J/8112. számú. jelentés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "J/8112. számú. jelentés"

Átírás

1 MAGYARORSZÁG KORMÁNYA J/8112. számú jelentés a kis- és középvállalkozások évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről Előadó: dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, július

2 Tartalom 1. BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK (KKV-K) MEGHATÁROZÁSA Módszertani megjegyzések A VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA ÉS ÖSSZETÉTELE Regisztrált vállalkozások Működő vállalkozások Gazdálkodási formák Vállalkozások alakulása- túlélési képesség Ágazati jellemző Területi jellemző GAZDASÁGI SZEREPÜK Foglalkoztatásban betöltött szerepük Árbevétel Termelékenység Bruttó hozzáadott érték Export Innováció A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK GAZDÁLKODÁSI FELTÉTELRENDSZERE ÉS A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN TETT INTÉZKEDÉSEK A MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁS-POLITIKA Az EU kis- és középvállalkozás-politikája A kis- és középvállalkozás politika Magyarországon A JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA A vállalkozásindítás egyszerűsítése Könnyítések a hatósági eljárásokban A Közbeszerzési törvény KKV-kat érintő változásai A KKV-k adózását és járulékterhelését érintő módosítások Egyszerűsítések a számviteli szabályozásban A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE NYÚJTOTT ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK, HITELEK, RÉSZESEDÉSÜK A TŐKEPROGRAMOKBÓL ÉS KÖZBESZERZÉSBŐL A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKAT SEGÍTŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK EREDMÉNYEI A minisztériumok szerinti támogatásokat a évi XLII. törvény szerint meghatározott szerkezeti struktúra szerint mutatjuk be az összehasonlíthatóság érdekében évi eredmények évi eredmények Az Új Magyarország Fejlesztési Terv évi eredményei Gazdaságfejlesztés Operatív Program Regionális Operatív Programok ben a Regionális Operatív Programokban az alábbi pályázati források álltak rendelkezésre a KKV-k támogatására: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HITELFINANSZÍROZÁSA Folyósított hitelek Hitelállomány Támogatott KKV hitelek Összegzés a hitelfinanszírozásról A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FORRÁSHOZ JUTÁSÁNAK SEGÍTÉSE TŐKEPROGRAMOKON KERESZTÜL A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZESEDÉSE A KÖZBESZERZÉSEKBŐL ELŐRETEKINTÉS: AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV A VÁLLALKOZÓK SZOLGÁLATÁBAN MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

3 1. Bevezetés A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (Kkvt.) 10. -a szerint a KKV-kkal kapcsolatos állami feladatokat a gazdaságpolitikáért felelős miniszter hangolja össze. A törvény 12. -a értelmében, a Kormány kétévente az Országgyűlés elé terjeszti a miniszter által kidolgozott kis- és középvállalkozások helyzetét, gazdálkodási feltételrendszerét tartalmazó jelentést. Ez a jelentés a törvényi előírásnak megfelelően a hazai kis- és középvállalkozói szektor és évi helyzetét mutatja be. 1 A tendenciák érzékeltetésére a statisztikai adatokat közötti időszakra vonatkozóan mutatjuk be, azokban a fejezetekben, ahol 2011-ben lényeges változás történt, a lábjegyzetben teszünk említést a fontosabb változásokról. Az utolsó fejezetben rövid kitekintést adunk az Új Széchenyi Tervről. Jelen beszámoló célja, hogy áttekintést adjon a hazai mikro, kis- és középvállalatok (KKV-k) helyzetéről, fejlesztésük érdekében ben tett kormányzati intézkedésekről. A mikro-, kis- és középvállalkozások számára a korábbi évekhez hasonlóan európai uniós és hazai forrásokból finanszírozott vissza nem térítendő támogatások, finanszírozási támogatott hitel-, garancia- és tőke programok, fejlesztéseket ösztönző adókedvezmények és a közbeszerzési pályázatok álltak rendelkezésre. A vizsgált időszak a gazdasági és pénzügyi válság súlyosbodásával jellemezhető. A 2008-ban kezdődő világgazdasági válság hatása 2009-ben már erőteljesen érzékelhető volt. A világgazdaság teljesítménye szempontjából a mélypontot 2009 második negyedéve jelentette. A válság elmélyülésével együtt hazánkban jelentősen visszaesett mind a külső, mind a belső kereslet, aminek eredményeképpen hazánk GDP-je visszaesett. Ebben a kedvezőtlen makrogazdasági környezetben a vállalkozók joggal várhatták volna el a válság enyhítése érdekében történő erőteljesebb kormányzati fellépést, de a es időszakban nagyobb jelentőségű intézkedésekre csak 2010 nyarától került sor. A második Polgári Kormány évi hivatalba lépésének idején a hazai KKV szektort a válság következtében visszaesett belföldi kereslet és a korábbinál 15%-kal alacsonyabb szintű banki finanszírozás jellemezte. A gazdaság talpra állítása érdekében szükség volt azonnali intézkedések meghozatalára. Az új Kormány már tevékenységének első hónapjaiban összehangolt intézkedéseket tett a felhalmozódott nehézségek kezelésére, a KKV-k hosszú távú fejlődésének és foglakoztatásuk növelésének ösztönzésére. A Kormány gazdaságpolitikájának középpontjába az egyensúly, a foglalkoztatottság és a növekedés együttes biztosítását állította. Az intézkedések alapját egy Nemzeti Középtávú Stratégia, az Új Széchenyi Terv adja. Ezt egészítik ki a szakpolitikai stratégiák, mint pl.: a Magyar Munka Terv, és a szakpolitikai programok, mint a Széll Kálmán Terv, a Konvergencia Program, az EU2020-Nemzeti Reform Program. 1 A jelentés összeállításához a Kkvt a alapján az elkülönített állami pénzalap és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzat kezelője, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, valamint a Közbeszerzések Tanácsának elnöke - a tárgyévet követő év június 30-ig - adatszolgáltatást teljesít a kis- és középvállalkozások részesedéséről a támogatásokból, vállalkozói hitelekből és a közbeszerzésekből. A törvény 14. -a szerint a Nemzeti Adó és Vámhivatal elnöke és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke - a tárgyévet követő év szeptember 30-ig - adatot szolgáltat a minisztérium részére a kis- és középvállalkozói szektor helyzetéről a törvényben meghatározott bontásban. A KSH-tól szeptember 30-án kapott adatok tárgyévet követő évben előzetes adatok, míg tárgyévet követő második év szeptember 30-án kerülnek megküldésre a végleges adatok. 3

