7/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "7/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL"

Átírás

1 7/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL a hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározására sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetek és befektetési vállalkozások vezetői részére Tisztelt Vezérigazgató/Ügyvezető igazgató Úr/Hölgy! A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) tevékenységének céljaival összhangban, jelen vezetői körlevélben a hitelezési kockázat tőkekövetelményének számítására sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára olyan útmutatásokat fogalmaz meg, amelyek segítik az új tőkekövetelmény szabályozás által megkövetelt feltételeknek való megfelelést, valamint a jelenleg alkalmazott kockázatkezelési és tőkekövetelmény számítási rendszerek továbbfejlesztését. A hitelintézetek és befektetési vállalkozások új tőkekövetelmény szabályozását bevezető irányelveknek /48/EK és 2006/49/EK irányelvek (a továbbiakban CRD), a hazai jogszabályokba - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (Hpt.), a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (Tpt.), valamint az ezekhez kapcsolódó Kormány és pénzügyminiszteri rendeletek - való átültetését követően valamennyi hitelintézet és befektetési vállalkozás (a továbbiakban együtt: intézmény) legkésőbb január 1-jétől köteles az új előírások szerint meghatározott tőkekövetelmény számítási lehetőségek valamelyikét kiválasztani és alkalmazni. Az új tőkekövetelmény szabályozás alkalmazásának elősegítésére a Felügyelet több konzultációs anyagot és ajánlást jelentetett meg. A Validációs Kézikönyv a belső minősítési rendszerek és a működési kockázat mérésének fejlett módszereinek bevezetéséről, értékeléséről, jóváhagyásáról a hitelezési kockázat tőkekövetelményét fejlett módszerrel meghatározó intézmények számára nyújt iránymutatást, míg a működési kockázat tekintetében a választható módszertől függetlenül minden intézmény számára tartalmaz fogódzót az alkalmazandó előírások értelmezéséhez. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (Internal Capital Adequacy Assessment Process, ICAAP) a szabályozás ezen új elemének alkalmazásával kapcsolatos felügyeleti elvárásokat tartalmazza, továbbá előkészületben áll a Felügyeleti felülvizsgálati folyamat (Supervisory Review and Evaluation Process, SREP) keretében a Felügyelet által alkalmazni kívánt szempontokról és módszerekről szóló útmutató is. Az intézmények prudens működésének elősegítése érdekében a Felügyelet által az eddigiekben kiadott ajánlások és módszertani útmutatók az új tőkekövetelmény szabályozás bevezetése mellett is irányadók, azok szükség szerint módosításra kerülnek a jogszabályi környezettel való összhang biztosítása érdekében. Jelen vezetői körlevél kizárólag az új tőkekövetelmény szabályozással kapcsolatos kiemelt kérdéskörökkel foglalkozik.

2 Felhívjuk figyelmét, hogy a Felügyelet honlapján a továbbiakban is lehetőség van az intézmények számára a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszerrel történő meghatározása témájában kérdések feltételére. A Felügyelet a beérkezett kérdésekre adott válaszokat általánosított formában a honlapon tematikus csoportosításban megjelenteti. Az új tőkekövetelmény szabályozás alkalmazását segítő további információk elérhetők az Európai Bankfelügyelők Bizottságának (Committee of European Supervisors, CEBS honlapján, ahol megtalálhatók a tőkekövetelmény szabályozással kapcsolatos hazai ajánlások alapjául szolgáló európai sztenderdek és iránymutatások, továbbá a felügyeleti hatóságok nyilvánosságra hozatalán keresztül tájékoztatást kaphatnak az intézmények az irányelvek egyes tagállamok jogrendjébe történő átültetésének módjáról, illetve az alkalmazott felügyeleti gyakorlatokról. Az Európai Bizottság által a CRD irányelvek rendelkezéseinek értelmezésére létrehozott munkacsoport, a Capital Requirements Directive Transposition Group is segíti az új tőkeszabályozás alkalmazását. A bizottsági és tagállami szakértőkből álló munkacsoport által a tőkekövetelmény szabályok alkalmazásával kapcsolatos kérdésekre adott válaszok gyűjteménye elérhető az Európai Bizottság honlapján ( I. Általános elvek 1. A hitelintézetek és befektetési vállalkozások az új tőkekövetelmény szabályozásnak való megfelelést mind az egyszerűbb módszerek, mind a fejlettebb, kockázatérzékenyebb módszerek alkalmazása révén biztosíthatják. Az új szabályozás bevezetése azonban azon intézmények részéről is felkészülési munkálatokat igényel, amelyek mind a hitelezési, működési és a piaci kockázat tekintetében a legegyszerűbb számítási módszereket választják. Az új szabályozásnak a minimum tőkekövetelmény meghatározása csak az egyik pillére, a követelmények ezen túl a kockázatok fedezéséhez szükséges tőkekövetelmény számítására választott módszertől függetlenül kiterjednek a belső tőkekövetelmény számításra és a nyilvánosságra hozatalra is, így az intézményeknek a teljes megfelelés érdekében mindhárom pillér előírásait teljesíteniük kell. A felkészülési munkálatoknak ennek megfelelően minimálisan ki kell terjedniük a következő elemekre: - döntés a tőkekövetelmény számítási módszerekről (Hpt. 76. (1), Tpt (1) szerinti kockázatok tekintetében), - felkészülés az új szabályozás által megkövetelt informatikai fejlesztésekre (különösen az új tőkekövetelmény számításhoz kapcsolódó felügyeleti jelentési táblák alkalmazására), - az irányítási és kockázatkezelési követelményeknek való megfelelés (Hpt. 13/C., Tpt. 108/A. ), - belső tőkekövetelmény számítási rendszer kialakítása (Hpt. 76/K., Tpt. 177/A. ), - felkészülés a nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésére (Hpt. 137/A., Tpt. 178/A. ). 2. Az új tőkemegfelelési szabályok által meghatározott követelmények jelentős részét az intézményeknek tevékenységük jellege, nagyságrendje, összetettsége és kockázatai függvényében, az arányosság elvének figyelembe vételével kell alkalmazni. Az arányosság elvének alkalmazása nem 2

3 jelenti azt, hogy valamely követelménynek az intézménynek nem kell megfelelnie, de lehetővé teszi, hogy egyes előírásoknak az intézmény egyszerűbb formában feleljen meg. A Felügyelet alkalmazza az arányosság elvét a következő területeken: - az irányítási rendszer és a kockázatkezelési követelmények, - az intézmények belső tőkekövetelmény számítása, - felügyeleti felülvizsgálati folyamat. Az arányosság elvének alkalmazása különösen a kis intézmények esetében kap jelentőséget. Kis intézménynek azok az intézmények tekinthetőek, amelyek megfelelnek az alábbiakban felsorolt jellemzők többségének: - tevékenysége nem bonyolult és csak termékek, szolgáltatások egy jól behatárolható körére irányul, - relatív kis piaci részesedéssel rendelkezik, - nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott módon fejlett módszert a hitelezési, a működési vagy a piaci kockázat tőkekövetelmény számítására, - elsősorban Magyarország területén nyújtja szolgáltatásait, és nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatásokat, - saját véleménye szerint kis intézménynek minősíthető. Egy intézmény kis intézményként történő kezelésének meghatározására a felügyeleti felülvizsgálat keretében a Felügyelet és az intézmény közötti párbeszéd folyamán kerül sor. 3. A közös intézményvédelmi rendszerhez tartozó kis intézmények számára előnyös, ha az intézményvédelmi rendszer kidolgoz olyan eljárásokat, módszereket, amelyeket a tagok közösen alkalmaznak. A Felügyelet a közösen alkalmazandó módszerek megfelelőségéről egyeztet az intézményvédelmi rendszerrel, de azok átvételét, gyakorlatban történő alkalmazását egyedileg is ellenőrzi az egyes intézményeknél. Ez az eljárás költséghatékonyabbá teszi a felkészülést, lehetővé teszi a szakmai munka központosítását, és egyben megkönnyíti az új előírásoknak való megfelelés felügyeleti ellenőrzését is. II. Részletes ajánlások 1. Irányítási rendszer és kockázatkezelés július 1-jétől a CRD implementálásával a Hpt. és Tpt. kiegészült az irányítási rendszerre és a kockázatkezelésre vonatkozó szabályokat tartalmazó 13/C. és 108/A. -sal. Ezen paragrafusok nemcsak a fejlett tőkekövetelmény számítást alkalmazó, hanem valamennyi intézmény tekintetében fontos követelményeket írnak elő. A Felügyelet több ajánlásában és módszertani útmutatójában is, melyek a CRD implementálása kapcsán szükség szerint átdolgozásra kerülnek megfogalmazta az irányítási és a kockázatkezelési rendszerekkel kapcsolatos elvárásait (belső védelmi vonalak kialakítása, hitelezési kockázat kezelése, eszköz-forrás gazdálkodás és piaci kockázat kezelése, banki könyvi kamatlábkockázat kezelése). Ezen elvárásokat az intézményeknek tevékenységük jellegével, nagyságrendjével és kockázataival összhangban kell teljesíteniük. Az arányosság elve a Hpt. 13/C. és 3

4 a Tpt. 108/A. alkalmazása során is figyelembe vételre kerül, melynek során a Felügyelet a következőket várja el az intézményektől: a) Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a kockázatkezelési és a belső ellenőrzési funkció függetlenségére. b) A Hpt. 13/C. (2) bekezdés a) pontjában (Tpt. 108/A. (3) bekezdés a)-b) pontjaiban) foglaltak szerinti stratégiák, szabályzatok felülvizsgálatát legalább évente egyszer el kell végezni. c) A Hpt. 13/C. (2) bekezdés d) pontjában (Tpt. 108/A. (3) bekezdés e) pontjában) megfogalmazott, a portfolió diverzifikációjára vonatkozó követelménynek való megfelelés vizsgálata során a Felügyelet figyelembe veszi a kis intézmények azon sajátosságát, hogy azok tevékenységüket döntően egy földrajzilag behatárolt területen végzik, vagy tevékenységük, ügyfélkörük szűk szegmenst fed le, amely magas koncentrációt eredményez. A portfolió diverzifikációjának fontosságára való figyelemfelhívásnak nem szándéka az, hogy a kis intézmények megváltoztassák stratégiájukat, és így más területeken (más régióban, szektorban, stb.) is kockázatot vállaljanak, hiszen az ügyfelek és a helyi adottságok ismerete a kockázatkezelés során előnyt is jelenthet. Kis intézmény esetében ezért a magas koncentráció fennállásakor a Felügyelet emiatt nem fog automatikusan többlet tőkekövetelményt előírni. d) A Hpt. 13/C. (3) bekezdés d) pontjában (Tpt. 108/A. (3) bekezdés g) pontjában) előírt, a nem kereskedési tevékenység kamatkockázatának mérésével kapcsolatban a Felügyelet a kis intézmények esetében egy egyszerűsített GAP elemzést is elfogadhatónak tart, feltéve, hogy az legalább évente egyszer elkészítésre kerül, és eredményei beépülnek az intézmény üzletpolitikájába, belső tőkekövetelmény számításába. Az egyszerűsített GAP elemzés elkészítéséhez a hitelintézetek számára a felügyeleti negyedéves adatszolgáltatás 9AA táblái felhasználhatóak, melyek az új adatszolgáltatási rendszerben a továbbiakban is szerepelnek. e) A Hpt. 13/C. (4) bekezdésben (Tpt. 108/A. (3) bekezdés i) pontjában) előírt alternatív forgatókönyv kapcsán a Felügyelet a kis intézmények esetén elfogadja, ha az alternatív forgatókönyv hatásainak elemzését egyszerűsített formában, illetve az intézményvédelmi rendszer által kialakított módszertan alapján végzik. 2. Informatikai fejlesztések A pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység végzéséhez valamennyi intézmény esetében elengedhetetlen a fejlett informatikai háttér megléte. A CRD implementálásához kapcsolódó jogszabály módosulások nem csak a fejlett tőkekövetelmény számítást végző intézményektől követelik meg az informatikai rendszerek fejlesztését, hanem valamennyi intézménytől. Az informatikai fejlesztéseknek minimum a következő területekre kell kiterjedniük: a) az irányítási rendszerre és a kockázatkezelésre vonatkozó követelmények teljesítéséhez kapcsolódó informatikai megoldások bevezetése, b) a kitettségek új szabályozásban szereplő követelmények alapján történő szegmentálásának, azaz kitettségi osztályba sorolásának kialakítása c) a tőkekövetelmény számításra vonatkozó felügyeleti jelentéstáblák módosításához kapcsolódó fejlesztések, 4

5 d) a fedezet-nyilvántartási rendszereknek az új számítási módszerek alkalmazásához kapcsolódó módosításai e) belső tőkekövetelmény számítási rendszer működtetését segítő alkalmazások, f) a nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése érdekében szükséges alkalmazások. Azon intézményeknek, melyek a hitelezési kockázat tőkekövetelmény számítása tekintetében december 31. előtt át kívánnak térni a belső minősítésen alapuló módszerre, a jelenleg hatályos szabályoknak megfelelő tőkekövetelmény számítást biztosító informatikai rendszerüket december 31.-ig fenn kell tartaniuk, mivel a szabályozás párhuzamos tőkekövetelmény számítást ír elő ezen átmeneti időszak alatt (a tőkekövetelmény szintjére alsó korlátot határoz meg). Így ezen belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó intézmények a felügyeleti adatszolgáltatás keretében mind a jelenleg hatályos, mind az új szabályozás szerinti tőkehelyzetükről kötelesek a Felügyeletnek jelentést küldeni. 3. Belső tőkekövetelmény számítás A belső tőkekövetelmény számítás (ICAAP) alkalmazására vonatkozóan a Felügyelet külön útmutatót készített, amelynek egy fejezete kiemelten foglalkozik a kis intézmények által alkalmazható módszerekkel. A kis intézmények esetében a Felügyelet elfogadja azt, ha a belső tőkekövetelmény számítás alapját az 1. pillér szerint számított, vagyis a szabályozás által a hitelezési, piaci és a működési kockázatra kiszámított minimum tőkekövetelmény adja, de minden intézménynek meg kell vizsgálnia, hogy van-e olyan további kockázati típus, amely miatt többlet tőkére van szüksége a működéséhez. 4. Nyilvánosságra hozatal Az új tőkekövetelmény számítási szabályok nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy az intézmények a jelenleginél jóval több információt hozzanak magukról nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozatali kötelezettség az eddigi mérleg és eredménykimutatás adatokon túl kiterjed olyan számszaki adatokra is, mint például a szavatoló tőke szerkezete, kockázati kitettségek részletezése, portfolióminőség, de olyan nem számszerűsíthető információkra is, mint amilyen a kockázatkezeléshez kapcsolódó stratégiák és folyamatok. Ugyan az egyszerűbb módszereket alkalmazó intézmények esetében kisebb a nyilvánosságra hozandó adatok köre, a jogszabályok ezek esetében is megkövetelik a jelenleg alkalmazott nyilvánosságra hozatali gyakorlat jelentős bővítését. Az intézményvédelmi rendszerhez tartozó kis intézmények esetében elfogadható gyakorlat az, ha az intézmény az intézményvédelmi rendszeren keresztül, annak honlapján hozza nyilvánosságra a szabályozás által megkövetelt információkat. 5. Felügyeleti felülvizsgálati folyamat Az új jogszabályok hatályba lépésével változik a Felügyelet ellenőrzési gyakorlata is. A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (Supervisory Review and Evaluation, SREP) keretében a Felügyelet eddigi gyakorlatát továbbfejlesztve - a kockázatokra összpontosítva vizsgálja meg, hogy szükség van-e valamilyen felügyeleti lépésre. A felügyeleti lépés nem jelenti automatikusan a többlet tőkekövetelmény előírását, de ez is a lehetséges intézkedések közé tartozik, amennyiben a Felügyelet azt a rendelkezésére álló információk alapján szükségesnek tartja. A Felügyelet a kockázati alapú felügyelés elveit alkalmazva kapacitásait elsősorban azokra az intézményekre koncentrálja, amelyek jelentősebb kockázati tényezőt jelentenek. A kis intézmények esetében a felügyeleti eszközök köre az 5

6 új tőkekövetelmény szabályok bevezetésével kiegészül a felügyeleti felülvizsgálati folyamathoz szükséges információk rendelkezésére állását biztosító kérdőívvel. A kérdőív kiküldésének gyakorisága (évente legalább egyszer) az intézmény kockázatosságának mértéke alapján kerül meghatározásra, és abban az általános kérdések mellett intézményspecifikus kérdések is szerepelnek. A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében alkalmazni kívánt szempontokat és módszereket útmutató keretében teszi közzé. A felügyeleti vizsgálatok programja kibővül az új szabályozásnak megfelelő szempontokkal, így különösen az új felügyeleti jelentési tábláknak, a belső tőkekövetelmény számításnak, a nyilvánosságra hozatali előírásoknak való megfelelés, valamint a Hpt. új, az irányítási rendszerre és a kockázatkezelésre vonatkozó szabályai érvényesülésének ellenőrzésével. Azon intézmények esetében, amelyek az intézményvédelmi rendszerük által közösen kifejlesztett módszereket alkalmazzák, a felügyeleti vizsgálat rövidebb és hatékonyabb lehet azáltal, hogy ezekben az esetekben a közös módszerek, eljárások megfelelőségéről folytatott egyeztetést követően a Felügyelet már nem vizsgálja egyedileg a szabályzatok megfelelőségét, hanem csak azt, hogy az intézmény a közös módszereknek, eljárásoknak és szabályzatoknak megfelelően végzi-e tevékenységét. 6. Kintlévőségek minősítése A hitelkockázat tőkekövetelményét fejlett (belső minősítésen alapuló) módszer alapján számító intézmények esetében jelentősen változik a kintlévőségek minősítésének és az értékvesztés elszámolásának, céltartalék képzésének gyakorlata, hiszen ezen intézmények ezentúl a saját, Felügyelet által jóváhagyott minősítési rendszerük alapján számítják ki az elszámolandó értékvesztés és képzendő céltartalék összegét. A kintlévőségek minősítését eddig szabályozó, a kintlévőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 14/2001. (III. 9.) PM rendelet hatályát veszti, helyette a szabályok részben a befektetési szabályzatról szóló 21/2007 (IX. 15.) PM rendeletbe, részben pedig a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletbe kerülnek át. A Felügyelet ezzel párhuzamosan felülvizsgálja a hitelezési kockázat kezelésére vonatkozó ajánlásait és ezek a szabályok együttesen fogják majd meghatározni a sztenderd módszert alkalmazó intézmények esetében a minősítés és értékvesztés elszámolás, céltartalék képzés követelményeit. 7. Felkészülés IRB alkalmazására Azok az intézmények, amelyek január 1-jétől a hitelezési kockázat tőkekövetelményének számítására a sztenderd módszert alkalmazzák, ezt követően is dönthetnek úgy, hogy áttérnek valamely fejlettebb módszerre. Azon intézményeknek, amelyek ezzel a lehetőséggel élni kívánnak, elsősorban a következő területekre kell felkészülésüket összpontosítani és a megfelelő erőforrásokat biztosítani: - a belső minősítésen alapuló módszer adatkövetelményeinek teljesítéséhez strukturált adatgyűjtés kialakítása, - a kockázatok számszerűsítéséhez alkalmazandó módszertani háttér megteremtése, az alkalmazandó modellek specifikálása, kalibrálása, validálása, monitoringja és dokumentációja, 6

7 - a fedezetek nyilvántartásának, értékelésének átalakítása a belső minősítési módszer alkalmazásához kapcsolódóan, - a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazásához szükséges informatikai kapacitás kialakítása és fejlesztése, - a belső minősítési rendszer kockázatkezelési rendszerbe integrálása, a minősítési eredmények minél szélesebb körű alkalmazása a belső folyamatokban, - a belső minősítések alkalmazásához kapcsolódó vállalatirányítási, szervezeti követelmények teljesítése, - összetettebb felügyeleti adatszolgáltatásra történő átállás, - komplexebb megközelítésű belső tőkekövetelmény számítás, - kibővített nyilvánosságra hozatali követelmények, - a belső szabályzatok fentieknek megfelelő átdolgozása, - a megkívánt legalább egy éves alkalmazási követelmény biztosítása (mely három évre növekszik az átmeneti időszakot követően). III. Az új tőkekövetelmény számítási szabályokhoz kapcsolódó értelmezések 1. Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek súlyozása Az intézmények bármely tagállam központi kormányával és központi bankjával szembeni kitettségeiket a központi kormány külső minősítésétől függetlenül 0%-os kockázati súllyal súlyozhatják abban az esetben, ha a kitettség ezen központi kormány nemzeti pénznemében, vagy december 31.-ig az EU bármely tagállamának pénznemében denominált és finanszírozott. A 0%-os súlyozást a kitettség lejáratától függetlenül lehet alkalmazni. A 0%-os súlyozás bármely tagállam központi kormánya és központi bankja által vállalt garanciára is alkalmazható, ha a kitettség és a garancia a hitelfelvevő hazai pénznemében, vagy a hitelezési kockázat mérséklés hatásának számítási módszerét figyelembe véve december 31.-ig az EU bármely tagállamának pénznemében denominált és finanszírozott. A harmadik ország pénznemében denominált, tagállami központi kormánnyal és központi bankkal szembeni, vagy harmadik ország központi kormányával és központi bankjával szembeni kitettség kockázati súlyozásának alapja a külső minősítés, mely esetben lejárati kedvezmény nem érvényesíthető. A külső minősítés a Felügyelet által elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítése vagy exporthitel-ügynökség hitelminősítése lehet. 0%-os százalékos kockázati súlyt alkalmazhat a kötelező jegybanki tartalékra vonatkozó előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet is az általa elhelyezett kötelező tartalékra. 2. A Hitelgarancia Zrt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott fedezetek kezelése tőkekövetelmény számítási szempontból Előre nem rendelkezésre bocsátott (unfunded) fedezetet a jogszabályi előírásoknak megfelelő garanciát, készfizető kezességet nyújtóként Magyarországon elismerhető lehet az a pénzügyi vállalkozás, amely a Felügyelet engedélyével működik és a Felügyelet határozata alapján a 7

8 hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelel. Az egyenértékűség tartalmát a Hpt. 87/A. -a rögzíti, az alábbiak szerint: ha egy pénzügyi vállalkozás alkalmazza a hitelintézetekre vonatkozó szavatoló tőkére és tőkemegfelelésre, kockázatok és befektetések korlátozására, az eszközök minősítésére, az irányítási rendszerre és kockázatkezelésre, valamint az irányításra és ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket, és saját tőkéje legalább kettő milliárd forint, akkor a Felügyelet határozata alapján a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozás alá tartozónak minősül. A Felügyelet ezen pénzügyi vállalkozások listáját a honlapján nyilvánosságra hozza. Amennyiben a HG Zrt. teljesíti a fenti feltételeket, és kéri a prudenciális szabályozás tekintetében az egyenértékűség felügyeleti határozatban történő kimondását, akkor az általa vállalt készfizető kezességvállalás az egyenértékűségről szóló felügyeleti határozat megjelenését követően kockázati megítélése szabályozási szempontból a hitelintézetek által nyújtott hitelkockázati fedezettel azonos, és így a hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségekkel azonos módon súlyozható. A Hpt. az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozások tevékenység végzésére vonatkozóan is tartalmaz követelményeket, melyek esetében szintén értelmezhető a 87/A. szerinti egyenértékűség. Amennyiben nem Magyarországon bejegyzett pénzügyi vállalkozással kapcsolatban merül fel az egyenértékűség kérdése, a hitelintézet (és befektetési vállalkozás) köteles meggyőződni arról, hogy a pénzügyi vállalkozás kielégíti-e a Hpt.-ben meghatározott követelményeket. Amennyiben nem, vagy a hitelintézet (befektetési vállalkozás) erről nem tud meggyőződni, akkor a fedezet befogadható, de kockázatmérséklő hatása nem érvényesíthető a tőkekövetelmény számítás során. 3. Lakossági portfolió A lakossággal szembeni kitettségi osztályba sorolás azon feltételére, hogy a kitettségnek egy jelentős számú, hasonló jellemzőkkel rendelkező kitettségből álló csoport részét kell képeznie, a jogszabály nem ad meg számszerű követelményt. A Felügyelet sem kíván konkrét követelményt megadni ezen előírás általános értelmezésére, mivel az a különböző méretű és tevékenységi körű intézményeket eltérően érintené. Ehelyett az előírás teljesülésének tartalmi vizsgálata történik meg a felügyeleti vizsgálatok keretében. Az előírás célja, hogy a lakossági portfolió megfelelő mértékű diverzifikációját biztosítsa, ezáltal alátámasztva a 75%-os kedvezményes kockázati súly alkalmazását. Az intézményeknek tehát oly módon kell meghatározni lakossági portfoliójukat, mely esetben teljesül, hogy az egyes kitettségek kockázataikat tekintve a portfolió egészéhez képest kellően kis arányt képviselnek. Ennek mérése érdekében az intézmények a portfolió koncentrációját mérő mutatószámokat alkalmazhatnak. 4. Közszektorbeli intézmények Közszektorbeli intézménynek az államháztartásról szóló XXXVIII. törvény (Áht.) szerinti költségvetési szervek minősülnek, továbbá a központi kormány vagy költségvetési szerv többségi tulajdonában álló közhasznú vagy nonprofit társaságok, ha tartozásaikért a központi kormány kezességet vagy garanciát vállal. Ezen túl a köztestület és a bármely tagállamban közszektorbeli intézménynek minősített szervezet tekinthető a hazai szabályozás szerint közszektorbeli intézménynek. 8

9 A magyarországi költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartást vezet, míg a tagállamok által közszektorbeli intézménynek tekintett szervezetekről az Európai Bankfelügyelők Bizottságának (CEBS) honlapján, a felügyeleti nyilvánosságra hozatal keretében érhető el tájékoztatás. A közszektorbeli intézmény kockázati súlyozása a költségvetési szervet, közhasznú társaságot vagy nonprofit társaságot alapító költségvetési szerv kockázati súlyozásához igazodik, így amennyiben központi kormányzathoz tartozó költségvetési szerv hozta létre, annak irányítása alá tartozik, illetve a központi kormány felel tartozásaiért, akkor a központi kormánnyal szembeni kitettségekkel azonos módon, ha helyi önkormányzati tulajdonú, akkor a hitelintézettel és a befektetési vállalkozással szembeni kitettségekkel azonos módon súlyozható. A kockázati súlyozást meghatározó további ismérv, hogy központi kormányzat vagy helyi önkormányzat számára végez-e az intézmény szolgáltatást, illetve, hogy a működés finanszírozása döntően milyen forrásból (központi, helyi) valósul meg. 5. Lakóingatlannal fedezett kitettségek súlyozása Az ingatlannal fedezett kitettségek kitettségi osztályában azon lakóingatlannal fedezett kitettségek, illetve kitettség részek súlyozhatók 35%-os kockázati súllyal, melyek összességében nem haladják meg a fedezetként lekötött lakóingatlan(ok) piaci értékének 70%-át (a jogszabályban felsorolt egyéb feltételek teljesülése mellett). A 70%-os korlát feletti kitettség részre 100%-os kockázati súly alkalmazandó, kivéve, ha a kitettség kielégíti a lakossággal szembeni kitettségi osztályba sorolás feltételeit. Ebben az esetben 75%-os kockázati súlyt lehet rendelni a 70% feletti kitettség részre, ugyanakkor a lakossággal szembeni kitettségi osztályba sorolás feltételeként előírt 1 millió eurós kitettségi korlát alkalmazásakor e kitettség részt figyelembe kell venni. 6. Nulla százalékos kockázati súly alkalmazhatósága A 0%-os kockázati súly alkalmazható az összevont felügyelet alá tartozó, magyarországi székhellyel rendelkező azon intézmények közötti kitettségek esetében, melyek azonos összevont felügyeleti számításokban teljes körűen kerülnek bevonásra. Ennek megfelelően azon intézményekkel szembeni, illetve közötti kitettségek, amelyek mentesülnek az összevont felügyelet alá történő bevonás alól, vagy nem teljes körűen kerülnek bevonásra, nem súlyozhatók a kedvezményes, 0%-os kockázati súllyal. További fontos feltétel, hogy a csoportot vezető intézménnyel azonos kockázatmérési, értékelési, monitoring és ellenőrzési eljárásokkal kell rendelkezni, amelyet a Felügyelet vizsgál. A 0%-os kockázati súly a hitelintézet részvételével működő intézményvédelmi rendszer magyarországi székhellyel rendelkező tagjával szembeni kitettségek esetében is alkalmazható. Ennek (többek között) egyik feltétele, hogy az intézményvédelmi rendszer folyamatosan kövesse figyelemmel a tagok kockázati helyzetét, és minden esetben biztosítsa a haladéktalanul rendelkezésre álló forrásokból bármely tag likviditását és/vagy szolvenciáját veszélyeztető helyzetben a szükség szerinti támogatást. Az intézményvédelmi rendszer kockázatmérési és monitoring rendszerét a Felügyelet hagyja jóvá, és rendszeresen ellenőrzi. A jóváhagyáshoz szükséges annak bemutatása, hogy az intézményvédelmi rendszer által működtetett rendszer a tag(ok) kockázatait teljes körűen méri, nyomon követi és rendszeresen értékeli (összesítve is) és rendelkezik a tagintézmények kockázataihoz igazodó, szükség szerinti beavatkozást biztosító intézkedési tervvel (képes-e minden esetben beavatkozni, és azt az intézmények magukra nézve kötelezőnek ismerik-e el), továbbá a pénzügyi műveletekhez kapcsolódó, elegendő nagyságú fedezet késedelem nélkül rendelkezésre áll. 9

10 Kérem, hogy a jelen vezetői körlevélben megfogalmazott javaslatainkat fontolják meg. Tájékoztatom, hogy a jelen körlevélben foglaltaknak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXIV. számú törvény 3. -ában megjelölt törvények hatálya alá tartozó szervezetekre, személyekre nézve kötelező ereje nincs, rendeltetése a prudens működés elősegítése, ugyanakkor azok megvalósulását a Felügyelet a helyszíni vizsgálatok alkalmával, valamint a felügyelési tevékenység során figyelembe veszi. Budapest, október 16. Varga Csaba a PSZÁF főigazgatója 10

Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás

Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás Jogszabályok, felügyeleti módszerek, ajánlások Előadó: Seregdi László igazgató Szakmai fórum 2007. október 30-31. Legfontosabb témák 1. Az új tőkeszabályozás alapelvei

Részletesebben

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai Seregdi László 2006. december 11. 2006. november 16. Előadás témái I. Bevezetés a hitelintézetek tőkekövetelmény számításába

Részletesebben

Bankkonferencia Visegrád, november panel: Validációs és prevalidációs tapasztalatok

Bankkonferencia Visegrád, november panel: Validációs és prevalidációs tapasztalatok Bankkonferencia Visegrád, 2006. november 13-14. 2. panel: Validációs és prevalidációs tapasztalatok 1. Magyarországi bankoknál bevezetésre kerülő módszerek 2. Szabályozás és a kapcsolódó CEBS anyagok 3.

Részletesebben

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa 1/2008. számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa 1/2008. számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa 1/2008. számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről I. Az ajánlás célja és hatálya Az új tőkemegfelelési

Részletesebben

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 4/2011. (XII. 9.) számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 4/2011. (XII. 9.) számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 4/2011. (XII. 9.) számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről I. Az ajánlás célja és hatálya A tőkemegfelelési szabályok

Részletesebben

Változások az uniós szabályozásban: Az új tőkeszabályozás (CRD IV/CRR) hazai bevezetése

Változások az uniós szabályozásban: Az új tőkeszabályozás (CRD IV/CRR) hazai bevezetése Változások az uniós szabályozásban: Az új tőkeszabályozás (CRD IV/CRR) hazai bevezetése Előadó: dr. Kardosné Vadászi Zsuzsanna Vezető szabályozási szakreferens Nemzetközi és szabályozáspolitikai főosztály

Részletesebben

A könyvvizsgálók által a PSZÁF részére évente készítendő külön kiegészítő jelentésre vonatkozó ajánlásban bekövetkező 2008.

A könyvvizsgálók által a PSZÁF részére évente készítendő külön kiegészítő jelentésre vonatkozó ajánlásban bekövetkező 2008. A könyvvizsgálók által a PSZÁF részére évente készítendő külön kiegészítő jelentésre vonatkozó ajánlásban bekövetkező 2008. évi változások Seregdi László 2008. november 28. Témák I. Előzmények II. Új intézménytípusok

Részletesebben

Javadalmazási politika

Javadalmazási politika Javadalmazási politika Tartalom I. A javadalmazási politika szabályozása II. A javadalmazási politikával szembeni elvárások 2 I. A javadalmazási politika szabályozása II. A javadalmazási politikával szembeni

Részletesebben

Könyvvizsgálói különjelentések feldolgozásának tapasztalatai a évi beszámolók tükrében

Könyvvizsgálói különjelentések feldolgozásának tapasztalatai a évi beszámolók tükrében MKVK PTT oktatás 2013. december 4. Könyvvizsgálói különjelentések feldolgozásának tapasztalatai a 2012. évi beszámolók tükrében - Bankcsoportok - Malatinszki Julianna Tartalom Integráció Könyvvizsgálói

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Seregdi László PSZÁF 2009. november 24. Témakörök 1. Tőkekövetelmény számítás szabályozása 3. Várható hazai

Részletesebben

Magyar joganyagok - 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet - a javadalmazási politikána 2. oldal (2) Az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai G

Magyar joganyagok - 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet - a javadalmazási politikána 2. oldal (2) Az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai G Magyar joganyagok - 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet - a javadalmazási politikána 1. oldal 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás

Részletesebben

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban Az elmúlt időszak tapasztalatai felhívták a figyelmet a hitelintézeti szektorban az intézményvédelmi

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

Tőkekövetelmények és azok. szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők. PSZÁF november 24.

Tőkekövetelmények és azok. szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők. PSZÁF november 24. Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Seregdi László PSZÁF 2009. november 24. Témakörök 1. Tőkekövetelmény számítás szabályozása 2. Könyvvizsgálói

Részletesebben

Az UNICREDIT BANK HUNGARY Zrt harmadik negyedévre vonatkozó konszolidált kockázati jelentése

Az UNICREDIT BANK HUNGARY Zrt harmadik negyedévre vonatkozó konszolidált kockázati jelentése Az UNICREDIT BANK HUNGARY Zrt. 2018. harmadik negyedévre vonatkozó konszolidált kockázati jelentése Az Európai Parlament és a Tanács a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális

Részletesebben

Előadó: Juhász Csaba. Budapest, november 14.

Előadó: Juhász Csaba. Budapest, november 14. A 2010. évi éves beszámolók könyvvizsgálatáról készített külön kiegészítő jelentések feldolgozásának tapasztalatai (kis- és középbankok, takarékszövetkezetek) Előadó: Juhász Csaba Budapest, 2011. november

Részletesebben

Agócs Gábor. MKVK PTT Elnök december 11. Tartalom. A külön kiegészítő jelentés javasolt szerkezete és tartalma

Agócs Gábor. MKVK PTT Elnök december 11. Tartalom. A külön kiegészítő jelentés javasolt szerkezete és tartalma A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közös ajánlása a könyvvizsgálók által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének évente készítendő külön

Részletesebben

A magyarországi prevalidációs tapasztalatok, a bankok felkészülésének kérdései. Matusek Judit Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. május 24.

A magyarországi prevalidációs tapasztalatok, a bankok felkészülésének kérdései. Matusek Judit Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. május 24. A magyarországi prevalidációs tapasztalatok, a bankok felkészülésének kérdései Matusek Judit Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. május 24. 1. A validáció fogalma 2. Az új tőkeszabályozás átültetése

Részletesebben

az alkalmazás köre, a nyilvánosságra hozatal gyakorisága (negyedéves, féléves, éves)

az alkalmazás köre, a nyilvánosságra hozatal gyakorisága (negyedéves, féléves, éves) z EB Iránymutatások a CRR Nyolcadik részében foglalt nyilvánosságra hozatali követelményekről / hitelintézetek és befektetési vállalkozások nyilvánosságra hozatali gyakorlatának specifikus követelményeiről

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank 21/2018. (IV.18.) számú ajánlása

A Magyar Nemzeti Bank 21/2018. (IV.18.) számú ajánlása A Magyar Nemzeti Bank 21/2018. (IV.18.) számú ajánlása az IFRS 9 standard bevezetése által a szavatolótőkére gyakorolt hatás enyhítésére szolgáló átmeneti szabályokhoz kapcsolódó egységes nyilvánosságra

Részletesebben

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 214-12-31 215-12-31 1. Pénzeszközök 41 42 MTB-nél lévő elszámolási számla 22 23 pénztár és egyéb elszámolási számlák 19 19 2. Értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Részletesebben

Nyilvánosságra hozandó információk Június 30.

Nyilvánosságra hozandó információk Június 30. Nyilvánosságra hozandó információk 2016. Június 30. OTP Bank Nyrt. egyedi és csoportszintű adatai (A Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény, valamint a hitelintézetekre

Részletesebben

Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások

Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások Seregdi László PSZÁF 2010. november 18. Témák 1. Pénzügyi szabályozás fő nemzetközi mozgatóelemei 2. Hitelintézeti szektor 3. Könyvvizsgálattal

Részletesebben

III. pillér szerinti közzététel Kockázati Jelentés

III. pillér szerinti közzététel Kockázati Jelentés III. pillér szerinti közzététel Kockázati Jelentés K&H Bankcsoport és K&H Bank Zrt 2018-as pénzügyi év Első negyedév 1 A K&H elkötelezte magát az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (CRR)

Részletesebben

A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai

A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai A tőkeszükséglet számítás vizsgálati tapasztalatai, a kapcsolódó felügyeleti elvárások Fekete Jánosné vezető felügyelő

Részletesebben

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk 15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk A tőkekövetelmény számításához Takarékszövetkezetünk a hazai és EU szabályok, előírásainak megfelelően különböző eljárásokat alkalmaz. Hitelintézet tőkekövetelmény

Részletesebben

EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET

EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET 2019.3.20. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 106/1 I (Állásfoglalások, ajánlások és vélemények) AJÁNLÁSOK EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET AJÁNLÁSA (2019. január

Részletesebben

A tőkemegfelelés és szabályrendszere A BIS és a CRD

A tőkemegfelelés és szabályrendszere A BIS és a CRD A tőkemegfelelés és szabályrendszere A BIS és a CRD Nemzetközi Fizetések Bankja - BIS Alapító okirat: 1930. januar 20. Eredeti célja a Young terv végrehajtásának pénzügyi támogatása; 1931: Nemzetközi hitelválság

Részletesebben

Bankmérleg jellegzetességei

Bankmérleg jellegzetességei Bankmérleg jellegzetességei Befektetési társaság és hagyományos kereskedelmi bank tételek együtt Likviditási sorrend Eszközöknél-kötelezettségeknél csoportosítás módja: Jövedelemtulajdonos Lejárat Befektetés

Részletesebben

ECB-PUBLIC AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) [YYYY/[XX*]] IRÁNYMUTATÁSA. (2016. [hónap nap])

ECB-PUBLIC AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) [YYYY/[XX*]] IRÁNYMUTATÁSA. (2016. [hónap nap]) HU ECB-PUBLIC AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) [YYYY/[XX*]] IRÁNYMUTATÁSA (2016. [hónap nap]) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok

Részletesebben

A kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF november 13

A kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF november 13 A kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF 2006. november 13 A felügyelés közeljövője a kockázat alapú felügyelés Miért? Mert a Felügyelet sok,különböző típusú és nagyságú

Részletesebben

Az ICAAP felülvizsgálati folyamat bemutatása

Az ICAAP felülvizsgálati folyamat bemutatása Az ICAAP felülvizsgálati folyamat bemutatása Kutasi Dávid főosztályvezető Validáció és SREP Főosztály Budapesti Corvinus Egyetem 2017.05.04. 1 Komplex SREP a magyar bankrendszer ~80%-át fedi le Eltérő

Részletesebben

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati példákon Dr. Pálosi-Németh Balázs, Tamás Sándor Budapest, 18 November 2010 A Bank tőkemegfelelésének

Részletesebben

A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M)

A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M) A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M) A bankok mágikus háromszöge Az előadás tartalma 1. A hitelintézetek prudens működésének szabályai. 2. Kockázatosnak

Részletesebben

Változások a hitelintézeti adatszolgáltatásban

Változások a hitelintézeti adatszolgáltatásban Változások a hitelintézeti adatszolgáltatásban A COREP táblák helye az adatszolgáltatásban Előkészületben az adatszolgáltatás átfogó reformja Előadó: Nyeste Mária osztályvezető Szakmai fórum 2007. október

Részletesebben

CRD IV./CRR Adatszolgáltatás

CRD IV./CRR Adatszolgáltatás CRD IV./CRR Adatszolgáltatás Változások a felügyeleti adatszolgáltatásban 2013. Június Kissné Ladányi Éva Az adatszolgáltatási változások elvi háttere EU szinten egységes prudenciális szabályozás Áttérés

Részletesebben

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása.

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt (székhely: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.; cégjegyzékszám: 01-10- 042685, a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Szavatoló tőke. Magyar Nemzeti Bank. Bihari Patrícia, felügyelő Hitelintézeti felügyeleti igazgatóság

Szavatoló tőke. Magyar Nemzeti Bank. Bihari Patrícia, felügyelő Hitelintézeti felügyeleti igazgatóság Szavatoló tőke Bihari Patrícia, felügyelő Hitelintézeti felügyeleti igazgatóság 1 Szavatoló tőke 1) A szavatoló tőke a prudenciális szabályozás egy központi eleme Több lényeges prudenciális korlát ennek

Részletesebben

Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok)

Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok) Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok) I. TÉNYÁLLÁS A Bank állásfoglalás iránti kérelmében foglalt tényállás

Részletesebben

JAVADALMAZÁSI POLITIKA

JAVADALMAZÁSI POLITIKA JAVADALMAZÁSI POLITIKA Hatályos: 2012. augusztus 1. napjától Bevezetés A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. (továbbiakban: Bank ) a 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali

Részletesebben

Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt.

Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. Belső tőkemegfelelés értékelési szabályzat Hatályos: 2014.05.29-től TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 1. KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK, ÚTMUTATÓK... 2 2. KAPCSOLÓDÓ

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal 2009. Kockázatkezelési elvek, módszerek

Nyilvánosságra hozatal 2009. Kockázatkezelési elvek, módszerek Nyilvánosságra hozatal 2009 A Biatorbágy és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. Rendeletben előírt szabályoknak

Részletesebben

I. Az ajánlás célja és hatálya

I. Az ajánlás célja és hatálya A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közös ajánlása a könyvvizsgálók által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének évente készítendő külön

Részletesebben

A Solvency II 2. pillére

A Solvency II 2. pillére A Solvency II 2. pillére szándékok, hangsúlyok, hasonlóságok Varga Csaba főigazgató helyettes Biztosítói konferencia 2007. május 16-17, Siófok A CEIOPS feladatai és azok menetrendje 2007. július a keretdirektíva

Részletesebben

Az MNB által kiemelten kezelt kockázatok, amelyek a CRD/CRR hatálya alá tartozó intézményeknél felmerülhetnek

Az MNB által kiemelten kezelt kockázatok, amelyek a CRD/CRR hatálya alá tartozó intézményeknél felmerülhetnek 1. melléklet Tájékoztatás a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében kiemelten kezelt kockázatos portfoliókról és a hozzájuk kapcsolódó többlettőke előírásáról A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata

Részletesebben

CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai

CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai CRD IV/CRR hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális szabályozásának várható változásai dr. Kardosné Vadászi Zsuzsanna 2012. április CRR/CRD IV javaslat áttekintése A 2006/48/EK és 2006/49/EK

Részletesebben

OTP Bank Nyrt. egyedi és csoportszintű, adatai

OTP Bank Nyrt. egyedi és csoportszintű, adatai OTP Bank Nyrt. egyedi és csoportszintű, adatai (A Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény, valamint a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó

Részletesebben

Implementation guideline on Article 106(2)(c) and (d) of Directive 2006/48/EC recast CEBS, 28 July 2010.

Implementation guideline on Article 106(2)(c) and (d) of Directive 2006/48/EC recast CEBS, 28 July 2010. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 6/2012. (IV.17.) számú ajánlása a mögöttes kitettségeknek a nagykockázat-vállalási szabályok értelmezése keretében történő kezeléséről Az Európai Parlament

Részletesebben

(5) A fióktelep a működése megkezdésének napjától a tevékenysége befejezésének napjáig köteles az e rendelet szerinti adatszolgáltatás teljesítésére.

(5) A fióktelep a működése megkezdésének napjától a tevékenysége befejezésének napjáig köteles az e rendelet szerinti adatszolgáltatás teljesítésére. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 159/20121. (X. 2016.) PSZÁF rendelete a hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 19/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelet módosításáról A Pénzügyi

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Hitelintézeti számvitel

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Hitelintézeti számvitel IV. évfolyam Pénzügyi és számvitel szak Számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Hitelintézeti számvitel tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Hitelintézeti

Részletesebben

A CRD prevalidáció informatika felügyelési vonatkozásai

A CRD prevalidáció informatika felügyelési vonatkozásai A CRD prevalidáció informatika felügyelési vonatkozásai Budapest, 2007. január 18. Gajdosné Sági Katalin PSZÁF, Informatika felügyeleti főosztály gajdos.katalin@pszaf.hu Tartalom CRD előírások GL10 ajánlás

Részletesebben

Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP

Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Butyka Edit Biztosításfelügyeleti főosztály 2005. május 24. IAIS (International Association of Insurance Supervisors) 1994-ben alapították, 180

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2017/697 IRÁNYMUTATÁSA

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2017/697 IRÁNYMUTATÁSA L 101/156 2017.4.13. IRÁNYMUTATÁSOK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2017/697 IRÁNYMUTATÁSA (2017. április 4.) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes

Részletesebben

A számviteli politika keretében elkészítendő belső 9 szabályzatok és azok tartalma. 10 A prudenciális követelmények.

A számviteli politika keretében elkészítendő belső 9 szabályzatok és azok tartalma. 10 A prudenciális követelmények. 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 M FELADATOK Betartja a pénzügyi szervezetek számviteli politikájára vonatkozó elvárásokat, szükség szerint biztosítja az egyedi szabályozási igényeket. Alkalmazza a kialakított

Részletesebben

ECB-PUBLIC AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2017/[XX*] IRÁNYMUTATÁSA. (2017. április 4.)

ECB-PUBLIC AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2017/[XX*] IRÁNYMUTATÁSA. (2017. április 4.) HU ECB-PUBLIC AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2017/[XX*] IRÁNYMUTATÁSA (2017. április 4.) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok által

Részletesebben

02015R0534 HU

02015R0534 HU 02015R0534 HU 09.10.2017 001.002 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak ideértve

Részletesebben

2009. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Nyrt.

2009. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Nyrt. 2009. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Nyrt. A közzétett adatok 2009.12.31-i állapotot tükröznek Minden közzétett adat millió forintban került megadásra (az eltérések

Részletesebben

A szövetkezeti hitelintézetek helyzete a felkészülésben Október

A szövetkezeti hitelintézetek helyzete a felkészülésben Október A szövetkezeti hitelintézetek helyzete a felkészülésben 2007. Október 30-31. Öcsi Béla vezérigazgató-helyettes, Bankárképző bocsi@bankarkepzo.hu Áttekintés Az előadás célja Ügyfélszegmentáció és fedezetek

Részletesebben

Felügyeleti álláspont az új tőkeszabályozás alkalmazásával kapcsolatban beérkező kérdésekre

Felügyeleti álláspont az új tőkeszabályozás alkalmazásával kapcsolatban beérkező kérdésekre Felügyeleti álláspont az új tőkeszabályozás alkalmazásával kapcsolatban beérkező kérdésekre I. Sztenderd módszer 1. A sztenderd módszert alkalmazó intézmény az ingatlannal fedezett kitettségek (35%, 50%

Részletesebben

Kockázat alapú felügyelés

Kockázat alapú felügyelés Kockázat alapú felügyelés A felügyelet intézkedései a Solvency II. követelményei tükrében dr. Hajdu Gabriella főosztályvezető helyettes 2005. április 27. dátum Solvency I. - Finomítások, szigorítások,

Részletesebben

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A

Részletesebben

A Random Capital Zrt március 25. napjára összehívott éves rendes közgyűlésén az alábbi döntések születtek:

A Random Capital Zrt március 25. napjára összehívott éves rendes közgyűlésén az alábbi döntések születtek: A Random Capital Zrt. 2010. március 25. napjára összehívott éves rendes közgyűlésén az alábbi döntések születtek: 1. A Közgyűlés a Társaság 2009. évi éves beszámolóját az igazgatóság által előterjesztett

Részletesebben

Stratégia Belső irányítás Belső kontroll

Stratégia Belső irányítás Belső kontroll Belső Ellenőrök Magyarországi Szervezete Pénzintézeti Szakosztály Corporate Governance Stratégia Belső irányítás Belső kontroll Gőgh Magdolna PSZÁF 2009. április 29. Agenda 1. Corporate és internal governance

Részletesebben

OTP Bank Nyrt. csoportszintű adatai

OTP Bank Nyrt. csoportszintű adatai OTP Bank Nyrt. csoportszintű adatai (A Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény, valamint a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális

Részletesebben

Változások a nagykockázatvállalás

Változások a nagykockázatvállalás Változások a nagykockázatvállalás táblákban Konzultáció a hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára Adatszolgáltatási és monitoring főosztály 2013. június 20-21. Nagykockázati adatszolgáltatás

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Brüsszel, 2017. december 1. (OR. en) 2016/0360 B (COD) 2016/0360 (COD) PE-CONS 59/17 EF 266 ECOFIN 915 CCG 31 CODEC 1756 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK

Részletesebben

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15.

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. 1 3.3.3 Minősítési rendszerek és a kockázatok számszerűsítése Minősítések hozzárendelése PD, LGD, CF meghatározása Közös vizsgálati

Részletesebben

(EGT-vonatkozású szöveg) tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

(EGT-vonatkozású szöveg) tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, 2017.12.27. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 345/27 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/2395 RENDELETE (2017. december 12.) az 575/2013/EU rendeletnek az IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási

Részletesebben

2011. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Zrt.

2011. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Zrt. 2011. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Zrt. A közzétett adatok 2011.12.31-i állapotot tükröznek Minden közzétett adat millió forintban került megadásra (az eltérések

Részletesebben

HITELINTÉZETI SZÁMVITEL

HITELINTÉZETI SZÁMVITEL Fridrich Péter Mitró Magdolna HITELINTÉZETI SZÁMVITEL Elmélet és gyakorlat Budapest, 2009 Szerzők: Fridrich Péter Mitró Magdolna Lektorálta: Nagy Katalin ISBN 978 963 638 293 ISSN 1789-5103 Kiadja a SALDO

Részletesebben

Szolvencia II - áttekintés. Tatai Ágnes 2011. Január 17. 24. Piaci konzultáció

Szolvencia II - áttekintés. Tatai Ágnes 2011. Január 17. 24. Piaci konzultáció Szolvencia II - áttekintés Tatai Ágnes 2011. Január 17. 24. Piaci konzultáció 1 A Szolvencia II projekt állása, a felügyelés alapjai 2 Hol tart a folyamat? 1. szintű szabályozás elfogadva: 2009 év végén

Részletesebben

A DÉL-PEST MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZET LÉNYEGES INFORMÁCIÓINAK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA A 2011. DECEMBER 31. ADATOK ALAPJÁN

A DÉL-PEST MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZET LÉNYEGES INFORMÁCIÓINAK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA A 2011. DECEMBER 31. ADATOK ALAPJÁN A DÉL-PEST MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZET LÉNYEGES INFORMÁCIÓINAK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA A 2011. DECEMBER 31. ADATOK ALAPJÁN A nyilvánosságra hozatal célja A Dél-Pest Megyei Takarékszövetkezet a hitelintézetek

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. A működési kockázat tőkekövetelményének sztenderdizált módszerrel történő számításának engedélyezéséről.

ÚTMUTATÓ. A működési kockázat tőkekövetelményének sztenderdizált módszerrel történő számításának engedélyezéséről. VKK II. kötet 5. melléklet ÚTMUTATÓ A működési kockázat tőkekövetelményének sztenderdizált módszerrel történő számításának engedélyezéséről. A CEBS (Committee of European Banking Supervisors) által 2006.

Részletesebben

AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EU-BÓL VALÓ KILÉPÉSE ÉS A BANKI ÉS PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉRE VONATKOZÓ UNIÓS SZABÁLYOK

AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EU-BÓL VALÓ KILÉPÉSE ÉS A BANKI ÉS PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉRE VONATKOZÓ UNIÓS SZABÁLYOK EURÓPAI BIZOTTSÁG A PÉNZÜGYI STABILITÁS, A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS A TŐKEPIACI UNIÓ FŐIGAZGATÓSÁGA Brüsszel, 2018. február 8. Rev1 KÖZLEMÉNY AZ ÉRDEKELT FELEK RÉSZÉRE AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EU-BÓL VALÓ

Részletesebben

A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai

A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai SREP tapasztalatok, felügyeleti elvárások Vincze Endre főosztályvezető-helyettes Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások

Részletesebben

I. Az ajánlás célja és hatálya

I. Az ajánlás célja és hatálya A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közös ajánlása a könyvvizsgálók által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének évente készítendő külön kiegészítő jelentés

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal Az Erste Befektetési Zrt. alábbi közzététele a 164/2008-as a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló

Részletesebben

- Befektetési vállalkozások -

- Befektetési vállalkozások - MKVK PTT oktatás 2013. december 4. 2012. évi könyvvizsgálói külön jelentések feldolgozásának, helyszíni ellenőrzések tapasztalatai - Befektetési vállalkozások - Csendes Zsoltné Kiss Szilvia Tartalom 2012.

Részletesebben

I. Az ajánlás célja, hatálya és alkalmazási szintje

I. Az ajánlás célja, hatálya és alkalmazási szintje A Magyar Nemzeti Bank 11/2016. (XII.1.) számú ajánlása az árnyékbanki tevékenységet végző szervezetekkel szembeni kitettségek korlátozásáról I. Az ajánlás célja, hatálya és alkalmazási szintje Az ajánlás

Részletesebben

A Bankok Bázel II megfelelésének informatikai validációja

A Bankok Bázel II megfelelésének informatikai validációja A Bankok Bázel II megfelelésének informatikai validációja 2010. november 30. Informatika felügyeleti főosztály: Gajdosné Sági Katalin Gajdos.Katalin@PSZAF.hu Kofrán László - Kofran.Laszlo@PSZAF.hu Bázel

Részletesebben

A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04.

A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 04.) kormányrendeletben előírt közzétételi kötelezettségének megfelelve

Részletesebben

Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. Bázel II - 3. pillér szerinti közzététel. Kockázati jelentés. 2013-as pénzügyi év 2013.12.31

Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. Bázel II - 3. pillér szerinti közzététel. Kockázati jelentés. 2013-as pénzügyi év 2013.12.31 Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. Bázel II - 3. pillér szerinti közzététel Kockázati jelentés 2013-as pénzügyi év 2013.12.31 [Ez az oldal szándékosan maradt üresen.] 2/99 oldal Tartalomjegyzék I. fejezet

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet alapján

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet alapján Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet alapján Központ: 8900 Zalaegerszeg Kossuth u. 62.64. Tel: 92/346-473; Fax: 92/350-754 email: szihhitelig@t-online.hu www.szih.hu Kockázatkezelési

Részletesebben

2004. évi XXXV. törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről 1

2004. évi XXXV. törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről 1 2004. évi XXXV. törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről 1 Az Országgyűlés a készpénz-helyettesítő fizetési módok körének további bővítése érdekében és a Magyar Köztársaságnak

Részletesebben

9480/17 hs/ll/adt/adt/hs/ll/kb DGG 1C

9480/17 hs/ll/adt/adt/hs/ll/kb DGG 1C Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 31. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0360 (COD) 9480/17 EF 103 ECOFIN 434 CCG 16 CODEC 873 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK 2017.9.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 240/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK AZ Európai Központi Bank (EU) 2017/1538 RENDELETE (2017. augusztus 25.) a pénzügyi információkra vonatkozó felügyeleti

Részletesebben

OTP Bank Nyrt. csoportszintű adatai

OTP Bank Nyrt. csoportszintű adatai OTP Bank Nyrt. csoportszintű adatai (A Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény, valamint a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális

Részletesebben

Változások az alapkezelők nemzeti adatszolgáltatásában

Változások az alapkezelők nemzeti adatszolgáltatásában Változások az alapkezelők nemzeti adatszolgáltatásában Dr. Németh Pál Felügyeleti statisztikai önálló osztály 2014. November 25. Tartalom Az adatszolgáltatás módosításának főbb szempontjai Jogszabályi

Részletesebben

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3027. számú törvényjavaslat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter 2007. május 2007.

Részletesebben

1. számú melléklet. I. Az ajánlás célja és hatálya

1. számú melléklet. I. Az ajánlás célja és hatálya 1. számú melléklet A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közös ajánlása a könyvvizsgálók által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének évente

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

02016Y0312(02) HU

02016Y0312(02) HU 02016Y0312(02) HU 21.09.2018 004.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak ideértve

Részletesebben

DUNAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei

DUNAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei DUNAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei A Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény

Részletesebben

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. 2012. május 3. Bethlendi András

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. 2012. május 3. Bethlendi András Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Biztosítási szakmai konzultáció 2012. május 3. Bethlendi András A Felügyelet Szolvencia II-es felkészülésének terve Solvency II is great, it is very good but it

Részletesebben

Nyilvánosságra hozott

Nyilvánosságra hozott HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12. Nyilvánosságra hozott hitelintézeti információk 2010. A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank 5/2018. (II.19.) számú ajánlása

A Magyar Nemzeti Bank 5/2018. (II.19.) számú ajánlása A Magyar Nemzeti Bank 5/2018. (II.19.) számú ajánlása a szakmai felelősségbiztosítás vagy más hasonló garancia minimális pénzösszegének meghatározására vonatkozó kritériumokról I. Az ajánlás célja és hatálya

Részletesebben

Befektetési vállalkozások könyvvizsgálóinak külön jelentése

Befektetési vállalkozások könyvvizsgálóinak külön jelentése Befektetési vállalkozások könyvvizsgálóinak külön jelentése Szakmai konzultáció 2004. április 22. Malatinszki Julianna 1 Jogszabályi háttér A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 362. (1) és (2) bekezdés

Részletesebben

A Hartai Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztatója

A Hartai Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztatója A Hartai Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztatója A Hartai Takarékszövetkezet a Hitelintézti törvény 137/A. -ában hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara Pénz- és Tőkepiaci Tagozata Oktatás december 8.

Magyar Könyvvizsgálói Kamara Pénz- és Tőkepiaci Tagozata Oktatás december 8. Az MNB visszajelzései a könyvvizsgálók számára avagy a könyvvizsgálók MNB-s szemmel szövetkezeti hitelintézetek, kis és középbankok, egyenértékes pénzügyi vállalkozások Bánhegyi Réka MNB Hitelintézetek

Részletesebben