Hídépítés a felsőoktatás és a munka világa között

Átírás

1 Aktív ingyenes Xii. évfolyam 3 4. szám Hídépítés a felsőoktatás és a munka világa között Ahol a japán és a magyar kultúra találkozik Egy fedél alatt az X, az Y és a Z generáció Fotó: Csákvári Zsigmond Életcélokat találni és láthatóvá válni Európa a fiatalok egész generációját elveszítheti, mert nem tudnak a saját lábukra állni és nem tudják kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket írta az Európai Parlament február 10-ei strasbourgi ülése után. A képviselők szerint az uniónak minél hamarabb lépnie kell, hiszen a munkanélküli fiatalok száma elérte a 7,5 milliót Európában, a dél-európai régiókban pedig a 15 és 24 év közöttiek fele nem talál munkát. Magyar viszonylatban is egyre gyakrabban elhangzik: nehéz az átmenet az oktatásból a munka világába, és a kettő közötti szakadékot a felsőoktatás és a vállalatok összefogásával kellene csökkenteni. Mit tesz ennek érdekében az oktatáspolitika? Hogyan segítik a frissdiplomások munkába állását az egyetemek és a vállalatok? Ezeknek a kérdéseknek járt utána az Aktív Szemeszter. (folytatás a 2. oldalon) Azok táborát erősítem, akik szerelmesek abba, amit csinálnak Ha bármikor rossz passzban vagyok, ez a négy óra a totális megnyugvás a számomra vallja BUDA MÁRTON, a Petőfi Rádió Talpra magyar című reggeli ébresztőjének műsorvezetője. A 33 éves fiatalember Székesfehérvárról indult, színész szeretett volna lenni, de rájött, hogy a rádiózás az élete. Háromgyermekes családapa, akinek meggyőződése, hogy nem lehet az utcáról a mikrofon mögé ülni, végig kell járni a lépcsőfokokat. Buda Mártonnal aki az év médiaszemélyisége lett a Playboy Man of the Year 2015 közönségszavazásán az első percekről, a sikerhez vezető útról és a kihívásokról beszélgettünk, illetve arról, szerinte mi tesz valakit jó műsorvezetővé. (folytatás a 21. oldalon) Az újságírás rögös útja Hogyan váljunk kezdőből haladóvá? Milyen a jó pályakezdő újságíró? Tippek első kézből Megőriztük a dalok kis koszosságát Programajánló 1

2 oktatás aktív szemeszter ÁPRILIS MÁJUS Hídépítés a felsőoktatás és a munka világa között Európa a fiatalok egész generációját elveszítheti, mert nem tudnak a saját lábukra állni és nem tudják kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket írta az Európai Parlament február 10-ei strasbourgi ülése után. A képviselők szerint az uniónak minél hamarabb lépnie kell, hiszen a munkanélküli fiatalok száma elérte a 7,5 milliót Európában, a dél-európai régiókban pedig a 15 és 24 év közöttiek fele nem talál munkát. Magyar viszonylatban is egyre gyakrabban elhangzik: nehéz az átmenet az oktatásból a munka világába, és a kettő közötti szakadékot a felsőoktatás és a vállalatok összefogásával kellene csökkenteni. Mit tesz ennek érdekében az oktatáspolitika? Hogyan segítik a frissdiplomások munkába állását az egyetemek és a vállalatok? Ezeknek a kérdéseknek járt utána az Aktív Szemeszter. A magyar viszonyokról 2014 őszén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében megrendezett VII. Országos Tanácsadó Konferencián is szó esett, ahol kiemelték: annak dacára, hogy egyre többen keresnek állást, a munkáltatók nem találnak megfelelő készségekkel rendelkező jelentkezőket, és a fiatalok a tanulásból a munkába vezető úton több nehézséggel is találkoznak. A meghívott mentorok, egyetemi oktatók, pedagógusok, tanácsadók, oktatási szakértők és főiskolai hallgatók a problémák felvetése után arra a válaszra jutottak, hogy minden érintettnek: a felsőoktatásnak, a tanácsadásnak és a vállalatoknak is össze kell fogniuk annak érdekében, hogy megkönnyítsék a fiatalok munkavállalását. A megoldásokról hasonlóan gondolkozik az oktatáspolitika is. A Fokozatváltás a felsőoktatásban című felsőoktatási stratégia céljai között szerepel, 2

3 aktív szemeszter ÁPRILIS MÁJUS oktatás hogy a felsőoktatás és a munka világa közeledjen egymáshoz, az egyetemek és a vállalatok kapcsolata pedig erősödjön. A felsőoktatási stratégiában sok mindent megfogalmaztunk, ami ennek javítására szolgál. Az egyik, hogy az egyetemi tanulmányokhoz kapcsolódóan a projektközpontú, az elvégzett feladatra fókuszáló oktatást szeretnénk erősíteni mondta Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár. Eszerint a kontaktóra-alapú képzés helyett inkább a projektalapú képzés kerülne középpontba. Ennek részeként a hallgató olyan feladatokkal szembesülne, amelyeket neki kell megoldania, és amelyek a későbbi életével, a munkaerőpiaci relevanciával lennének összefüggésben tette hozzá az államtitkár. Kiemelte: ennek egyik módja és ez is szerepel a felsőoktatási stratégiában, hogy a vállalatokat nagyobb mértékben bevonják a képzés kialakításába. E cél érdekében a vállalati szakembereket úgy szeretnénk megjeleníteni a felsőoktatási rendszerben, hogy ne csak óraadók, előadók legyenek, hanem az akkreditációs folyamatban is részt vegyenek. Fontos, hogy tudjunk olyan vállalati szakembereket bevonni, akik az iparban nagy tapasztalattal rendelkeznek, ilyen módon képzéseiknek lényegesen erőteljesebb lenne a gyakorlati relevanciája. A vállalati szakemberek így direkt kapcsolatba kerülnének a hallgatókkal, akik megismerkedhetnének az ipar követelményeivel, problémáival, és az elhelyezkedésük is könnyebbé válna. Már az egyetem alatt gyakorlatot szerezhet a hallgató Palkovics László a fent leírt célok specifikus megvalósulásaként említette a duális képzést. Ez azt jelenti, hogy a hallgató a 15 hetes egyetemi tanulmányaival párhuzamosan a vállalatnál is 15 hetes képzésben vesz részt, tehát kétszer olyan sokat tanul és dolgozik egy évben, mint eddig. Az alapképzés végén gyakorlatilag képzett szakemberként távozik, hiszen az egyetemen megtanították neki azt az elméletet, amelyet minden más hallgatónak, a vállalatnál pedig elsajátíthatta a gyakorlati ismereteket is. Hozzátette: a duális képzés nem gyakornoki program. Nem arról szól, hogy a hallgatót kiküldjük a vállalathoz, aztán majd ott tesz valamit. Itt a vállalati tanterv ugyanolyan pontosan meghatározott, mint az egyetemi, a cégeket és a képzéseiket akkreditálja egy bizottság, a Duális Képzési Tanács. A mesterképzés területén a duális képzés kicsit nehezebben értelmezhető, viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy a mesterképzésben részt vevő hallgatók jelentős része már dolgozik. Itt annyi a hiba és erre utaltunk is a stratégiában, hogy nincs kapcsolat a vállalat és az egyetem között. Ezért mindenképpen szeretnénk erősíteni a cégek és az egyetem közti kapcsolatot, hogy jobban tudjuk koordinálni a folyamatot. Úgy gondolom, ezekkel az elemekkel javítani tudunk az oktatás és a munka világa közötti átmeneten mondta az államtitkár, hozzátéve: szeptembertől a műszaki, az informatikai, a természettudományi és az agrár területen indul duális képzés ezt azonban bővítenénk a jövőben, például a szociálisszakemberképzéssel. Emellett a bölcsészek is elkészítették a saját stratégiájukat, amelyben nem meglepő módon szintén a projektalapú képzés szerepel. A dokumentum foglalkozik azzal, miként lehet megjelentetni a duális formát a bölcsészképzés kultúrájában, például a kommunikációs képzésekben, ahol a hallgató be tud kapcsolódni ennek a gyakorlati oldalába is. A tanulás életre szóló befektetés Az egyetem is segítheti a munkavállalásban a fiatalokat. A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara (SZIE-GTK) például együttműködéseinek köszönhetően olyan gyakorlati helyeket kínál, ahol a hallgató nemcsak tapasztalatot szerezhet, de arra is jó esélye van, hogy a diploma megszerzése után állást ajánljanak a számára. Az elmúlt időszakban elindult a vállalati kapcsolatok kiépítése, amelynek köszönhetően mára a SZIE-GTK-nak mintegy háromszáz vállalkozással, önkormányzatokkal, multinacionális cégekkel van együttműködési szerződése. Ezek részeként a vállalatok be tudnak kapcsolódni az oktatásba és a gyakorlati képzések helyét is biztosítják a hallgatók számára mondta el dr. Káposzta József, a SZIE-GTK dékánja. Kiemelte: így a hetedik féléves egyetemistáinkat olyan helyekre küldjük gyakorlatra, amelyekkel szoros kapcsolataink vannak a kisvállalkozásoktól a multinacionális cégekig, az önkormányzatoktól a közigazgatás különböző szintjeiig. A gyakorlat végén pedig az a tapasztalat, hogy sok hallgatónak állást is ajánlanak. Ezért kevéssé jellemző a karunkra, hogy a diplomások állás nélkül maradnak. Az elmúlt időszak statisztikáiból pedig kiderül, hogy a karunkon végzett hallgatók kezdő fizetése országosan a legmagasabbak között van. Így minden jel arra mutat, hogy nagyon rövid időn belül meg is térül a befektetés, amelyet a tanulmányaira szán a hallgató. Frissdiplomásként vezető pozíciókba A vállalatok is nyithatnak az egyetemisták, főiskolások felé pályázatok, ösztöndíjprogramok, versenyek vagy gyakornoki programok útján. Ezek a lehetőségek segítenek a hallgatóknak, hogy kipróbálják tudásukat, összemérjék tehetségüket egymással, kapcsolatokat építsenek a cégekkel, szakemberekkel. A MOL-csoport is számos módon segíti a fiatalok elhelyezkedését és integrációját. A MOL-nál évtizedek óta arra törekszünk, hogy megtaláljuk a legambiciózusabb, a legelkötelezettebb és a legtehetségesebb fiatalokat. Fontos, hogy karrierlehetőségeinkre minél hamarabb felhívjuk a tehetségek figyelmét, ezért számos, a munkaerőpiacon egyedülálló lehetőséget biztosítunk számukra már az egyetemi évek alatt is mondta el lapunknak Fekete László, a MOL Magyarország HR-igazgatója. A különböző szakterületek legtehetségesebb diákjai ösztöndíjprogramba kerülhetnek be, melynek keretében tanulmányi támogatásban részesítjük őket jelenleg összesen 25 hallgatót, két ország hét egyeteméről. Évente 200 egyetemistának biztosítunk szakmai gyakorlati helyet. A MOL-csoport ben indította el két díjnyertes tehetségkutató programját a Freshhh online-t és a Growww-t, amelyeket azóta is minden évben meghirdetünk. Az olaj- és a gázipar után érdeklődő hallgatóknak szól a Freshhh, de az idei évtől kifejezetten az olajmérnök hallgatókat is megszólítottuk, 3

4 oktatás aktív szemeszter ÁPRILIS MÁJUS nekik indult az UPPP. A legjobbak több millió forintot nyerhetnek és elkezdhetik a karrierjüket a MOL-nál. A már lediplomázott fiataloknak szól a Growww. Ennek keretében évente több mint 200 pozíciót hirdetünk meg szinte minden területen mérnököket, közgazdászokat, IT-, természettudományi és társadalomtudományi szakembereket is keresünk sorolta a fiatalok előtt álló lehetőségeket a HRigazgató. No, de mi a Freshhh online és a Growww? Előbbiben a diákoknak különféle kihívásokkal kell szembenézniük: stratégiai játék során a semmiből kell felépíteniük egy új olajvállalatot és döntéseket kell hozniuk különböző kutatás-fejlesztési projektekről, amelyek lelőhelyek felkutatására, különféle termékek feldolgozását szolgáló finomítók építésére és a legnyereségesebb termékportfolió kiépítésére irányulnak. Az első három csapat összesen 7,5 millió forintos díjban részesül, és csatlakozhat a MOL-csoport nemzetközi csapatához a Growww Program keretében. A Growww célja, hogy angolul jól beszélő, tehetséges, szakmájuk iránt elhivatott és a társaságunk iránt elkötelezett kollégákkal erősítsük tovább szervezetünket. A programban nem csak munkatapasztalatot szerezhetnek a frissdiplomások. Az Üzleti Oktatási Program segítségével előadások és tréningek során azt is megismerhetik, hogyan működik a gáz- és az olajipar, valamint a MOL-csoport. A program után a legtöbben a MOL-csoportnál folytathatják karrierjüket szakértőként, specialistaként vagy akár menedzserként is magyarázta Fekete László. Hozzátette: programjaink évről évre egyre vonzóbbak. Az elmúlt nyolc évben több tízezer diákot és frissdiplomást tudtunk megszólítani. A Freshhh online vetélkedőre 76 országból összesen 15 ezer diák jelentkezett eddig, míg az UPPP Tehetségfejlesztő programra egy év alatt csaknem 3500-an. A Growww Program keretei között 2007 óta 1570 fiatal helyezkedett el a MOL-csoportnál, a MOL-os munkavállalók öt százaléka ex-growwwer. A 2007 óta futó program résztvevőinek 80 százaléka ma is a MOLcsoport sokszínű csapatának a tagja, sokan azóta már vezető beosztásban dolgoznak. Wéber Anikó A 2014-es Growww-csapat A 2014-es Freshhh győztes csapata 4

5 aktív szemeszter ÁPRILIS MÁJUS oktatás Ahol a japán és a magyar kultúra találkozik Nem kell Japánig utazni, hogy a szigetország nyelvével, sportjaival, hagyományaival találkozhassunk. Elegendő ellátogatni Gödöllőre, ahol a március tavaly és idén is a japán kultúra jegyében telt. A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán (SZIE-GTK) több százan, japán és magyar hallgatók, oktatók és gödöllői polgárok vettek részt a programokon, amelyek egyetlen célt tűztek zászlajukra: leküzdeni a határok és a különbségek adta távolságot. Közelebb hozni egymáshoz a kultúrákat, szorosabb kötelékeket teremtve az intézmények és az országok között. Fotó: Csákvári Zsigmond A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar mintegy négyezer hallgatójával a Szent István Egyetem legnagyobb kara, ahol a magyar nyelvű hallgatók mellett egyre több külföldi kapcsolódik be az angol nyelven is elérhető képzésekbe. Így az intézmény nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi kapcsolatok ápolására és a multikulturális programok szervezésére. Többek között évekre visszanyúló együttműködése van a karnak a tokiói Josai International University, ennek keretében a magyar és a japán nemzettel, nyelvvel ismerkedhetnek meg a hazai és a szigetországi hallgatók csereutak és programok során. A Szent István Egyetem és a Josai International University évek óta szoros kapcsolatot ápol. A két intézmény megállapodása alapján elsősorban a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kart érintő területeken valósultak meg együttműködések, amelyek keretében minden évben négyöt japán hallgató tanul nálunk egyéves részképzésen elsősorban turizmus témájú tárgyakat angolul, emellett pedig természetesen magyar nyelvet is fogalmazza meg dr. Nagy Henrietta nemzetközi kapcsolatokért 5

6 Campus Hungary Program A Campus Hungary Program évi indulása óta több mint hallgató és felsőoktatási munkatárs nyert el ösztöndíjat a világ 92 országába. Különlegessége, hogy az egyetlen olyan ösztöndíjprogram Magyarországon, mellyel a világ bármely pontjára lehetett pályázni, kivéve a Külgazdasági és Külügyminisztérium által utazásra nem javasolt térségekbe. A Balassi Intézet december 15-én hirdette meg utoljára a Campus Hungary ösztöndíjakat, melyekre kizárólag a konvergencia régiók (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél- Alföld, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl) felsőoktatási intézményeinek hallgatói és munkatársai nyújthattak be pályázatot. Ugyan már a nyolcadik felhívását tette közzé a Program, az érdeklődés ezúttal is hatalmas volt, összesen 1983 pályázat érkezett január 30-ig. A Campus Hungary Program másik kiemelt célja, hogy minél több külföldi diákot vonzzon Magyarországra, és segítse a magyar felsőoktatás nemzetköziesítési törekvéseit, a minőségi idegen nyelvű képzéskínálat kialakítását. A hazánkba irányuló mobilitás elősegítése érdekében eddig 12 országban számos nemzetközi oktatási vásáron, roadshow-n, workshopon jelent meg a Campus Hungary Program a magyar felsőoktatási intézményekkel közös, egységes nemzeti standon. A keleti nyitás jegyében többek között Törökországban, Vietnamban, Indiában, Kínában, Dél-Koreában, Japánban, Jordániában és Oroszországban is népszerűsítette a Program a magyar felsőoktatást és az ösztöndíjlehetőségeket. Az érdeklődők számára hasznos információkkal szolgál a Campus Hungary angol nyelvű honlapja is ( ahonnan elérhető az a képzéskereső program (Study Finder), mely a Magyarországon elérhető több mint 400 angol és egyéb idegen nyelvű képzést tartalmazza. A külföldi hallgatók tájékoztatását segíti továbbá a Campus Hungary kétnyelvű Facebook-oldala, melyen követőink száma már meghaladta a 7000 főt, a magyar felsőoktatás népszerűsítése érdekében 13 nyelven megjelent Campus Hungary általános tájékoztató brosúra, valamint a 6 nyelven elérhető Campus Compass elnevezésű kiadvány, mely áttekintést ad a magyar egyetemek és főiskolák idegen nyelvű képzéskínálatáról. A Nemzeti Kiválóság Program Campus Hungary, K+F-projektekhez és képzési programokhoz kapcsolódó, nemzetközi hallgatói mobilitás személyi támogatási rendszerének fejlesztése konvergencia program a Balassi Intézet és a Tempus Közalapítvány közreműködésével az Új Széchenyi Terv TÁMOP B/2-11/ projektjének keretében forint értékű európai uniós támogatással valósul meg. Bővebb információ: Európai Szociális Alap

7 web:

8 oktatás aktív szemeszter ÁPRILIS MÁJUS felelős dékánhelyettes, egyetemi docens. Mint mondja: a japán egyetem hallgatói már érkezésük előtt elkezdik a magyar nyelv és kultúra tanulmányozását. A japán intézményben dolgozó magyar kolléga erőfeszítéseinek köszönhetően egyre több japán hallgató ismeri meg nyelvünket és kultúránkat. Hozzáteszem: a tokiói Josai International University a térség egyetlen olyan intézménye, ahol magyar nyelvet oktatnak, és erre nagyon büszkék vagyunk. Az egyéves részképzés mellett minden évben sor kerül egy hónapos hallgatói cserére is, amikor négy-öt egyetemista érkezik a gödöllői intézménybe, akik szintén turizmushoz kapcsolódó tárgyakat tanulnak, miközben részt vesznek intenzív magyar és angol nyelvi képzésen. Az itt tartózkodásukat pedig számos országjáró kirándulás, kulturális program színesíti, hogy Magyarországot is jobban megismerhessék. A tavalyi év márciusa különleges hónap volt, mert egyszerre tartózkodtak nálunk az egyéves és az egy hónapos japán csoportok is, azaz több mint 20 japán hallgató, valamint két japán nyelvtanárgyakornok. Ezért tematikus hónapot terveztem, melynek eseményein a japán kultúra népszerűsítése, illetve a két kultúra egymáshoz közelítése volt a célom. A programokon több százan vettek részt, hallgatók, oktatók, gödöllői polgárok. A japán hónapot a budapesti Japán Alapítvány is támogatta, és az ünnepélyes megnyitón Japán budapesti nagykövete is megjelent meséli a dékánhelyettes. A március idén is a japán rendezvényeké volt a gödöllői campuson. A március 2-án érkezett és egy hónapig maradt hallgatókat ezúttal is számtalan élmény várta. Az itt tartózkodásuk megszervezése, a programok összeállítása az én feladatom volt mondja dr. Nagy Henrietta. Számos kulturális, kézműves foglalkozás, vetélkedő, táncház, budapesti városnézés, a Dunakanyar és a tanüzemek meglátogatása, hagyományőrző magyar parasztudvar megtekintése és a veresegyházi medvefarm megismerése is a programok között szerepelt, több rendezvényt pedig a Gödöllőn tanuló külföldi hallgatókkal együtt szerveztünk, hogy láthassák: csaknem 30 nemzet képviselteti magát a campuson. Eközben természetesen a magyar hallgatók is kiutazhattak Japánba, akik hasonlóan gazdag élményekkel érkeztek haza. A japán nyelv azonban azok előtt is nyitva áll, akiknek nincs lehetőségük a szigetországba repülni. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen egyetemünkön hosszú évek óta dolgozik egy japán tanárnő, aki szívvel-lélekkel segít és közreműködik a kapcsolat fenntartásában, fejlesztésében. A japán nyelv évek óta egyre népszerűbb a hallgatók között, akik külön örülnek, ha japán anyanyelvűek érkeznek hozzánk, illetve ha gyakorolhatják a nyelvet az órák keretein kívül is. A nyelvtanfolyamoknak és a programoknak pedig egyértelmű a céljuk: közelebb hozni egymáshoz a távoli kultúrákat. Nálunk japán nyelvet és karatét oktat a japán tanárnő, a Josai International Universityn pedig a magyar nyelvet és kultúrát népszerűsíti egy magyar kolléga. Így a távolságok leküzdhetőek, és megmagyarázhatatlan, szoros kötelék alakul ki az intézmények és az országok között mondja dr. Nagy Henrietta. Wéber Anikó Fotó: Balázs Gusztáv 8

9 aktív szemeszter ÁPRILIS MÁJUS generációk Egy fedél alatt az X, az Y és a Z generáció Sokféle társadalmi, gazdasági, ideológiai változás hat minden generációra, ezek határozzák meg mindennapjaikat, gondolataikat, problémáikat. A munkához való hozzáállásuk, képességeik is különbözőek attól függően, mikor születtek. Az X generáció ( között születettek) már a multik világában kapott állást, az Y generáció ( között születettek) a modern technika és az internet világában nőtt fel, a Z generáció (1995 után születettek) pedig már mobillal a kezében látta meg a napvilágot. Hogyan tudnak együtt dolgozni és kommunikálni egy cégen belül? Mi jellemzi a munkájukat? Mindezekről dr. Mészáros Arankát, a Szent István Egyetem Társadalomtudományi- és Tanárképző Intézetének egyetemi docensét kérdeztük. Miért fontos ismerni az X, az Y és a Z generáció kommunikációs szokásait egy HR-szakembernek? Jelenleg a munkahelyeken egyre több feszültség adódik az egyes generációk közötti hozzáállásbeli és kommunikációs különbözőségekből. Amennyiben megismerjük, hogy milyen jellegzetességei vannak az egyes generációknak, megfelelő módon tudunk reagálni rájuk. HR-esként kommunikációs téren is meg kell találnunk a kulcsot az egyes generációkhoz, például fontos tudnunk azt, hogy míg az egyik generáció minden probléma nélkül kimondja és fogadni is tudja a másik kritikáját, addig ez egy másik generáció számára gondot jelenthet. Szintén lényeges, hogy együtt tudjunk működni velük, ebben sokat segíthet az empátia és az érzelmi intelligencia. Miben különbözik a három generáció munkavállalási attitűdje? Az X generáció tagjai már a multik világában dolgoztak, így ismerős számukra a túlterhelés. A szabályokat tartják, és a státusz, az anyagiak fontosak a számukra. A hatalmat és a tekintélyt általában tisztelik, csak indokolt esetben kérdőjelezik meg. A digitális világ akkor jelent meg, amikor ők fiatalok voltak, jól használják a technikai vívmányokat. Ők még hagyják, hogy megmondják nekik, mit és hogyan csináljanak, szem előtt tartják a céges szabályzatokat, jól érzik magukat a vállalat szervezetében. Ezzel együtt képesek újra és újra megújulni, és tartani a mai felgyorsult életritmust. Az X generáció most van a teljesítőképessége csúcsán, az ő tapasztalatuk, tudásuk, bölcsességük, munkafegyelmük és lojalitásuk olyan érték, amely a cégeket a legjobbak közé emelheti. Az Y generáció tagjainak jó a problémamegoldó képessége, a technikai innovációkat gyorsan elfogadják, és szívesen megmutatnak minél többet magukból. Önmagukban bíznak, és nem a körülöttük lévő kapcsolati hálókban. Nyíltabbak az idősebbeknél és fejlett az individualitásuk. Jellemző rájuk a dinamizmus, a versengés, az eredményorientáltság, ugyanakkor az optimizmus és a konszenzusra való törekvés is. Nagy önbizalommal szállnak szembe a cégeknél kialakult, szerintük változtatásra érdemes, megkövült szabályokkal. Értékelik a csoportos teljesítményt, hisznek a közös erőfeszítésekben. Élvezni akarják a munkahelyet. A Z generáció számára fontos az ingerekben gazdag környezet. A többi generációnál jobban képesek a megosztott figyelemre, ám a formalitásokat nem kedvelik. Innovatívak, kreatívak és az interaktív tartalmakat szívesen alkalmazzák. Szeretik a gyors feladatmegoldásokat, fel tudják dolgozni a hirtelen érkező, nagy mennyiségű információt, viszont untatja őket az idősebbek megfontoltsága. Igényük van 9

10 generációk aktív szemeszter ÁPRILIS MÁJUS a munkahelyeken a szabadságra és az önmegvalósításra, az innovatív gondolatokra, szívesen építenek a nagyfokú önállóságot nyújtó, hitelességen alapuló, inspiratív vezetési stílusra. A Z generációnál a munkahelyek változtatása természetes. Kompromisszum nélkül odébbállnak, amikor csak szükségét érzik, nem ragadnak le egy vállalatnál, nem aggódnak amiatt, hogy nincs biztos fizetésük és egy stabil íróasztaluk valahol. Hatékonyabbá teszi vagy inkább nehezíti a feladatvégzést és a kommunikációt, ha egy projekten, feladaton több generációnak kell együttműködnie? Mindkét eset előfordulhat. Amennyiben a generációk egymás másságát bosszantó, akadályozó tényezőnek élik meg, és azt szeretnék, hogy saját képükre formálják a másik generációt, akkor konfliktusokkal terhelt lesz az együttműködés. Ha viszont felismerik: a másságra építeni lehet, és előnnyé fordítható, ha rájönnek arra, hogy a projekt egyes részeinek kimunkálásán az egyik, más részének megoldásán a másik generáció erősségei hasznosíthatóak, (esetleg a fordított szocializáció is beindul, azaz a fiatalok is tanítómesterként hajlamosak működni, amit az idősebbek elfogadnak), akkor gyümölcsözővé válhat az együttműködés. Lehet-e azt mondani, hogy valamelyik generáció a három közül jobb munkavállaló? Véleményem szerint ilyen kijelentést nem tehetünk. Bizonyos feladatok megoldásában lehet jobb az X generációs munkavállaló, amikor például nagy tisztelettel kell bánni egyes feladatok kapcsán egy státusra érzékeny külföldi vezetővel, máskor viszont éppen a Z generációsok kreativitása, innovativitása, gyorsasága lehet célravezető. Kürti Zenta Fotó: Berzay Dr. Mészáros Aranka Újjászületés, átalakulás és örök fejlődés a zenében Idén 50 éves a Szolnoki Szimfonikus Zenekar, hátuk mögött megszámlálhatatlan bérletes, kamara- és tánckoncerttel, külföldi turnéval, valamint vendég fellépővel közös produkcióval. A zenekar élén Izaki Masahiro japán karmester áll, aki épp idén 20 éve, hogy első helyezést ért el a Magyar Televízió VIII. Nemzetközi Karmesterversenyén. Izaki maestro különleges impressziói, a művészet iránt tanúsított alázata teljesen újfajta harmóniát hoztak létre mind a zenekar, mind a közönség életében. Idén a jubileumi koncertet követően Varnus Xaver orgonaművésszel, Törőcsik Mari színművésszel indulnak országos turnéra, majd Szolnokon mutatnak be több nyáresti komolyzenei koncertet többek között a Republic együttessel. Május 4., Szolnok Izaki Masahiro Jubileumi koncert MTV Karmesterverseny 1995 címmel Június 6. Pécs POSzT nyitókoncert Varnus Xaver közreműködésével, vezényel Izaki Masahiro Június 8. Szolnok Az orgona színei Varnus Xaver közreműködésével, vezényel Izaki Masahiro Június 19. Debrecen Varnus Xaver és Törőcsik Mari közreműködésével, vezényel Hámori Máté Június 27. Balatoni Nyári Zenei Fesztivál Köveskáli Nagytemplom vezényel Cser Ádám vagy Hámori Máté Parti-Túra, Szolnoki Szimfonikus Nyár, Szolnok, Tiszapart Augusztus 8. Verdi Requiem Augusztus 16. Republic szimfonikus zenekarral Augusztus 19. Duke Ellington Sacred concert szimfonikus zenekarral Augusztus 28. Katonazenekari fesztivál 10

11 aktív szemeszter ÁPRILIS MÁJUS énmárka Életcélokat találni és láthatóvá válni Keveseknek adatik meg, hogy abszolút a legjobbak legyenek valamiben. Az öttusázó sem világbajnok futásban, úszásban, vívásban, lovaglásban és lövészetben, ezeknek a sportágaknak az ötvözésében mégis öttusa-világbajnokot avatnak. Ugyanígy lehet, hogy nem mi beszélünk a legjobban angolul, nem mi vagyunk a legjobb médiaszakemberek, irodalmárok, környezetvédők, viszont ezen képességeink és érdeklődési köreink speciális kombinációja értékessé és egyedivé tehet minket. Ez egyszerű lépésekből áll, azonban nem könnyű munka, ráadásul még azt is el kell érnünk, hogy az a cég, sajtóorgánum, amelyiknek éppen ránk van szüksége, megtaláljon minket. Azaz láthatóvá kell válnunk! Mindebben segíthet az énmárkaépítés, amelyről Hajdu Zoltán fejvadászt, a Smart Staff Kft. ügyvezetőjét kérdezte az Aktív Szemeszter. Fontos leszögezni, hogy bár az énmárka divatszerűen felkapott lett, nem új találmány. A családneveinkben például Takács, Szabó vagy akár Hajdú már benne volt a név mint márka, amely mutatta, ki milyen foglalkozást űzött, milyen értéket hozott létre, azaz kinek tudott segíteni. A régi bölcsességek szerint tehát a név, amely akkor már énmárka volt, különbséget akart tenni két ember, két termék között, és így beletartozott minden olyan cselekvés, amelyet valaki a másoktól való megkülönböztetése érdekében következetesen megtett mondja Hajdu Zoltán. Hozzáteszi: mindegyik énmárkát összefüggésbe kellene hoznunk a küldetéssel. Annak idején a mesterségeknél világos volt, hogy ha valakit Kovácsnak, Takácsnak hívtak, miben jó és kiknek akar segíteni. Ma ez már nem derül ki a nevünkből, de jó lenne, ha ugyanígy tudatnánk, hogy kihez szól a mi saját márkánk. Ezért lenne fontos mindenkinek egy saját USP-t alkotnia, mely az egyedi értékesítési ajánlata. Az énmárka ugyanis akkor lesz jó, ha sejteti, hogy az adott ember kiknek fog egyedi módon segíteni, tehát van benne pici ígéret, amelyet majd magas színvonalon teljesít. Kikre áldozom az életemet? Mielőtt azonban elkezdenénk a világ felé kommunikálni, hogy kik is vagyunk és mi a szakmai hivatásunk, elsőként magunkba nézhetnénk, hogy mindezt 11

12 énmárka aktív szemeszter ÁPRILIS MÁJUS megtaláljuk. Gyakori ugyanis, hogy bár van célunk például jó újságíróvá válni, arra már nem tudnánk válaszolni, miért akarunk újságíróvá válni, mit akarunk tenni, ha azok lettünk, melyik sajtóorgánumnak lehet ránk a legnagyobb szüksége és mire akarunk szakosodni. Ehhez először is meg kell határoznunk a szakmai küldetésünket és meg kell találnunk a szakmai céljainkat. Pályakezdőként a következő kérdéseket tehetjük fel magunknak: kiknek akarok segíteni, azaz kikre áldozom az életemet? Milyen erősségeim vannak, amelyek segíteni fognak ebben? Melyek számomra azok az értékek, amelyekre hajlandó vagyok időt, pénzt és energiát áldozni? Azaz a küldetésünket, erősségeinket, értékeinket és céljainkat kell leírni magyarázza a szakember. Hozzáteszi: fontos a leírás, mert így materializálódnak a gondolatok. A fejben tartott információk az emberi természet gyorsan alkalmazkodó lénye miatt hamar kopnak, cserélődnek, ami gátolja önmagunk felépítését. Senki sem gondolná komolyan, hogy írott terv nélkül építse fel a házát, önmagunk megtervezése pedig még egy ház felépítésénél is nehezebb lehet, és ezt a profi sportolók, tudósok, művészek tudják a legjobban. Róluk érdemes példát vennünk már a tervezéskor. A pozitív jövőkép és a hitelesség az énmárka szempontjából kiemelt fontossággal bír, ezért a kishitűséget érdemes előremutató célokkal meghaladni, de túl nagyot mondani, olyat ígérni, amelyet nem tudunk betartani, magunknak és másoknak sem érdemes. Hosszú távon az lesz sikeres, ami bizalmat kelt, bizalmat pedig úgy lehet kelteni, ha igazat mondunk és betartjuk a magunknak és a másoknak tett ígéreteinket. Ha megnézzük a nagy kereskedelmi márkákat Mercedes, Microsoft, Apple, Google vagy a személyes márkákat Lionel Messi, David Beckham, Egerszegi Krisztina, Esterházy Péter, Polgár Judit, azok tudnak fennmaradni, amelyek, akik teljesítik az ígéreteiket figyelmeztet a fejvadász. Szűkítés és képességeink ötvözése A siker egyik kulcsa a szűkítés. A választott területen, szakmán belül megtalálni azt, amelynek specialistái lehetünk. Nehéz lépés, amikor az ember elhatározza, hogy például nem az egész világot akarja segíteni vagy megmenteni, hanem csak egy jól meghatározott réteget, mert úgy tűnik, ez a szűkítés korlátoz. Viszont sokkal hatékonyabb és látványosabb is lehet, ha valaki szűk szegmensnek akar segíteni. Én a specialistákban hiszek. A mai világnak magasan képzett profikra,»szakbarbárokra«van szüksége. Gondoljunk csak bele, hogy ha szívműtétünk lenne, kit keresnénk fel: egy általános orvost vagy egy szívspecialistát? Mindenkinek vannak bizonyos típusú páciensei, akiknek ő tud leginkább segíteni. A sikerünkhöz őket kell megtalálnunk! mondja Hajdu Zoltán. A szűkítéshez pedig hozzátartozik képességeink ötvözése is. Keveseknek adatik meg, hogy abszolút a legjobbak legyenek valamiben. Az öttusázó sem világbajnok futásban, úszásban, vívásban, lovaglásban és lövészetben, ezeknek a sportágaknak az ötvözésében mégis öttusa-világbajnokot avatnak. Ugyanígy lehet, hogy nem mi beszélünk a legjobban angolul, nem mi vagyunk a legjobb médiaszakemberek, irodalmárok, viszont ha ezeket a képességeinket, érdeklődési köreinket összegyúrjuk, akkor ezek speciális kombinációja értékessé és egyedivé tesz minket a kiemelt célcsoportunk számára. Mind az egyedi erősségeink, mind a kiemelt célcsoportunk megtalálása hosszú és fáradságos munka. Ezért fontos, hogy a megfelelő kérdéseket tegyük fel magunknak, és ne spóroljuk meg az erre szánt időt. John Purkiss David Royston-Lee Énmárka Tedd magad eladhatóvá! című könyve több segítő gyakorlatot és kérdést is leír, amelyek mentén átgondolható, miben vagyunk tehetségesek. Ilyenkor a korábbi középiskolás, általános iskolás sikerélményeket is érdemes felidézni, átgondolni sorolja a szakember. Ismertséget szerezni és tetszést kelteni Már megvan a küldetésünk és célunk, mindezt azonban láthatóvá is kell tenniük. Kísérletek bebizonyították, hogy azt gondoljuk: amit többször látunk, azt jobban is ismerjük. Ha valaki láthatóvá teszi magát, akkor a maga javára fordítja ezt az emberi gyarlóságot. Ezen alapszik a brandépítés. Tanuljuk meg, hogyan építenek a multik brandet! Először ismertséget szereznek, aztán tetszést keltenek, ezután jön a bizalomkeltés, majd rávesznek egy vásárlásra, végül ismételt vásárlásra és ajánlásra is. Ezt a mintát kölcsönvehetik az emberek is: először ismertséget kell szereznünk, aztán tetszést kell keltenünk, aztán pedig a bizalmat kell kiérdemelnünk betartott ígéretekkel. Ma azért van sokkal könnyebb dolgunk, mert ebbe a folyamatba az internet, a média, a közösségi oldalak szerepe is fontossá vált. A multikkal szemben ugyanis a»kisembernek«óriási lehetőséget jelentenek ezek az ingyenes felületek, hiszen gondoljunk csak bele, mennyibe került Gutenberg idején egy oldal másolása, nyomtatása, terjesztése, ma üzeneteink, tartalmaink továbbítása szinte ingyenes. Ezért is érdemes profilt készítenünk a Linkedinen, videókat feltöltenünk munkásságunkról, céljainkról, jártasságainkról a YouTube-ra, majd ezeket megosztani a Facebookon, és saját blogot indítani. Mindenképp fontos a saját nevünket levédeni például kovacspeter. hu vagy hajduzoltan.com, ami csak négyezer forintba kerül. Ide pedig feltehetünk magunkról egy bemutatkozót, cikkeinket, 12

13 aktív szemeszter ÁPRILIS MÁJUS énmárka videóinkat, képeinket, szakmai tevékenységünket, és egyszer csak van egy miniportálunk, amely lehetővé teszi, hogy amikor rákeresnek a nevünkre hiába van az országban még akár száz másik személy is ezen a néven, mi legyünk a találatok tetején mondja Hajdu Zoltán. Hozzáteszi: azoknak, akik az egyre fokozódó versenyben szeretnének előbbre jutni, az énmárkaépítéssel hetente kellene foglakozniuk legalább két-három órát. Hosszú folyamat eredménye a siker A mennyiség mellett azonban a minőség is kiemelten fontos. Az, hogy amit megosztunk, abban hitelesek legyünk, és lehetőleg a szakmánkba, ideális esetben a hivatásunkba vágó legyen. A Linkedinen lépjünk be szakmai csoportokba, értékes hozzászólásokat írjunk a témákban. Emellett azonban mondja a szakember az offline jelenlét is fontos. Konferencián való előadás, rádió-, tv- vagy akár online interjú sokat segíthet abban, hogy megismerjék munkásságunkat. Minél ismertebb valaki, minél jobb benyomást keltett szakmai berkekben, annál nagyobb a valószínűsége, hogy elhívják konferenciára előadónak, vagy állásajánlattal keresik meg. Azok az ügyfeleink, akik követték a Smart Staff tanácsait, mind arról számoltak be, hogy sikereket értek el, ismertebbek lettek, elkezdték őket konferenciákra hívni, izgalmasabb vagy magasabb fizetésű munkahelyre kerültek, felkeresték őket fejvadászok mondja a szakember, azt azonban hozzáteszi, hogy mindehhez kitartás és sok idő kell. Az első bíztató eredmények már két-három hónap múltán jelentkezni fognak. A személyes márkaépítés két-ötéves folyamat, nem úgy zajlik, hogy a hétvégén megalkotom az énmárkámat, és jövő héten már behívnak a rádióba. A sportban is látszanak pár hónap múltán az eredmények, de csak rendszeres edzés után. Ahogy egy országos bajnokságra két-három évet kell készülni, és egy európai bajnokságra öt évet, az énmárkánk is akkor fog nagyot ütni, ha több évig egy irányba toljuk. Kitartás és bátor szembenézés kell hozzá! A gyakorlat számít, nem a papír A szakembert arról is megkérdezte az Aktív Szemeszter, milyen a jó önéletrajz, és mit tegyen bele a pályakezdő fiatal. Ami leginkább számít, az a gyakornoki tapasztalat. Hogy ki hol végzett, sokkal kevésbé fontos, mint hogy közben hol dolgozott, hol kóstolt bele a való életbe, munkába. Óriási előnyt jelenthet, ha az álláskeresők már diplomás éveik alatt szakmai munkát végeztek fizetésért vagy fizetés nélkül mondja a fejvadász. Az egyik legütősebb életrajzi elem: a sztori Mi a helyzet azokkal, akik már végeztek, és lemaradtak a gyakornokságról? Mit tehetnek ők az önéletrajzba? Ha valaki pályakezdőként nem tud felmutatni gyakorlatot, akkor olyan erősségeket kell kidomborítania, mint hogy miből írta a szakdolgozatát, mi az érdeklődési köre, amellyel már régóta foglalkozik, miért választotta azt a pályát, amelyen elindult. Az egyik legütősebb életrajzi elem, ha valamilyen sztorit prezentálunk, és válaszolunk a miértekre. Az embereket ugyanis nagyon érdekli az, hogy ki miért csinál valamit. Fontosabb a miért a hogyannál, mert állandó, stabil és pótolhatatlan. Emellett tartalmaznia kell az önéletrajznak egyedi ajánlatot: azaz mit tudok én nyújtani a munkáltatónak? Miben vagyok én egyedi a többi jelentkezővel szemben? Valamint kell bele karriercél: mit szeretnék elérni a következő években? Végül nem hiányozhat az önéletrajzból az sem, hogy mit értem el eddig: korábbi szakmai eredmények, sikerek felsorolása, amelyek mellé érdemes azt is hozzátenni, milyen képességeinknek, készségeinknek köszönhetjük ezeket. A rendszeresen gyakorolt hobbinkat és a minket különösen érdeklő könyveket szintén érdemes beletenni az életrajzunkba vagy a motivációs levelünkbe. Hozzánk érkezett már nagyon egyszerűen elkészített, de hatásos, életrajzi fotókkal illusztrált CV és video CV is, mindegyik jelöltet behívtuk, és legkésőbb három-négy hónap múlva már elégedetten dolgoztak az új munkahelyükön, mert tudták, hogy mit szeretnének igazán. Kevés jelentkezőt hívnak be állásinterjúra Mindenki arról panaszkodik, hogy száz helyre elküldi az önéletrajzát, és mégsem jön válasz. Persze, mert mindenki elküldi ugyanazt a sablon önéletrajzot százfelé. Ha a fentiek szerint járunk el, speciális képet kaphat rólunk a fejvadász, a HR-szakember, a munkáltató mondja Hajdu Zoltán. Hozzáteszi: el kell mondani azt is, hogy miért akarok az adott cégnél, lapnál dolgozni, és akkor megint a miérthez lyukadunk ki. Miért itt tudom leginkább kibontakoztatni a tehetségemet? Miért az itteni munka érdekel? Miért akarok itt fejlődni? Tévedés azt hinni, hogy a HR-szakembereknek ezután több idejük lesz. Ezután is kevés embert fognak behívni, de a cél az, hogy e sorok olvasója köztük legyen, és ezért érdemes több energiát szentelni az önmagunkról szóló, leírt terveinkre, az önéletrajz felépítésére, saját márka kialakítására és az online jelenlétre. Wéber Anikó 13

14 újságírás aktív szemeszter ÁPRILIS MÁJUS Az újságírás rögös útja Hogyan váljunk kezdőből haladóvá? Az egyetemen megtanulunk szemináriumi dolgozatokat és esszéket írni, elkezdünk publikálni, a gondolatok és az ötletek pedig egyre könnyebben és gyorsabban válnak leírt szavakká, mondatokká. Az újságíráshoz azonban kevés a jó íráskészség és egy érdekes sztori. Kell hozzá még szakmai tudás, sok-sok gyakorlat és alázat is hogy amikor a szerkesztő visszaküldi a legelső cikkünket tele megjegyzésekkel, akkor képesek legyünk javítani. Meghallgatni az érveit és tanulni belőlük. Honnan szerezzünk megfelelő elméleti tudást, ha azt nem a kommunikáció szakon sajátítjuk el? Hogyan gyűjtsünk tapasztalatot? Miként kerülhetünk be az általunk választott sajtóorgánumhoz, amikor már a gyakornoki pozíciókért is harc folyik? Cikkünkben ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Mit gondolt John Hersey amerikai riporter az irodalom és az újságírás határvonaláról? Mi volt az az újságírói csalás, amelyért a New York Times két vezető szerkesztője felmondott? Miről szólt az első nyomtatott interjú? Tóth Szabolcs Töhötöm Első leütés Gyakorlati újságírás nem csak kezdőknek című könyvében a műfajelméletet híres-hírhedt újságírói történetekkel, példákkal színesíti, és több gyakorlati tanáccsal is szolgál például a források kezeléséről, az interjú menetéről, a cikkek szerkesztéséről, nyelvezetéről. Arra is választ kaphatunk, honnan gyűjthetünk témákat, hogyan teszteljük, izgalmas sztorira bukkantunk-e, mire kell figyelni egy interjúnál, mitől lehet színes-szagos egy cikk, hogyan foghatjuk kézen és vezethetjük végig a cikken az olvasót, és milyen forrásokról szokott több riporter is elfeledkezni. Ha pedig még nem volna elég a műfajelméletből és a tanácsokból, kezünkbe vehetjük Harle Tamás Az újságírás mestersége és művészete című kötetét is, amelyről Nagy N. Péter (Népszabadság) azt nyilatkozta: az újságírót ismerhetik az emberek, de ő sohasem gondolhatja, hogy ismeri az embereket. Kérdeznie kell. Míg él. Aki be meri vallani, hogy nem tud mindent, jóban lesz ezzel a könyvvel. 14

15 aktív szemeszter ÁPRILIS MÁJUS újságírás A szakkönyvek hoznak ugyan sajtópéldákat, kiragadott idézeteket egy-egy cikkből, azonban leginkább úgy tudjuk bővíteni elméleti tudásunkat, ha teljes cikkeket is olvasunk figyelmes, szakértői szemmel. Nézzük meg, ki hogyan építi fel riportjait, hová illeszti be anekdotáit, mivel éri el, hogy belefeledkezzünk a cikkbe, és ha nehézkes egy hír olvasása, vajon milyen hiba zökkenti ki az olvasót! Különböző sajtóorgánumokat, műfajokat, szerzőket hasonlíthatunk össze, és nem mellesleg a műveltségünk, ismeretünk is egyre bővül ami szintén fontos lehet, ha újságíróvá szeretnénk válni. Gyakorlat teszi a mestert Lényeglátás, sűrítés, forráskezelés, figyelemfelkeltés és még sorolhatnánk csupa olyan készség és képesség, amelyet csak gyakorlattal lehet fejleszteni, csiszolni. No, de hogyan válaszszunk gyakornoki helyet? Ma egyre több médium hirdet gyakornoki pozíciót, nem mindegy azonban, melyikre jelentkezünk. Válasszunk olyan szerkesztőséget, ahol munkánkat támogatják részletes visszajelzéseket kapunk cikkeinkről, vagy mentor kíséri figyelemmel a feladatainkat, esetleg tréningeket, pár napos képzéseket tartanak a gyakornokoknak! Ezekről olvashatunk az álláshirdetésekben, vagy ha ott nem tüntetik fel, rákérdezhetünk az állásinterjún is ezzel kiszűrhetjük azokat az ismeretlen médiumokat, ahol esetleg csak ingyen tartalomgyártóként tekintenének ránk, de visszajelzések, segítség és izgalmas feladatok híján nem lenne lehetőségünk tanulni. A pályázati kiírás mellett mindenképpen ismerjük meg alaposan az adott sajtóorgánumot is, mielőtt jelentkezünk! A cikkeit olvasva megtudhatjuk, kiknek és milyen témákban szól, milyen a hangvétele, milyen sajtóműfajokat közöl így eldönthetjük, hogy illik-e hozzánk, és hogy lesz-e lehetőségünk többféle műfajban kipróbálni a tehetségünket. Ha az adott médium teljesen ismeretlen a számunkra, még sosem hallottunk róla, és nem is olvastuk, hogy más sajtóorgánumok hivatkoztak volna rá, érdemes még alaposabban utánajárni, kik szerkesztik, milyen minőségűek a cikkeik, hogyan kezelik a forrásokat és az idézeteket, megjelölnek-e megbízható forrásokat. Ezzel szintén kiszűrhetjük, hogy olyan helyen gyakoroljunk, ahol nincs mód a fejlődésre, vagy hamis képet kapunk az újságírás mesterségéről. Mi kerüljön a pályázatunkba? Ha megvannak a kiválasztott gyakornoki programok, akkor jön a neheze: jó önéletrajzot és motivációs levelet írni, valamint pozitív benyomást kelteni az állásinterjún. Önéletrajzmintákat számtalan oldalról választhatunk, a hangsúly inkább azon van, mi kerül bele a dokumentumba. A szokásos személyi adatok, iskolák, végzettségek, gyakorlatok és képességek mellett érdemes feltüntetnünk azokat az érdeklődési köreinket, szabadidős elfoglaltságainkat is, amelyek kapcsolódhatnak az álláshoz vagy jó színben tüntetnek fel minket. Ügyeljünk azonban arra, hogy az állás szempontjából érdektelen információk TAJszám, szülők foglalkozása ne legyenek az önéletrajzban! Mivel tűnhet ki az önéletrajzunk a többi közül? Amikor harminc vagy akár száz önéletrajz érkezik be egy pályázatra nagyjából hasonló tartalommal, hiszen egy gyakornoki programba jelentkezők szinte azonos végzettséggel és kevés tapasztalattal rendelkeznek, akkor a legfontosabb kérdés, hogy mivel lehet kitűnni a többi közül. Erre jó megoldás lehet az önéletrajz elején egy rövid bemutatkozó, amelyben a lehető legtöbbet és a lehető legjobbat mutatjuk meg magunkból a lehető legrövidebben maximum két vagy három mondatban. Ehhez a következő kérdéseken kell elgondolkoznunk: mely készségek, képességek terén nyújtok kiemelkedő teljesítményt? Milyen olyan tapasztalataim vannak, amelyeket kamatoztatni tudok a megpályázandó állásban? Mi az, amire vágyom, amiért számomra fontos ez az állás? Miben, hogyan tudok megfelelni az elvárásaiknak? Mit tudok hozzáadni a csapatukhoz, ami nekik segítség lehet, amiért a jelentkezők közül engem érdemes választaniuk? Ha mindezt össze tudjuk gyűjteni két-három sorban, akkor máris nagyobb az esélyünk, hogy az állásinterjúra is behívnak. Kerüljük a sablont! A motivációs levélnél szemben az önéletrajzzal nem érdemes sablon szerint dolgozni. Ebben a fél maximum egy oldalban ugyanis jobb, ha az egyéniségünk dominál. Semmitmondó közlések, tipikus szófordulatok és közhelyek, a többiekkel egyforma képességek felsorolása nem fogják megmutatni, miért is érdemes pont minket választania az adott médiumnak a többi ugyanilyen pályázó közül, milyenek vagyunk, miben vagyunk a legerősebbek, mit szeretnénk tanulni. Ráadásul a motivációs levélnél nem szabad elkövetni azt a hibát sem, hogy több állásra jelentkezünk vele. A szövegnek ugyanis tartalmaznia kell, miért pont azt a sajtóorgánumot választjuk, és azt, hogy mit nyer azzal, ha minket választ. Az pedig kifejezetten jó pont lehet, ha a fogalmazásunkból kiderül, tisztában vagyunk az adott médiummal. Ismerjük meg alaposan a választott sajtóorgánumot! A médiumról nemcsak a motivációs levélhez kell ismereteket szereznünk, hanem a próbacikkhez és az állásinterjúhoz is. A próbacikk esetében ugyanis tudnunk kell, kiknek, milyen stílusban és mélységben, miről és hogyan ír a lap. Az is kellemetlen lehet, ha olyan témát választunk, amelyről épp egy-két héttel korábban jelentettek meg egy sokkal átfogóbb, részletesebb cikket, mert arról árulkodik, nem tájékozódtunk rendesen. Állásinterjúra pedig szintén akkora tudással és ismerettel kell érkeznünk, hogy ha megkérdeznek minket, melyik rovatba írnánk, tudjuk, milyen rovatok vannak, ha érdeklődnek a témajavaslatainkról, olyan ötleteink legyenek, amelyek illenek a sajtóorgánum profiljába. Az emlékezetünkben elraktározott ismereteken kívül pedig vigyük magunkkal a kinyomtatott önéletrajzot és motivációs levelet! Sőt: referenciamunkáinkat és korábbi cikkeinket is elvihetjük. Így a siker nemcsak a véletlenen, hanem elsősorban rajtunk múlik. Wéber Anikó 15

16 újságírás aktív szemeszter ÁPRILIS MÁJUS Milyen a jó pályakezdő Weninger Andrea, a Kultúra.hu felelős szerkesztője Az újságírás olyan szakma, amelyet szívvellélekkel kell művelni. Fontos, hogy aki erre a pályára megy, tudja, mindez mivel jár. Ha egy kezdő újságíró vagy egy gyakornok csak azért érkezik a szerkesztőségbe, mert kötelező szakmai gyakorlatot teljesít, vagy mert ennél jobb lehetősége éppen nem akadt, akkor jobb, ha nem is jön. Legyen lelkes, és tényleg akarja ezt a munkát, ne csak a sajtótájékoztatókon felszolgált étel és ital miatt jöjjön, vagy mert úgy gondolja, ez trendi szakma! Soha ne elégedjen meg azzal, amije van: mindig többet akarjon tanulni és fejlődni! Klisé, de rendkívül fontos a hozzáállás és az alázat is. El kell fogadnia, hogy nem nagyinterjúkkal, hanem kisebb feladatokkal fog kezdeni, és ha bizonyít, akkor fokozatosan egyre felelősségteljesebb munkákat kaphat. A három legfontosabb tulajdonság tehát: legyen szorgalmas, türelmes és alázatos. Az újságíró egyedül írja meg a sztorikat, de egy szerkesztőségben sokan dolgoznak, ezért elengedhetetlen, hogy jó csapatjátékos legyen. Ez egy gyakornokra még inkább igaz. Talán nevetséges elvárásként feltüntetni, de fontos, hogy tudjon írni: helyesen és választékosan. Ezt sajnos egyre kevesebben mondhatják el magukról. A jó gyakornok vagy kezdő újságíró nem válogat a feladatok között, hanem elvégzi a kijelölt munkát. Az a legjobb, ha önállóan is képes rá, ugyanakkor fontos, hogy ha valamit nem ért, rákérdezzen és segítséget kérjen. A gyakornokság lényege, hogy az illető tanuljon is valamit, ezért a szerkesztőnek kötelessége foglalkoznia vele és segítenie a fejlődését, illetve folyamatos visszajelzést adnia az írásaival kapcsolatban. Ha a fiatal megkapja ezt a segítséget, akkor elvárható, hogy folyamatosan fejlődjön, egyre kevesebb hibával dolgozzon, és egyre önállóbbá váljon. A személyes tapasztalatom az, hogy a gyakornok mindig zsákbamacska. Tízből csak egy fog beválni, de mindnek meg kell adni az egyenlő esélyt, hiszen nem lehet tudni, melyikükből lesz értékes, saját nevelésű kolléga. Természetesen nem ez az egyetlen indok, amelyért érdemes energiát fektetni a kezdővel közös munkába: egy főszerkesztőnek is mindig van miben fejlődnie, ha másban nem, hát az emberi kapcsolatok terén. Stumpf András, a Mandiner főmunkatársa A szerkesztőségünkbe érkező gyakornoktól vagy kezdő újságírótól pontosságot, munkabírást, tanulékonyságot és főleg természetes érdeklődést várok el. Persze mindezek mellett jó, ha az illető ért valamihez. Bármihez. Lehet jogász, mérnök, végzett vagy végzős zenész, történész, közgazdász. Mindegy, lényeg, hogy ne csak kommunikációval foglalkozzon. Ideális esetben abból válhat jó kolléga, akiben van annyi becsvágy, hogy fontos legyen neki, mit ad ki a kezéből. Aki hajlandó addig dolgozni egy anyagon, amíg az szerinte jó nem lesz. Az, hogy minőségi munka szülessen, elsődlegesen az újságíró felkészültségén múlik. Ha például interjút készít valaki, szinte mindent tudnia kell az alanyáról, mely csak úgy lehetséges, ha megfelelő mennyiségű időt, energiát szán a felkészülésre. Interjú esetében általában egy nap elegendő, míg egy komolyabb cikk megírására több idő kell: érdemes három-négy napig foglalkozni az adott témával, infókat gyűjteni hozzá. A gyakornoktól és a kezdőtől is elvárom, hogy kezdetben teljesítse a rábízott feladatot, de természetesen minden jó ötletnek örülök. Ha van témája, ha észrevesz valamit, ha valamit meg akar írni, akkor van ambíciója, és lehet belőle jó újságíró. Legjobb, ha kíváncsi is és írni is szeret az illető. Ha csak kíváncsi, de nem szeret írni, nem szereti nagyon előtérbe tolni magát, remek ténycikkes lehet. Ha grafomán, de a talpalás nem kenyere, a kitartás távol áll tőle, publicistának még jó lehet Az online szerkesztőségekben, így a Mandinernél sem elég, ha valaki írni tud, az illetőnek szüksége van egyéb technikai ismeretekre is. Ezeket persze gyorsan el lehet sajátítani úgy másfél óra alatt, ha odafigyel valaki. Nem várom el, hogy már tudjon használni minden programot, amikor a szerkesztőségbe érkezik, csak azt, hogy egy-két nap alatt megtanulja mindazt, amire egy cikk megírásához és prezentálásához szüksége van. 16

17 aktív szemeszter ÁPRILIS MÁJUS újságírás újságíró? Tippek első kézből Jenei Brigitta, az RTL Hírek Online hírszerkesztője Egy gyakornok esetében több olyan tényező van, amely elengedhetetlen a közös munka során. Fontos például, hogy a betanulási szakaszt követően nyugodt szívvel hagyhassuk egyedül is dolgozni, amihez rendkívül fontos a megbízhatóság. Ezzel kéz a kézben jár a terhelhetőség és a proaktív hozzáállás. Ha látjuk, hogy bízhatunk rá feladatokat, sőt kezdeményez és lelkesen, kreatívan közreműködik, akkor a csapat is flottabbul tud működni. Ha már csapat: az alkalmazkodóképesség is nagyon fontos, hiszen hiába számít a szakmai tudás, nem lehet figyelmen kívül hagyni, mennyire tud beilleszkedni a közösségbe. Sok az elvárás, de ugyanezek vonatkoznak a szerkesztőség többi tagjára is. Az RTL Klub online-nál eléggé szerteágazóak a feladatok: cikkeket írunk és szerkesztünk, forgatunk, interjúkat készítünk és meg is vágjuk a forgatott anyagainkat. Pont ezek miatt nagyon fontosak például a kamerakezelési ismeretek, a riporteri képességek, illetve a vágóprogramok és a Photoshop használata. Noha természetesen ezeknek a működését, a technikai tudnivalókat mindig megmutatjuk az újaknak, mélyvízbe dobjuk őket, hiszen a gyakorlat során tanulhatnak a legintenzívebben. Ha pedig azt látjuk, hogy motivált, szereti, amit csinál, kreatívan áll a feladatokhoz, és még jó csapatjátékos is, akkor már sínen van. Általában, persze, az elején kicsit viszszafogottabban állnak a kihívásokhoz ami nem meglepő, hiszen még ismerkednek az új közeggel, de az a legjobb, ha kezdeményezőek. Vagyis: ha fel merik vállalni az ötleteiket, és a feladatok elébe mennek, nem csak kullognak utánuk. Murányi András, a Nemzeti Sport főszerkesztő-helyettese Hogy milyen gyakornokból, kezdőből válhat jó újságíró? Elsősorban közhelyeket mondok: legyen tehetséges, tájékozott, kommunikatív, gyors, továbbá tartsa tiszteletben a szakma szabályait, a szerkesztőség belső rendjét, céljait. Másodsorban pedig vagy viszont? azt mondom: nem baj, ha az imént említett tulajdonságok közül nem mindegyikben erős a pályakezdő újságíró. A lényeg, hogy legyen benne, a személyiségében, a stílusában valami egyedi; valami megjegyezhető Ahogyan Vitray Tamás oldalra tudta billenteni a fejét azzal: A betyárját A legfontosabb azonban, hogy ne a mélygarázsból induljon a közös munka, de még csak ne is a földszintről. Egy gyakornok legyen fölkészülve a váratlan, éles helyzetekre. Reagáljon zökkenő nélkül akkor is, ha tíz perce van összefoglalni a Germanwings-katasztrófát, vagy akkor is, ha élő adás közben ledől egy reflektor Hallgatóimat noha papíron írott sajtós műhelyeket tartok médiaképzőkben legalább hatvan százalékban azonnali reakcióra és cselekvésre igyekszem tanítani. Vagyis mondjon egyperces stand-upot olyan témáról, amelyről tíz másodperce hallott tőlem; érjen el segítség nélkül, fél óra alatt egy általam megadott, ismert embert, majd kérdezzen tőle legalább hármat és így tovább Egy gyakornoknál alap továbbá, hogy el tudja végezni azokat a feladatokat, amelyeket legalább minimálisan el kell végezni egy médiavállalatnál. Vagyis: legyen kezdeményező, aktív; legyenek ötletei. Ne elégedjen meg a kötelező kűrrel: akarjon többet, jobbat ebben a humánerőforrásilag túltermelést mutató, különleges szakmában. Igyekszem mindenben segíteni nekik, tudva, hogy új közegben, fiatal emberként, tele görccsel és bizonyítási vággyal roppant nehéz a dolguk. Egy idő után, persze, kiderül, kitől mit várhatunk és mit nem; az empátia megmarad, de hosszabb távon csak az maradhat, akiben megvan a potenciál. Csaknem tizenöt évig dolgoztam a Népszabadságban és idestova négy esztendeje munkálkodom a Nemzeti Sport-csoportnál: mondhatom, ezen időszak alatt több volt a pozitív, mint a negatív élmény 17

18

19 aktív szemeszter ÁPRILIS MÁJUS kultúra Megőriztük a dalok kis koszosságát Rockot játszanak, nagy hatással volt rájuk többek között a Tankcsapda és a Foo Fighters. Saját kiadásukban három EP-jük jelent meg, a Cseh Tamás Program segítségével pedig április elején kijött első, Bérlet az életre című nagylemezük is. Ők nem más, mint a Fatal Error zenekar. A banda indulásáról, a tízszámos lemezről és a tervekről Balázs Misivel (zongora) és Rónai Dávid Jakóval (gitár) beszélgettünk. Lassan kilép az óvodás korból a zenekar, hiszen mindjárt hatévesek lesztek. Misi: Valóban, ugyanis 2009-ben alakultunk. Az, hogy rockot játszunk, akkor vált egyértelművé, amikor Jakó csatlakozott hozzánk. Az első két év pelenkás év volt, mert ez idő alatt mindössze hat koncertet adtunk és csak pár saját számot írtunk. Az érdemi munka akkor kezdődött el, amikor a mostani énekesünk, Zsola (Rimóczi Zsola a szerk.) beszállt a zenekarba. Ezt követően kezdtünk el intenzívebben saját számok írásával foglalkozni, illetve vidék felé kacsintgatni koncertezés tekintetében. Azóta saját kiadásunkban három EP-nk jelent meg AzRock címmel, és most a Cseh Tamás Programnak köszönhetően kijött az első nagylemezünk is. Fatal Error, érdekes név. Honnan ered? Misi: Abszolút légből kapott, két ötletünk volt: nekem a Fatal Error, Jakónak a Creeping Death. Jakó: Most adnék is egy taslit a 15 éves önmagamnak Misi: és végül a Fatal Error lett, mivel komoly nevet akartunk magunknak. Én egyébként máig azt gondolom, hogy nem változtatnám meg a zenekar nevét, mert valahol ugyanaz a lelkesedésünk és a látásmódunk, mint a kezdetekkor. Mely zenekarok inspiráltak, inspirálnak titeket? Misi: Mikor elindultunk, főként metálzenekarokat hallgattunk, melyek zenéjéből most is sokat merítünk. Ám ha olyan zenekarokat kell mondanom, amelyek nagy hatással voltak ránk, akkor 19

20 kultúra aktív szemeszter ÁPRILIS MÁJUS Rónai Dávid Jakó az két külföldi: a Guns N Roses és a Foo Fighters Jakó: Részemről az Iron Maiden is. Misi: akkor három külföldi és három hazai: az LGT, a Tankcsapda és a Supernem. Ezeken nőttünk fel. Formális keretek között tanultatok zenélni? Misi: Én igen. Ötéves koromban kezdtem el zongorázni, és nagyon sokat köszönhetek a tanáromnak, mert amellett, hogy megtanította a kötelező klasszikusokat, szabadságot is hagyott. Kiválaszthattam, mit szeretnék játszani, akár könnyűzenei darabokat is elvihettem az órára, amelyeknek elsajátításában segített is. Összesen 13 évet jártam zongorára, akkor hagytam abba, amikor egyetemre mentem. Jakó: Én félautodidakta módon tanultam meg gitározni. Édesanyám klasszikus gitáron játszik, ő tanult is, így az első akkordokat neki köszönhetem. Jártam zeneiskolába is, de az nem volt az én világom, tehát körülbelül 60 százalékban magamat fejlesztettem. Most pedig a Cseh Tamás Programnak köszönhetőn megjelent az első nagylemezetek. Az anyagi támogatás mellett mit kaptatok a programtól? Misi: Sok segítséget, például egy mentort, Czutor Zolit, aki elirányítgat minket, megmutatja, hogyan kell intézni a megjelenéseket, segíti a lemezkiadást. Felügyeli, hogy minden rendben legyen, ugyanakkor nagy szabadságot is ad nekünk. Jakó: A lemezre visszatérve: 10 szám van rajta, ebből öt dal már megjelent korábbi EP-nken más verzióban. Misi: A hangzásvilágot tekintve kicsit szárazabb, kezdetlegesebb a régebbi felvétel, mint a mostani. Azóta ugyanis rájöttünk, hogy vannak olyan részek, amelyeket át kell gondolnunk. Ezért újravettünk öt dalt, például a Nem leszek kutyája senkinek címűt, amelynek most készül a klipje. Az öt új dal közül kettő jött ki eddig, a Gonoszak balladája és a Nincs több kérdés. A Cseh Tamás Program következő pályázati felhívásai július-augusztusban jelennek meg. Bővebb információk a honlapon lesznek megtalálhatók. Jakó: A lemez címadó dala, a Bérlet az életre pedig különleges, mert szerepel benne gyerekkórus. Kicsit tartottam attól, hogyan tudjuk felvenni a részüket, de nyolc-kilencéves gyerekek létére nagyon profik voltak. Körülbelül egy óra alatt végeztünk, talán könnyebben ment, mint egy felgitározásom. (nevet) Hogyan látjátok: miben fejlődtetek a kezdetek óta? Misi: Az első három EP-nkhez képest leginkább a felvétellel kapcsolatos technikai dolgokban fejlődtünk, e területen szereztünk sok tapasztalatot. Ez azt jelenti, hogy tudjuk, mindig meg kell írni a gitárszólót, mielőtt Jakó elmegy feljátszani, illetve ától cettig készen kell lenniük a daloknak, mielőtt elmegyünk a stúdióba. A mostani albumnál pedig zenei szemléletében változott sokat a zenekar: megőriztük ugyan a dalok kis koszosságát, mégis kifinomultabb világba helyezhetők. Jakó: Mindemellett persze megmaradt a művészi szabadság: most is előfordul, hogy a stúdióban improvizálunk valamit. Szíjjártó Anita Balázs Misi 20