4 A vállalkozások helyzetének javítására irányuló szándékot és az azonnali kormányzati intézkedéseket a Kormány a évi két akciótervében foglalta egybe. A Kormány 2010 júniusában meghirdetett 29 pontos programja intézkedéseket fogalmazott meg egy új gazdasági rendszer kialakítására, a bürokrácia csökkentése és a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében. Bevezette a kölcsönös felelősségvállalás elvét és intézkedéseket fogalmazott meg a szociális biztonság növelésére. Az intézkedések legfontosabb elemei: a társasági adó 500 millió Ft adóalapig 19 %-ról 10 %-ra csökkentése, egykulcsos 16 %-os családi adó bevezetése 2 év alatt, tíz kisadónem eltörlése (a bérfőzési szeszadó, a tv-készülékek üzemben tartási díja, az épület utáni idegenforgalmi adó, a vállalkozók kommunális adója, az öröklési illeték egyenes ági öröklés esetén, a nagyteljesítményű személygépkocsik, vízi járművek, légi járművek adója, a vízgazdálkodási termelői érdekeltségi hozzájárulás, az ajándékozási illeték egyenes ági rokonság esetén). A beruházási engedélyek 1/3-ának eltörlése, az alkalmi foglalkoztatás egyszerűsítése, új rendszerének kidolgozása, kistermelői élelmiszertermelés, feldolgozás és értékesítés egyszerűsítése. A Széchenyi Kártya Program szélesítése (beruházási hitel, forgóeszközhitel, önerős hitel), kkv-k számára előnyös uniós pályázati rendszer kialakítása. A II. Akcióterv legfontosabb elemei: Széchenyi Pihenő Kártya bevezetése, a vállalkozói tevékenységre jellemző elvárt kereseti megkötés eltörlése, a társasági adó év végi feltöltésére vonatkozó árbevételi határ felemelése 50 millió forintról 100 millió forintra. Egyszerűsített végelszámolás, a duális szakképzési rendszer bevezetése, valamint meghirdetésre került az agráriumban is a Széchenyi Kártya. A fejlesztési politika gyorsítása, olcsóbbá tétele érdekében a fejlesztési pályázatok mellékleteinek száma 10%-kal, a tartalma pedig 30 %-kal csökkentésre került év végére. Ezzel párhuzamosan a résztvevő szervezetek száma is csökkent. A vállalkozókat, vállalkozásokat sújtó adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a Kormány kidolgozta az Egyszerű Állam Programot, amely 500 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozók bürokráciával kapcsolatos adminisztratív költségeit. A kevesebb adminisztráció, a gyors ügyintézés és a csökkenő kockázatok hatására több időt, pénzt és energiát takaríthatnak meg a vállalkozások, amelyet munkahelyek megtartására, új munkahelyek megteremtésére és fejlesztésre fordíthatnak. A versenyképes hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások nemzetköziesedésének elősegítése érdekében megkezdődtek az előkészítő munkák a külföldön megjelenő kereskedőházak létesítésére. Ismét a gazdaságpolitikai intézkedések középpontjába kerültek a beszállítók. A nemzetközi vállalatokhoz kapcsolódó beszállítói rendszerek kialakítása mellett kiemelt figyelem irányult és irányul a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokhoz kapcsolódó beszállítói rendszerek fejlesztésére. A megtett intézkedések gazdaságélénkítő hatásai hosszabb távon fejtik ki hatásukat, azonban már 2011-ben megmutatkoztak a változások kedvező eredményei. Az intézkedések hatására a 2010-ben örökölt több mint 7 %-os költségvetési hiányt az év végére 4,2%-ra szorítottuk le évi előzetes és a évi legfrissebb adatok A versenyképességet erősítő, a vállalkozások működési feltételeit javító, adminisztrációs terheit csökkentő átfogó intézkedések hatására a GDP 1,4 %-kal nőtt negyedik negyedévében első negyedévében a külpiaci konjunktúra lanyhulásával párhuzamosan a magyar gazdaság is a korábbi negyedévinél gyengébb növekedési számokat tudott felmutatni. A KSH végleges adatai alapján a bruttó hazai termék 0,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, és szintén visszaesés mutatkozott az előző negyedévhez képest is. 4

5 Gazdálkodó szervezetek száma A Kormány intézkedéseinek eredményeképpen jelentősen nőtt a működő gazdálkodó szervezetek száma, májustól 6,4%-os, míg az ezt megelőző másfél évben csupán 2,6%-os a növekedés mértéke. Noha az adatok a teljes vállalati körre vonatkoznak, a növekedés meghatározói valószínűleg a vállalkozások 99,9%-át kitevő kis- és középvállalkozások voltak. A számokat tekintve az látható, hogy a cégmegszűnések év második negyedévétől megközelítik a cégalapításokat, melyet a havi mozgóátlag - az adatok hektikusságát és a 2007-től jelentkező év végi szezonalitást - kiszűrve jobban szemléltet. Ez a trend a 2010-es év harmadik negyedévétől kezd javulást mutatni, amikor a cégalapítások enyhe növekedési üteméhez, a megszűnések gyorsabban csökkenő tendenciája párosul. A legfrissebb adatok alapján 2011 negyedik negyedévében 7242 darab cégalapítást regisztráltak szemben a 2453 megszűnéssel. Foglalkoztatás A KSH jelentése szerint IV. negyedévében 3 millió 851 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, 46 ezer fővel, 1,2%-kal több mint az előző év azonos időszakában. Az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál január októberben 1 millió 853 ezren dolgoztak, 29 ezer fővel (1,6%-kal) többen, mint azonos időszakában. A költségvetési szférában dolgozók 735 ezer fős létszáma 39 ezer fővel (5,0%-kal) lett kevesebb. A március-májusi időszakban 3 millió 849 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, 63 ezer fővel, 1,7%-kal több mint az előző év azonos időszakában. Az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál január áprilisban 1 millió 806 ezren dolgoztak, 26,6 ezer fővel (1,4%-kal) kevesebben, mint 2011 azonos időszakában. A költségvetési szférában dolgozók 729 ezer fős létszáma 8,8 ezer fővel (1,3%-kal) növekedett. Ez az adat tartalmazza a közfoglalkoztatottak január és április között havi átlagban fős létszámát is. Adóbevételek A NAV-tól származó pénzforgalmi adatok alapján az összes gazdálkodó szervezettől származó adóbevétel 2010-ről 2011-re 8 %-kal, 6227,580 milliárd forintra növekedett, ami 461,291 milliárd forint többletbevételt eredményezett a költségvetés számára. A növekménynek csupán 10,1%-a (46,691 milliárd forint) származik a pénzügyi szektor, kiskereskedelmi tevékenység, távközlési tevékenység, energiaellátó vállalkozási tevékenység különadójából, a többlet legnagyobb részét a TB járulékbevétel 30%-os (533,099 Mrd Ft) emelkedése okozta. A TB járulékbevétel emelkedésének hátterében az alábbi fő okok állnak: a foglalkoztatás egy év alatt átlagosan kb. 40 ezerrel nőtt, beindult a közmunkaprogram, 2010-ről 2011-re nőtt a minimálbér összege, a foglalkoztatottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 0,5 százalékponttal emelkedett. A Társasági adó kulcsának 19%-ról 10%-ra csökkentése a KKV-k széles körét érintette, körükben a 2011-es pénzforgalmi adatok az adóbevételek csökkenését vagy stagnálását mutatják, a nagyvállalatok TAO befizetései ugyanakkor közel 30 milliárd forinttal nőttek. Hitelezés A hazai KKV-k hitelezése (az árfolyamhatást kiszűrve) 2008 óta folyamatosan mérséklődik. Ugyanakkor a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel - a hitelezés általános visszaesése közepette is 2011-re növelte állományát és darabszámát. A Széchenyi Kártya Folyószámlahitel 2011-ben, a létrejött ügyek száma tekintetében elérte a darabot, a szerződött összeg 137,771 Mrd Ft volt. 5

6 2012 első öt hónapjában már a Széchenyi Kártyánál is enyhe csökkenés mutatkozik: évben I-V. hó alatt 7293 db kártya került kiadásra, ami a tavalyi évi 96%-a, a kihelyezett összeg 55,265 milliárd forint volt ebben az időszakban, ami a évi 97%-a. Külkereskedelem A Kormány gazdaságpolitikai intézkedései pozitívan hatottak az exporttevékenységre ben 10%-kal nőtt a termékek exportjának volumene. A január decemberi kivitel értéke milliárd forint (80 milliárd euró), a behozatalé milliárd forint (73 milliárd euró) volt; a kivitel volumene 10,2, a behozatalé 6,9%-kal haladta meg az előző évi szintet. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 1930 milliárd forintot (6886 millió eurót) tett ki, 414 milliárd forinttal (1371 millió euróval) többet, mint 2010-ben. A külkereskedelmi termékforgalom előzetes adatai szerint 2012 ötödik hónapjában az export és import euróban számított értékei közel azonos mértékben, 1,7, illetve 1,8%-kal növekedtek, ezzel szemben a forintértékek kétszámjegyű bővülést mutattak 2011 májusához képest.* májusban első becslés szerint a kivitel értéke 2059 milliárd forintot (6995 millió eurót), a behozatalé 1854 milliárd forintot (6293 millió eurót) tett ki. A külkereskedelmi mérleg az év ötödik hónapjában 206 milliárd forint aktívumot mutatott, ami az egyenleg 19 milliárd forintos javulását jelenti az előző év azonos időszakához képest. A májusi kivitel 75, a behozatal 71%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le január májusban előzetes adatok szerint a kivitel értéke 9788 milliárd, a behozatalé 8956 milliárd forint volt. A kivitel euróértéke 0,9%-kal csökkent, a behozatalé 0,4%-kal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg 832 milliárd forint aktívumot mutatott, ez az egyenleg 44 milliárd forintos romlását jelenti a január májusi 876 milliárd forintos aktívumhoz viszonyítva. A kis- és középvállalkozások évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről szóló Jelentés évben kerül az Országgyűlés elé benyújtásra. *Májusban a forint az euróhoz mérve 10, a dollárhoz képest 23,4%-kal értékelődött le a bázishónaphoz viszonyítva. Az euró és a dollár a havi átlagárfolyamokat tekintve az év első hónapjától kezdve rendre erősebb volt a forintnál, mint 2011 első 5 hónapja során. 6

7 2. Helyzetelemzés Az elmúlt évtizedekben a gyorsan növekvő mikro-, kis- és középvállalkozások világszerte a gazdasági növekedés kiemelkedő fontosságú, sőt, gyakran a legfontosabb motorjaivá váltak, s ezért a szféra mind a nemzetközi szakirodalomban, mind a fejlett országok gazdaságpolitikai gyakorlatában, reflektorfényben áll. A mikro-, kis- és középvállalkozások működése alapvetően befolyásolja a gazdaság egészének teljesítményét. Az közismert, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások a gazdasági növekedésben és a munkahelyteremtésben fontos szerepet játszanak, ezért különös gonddal kell törekedni egy olyan üzleti környezet kialakítására, amely lehetőséget teremt a hazai kisvállalatok megerősödésére. A mikro, kis- és középvállalkozások fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, hiszen a működő összes vállalkozásból 99,9%-ot e szektor képvisel. E szervezetek gazdasági ereje egyenként nem mérhető a nagyvállalatokéhoz, azonban a szektor összességében jelentős szerepet tölt be az ország jövedelemtermelésében, a foglalkoztatottságban. A mikro, kis- és középvállalkozások a 2010-es előzetes adatok szerint 2 az üzleti szférában foglalkoztatottak 74,1%-ának biztosítottak munkát. A bruttó hozzáadott értéknek pedig több mint a felét, 54,5%-át állították elő. A nettó árbevételnek 58,7%-át realizálták. Az exportból való részesedésük 26,4%. A KKV-k főbb mutatói , % 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Foglalkoztatottak aránya Bruttó hozzáadott érték Árbevétel nagysága Export Forrás: a KSH adatszolgáltatása alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium A KKV-k főbb mutatóit az 1. sz. melléklet tartalmazza. Magyarországon 682 ezer vállalkozás működik 3, amelynek 99,9 %-a kis- és középvállalkozás. A működő vállalkozásokon belül a mikrovállalkozások adják az összes működő vállalkozás 95,3%-át. 2 A KSH által alkalmazott módszertan szerint 2010-re számított előzetes adatok; a más módszertan szerint számított adatok ettől némileg eltérhetnek. A KSH a tárgyi évben (2011) a tárgyi évet megelőző évre vonatkozóan (2010) előzetes adatokat ad át szeptember 30. után, melyet a tárgyév (2011) végén a NAV által megküldött teljes körű adatokkal korrigál, s így tud végleges adatokat előállítani (a évre vonatkozóan évben). 3 A működő vállalkozások definícióját a KSH 2005-ben változtatta meg: egységes európai módszertan szerint jár el, azzal a céllal, hogy pontosabb eredményeket szolgáltasson, és a tagállamok adatai összehasonlíthatóak legyenek. Csak utólagosan, a benyújtott adóbevallások és statisztikai adatszolgáltatások feldolgozása 7

8 A makrogazdasági körülmények változásai mellett is igaz, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások alapvető szerkezeti jellemzői számarányuk, részesedésük a foglalkoztatásból, jövedelemtermelésből stb. az utóbbi években csak kis mértékben változtak: magas munkaerő- és alacsony tőkeigényű tevékenységet folytatnak. Nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. A mikro-, kis- és középvállalkozások gazdasági szerepe számuk nagyságából eredően is jelentős. A KKV-k szerepe a foglalkoztatás tekintetében a leginkább szembetűnő, a KKV-kon belül a nagyobb szervezetszámból adódóan a mikrovállalkozások nyújtottak a legtöbb munkavállaló számára kereseti lehetőséget. A KKV-k a bruttó hozzáadott érték előállításában nagyobb részt képviselnek, mint a legalább 250 főt foglalkoztató szervezetek, ezen belül is elsősorban a társas formában tevékenykedők tevékenysége bír meghatározó jelleggel. E vállalkozások száma az ezredfordulót követő időszakban elsősorban a társas formában bejegyzett szervezetek nagyobb alapítási kedvének köszönhetően bővült, miközben az egyéni vállalkozások száma számottevően csökkent. A folyamat ellenére a méretstruktúrában a mikrovállalkozások, azaz a tíz főnél kisebb létszámot foglalkoztatók dominanciájának növekedése figyelhető meg a nagyobb szervezetek hányadának csökkenése mellett. A magyar vállalkozói szerkezet az európai uniós átlaghoz képest a mikrovállalkozások (ezen belül az önfoglalkoztatók) nagyobb súlyát mutatja. E két kategória aránya vállalkozások száma tekintetében 2%-kal, a foglalkoztatottság tekintetében 6%-kal magasabb az uniós átlagnál. A vállalkozások számának alakulását - gazdálkodási forma szerint - az elmúlt 5 évben a jogi személyiséggel rendelkező társaságok bővülése, míg az összes többi gazdálkodási forma (egyéni vállalkozások, szövetkezetek, Bt. és Kkt.) számának lassú csökkenése jellemezte. A vállalkozások főtevékenység szerinti eloszlása hasonló az előző évekhez: 2 nemzetgazdasági ágazatban - a kereskedelem, gépjárműjavítás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazat területén - tevékenykedik a vállalkozások több mint egyharmada. A működő vállalkozások székhely szerinti területi megoszlásának jellemzője, hogy az előző évekhez hasonlóan továbbra is Budapesten és Pest megyében volt található az összes vállalkozás majdnem 40 %-a. Régiók szerint Közép-Magyarországot követi Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és a végén Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl. után állapítja meg egy szervezetről, hogy adott évben gazdasági aktivitást mutatott-e, vagy sem. Egy vállalkozást egy adott évben akkor tekint működőnek, ha rendelkezett árbevétellel vagy volt foglalkoztatottja. (Korábban működő vállalkozásnak azt a vállalkozást tekintette, amely a tárgyévben, vagy az azt megelőző évben adóbevallást nyújtott be, statisztikai adatszolgáltatást teljesített, illetve a tárgyévben vagy azt megelőző évben alakult.) 8

9 2.1. Összefoglaló adatok A vállalkozások néhány fontosabb mutatóját foglaltuk össze a következő táblázatban. Az első táblázat az összes vállalkozás, míg a második csak a mikro-, kis- és középvállalkozások fontosabb mutatóit tartalmazza. A vállalkozások néhány mutatója ( ) Megnevezés Regisztrált vállalkozások száma (db) Működő vállalkozások száma (db) Foglalkoztatottak száma (fő) Bruttó hozzáadott érték (millió Ft) Árbevétel nagysága (millió Ft) Termékforgalmi export nagysága (millió Ft) n.a. n.a. n.a * * előzetes adatok Forrás: a KSH adatszolgáltatása alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium Megnevezés Regisztrált KKV száma (db) Működő KKV száma (db) A KKV**-k néhány mutatója ( ) KKV foglalkoztatottak száma (fő) KKV által Bruttó hozzáadott érték (millió Ft) KKV Árbevétel nagysága (millió Ft) KKV Termékforg almi export nagysága (millió Ft) n.a. n.a. n.a * * előzetes adatok **KKV= Mikro-, kis- és középvállalkozás Forrás: a KSH adatszolgáltatása alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium 9

10 Forrás: a KSH adatszolgáltatása alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium Forrás: a KSH adatszolgáltatása alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium 10

11 2.2. A kis- és középvállalkozások (KKV-k) meghatározása A Kkvt. a kis- és középvállalkozások fogalmát több szempont figyelembevételével határozza meg. A komplex definíció legfontosabb elemei a következők: Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A kis- és középvállalkozás kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A kis- és középvállalkozás kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősül kis- és középvállalkozásnak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlenül vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati jog alapján külön-külön, vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. E törvényi meghatározás szerint a Jelentés további részében, ha kis- és középvállalkozásokat (KKVkat) említünk, ott értelemszerűen a mikro, kis- és középvállalkozásokról van szó. 11

12 Módszertani megjegyzések A statisztikai lehatárolás a létszám-kategória szerint történik. Ez alapján az fővel működő szervezetek minősülnek kis- és középvállalkozásnak. Ez a fejezet a KSH NGM-nek történő adatszolgáltatására épül, amely eltér a KSH honlapján - az eltérő vonatkozási kör miatt -, kiadványaiban szereplő számoktól. Az adat-leválogatások az 5/2009.(I. 16.) Korm. rendelet alapján készültek, mely leválogatás szerint: - egy vállalkozás csak akkor lehet KKV, ha a gazdálkodási forma kódja: 11-gyel, vagy 12-vel, vagy 21-gyel kezdődik, vagy gazdálkodási forma kódja: 231, 133, 134 vagy az így leválogatott adatok nem tartalmazzák a (131, 132, 136, 137, 139 GFO kódszámú) egyéb jogi személyiségű cégek és a (22-es GFO kódszámú) egyéb nem jogi személyiségű cégek adatait. (Ezen cégek közé tartoznak pl. az ügyvédi irodák, oktatási munkaközösségek, végrehajtói irodák, közjegyzői irodák, polgárjogi társaságok, művészeti alkotó közösségek, társasházak, stb.) Kiemelendő az is, hogy a bruttó hozzáadott érték adatok a KKV-k esetében nem hasonlíthatók össze a nemzetgazdasági szinten számított GDP adatokkal, mert a nemzeti számlákban a KKV csoport nem képezi a nemzetgazdaság alszektorát, nincsenek elkülönítve, így erre a körre külön GDP számítás nem készül. A KKV-k szektorális elhatárolása sem egyértelmű ebből a szempontból, mert A háztartási szektorban elszámolt egyéni vállalkozók GDP-je modellezési technikával készül, azokról a paraméterekről, melyek a KKV csoporthoz sorolásukat befolyásolják, nem minden esetben rendelkezik a KSH információival. A (vállalati szektorba tartozó) KKV körre vonatkozóan egyedi lekérdezés alapján nem határozható meg a hozzáadott érték, hiszen a BHE számításakor az ESA szabályok alapján számos makroszintű kiigazítás történik, melyek egyedi szinten nem értelmezhetőek. A nemzeti számla foglalkoztatottsági adatait nem egyedileg, hanem a munkaerő-felmérés adataiból kiindulva, a szükséges korrekció becslésével állítja össze a KSH, ezen belül nem rendelkezik létszám-kategóriákra vonatkozó adatokkal. 12

13 db 2.3. A vállalkozások száma és összetétele Regisztrált vállalkozások A kis- és középvállalkozások alapvető szerkezeti jellemzői 2000 óta csak kismértékben változtak: magas munkaerő- és alacsony tőkeigényű tevékenységet folytatnak. A regisztrált vállalkozások száma 2009-ben db, míg 2010-ben ennél 3,4%-kal több, db volt. A Magyarországon regisztrált vállalkozásoknak 2009-ben és 2010-ben is 99,9%-a mikro-, kis- és középvállalkozás. Létszám-kategória szerint a legnagyobb arányt a maximum 1 főt foglalkoztató vállalkozások képviselnek, 2009 és 2010-ben 71,1 % -72 % az arányuk. A regisztrált vállalkozások számának alakulása vállalkozói méretkategóriánként (db), fős fős (kis) fős (közepes) 250 fős és fölötti (nagy) Forrás: a KSH adatszolgáltatása alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium A regisztrált vállalkozások gazdálkodási forma szerinti megoszlása, a társas vállalkozások arányának növekedését mutatja az utóbbi években. Mindkét évben a jogi személyiségű társas vállalkozások számának kismértékű emelkedése figyelhető meg, ugyanakkor ezzel egy időben az összes egyéb vállalkozási formában a regisztrált vállalkozások számának csökkenése jellemző. A regisztrált vállalkozások gazdálkodási forma szerinti megoszlása ben: egyéni vállalkozó 40,9 % - 40,8 %, korlátolt felelősségű társaság 35,1 % - 37,2 %, betéti társaság 22,2 % - 20,2 %, közkereseti társaság 0,7 % - 0,6 %, részvénytársaság 0,5 % -0,6 %, szövetkezet 0,5 % - 0,5 % és a maradék az 0,1 % - 0,1 % az egyéb kategória. 13

14 db Működő vállalkozások A regisztrált vállalkozásoknak 2009-ben 75 %-a, 2010-ben pedig csak 72,4 %-a, db működött 4. A Magyarországon működő vállalkozások száma 2004-től folyamatosan csökken. A működő vállalkozások számának alakulása vállalkozói méretkategóriánként (db), * fős fős (kis) fős (közepes) 250 fős és fölötti (nagy) Forrás: a KSH adatszolgáltatása alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium Bár a társas vállalkozások fokozatosan teret nyernek az egyéniekkel szemben, a KKV-k méretstruktúrájában továbbra is a túlnyomó részt a mikrovállalkozások adják. Arányuk ugyanúgy, mint az előző években, magas e szegmens adja az összes működő vállalkozás 95,3%-át, amelyből az egyéni vállalkozók képviselik az összes működő vállalkozás 67,1%-át. 4 A működő vállalkozások definícióját a KSH 2005-ben változtatta meg: egységes európai módszertan szerint jár el, azzal a céllal, hogy pontosabb eredményeket szolgáltasson, és a tagállamok adatai összehasonlíthatóak legyenek. Csak utólagosan, a benyújtott adóbevallások és statisztikai adatszolgáltatások feldolgozása után állapítja meg egy szervezetről, hogy adott évben gazdasági aktivitást mutatott-e, vagy sem. Egy vállalkozást egy adott évben akkor tekint működőnek, ha rendelkezett árbevétellel vagy volt foglalkoztatottja. /Korábban működő vállalkozásnak azt a vállalkozást tekintette, amely a tárgyévben, vagy az azt megelőző évben adóbevallást nyújtott be, statisztikai adatszolgáltatást teljesített, illetve a tárgyévben vagy azt megelőző évben alakult./ 14

15 db Működő vállalkozások megoszlása létszám kategória szerint (db) Év/Létszám nagyság 0-1 fős 2-9 fős fős (kis) fős (közepes) 250 fős és fölötti (nagy) Összesen % 26.6% 4.1% 0.9% 0.2% 100.0% % 26.2% 4.0% 0.8% 0.2% 100.0% % 24.9% 3.9% 0.7% 0.1% 100.0% % 26.5% 4.0% 0.7% 0.1% 100.0% % 27.2% 4.1% 0.7% 0.1% 100.0% % 27.5% 4.2% 0.7% 0.1% 100.0% % 27.8% 4.2% 0.7% 0.1% 100.0% % 29.7% 4.1% 0.7% 0.1% 100.0% % 29.2% 4.1% 0.7% 0.1% 100.0% % 27.4% 3.8% 0.7% 0.1% 100.0% 2010.* 67.1% 28.3% 3.8% 0.7% 0.1% 100.0% *előzetes adatok Forrás: a KSH adatszolgáltatása alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium A vállalkozások létszám kategória szerinti megoszlásában a vizsgált időszakban nagy változás nem látható: a kis-, közép- és nagyvállalatok aránya nem változott, a mikrovállalkozásokon belül, az egyéni vállalkozók aránya kis mértékben csökken az előzetes adatok szerint Gazdálkodási formák A működő középvállalkozások számának gazdálkodási forma szerinti alakulása viszonylagos állandóságot mutat. A közötti időszakban a működő KKV-k száma mintegy 10%-kal nőtt. Ebben a folyamatosan bővülő társas vállalkozásszám (elsősorban a kisebb tőkeelőírások nyomán ugrásszerűen növekvő kft-k állománya) játszott főszerepet re az ezredfordulóhoz képest mintegy duplájára nőtt a számuk. Összességében a vállalkozások számának alakulását az elmúlt években a jogi személyiségű társaságok bővülése, míg az összes többi gazdálkodási forma (egyéni vállalkozások, szövetkezetek, Bt. és Kkt.) számának lassú csökkenése jellemezte. A működő vállalkozások számának jogi forma szerinti alakulását a következő ábra mutatja. A működő vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként (db), * Egyéni vállalkozás Bt Kkt Egyéni cég Kft. Rt Szövetkezet Egyéb Forrás: a KSH adatszolgáltatása alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium 15

16 db Vállalkozások alakulása- túlélési képesség A működő vállalkozások és ezen belül a KKV-k is alakulásukat követően egyre kisebb ideig képesek fennmaradni. A működő vállalkozások számának változását a következő ábra mutatja. A működő vállalkozások alakulása-megszűnése(db), Tárgyévben alakult új szervezet Tárgyévben megszűnt szervezet Vállalkozások száma a tárgyévben (jobb skála) Forrás: a KSH adatszolgáltatása alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium A kis- és középvállalkozások túlélési képességét tevékenységük jellege, a területi elhelyezkedés, társasági forma jelentősen befolyásolja. A központi régió koncentrációja, a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország szerepe mindenütt megmutatkozik: a bruttó hozzáadott érték termelésében, az árbevételből való részesedésben, a területi elhelyezkedésben. Vállalkozási forma alapján a társas vállalkozások túlélési képessége számottevően kedvezőbb az egyéni formában tevékenykedőknél. A túlélési képesség vizsgálatakor a 2004-ben újnak minősülő vállalkozások öt éves életpályája követhető 2009-ig bezárólag ben több mint 70 ezer valódi, új vállalkozás kezdte meg tevékenységét az országban, melyek szinte mindegyike a kis- és középvállalkozások kategóriájába tartozott. A működő vállalkozások száma az alakulásukat követő években egyre kisebb ütemben ugyan, de csökken. A megalakult vállalkozások évről évre kisebb hányada volt képes fennmaradni, 2009-ben - azaz működésük kezdetét követő ötödik évben - a KKV-k 42%-a létezett. Az újonnan létrejött vállalkozások túlnyomó része mikrovállalkozás, e szervezetek túlélési képessége volt a legnagyobb, 42%-uk működött öt évvel később is. A fős cégek esetében ez az arány 41%-ot tett ki, a középvállalkozások mutatója 39%. A KKV-kkal szemben a nagyvállalatok mutatója 47%, ami nagyobb túlélési arányt jelez, valószínűleg mert tőkeerősebbek, üzleti kapcsolataik szerteágazóbbak, erősek, ezért sokkal kevésbé vannak függő helyzetben a KKV-khoz képest. 16

17 Ágazati jellemző A vállalkozások főtevékenység szerinti eloszlása hasonló az előző évekhez: két nemzetgazdasági ágazatban - a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban (20,1%), valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazat területén (15,3%) tevékenykedik a vállalkozások több mint egyharmada. Magas még az építőipari vállalkozások (9,5%) és feldolgozóipari vállalkozások aránya (7,5%) A vállalkozások főtevékenység szerinti eloszlását mutatja a következő ábra. A vállalkozások megoszlása ágazatonként A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat C Feldolgozóipar E Vízellátás; szennyvíz, hulladékgazdálkodás G Kereskedelem, gépjárműjavítás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás K Pénzügyi, biztosítási tevékenység M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás S Egyéb szolgáltatás B Bányászat, kőfejtés D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás F Építőipar H Szállítás, raktározás J Információ, kommunikáció L Ingatlanügyletek N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység P Oktatás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 5.5% 4.1% 4.0% 2.4% 5.4% 3.4%0.1% 7.5% 0.1% 0.3% 9.5% 15.3% 20.1% 4.5% 4.0% 5.0% 4.7% 4.4% Forrás: a KSH adatszolgáltatása alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium Területi jellemző A működő vállalkozások székhely szerinti területi megoszlásának jellemzője, hogy az előző évekhez hasonlóan továbbra is Budapesten és Pest megyében található az összes vállalkozás majdnem 40%-a. 17

18 A vállalkozások megoszlása régiónként ÉSZAK-ALFÖLD 11.6% DÉL-ALFÖLD 11.5% KÖZEP- MAGYARORSZÁG 39.6% ÉSZAK- MAGYARORSZÁG 8.6% DÉL-DUNÁNTUL 8.6% NYUGAT- DUNÁNTUL 10.0% KÖZEP- DUNÁNTUL 10.2% Forrás: a KSH adatszolgáltatása alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium A működő vállalkozások településkategóriák szerinti elhelyezkedését mutatja a következő ábra. A működő vállalkozások száma településkategóriák szerint (db) Község Nem megyei jogú város Megyei jogú város Főváros Forrás: a KSH adatszolgáltatása alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium A működő vállalkozások településkategóriák szerinti elhelyezkedését tekintve a vállalkozások 26,7%- a a fővárosban, további 25% megyei jogú városban, 29% nem megyei jogú városban, s csupán 19,3% tevékenykedik községekben. 18

19 2.4. Gazdasági szerepük A kis- és középvállalkozások szerepe a foglalkoztatásban az elmúlt időszakban alig változott. Nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. A KKV-k főbb mutatói , % 80.0% 74.3% 74.1% 70.0% 60.0% 50.0% 56.3% 54.5% 60.8% 58.7% 40.0% 30.0% 26.9% 26.4% 20.0% 10.0% 0.0% Foglalkoztatottak aránya Bruttó hozzáadott érték Árbevétel nagysága Export Forrás: a KSH adatszolgáltatása alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatásból való részesedésük 2009-ben és az előzetes adatok szerint 2010-ben 74,3 % - 74,1 %, míg a bruttó hozzáadott érték termeléséből való részesedésük 56,3 % - 54,5 %, árbevételből való részesedésük 60,8 % - 58,7 %, exportból való részesedésük 26,9 % - 26,4 %-a, a teljes üzleti szférában működő vállalkozásokénak. Megnevezés A vállalkozások néhány mutatója statisztikai régiók szerint 2010-ben* (db,%) Vállalkozás sűrűség (működő, 1000 lakosra), db Működő vállalkozások számának megoszlása (%) Foglalkoztatottak számának megoszlása (%) 19 Hozzáadott érték megoszlása (%) Árbevétel megoszl ása (%) Export megoszlása (%) Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Átlag/Összesen *előzetes adat Forrás: a KSH adatszolgáltatása alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium Magyarországon 1000 lakosra átlagosan 68,2 működő kis- és középvállalkozás jutott 2010-ben.

20 Területi elosztást tekintve minden mutatónál megfigyelhető a közép-magyarországi koncentráltság Foglalkoztatásban betöltött szerepük A KSH adata szerint az üzleti szférában a foglalkoztatottak száma 2010-ben az előző évhez képest az előzetes adatok szerint 0,6%-kal nőtt. A növekedés a mikrovállalkozások és nagyvállalatok foglalkoztatás-növekedésének, valamint a többi létszám-kategória foglalkoztatás-csökkenésének együttes eredménye ban a vállalkozások összesen ezer főt foglalkoztattak Magyarországon, s ebből közel ezer főnek a KKV-k biztosítottak kereseti lehetőséget. A KKV-k foglalkoztatásban betöltött szerepe továbbra is jelentős, az általuk foglalkoztatottak aránya 2009-ben 74,3% volt, míg 2010-ben az előzetes adatok szerint 74,1%-ot tett ki. A fős és az fős vállalkozások hasonló súlyt képviseltek a foglalkoztatásban, előbbiek a KKV-knál alkalmazásban állók 25,3%-ának, utóbbiak 22%-ának nyújtottak kereseti lehetőséget. A KKV-knál dolgozók legtöbbje, 52,7%-a mikrovállalkozásoknál állt alkalmazásban, s az arányokat tekintve az utóbbi három évben kis növekedést mutat. A foglalkoztatottak létszám-kategória szerinti összetétele alapján látható, hogy jelentős hányaduk a gazdasági változásokra legérzékenyebben reagáló és legkisebb jövedelemtermelő képességgel bíró mikrovállalkozásoknál dolgozott, amely több mint egymillió munkavállalót érintett az országban. A vállalkozások által foglalkoztatottak számát mutatjuk meg a következő ábrán. A vállalkozások által foglalkoztatottak megoszlása , % 120.0% 100.0% 80.0% 60.0% 40.0% 20.0% 0.0% 25.7% 25.9% 16.8% 16.3% 19.0% 18.8% 21.5% 22.2% 17.2% 16.8% 2009 végleges adat 2010 előzetes adat 1 fős 2-9 fős fős (kis) fős (közepes) 250 fős és fölötti (nagy) Forrás: a KSH adatszolgáltatása alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium Árbevétel A KKV-szektor a vállalkozások árbevételéből magasabb arányban részesedett, mint a bruttó hozzáadott érték esetében, ami tevékenységük szerteágazóbb jellegét mutatja. A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak az üzleti szféra árbevételéből való részesedése az utóbbi három évben csökkenést mutat. A vállalkozások árbevételének 2009-ben 60,8%-át, 2010-ben pedig az előzetes adatok szerint 58,7%-át a mikro,- kis- és középvállalkozások adták. A kis- és középvállalkozások 2009 és 2010-ben is közel milliárd forint árbevételt értek el. 20

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról A Kormány a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14.

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14. Kitörési pontok a vállalkozások számára 2012. június 14. Forrás: Aveco, NGM A Bizottság közzétette tavaszi 2012. és 2013. évre vonatkozó gazdasági előrejelzéseit. Mindkét évben 3 százalékos szint alá becsülve

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom 2015. június Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2 2. Az építőipar

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók Pályázat Program neve: Program kódja: Gazdaságfejlesztési Operatív Program GOP-2012-2.2.4 Támogatás szakmai iránya: Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahely teremtési képességének támogatása Megvalósítandó

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

A kis- és középvállalkozások helyzete a régiókban

A kis- és középvállalkozások helyzete a régiókban A kis- és középvállalkozások helyzete a régiókban Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Összefoglalás... 3 A kis- és középvállalkozások számának alakulása... 5 Szervezeti

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

kormány a mezőgazdasági ágazat felzárkózását? dr. Balog Ádám helyettes államtitkár

kormány a mezőgazdasági ágazat felzárkózását? dr. Balog Ádám helyettes államtitkár Milyen adózási eszközökkel segíti a kormány a mezőgazdasági ágazat felzárkózását? dr. Balog Ádám helyettes államtitkár A mezőgazdaság helye a nemzetgazdaságban 7,0 6,0 % 5,0 4,0 3,0 2,0 2000 2001 2002

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

T/2491. számú törvényjavaslat. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról

T/2491. számú törvényjavaslat. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2491. számú törvényjavaslat a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Sajtótájékoztató Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Főbb mutatószámok GDP arányos adóterhelés állami kiadások aránya a GDP %-ában adóék (tax wedge = közterhek az összes bérköltségben) fekete

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben