ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉS BUDAPEST ÁPRILIS 21., 10 óra

Átírás

1 ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉS BUDAPEST ÁPRILIS 21., 10 óra

2 HIRDETMÉNY KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSÁRÓL Az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhelye: 1082 Budapest, Üllői út 48., cégjegyzékszáma: , nyilvántartja a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság; a továbbiakban: Társaság) a jogszabályi kötelezettségeinek eleget téve tájékoztatja a Társaság részvényeseit és a befektetőket, hogy a Társaság Igazgatósága a március 18- án megtartott ülésén döntött a Társaság évi rendes közgyűlésének (a továbbiakban: Közgyűlés) összehívásáról. A Közgyűlés időpontja: április 21. (szerda), 10 óra. A Közgyűlés helye: Danubius Hotel Gellért 1111 Budapest, XI. kerület, Szent Gellért tér 1. A Közgyűlés napirendje: 1. Az Igazgatóság jelentése a Társaság évi üzleti tevékenységéről, vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról és az ügyvezetésről 2. A Felügyelő Bizottság jelentése a Társaság évi hitelintézeti (MSZSZ) és IFRS (konszolidált) üzleti beszámolóiról 3. A könyvvizsgáló jelentése a Társaság évi hitelintézeti (MSZSZ) és IFRS (konszolidált) pénzügyi kimutatásairól 4. A évre vonatkozóan a. a magyar számviteli törvény szerinti hitelintézeti i. Üzleti Jelentés elfogadása ii. Beszámoló (mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet) elfogadása iii. döntés az adózott eredmény felhasználásáról b. a nemzetközi számviteli beszámolási standardok szerinti (konszolidált) i. Üzleti Jelentés elfogadása ii. Beszámoló elfogadása 5. Az Igazgatóság tájékoztatója a Társaság évi üzleti tervéről (szóbeli) 6. Az Alapszabály módosítása 7. A Felügyelő Bizottság tájékoztatója a Vezetői Részvényjuttatási Program feltételeinek évi teljesüléséről, valamint döntés a Vezetői Részvényjuttatási Program megújításáról 8. Az Igazgatóság felhatalmazása saját részvények megszerzésére 9. Az Igazgatóság felhatalmazása a Társaság alaptőkéjének felemelésére 10. Könyvvizsgáló megválasztása és díjazásának megállapítása 11. Igazgatósági tagok visszahívása, új igazgatósági tagok választása (szóbeli) 12. Felügyelő bizottsági tagok visszahívása, új felügyelő bizottsági tagok választása (szóbeli) 13. Az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok díjazásának megállapítása 14. A Felelős Társaságirányítási Jelentés elfogadása 15. Egyebek Budapest, április 21., 10 óra

3 A Közgyűlés megtartásának módja A Közgyűlés a részvényesek közvetlen részvételével kerül megtartásra. A szavazati jog gyakorlásának a Társaság Alapszabályában rögzített feltételei A A Társaság Alapszabályának pontja szerint a Közgyűlésen minden 100,-Ft, azaz Egyszáz forint névértékű részvény egy szavazatra jogosít. B A Közgyűlésen részvényesi jogait csak az a részvényes gyakorolhatja, aki a tőkepiacról szóló évi CXX. törvényben (Tpt.) és a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt.-től (a továbbiakban: KELER Zrt.) vonatkozó szabályzataiban meghatározott tulajdonosi megfeleltetés fordulónapján amely egyben a részvénykönyv lezárásának napja - a részvény tulajdonosa, és akinek nevét a tulajdonosi megfeleltetés fordulónapján történő lezárásának időpontjában a részvénykönyv tartalmazza. C A Társaság a Közgyűlés, mint társasági esemény időpontjára a KELER Zrt.-től a Tpt.-ben meghatározott tulajdonosi megfeleltetést kér. A Közgyűléshez kapcsolódó tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja egyben a részvénykönyv lezárásának napja -: április 14. A tulajdonosi megfeleltetéssel kapcsolatos szabályokat a KELER Zrt. mindenkor hatályos Általános Üzletszabályzata tartalmazza. D A Társaság a részvénykönyvben szereplő, a tulajdonosi megfeleltetés időpontjában hatályos valamennyi adatot törli, és ezzel egyidejűleg a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatokat a részvénykönyvbe bejegyzi, és azt a tulajdonosi megfeleltetés fordulónapján lezárja. Ezt követően a részvénykönyvbe a részvényes tulajdonjogát érintő bejegyzést leghamarabb a Közgyűlés bezárását követő munkanapon lehet tenni. E A részvénykönyv lezárása nem korlátozza a részvénykönyvbe bejegyzett személy jogát részvényeinek a részvénykönyv lezárását követő átruházásában. A részvénynek a Közgyűlés kezdő napját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a Közgyűlésen részt vegyen és az őt mint részvényest megillető jogokat gyakorolja. F A tulajdonosi megfeleltetés fordulónapján a Társaság részvénykönyvébe bejegyzett részvényes a Közgyűlésen részvényesi jogait személyesen, vagy meghatalmazottja (képviselője), vagy a Tpt. szerinti részvényesi meghatalmazottja (nominee) útján gyakorolhatja. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagja, valamint a Társaság vezető állású munkavállalója abban az esetben lehet képviselő, ha meghatalmazottként minden egyes határozati javaslatra egyértelmű, a meghatalmazó által adott írásbeli szavazási utasítással rendelkezik. Nem lehet képviselő a Társaság könyvvizsgálója, valamint a Társaság vagyonellenőre. A képviseleti meghatalmazás érvényessége egy közgyűlésre vagy meghatározott időre, de legfeljebb 12 hónapra szól. A képviseleti meghatalmazás érvényessége kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlésre. A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a Társasághoz benyújtani. A részvényes a Közgyűlésen őt képviselő meghatalmazott személy kijelöléséről úgy is rendelkezhet, hogy erre irányuló igénye jelzése esetén - a Társaság által a részére postán vagy elektronikus okiratként megküldött, az Alapszabály 1. vagy 2. számú mellékletét képező formanyomtatványt a Társaság részére, a Közgyűlés napját megelőző munkanap végéig kitöltve, teljes bizonyító erejű magánokiratként visszaküldi. Amennyiben a meghatalmazás külföldön készült, a

