállapodás megkötését sem. Amennyiben egy intézmény kapcsán több ország felügyelete is érintett, úgy a Felügyelet un. egypólusú együttműködést szervez. A cél annak biztosítása, hogy az információvesztés elkerülése érdekében az érintett felügyeletek közötti információáramlás a Felügyeleten keresztül történjen. 36. A Felügyelet mind a jóváhagyási folyamat, mind a jóváhagyás utáni folyamatos felügyelés során kiemelten törekszik a külföldi társfelügyeletekkel a konszenzus megteremtésére, a konszenzus nélküli egyoldalú döntéshozatal csak kivételes esetben fordulhat elő. 37. A kísérő levelet és a csoportszintű dokumentumokat magyarul és angolul, a külföldi leányvállalati (leányvállalat-csoporti) dokumentumokat angolul, a magyarországi leányvál- 14

15 lalati dokumentumokat magyarul kell benyújtani (a kísérő levelet papíron, míg az applikációs csomagot elektronikus adathordozón). Kivételes esetben - az intézmény, vagy a társfelügyelet indokolt kérésére - a külföldre küldendő dokumentáció nyelve az angoltól eltérő is lehet, erről azonban előzetesen, valamennyi érdekelt félnek egyetértésre kell jutnia. A Felügyelet a nyelvi kérdésben is mindent elkövet a konszenzus elérésére. 38. A Felügyelet a nemzetközi együttműködés szervezése kapcsán arra törekszik, hogy elkerülje az intézmények számára a feladatok duplikálódását, és a szektorra nehezedő terhek lehetőség szerinti csökkentését irányozza elő Feladatok Előkészítő szakasz 39. A Felügyelet elvárja, hogy a belső minősítésen alapuló módszereket alkalmazni kívánó intézmény a jogi hatályú jóváhagyási folyamatot megelőzően, megfelelő időben tájékoztassa a Felügyeletet ez irányú terveiről. Különösen fontos a tájékoztatás azon esetekben, ahol a külföldi leányintézmények miatt a host felügyeletek bevonása is indokolt. A jóváhagyást megelőző szakaszban a Felügyelet az adott intézménnyel a korrekt együttműködés kialakítására törekszik, melynek során az adott jogi keretek között - minden elvárható segítséget megad az intézmény felkészüléséhez. A jóváhagyási szakaszt megelőző együttműködés és prevalidáció célja elsősorban az értelmezési kérdések egyeztetése, a nyitott, illetve vitatott kérdések mielőbbi rendezése, valamint a Felügyelet megítélése szerinti helytelen alkalmazás mielőbbi korrigálása. 40. Az előkészítő szakaszban a Felügyelet az alábbi feladatokat látja el a jóváhagyási kérelmet benyújtó intézmény vonatkozásában: Folyamatosan tájékozódik az intézmény által bevezetni kívánt módszerekről és modellekről. Az intézménnyel kialakított együttműködési kapcsolat és az alkalmazni kívánt módszer alapján meghatározza az intézményi felkészülés monitoringjának módját, eszközeit. Ennek formája elsősorban írásban benyújtott összefoglalók, dokumentáció véleményezése, konzultációk, interjúk lefolytatása, kérdőívre adott válaszok értékelése, helyszíni tájékozódás. A kérelmezőt megismerteti a jóváhagyási folyamattal és a vele szemben felállított követelményrendszerrel. Törekszik a felvetődő vitás kérdések, eltérő értelmezések mielőbbi rendezésére, a konszenzus megteremtésére. Értelmezési, illetve vitás kérdések rendezése során kiindulási alapként kezeli a versenysemleges megközelítés elvét, továbbá nagymértékben támaszkodik a nemzetközi gyakorlatra. Ennek érdekében megkereséssel él kiemelt külföldi felügyeletek, illetve az illetékes nemzetközi szervezetek, bizottságok felé és a válaszok figyelembe vételével kialakított felügyeleti álláspontról haladéktalanul tájékoztatja az intézményt. Pre-validációs eljárást folytathat le a folyamat előzetes megismerése céljából. A kérelmezővel folytatott konzultáció során tájékoztatást ad az értékelés tervezett időbeosztásáról arra vonatkozóan, hogy az intézmény szempontjából mikor várhatók feladatok (pl. mikor fogja a Felügyelet a minősítési rendszereket ellenőrizni a helyszínen), illetve (pre)validálási (rész)eredmények. 41. Az előkészítő szakaszban a Felügyelet az érintett külföldi társfelügyeletekkel történő együttműködésnél az alábbiak érvényesítésére törekszik: 15

