7/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "7/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL"

Átírás

1 7/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL a hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározására sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetek és befektetési vállalkozások vezetői részére Tisztelt Vezérigazgató/Ügyvezető igazgató Úr/Hölgy! A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) tevékenységének céljaival összhangban, jelen vezetői körlevélben a hitelezési kockázat tőkekövetelményének számítására sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára olyan útmutatásokat fogalmaz meg, amelyek segítik az új tőkekövetelmény szabályozás által megkövetelt feltételeknek való megfelelést, valamint a jelenleg alkalmazott kockázatkezelési és tőkekövetelmény számítási rendszerek továbbfejlesztését. A hitelintézetek és befektetési vállalkozások új tőkekövetelmény szabályozását bevezető irányelveknek /48/EK és 2006/49/EK irányelvek (a továbbiakban CRD), a hazai jogszabályokba - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (Hpt.), a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (Tpt.), valamint az ezekhez kapcsolódó Kormány és pénzügyminiszteri rendeletek - való átültetését követően valamennyi hitelintézet és befektetési vállalkozás (a továbbiakban együtt: intézmény) legkésőbb január 1-jétől köteles az új előírások szerint meghatározott tőkekövetelmény számítási lehetőségek valamelyikét kiválasztani és alkalmazni. Az új tőkekövetelmény szabályozás alkalmazásának elősegítésére a Felügyelet több konzultációs anyagot és ajánlást jelentetett meg. A Validációs Kézikönyv a belső minősítési rendszerek és a működési kockázat mérésének fejlett módszereinek bevezetéséről, értékeléséről, jóváhagyásáról a hitelezési kockázat tőkekövetelményét fejlett módszerrel meghatározó intézmények számára nyújt iránymutatást, míg a működési kockázat tekintetében a választható módszertől függetlenül minden intézmény számára tartalmaz fogódzót az alkalmazandó előírások értelmezéséhez. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (Internal Capital Adequacy Assessment Process, ICAAP) a szabályozás ezen új elemének alkalmazásával kapcsolatos felügyeleti elvárásokat tartalmazza, továbbá előkészületben áll a Felügyeleti felülvizsgálati folyamat (Supervisory Review and Evaluation Process, SREP) keretében a Felügyelet által alkalmazni kívánt szempontokról és módszerekről szóló útmutató is. Az intézmények prudens működésének elősegítése érdekében a Felügyelet által az eddigiekben kiadott ajánlások és módszertani útmutatók az új tőkekövetelmény szabályozás bevezetése mellett is irányadók, azok szükség szerint módosításra kerülnek a jogszabályi környezettel való összhang biztosítása érdekében. Jelen vezetői körlevél kizárólag az új tőkekövetelmény szabályozással kapcsolatos kiemelt kérdéskörökkel foglalkozik.

2 Felhívjuk figyelmét, hogy a Felügyelet honlapján a továbbiakban is lehetőség van az intézmények számára a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszerrel történő meghatározása témájában kérdések feltételére. A Felügyelet a beérkezett kérdésekre adott válaszokat általánosított formában a honlapon tematikus csoportosításban megjelenteti. Az új tőkekövetelmény szabályozás alkalmazását segítő további információk elérhetők az Európai Bankfelügyelők Bizottságának (Committee of European Supervisors, CEBS honlapján, ahol megtalálhatók a tőkekövetelmény szabályozással kapcsolatos hazai ajánlások alapjául szolgáló európai sztenderdek és iránymutatások, továbbá a felügyeleti hatóságok nyilvánosságra hozatalán keresztül tájékoztatást kaphatnak az intézmények az irányelvek egyes tagállamok jogrendjébe történő átültetésének módjáról, illetve az alkalmazott felügyeleti gyakorlatokról. Az Európai Bizottság által a CRD irányelvek rendelkezéseinek értelmezésére létrehozott munkacsoport, a Capital Requirements Directive Transposition Group is segíti az új tőkeszabályozás alkalmazását. A bizottsági és tagállami szakértőkből álló munkacsoport által a tőkekövetelmény szabályok alkalmazásával kapcsolatos kérdésekre adott válaszok gyűjteménye elérhető az Európai Bizottság honlapján (http://ec.europa.eu/internal_market/bank/regcapital/transposition_en.htm). I. Általános elvek 1. A hitelintézetek és befektetési vállalkozások az új tőkekövetelmény szabályozásnak való megfelelést mind az egyszerűbb módszerek, mind a fejlettebb, kockázatérzékenyebb módszerek alkalmazása révén biztosíthatják. Az új szabályozás bevezetése azonban azon intézmények részéről is felkészülési munkálatokat igényel, amelyek mind a hitelezési, működési és a piaci kockázat tekintetében a legegyszerűbb számítási módszereket választják. Az új szabályozásnak a minimum tőkekövetelmény meghatározása csak az egyik pillére, a követelmények ezen túl a kockázatok fedezéséhez szükséges tőkekövetelmény számítására választott módszertől függetlenül kiterjednek a belső tőkekövetelmény számításra és a nyilvánosságra hozatalra is, így az intézményeknek a teljes megfelelés érdekében mindhárom pillér előírásait teljesíteniük kell. A felkészülési munkálatoknak ennek megfelelően minimálisan ki kell terjedniük a következő elemekre: - döntés a tőkekövetelmény számítási módszerekről (Hpt. 76. (1), Tpt (1) szerinti kockázatok tekintetében), - felkészülés az új szabályozás által megkövetelt informatikai fejlesztésekre (különösen az új tőkekövetelmény számításhoz kapcsolódó felügyeleti jelentési táblák alkalmazására), - az irányítási és kockázatkezelési követelményeknek való megfelelés (Hpt. 13/C., Tpt. 108/A. ), - belső tőkekövetelmény számítási rendszer kialakítása (Hpt. 76/K., Tpt. 177/A. ), - felkészülés a nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésére (Hpt. 137/A., Tpt. 178/A. ). 2. Az új tőkemegfelelési szabályok által meghatározott követelmények jelentős részét az intézményeknek tevékenységük jellege, nagyságrendje, összetettsége és kockázatai függvényében, az arányosság elvének figyelembe vételével kell alkalmazni. Az arányosság elvének alkalmazása nem 2