4 meghatalmazás alakiságának meg kell felelnie a külföldön kiállított okiratok hitelesítésére, illetve felülhitelesítésére vonatkozó jogszabályoknak. G A részvényes jogosult a Közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni és észrevételt tenni. A felvilágosítást az Igazgatóság megtagadhatja, ha az a Társaság bank-, illetve üzleti titkát sértené. A részvényes jogosult indítványt tenni és a részvénye által biztosított szavazati jogokkal élni. Azok a részvényesek, akik legalább a szavazatok egy százalékával rendelkeznek, a Közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül az ok megjelölésével írásban kérhetik az Igazgatóságtól, hogy valamely kérdést tűzzön a Közgyűlés napirendjére. H Amennyiben a Közgyűlésen való részvétel és a szavazati jog gyakorlásának feltételei teljesülnek, a Közgyűlés helyszínén a részvényes vagy meghatalmazottja személyazonossága igazolása mellett, a jelenléti ív aláírása után igényelheti a szavazatok leadására szolgáló elektronikus vagy egyéb eszközt. Határozatképesség, a Közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlés helye és ideje Az Alapszabály pontja szerint a Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több, mint felét képviselő részvényes jelen van. Amennyiben a Közgyűlés nem határozatképes, a Társaság a jelen Hirdetménnyel összehívott megismételt közgyűlést az eredeti Közgyűlés helyén április 21-én 11 órakor tartja meg. A megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Közgyűlési előterjesztések és határozati javaslatok közzététele A Társaság Igazgatósága az Alapszabály pontjának megfelelően a Közgyűlés napirendjén szereplő, a számviteli törvény szerinti beszámolók és jelentések lényeges adatait, továbbá az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó írásbeli előterjesztéseket a Közgyűlés napját megelőzően legalább huszonegy nappal - a Társaság hirdetményeinek közzétételére vonatkozó alapszabályi rendelkezések szerint - a Társaság hivatalos honlapján ( és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által működtetett elektronikus közzétételi fórumon ( továbbá a Budapesti Értéktőzsde hivatalos honlapján ( nyilvánosságra hozza magyar és angol nyelven. Ezt követően a Közgyűlés napirendjén szereplő kérdésekhez kapcsolódó írásos előterjesztések a Társaság székhelyén és a KELER Zrt. központi ügyfélszolgálatán (1075 Budapest, Asbóth utca 9-11.) is hozzáférhetőek lesznek. FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

5 AZ FHB NYRT. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSE 1. sz. napirendi pont: Az Igazgatóság jelentése a Társaság évi üzleti tevékenységéről, vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról és az ügyvezetésről Budapest, április 21., 10 óra

6 FHB JELZÁLOGBANK NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉVI ÜZLETI JELENTÉS

7 AZ FHB JELZÁLOGBANK NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE Tartalomjegyzék 1 MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET 2009-BEN A MAGYAR GAZDASÁG 2009-BEN A BANKSZEKTOR 2009-BEN LAKOSSÁGI JELZÁLOGHITELEZÉS 2009-BEN AZ FHB JELZÁLOGBANK NYRT. TULAJDONOSI SZERKEZETÉNEK ALAKULÁSA9 3 AZ FHB CSOPORT BEMUTATÁSA BESZÁMOLÓ A ÉVI ÜZLETI TEVÉKENYSÉGRŐL FŐBB PÉNZÜGYI MUTATÓK TERMÉKEK Ügyfélhitelezés Refinanszírozás HITELEZÉSI CSATORNÁK Fiókhálózat Ügynöki értékesítés PORTFOLIÓELEMZÉS, CÉLTARTALÉK KÉPZÉS JELZÁLOGLEVÉL-KIBOCSÁTÁS, JELZÁLOGLEVÉL-FEDEZETTSÉG Jelzáloglevél-kibocsátás Jelzáloglevél-piac Jelzáloglevél-fedezettség LIKVIDITÁSKEZELÉS KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK Kockázatkezelési politika Hitelkockázat Piaci kockázat Likviditási és lejárati kockázatok Devizakockázat Működési kockázat Kamatláb kockázat, árfolyamkockázat JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET ÉS BELSŐ BANKI SZABÁLYOZÁS SZERVEZETI VÁLTOZÁS, LÉTSZÁMADATOK PÉNZÜGYI ELEMZÉS MÉRLEGSZERKEZET ALAKULÁSA EREDMÉNY ALAKULÁSA A MÉRLEG FORDULÓNAP UTÁN TÖRTÉNT FONTOSABB ESEMÉNYEK FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI JELENTÉS AZ IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSÉNEK ISMERTETÉSE, AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A MENEDZSMENT KÖZTI FELELŐSSÉG ÉS FELADATMEGOSZTÁS BEMUTATÁSA AZ IGAZGATÓSÁG, A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ÉS A MENEDZSMENT TAGJAI Igazgatóság

8 AZ FHB JELZÁLOGBANK NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE Felügyelő Bizottság A Társaság menedzsmentje AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ÉVI MUNKÁJÁNAK ISMERTETÉSE Az Igazgatóság évben végzett tevékenységének bemutatása...41 Az Igazgatóság által végzett feladatok összefoglalása...41 Az Igazgatóság együttműködése más szervezetekkel A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ÉVBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA A Felügyelő Bizottság által végzett feladatok összefoglalása A Felügyelő Bizottság működése A Felügyelő Bizottság együttműködése más szervezetekkel A BELSŐ KONTROLLOK RENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA, ÉVI MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE A KOCKÁZATKEZELÉSI ALAPELVEK ÖSSZEFOGLALÁSA KOCKÁZATKEZELÉSI SZERVEZET ELLENŐRZÉS, VISSZACSATOLÁS A KÖNYVVIZSGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEI A TÁRSASÁG KÖZZÉTÉTELI POLITIKÁJÁNAK, BENNFENTES SZEMÉLYEK KERESKEDÉSÉVEL KAPCSOLATOS POLITIKÁJÁNAK ISMERTETÉSE A Társaság közzétételi alapelvei A Társaság bennfentes személyek kereskedésével kapcsolatos politikája A RÉSZVÉNYESI JOGOK GYAKORLÁSA MÓDJÁNAK, VALAMINT A KÖZGYŰLÉS LEBONYOLÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK ISMERTETÉSE A részvényesi jogok gyakorlása módjának szabályai A közgyűlés lebonyolításával összefüggő szabályok összefoglalása

9 AZ FHB JELZÁLOGBANK NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE 1 Makrogazdasági környezet 2009-ben 1.1 A magyar gazdaság 2009-ben Mutató * GDP növekedése (%) 1,3 0,6-6,3 Ipari termelés növekedése (%) 8,1-1,1-17,7 Fogyasztói árindex (%) 8 6,1 4,2 Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%) 7,7 8,0 10,1 Az államháztartás hiánya (milliárd forint) Az építési-szerelési tevékenység indexe (%) 85,9 94,9 93,8 (*) KSH előzetes adatok szerint 2009 a válság második éve volt. A világgazdaság nagy részében már a harmadik negyedévben technikailag véget ért a recesszió, Magyarországon ez csak a negyedik negyedévben mutatta jeleit. A kilábalás a korábban vártnál kissé gyorsabb lehet 2010-ben az EU-ban csak szerény növekedés, Magyarországon stagnálás közeli állapot, a válságból való kilábalás, szerény növekedés csak a második félévben várható ben éves átlagban az EU-ban 4%-os, Magyarországon nagyobb, 6%-ot meghaladó visszaesés várható. Ugyanakkor a magyar gazdaság 2009-ben nem vett igénybe külső nettó finanszírozási forrást. A magyar gazdaságpolitika sikeresen elhárította a világgazdasági válság fő fenyegetését az árfolyam- és likviditási krízist. Ennek érdekében nagymértékű, a GDP 3-4%-ára kiterjedő újabb egyensúlyi korrekciót hajtott végre; leginkább a költségvetési kiadások lefaragásával, kisebb mértékben (nyugdíj, szociális ellátások, adó-átrendezés) rendszerjellegű változtatásokkal. A vállalkozások és a lakosság lényegesen visszafogta hiteligényét, fogyasztását és beruházását. A bruttó államadósság a GDP százalékában a 2008 végi 73%-ról 2009 végére 80% körüli értékre várható. Az adósságfinanszírozás a magyar pénzügyi rendszer forrásaival és további nemzetközi kötvény-kibocsátásokkal megoldható, de szükség esetén az IMF-EU hitelcsomag hátralévő része is 2010 őszéig igénybe vehető. A gazdasági szereplők súlyos áldozatokkal, de rendkívül gyorsan alkalmazkodnak az új helyzethez. Ez erőteljes javulást eredményez a magyar gazdaság makro helyzetében, ami javítja, sőt alapvetően megváltoztatja a piacok értékítéletét. A válság terhei főleg a fogyasztásra és kevésbé a beruházásra, ilyen értelemben főleg a lakosságra és kevésbé a vállalkozásokra hárulnak. A foglalkoztatás csökkenése 2009-ben erőteljesen elmaradt a GDP visszaesésétől. A munkanélküliségi ráta az időszak végén 10,1%-ra várható. A magyar gazdaságban az ipari termelés már 2009 III. negyedévében, a kivitel pedig a II. negyedévben emelkedett az előző negyedévhez képest, a GDP esetében ez feltehetőleg a IV. negyedévben következett be. Jövőre ez előrevetíti, hogy az építőipar lehet a legdinamikusabb ágazat, mindenekelőtt az EU finanszírozású infrastrukturális fejlesztések hatására. 4

10 AZ FHB JELZÁLOGBANK NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE 2009-ben a fogyasztói árindex éves átlagban 4,2%, az év végén 5,6% volt. 1.2 A bankszektor 2009-ben 2009-ben a PSZÁF előzetesen közzétett adatai alapján a bankszektor 256 milliárd forint adózás előtti és 196 milliárd forint mérleg szerinti eredményt ért el, ami 15%-os növekedést jelent hoz képest, eltekintve az OTP-Garancia másfél évvel ezelőtti eladásától utolsó negyedévében azonban már kétmilliárdos veszteségbe fordult a magyar bankszektor a korábbi negyedéveknél sokkal szigorúbb, 143 milliárd forintos háromhavi céltartalékolás, valamint a szűkülő kamatmarzs és a romló pénzügyi bevételek miatt. A bankok hitelállományán belül csak az euró hitelek összege nőtt, a teljes hitelállomány árfolyamhatást kiszűrve közel 10%-kal csökkent. Jelentős mértékű portfólióromlást könyveltek el az utolsó negyedévben a bankok, a problémamentes minősítésű követelések aránya a 2008 végi 90%-ról 83%-ra csökkent. A 90 napon túl nem fizető lakossági hitelek aránya év végén 7% volt, és 2,8%-ra nőtt az újratárgyalt hitelek aránya. Pozitív mérleget vonhattak a konzervatív üzletpolitikával, jó minőségű hitelportfólióval és növekvő ügyfélállománnyal rendelkező szakosított pénzintézetek, mérleg szerinti eredményük egyik évről a másikra duplájára nőtt. A nagybankok mérleg szerinti eredménye 2009-ben a teljes bankszektor eredményének több mint háromnegyede. Az eszközarányos eredményt tekintve a szakosított hitelintézetek állnak a legjobban: 1,24-os mutatójukkal szemben a nagybankok csak 0,7%-ot tudtak elérni. Az eszközarányos megtérülésben a magyar bankok teljesítménye folyamatosan romlott az elmúlt évben. A 2008 végén és 2009 első felében tapasztalt pénzpiaci turbulenciák miatt megnövekvő kamatszint a magas refinanszírozási költségek ellenére jótékonyan hatott a bankok eredményére: a második negyedévben már 150 milliárd forintot köszönhettek csak a nettó kamatbevételeiknek. A kisebb profitot hozó jutalék- és díjeredmények szerepe növekszik, és hosszútávon várható, hogy a bankok eredménye egyre inkább jutalék- és díjbevételből származik, semmint kamatbevételből. A kamatbevételekhez hasonló mondható el a pénzügyi műveletek eredményéről is: a jó pénzpiaci környezetnek (a részvény- és kötvénypiacokon egyaránt tapasztalható árfolyam emelkedésnek) köszönhetően az év első felében jobb teljesítményt értek el a bankok, mint a másodikban. A negyedik negyedév veszteségének igazi okozója az értékvesztési és céltartalékolási igények megnövekedése volt. Az értékvesztések és kockázati céltartalékok csaknem megháromszorozódtak, s a évi 145 milliárdról 428 milliárd forintra nőttek, úgy, hogy a céltartalékolás egyharmada a negyedik negyedévből származott. Míg egy évvel ezelőtt, a követelésállomány 90%-a, mára csak 83%-a számít problémamentesnek. A már némi tartalékolási követelményt maga után vonó "külön figyelendő" kategória 4%-ról 11% fölé nőtt, miközben a az átlag alatti, kétes és rossz hitelek aránya is nőtt folyamán jelentősen megemelkedett a késedelmes hitelek aránya. A lakossági portfólión belül a teljes tartozás arányában mérve a szerződések 7,0%-a volt 90 napon túli késedelemben, a magyar bankszektorban (2008-ban még 3,2%). Jelentős, 14,9%-os, a 90 napon belüli 5

11 AZ FHB JELZÁLOGBANK NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE késedelem aránya is (2008 végén 10,5%), míg a fizetési nehézségek kezelésére meghirdetett áthidaló programok hatására 1,6%-ról 2,8%-ra nőtt az újratárgyalt hitelek aránya. A PSZÁF adatai alapján a 12,88%-os átlagos tőkemegfelelési mutatójukkal még bőven a 8%-os szabályozói minimum felett vannak a magyar bankok, ráadásul ez az anyabanki tőkeemeléseknek köszönhetően magasabb, mint a év végi 11,28%, amely hatást a hitelállomány-csökkenés is erősített. 1.3 Lakossági jelzáloghitelezés 2009-ben 2009 során a gazdasági válság hatásainak kezelése céljából a hitelesek törlesztését könnyítő intézkedések kerültek bevezetésre. A kormány lehetővé tette a bajba jutott hitelesek és a munkanélküliek számára, hogy állami kezességvállalással áthidaló kölcsönt igényeljenek a kölcsönüket folyósító pénzintézetnél. Az áthidaló hitel igénybe vétele többféle kritériumhoz kötődött, amelyek szigorán az állam decemberben enyhített. Az állami intézkedések mellett számos bank vezetett be hasonló célú ügyféltámogató programot, amelyek általában szélesebb ügyfélkör számára voltak hozzáférhetőek, azonban a programok nem érték el eredeti céljukat mivel az ügyfél érdeklődés és megfelelés alacsonyabb szintű volt a vártnál. A lakáscélú támogatások felfüggesztésre kerültek július 1-től. A kormány megszüntette a gyermekek után járó lakásépítési kedvezményt, a fiatalok otthontámogatási támogatását és a megelőlegező kölcsönt, valamint kivezetésre kerültek az állami kamattámogatású forint alapú lakáshitelek is október 1-től új államilag támogatott forinthitelt bevezetésére került sor. Ez azonban csak új lakás megszerzéséhez nyújt segítséget, használt lakás vásárlása esetén nem igényelhető. A banki szabályozások is módosultak. Az Országgyűlés által módosításra került a pénzintézeti törvény, amely a bankok egyoldali szerződésmódosítását korlátozza. S ezzel egy időben létrejött a Banki Magatartási Kódex is, amihez a pénzintézetek többsége csatlakozott. Az év során a deviza alapú hitelezés szigorításra került. A kormány 2009 év végén fogadta el a devizahitelek mértékére vonatkozó új rendeletet. E szerint a hitel/ingatlanérték arány euró alapú hitelek esetén legfeljebb 60%, egyéb devizahitel esetén maximum 45% lehet. A rendelet március 1-től lép életbe, majd közepétől bevezetésre kerül az úgynevezett hitelezhetőségi limit, mely az ügyfelek maximális terhelhetőségét határozza meg. A hitelek közül az euró és forint alapú hitelek kerültek előtérbe 2009-ben. Az év első felében jelentős mértékben háttérbe szorultak a svájci frank alapon nyújtott lakáshitelek, számos pénzintézet felfüggesztette a svájci frank alapú hitelezését. Ennek köszönhetően előbb az euró, majd az év második felében a forinthitelek iránti érdeklődés erősödött meg, azonban a lakástámogatási rendszer felfüggesztésének hatására megtorpant a forint lakáshitelezés növekedése is. A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak. A lakáspiacon a tranzakciók számában - becslések szerintmintegy 50%-os csökkenés volt mérhető 2009 első félévében. A nagy romlási időszak után 2009 októberében némi korrekció következett be, a piaci helyzetértékelések az egy negyedévvel ezelőttihez képest a legtöbb szegmensben enyhén javultak. A lakáspiac azonban továbbra is erősen túlkínálatos. A lakásépítést vagy ingatlan vásárlást tervezők aránya 6