16 Megteremti a két-, vagy többoldalú együttműködés kereteit. Amennyiben nincs érvényben általános együttműködési megállapodás a Felügyelet és az érintett host felügyelet között, úgy szorgalmazza ilyen megállapodás megkötését. Meghatározza az érintett felügyeletek szerepét a leányvállalatok szignifikanciájának értékelése alapján és megállapodik a szignifikancia kérdésében, valamint az együttműködés szintjében. Felveszi a kapcsolatot a host felügyeletekkel az intézmény által alkalmazni kívánt modell(ek) megismerése érdekében. Kialakítja az adott intézményre vonatkozó együttműködés kereteit. A fent jelzett alapelveknek megfelelően meghatározza a host felügyeletekkel való együttműködés kereteit, tartalmát, formáját és azt egyezteti az érintett hatóságokkal. Az együttműködés kereteinek kialakítása során alapvető jelentőségű annak meghatározása, hogy a Felügyelet mit vár el a külföldi felügyelettől az együttműködésben betöltött szerepe, feladatai tekintetében. Abban az esetben, ha a host felügyelet a jóváhagyási folyamat résztvevője, az együttműködési keretek kialakítása során meg kell határozni mind a jóváhagyáshoz kapcsolódó, mind az azt követően általános jelleggel elvégzendő alapvetően monitoring - feladatokat. Az együttműködés konkrét tartalmát írásos formában kell rögzíteni. Kidolgozza a felügyeleti akciótervet, amely az adott intézmény és az érintett host felügyeletek együttműködésével kapcsolatosan tartalmazza a Felügyeleti lépéseket, a főbb témákat és intézkedéseket, időbeosztást. Kidolgozza a kommunikációs stratégiát az indokolt felügyeletközi információcsere biztosítása érdekében, és egyezteti azt a társfelügyeletekkel. Ez a feladat a jóváhagyás folyamatán kívül a jóváhagyást követő folyamatos felügyeleti együttműködést is szolgálja. Az információs stratégiának ki kell terjednie az írásos információcserére, illetve a konzultáció formájában megvalósuló - szakértői, illetve vezetői szintű - együttműködés rendszerének kidolgozására. EU-n kívüli országok tekintetében minősíti a host felügyeleteket. Ez kétoldalú, szakértői tárgyalások keretében történik, melyek során a Felügyelet tájékozódik a host felügyeletek felügyelési és vizsgálati módszereiről, felügyeleti eszköztáráról, CRD felkészültségéről, stb. értékeli, minősíti a host felügyeleteket. Azonosítja és kommunikálja a jóváhagyási folyamat során figyelembe veendő csoportot vagy a helyi szinten felmerülő kérdéseket, problémákat, illetve lényeges témákat. Azonosítja azon területeket, ahol véleménykülönbségek merülhetnek fel az intézmény és valamelyik felügyeleti hatóság között. A véleménykülönbségeket mielőbb megfelelően kommunikálja és rendezi. Megegyezést alakít ki az implementálás nyomon követésében, kiemelt figyelemmel arra, hogy a home felügyelet felelős a host felügyeletek közötti egyeztetések ütemtervének kialakításáért a host felügyeletek pedig az ütemterv betartásáért. A jóváhagyás 42. A jóváhagyás során a Felügyelet a kialakított belső eljárásrend és a külföldi leányintézmények esetében a host felügyeletekkel kötött együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint jár el a Kézikönyv Jóváhagyás folyamata c. fejezetében foglaltak alapján. Jóváhagyás utáni szakasz 43. A Felügyelet home szerepköréből adódóan törekszik a host felügyeletek közötti hatékony együttműködés folyamatos fenntartására a jóváhagyás után is. A jóváhagyás utáni 16

17 szakasz konkrét feladatait a felügyeletközi megállapodások tartalmazzák. A feladatok alapvetően az alábbiakra terjednek ki. A Felügyelet: koordinálja az implementálás nyomon követését, szervezi a nemzetközi együttműködést az érintett felügyeletekkel, a kommunikációs stratégiában megfogalmazottak szerint koordinálja, lebonyolítja a felügyeletközi információcserét, a validációs feladatokra vonatkozó együttműködési megállapodások alapján részt vesz külföldi helyszíni vizsgálatokban, koordinálja a vizsgálatok eredményeit, folyamatosan nyomon követi a jóváhagyott rendszer működtetését. 2.2 Host szerepkörben Alapelvek 44. A magyar pénzügyi piacon többségében olyan szereplők vannak jelen, amelyek nagy nemzetközi pénzügyi csoportok leányvállalatai, ezért felügyelésüket a Felügyelet host szerepkörben látja el. A Felügyelet a host felügyeleti szerepkörében az alábbi alapelvek alapján jár el: A nemzetközi ajánlások, iránymutatások így különösen a Nemzetközi felügyeleti együttműködési ajánlás (GL 9) és a Validációs ajánlás (GL 10) alapján vesz részt a jóváhagyási folyamatban, melynek során törekszik a hatékony együttműködésre. A Felügyelet törekszik az együttműködés írásba foglalására. Az egyeztetések során a Felügyelet arra törekszik, hogy a benyújtandó jóváhagyási dokumentációt a home felügyelet angol nyelven küldje meg. Az együttműködés formájára tett host felügyeleti javaslatot a Felügyelet minden intézmény esetében egyedileg, differenciáltan mérlegeli. Az intézmény szignifikanciájának meghatározásához a Felügyelet a GL 9 iránymutatás 30. pontjának a leányvállalat hazai piacon betöltött szerepére vonatkozó kritériumait alkalmazza. A leányvállalatot szignifikánsnak tekinthetjük, ha a következő feltételek bármelyike fennáll: hozzájárulása a hazai piac 8 o mérleg főösszegéhez > 3% o hitel állományához >3% o jelzáloghitel állományához >2% o betét állományához > 3% o eredményéhez > 5% 8 A számítás alapjául a Felügyeleti adatszolgáltatás során beérkezett adatok szolgálnak. 17