3 jelenti azt, hogy valamely követelménynek az intézménynek nem kell megfelelnie, de lehetővé teszi, hogy egyes előírásoknak az intézmény egyszerűbb formában feleljen meg. A Felügyelet alkalmazza az arányosság elvét a következő területeken: - az irányítási rendszer és a kockázatkezelési követelmények, - az intézmények belső tőkekövetelmény számítása, - felügyeleti felülvizsgálati folyamat. Az arányosság elvének alkalmazása különösen a kis intézmények esetében kap jelentőséget. Kis intézménynek azok az intézmények tekinthetőek, amelyek megfelelnek az alábbiakban felsorolt jellemzők többségének: - tevékenysége nem bonyolult és csak termékek, szolgáltatások egy jól behatárolható körére irányul, - relatív kis piaci részesedéssel rendelkezik, - nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott módon fejlett módszert a hitelezési, a működési vagy a piaci kockázat tőkekövetelmény számítására, - elsősorban Magyarország területén nyújtja szolgáltatásait, és nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatásokat, - saját véleménye szerint kis intézménynek minősíthető. Egy intézmény kis intézményként történő kezelésének meghatározására a felügyeleti felülvizsgálat keretében a Felügyelet és az intézmény közötti párbeszéd folyamán kerül sor. 3. A közös intézményvédelmi rendszerhez tartozó kis intézmények számára előnyös, ha az intézményvédelmi rendszer kidolgoz olyan eljárásokat, módszereket, amelyeket a tagok közösen alkalmaznak. A Felügyelet a közösen alkalmazandó módszerek megfelelőségéről egyeztet az intézményvédelmi rendszerrel, de azok átvételét, gyakorlatban történő alkalmazását egyedileg is ellenőrzi az egyes intézményeknél. Ez az eljárás költséghatékonyabbá teszi a felkészülést, lehetővé teszi a szakmai munka központosítását, és egyben megkönnyíti az új előírásoknak való megfelelés felügyeleti ellenőrzését is. II. Részletes ajánlások 1. Irányítási rendszer és kockázatkezelés július 1-jétől a CRD implementálásával a Hpt. és Tpt. kiegészült az irányítási rendszerre és a kockázatkezelésre vonatkozó szabályokat tartalmazó 13/C. és 108/A. -sal. Ezen paragrafusok nemcsak a fejlett tőkekövetelmény számítást alkalmazó, hanem valamennyi intézmény tekintetében fontos követelményeket írnak elő. A Felügyelet több ajánlásában és módszertani útmutatójában is, melyek a CRD implementálása kapcsán szükség szerint átdolgozásra kerülnek megfogalmazta az irányítási és a kockázatkezelési rendszerekkel kapcsolatos elvárásait (belső védelmi vonalak kialakítása, hitelezési kockázat kezelése, eszköz-forrás gazdálkodás és piaci kockázat kezelése, banki könyvi kamatlábkockázat kezelése). Ezen elvárásokat az intézményeknek tevékenységük jellegével, nagyságrendjével és kockázataival összhangban kell teljesíteniük. Az arányosság elve a Hpt. 13/C. és 3

4 a Tpt. 108/A. alkalmazása során is figyelembe vételre kerül, melynek során a Felügyelet a következőket várja el az intézményektől: a) Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a kockázatkezelési és a belső ellenőrzési funkció függetlenségére. b) A Hpt. 13/C. (2) bekezdés a) pontjában (Tpt. 108/A. (3) bekezdés a)-b) pontjaiban) foglaltak szerinti stratégiák, szabályzatok felülvizsgálatát legalább évente egyszer el kell végezni. c) A Hpt. 13/C. (2) bekezdés d) pontjában (Tpt. 108/A. (3) bekezdés e) pontjában) megfogalmazott, a portfolió diverzifikációjára vonatkozó követelménynek való megfelelés vizsgálata során a Felügyelet figyelembe veszi a kis intézmények azon sajátosságát, hogy azok tevékenységüket döntően egy földrajzilag behatárolt területen végzik, vagy tevékenységük, ügyfélkörük szűk szegmenst fed le, amely magas koncentrációt eredményez. A portfolió diverzifikációjának fontosságára való figyelemfelhívásnak nem szándéka az, hogy a kis intézmények megváltoztassák stratégiájukat, és így más területeken (más régióban, szektorban, stb.) is kockázatot vállaljanak, hiszen az ügyfelek és a helyi adottságok ismerete a kockázatkezelés során előnyt is jelenthet. Kis intézmény esetében ezért a magas koncentráció fennállásakor a Felügyelet emiatt nem fog automatikusan többlet tőkekövetelményt előírni. d) A Hpt. 13/C. (3) bekezdés d) pontjában (Tpt. 108/A. (3) bekezdés g) pontjában) előírt, a nem kereskedési tevékenység kamatkockázatának mérésével kapcsolatban a Felügyelet a kis intézmények esetében egy egyszerűsített GAP elemzést is elfogadhatónak tart, feltéve, hogy az legalább évente egyszer elkészítésre kerül, és eredményei beépülnek az intézmény üzletpolitikájába, belső tőkekövetelmény számításába. Az egyszerűsített GAP elemzés elkészítéséhez a hitelintézetek számára a felügyeleti negyedéves adatszolgáltatás 9AA táblái felhasználhatóak, melyek az új adatszolgáltatási rendszerben a továbbiakban is szerepelnek. e) A Hpt. 13/C. (4) bekezdésben (Tpt. 108/A. (3) bekezdés i) pontjában) előírt alternatív forgatókönyv kapcsán a Felügyelet a kis intézmények esetén elfogadja, ha az alternatív forgatókönyv hatásainak elemzését egyszerűsített formában, illetve az intézményvédelmi rendszer által kialakított módszertan alapján végzik. 2. Informatikai fejlesztések A pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység végzéséhez valamennyi intézmény esetében elengedhetetlen a fejlett informatikai háttér megléte. A CRD implementálásához kapcsolódó jogszabály módosulások nem csak a fejlett tőkekövetelmény számítást végző intézményektől követelik meg az informatikai rendszerek fejlesztését, hanem valamennyi intézménytől. Az informatikai fejlesztéseknek minimum a következő területekre kell kiterjedniük: a) az irányítási rendszerre és a kockázatkezelésre vonatkozó követelmények teljesítéséhez kapcsolódó informatikai megoldások bevezetése, b) a kitettségek új szabályozásban szereplő követelmények alapján történő szegmentálásának, azaz kitettségi osztályba sorolásának kialakítása c) a tőkekövetelmény számításra vonatkozó felügyeleti jelentéstáblák módosításához kapcsolódó fejlesztések, 4

5 d) a fedezet-nyilvántartási rendszereknek az új számítási módszerek alkalmazásához kapcsolódó módosításai e) belső tőkekövetelmény számítási rendszer működtetését segítő alkalmazások, f) a nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése érdekében szükséges alkalmazások. Azon intézményeknek, melyek a hitelezési kockázat tőkekövetelmény számítása tekintetében december 31. előtt át kívánnak térni a belső minősítésen alapuló módszerre, a jelenleg hatályos szabályoknak megfelelő tőkekövetelmény számítást biztosító informatikai rendszerüket december 31.-ig fenn kell tartaniuk, mivel a szabályozás párhuzamos tőkekövetelmény számítást ír elő ezen átmeneti időszak alatt (a tőkekövetelmény szintjére alsó korlátot határoz meg). Így ezen belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó intézmények a felügyeleti adatszolgáltatás keretében mind a jelenleg hatályos, mind az új szabályozás szerinti tőkehelyzetükről kötelesek a Felügyeletnek jelentést küldeni. 3. Belső tőkekövetelmény számítás A belső tőkekövetelmény számítás (ICAAP) alkalmazására vonatkozóan a Felügyelet külön útmutatót készített, amelynek egy fejezete kiemelten foglalkozik a kis intézmények által alkalmazható módszerekkel. A kis intézmények esetében a Felügyelet elfogadja azt, ha a belső tőkekövetelmény számítás alapját az 1. pillér szerint számított, vagyis a szabályozás által a hitelezési, piaci és a működési kockázatra kiszámított minimum tőkekövetelmény adja, de minden intézménynek meg kell vizsgálnia, hogy van-e olyan további kockázati típus, amely miatt többlet tőkére van szüksége a működéséhez. 4. Nyilvánosságra hozatal Az új tőkekövetelmény számítási szabályok nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy az intézmények a jelenleginél jóval több információt hozzanak magukról nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozatali kötelezettség az eddigi mérleg és eredménykimutatás adatokon túl kiterjed olyan számszaki adatokra is, mint például a szavatoló tőke szerkezete, kockázati kitettségek részletezése, portfolióminőség, de olyan nem számszerűsíthető információkra is, mint amilyen a kockázatkezeléshez kapcsolódó stratégiák és folyamatok. Ugyan az egyszerűbb módszereket alkalmazó intézmények esetében kisebb a nyilvánosságra hozandó adatok köre, a jogszabályok ezek esetében is megkövetelik a jelenleg alkalmazott nyilvánosságra hozatali gyakorlat jelentős bővítését. Az intézményvédelmi rendszerhez tartozó kis intézmények esetében elfogadható gyakorlat az, ha az intézmény az intézményvédelmi rendszeren keresztül, annak honlapján hozza nyilvánosságra a szabályozás által megkövetelt információkat. 5. Felügyeleti felülvizsgálati folyamat Az új jogszabályok hatályba lépésével változik a Felügyelet ellenőrzési gyakorlata is. A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (Supervisory Review and Evaluation, SREP) keretében a Felügyelet eddigi gyakorlatát továbbfejlesztve - a kockázatokra összpontosítva vizsgálja meg, hogy szükség van-e valamilyen felügyeleti lépésre. A felügyeleti lépés nem jelenti automatikusan a többlet tőkekövetelmény előírását, de ez is a lehetséges intézkedések közé tartozik, amennyiben a Felügyelet azt a rendelkezésére álló információk alapján szükségesnek tartja. A Felügyelet a kockázati alapú felügyelés elveit alkalmazva kapacitásait elsősorban azokra az intézményekre koncentrálja, amelyek jelentősebb kockázati tényezőt jelentenek. A kis intézmények esetében a felügyeleti eszközök köre az 5

6 új tőkekövetelmény szabályok bevezetésével kiegészül a felügyeleti felülvizsgálati folyamathoz szükséges információk rendelkezésére állását biztosító kérdőívvel. A kérdőív kiküldésének gyakorisága (évente legalább egyszer) az intézmény kockázatosságának mértéke alapján kerül meghatározásra, és abban az általános kérdések mellett intézményspecifikus kérdések is szerepelnek. A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében alkalmazni kívánt szempontokat és módszereket útmutató keretében teszi közzé. A felügyeleti vizsgálatok programja kibővül az új szabályozásnak megfelelő szempontokkal, így különösen az új felügyeleti jelentési tábláknak, a belső tőkekövetelmény számításnak, a nyilvánosságra hozatali előírásoknak való megfelelés, valamint a Hpt. új, az irányítási rendszerre és a kockázatkezelésre vonatkozó szabályai érvényesülésének ellenőrzésével. Azon intézmények esetében, amelyek az intézményvédelmi rendszerük által közösen kifejlesztett módszereket alkalmazzák, a felügyeleti vizsgálat rövidebb és hatékonyabb lehet azáltal, hogy ezekben az esetekben a közös módszerek, eljárások megfelelőségéről folytatott egyeztetést követően a Felügyelet már nem vizsgálja egyedileg a szabályzatok megfelelőségét, hanem csak azt, hogy az intézmény a közös módszereknek, eljárásoknak és szabályzatoknak megfelelően végzi-e tevékenységét. 6. Kintlévőségek minősítése A hitelkockázat tőkekövetelményét fejlett (belső minősítésen alapuló) módszer alapján számító intézmények esetében jelentősen változik a kintlévőségek minősítésének és az értékvesztés elszámolásának, céltartalék képzésének gyakorlata, hiszen ezen intézmények ezentúl a saját, Felügyelet által jóváhagyott minősítési rendszerük alapján számítják ki az elszámolandó értékvesztés és képzendő céltartalék összegét. A kintlévőségek minősítését eddig szabályozó, a kintlévőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 14/2001. (III. 9.) PM rendelet hatályát veszti, helyette a szabályok részben a befektetési szabályzatról szóló 21/2007 (IX. 15.) PM rendeletbe, részben pedig a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletbe kerülnek át. A Felügyelet ezzel párhuzamosan felülvizsgálja a hitelezési kockázat kezelésére vonatkozó ajánlásait és ezek a szabályok együttesen fogják majd meghatározni a sztenderd módszert alkalmazó intézmények esetében a minősítés és értékvesztés elszámolás, céltartalék képzés követelményeit. 7. Felkészülés IRB alkalmazására Azok az intézmények, amelyek január 1-jétől a hitelezési kockázat tőkekövetelményének számítására a sztenderd módszert alkalmazzák, ezt követően is dönthetnek úgy, hogy áttérnek valamely fejlettebb módszerre. Azon intézményeknek, amelyek ezzel a lehetőséggel élni kívánnak, elsősorban a következő területekre kell felkészülésüket összpontosítani és a megfelelő erőforrásokat biztosítani: - a belső minősítésen alapuló módszer adatkövetelményeinek teljesítéséhez strukturált adatgyűjtés kialakítása, - a kockázatok számszerűsítéséhez alkalmazandó módszertani háttér megteremtése, az alkalmazandó modellek specifikálása, kalibrálása, validálása, monitoringja és dokumentációja, 6

7 - a fedezetek nyilvántartásának, értékelésének átalakítása a belső minősítési módszer alkalmazásához kapcsolódóan, - a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazásához szükséges informatikai kapacitás kialakítása és fejlesztése, - a belső minősítési rendszer kockázatkezelési rendszerbe integrálása, a minősítési eredmények minél szélesebb körű alkalmazása a belső folyamatokban, - a belső minősítések alkalmazásához kapcsolódó vállalatirányítási, szervezeti követelmények teljesítése, - összetettebb felügyeleti adatszolgáltatásra történő átállás, - komplexebb megközelítésű belső tőkekövetelmény számítás, - kibővített nyilvánosságra hozatali követelmények, - a belső szabályzatok fentieknek megfelelő átdolgozása, - a megkívánt legalább egy éves alkalmazási követelmény biztosítása (mely három évre növekszik az átmeneti időszakot követően). III. Az új tőkekövetelmény számítási szabályokhoz kapcsolódó értelmezések 1. Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek súlyozása Az intézmények bármely tagállam központi kormányával és központi bankjával szembeni kitettségeiket a központi kormány külső minősítésétől függetlenül 0%-os kockázati súllyal súlyozhatják abban az esetben, ha a kitettség ezen központi kormány nemzeti pénznemében, vagy december 31.-ig az EU bármely tagállamának pénznemében denominált és finanszírozott. A 0%-os súlyozást a kitettség lejáratától függetlenül lehet alkalmazni. A 0%-os súlyozás bármely tagállam központi kormánya és központi bankja által vállalt garanciára is alkalmazható, ha a kitettség és a garancia a hitelfelvevő hazai pénznemében, vagy a hitelezési kockázat mérséklés hatásának számítási módszerét figyelembe véve december 31.-ig az EU bármely tagállamának pénznemében denominált és finanszírozott. A harmadik ország pénznemében denominált, tagállami központi kormánnyal és központi bankkal szembeni, vagy harmadik ország központi kormányával és központi bankjával szembeni kitettség kockázati súlyozásának alapja a külső minősítés, mely esetben lejárati kedvezmény nem érvényesíthető. A külső minősítés a Felügyelet által elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése vagy exporthitel-ügynökség hitelminősítése lehet. 0%-os százalékos kockázati súlyt alkalmazhat a kötelező jegybanki tartalékra vonatkozó előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet is az általa elhelyezett kötelező tartalékra. 2. A Hitelgarancia Zrt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott fedezetek kezelése tőkekövetelmény számítási szempontból Előre nem rendelkezésre bocsátott (unfunded) fedezetet a jogszabályi előírásoknak megfelelő garanciát, készfizető kezességet nyújtóként Magyarországon elismerhető lehet az a pénzügyi vállalkozás, amely a Felügyelet engedélyével működik és a Felügyelet határozata alapján a 7

8 hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelel. Az egyenértékűség tartalmát a Hpt. 87/A. -a rögzíti, az alábbiak szerint: ha egy pénzügyi vállalkozás alkalmazza a hitelintézetekre vonatkozó szavatoló tőkére és tőkemegfelelésre, kockázatok és befektetések korlátozására, az eszközök minősítésére, az irányítási rendszerre és kockázatkezelésre, valamint az irányításra és ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket, és saját tőkéje legalább kettő milliárd forint, akkor a Felügyelet határozata alapján a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozás alá tartozónak minősül. A Felügyelet ezen pénzügyi vállalkozások listáját a honlapján nyilvánosságra hozza. Amennyiben a HG Zrt. teljesíti a fenti feltételeket, és kéri a prudenciális szabályozás tekintetében az egyenértékűség felügyeleti határozatban történő kimondását, akkor az általa vállalt készfizető kezességvállalás az egyenértékűségről szóló felügyeleti határozat megjelenését követően kockázati megítélése szabályozási szempontból a hitelintézetek által nyújtott hitelkockázati fedezettel azonos, és így a hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségekkel azonos módon súlyozható. A Hpt. az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozások tevékenység végzésére vonatkozóan is tartalmaz követelményeket, melyek esetében szintén értelmezhető a 87/A. szerinti egyenértékűség. Amennyiben nem Magyarországon bejegyzett pénzügyi vállalkozással kapcsolatban merül fel az egyenértékűség kérdése, a hitelintézet (és befektetési vállalkozás) köteles meggyőződni arról, hogy a pénzügyi vállalkozás kielégíti-e a Hpt.-ben meghatározott követelményeket. Amennyiben nem, vagy a hitelintézet (befektetési vállalkozás) erről nem tud meggyőződni, akkor a fedezet befogadható, de kockázatmérséklő hatása nem érvényesíthető a tőkekövetelmény számítás során. 3. Lakossági portfolió A lakossággal szembeni kitettségi osztályba sorolás azon feltételére, hogy a kitettségnek egy jelentős számú, hasonló jellemzőkkel rendelkező kitettségből álló csoport részét kell képeznie, a jogszabály nem ad meg számszerű követelményt. A Felügyelet sem kíván konkrét követelményt megadni ezen előírás általános értelmezésére, mivel az a különböző méretű és tevékenységi körű intézményeket eltérően érintené. Ehelyett az előírás teljesülésének tartalmi vizsgálata történik meg a felügyeleti vizsgálatok keretében. Az előírás célja, hogy a lakossági portfolió megfelelő mértékű diverzifikációját biztosítsa, ezáltal alátámasztva a 75%-os kedvezményes kockázati súly alkalmazását. Az intézményeknek tehát oly módon kell meghatározni lakossági portfoliójukat, mely esetben teljesül, hogy az egyes kitettségek kockázataikat tekintve a portfolió egészéhez képest kellően kis arányt képviselnek. Ennek mérése érdekében az intézmények a portfolió koncentrációját mérő mutatószámokat alkalmazhatnak. 4. Közszektorbeli intézmények Közszektorbeli intézménynek az államháztartásról szóló XXXVIII. törvény (Áht.) szerinti költségvetési szervek minősülnek, továbbá a központi kormány vagy költségvetési szerv többségi tulajdonában álló közhasznú vagy nonprofit társaságok, ha tartozásaikért a központi kormány kezességet vagy garanciát vállal. Ezen túl a köztestület és a bármely tagállamban közszektorbeli intézménynek minősített szervezet tekinthető a hazai szabályozás szerint közszektorbeli intézménynek. 8

9 A magyarországi költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartást vezet, míg a tagállamok által közszektorbeli intézménynek tekintett szervezetekről az Európai Bankfelügyelők Bizottságának (CEBS) honlapján, a felügyeleti nyilvánosságra hozatal keretében érhető el tájékoztatás. A közszektorbeli intézmény kockázati súlyozása a költségvetési szervet, közhasznú társaságot vagy nonprofit társaságot alapító költségvetési szerv kockázati súlyozásához igazodik, így amennyiben központi kormányzathoz tartozó költségvetési szerv hozta létre, annak irányítása alá tartozik, illetve a központi kormány felel tartozásaiért, akkor a központi kormánnyal szembeni kitettségekkel azonos módon, ha helyi önkormányzati tulajdonú, akkor a hitelintézettel és a befektetési vállalkozással szembeni kitettségekkel azonos módon súlyozható. A kockázati súlyozást meghatározó további ismérv, hogy központi kormányzat vagy helyi önkormányzat számára végez-e az intézmény szolgáltatást, illetve, hogy a működés finanszírozása döntően milyen forrásból (központi, helyi) valósul meg. 5. Lakóingatlannal fedezett kitettségek súlyozása Az ingatlannal fedezett kitettségek kitettségi osztályában azon lakóingatlannal fedezett kitettségek, illetve kitettség részek súlyozhatók 35%-os kockázati súllyal, melyek összességében nem haladják meg a fedezetként lekötött lakóingatlan(ok) piaci értékének 70%-át (a jogszabályban felsorolt egyéb feltételek teljesülése mellett). A 70%-os korlát feletti kitettség részre 100%-os kockázati súly alkalmazandó, kivéve, ha a kitettség kielégíti a lakossággal szembeni kitettségi osztályba sorolás feltételeit. Ebben az esetben 75%-os kockázati súlyt lehet rendelni a 70% feletti kitettség részre, ugyanakkor a lakossággal szembeni kitettségi osztályba sorolás feltételeként előírt 1 millió eurós kitettségi korlát alkalmazásakor e kitettség részt figyelembe kell venni. 6. Nulla százalékos kockázati súly alkalmazhatósága A 0%-os kockázati súly alkalmazható az összevont felügyelet alá tartozó, magyarországi székhellyel rendelkező azon intézmények közötti kitettségek esetében, melyek azonos összevont felügyeleti számításokban teljes körűen kerülnek bevonásra. Ennek megfelelően azon intézményekkel szembeni, illetve közötti kitettségek, amelyek mentesülnek az összevont felügyelet alá történő bevonás alól, vagy nem teljes körűen kerülnek bevonásra, nem súlyozhatók a kedvezményes, 0%-os kockázati súllyal. További fontos feltétel, hogy a csoportot vezető intézménnyel azonos kockázatmérési, értékelési, monitoring és ellenőrzési eljárásokkal kell rendelkezni, amelyet a Felügyelet vizsgál. A 0%-os kockázati súly a hitelintézet részvételével működő intézményvédelmi rendszer magyarországi székhellyel rendelkező tagjával szembeni kitettségek esetében is alkalmazható. Ennek (többek között) egyik feltétele, hogy az intézményvédelmi rendszer folyamatosan kövesse figyelemmel a tagok kockázati helyzetét, és minden esetben biztosítsa a haladéktalanul rendelkezésre álló forrásokból bármely tag likviditását és/vagy szolvenciáját veszélyeztető helyzetben a szükség szerinti támogatást. Az intézményvédelmi rendszer kockázatmérési és monitoring rendszerét a Felügyelet hagyja jóvá, és rendszeresen ellenőrzi. A jóváhagyáshoz szükséges annak bemutatása, hogy az intézményvédelmi rendszer által működtetett rendszer a tag(ok) kockázatait teljes körűen méri, nyomon követi és rendszeresen értékeli (összesítve is) és rendelkezik a tagintézmények kockázataihoz igazodó, szükség szerinti beavatkozást biztosító intézkedési tervvel (képes-e minden esetben beavatkozni, és azt az intézmények magukra nézve kötelezőnek ismerik-e el), továbbá a pénzügyi műveletekhez kapcsolódó, elegendő nagyságú fedezet késedelem nélkül rendelkezésre áll. 9

10 Kérem, hogy a jelen vezetői körlevélben megfogalmazott javaslatainkat fontolják meg. Tájékoztatom, hogy a jelen körlevélben foglaltaknak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXIV. számú törvény 3. -ában megjelölt törvények hatálya alá tartozó szervezetekre, személyekre nézve kötelező ereje nincs, rendeltetése a prudens működés elősegítése, ugyanakkor azok megvalósulását a Felügyelet a helyszíni vizsgálatok alkalmával, valamint a felügyelési tevékenység során figyelembe veszi. Budapest, október 16. Varga Csaba a PSZÁF főigazgatója 10

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban Az elmúlt időszak tapasztalatai felhívták a figyelmet a hitelintézeti szektorban az intézményvédelmi

Részletesebben

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Seregdi László PSZÁF 2009. november 24. Témakörök 1. Tőkekövetelmény számítás szabályozása 3. Várható hazai

Részletesebben

A magyarországi prevalidációs tapasztalatok, a bankok felkészülésének kérdései. Matusek Judit Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. május 24.

A magyarországi prevalidációs tapasztalatok, a bankok felkészülésének kérdései. Matusek Judit Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. május 24. A magyarországi prevalidációs tapasztalatok, a bankok felkészülésének kérdései Matusek Judit Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. május 24. 1. A validáció fogalma 2. Az új tőkeszabályozás átültetése

Részletesebben

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 214-12-31 215-12-31 1. Pénzeszközök 41 42 MTB-nél lévő elszámolási számla 22 23 pénztár és egyéb elszámolási számlák 19 19 2. Értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Részletesebben

Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások

Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások Seregdi László PSZÁF 2010. november 18. Témák 1. Pénzügyi szabályozás fő nemzetközi mozgatóelemei 2. Hitelintézeti szektor 3. Könyvvizsgálattal

Részletesebben

A számviteli politika keretében elkészítendő belső 9 szabályzatok és azok tartalma. 10 A prudenciális követelmények.

A számviteli politika keretében elkészítendő belső 9 szabályzatok és azok tartalma. 10 A prudenciális követelmények. 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 M FELADATOK Betartja a pénzügyi szervezetek számviteli politikájára vonatkozó elvárásokat, szükség szerint biztosítja az egyedi szabályozási igényeket. Alkalmazza a kialakított

Részletesebben

A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M)

A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M) A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M) A bankok mágikus háromszöge Az előadás tartalma 1. A hitelintézetek prudens működésének szabályai. 2. Kockázatosnak

Részletesebben

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk 15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk A tőkekövetelmény számításához Takarékszövetkezetünk a hazai és EU szabályok, előírásainak megfelelően különböző eljárásokat alkalmaz. Hitelintézet tőkekövetelmény

Részletesebben

Bankmérleg jellegzetességei

Bankmérleg jellegzetességei Bankmérleg jellegzetességei Befektetési társaság és hagyományos kereskedelmi bank tételek együtt Likviditási sorrend Eszközöknél-kötelezettségeknél csoportosítás módja: Jövedelemtulajdonos Lejárat Befektetés

Részletesebben

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati példákon Dr. Pálosi-Németh Balázs, Tamás Sándor Budapest, 18 November 2010 A Bank tőkemegfelelésének

Részletesebben

- Befektetési vállalkozások -

- Befektetési vállalkozások - MKVK PTT oktatás 2013. december 4. 2012. évi könyvvizsgálói külön jelentések feldolgozásának, helyszíni ellenőrzések tapasztalatai - Befektetési vállalkozások - Csendes Zsoltné Kiss Szilvia Tartalom 2012.

Részletesebben

CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai

CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai dr. Kardosné Vadászi Zsuzsanna 2012. április CRR/CRD IV javaslat áttekintése A 2006/48/EK és 2006/49/EK

Részletesebben

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása.

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt (székhely: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.; cégjegyzékszám: 01-10- 042685, a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal 2009. Kockázatkezelési elvek, módszerek

Nyilvánosságra hozatal 2009. Kockázatkezelési elvek, módszerek Nyilvánosságra hozatal 2009 A Biatorbágy és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. Rendeletben előírt szabályoknak

Részletesebben

Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt.

Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. Belső tőkemegfelelés értékelési szabályzat Hatályos: 2014.05.29-től TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 1. KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK, ÚTMUTATÓK... 2 2. KAPCSOLÓDÓ

Részletesebben

JAVADALMAZÁSI POLITIKA

JAVADALMAZÁSI POLITIKA JAVADALMAZÁSI POLITIKA Hatályos: 2012. augusztus 1. napjától Bevezetés A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. (továbbiakban: Bank ) a 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali

Részletesebben

Az MNB által kiemelten kezelt kockázatok, amelyek a CRD/CRR hatálya alá tartozó intézményeknél felmerülhetnek

Az MNB által kiemelten kezelt kockázatok, amelyek a CRD/CRR hatálya alá tartozó intézményeknél felmerülhetnek 1. melléklet Tájékoztatás a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében kiemelten kezelt kockázatos portfoliókról és a hozzájuk kapcsolódó többlettőke előírásáról A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata

Részletesebben

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Hitelintézeti számvitel

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Hitelintézeti számvitel IV. évfolyam Pénzügyi és számvitel szak Számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Hitelintézeti számvitel tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Hitelintézeti

Részletesebben

Felügyeleti álláspont az új tőkeszabályozás alkalmazásával kapcsolatban beérkező kérdésekre

Felügyeleti álláspont az új tőkeszabályozás alkalmazásával kapcsolatban beérkező kérdésekre Felügyeleti álláspont az új tőkeszabályozás alkalmazásával kapcsolatban beérkező kérdésekre I. Sztenderd módszer 1. A sztenderd módszert alkalmazó intézmény az ingatlannal fedezett kitettségek (35%, 50%

Részletesebben

Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP

Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Butyka Edit Biztosításfelügyeleti főosztály 2005. május 24. IAIS (International Association of Insurance Supervisors) 1994-ben alapították, 180

Részletesebben

- Befektetési vállalkozások -

- Befektetési vállalkozások - MKVK PTT oktatás 2014. december 8. 2013. évi könyvvizsgálói külön jelentések feldolgozásának, helyszíni ellenőrzések tapasztalatai - Befektetési vállalkozások - Csendes Zsoltné Kiss Szilvia Tartalom 2013.

Részletesebben

A DÉL-PEST MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZET LÉNYEGES INFORMÁCIÓINAK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA A 2011. DECEMBER 31. ADATOK ALAPJÁN

A DÉL-PEST MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZET LÉNYEGES INFORMÁCIÓINAK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA A 2011. DECEMBER 31. ADATOK ALAPJÁN A DÉL-PEST MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZET LÉNYEGES INFORMÁCIÓINAK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA A 2011. DECEMBER 31. ADATOK ALAPJÁN A nyilvánosságra hozatal célja A Dél-Pest Megyei Takarékszövetkezet a hitelintézetek

Részletesebben

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 Bevezető 11 A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 I. rész Rövid összefoglaló az általános könyvvizsgálati előírásokról 15 1. A könyvvizsgálati környezet 17 1.1.

Részletesebben

1 A két táblára vonatkozó általános útmutatás. 2 Az eszközök összesen táblára vonatkozó információk. 2015. február. Előjelszabály

1 A két táblára vonatkozó általános útmutatás. 2 Az eszközök összesen táblára vonatkozó információk. 2015. február. Előjelszabály A felügyeleti díjtényezők összegyűjtésének céljából létrehozott, a teljes eszközállományra és teljes kockázati kitettségre vonatkozó táblák kitöltési útmutatója 2015. február 1 A két táblára vonatkozó

Részletesebben

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3027. számú törvényjavaslat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter 2007. május 2007.

Részletesebben

Szolvencia II - áttekintés. Tatai Ágnes 2011. Január 17. 24. Piaci konzultáció

Szolvencia II - áttekintés. Tatai Ágnes 2011. Január 17. 24. Piaci konzultáció Szolvencia II - áttekintés Tatai Ágnes 2011. Január 17. 24. Piaci konzultáció 1 A Szolvencia II projekt állása, a felügyelés alapjai 2 Hol tart a folyamat? 1. szintű szabályozás elfogadva: 2009 év végén

Részletesebben

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15.

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. 1 3.3.3 Minősítési rendszerek és a kockázatok számszerűsítése Minősítések hozzárendelése PD, LGD, CF meghatározása Közös vizsgálati

Részletesebben

Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. Bázel II - 3. pillér szerinti közzététel. Kockázati jelentés. 2013-as pénzügyi év 2013.12.31

Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. Bázel II - 3. pillér szerinti közzététel. Kockázati jelentés. 2013-as pénzügyi év 2013.12.31 Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. Bázel II - 3. pillér szerinti közzététel Kockázati jelentés 2013-as pénzügyi év 2013.12.31 [Ez az oldal szándékosan maradt üresen.] 2/99 oldal Tartalomjegyzék I. fejezet

Részletesebben

A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04.

A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04.) kormányrendeletben előírt közzétételi kötelezettségének megfelelve

Részletesebben

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy A pénzp nzügyi rendszer aktuális kérdk rdései Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy 1 A pénzp nzügyi rendszer szerepe a gazdaságban gban - A pénzügyi rendszer

Részletesebben

I. Az ajánlás célja és hatálya

I. Az ajánlás célja és hatálya A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közös ajánlása a könyvvizsgálók által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének évente készítendő külön kiegészítő jelentés

Részletesebben

Változások az alapkezelők nemzeti adatszolgáltatásában

Változások az alapkezelők nemzeti adatszolgáltatásában Változások az alapkezelők nemzeti adatszolgáltatásában Dr. Németh Pál Felügyeleti statisztikai önálló osztály 2014. November 25. Tartalom Az adatszolgáltatás módosításának főbb szempontjai Jogszabályi

Részletesebben

2011. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Zrt.

2011. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Zrt. 2011. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Zrt. A közzétett adatok 2011.12.31-i állapotot tükröznek Minden közzétett adat millió forintban került megadásra (az eltérések

Részletesebben

Könyvvizsgálói külön kiegészítő jelentések tapasztalatai

Könyvvizsgálói külön kiegészítő jelentések tapasztalatai Könyvvizsgálói külön kiegészítő jelentések tapasztalatai a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók 2008. évi éves beszámolójáról készített külön jelentések alapján 2009. november 24. 1

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

Nyilvánosságra hozott

Nyilvánosságra hozott HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12. Nyilvánosságra hozott hitelintézeti információk 2010. A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről

Részletesebben

1. számú melléklet. I. Az ajánlás célja és hatálya

1. számú melléklet. I. Az ajánlás célja és hatálya 1. számú melléklet A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közös ajánlása a könyvvizsgálók által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének évente

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal Az Erste Befektetési Zrt. alábbi közzététele a 164/2008-as a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet alapján

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet alapján Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet alapján Központ: 8900 Zalaegerszeg Kossuth u. 62.64. Tel: 92/346-473; Fax: 92/350-754 email: szihhitelig@t-online.hu www.szih.hu Kockázatkezelési

Részletesebben

DUNAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei

DUNAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei DUNAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei A Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény

Részletesebben

A BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP IGAZGATÓSÁGÁNAK

A BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP IGAZGATÓSÁGÁNAK Nyilvános A BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP IGAZGATÓSÁGÁNAK 24/2010. (XI. 4.) számú határozata A Beva igazgatósága megvitatta a kockázatarányos díjrendszer bevezetésére vonatkozó döntés nyomán elkészített előterjesztést,

Részletesebben

FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE

FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE 2013.12.31 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Kockázatkezelési elvek, módszerek... 3 3. Kiemelt kockázatkezelési alapelvek...

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012. ÉV ADATAI ALAPJÁN

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012. ÉV ADATAI ALAPJÁN NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A 2012. ÉV ADATAI ALAPJÁN Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...4 2 A saját tőke elemi és változásai...4 3 Kockázatkezelés elvei, módszerei...6 3.1 A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája...6

Részletesebben

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. 2012. május 3. Bethlendi András

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. 2012. május 3. Bethlendi András Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Biztosítási szakmai konzultáció 2012. május 3. Bethlendi András A Felügyelet Szolvencia II-es felkészülésének terve Solvency II is great, it is very good but it

Részletesebben

Kockázat kezelés és becslés, kockázati jelentés a pénzintézeti szektorban KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK ÉS MÓDSZEREK, KOCKÁZATVÁLLALÁSI POLITIKA PÉNZINTÉZETI KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉSEK, NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI

Részletesebben

A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SRP) MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SRP) MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SRP) MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ 2008. február Az útmutató megírásában részt vettek: Szponzor: Koordinátor: Mérő Katalin, Varga Csaba Matusek Judit, Csordás Katalin Csoporttagok:

Részletesebben

3. sz. melléklet: Kis intézmények SREP kérdőíve

3. sz. melléklet: Kis intézmények SREP kérdőíve 3. sz. melléklet: Kis intézmények SREP kérdőíve (A Felügyelet a kérdőívet az egyes intézménytípusok sajátosságaihoz igazodóan küldi ki) Az alábbi felügyeleti kérdőívet a Felügyelet évente legalább egyszer

Részletesebben

A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni.

A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. A Bak és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi 137/A, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet jelen dokumentummal a 2013. december 31- én hatályos a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.)

Részletesebben

2004. évi XXXV. törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről 1

2004. évi XXXV. törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről 1 2004. évi XXXV. törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről 1 Az Országgyűlés a készpénz-helyettesítő fizetési módok körének további bővítése érdekében és a Magyar Köztársaságnak

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Hitelintézeti számvitel. Pénzügy Számvitel szak. 2014/2015. II. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Hitelintézeti számvitel. Pénzügy Számvitel szak. 2014/2015. II. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája I. Egyoldalú szerződésmódosítás lakáshitelek esetén

Részletesebben

POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA. 2009. december 31.

POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA. 2009. december 31. POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA 2009. december 31. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS. 3 2. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK.

Részletesebben

A Hartai Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztatója

A Hartai Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztatója A Hartai Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztatója A Hartai Takarékszövetkezet a Hitelintézti törvény 137/A. -ában hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - 2014. évi kockázatkezelési nyilvánosságra hozatali kötelezettség

KÖZZÉTÉTEL. - 2014. évi kockázatkezelési nyilvánosságra hozatali kötelezettség KÖZZÉTÉTEL - 2014. évi kockázatkezelési nyilvánosságra hozatali kötelezettség A GlobalFX InvetsmentZrt. (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15.; cégjegyzékszám: 01-10-046511, vezetve a Fővárosi

Részletesebben

2012. évi kockázatkezelési jelentés Kvalitatív adatok. Erste Bank Hungary Zrt.

2012. évi kockázatkezelési jelentés Kvalitatív adatok. Erste Bank Hungary Zrt. 2012. évi kockázatkezelési jelentés Kvalitatív adatok Erste Bank Hungary Zrt. A közzétett adatok 2012.12.31-i állapotot tükröznek 1. Általános információk... 2 1.1. Bank neve... 2 1.2. A számviteli és

Részletesebben

A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai

A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai Vizsgálati módszerek, a vállalatirányítás vizsgálati tapasztalatai, a kapcsolódó felügyeleti elvárások Budapest, 2011.

Részletesebben

I. Az ajánlás célja és hatálya

I. Az ajánlás célja és hatálya A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 9/2013. (VI. 10.) számú ajánlása a hitelintézetek, pénzügyi holding társaságok és vegyes pénzügyi holding társaságok vezetőire előírt szakmai alkalmassági

Részletesebben

TERVEZET. ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. (1) bekezdés k) pontjában

Részletesebben

A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni.

A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. 3200 Gyöngyös, Magyar u. 1. Telefon: 37/505-220 Fax: 37/505-225 A GYÖNGYÖS-MÁTRA Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi

Részletesebben

KOCKÁZATI ELVEK, MÓDSZEREK

KOCKÁZATI ELVEK, MÓDSZEREK Nemesnádudvar és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató A Nemesnádudvar és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.évi CXII. törvény

Részletesebben

A Felügyelet által kiemelten kezelt kockázatok, melyek a CRD hatálya alá tartozó intézményeknél felmerülhetnek

A Felügyelet által kiemelten kezelt kockázatok, melyek a CRD hatálya alá tartozó intézményeknél felmerülhetnek 1. melléklet Tájékoztatás a felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SREP) keretében kiemelten kezelt kockázatos portfóliókról és a hozzájuk kapcsolódó többlet-tőke előírásáról A Felügyeleti Felülvizsgálati

Részletesebben

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2010. Kockázatkezelési elvek, módszerek

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2010. Kockázatkezelési elvek, módszerek NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2010 A Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és Pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 évi CXII. számú törvény 137 -a, valamint a 234/2007. (IX.04.) Kormányrendeletben

Részletesebben

101. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. július 30., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3612, Ft. Oldal

101. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. július 30., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3612, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. július 30., hétfõ 101. szám Ára: 3612, Ft TARTALOMJEGYZÉK 196/2007. (VII. 30.) Korm. r. A hitelezési kockázat kezelésérõl és tõkekövetelményérõl...

Részletesebben

Nagyréde és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató

Nagyréde és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató Nagyréde és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató A Nagyréde és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.

Részletesebben

A MOHÁCSI TAKARÉK BANK ZRT.-RE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK 2009.

A MOHÁCSI TAKARÉK BANK ZRT.-RE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK 2009. A MOHÁCSI TAKARÉK BANK ZRT.-RE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK 2009. Kelt: Mohács, 2010. április 9. 1 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 3 3. FOGALMAK... 3 4. KOCKÁZATKEZELÉSI

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről I. Általános rendelkezések 1. Az ajánlás célja és hatálya Az ajánlás célja az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság

Részletesebben

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai Mádi-Szabó Zoltán 2010. november 18. és 22. AUDIT Tartalom A közérdeklődésre klődé számot tartó tó gazdálkodó dó fogalma Értékpapírt kibocsátó

Részletesebben

A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai

A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai Vizsgálati módszerek, a vállalatirányítás vizsgálati tapasztalatai, a kapcsolódó felügyeleti elvárások Major Antal főosztályvezető

Részletesebben

Seregdi László. 2014. november 12.

Seregdi László. 2014. november 12. Seregdi László Az új Hpt., a CRD IV és CRR, ICAAP, avagy az új tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél az első év tapasztalatai 2014. november 12. Tartalom 1. Bevezetés,

Részletesebben

Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató

Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató A Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény (Hpt)

Részletesebben

Mit jelent az EMIR a nem-pénzügyi ügyfeleknek?

Mit jelent az EMIR a nem-pénzügyi ügyfeleknek? Jelen tájékoztató az ESMA (European Securities and Markets Authority) által készített, 2013 márciusa során közzétett összefoglaló nem hivatalos, magyar nyelvű fordítása, melynek eredeti angol nyelvű változata

Részletesebben

SZERENCS ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA. 2011. évre

SZERENCS ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA. 2011. évre SZERENCS ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA 2011. évre Tarcal, 2012. május 23. 1 1. BEVEZETÉS... 4 2. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 4 3. JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK... 4 4. KOCKÁZATKEZELÉSI

Részletesebben

A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04.

A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04.) kormányrendeletben előírt közzétételi kötelezettségének megfelelve

Részletesebben

Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2010. év

Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2010. év Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2010. év A Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet 8444. Szentgál, Fő u. 30.; cg.: 19-02-000339; adószám: 10046436-2-19;

Részletesebben

A MAGNET MAGYAR KÖZÖSSÉGI BANK ZRT. ÖSSZEFOGLALÓ KOCKÁZATI NYILATKOZATA

A MAGNET MAGYAR KÖZÖSSÉGI BANK ZRT. ÖSSZEFOGLALÓ KOCKÁZATI NYILATKOZATA A MAGNET MAGYAR KÖZÖSSÉGI BANK ZRT. ÖSSZEFOGLALÓ KOCKÁZATI NYILATKOZATA Alulírott, a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. (székhely: 1062 Budapest, Andrássy út 98. sz., cégjegyzékvezető és cégjegyzékszám:

Részletesebben

AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Szabályzat a javadalmazási politikáról

AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Szabályzat a javadalmazási politikáról AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság Szabályzat a javadalmazási politikáról TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZABÁLYZAT CÉLJA... 2 2. A SZABÁLYZAT HATÁLYA... 2 3. A JAVADALMAZÁS

Részletesebben

Az OTIVA ellenőrzési tapasztalatai

Az OTIVA ellenőrzési tapasztalatai Az OTIVA ellenőrzési tapasztalatai Varga Lajos Ellenőrzési Igazgató 1. OTIVA Ellenőrzési rendszere Monitoring Helyszíni ellenőrzés tervezés típusok Folyamatos beszámolás az OTIVA Igazgatóságon Prevenció

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet. Első rész. Általános rendelkezések. I. Fejezet. Hatály

196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet. Első rész. Általános rendelkezések. I. Fejezet. Hatály 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről A Kormány az Alkotmány 35. (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a hitelintézetekről

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV

VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZEREK ÉS A MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREINEK (AMA) BEVEZETÉSÉRŐL, ÉRTÉKELÉSÉRŐL, JÓVÁHAGYÁSÁRÓL II. RÉSZ: MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT 2008. június

Részletesebben

Módszertani útmutató a pénzügyi vállalkozások által a Felügyelet részére benyújtandó üzleti tervek értékelésének szempontjairól

Módszertani útmutató a pénzügyi vállalkozások által a Felügyelet részére benyújtandó üzleti tervek értékelésének szempontjairól PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE Módszertani útmutató a pénzügyi vállalkozások által a Felügyelet részére benyújtandó üzleti tervek értékelésének TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 I. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK...

Részletesebben

A 39/2014. (X. 9.) MNB

A 39/2014. (X. 9.) MNB A Magyar Nemzeti Bank elnökének 39/2014. (X. 9.) MNB rendelete a teljesítményjavadalmazás diszkontált értékének számításával, nyilvántartásával és közzétételével összefüggő szabályokról A hitelintézetekről

Részletesebben

HAJDÚDOROG ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2012.

HAJDÚDOROG ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2012. HAJDÚDOROG ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 2012. ÉV 2013. május 10. 1 A Hajdúdorog és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről

Részletesebben

KÉPESÍTETT KOCKÁZATKEZELŐ KÉPZÉS

KÉPESÍTETT KOCKÁZATKEZELŐ KÉPZÉS KÉPESÍTETT KOCKÁZATKEZELŐ KÉPZÉS www.bankarkepzo.hu A tanfolyam célja, hogy stabil hitelintézeti kockázatkezelői alaptudást adjon; átfogóan, egységes szerkezetben mutassa be a kockázatkezelés, kockázatelemzés

Részletesebben

T/5299. számú. törvényjavaslat. egyes pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó törvények módosításáról. Előadó: Budapest, 2008. március

T/5299. számú. törvényjavaslat. egyes pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó törvények módosításáról. Előadó: Budapest, 2008. március MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/5299. számú törvényjavaslat egyes pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó törvények módosításáról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest, 2008. március 2008. évi. törvény

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

9/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL

9/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL 9/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL a biztosítók intézményi szintű belső befektetési politikájának (belső befektetési szabályzatának) elkészítéséről a biztosítók vezetői részére Tisztelt Vezérigazgató Úr/Hölgy!

Részletesebben

A kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt 2013. május 30.

A kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt 2013. május 30. A kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt 2013. május 30. aegon.com Védelmi vonalak Kockázat 1. védelmi vonal Mindenki (Aktuáriusok) 2. védelmi vonal Kockázatkezelés, Compliance 3.

Részletesebben

Biztosítók belső ellenőrzése

Biztosítók belső ellenőrzése Biztosítók belső ellenőrzése dr. Juhász Istvánné ügyvezető igazgató dátum 1. A Biztosítási és Pénztári Felügyeleti Igazgatóság tevékenységének elvei A pénztári és biztosítási szektor zavartalan működésének

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2013. év

Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2013. év Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 2013. év A Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet 8444. Szentgál, Fő u. 30.; cg.: 19-02-000339; adószám: 10046436-2-19; továbbiakban: Takarékszövetkezet

Részletesebben

2014. február. Az új hitelintézeti törvény Magyarországon Jogi hírlevél

2014. február. Az új hitelintézeti törvény Magyarországon Jogi hírlevél 2014. február Az új hitelintézeti törvény Magyarországon Jogi hírlevél Az új hitelintézeti törvény Magyarországon A törvény célja, hogy uniós elvárásokat is megvalósító, a korábbinál áttekinthetőbb és

Részletesebben

2013. ÉV ADATAI ALAPJÁN

2013. ÉV ADATAI ALAPJÁN NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A 2013. ÉV ADATAI ALAPJÁN Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 4 2 A saját tőke elemi és változásai... 4 3 Kockázatkezelés elvei, módszerei... 6 3.1 A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája...

Részletesebben