12 AZ FHB JELZÁLOGBANK NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE együttesen októberben az összes háztartáson belül nem érte el a másfél százalékot. A lakásfelújítást és korszerűsítést tervezők aránya sem mutat összességében számottevő változást az előző negyedévhez képest. Az ingatlanpiac összes szegmense megmerevedett 2009-ben, piaci elemzők szerin a lakásvásárlási hajlandóság második félévétől indulhat erősödésnek. A lakásárak csökkenésének üteme elmaradt az év elején becsült mértéktől, és tendenciaszerűen csak az év második felében, a támogatások megszűnése miatt amúgy is jelentősen lassuló piacon mutatkozott. Élénkült ellenben az albérleti piac, a kínálat bővülése azonban meghaladta az újonnan jelentkező keresleti többletet, így megindult a bérleti díjak látványos csökkenése ben 30%-al kevesebb új lakás átadására került sor, mint 2008-ban. A jelzáloghitelezési piac területén a pénzügyi válság hatására szinte minden bank szigorított hitelezési feltételein. Visszafogottabb az ingatlan piac is, az ingatlanok adásvételének kisebb száma és a megvalósulás alacsonyabb ára is kihatással van a banki hitelezésre. A hitelezésben elsődleges céllá vált a lakossági lakáscélú hitelek, valamint kis- és középvállalati hitelek nyújtása, valamint a meglévő portfolió minőségének megtartása, javítása. A válság tünetei nem csak a bankközi piacokon jelentkeztek, a magánszféra hitelfelvevő kedve és képessége sem állt vissza. A lakossági jelzáloghitelek állománya december 31-én 6.073,6 milliárd forintot tett ki a Magyar Nemzeti Bank által közzétett adatok szerint. Ez az állomány az előző negyedév végi állományhoz képest (6.024,1 milliárd forint) minimálisan, mindössze 49,5 milliárd forinttal (0,8%- kal) nőtt, míg az egy évvel ezelőtti állományt 114,8 milliárd forinttal (1,9%-kal) haladta meg. Az éves állománynövekedés jelentősen elmarad a 2008 során mért 1.587,1 milliárd forintos éves emelkedéstől. A devizaárfolyamok változásának hatását figyelmen kívül hagyva a lakossági jelzáloghitel-állomány (2009. december 31-i árfolyamon) 2,8 milliárd forintos növekedést mutat egy év távlatában. A devizahitelek állománya szeptember végéhez képest nem változott jelentősen, az időszaki növekedés 63,0 milliárd forintot tett ki. Az éves állománynövekedés is jelentősen elmarad a 2008 évitől, ugyanis a nem forintban kihelyezett hitelek állománya 148,6 milliárd forinttal bővült egy év alatt (2008. december 31-ig az éves növekmény: 1.729,0 milliárd forint). A forintalapú hitelek állománya az éves időszakra vetítve 33,7 milliárd forinttal csökkent. Az év végén a 4.528,5 milliárd forintos, devizában fennálló jelzáloghitelek aránya a teljes lakossági jelzáloghitel portfolión belül 74,6%-ot tett ki, mellyel szemben a forinthitelek 1.545,1 milliárd forintos, 2009-ben stagnáló állománya állt. Egy évvel ezelőtt a devizahitelek aránya 73,5% volt. 7

13 AZ FHB JELZÁLOGBANK NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE Lakossági jelzáloghitelállomány (milliárd Ft, forrás: MNB) Q Q Q Q4 Lakáscélú hitelek 2008 Q Q Q Q Q Q Q Q4 Szabad felhasználású jelzáloghitelek A háztartások lakáscélú hiteleinek állománya 57,0 milliárd forinttal növekedett 2009-ben, ez 7,4%-a a 2008-ban mért 773,1 milliárd forintos bővülésnek. Az átlagos havi növekedés ben nagy szóródás mellett 4,7 milliárd forintot tett ki. A devizahitel állomány 106,6 milliárd forintos éves növekedését a szabad felhasználású jelzáloghitelek állományának lassuló növekedése már csak részben biztosította. Míg 2008 decemberének végén az milliárd forintos devizában felvett szabad felhasználású jelzáloghitel állomány az összes devizában felvett lakossági jelzáloghitel állomány 45,8%-át tette ki, addig a tárgyidőszak végére az arány 45,2%-ra csökkent. Az eltelt egy év alatt a lakossági hitelállomány növekedéséből a szabad felhasználású jelzáloghitelek 28,2%-kal részesedtek. A háztartásoknak nyújtott szabad felhasználású hitelek éves növekedése 2008 év során 38,4%- ot tett ki, 2009-ben pedig már csak 2,8% volt. Az átlagos havi növekedés a során 67,8 milliárd forint, 2009 során minimális, mindössze 4,8 milliárd forint volt decemberének végén a szabad felhasználású jelzáloghitelek állományának 97,7%-át devizahitelek tették ki, az összes hitel állománya 2.098,1 milliárd forint volt. A szabad felhasználású jelzáloghitelek a háztartások fogyasztási hitelállományának 68,1%-át tették ki december 31-én, mely az egy évvel ezelőtti 66,3%-os aránytól nem tér el jelentősen. 8

14 AZ FHB JELZÁLOGBANK NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE 2 Az FHB Jelzálogbank Nyrt. tulajdonosi szerkezetének alakulása A VCP Capital Partners Unternehmensberatungs AG és a Collegia Privatstiftung a Társasághoz február 20. napján érkezett bejelentésében közölte, hogy a Collegia Privatstiftungnak a Társaságban fennálló közvetett részesedése február 18. napján a Társaság február 18. napján végrehajtott db FHB A sorozatú törzsrészvényre vonatkozó saját részvény vásárlása következtében átlépte a 15% küszöbértéket június 9-én a Collegia Privatstiftung bejelentette, hogy egy pénzügyi ügylet kapcsán közvetett módon átlépte a 15% és 20% küszöbértékeket. Az ügyletben érintett másik fél, a HSBC Holding Plc bejelentette, hogy a tranzakciót követően az általa közvetett módon tulajdonolt részvények száma lecsökkent, ezzel tulajdoni aránya az 5%-os küszöbérték alá esett. Az A64 Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság, amely Dr. Spéder Zoltán István, a Társaság vezető állású személye (igazgatósági tagja) közvetlen befolyása alatt áll, szeptember 25. napján tőzsdén kívüli vétel keretében db, december 30-án pedig db A sorozatú, névre szóló FHB törzsrészvény megszerzésére adott megbízást. A végrehajtott ügyletek alapján az A64 Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság közvetlenül, Dr. Spéder Zoltán István pedig közvetve darab, a Társaságban 16,75% összesített szavazati jogot képviselő A sorozatú, névre szóló törzsrészvénnyel rendelkezik. A szavazati jogok kiszámításakor db saját részvény került figyelembe vételre. Tulajdoni részarány a teljes Részvények száma (db) Tulajdonosi szerkezet alaptőkére vetítve BÉT-re bevezetett A sorozatú törzsrészvények Magyar Állam ,00% 2,42% Belföldi intézményi befektetők/társaságok ,17% 36,91% Külföldi intézményi befektetők/társaságok ,19% 16,47% Magánszemélyek ,44% 1,34% FHB munkavállalók ,15% 0,07% FHB Rt ,93% 1,63% A sorozat összesen ,88% 58,85% B sorozatú szavazatelsőbbségi részvények Magyar Állam ,11 0,00% Intézményi befektetők ,01% 0,00% B sorozat összesen ,12% 0,00% C sorozatú osztalékelsőbbségi részvények Nemzeti Vagyonkezelő Zrt ,00% 41,15% C sorozat összesen ,00% 41,15% D sorozatú vétójogot biztosító részvény Magyar Állam 0 1 0,00% 0,00% D sorozat összesen 0 1 0,00% 0,00% Részvények összesen ,00% 100,00% 9

15 AZ FHB JELZÁLOGBANK NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE 3 Az FHB Csoport bemutatása Az FHB Csoport bővülése 2009-ben tovább folytatódott. A Jelzálogbank, mint az FHB Csoport anyavállalata, tulajdonosi felügyeletet gyakorol a csoport tagjai felett. A csoport tulajdonosi struktúrája december 31-én: Tulajdoni arány csoport tagokban Leányvállalatok FHB Jelzálogbank Nyrt. FHB Szolgáltató Zrt. Tulajdonosok CEC Magyarország Zrt. Összesen FHB Kereskedelmi Bank Zrt. 100% 0% 0% 100% FHB Szolgáltató Zrt. 100% 0% 0% 100% FHB Életjáradék Zrt. 100% 0% 0% 100% FHB Ingatlan Zrt. 100% 0% 0% 100% CEC Magyarország Zrt. 0% 100% 0% 100% CEC Horvátországi leányvállalatok 0% 0% 100% 100% A Társaság Igazgatóságának november 11-én kelt 88/2009 (11.11) számú határozata értelmében az FHB Jelzálogbank Nyrt., az FHB Kereskedelmi Bank Zrt., az FHB Szolgáltató Zrt., az FHB Ingatlan Zrt. és az FHB Életjáradék Zrt. székhelye december 1-től 1082 Budapest, Üllői út 48-ra változott. A módosítás a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság január 6-án kelt végzése alapján bejegyzésre került a Társaság cégadatai között. FHB Kereskedelmi Bank Zrt. Az FHB Kereskedelmi Bank Zrt millió Ft saját tőkével amelyből millió Ft tőketartalék és millió Ft a jegyzett tőke került megalapításra folyamán a Kereskedelmi Bank tőkéjét a tulajdonosok megemelték, 100 millió Ft-tal a jegyzett tőkét, millió Ft-tal a tőketartalékot október 9-én a cégbíróság az alaptőke emelést bejegyezte. A működési engedély kézhezvételét követően, december 5-én indult el a hitelintézeti működés Budapesten a központi bankfiókban. A 2007-es év során a korábban meglévő, és a fiókhálózat bővítésének eredményeként megnyíló fiókok a Bank szervezetébe fokozatosan kerültek át. A Bank fokozatosan növelte aktivitását, egyrészt egyre nagyobb szerepet vállalva a lakossági és vállalati hitelek értékesítéséből, másrészt forrásgyűjtő tevékenységbe fogott, amelynek során folyamatosan bővíti forrásoldali termékeinek körét a különböző bankszámla és bankkártya szolgáltatások terén. Az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. részvényesei (FHB Jelzálogbank Nyrt., FHB Szolgáltató Zrt.) február 27-i döntésükkel elhatározták, hogy a korábbi 2,1 milliárd forint mértékű alaptőkét felemelik 2,328 milliárd forintra. Az alaptőke emelés mértéke: 228 millió forint. Az alaptőke-emelés darab, egyenként forint névértékű és egyenként forint kibocsátási értékű dematerializált, névre szóló A részvénysorozatú törzsrészvény zártkörű 10

16 AZ FHB JELZÁLOGBANK NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE kibocsátásával történt. A kibocsátott részvények névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet az FHB Kereskedelmi Bank tőketartalékába került. Az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. egy március 16. napján létrejött részvény-adásvételi szerződés alapján 0,2078 % részesedést szerzett a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. Igazgatósága május 28-án kelt határozatában döntött arról, hogy megvásárolja az FHB Szolgáltató Zrt. tulajdonában lévő, az FHB Kereskedelmi Bank alaptőkéjének részét képező darab, egyenként ,- Ft névértékű B sorozatú törzsrészvényt. A létrejött tranzakció alapján az FHB Kereskedelmi Bank minden részvénye az FHB Jelzálogbank Nyrt. tulajdonába került, így az FHB Kereskedelmi Bank egyszemélyes részvénytársasággá vált. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. Igazgatósága így, mint az FHB Kereskedelmi Bank felett a tulajdonosi jogokat gyakorló testület hatályon kívül helyezte az FHB Kereskedelmi Bank Alapszabályát és elfogadta az új Alapító Okiratot, mely változásnak a cégbírósági bejegyzése folyamatban van. A tulajdonosváltás az FHB Kereskedelmi Bank részvénykönyvében átvezetésre került. A Magyar Állam képviseletében eljáró Pénzügyminisztérium és az FHB Jelzálogbank Nyrt március 31-én megállapodást írt alá arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló évi CIV. törvény (Stabilizációs törvény) alapján, a megállapodásban foglalt feltételekkel a Magyar Állam 30 milliárd forint összegben tőkét emel a Jelzálogbankban. Az alaptőke emelést a Jelzálogbank április 28-án megtartott évi rendes közgyűlése jóváhagyta, mely alapján a Pénzügyminisztérium a tőkeemelés összegét a Jelzálogbank rendelkezésére bocsátotta. A tőkeemeléshez kapcsolódóan a Jelzálogbank vállalta, hogy a kapott tőkejuttatásból maximum 25 milliárd forint összegű tőkeemelést hajt végre akár több részletben az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-ben, mellyel a Kereskedelmi Bank növekedését támogatja. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. Igazgatósága május 28-án úgy határozott, hogy az FHB Kereskedelmi Bank tőkéjét megemeli, a tőkeemelés mértéke 25 milliárd forint volt, amelyből 2 milliárd Ft a jegyzett tőkébe, 23 milliárd Ft pedig a tőketartalékba került. FHB Szolgáltató Zrt. Az FHB Szolgáltató Zrt. az FHB Jelzálogbank Nyrt. 100%-os tulajdonában áll. A Társaság jegyzett tőkéje december 31-én 1,6 milliárd forint, tőketartaléka 1,4 milliárd forint volt. A Társaság alapításának és működtetésének legfőbb célja az FHB Csoport tagjainak a tevékenységükhöz szükséges infrastruktúra, háttérműveleti tevékenységek, informatikai szolgáltatások, könyvvezetési és adatszolgáltatási feladatok, munkaügyi elszámolások, beszerzések biztosítása, a stratégiai projektek menedzselése, a szükséges beruházások megvalósítása. A Társaság a csoport hitelintézeti tagjai részére a fentieken kívül PSZÁF engedély birtokában- ügynökként látja el a minősített (problémás) hitelek kezelését, valamint II. félévétől a hitelgondozási feladatokat. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. Igazgatóságának március 3. napján kelt határozatai szerint az FHB Szolgáltató Zrt. korábbi testületi ügyvezetését egyszemélyes ügyvezetés váltotta fel azzal, hogy az Igazgatóság a korábbi ügyvezetés tagjait tisztségükből visszahívta és helyettük megválasztotta az adott társaságok vezérigazgatóit. 11

17 AZ FHB JELZÁLOGBANK NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE Az FHB Jelzálogbank Nyrt. Igazgatósága az egyszemélyes ügyvezetés létrehozásával párhuzamosan az FHB Szolgáltató Zrt. esetében ügydöntő felügyelő bizottság felállításáról határozott. Ennek megfelelően a felügyelő bizottság hatáskörébe került a vezérigazgató megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, illetőleg meghatározott értékhatárt elérő jogügyletek vezérigazgató általi megkötésének, kötelezettségek vállalásának előzetes jóváhagyása. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. Igazgatósága december 17-i ülésén elhatározta, hogy az FHB Szolgáltató Zrt. eddigi 1,6 milliárd forint összegű alaptőkéjét 1,1 milliárd forinttal, 500 millió forintra szállítja le a előző évek és a tárgyévi veszteség rendezése céljából. Az alaptőke leszállításának cégbírósági bejegyzése december 17.-ei hatállyal-, február 1-jén megtörtént. FHB Ingatlan Zrt. A társaság alapításának célja az volt, hogy tevékenységével elősegítse az FHB Jelzálogbank Nyrt. stratégiai koncepciójában megfogalmazott feladatok teljesítését, kiemelten az FHB Csoport fedezetértékelési, ingatlan-beruházási és értékesítési, valamint ingatlankezelési, és ingatlan értékbecslői tevékenységi körben. Ugyanakkor a társaság a csoporton belüli szolgáltatásokon túl külső társaságoknak is végez ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat. A Társaság már meglévő üzletágai mellett (ingatlanértékelés, ingatlanközvetítés, ingatlanfejlesztés) 2010-ben elindítja az ingatlankezelés üzletágat is. A társaság február 7-én került megalapításra, 100 millió forint jegyzett tőkével, amelyből az FHB Jelzálogbank Nyrt. tulajdoni aránya 95%, míg az FHB Szolgáltató Zrt. tulajdoni aránya 5% volt. Az FHB Ingatlan Zrt május 8-án került bejegyzésre a Cégbíróságnál, de a tényleges működést a Társaság december 1-vel kezdte meg. A 2007 augusztusában végrehajtott tőkeemelés (10 db, egyenként 1 millió Ft névértékű, 5 millió forint kibocsátási értékű részvény), és a 2008 év végi tőkeemelés (90 millió Ft értékben, amelyből 10 millió Ft a jegyzett tőkébe, 80 millió Ft pedig a tőketartalékba került) után december 31-én az FHB Jelzálogbank Nyrt. közvetlen tulajdoni aránya 95% maradt. Ez 114 millió forintos jegyzett tőkét, és 116 millió forint tőketartalékot jelentett a 240 millió forintos tőkeállományból. A saját tőkére vonatkozó törvényi előírások teljesítése érdekében, a veszteségrendezés okán, a tulajdonosok 2008 decemberében a jegyzett tőke 70 millió Ft-tal történő leszállításáról határoztak az eredménytartalékkal szemben. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. Igazgatóságának az FHB Ingatlan Zrt. egyszemélyes társasággá alakításával kapcsolatos március 3-i határozata alapján az FHB Jelzálogbank Nyrt március 4-én megvásárolta az FHB Szolgáltató Zrt.-nek a Társaságban lévő részesedését. Így a Társaság egyedüli tulajdonosa az FHB Jelzálogbank Nyrt. Az új Alapító Okirat hatályba lépésének napján (2009. március 5.) a Társaság testületi vezetése megszűnt, helyette egyszemélyes ügyvezetés került bevezetésre (vezérigazgató) december 17-én újabb tőkeemelés történt a Társaságban. A törvényi előírások teljesítése érdekében, illetve a veszteségrendezés okán a jegyzett tőke 10 millió Ft-tal, a tőketartalék 190 millió Ft-tal emelkedett. Így a jegyzett tőke december 31-i állománya 60 millió Ft, illetve a tőketartalék állománya 310 millió Ft lett. 12

18 AZ FHB JELZÁLOGBANK NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE FHB Életjáradék Zrt. Az FHB Életjáradék Ingatlanbefektető Zártkörűen Működő Részvénytársaság június 9-én 100 millió Ft jegyzett tőkével került megalapításra. A Társaság az alapításkor 95%-ban az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, 5%-ban az FHB Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdona volt. Az FHB Életjáradék Zrt. tényleges gazdasági tevékenységét november 6-án kezdte meg. Az FHB Életjáradék Zrt. két terméket értékesít időskori ügyfelei részére; az életjáradék terméket közvetlenül, saját jogon, míg az időskori jelzálogjáradék konstrukciót az FHB Jelzálogbank termékeként közvetíti az ügyfelek részére, a megkötött jelzálogjáradék szerződések az FHB Jelzálogbank Nyrt. mérlegében kerülnek kimutatásra. Az FHB Életjáradék Zrt. ebben az utóbbi esetben a fenti pénzügyi szolgáltatás vonatkozásában egyrészt a termékfejlesztésben, másrészt az FHB Jelzálogbank Nyrt.-vel kötött B típusú ügynöki szerződése alapján az értékesítésben vállal szerepet. A társaság tulajdonosai 2007-ben 50 millió Ft-tal emelték a társaság jegyzett tőkéjét és 300 millió Ft tőketartalékkal saját tőkéjét. A társaság év végi jegyzett tőkéje 150 millió Ft volt, ezen felül további 350 millió Ft tőketartalékkal rendelkezett; amelyek megegyeznek a december 31-i értékekkel. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. Igazgatósága március 3. napján kelt határozataiban döntött arról, hogy az FHB Életjáradék Zrt. a Társaság egyszemélyes részvénytársaságává alakul azzal, hogy az FHB Jelzálogbank Nyrt. az FHB Szolgáltató Zrt. tulajdonában lévő, az FHB Életjáradék Zrt. alaptőkéje meghatározott hányadát megtestesítő részvényeit megvásárolja. A részvények tulajdonjogának átruházása az FHB Jelzálogbank Nyrt. és az FHB Szolgáltató Zrt. között március 4. napján létrejött részvény adásvételi szerződés alapján, ugyanezen a napon megtörtént. Az FHB Életjáradék Zrt. ügyvezetése március 5. napján bejegyezte a részvénykönyvébe a fenti részesedésváltozásokat. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. Igazgatóságának március 3. napján kelt határozatai szerint az FHB Életjáradék Zrt. korábbi testületi ügyvezetését (igazgatóság) egyszemélyes ügyvezetés (vezérigazgató) váltotta fel azzal, hogy az Igazgatóság a korábbi ügyvezetés (igazgatósági) tagjait tisztségükből visszahívta és helyettük megválasztotta az adott társaság vezérigazgatóit. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. Igazgatósága, mint az egyszemélyes részvénytársaságok esetében a részvényesi jogokat gyakorló testület az egyszemélyes ügyvezetés létrehozásával párhuzamosan, a Gt. adta lehetőségek szerint az FHB Életjáradék Zrt. esetében ügydöntő felügyelő bizottság felállításáról határozott. Ennek megfelelően a felügyelő bizottság hatáskörébe került a vezérigazgató megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, illetőleg meghatározott értékhatárt elérő jogügyletek vezérigazgató általi megkötésének, kötelezettségek vállalásának feltétele a felügyelő bizottság előzetes jóváhagyása. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. Igazgatósága egyidejűleg a korábbi felügyelő bizottsági tagokat tisztségükből visszahívta és új felügyelő bizottsági tagokat választott. Central European Credit Ingatlanhitel Zártkörűen Működő Részvénytársaság ( CEC Zrt. ) A Central European Credit Ingatlanhitel Zrt. Zártkörű Részvénytársaság, amely december 15-én alakult. A Társaság augusztus 28-án kezdte meg tevékenységét, alapításkori 13

19 AZ FHB JELZÁLOGBANK NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE alaptőkéje 50 millió Ft, amely kizárólag pénzbeli hozzájárulásból állt. A Társaság alaptőkéje db egyenként Ft névértékű névre szóló részvényből állt. A Társaság pénzügyi vállalkozás formájában működik. PSZÁF engedély száma: E-I-737/2005. A PSZÁF engedély a társaságnak két tevékenységre ad lehetőséget: jelzáloghitel és ingatlan lízing nyújtására. A CEC Zrt ben, mint az elmúlt években is kizárólag jelzálog alapú finanszírozást nyújtott lakossági és vállalkozói ügyfelek számára második félévében a társaság bővítette termékportfólióját, és ingatlanlízing szolgáltatási tevékenységbe kezdett. A CEC Zrt. az FHB Csoport részeként a csoport tagjaival együttműködve a továbbiakban is a prémium kategóriájú ingatlanok finanszírozási piacán végzi tevékenységét. A CEC Zrt ben vált az FHB Csoport részévé. A CEC Zrt. részvényeire vonatkozó tranzakció zárására amellyel az FHB Szolgáltató Zrt. a CEC Zrt.-ben 100%-os mértékű, közvetlen minősített befolyást szerzett április 22. napján sor került. Az FHB Szolgáltató Zrt., mint a CEC Zrt. egyszemélyes részvényese hatályon kívül helyezte a CEC Zrt. társasági szerződését, elfogadta a CEC Zrt. új alapító okiratát, visszahívta a CEC Zrt. korábbi igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjait, valamint könyvvizsgálóját, és kinevezte a CEC Zrt. új igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjait, valamint új könyvvizsgálóját december 31-én a CEC Zrt. két horvát leányvállalatnak is 100%-os tulajdonosa a CEC d.d. és CEL d.d.-nek. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. által benyújtott kérelem alapján a Felügyelet június 29. napján kelt határozatával a CEC Zrt. az FHB csoport tagjaival együtt (Jelzálogbank, Kereskedelmi Bank, Szolgáltató, Ingatlan és Életjáradék) összevont felügyelet alá tartozik. A Felügyelet e tényt nyilvántartásba vette. 14

20 AZ FHB JELZÁLOGBANK NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE 4 Beszámoló a évi üzleti tevékenységről 4.1 Főbb pénzügyi mutatók A magyar számviteli törvény alapján számolt mérlegfőösszeg 15,5%-kal, azaz 111,0 milliárd forinttal nőtt egy év alatt. A 2009 év végi mérlegfőösszeg megközelítette a 825 milliárd Ft-ot. Az adózás előtti eredmény 8,2 milliárd forint, amely a évi eredményhez képest 1,1 milliárd forinttal csökkent. A csökkenés legfőbb okai az alacsonyabb díjbevételek, illetve a jelentős mértékű értékvesztés és céltartalék képzés voltak. A Bank saját tőkéje (az adott évi eredménnyel számolva) az állami tőkeemelés következtében egy év alatt 36,5 milliárd forinttal, 91,5%-kal emelkedett. Fontosabb pénzügyi mutatószámok FHB Jelzálogbank Nyrt dec dec dec. 31. / dec. 31. Mérlegfőösszeg (Millió Ft) ,5% Jelzáloghitel-állomány (Millió Ft) ,7% Jelzáloglevél-állomány (Millió Ft) ,3% Kötvény-állomány (Millió Ft) ,4% Saját tőke (Millió Ft) ,5% Szavatoló tőke (Millió Ft) ,4% Tőkemegfelelési mutató 15,1% 13,4% -1,7% Adózás előtti eredmény (Millió Ft) ,0% Adózás utáni eredmény (Millió Ft) ,4% CIR (működési költség/bruttó pénzügyi eredmény) 38,7% 29,5% - EPS (Ft) ,7% ROAA (átlagos eszközarányos megtérülés) 1,2% 0,8 - ROAE (átlagos saját tőke arányos megtérülés) 22,2% 10,2% - 15

21 AZ FHB JELZÁLOGBANK NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE 4.2 Termékek Ügyfélhitelezés A Jelzálogbank fő tevékenysége a Kereskedelmi Bank és más partnerbankok által nyújtott hitelek refinanszírozása, projekthitelezés, valamint tőkepiaci források gyűjtése, elsősorban jelzáloglevél kibocsátás révén. A Kereskedelmi Bank a Jelzálogbank A típusú ügynökeként, azaz a Jelzálogbank javára, annak nevében értékesít lakossági és vállalati jelzáloghiteleket, amelyek így a Jelzálogbank mérlegében jelennek meg. A stratégiai céloknak megfelelően a Jelzálogbank lakossági hitelezési tevékenysége koncentrálódott a támogatott lakáshitelek, birtokfejlesztési hitelek és a jelzálogjáradék kihelyezésekre, illetve a nagy összegű kereskedelmi célú jelzáloghitelekre és lakásépítési projekthitelekre. Az ügyfélhitelek bruttó állománya 214,2 milliárd forintot tett ki december 31-én, egy év alatt 12,2 milliárd forinttal, 5,4%-kal csökkent, amely elsősorban annak következménye, hogy a 2009-es folyósítások elmaradtak az ütemezett és nem ütemezett törlesztések együttes összegétől. A hitelállomány 90,8%-a, 194,6 milliárd forint lakossági hitel, amely 12,5 milliárd forinttal alacsonyabb a év végi állományhoz képest, a vállalati hitelek állománya 19,7 milliárd forintot tesz ki, így 0,4 milliárd forinttal magasabb az egy évvel ezelőtti értéknél. A hitelállomány 63,5%-a forinthitel, ez 136,1 milliárd forintot jelent, a devizahitelek állománya 78,1 milliárd forintot tett ki december 31-én. A évi folyósítás összege 10,5 milliárd forintot tett ki, jelentősen elmaradva a évi 17,4 milliárd forintos teljesítménytől. A Jelzálogbank által értékesített lakossági hiteltermékek közül továbbra is a legnagyobb állománnyal a lakáscélú hitelek bírnak, összegük 150,5 milliárd forintot tett ki 2009 végén, amely a teljes lakossági hitelállomány 77,3%-át jelenti, mely megegyezik a évi aránnyal. A szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 37,5 milliárd forintot tett ki, az állomány 9,2%-kal csökkent 2008-hoz képest, így a lakossági hiteleken belüli arány 19,3%-ot tett ki 2009 végén (19,9% 2008 végén). 3,3%-kal részesedtek az éves folyósításból. A birtokfejlesztési hitelek állománya 4,3 milliárd forint volt a tárgyév végén, amely az egy évvel ezelőtti állományt 15,8%-kal haladta meg. Az időskori jelzálogkölcsön állománya 2,1 milliárd forint volt 2009 végén, mely az előző év végi állományt 14,8%-kal haladta meg. A vállalati hitelek állománya 1,9%-kal növekedett egy év alatt, ez egyrészt a lakásépítési projekthitelek állományának 1,7 milliárd forintos, azaz 59,0%-os emelkedéséből, másrészt a kereskedelmi ingatlan finanszírozási hitelek 1,4 milliárd forintos, azaz 8,3%-os csökkenéséből tevődik össze. A Jelzálogbank állomány alapú lakossági jelzáloghitel-piaci részesedése 3,12%-ot tett ki 2009 végén, szemben az egy évvel ezelőtti 3,43%-os részesedési szinttel. A szabad felhasználású hiteleken belül a részesedés alacsonyabb (1,9% 2009 végén, míg 2008 végén ugyanez az arány 2,2%-ot tett ki), köszönhetően annak, hogy e termék értékesítésére a Kereskedelmi Bank összpontosít. 16

22 AZ FHB JELZÁLOGBANK NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE Refinanszírozás A refinanszírozott hitelek állománya december 31-re az egy évvel ezelőttihez képest 5,3%-kal, azaz 19,5 milliárd forinttal 347,7 milliárd forintra csökkent. Az összegből 262,5 milliárd forint külső partnerbankokkal szemben fennálló követelésből származik, az FHB Kereskedelmi Banktól származó refinanszírozott hitelállomány 85,2 milliárd forintot tett ki. A évi refinanszírozott állománynak 39,9%-a forinthitel, ez az arány 2008 végén 42,3%-ot tett ki. A refinanszírozott hitelek folyósítása 2009-ben 13,0 milliárd forintot tett ki, ebből a Kereskedelmi Bank 9,5 milliárd forinttal részesedett. 4.3 Hitelezési csatornák Fiókhálózat Az FHB Jelzálogbank A típusú ügynökeként, az FHB Kereskedelmi Bank fiókhálózata 21 db teljes körű kereskedelmi banki tevékenységet folytató fiókból áll. A fiókok közül 3 db Budapesten, a többi a megyeszékhelyeken található. A központi fiók kivételével a fiókok 10 fő alatti létszámmal működnek. A fiókhálózaton keresztül megvalósult fióki értékesítésű jelzálogbanki lakossági hitelfolyósítás az előző évhez képest nem változott jelentősen, a évi 3,2 milliárd forintos folyósítás 2009-re 100 millió forinttal, 3,1 milliárd forintra csökkent. A fiókhálózat súlya a lakossági hiteleken belül a tárgyévben 43,8%-ot tett ki, az arány előző évhez képest (31,7%) nőtt Ügynöki értékesítés Az ügynöki csatornából származó lakossági ügyletek folyósítása az előző évi 6,2 milliárd forintos folyósítást követően a tárgyévben 3,7 milliárd forintot tett ki, azaz közel 40,3%-kal maradt el a évitől. Ennek eredményeként az ügynöki csatornán keresztül megvalósult folyósítások részaránya az ügyfélhitelezésen belül a évi 60,6%-ról a tárgyévre 51,5%-ra csökkent. 17

23 AZ FHB JELZÁLOGBANK NYRT ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE 4.4 Portfolióelemzés, céltartalék képzés A Banknak december 31-én 682,12 milliárd forint minősített eszköze, 4,27 milliárd forint függő kötelezettsége, valamint 311,6 milliárd forint (swap ügyletekből adódó) jövőbeni kötelezettségvállalása volt. Adatok millió Ft-ban Minősített állomány kategóriánkénti bontása, értékvesztés és céltartalék képzés MINŐSÍTÉS Összes követelés december december 31. Ért. veszt. és célt. Arány Összes követelés Ért. veszt. és célt. Arány Problémamentes ,0% ,0% Külön figyelendő ,0% ,7% Átlag alatti ,4% ,5% Kétes ,7% ,2% Rossz ,4% ,7% ÖSSZESEN ,2% ,5% Ügyfelekkel szembeni követelés 214,2 milliárd forint (a swap nélküli portfolió 31,2%-a) volt, továbbá a megkötött szerződések alapján 4,3 milliárd forint hitelfolyósítási kötelezettség (0,6%) állt fenn. Ezen tételekből külön figyelendő-rossz minősítési kategóriába sorolást kapott db kölcsönszerződéshez kapcsolódó 29,8 milliárd forint követelés és 1,0 milliárd forint kötelezettségvállalás, összesen 3,6 milliárd forint értékvesztéssel, illetve céltartalékkal. A refinanszírozási hitelek állománya 347,7 milliárd forint volt (50,7%), amely problémamentes besorolású. Tizenkilenc kereskedelmi banknál volt kihelyezése a Banknak lekötött, illetve látra szóló betét formájában 80,1 milliárd forint értékben (11,7%). A Banknak négy társaságban az FHB Kereskedelmi Bank Zrt-ben, az FHB Szolgáltató Zrt-ben, az FHB Ingatlan Zrt-ben és az FHB Életjáradék Zrt-ben van vagyoni érdekeltsége. A befektetések nyilvántartás szerinti értéke 40,1 Mrd Ft (5,9%), mely problémamentes minősítésű. A fordulónapon 311,6 milliárd forint összegű jövőbeni kötelezettségvállalás problémamentes besorolású december 31-én a (swap nélküli) minősített portfolió 95,5%-a ( én 97,5%) problémamentes. Az átlag alatti, kétes és rossz követelések aránya összesen 1,1% ( én 0,7%), a külön figyelendő ügyletek 3,4%-ot ( én 1,8%-ot) tettek ki. A hitelportfolióban a problémamentes arány 85,9% ( én 92,8%), az átlag alatti, kétes, rossz követelések részesedése 3,4 % ( én 1,9%), a külön figyelendők aránya 10,7% ( én 5,3%) volt. Az átlagos értékvesztés szintnél a (swap nélküli) összportfolió (0,5%) és a hitelportfolió vonatkozásában is növekedés tapasztalható az előző mérési időpont óta (1,7 %). 18