18 az általa végzett tevékenységek alapján valamely piaci szegmensben, speciális tevékenységben piacvezető szerepe van (pl. határidős piac, állampapírpiac, letétkezelés stb.) a pénzügyi rendszer szerves szereplője (fizetési forgalom, tőzsde, klíringház) a piac likviditásának biztosításához jelentősen hozzájárul (akár az egész, akár egyes részpiacok tekintetében) Az együttműködés konkrét formájának meghatározásánál minimális szempontnak tekintendő: o az intézmény szignifikanciája (GL pont szerint), melyben az érintett felügyeletek a jóváhagyást megelőző időszakban megegyeznek o az intézménynél alkalmazni kívánt módszer csoportszinten és lokálisan; (ha lokálisan sztenderd módszert terveznek használni, de csoportszinten fejlett módszerek bevezetésére kerül sor, a Felügyeletnek akkor is részt kell venni a jóváhagyásban) o helyi modell fejlesztésére sor kerül-e o az adott ország európai uniós tagsága o EU-n kívüli ország esetében a home felügyelet hazai Felügyelet általi értékelése o bármilyen más releváns egyedi információ. Bármely együttműködési formánál elvárás, hogy a helyi vezetés teljes mértékben ismerje a leányvállalat/fiók kockázati profilját, és biztosítsa az ennek megfelelő tőkeellátottságot. Mindez azt is jelenti, hogy a helyi vezetésnek ismernie kell az ezt alátámasztó rendszerek működését, teljes mértékben birtokában kell lennie az új tőkeszámítási rendszerek implementálására vonatkozó információknak, és ezt a Felügyelet kérésére be kell tudni mutatni. 9 A központi modellek alkalmazásakor a Felügyelet a nem szignifikáns intézmények és a nem jelentős fiókok esetében nem ragaszkodik a modellek teljes mélységű megismeréséhez, azonban törekszik a modellek főbb jellemzőinek és feltevéseinek megismerésére. Lásd még a Jóváhagyás folyamata című fejezetet. 9 CRD VII. melléklet 4. rész pont; Hkr

19 2. Szignifikáns leányvállalatok vagy fióktelepek, amelyek sztenderd módszert alkalmaznak hitelkockázat vagy működési kockázat, vagy egyszerű módszert a piaci kockázat mérésére, de anyabankjuk fejlett módszert alkalmaz (IRB, IMM vagy AMA). Várható a későbbi áttérés. 3. Szignifikáns leányvállalatok vagy fióktelepek, amelyek várhatóan tartósan sztenderd módszert alkalmaznak hitelkockázat vagy működési kockázat mérésére, de anyaintézményük fejlett módszert alkalmaz (IRB, IMM vagy AMA). 4. Nem szignifikáns intézmények, amelyek fejlett módszert alkalmaznak hitelkockázat, piaci kockázat vagy működési kockázat mérésére (IRB, IMM vagy AMA), helyi modell fejlesztése nem jellemző, az irányítás és a kockázatkezelés erősen centralizált. 5. Nem szignifikáns leányvállalatok vagy fióktelepek, amelyek várhatóan tartósan sztenderd módszert alkalmaznak hitelkockázat vagy működési kockázat mérésére. 45. Az együttműködés tervezett szintjei és az egyes szintekhez rendelt stratégia: Csoport besorolás Stratégia 1. Szignifikáns intézmények, amelyek központilag fejlesztett belső modelleket alkalmaznak részletesebb megismerése. A jóváhagyás során A cél a központilag fejlesztett modellek minél hitelkockázat, piaci kockázat vagy működési a feladat a központi modellek implementálása, kockázat mérésére (IRB, IMM vagy AMA), a helyi modellek validációja. Szükséges az aktív részvétel a folyamatban, a rendszeres kap- egyes eszközcsoportokra / kockázatokra helyi modellt dolgoznak ki. csolattartás az előkészítő és validálási szakaszban mind az intézménnyel, mind a home felügyelettel. A Felügyeletnek itt is részt kell vennie a jóváhagyás folyamatában, különösen fontos a rollout terv véleményezése, a későbbi áttérés feltételrendszerének felállítása. Cél a központilag fejlesztett modellek minél részletesebb megismerése. A jóváhagyás során a központi modellek implementálása, a helyi modellek validációja a feladat. A folyamatban aktív részvétel, előkészítő szakaszban rendszeres kapcsolattartás mind az intézménnyel, mind a home felügyelettel. Ha tartósan sztenderd módszert használ a leányvállalat, akkor a Felügyelet a home felügyelettel egyeztet a tartós mentesítés kérdésében. (A fejlett módszereknek a kockázattudatosságot hangsúlyosabban elváró megközelítése miatt a szignifikáns intézményeket és anyavállalatukat indokolt ösztönözni, hogy ne alkalmazzák ezt az opciót.) Az erős centralizáció miatt központi modellek kerülnek kifejlesztésre. A Felügyeletnek a helyi alkalmazásra vonatkozó feladatai vannak. A jóváhagyás folyamatában aktív részvétel az információáramlásban, a központi modell teljes mélységű ismerete nem cél. Az előkészítő szakaszban rendszeres kapcsolattartás indokolt. A módszerválasztás és a szignifikancia alacsony szintje miatt a home felügyelettől csak korrekt tájékoztatás szükséges Feladatok Előkészítő szakasz 46. A Felügyelet felméri a feladatokat, részletes információkat szerez be a bevezetendő módszerekről. 47. Kapcsolat kialakítása a home felügyelettel Együttműködési megállapodások felülvizsgálatának kezdeményezése 19

20 Rendszeres szakértői szintű információ csere formáinak kialakítása Host stratégia kialakítása a szignifikancia alapján Jóváhagyás 48. A jóváhagyás során a Felügyelet a kialakított belső eljárásrend és a home társfelügyeletekkel kötött együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint jár el. Jóváhagyás utáni szakasz 49. A Felügyelet feladatai az alábbiak: Nyomon követi az implementálást, különös tekintettel a roll-out tervre és az engedélyben előírt feltételek teljesülésére. Amennyiben az implementálás során bármilyen problémát tapasztal, értesíti a home felügyeletet. Súlyos hiányosságok esetén kezdeményezheti a roll-out terv módosítását, az engedély visszavonását. A kommunikációs stratégiában megfogalmazottak szerint részt vesz az információcserében. Tájékoztatja a társfelügyeletet az intézmény kockázati profiljáról, és tájékoztatást kér az anyaintézmény kockázati profiljáról. A helyszíni vizsgálatok eredményeiről a felügyeletek szintén kölcsönösen tájékoztathatják egymást. Együttműködési megállapodás szerint részt vesz külföldi helyszíni vizsgálatokban, illetve a home felügyelet által a magyarországi leányintézményben lefolytatandó vizsgálatban. 3 JÓVÁHAGYÁS FOLYAMATA 50. A Felügyelet engedélye szükséges a) a hitelezési kockázat tőkekövetelménye esetében a belső minősítésen alapuló módszerek (alap IRB és fejlett IRB) 10 ; b) a működési kockázat tőkekövetelménye esetében a sztenderdizált módszer (az alkalmazási követelmények teljesülésének igazolása érdekében), az alternatív sztenderdizált módszer 11, a fejlett mérési módszer 12, valamint a különböző módszerek kombinációján alapuló tőkekövetelmény-számítási módszer 13 ; 10 CRD 84. cikk; Hpt. 76/B (1)-(5), (14) 11 CRD 104. cikk; Hpt. 76/J (3); Mkr. 4. (5) 12 CRD 105. cikk; Hpt. 76/J (4), (8) 13 CRD 102. cikk (4); Hpt. 76/J (5) 20

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15.

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. 1 3.3.3 Minősítési rendszerek és a kockázatok számszerűsítése Minősítések hozzárendelése PD, LGD, CF meghatározása Közös vizsgálati

Részletesebben

A magyarországi prevalidációs tapasztalatok, a bankok felkészülésének kérdései. Matusek Judit Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. május 24.

A magyarországi prevalidációs tapasztalatok, a bankok felkészülésének kérdései. Matusek Judit Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. május 24. A magyarországi prevalidációs tapasztalatok, a bankok felkészülésének kérdései Matusek Judit Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. május 24. 1. A validáció fogalma 2. Az új tőkeszabályozás átültetése

Részletesebben

A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SRP) MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SRP) MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SRP) MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ 2008. február Az útmutató megírásában részt vettek: Szponzor: Koordinátor: Mérő Katalin, Varga Csaba Matusek Judit, Csordás Katalin Csoporttagok:

Részletesebben

VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV

VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZEREK ÉS A MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREINEK (AMA) BEVEZETÉSÉRŐL, ÉRTÉKELÉSÉRŐL, JÓVÁHAGYÁSÁRÓL II. RÉSZ: MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT 2008. június

Részletesebben

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Seregdi László PSZÁF 2009. november 24. Témakörök 1. Tőkekövetelmény számítás szabályozása 3. Várható hazai

Részletesebben

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati példákon Dr. Pálosi-Németh Balázs, Tamás Sándor Budapest, 18 November 2010 A Bank tőkemegfelelésének

Részletesebben

Informatikai prevalidációs módszertan

Informatikai prevalidációs módszertan Informatikai prevalidációs módszertan Zsakó Enikő, CISA főosztályvezető PSZÁF IT szakmai nap 2007. január 18. Bankinformatika Ellenőrzési Főosztály Tartalom CRD előírások banki megvalósítása Belső ellenőrzés

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

CEBS Consultative Paper 10: Fejlett módszerek (IRB, AMA) és kockázatkezelési rendszerek validálása és implementálása

CEBS Consultative Paper 10: Fejlett módszerek (IRB, AMA) és kockázatkezelési rendszerek validálása és implementálása CEBS Consultative Paper 10: Fejlett módszerek (IRB, AMA) és kockázatkezelési rendszerek validálása és implementálása I pillér minimum követelményeinek egységes európai értelmezése Horváth Edit CEBS útmutatás

Részletesebben

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása.

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt (székhely: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.; cégjegyzékszám: 01-10- 042685, a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 Bevezető 11 A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 I. rész Rövid összefoglaló az általános könyvvizsgálati előírásokról 15 1. A könyvvizsgálati környezet 17 1.1.

Részletesebben

CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai

CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai dr. Kardosné Vadászi Zsuzsanna 2012. április CRR/CRD IV javaslat áttekintése A 2006/48/EK és 2006/49/EK

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk

A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk ÚTMUTATÓ A FELÜGYELT INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE Utolsó felülvizsgálat:

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal Az Erste Befektetési Zrt. alábbi közzététele a 164/2008-as a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló

Részletesebben

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Biztosítási szakmai konzultáció 2012. május 3. Dr. Dénes Beatrix, Pintér Judit Fókuszpontban a College of Supervisors (CoS) ülések tapasztalatai Együttműködés a

Részletesebben

Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások

Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások Seregdi László PSZÁF 2010. november 18. Témák 1. Pénzügyi szabályozás fő nemzetközi mozgatóelemei 2. Hitelintézeti szektor 3. Könyvvizsgálattal

Részletesebben

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A

Részletesebben

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban Az elmúlt időszak tapasztalatai felhívták a figyelmet a hitelintézeti szektorban az intézményvédelmi

Részletesebben

2011. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Zrt.

2011. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Zrt. 2011. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Zrt. A közzétett adatok 2011.12.31-i állapotot tükröznek Minden közzétett adat millió forintban került megadásra (az eltérések

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről I. Általános rendelkezések 1. Az ajánlás célja és hatálya Az ajánlás célja az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság

Részletesebben

- Befektetési vállalkozások -

- Befektetési vállalkozások - MKVK PTT oktatás 2014. december 8. 2013. évi könyvvizsgálói külön jelentések feldolgozásának, helyszíni ellenőrzések tapasztalatai - Befektetési vállalkozások - Csendes Zsoltné Kiss Szilvia Tartalom 2013.

Részletesebben

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk 15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk A tőkekövetelmény számításához Takarékszövetkezetünk a hazai és EU szabályok, előírásainak megfelelően különböző eljárásokat alkalmaz. Hitelintézet tőkekövetelmény

Részletesebben

I. Az ajánlás célja és hatálya

I. Az ajánlás célja és hatálya A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 9/2013. (VI. 10.) számú ajánlása a hitelintézetek, pénzügyi holding társaságok és vegyes pénzügyi holding társaságok vezetőire előírt szakmai alkalmassági

Részletesebben

A Bázeli Bizottság és a banki belső ellenőrzés

A Bázeli Bizottság és a banki belső ellenőrzés A Bázeli Bizottság és a banki belső ellenőrzés Tóth József OTP Bank Nyrt. 2013.02.06 Ellenőrzési Igazgatóság 2 Tartalomjegyzék I. Általános bevezető II. A belső ellenőrzés funkciójára vonatkozó felügyeleti

Részletesebben

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. 2012. május 3. Bethlendi András

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. 2012. május 3. Bethlendi András Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Biztosítási szakmai konzultáció 2012. május 3. Bethlendi András A Felügyelet Szolvencia II-es felkészülésének terve Solvency II is great, it is very good but it

Részletesebben

Szolvencia II - áttekintés. Tatai Ágnes 2011. Január 17. 24. Piaci konzultáció

Szolvencia II - áttekintés. Tatai Ágnes 2011. Január 17. 24. Piaci konzultáció Szolvencia II - áttekintés Tatai Ágnes 2011. Január 17. 24. Piaci konzultáció 1 A Szolvencia II projekt állása, a felügyelés alapjai 2 Hol tart a folyamat? 1. szintű szabályozás elfogadva: 2009 év végén

Részletesebben

AZ UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT. 2014. ÉVRE VONATKOZÓ KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉSE

AZ UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT. 2014. ÉVRE VONATKOZÓ KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉSE AZ UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT. 2014. ÉVRE VONATKOZÓ KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉSE Az Európai Parlament és a Tanács a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről

Részletesebben

OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA

OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA Azonosító Megnevezés HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK OSZLOPOK 1,2,3 Bruttó jövedelem A bruttó jövedelem meghatározását

Részletesebben

Bankmenedzsment. Szabályozás

Bankmenedzsment. Szabályozás Bankmenedzsment Szabályozás Kötelező és ajánlott irodalom Kötelező irodalom: Ligeti S. - Sulyok-Pap M. (szerk.): Banküzemtan - egyetemi tankönyv XI. és XII. fejezet Ajánlott irodalom: Mérő Katalin (2005):

Részletesebben

7/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL

7/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL 7/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL a hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározására sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetek és befektetési vállalkozások vezetői részére Tisztelt Vezérigazgató/Ügyvezető

Részletesebben

TERVEZET. ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. (1) bekezdés k) pontjában

Részletesebben

Iránymutatások a kiegészítő szavatoló tőkéről

Iránymutatások a kiegészítő szavatoló tőkéről EIOPA-BoS-14/167 HU Iránymutatások a kiegészítő szavatoló tőkéről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20; Fax. + 49 69-951119-19; email: info@eiopa.europa.eu

Részletesebben

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik

Részletesebben

Kockázat kezelés és becslés, kockázati jelentés a pénzintézeti szektorban KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK ÉS MÓDSZEREK, KOCKÁZATVÁLLALÁSI POLITIKA PÉNZINTÉZETI KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉSEK, NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI

Részletesebben

Közbeszerzési, beszerzési és egyéb beszerzési eljárásokkal kapcsolatos kötelezettségek, az eljárások ellenőrzése

Közbeszerzési, beszerzési és egyéb beszerzési eljárásokkal kapcsolatos kötelezettségek, az eljárások ellenőrzése 1 Közbeszerzési, beszerzési és egyéb beszerzési eljárásokkal kapcsolatos kötelezettségek, az eljárások ellenőrzése I. Az eljárás megindítása előtti kötelezettségek: (közvetlen támogatási szerződéshez kapcsolódó

Részletesebben

2012. évi kockázatkezelési jelentés Kvalitatív adatok. Erste Bank Hungary Zrt.

2012. évi kockázatkezelési jelentés Kvalitatív adatok. Erste Bank Hungary Zrt. 2012. évi kockázatkezelési jelentés Kvalitatív adatok Erste Bank Hungary Zrt. A közzétett adatok 2012.12.31-i állapotot tükröznek 1. Általános információk... 2 1.1. Bank neve... 2 1.2. A számviteli és

Részletesebben

Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről

Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről EIOPA-BoS-15/106 HU Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20;

Részletesebben

Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP

Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Butyka Edit Biztosításfelügyeleti főosztály 2005. május 24. IAIS (International Association of Insurance Supervisors) 1994-ben alapították, 180

Részletesebben

Bázel III oktatás. Szalai Péter, menedzser. KPMG Tanácsadó Kft. Budapest. 2014. november

Bázel III oktatás. Szalai Péter, menedzser. KPMG Tanácsadó Kft. Budapest. 2014. november Bázel III oktatás Szalai Péter, menedzser KPMG Tanácsadó Kft. Budapest 2014. november Tartalom 1. Bevezetés 2. Tőkekövetelmények 3. Helyreállítási és szanálási tervek 4. Javaslatok az audit kapcsán 5.

Részletesebben

A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SRP)

A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SRP) A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SRP) Módszertani útmutató Felülvizsgálatra került: 2012. május 1 Tartalom BEVEZETÉS... 5 I. A FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLATI FOLYAMAT HATÁLYA... 8 A FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLATI

Részletesebben

Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. Bázel II - 3. pillér szerinti közzététel. Kockázati jelentés. 2013-as pénzügyi év 2013.12.31

Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. Bázel II - 3. pillér szerinti közzététel. Kockázati jelentés. 2013-as pénzügyi év 2013.12.31 Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. Bázel II - 3. pillér szerinti közzététel Kockázati jelentés 2013-as pénzügyi év 2013.12.31 [Ez az oldal szándékosan maradt üresen.] 2/99 oldal Tartalomjegyzék I. fejezet

Részletesebben

A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI

A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI Felügyeleti Igazgatóság Pénzügyi csoportok felügyeleti osztálya A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI Készítette: Krekó Béla Fliszár Vilmos Menyhért Bálint Szenes

Részletesebben

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 214-12-31 215-12-31 1. Pénzeszközök 41 42 MTB-nél lévő elszámolási számla 22 23 pénztár és egyéb elszámolási számlák 19 19 2. Értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

Mit jelent az EMIR a nem-pénzügyi ügyfeleknek?

Mit jelent az EMIR a nem-pénzügyi ügyfeleknek? Jelen tájékoztató az ESMA (European Securities and Markets Authority) által készített, 2013 márciusa során közzétett összefoglaló nem hivatalos, magyar nyelvű fordítása, melynek eredeti angol nyelvű változata

Részletesebben

Az MNB által kiemelten kezelt kockázatok, amelyek a CRD/CRR hatálya alá tartozó intézményeknél felmerülhetnek

Az MNB által kiemelten kezelt kockázatok, amelyek a CRD/CRR hatálya alá tartozó intézményeknél felmerülhetnek 1. melléklet Tájékoztatás a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében kiemelten kezelt kockázatos portfoliókról és a hozzájuk kapcsolódó többlettőke előírásáról A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata

Részletesebben

Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt.

Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. Belső tőkemegfelelés értékelési szabályzat Hatályos: 2014.05.29-től TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 1. KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK, ÚTMUTATÓK... 2 2. KAPCSOLÓDÓ

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

A közbeszerzési eljárás elnevezése: Adásvételi szerződés keretében az FMSZGYEOK részére élelmezési anyagok beszerzése

A közbeszerzési eljárás elnevezése: Adásvételi szerződés keretében az FMSZGYEOK részére élelmezési anyagok beszerzése Tárgy: válasz előzetes vitarendezési kérelemre Tisztelt Ajánlattevők! A Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház (8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 3.), mint ajánlatkérő a Kbt. Második Rész,

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

Likviditási Stratégia

Likviditási Stratégia Sajóvölgye Takarékszövetkezet 3700 Kazincbarcika, Egressy út 39. Likviditási Stratégia Az Eszköz-Forrás Bizottság 28/2013.(05.29.) számú határozatával elfogadta. Az Igazgatóság az Eszköz-Forrás Bizottság

Részletesebben

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy A pénzp nzügyi rendszer aktuális kérdk rdései Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy 1 A pénzp nzügyi rendszer szerepe a gazdaságban gban - A pénzügyi rendszer

Részletesebben

A belső ellenőrzési tevékenység változása a bankokban

A belső ellenőrzési tevékenység változása a bankokban A belső ellenőrzési tevékenység változása a bankokban TÓTH József Zsigmond Király Főiskola, OTP Bank Nyrt., Budapest tothjo@otpbank.hu A Bázeli Bizottság 2012 júniusában kiadott A banki belső ellenőrzési

Részletesebben

AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság

AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság Tőkekövetelmény számítási szabályzat Hatályos: 2013.08.07-től TARTALOMJEGYZÉK 1. BÁZELI TŐKEEGYEZMÉNY... 2 2. MAGYARORSZÁGI JOGGYAKORLAT...

Részletesebben

2012.11.12. MKVK PTT előadás. Bemutatkozik a Magyar Bankszövetség. Batka Anna vezető közgazdász

2012.11.12. MKVK PTT előadás. Bemutatkozik a Magyar Bankszövetség. Batka Anna vezető közgazdász Bemutatkozik a Magyar Bankszövetség Batka Anna vezető közgazdász 1 A Magyar Bankszövetség szerepe és felelőssége a bankszektorban Szervezet és tevékenység 2011-2013. év kihívásai 2 Szervezet és tevékenység

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a banki prudenciális követelmények alkalmazási szintjeire vonatkozó szabályokról

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a banki prudenciális követelmények alkalmazási szintjeire vonatkozó szabályokról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.8.5. COM(2015) 388 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a banki prudenciális követelmények alkalmazási szintjeire vonatkozó szabályokról HU

Részletesebben

Módszertani útmutató a pénzügyi vállalkozások által a Felügyelet részére benyújtandó üzleti tervek értékelésének szempontjairól

Módszertani útmutató a pénzügyi vállalkozások által a Felügyelet részére benyújtandó üzleti tervek értékelésének szempontjairól PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE Módszertani útmutató a pénzügyi vállalkozások által a Felügyelet részére benyújtandó üzleti tervek értékelésének TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 I. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK...

Részletesebben

A kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése: az első két év tapasztalatai

A kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése: az első két év tapasztalatai A kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése: az első két év tapasztalatai Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve Herceghalom, 2014. május 8. K+F minősítési rendszer

Részletesebben

AZ UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT. 2010. ÉVRE VONATKOZÓ KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉSE

AZ UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT. 2010. ÉVRE VONATKOZÓ KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉSE AZ UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT. 2010. ÉVRE VONATKOZÓ KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉSE A dokumentumban szereplő adatok a 2010.12.31-i állapotot tükrözik Vonatkozó jogszabályok és előírások: 1996. évi CXII. Törvény

Részletesebben

Felügyeleti álláspont az új tőkeszabályozás alkalmazásával kapcsolatban beérkező kérdésekre

Felügyeleti álláspont az új tőkeszabályozás alkalmazásával kapcsolatban beérkező kérdésekre Felügyeleti álláspont az új tőkeszabályozás alkalmazásával kapcsolatban beérkező kérdésekre I. Sztenderd módszer 1. A sztenderd módszert alkalmazó intézmény az ingatlannal fedezett kitettségek (35%, 50%

Részletesebben

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati példákon

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati példákon Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati példákon Pálosi-Németh Balázs, Tamás Sándor Budapest, 18 November 2010 A Bank tőkemegfelelésének

Részletesebben

A VM és VM Befektetési Tanácsadó Zrt. (2000 Szentendre, Mandula u. 8.) kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk közzététele

A VM és VM Befektetési Tanácsadó Zrt. (2000 Szentendre, Mandula u. 8.) kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk közzététele A VM és VM Befektetési Tanácsadó Zrt. (2000 Szentendre, Mandula u. 8.) kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk közzététele Társaságunk a 164/2008. (VI.27.) Korm. rendeletnek megfelelően

Részletesebben

KÉPESÍTETT KOCKÁZATKEZELŐ KÉPZÉS

KÉPESÍTETT KOCKÁZATKEZELŐ KÉPZÉS KÉPESÍTETT KOCKÁZATKEZELŐ KÉPZÉS www.bankarkepzo.hu A tanfolyam célja, hogy stabil hitelintézeti kockázatkezelői alaptudást adjon; átfogóan, egységes szerkezetben mutassa be a kockázatkezelés, kockázatelemzés

Részletesebben

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése

A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése A pénzügyi vállalkozás vezető állású személyének megválasztása/kinevezése I. VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEK Az MNB előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi vállalkozásnál vezető

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.17. C(2013) 9098 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alternatívbefektetésialapkezelők

Részletesebben

AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA

AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA Jelen politika tartalmazza az SPB Befektetési Zrt.-nek (a továbbiakban: Társaság) a 2007. évi CXXXVIII. Törvényben (a továbbiakban: Törvény) meghatározottak

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

A bankunió hatása a magyar bankrendszerre

A bankunió hatása a magyar bankrendszerre A bankunió hatása a magyar bankrendszerre Farkas Ádám Főigazgató EBA 2014 Január 21 GKI, Budapest 2012 EBA European Banking Authority Az EU pénzügyi felügyeleti intézményrendszerének átalakítása 2011-ben

Részletesebben

PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés

PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés Budapest, 2007. szeptember 19. Tartalom Szolgáltató - Szolgáltatás - Szerződés Megfelelőség

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK ÁROP SZERVEZETFEJLESZTÉSI PROJEKTEK TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK GŐRI MELINDA MINISZTERELNÖKSÉG IRÁNYÍTÓHATÓSÁG TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK Cél : Pályázatban foglalt tartalom megvalósítása

Részletesebben

A MERKANTIL BANK ZRT. 234/2007. (IX.4) KORM.

A MERKANTIL BANK ZRT. 234/2007. (IX.4) KORM. A MERKANTIL BANK ZRT. 234/2007. (IX.4) KORM. RENDELET SZERINTI NYILVÁNOS ADATAI A dokumentum célja a Merkantil Bank Zrt., mint hitelintézet - 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 235. -a (1) bekezdésének k)

Részletesebben

IFRS pénzügyi kimutatások elemzése 2009 Hungarian Accounting Advisory Group

IFRS pénzügyi kimutatások elemzése 2009 Hungarian Accounting Advisory Group IFRS pénzügyi kimutatások elemzése 009 Hungarian Accounting Advisory Group A pénzügyi kimutatások prezentálásának és közzétételének trendje a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok esetében A projekt

Részletesebben

TARTALOM HIVATKOZÁSOK... 4 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE... 5 BEVEZETÉS... 6 Közzétételi politika és struktúra... 7 Az Erste Bank Hungary vállalatirányítási

TARTALOM HIVATKOZÁSOK... 4 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE... 5 BEVEZETÉS... 6 Közzétételi politika és struktúra... 7 Az Erste Bank Hungary vállalatirányítási 1 TARTALOM HIVATKOZÁSOK... 4 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE... 5 BEVEZETÉS... 6 Közzétételi politika és struktúra... 7 Az Erste Bank Hungary vállalatirányítási és ellenőrző testületei... 10 A vezetőségi testületek

Részletesebben

A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP) ÚTMUTATÓ FELÜGYELT INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE

A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP) ÚTMUTATÓ FELÜGYELT INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP) ÚTMUTATÓ FELÜGYELT INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE Felülvizsgálatra került: Publikálásra került: 2009. december 2008. január Az útmutató megírásában részt vettek:

Részletesebben

A Felügyelet által kiemelten kezelt kockázatok, melyek a CRD hatálya alá tartozó intézményeknél felmerülhetnek

A Felügyelet által kiemelten kezelt kockázatok, melyek a CRD hatálya alá tartozó intézményeknél felmerülhetnek 1. melléklet Tájékoztatás a felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SREP) keretében kiemelten kezelt kockázatos portfóliókról és a hozzájuk kapcsolódó többlet-tőke előírásáról A Felügyeleti Felülvizsgálati

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP)

A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP) A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP) ÚTMUTATÓ A FELÜGYELT INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE 2008. január Az útmutató megírásában részt vettek: Szponzor: Koordinátor: Mérő Katalin,Varga Csaba Matusek Judit

Részletesebben

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Verzió: Készítette: Hatályba lépés napja: v1 Sajti László szervezeti igazgató 2014. január 02. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. A Szabályzat célja Jelen

Részletesebben

A kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt 2013. május 30.

A kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt 2013. május 30. A kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt 2013. május 30. aegon.com Védelmi vonalak Kockázat 1. védelmi vonal Mindenki (Aktuáriusok) 2. védelmi vonal Kockázatkezelés, Compliance 3.

Részletesebben

ÜGYVITELI UTASÍTÁS BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL

ÜGYVITELI UTASÍTÁS BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL ÜGYVITELI UTASÍTÁS BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL A BELSŐ DIGITÁLIS IRATFORGALOMRA 2010. 04. 30. 2 / 6 Önkormányzata /2010. számú együttes polgármesteri és

Részletesebben

A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M)

A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M) A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M) A bankok mágikus háromszöge Az előadás tartalma 1. A hitelintézetek prudens működésének szabályai. 2. Kockázatosnak

Részletesebben

Engedélyezési eljárásra vonatkozó eljárási szabályok. Az engedélyek kiadásához a kérelmezőnek előzetesen kell az engedélykérelmet benyújtani.

Engedélyezési eljárásra vonatkozó eljárási szabályok. Az engedélyek kiadásához a kérelmezőnek előzetesen kell az engedélykérelmet benyújtani. Engedélyezési eljárásra vonatkozó eljárási szabályok I. Általános szabályok A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (Mnbtv.) 46. -ában foglalt rendelkezések alapján az MNB hatósági eljárásaira

Részletesebben

2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 2. SZÁM 13

2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 2. SZÁM 13 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 2. SZÁM 13 14 HITELINTÉZETI SZEMLE SZÕKE MAGDOLNA A HITELKOCKÁZAT MÉRÉSÉNEK SZTENDERD MÓDSZERE ÉS A KOCKÁZAT CSÖKKENTÉSE AZ ÚJ BÁZELI TÕKEEGYEZMÉNY TERVEZETÉBEN A nemzetközileg aktív

Részletesebben

CRD I CRD II. http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=oj:l:2009:302:0097:0119:en:pdf. 1 Az irányelvek elérhetők a következő címen:

CRD I CRD II. http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=oj:l:2009:302:0097:0119:en:pdf. 1 Az irányelvek elérhetők a következő címen: A hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelmény szabályozásának (CRD) a közelmúltban elfogadott és jelenleg folyamatban lévő uniós módosításai A hitelintézetek és befektetési vállalkozások

Részletesebben

Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra. név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:...

Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra. név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:... Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra Amely létrejött egyrészről név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:... mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó) másrészről

Részletesebben

- Befektetési vállalkozások -

- Befektetési vállalkozások - MKVK PTT oktatás 2013. december 4. 2012. évi könyvvizsgálói külön jelentések feldolgozásának, helyszíni ellenőrzések tapasztalatai - Befektetési vállalkozások - Csendes Zsoltné Kiss Szilvia Tartalom 2012.

Részletesebben

Külön könyvvizsgálói jelentés Biztosító társaságok

Külön könyvvizsgálói jelentés Biztosító társaságok Külön könyvvizsgálói jelentés Biztosító társaságok Somogyvári Sándorné Magyar Könyvvizsgálói Kamara Pénz és Tőkepiaci Tagozat 2013. december 4. TEMATIKA Javaslatok Jogi környezet Külön könyvvizsgálói jelentések

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások Tartalom Értékelés háttere, célja, módszertana Az értékelésnél

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére. Izsák Város Címzetes Főjegyzőjétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére. Tárgy: Az Izsáki Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása.

Részletesebben

7. Tőkeszámítás a gyakorlatban

7. Tőkeszámítás a gyakorlatban 7. Tőkeszámítás a gyakorlatban 7.1. Magyarországi tapasztalatok A Bázel II. bevezetése Magyarországon kissé megkésve, 2007 2008 folyamán zajlott le (voltak EU-tagországok, ahol a 2006/48. és 49-es direktívákat

Részletesebben

A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése

A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése A szanálhatóság akadályainak kezelése vagy megszüntetése Kómár András Intézményi kapcsolatok és szanálási szabályozási főosztály Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 24. Tartalom 1. A szabályozás célja

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Hitelintézeti számvitel. Pénzügy Számvitel szak. 2014/2015. II. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Hitelintézeti számvitel. Pénzügy Számvitel szak. 2014/2015. II. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben