MAGYARORSZÁG POLGÁRI ÁTALAKULÁS ÉS NEOABSZOLUTIZMUS Deák Ágnes

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYARORSZÁG POLGÁRI ÁTALAKULÁS ÉS NEOABSZOLUTIZMUS 1849-1867. Deák Ágnes"

Átírás

1 15 MAGYARORSZÁG T Ö R T É N E T E POLGÁRI ÁTALAKULÁS ÉS NEOABSZOLUTIZMUS Deák Ágnes

2 DEÁK AGNES Polgári átalakulás és neoabszolutizmus Főszerkesztő Romsics Ignác KOSSUTH KIADÓ

3 Írta: Deák Ágnes Főszerkesztő: Romsics Ignác Sorozatszerkesztő: Nagy Mézes Rita Képszerkesztő: Demeter Zsuzsanna A térképeket készttette: Nagy Béla A kötetet tervezte: Badics Ilona Kiadói programvezető: Szuba Jolanta Kiadói programkoordinátor: Winter Angéla A képek válogatásában részt vett: Vajda László Közreműködő intézmények: Budapesti Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár, amelyek a sorozat képanyagát a rendelkezésünkre bocsátották. Egyéb források: Dobó István Vármúzeum (Eger), Érseki Gyűjteményi Központ (Eger), Hermann Róbert gyűjteménye, Magyar Képek Archívum, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Fotók: Bakos Ágnes, Barnaföldi Gábor, Broczkó Tamás, Czikkelyné Nagy Erika, Dabasi András, Farkas Árpád, Hapák József, Hegyi Gábor, Jaksity László, Képessy Bence, Mudrák Attila, Nagy Zoltán, Soós Ferenc Szalatnyay Judit, Szelényi Károly, Szepsy Szűcs Levente, Tihanyi Bence ISBN Minden jog fenntartva Kossuth Kiadó 2009 Deák Ágnes 2009 Felelős kiadó Kocsis András Sándor a Kossuth Kiadó zrt. elnök-vezérigazgatója Akiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja Műszaki vezető Badics Ilona Nyomdai előkészítés Veres Ildikó Korrektor Török Mária Képkidolgozás GMN Repró Stúdió A nyomtatás és a kötés a debreceni nyomdászat több mint négy évszázados hagyományait őrző Alföldi Nyomda zrt. munkája Felelős vezető György Géza vezérigazgató / kiado@kossuth.hu

4 Tartalom EGY DINASZTIKUS NAGYHATALOM A MODERN NACIONALIZMUSOK KERESZTTÜZÉBEN Bevezetés és politikai öröksége 9 A magyarországi politika formálódása, november-1849 késő nyara 16 A RENDIES ÉS POLGÁRI TÁRSADALOM KERESZTÚTJAIN Magyarország népessége a 19. század közepén 22 Gazdasági folyamatok és gazdaságpolitikai intézkedések 26 ÚJ ÁLLAMSZERVEZET A BIRODALMI EGYSÉG ÁRNYÉKÁBAN A katonai igazgatás időszaka 36 Polgári igazgatás - provizórium 40 Polgári igazgatás - definitívum 42 EGYHÁZAK, ISKOLÁK ÉS MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK A KORMÁNYZATI POLITIKA TERÉBEN A felekezetek és a kormányzat 48 Az oktatás szervezeti reformja 52 A művelődés színterei: sajtó, színházak, egyesületek 57 POLITIKAI DERMEDTSÉG ÉS TÁRSASÁGI AKTIVITÁS - POLITIKAI TÁRSADALOM AZ 1850-ES ÉVEKBEN Határainkon innen 62 Határainkon túl 67 ÚT AZ ÁLLAMJOGI KOMPROMISSZUM FELÉ A birodalmi kormányzat tétova útkeresése, A várakozás újabb évei-ki mire vár? 86 A kiegyezés formálódása 94 Ajánlott irodalom 104

5

6 Egy dinasztikus nagyhatalom a modern nacionalizmusok kereszttüzében Bevezetés és politikai öröksége 9 A magyarországi politika formálódása, november-1849 késő nyara 16

7 Bevezetés Magyarország leigázása 1849-ben. Kovács Mihály olajfestménye, 1861 Az 1849 és 1867 közötti időszak napjainkig mint a 19. századi magyar történelem mélypontja él a magyar történeti köztudatban. Olyan közjátékként, amely a polgári átalakulást megalapozó dicsőséges reformkor, az azt véghezvivő es forradalom és függetlenségi küzdelem után az I. Ferenc József osztrák császárral-magyar királlyal kötött 1867-es államjogi kompromisszum nyomán meginduló dinamikus gazdasági-társadalmi fejlődést megelőzően kényszerű várakozópályára terelte a magyar társadalmat és a politikai elitet egyaránt. A nemzeti elnyomatás, az önkényuralom, a stagnálás fogalmai kapcsolódnak hagyományosan ehhez az időszakhoz. Az elmúlt néhány évtizedben azonban sok tekintetben átformálódott a történettudomány képe erről a periódusról. A dualizmuskori impozáns gazdasági fejlődés ugyanis szervesen épült a megelőző évtizedek gazdasági átalakulására - a gazdasági folyamatok egyébként is csak áttételesen mutatják a politikatörténetben korszakváltónak tekintett események lenyomatát. Másrészt a rendi társadalom jogi kereteinek felszámolása után ben, a nemzetiségi és politikai konfliktusokkal, polgárháborús gócokkal és külső katonai támadást követő honvédő háborúval terhelt időszakban nem volt lehetősége a magyar liberális politikai elitnek a polgári jogegyenlőség társadalma jogi kereteinek kiformálására, s a társadalom átalakulása is épp csak megindulhatott. A reformkorban megálmodott polgári átalakulás kezdeteit az ostromállapot katonai-rendőri intézkedéseinek közepette, az uralkodói abszolutizmus Magyarországon évtizedek óta ismeretlen intézményeinek politikai nyomása alatt, a magyar alkotmányos-politikai hagyományok kényszerű felfüggesztésének viszonyai között kellett átélnie a magyarországi társadalomnak. A polgári átalakulás sémáit, ütemét és kereteit pedig a bécsi birodalmi központ politikusai kívánták diktálni, ami a nemzeti ellenállás reakcióit hívta életre. Mégis ezek az évek a modern Magyarország születésének évei ben a politikusok visszatérhetnek jogi fikcióként 1848 áprilisának törvényeihez mint kiindulóponthoz az alkotmányos politikai intézményrendszer megteremtésekor, de az ország egésze csak folytathatta az új politikai keretek között mindennapjait, melyeket a megelőző közel két évtized formált. Ezért nem tekinthetjük zárójelbe tehető közjátéknak csupán ezt az időszakot, hosszú időre formálta és deformálta a gazdasági-társadalmi folyamatokat éppúgy, ahogy a politikai közgondolkodást is. Politikai kényszerpályán ugyan, de megkezdődött a polgári Magyarország születése.

8 és politikai öröksége Kelet-Közép-Európában 1848 tavalszának forradalmi mozgalmait hármas célkitűzés táplálta: a rendi tagoltságra épülő társadalomszerveződés felváltása az állampolgári jogegyenlőségre épülő polgári társadalommal; az uralkodói abszolutizmus vagy a rendi alkotmányosság intézményrendszerének a modern liberális alkotmányos elvek szerinti átalakítása; valamint az állami-politikai intézmények megújítása a modern nemzeti eszme jegyében: a több nemzetiség által lakott államokban biztosítani az államhatalomból való kollektív részesülést a nemzeti csoportok számára, s ezzel együtt biztosítani a különféle nyelvek használatának szabadságát az államéletben, a felekezeti, az egyesületi tevékenységben, az oktatásban és a magánéletben. A nemzeti mozgalmak követelései a birodalom szinte minden pontján feszegették az addigi politikai-közigazgatási kereteket. A birodalom kis népeinek nemzeti mozgalmai (az észak-itáliai olaszok kivételével) saját népük történeti fejlődése számára - a cári Oroszország és az egységesülés útján elindult Németország köztes erőterében - kedvezőnek ítélték a Habsburg birodalmi keret fennmaradását, azt feltételezve, hogy két nagyhatalom köztes terében kis, független nemzetállamok nem lennének elég erősek függetlenségüket tartósan megőrizni. Emellett azonban azok a nemzeti csoportok, amelyek az állami önállóság többkevesebb elemét megőrizték (magyarok, horvátok, csehek), igyekeztek a meglévő politikai-közigazgatási kereteket a nemzetállamiság lehető legtöbb kellékével felszerelni. Az ezzel nem rendelkezők viszont a történeti jogok tagadásával, akár az előb- Emlékérem az Osztrák Császárság újjászületésére, 1849 A bécsi Hofburg. Színezett rézmetszet

9 Ausztroszláv mozgalmak A Habsburg Birodalom szláv nemzetiségeinek kulturális és politikai együttműködését hirdető irányzat legtekintélyesebb képviselője a cseh történetíró, Frantisek Palacky. Hívei elutasították a nagynémet egységet, a Habsburg Birodalmat mint önálló államot kívánták fenntartani. Élesen szembenálltak a valamennyi szláv nép Oroszország vezetése alatt történő kulturális-politikai egyesítésének úgynevezett pánszláv eszméjével. 1848:3. törvénycikk 6. biekkel szemben is a természetjogra hivatkozva igényeltek nemzetiségük számára politikai státust az államéletben. A birodalom átalakítását célzó programok három alaptípusa jelent meg: a) az osztrák-német liberális és konzervatív erők által hirdetett birodalmi centralizmus Az osztrák-németek számára 1848 tavaszánnyarán a német egység megteremtése volt a legfontosabb cél, remélték, sikerül a Habsburg-uralkodó fősége alatt egy föderatív nagy Németországot létrehozni, melynek részét képezik a Habsburg Birodalom örökös tartományai. A Magyar Korona országai pedig a közös uralkodón keresztül védelmi közösségben kapcsolódhatnának ezen államalakulathoz, függetlenségük megőrzésével. Ahogy azonban 1848 őszére a nagynémet remények elhalványodtak, a meglévő Habsburg birodalmi keretek megerősítése vált elsődleges fontosságú feladattá, s ehhez a korábbi föderatív jellegű tartományi kapcsok szorosabbá tétele, mindenekelőtt a Magyar Korona országainak szorosabb integrálása a birodalom szervezetébe. A régi típusú dinasztikus birodalmat centrali- Mindazon tárgyakban, melyek eddig a magyar királyi udvari kancelláriának, a királyi helytartó tanácsnak s a királyi kincstárnak, ide értvén a bányászatot is, köréhez tartoztak, vagy azokhoz tartozniok kellett volna, s általában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai és általában minden honvédelmi tárgyakban Őfelsége a végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar minisztérium által fogja gyakorolni." zált modern állami szervezettel kívánták felváltani, erős birodalmi parlamenttel és kormánnyal, amely valamennyi fontos állami szektort irányítása alatt tartja, s a tartományok számára csak nagyon korlátozott önkormányzatot biztosít. b) a történeti tartományokat vagy a nemzeti-etnikai tagoltság szerint kialakítandó új tartományi egységeket alapul vevő föderalizmus A föderatív átalakítás hívei az ausztroszláv eszmékkel rokonszenvező szláv nemzeti mozgalmak voltak. Arra hivatkozva, hogy a birodalom össznépességének közel 40 százalékát valamely szláv nemzetiséghez tartozók alkották, igényeltek ennek megfelelő politikai súlyt a birodalom vezetésén belül. Programjuk a birodalmat alkotó tartományok közös birodalmi ügyeként elismerte a külügyek, hadügyek, pénzügyek és a kereskedelmi ügyek igazgatását, ezek intézésére birodalmi parlamentet és kormányt kívántak felállítani. Az államélet más területeit azonban a tartományok belső ügyének tekintették, s tartományi parlamentek és azoknak felelős kormányok kezelésére kívánták bízni. A Magyar Korona országai számára szintén a többi tartomány számára biztosított jogkört kívánták biztosítani, s elutasították, hogy a Magyar Korona országai megkülönböztetett államjogi státust élvezzenek. c) a magyar dualizmus"" koncepciója A magyar politikai elit 1848 tavaszán-nyarán az áprilisi törvények által biztosított államjogi különállást a birodalmon belül az állami szuverenitás lehető legtöbb ismérvének megszerzésével a perszonálunió laza államjogi függésévé törekedett alakítani, amelyben a Magyar Korona országait, másrészt pedig az Osztrák Császárságot mint független államokat csak a közös uralkodó személye (aki egyben a nagynémet állam uralkodója is), s annak védelméhez kapcsolódóan védelmi kötelezettség kötötte volna össze novemberében megalakult a Felix zu Schwarzenberg herceg által vezetett új

10 I. Ferenc József, osztrák császár ( ) I. Ferenc József képmása. Barabás Miklós olajfestménye, 1853 Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegnő gyermeke, akit születésétől fogva az osztrák császári trón várományosaként neveltek, magát Isten kegyelméből uralkodó monarchiának tekintette, nem rokonszenvezett a népfelség és az alkotmányos monarchia elvével. Gyermekkora óta szenvedélyesen vonzották a katonai erények; az uralkodást mindennapi kormányzati feladatok kötelességtudó végzésének tekintette december 2-tól osztrák császár, 1854-ben kötött házasságot a bajor Wittelsbach uralkodói család egyik oldalágából származó Erzsébettel ben az uralkodói pár gyermekeivel együtt kereste fel Magyarországot július 8-án koronázták magyar királlyá. ausztriai kormány, majd december 2-án lemondott a császári trónról V. Ferdinánd, s helyét I. Ferenc József foglalta el. Mindez fordulópontot jelentett a politikai küzdelmekben. Az addig politikai védekezésbe szorult Habsburg központi kormányzat minden vonatkozásban támadásba lendült. Parlamenti bemutatkozó beszédében az új miniszterelnök alkotmányos kormányzást és a birodalom megrendült egységének helyreállítását jelölte meg fő feladatként, ezt sugallta az új uralkodó választott jelmondata is: Egyesült erővel!" (Unitis viribus!) Az együttműködés azonban az októberi bécsi forradalom leverése után a morvaországi Kremsier városában összeülő alkotmányozó birodalmi gyűlés politikai erőivel igen hamar feszültté vált januárjában már megszületett a döntés, hogy a kormány a színfalak mögött saját alkotmánytervezetet készít, mely immáron nemcsak a birodalom nyugati tartományaira terjed ki, hanem az időközben a császári csapatokkal nyílt háborúban álló Magyar Korona országaira is. Az alkotmány kidolgozásának fő motorja Franz Stadion gróf belügyminiszter volt, aki miniszterelnökével, valamint az ifjú uralkodóval együtt úgy ítélte meg, hogy az 1848-as európai forradalmi hullám elültével, az észak-itáliai háború sikeres befejezése után, az októberi bécsi forradalom katonai elfojtása nyomán, ha katonai erő\'el sikerül felszámolni a magyar politikai elit ellenállását, évszázadok óta a legkedvezőbb politikai pillanat következhet be arra, hogy a Magyar Korona Franz Seraph Stadion-Warthausen gróf ( ) között a Tengermellék kormányzója, ban Galícia kormányzója, tekintélyes közigazgatási tapasztalatokkal rendelkezett, jól ismerte a birodalom nyugati tartományainak helyzetét; a nemzetiségi kérdés szakértőjének számított, személyében a szláv nyelvhasználati, kulturális igények támogatója került a belügyminiszteri posztra ben. Galíciai kormányzósága idején a lengyel nemzeti mozgalom egyenesen azzal vádolta, hogy ő találta ki" a rutén nemzetiséget. Politikai ideálja II. József felvilágosult abszolutista reformpolitikája volt. A Schwarzenberg-kormány programalkotó tekintélye, a mérsékelt liberális elvek támogatója; a kortársak egyenesen Schwarzenberg-Stadion-kormányról beszéltek késő tavaszán azonban idegösszeomlást kapott, s már nem tért vissza a politika színpadára.

11 A novarrai csata, március 23. Litográfia országainak különállását megszüntessék. Az önálló magyar alkotmányos intézmények fennállását az ausztriai államférfiak legtöbbje évszázadok óta a birodalom nagyhatalmi állásának és egységének biztosítását fenyegető legfőbb akadálynak tekintette. A birodalom élén álló politikusok hittek abban 1848 végén s utána még legalább egy jó évtizedig, hogy Magyarország végre betagolható lesz a birodalom általános jogrendjébe és intézményrendszerébe, s néhány évtized alatt ugyanúgy beilleszthető lesz, ahogy az Csehország esetében történt a 17. században. Az alkotmányterv emellett az uralkodói hatalom megerősítését és a föderatív átalakítási programok ellenében a centralizált birodalom programjának proklamálását is szolgálta. Ferenc József március 4-én 01- mützben uralkodói pátens útján hirdette ki az új Ausztriának szánt mérsékelt liberális alkotmányt, amely Osztrák Császárság néven egységes, oszthatatlan alkotmányos monarchiává nyilvánította a Habsburg Birodalom egészét. A birodalom egységes vám- és kereskedelmi területet alkotott, s csak egy általános ausztriai birodalmi polgárjog létezett. Az alkotmány megerősítette a polgári jogegyenlőség 1848-ban már elért és törvénybe iktatott eredményeit: a rendi privilégiumok eltörlését, a közteherviselést és a jobbágyfelszabadítást. Kimondta, hogy a birodalomban élő minden népfaj egyenjogú, s minden népfajnak Az olmützi alkotmány, Olmütz, március 4. (részlet) IX. Fejezet. A tartományi alkotmányok- és tartományi gyűlésekről 71. A magyarországi királyság alkotmánya annyiban tartatik fenn, hogy azon szabályok, melyek ezen birodalmi alkotmánnyal nincsenek összhangzásban, erejöket elvesztik, és hogy minden nemzetiségek s a tartományban divatozó nyelvek egyenjogúsága a nyilvános és polgári élet minden viszonyaiban célszerű intézmények által biztosíttatik. Különös szabály rendezendi ezen viszonyokat. 72. A szerb vajdaságnak oly intézkedések biztosíttatnak, melyek egyházi közösségök és nemzetiségök fenntartására régibb szabadságlevelekben és császári, a legújabb korbeli nyilatkozatokon alapulnak. 73. A horvát- és tótországi királyságokban a hozzá tartozó tengermellék, továbbá Fiume városa - és a hozzá tartozó területtel egyetemben, ezen tartományoknak sajátságos intézményeik a birodalommal ezen birodalmi alkotmány által szabályozott összeköttetésén belől, azoknak a magyarországi királyságtól teljes függetlenségében fenntartatnak. Dalmácia követei fognak ezen királyságok tartományi gyűlésével a birodalmi végrehajtó hatalom közbenjárása mellett a csatlakozás és annak feltételei iránt tanácskozni, s az eredményt a császár sanctiója alá terjeszteni. 74. Az erdélyi nagyfejedelemség belszerkezete és alkotmánya, a magyarországi királyságtóli teljes függetlenség s a tartományban lakó minden nemzetek egyenjogúsága alapján, ezen birodalmi alkotmánnyal összhangzólag új tartományi szabály által fog rendeztetni. A szász nemzet jogai ezen birodalmi alkotmányon belől fenntartatnak. 75. A birodalom integritása védelmére fennálló intézménye a határőrvidéknek katonai organisatiójában fenntartatik, és mint a birodalmi hadsereg kiegészítő része a végrehajtó birodalmi hatalomnak marad alárendelve. Külön szabály a határőrvidéki lakosoknak birtokviszonyaira nézve ugyanazon könnyebbítóseket biztosítandja, melyekben egyéb tartományok lakosai részesültek."

12 sérthetetlen joga van nemzetisége és nyelve fenntartása- és művelésére". Szigorúan centralizált birodalmat hozott létre, az államélet legtöbb területét birodalmi ügynek nyilvánította, az egyes tartományok hatáskörében csak olyan kérdések maradtak, mint a földművelés, a középítkezések, a jótékony intézetek, a tartományi költségvetés, a községi ügyek, az egyházi és iskolai ügyek, a hadsereg élelmezése és beszállásolása. Az alkotmány rendkívül kiterjedt jogkört biztosított az uralkodó számára: az uralkodó szent, sérthetlen és nem felelős"; a törvényhozást ugyan a birodalmi gyűléssel és a tartományi gyűlésekkel megosztva gyakorolja, de a végrehajtó hatalom már kizárólag őt illeti. A külügyek irányítása teljes egészében az ő kezében marad: ő küld és fogad követeket, köt nemzetközi szerződéseket. Ő a hadsereg főparancsnoka, határoz béke és háború felett. Az alkotmány előirányzott egy egységes birodalmi parlamentet, amelynek alsóházában az állampolgárok közvetlenül választották volna meg képviselőiket, a felsőházba pedig a tartományi gyűlések delegáltak volna. A szavazati jogot adócenzushoz kötötte az alkotmány, a szavazás nyilvános és szóbeli volt. A végrehajtó hatalom legfontosabb birodalmi szerve a minisztertanács volt. Az alkotmány ugyanakkor kimondta a miniszteri felelősség elvét, s tartalmazta a miniszteri ellenjegyzés intézményét is. Rendelkezett az úgynevezett birodalmi tanács felállításáról az uralkodó szűk körű tanácsadó testületeként. Kezdeményezési joga nem volt, csak tanácsadó funkciója a minisztertanács, illetve az uralkodó által hozzá utalt ügyekben. Az alkotmány előirányozta a közigazgatás és az igazságszolgáltatás elválasztását, a bírók elmozdíthatatlanságának elvét is, a törvényszéki eljárást nyilvánossá és szóbelivé tette, politikai és sajtóvétségekben esküdtszékek felállítását irányozta elő. Az alkotmány rendelkezése szerint először a tartományi alkotmányokat, statútumokat kellett kidolgozni, azután kerülhetett sor a tartományi gyűlések, s csak ezt követően a birodalmi gyűlés, azaz a birodalmi parlament összehívására. A törvényhozó testületek létrejöttéig az alkotmány az uralkodót felhatalmazta a rendeleti kormányzásra. Ugyancsak március 4-én Ferenc József pátensben szabályozta a politikai szabadságjogokat elismerte a lelkiismereti szabadságot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot és a szabad egyesülés jogát március 17-én pedig ideiglenes községi törvény" kibocsátására került sor, mely a helységek autonóm igazgatásának intézményeit foglalta programba. Az alkotmány kibocsátása után a belügyminisztériumban megkezdődtek a munkálatok a tartományi statútumok kidolgozására Alexander Bach belügyminiszter irányítása alatt végére jó néhány el is készült, bevezetésüket azonban elhalasztották arra az időre, amikor a Magyar Korona országaiban is stabilizálódik a politikai helyzet. Így aztán teljes egészében elmaradt a törvényhozó testületek felállítása, azaz az alkotmány soha nem lépett hatályba. Milyen politikai programot ígért az alkotmány az uralkodó népei számára? A kormányzat energikus meghatározó személyiségei az államélet átfogó reformját tűzték ki maguk elé, nem visszatérést hirdettek az 1848 tavaszát megelőző viszonyokhoz, ellenkezőleg, a polgári jogegyen- Az Érseki Palota, ahol december 2-án a nagykorú I. Ferenc Józsefet császárrá kiáltották ki, illetve a lőszertár épülete Olmützben

13 Felix zu Schwarzenberg herceg ( ) Diplomata, altábornagy; évtizedek diplomata tevékenysége után 1848 nyarán maga jelentkezett észak-itáliai katonai szolgálatra a birodalom megmentésének jegyében novemberében sógora, Alfréd zu Windisch-Grátz herceg javasolta miniszterelnöknek. Céltudatos, kemény akaratú, tehetséges politikus, a magyar különállási törekvések elszánt ellenfele. Ferenc József politikai tanítómesterének tekintette, s még élete vége felé is mint legjobb miniszterelnökét tartotta számon tavaszán bekövetkezett hirtelen haláláig ő határozta meg a bécsi birodalmi politikát. Jogeljátszás elmélet (Verwirkungstheorie) A magyar alkotmány eltörlését indokló kormányzati elv, mely szerint a törvényes uralkodó elleni lázadással, mindenekelőtt az április Függetlenségi Nyilatkozattal Magyarország eljátszotta történeti alkotmányos jogait. Felix Schwarzenberg képmása lőség megteremtését elfogadva, a modern gazdaság jogi megalapozását, az állami intézmények megújítását tűzték ki célul az állami bürokrácia által felülről" vezérelt reformok útján. Az 1848-as forradalmi mozgalmak hármas célkitűzéséből a gazdasági és társadalmi intézményrendszer átalakítását elfogadták és támogatták, egybekötve azt az államszervezet megújításával, az alkotmányos alapintézmények tiszteletben tartásával. Ezek együttesével remélték háttérbe szorítani a soknemzetiségű birodalom kohézióját gyengítő modern nacionalizmust. Sőt a nemzeti egyenjogúsítás" programját is beépítették a hivatalos politikai célkitűzések közé, az állampolgárok számára e kormányzat lehetőséget ígért arra, hogy az államhatalom minden szervével szemben anyanyelvét használhassa, alsó- és középfokú tanulmányait saját nyelvén végezhesse, egyházában szabad nyelvhasználatot élvezhessen, s azon kívül szabadon egyesülhessen másokkal nyelve és kultúrája ápolására és fejlesztésére. Ígérte a nemzeti csoportoknak, hogy a közigazgatásban - a községi autonómia keretében - a helyi-járási-megyei-kerületi közigazgatás a helyi nemzeti többség nemzeti bélyegét viselheti magán: annak nyelve lehet a hivatalok külső, helyi-járási-megyei szinten pedig a belső ügykezelési nyelve is, az ott alkalmazott hivatalnokok nagyrészt saját nemzetiségének soraiból kerülnek ki. Emellett ígérte a kormányzat a gazdasági erejüket és társadalmi-politikai súlyukat tekintve legerősebb társadalmi csoportokhoz tartozó állampolgároknak azt a jogot is, hogy az alkotmányos intézményrendszeren keresztül lehetőséget biztosít a politikaformálásban való részvételre. A történeti szakirodalomban mindig is vita folyt arról, hogy az olmützi alkotmányban deklarált alkotmányos ígéretek 1849 márciusában pusztán taktikai, álcázó politikai manőver részét alkották a politikai döntéshozók és az uralkodó részéről, avagy csak a következő hónapok, évek politikai viszonyai és konfliktusai sodorták az uralkodót és politikusait az uralkodói abszolutizmus deklarálásának és politikai gyakorlatának útjára. Azt tudjuk, hogy Ferenc József egészen bizonyosan nem szimpatizált az uralkodói hatalmat korlátozó alkotmányos eszmékkel és saját magát az Isten kegyelméből" uralkodó monarchiának tekintette. Minisztériumának tevékenységét ezzel szemben folyamán egyfajta reformigyekezet jellemezte. Alexander Bach belügyminisztériumában lázas munka folyt, Lombardia és Velence tartományok és a Magyar Korona országai kivételével minden tartomány statútuma kidolgozásra, uralkodói jóváhagyásra, sőt kihirdetésre került 1850 tavaszáig. Bevezetésüket azonban a birodalmi egység gondolatának jegyében arra az időre halasztották, amikor a Magyar Korona országaiban és az észak-itáliai tartományokban is lehetőség nyílik hasonló intézmények bevezetésére. S arra aztán soha nem kerül sor. A kormányzati hatalom csúcsain ugyanis mindvégig többféle irányzat képviselőit találjuk. A kormányzat mindennapjaiban 1849 őszétől már érezhető volt a lassú elkanyarodás az év tavaszán még oly nagy lendülettel hirdetett programtól. E folyamatot mindenekelőtt a már ekkor körvonalazódó, majd az évtized későbbi éveiben meg-

14 merevedő politikai irányzatok kötélhúzása befolyásolta. A felülről jövő ambiciózus reformokat és szigorúan centralizált birodalmi egységet hirdető, a mérsékelt liberális eszméket is akceptáló csoport mellett, amely önmagát a jozefinista hagyomány folytatójának tekintette, egyre nagyobb teret nyert az 1848 előtti birodalmi politikához kötődő csoport, amelynek legbefolyásosabb képviselője mindenekelőtt Karl Friedrich Kübeck báró volt, az április 13-án uralkodói pátenssel valóban felállított birodalmi tanács elnöke. Az uralkodói abszolutizmus visszaállításának leglelkesebb hívei ebből a körből kerültek ki. Legfőbb érvük az volt, hogy a soknemzetiségű birodalomban az alkotmányos intézmények a nemzeti széthúzás színterei, a birodalmat csak az erőskezű abszolút uralkodó tarthatja össze. Nem zárkóztak el a kormányzati reformoktól, de elutasították a liberális eszméket. A birodalmi centralizációt ugyanúgy támogatták, bár éppen az 1848 előtti viszonyokhoz való szorosabb kötődés jegyében e tábor egyes tagjai bizonyos mértékig hajlandóak voltak tudomásul venni a birodalom tartományainak eltérő történelmi hagyományait és jelenbeli viszonyait. A fiatal uralkodóra az első években mindenekelőtt a kétféle irány között kiegyenlítő szerepet játszó Schwarzenberg miniszterelnök gyakorolt erős politikai hatást, akire élete vége felé is mint legjobb miniszterelnökére emlékezett viszsza. Nem tekinthetjük azonban ebben az időszakban sem önálló akarat nélküli tényezőnek a kormányzásban, de kétségtelen, hogy a herceg halála (1852. április) után ugrásszerűen megnőtt önállósága és politikai súlya a döntéshozatalban. Álláspontja pedig egyre inkább a második hatalmi csoportosulás nézeteihez közeledett tavaszára-nyarára a kormányzati körökben túlsúlyba került az az elv, hogy az alkotmányosság nem léptethető életbe augusztus 20-án az uralkodó pátensben felfüggesztette az alkotmányt, ugyanezen a napon Ferenc József kabineti Karl Friedrich Kübeck von Kübau báró ( ) között a bécsi udvari kamara elnöke, a birodalom pénzügyeinek felelőse; 1848-ban az alkotmányozó birodalmi gyűlés tagja, között a birodalmi tanács elnöke, az 1848 előtti abszolút kormányzati rendszer hagyományainak képviselője. A Schwarzenberg miniszterelnök halála utáni években ő volt az ifjú császár számára a legnagyobb politikai tekintély. iratában visszavonta a miniszteri felelősség elvét, azaz deklarálta, hogy a miniszterek kizárólag neki tartoznak felelősséggel. Ugyanakkor korlátozta a miniszteri ellenjegyzés jelentőségét is, ezután az pusztán a császári rendeletek kihirdetésének pontosságát igazolta. Kübeck báró elnökletével bizottság alakult az alkotmány felülvizsgálatára, de már senkinek sem okozott meglepetést, hogy az az év végén az alkotmány teljes visszavonását indítványozta. Mégsem az 1848 előtti kormányzati kurzus viszszatéréséről beszélhetünk, ezért is nevezi ezt a kormányzatot a történeti irodalom a neoabszolutizmus" kormányzatának: mind a hatalomgyakorlás intézményei, mind eszköztára, mind pedig célkitűzései magán viselik nagy történelmi viharának lenyomatait. Vitatott a magyarországi történeti szakirodalomban, használható-e a neoabszolutizmus" fogalma a magyar történelem e szakaszára, vagy sem. Mivel 1848 előtt Magyarországon nem abszolutizmus, hanem rendi alkotmányos kormányzás volt, az 1850-es évek abszolutizmusa nem neo", pusztán abszolutizmus - szól a fogalom használatát ellenzők legfontosabb érve. Másrészt viszont az 1849-et követő két évtizedben a magyar történelem a legszorosabban illeszkedett a Habsburg Birodalom birodalmi történeté"-nek kereteibe, ami viszont indokolja a fogalom használatát. Karl Friedrich Kübeck képmása

15 A magyarországi politika formálódása, november-1849 késő nyara A Schwarzenberg herceg által vezetett új kormány megalakulása fordulópontot jelentett a Magyarországgal kapcsolatos politikai irányvonal kialakításában is, bár már hónapokkal korábban megtörtént a szakítás a magyar politikai elit és az ausztriai kormányzat között az augusztus 31-i Államirat kapcsán. Nem volt nézetkülönbség a birodalmi vezetés tagjai között abban a tekintetben, hogy a rebellis magyar parlamenttel és a Honvédelmi Bizottmánnyal szemben az első lépés csakis az ország katonai meghódítása lehet. Ennek jegyében lépték át a határt december 13-án a császári csapatok Alfréd zu Windisch-Grátz herceg táborszernagy főparancsnoksága alatt. A katonai manőverek hátterében azonban meg kellett kezdeni az előkészületeket a majdani politikai konszolidációra, annál is inkább, mivel nem számítottak hónapokra elnyúló, hosszú harcokra. Egyrészt meg kellett kezdeni a jövőre vonatkozó tervek kidolgozását, másrészt pedig fel kellett venni a kapcsolatot a potenciális politikai szövetségesekkel. Mindenekelőtt a magyar kormánnyal szemben álló, egyes vidékeken polgárháborús állapotokat előidéző nemzeti mozgalmak kínálkoztak megnyerhető szövetségesnek. A színfalak mögött megindult a Magyarország jövőbeli berendezkedését illető átfogó alapelvek kidolgozása, elsősorban Stadion belügyminiszter kezdeményezésére. Közöttük a legfontosabb, Kari Ludwig Rosenfeld báró udvari tanácsosé, december 27-én került a minisztertanács elé. Rosenfeld erdélyi szász származású udvari kamarai tisztviselő volt, 1848 tavasza előtt az Államtanács tagja, aki már A császári csapatok bevonulása Pestre, január 5. Litográfia

16 korábban is a magyarokat élesen támadó röpiratokkal lépett fel. Terve nemzetiségi megoszlás szerinti területi felosztást irányzott elő. Az Ausztriával határos területekből egy német tartományt, egy felsőmagyarországi szlovák tartományt kívánt volna létrehozni, a rutének által lakott területeket illetően nyitva hagyta a kérdést, hogy azok önálló koronatartományt alkossanak, avagy egyesítsék őket a Galíciában lakó rutén területekkel. Továbbá felvázolt egy román, egy szerb tartományt (de a szerbek által igényeltnél lényegesen kisebb kiterjedésben), valamint egy horvát tartományt. A többi terv is mind a föderatív típusú átszervezési programokhoz tartozott, s Magyarország teljes államjogi vagy közigazgatási feldarabolásának szükségességéből indult ki. Rosenfeld javaslatát a minisztertanács támogatta, és december végén Stadion véleményezés végett elküldte azt az akkor már Magyarországon tartózkodó Windisch-Grätz hercegnek is. Windisch-Grätz azonban elutasította a tervet azzal, hogy mivel a magyarországi nemzetiségek egymással keverten élnek, nem tartja kivitelezhetőnek a nemzetiségi elven történő szétszabdalást. Időközben Schwarzenberg álláspontja is változott, s így lekerültek a napirendről az effajta tervezgetések. A magyar érdekek figyelembevételének a szándéka egyfelől, másrészről a nemzetiségi mozgalmakkal való óvatosabb politika (melyet erősíthetett a szláv többségű birodalmi alkotmányozó gyűlés és a kormányzat közötti növekvő politikai feszültség) bizonyos közeledést eredményezett a magyar konzervatívokhoz. Februárban létrehoztak egy bizottságot a magyar kormánnyal élesen szemben álló magyar konzervatívok prominens képviselőiből Apponyi György gróf vezetésével, amely bizottság márciusban készült el javaslataival: Magyarország alkotmányos különállását fenntartani kívánták, miközben a kül-, had-, pénz- és kereskedelemügyek birodalmi közösségét elfogadták. Horvátország különválását tiszteletben tartották, ahogy Erdély külön tartományi státusát is, más területi leválasztásról azonban hallani sem akartak. Lényegében némileg modernizált formában az 1848 áprilisa előtti államjogi különállást igényelték a Magyar Korona országai szá- Apponyi György gróf ( ) Osztrák gúnyrajz a magyarokról, akik a horvátoktól való félelmükben nem veszik észre az igazi veszélyt, között magyar udvari kancellár, a Konzervatív Párt vezetője ben teljesen visszavonult a magyarországi politikai színpadról, később sem vállalt pozíciót tavaszán az úgynevezett megerősített birodalmi tanács tagja, az októberi diploma egyik megalkotója végétől 1863 tavaszáig országbíró, Apponyi György arcképe végi memoranduma a későbbi államjogi kiegyezés közvetlen előfutára. Képviselő az évi országgyűlésen, 1867 után a Deák-párt támogatója.

17 Julius Haynau képmása. Litográfia mára. Javaslataikat Windisch-Grátz herceg is támogatta. A március 4-ei alkotmány kibocsátása azonban alapvetően megváltoztatta a politikai helyzetet. Bár nem deklarálta, de lényegében eltörölte a magyar alkotmányt. A Magyar Királyságnak a koronatartományok sorában jutott szerep, nemcsak az 1848 áprilisában kivívott kiterjesztett jogkört, de az 1848 márciusa előtti rendi országgyűlés autonóm jogkörét is egy tollvonással megszűntnek minősítette. Horvát-Szlavónor- Kossuth levele az angliai és franciaországi magyar követekhez és diplomáciai ügynökségekhez, Vidin, szeptember 12. (részlet) Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Elesett nem ellenségeink ereje, hanem árulás s alávalóság által... Ó, hogy ezt megértem, s mégsem szabad meghalnom. Görgeyt felemeltem a porból, hogy magának örök dicsőséget, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáván hóhérjává lőn. Kossuth Lajos: írások és beszédek Budapest SOS. old böl. Kiadta Katona Tamás. szagot Fiumével együtt (mely utóbbi 1779 óta közvetlenül a magyarországi igazgatáshoz tartozó szabad kerület volt) önálló koronatartománynak minősítette, ahogy az Erdélyi Nagyfejedelemséget is. Külön említette, mint egy új, közvetlenül Bécsből irányított, elkülönült nemzeti-közigazgatási területet, a Szerb Vajdaságot, de az a koronatartományok felsorolásánál nem szerepelt, mivel a horvátok követelték, azt majd Horvát-Szlavónországgal egyesítsék, s az adott pillanatban ebben nem akart a kormány állást foglalni. A katonai határőrvidéket az alkotmány önálló egységként továbbra is fenntartotta, ami a szerb és horvát nemzeti mozgalmak lényeges követelésének visszautasítását jelentette. Az alkotmány tehát a birodalmi centralizáció intézményrendszerébe tagolta a Magyar Korona országait. Ennek igazolására a bécsi kormányzat által a következő közel két évtizedben hirdetett úgynevezett jogeljátszás-elmélet szolgált. Ferenc József június 4-én jóváhagyta a minisztertanács előterjesztését, amely szerint Magyarországon katonai kivételes törvények és igazgatás fenntartására van szükség. Az ostromállapot kivételes rendelkezései aztán Magyarországon 1853-ig, Erdélyben pedig 1854-ig maradtak fenn. Mindenekelőtt azonban a lázadó" alattvalók megbüntetésének és a hűségesek megjutalmazásának feladata várt az ifjú uralkodóra és magyarországi megbízottjaira. Július Haynau báró táborszernagynak, a Magyarországon állomásozó osztrákhaderő akkori főparancsnokának július 1-jei proklamációjának értelmében Magyarországon október 8., Erdélyben október 18. után minden a pártütéssel kapcsolatba hozható tett haditörvények hatálya alá esett őszének tömeges hadbírósági eljárásai folyamán két tényezőt tekintettek perdöntőnek a politikusok kompromittáltságának megállapításánál: az október 8-a utáni politikai tevékenységet s a Függetlenségi Nyilatkozat kibocsátásában való bármiféle közre-

18 működést. Összességében főre tehetjük a ténylegesen kivégzettek összlétszámát (ebből formális hadbírósági ítélettel 81 főt). A halálos ítéletek száma azonban ennél jóval magasabb, körülbelül 500 volt, de ezek egy részét aztán súlyos sánc- vagy várfogságra enyhítették (fontos kormánybiztosi vagy más politikai posztot betöltőkre évnyi várfogság várt), körülbelül körülire tehetjük a bebörtönzöttek számát. Erdélyben legalább 97 főt ítéltek halálra, de jelenlegi tudomásunk szerint csak két ítéletet hajtottak végre, itt jóval enyhébb volt az ottani katonai főparancsnok eljárása. A törökországi emigrációban tartózkodó politikusok közül 36-nak in effigie - jelképes - kivégzése is megtörtént szeptember 22-én Pesten, az Újépület börtönnek használt épületrésze előtt, azaz a nevükkel ellátott cédulákat az akasztófákra szegezték. Annál is inkább feltűnő volt a magyar alattvalókkal szembeni kérlelhetetlenség, mivel Észak- Itáliában a Szárd-Piemonti Királysággal kötött fegyverszüneti szerződés pontjai közé augusztus elején bekerült a lombardiai és velencei forradalmároknak adott általános amnesztia, 90 személyt vettek csak ki annak hatálya alól, akik nem térhettek ugyan otthonaikba, de kérvényezhették kivándorlásukat külföldre. Magyarországon büntetlenséget csak a két legerősebb magyarországi erődítmény, a péterváradi és a komáromi vár védői tudtak kialkudni a maguk számára. Kisebb kört érintő amnesztiarendeletre a következő években többször is sor került, nagyobb mértékben majd csak 1854-ben Ferenc József és Erzsébet királyné házasságkötése kapcsán, illetve 1856 áprilisában. Az utolsó elítéltek azonban majd csak ben szabadultak. A teljes amnesztiára pedig június 8-ig, Ferenc József magyar királlyá koronázásának napjáig kellett várni késő nyarán Ferenc József meg volt győződve arról, hogy az isteni rend" ellen fellázadt alattvalókkal szembeni kíméletlen példastatuálás igazságos és a helyreállítandó rend alapját képezi. A kíméletlen megtorlás fő célja a lakosság megfélemlítése volt, ami rövid távon sikeresnek bizonyulhatott ugyan, a megtorlás szülte döbbenet és gyűlölet, annak nyomán pedig az uralkodóval szembeni mély bizalmatlanság mély nyomot hagyott a magyar alattvalók szívében, s ez a bizalmatlanság még nagyon sokáig a legnehezebben leküzdhető akadálynak bizonyult az államjogi megegyezés útjában. Azt követően is évtizedeknek kell majd eltelniük ahhoz, hogy Ferenc Józsefet a magyar szívek elfogadják legitim királyuknak. Az Újépület. Vízfestmény Politikai foglyok szabadon bocsátása, 1851

19

20 A rendies és polgári társadalom keresztútjain Magyarország népessége a 19. századközepén 22 Gazdasági folyamatok és gazdaságpolitikai intézkedések 26

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c

Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti

1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti 1. TOTÓ 1. Kire ismersz: ősiség eltörlése, Lánchíd, gőzhajó, kaszinó? 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos 2. Ebben az évben nyílik meg Magyarországon az első vasútvonal: 1. 1844 2.

Részletesebben

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában! Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Történelem 7-8. osztály. 2. Kiegyezés. Állítsd időrendbe az eseményeket! Olvasd össze a betűket, és megtudod az egyik koronázás ajándék nevét!

Történelem 7-8. osztály. 2. Kiegyezés. Állítsd időrendbe az eseményeket! Olvasd össze a betűket, és megtudod az egyik koronázás ajándék nevét! OM 037757 NÉV: IX. Tollforgató 2017.04.01. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : feketeiskola.monorierdo@gmail.com : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve: Címe: Felkészítő tanár neve:...

V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve: Címe: Felkészítő tanár neve:... Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu V. TOLLFORGATÓ 2. forduló V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

Dr. Lelkes Miklós Zsolt A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE II.

Dr. Lelkes Miklós Zsolt A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE II. Dr. Lelkes Miklós Zsolt A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE II. 32. FEJEZET HAYNAU RÉMURALMA, A BACH- KORSZAK. MEGTORLÁSOK ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS (1849 1867) Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc elbukott ugyan,

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁs a reformkor

HAZA ÉS HALADÁs a reformkor HAZA ÉS HALADÁs a reformkor MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1.Európa politikai helyzete Napóleon bukása

Részletesebben

0478 SZABÓ Andrea A Magyar Királyi Pénzügyőrség rangrendszere

0478 SZABÓ Andrea A Magyar Királyi Pénzügyőrség rangrendszere SZABÓ Andrea A Magyar Királyi Pénzügyőrség rangrendszere. DOI : 10.31627/RTF.XXVII.2017.54N.107-126P 0478 SZABÓ Andrea A Magyar Királyi Pénzügyőrség rangrendszere 1867-1947 A Magyar Királyi Pénzügyőrség

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK Hazánk a Habsburg Birodalomban Kinek a nevéhez köthető a Pragmatica Sanctio? III. Károly. Mettől-meddig uralkodott? 1711-1740. Mit tett lehetővé a Pragmatica Sanctio elfogadása? A

Részletesebben

NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I]

NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I] NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I] muzeum_brosura_168x238.indd 1 2016. 04. 29. 11:28 [ II ] BEVEZETŐ Az Országgyűlési Múzeum első alkalommal 1929 és 1949 között működött az Országházban.

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet 7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi

Részletesebben

7. 1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás f kérdései. Követelmények. Emelt szint

7. 1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás f kérdései. Követelmények. Emelt szint 7. 1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás f kérdései A reformkor f kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A rendi országgy lés és a megyerendszer m ködése. A gazdasági átalakulás jellemzése.

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

Európa alkotmánytörténete

Európa alkotmánytörténete RUSZOLY JÓZSEF Európa alkotmánytörténete Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről PÜSKI Budapest, 2005 TARTALOM I. Előadások Nyugat- és Közép-Európa intézmény történetileg meghatározó

Részletesebben

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az

Részletesebben

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek Fogalom Személyek Évszámok Véres megtorlás Haynau 1850-59 Neoabszolutizmus Windischgraetz 1859 Föderalizmus Schwarzenberg okt dipl. 1860 Centralizáció Alexander Bach feb. pát. 1861 Osztrák adórendszer

Részletesebben

I. Mátyás ( ) az igazságos

I. Mátyás ( ) az igazságos I. Mátyás (1458-1490) az igazságos született: 1443 Kolozsvár meghalt: 1490 Bécs feleségei: Podjebrád Katalin (cseh) Aragóniai Beatrix (nápolyi) (eljegyezve Cillei Borbála és Garai Anna) - Edelpock Borbála

Részletesebben

Katolikus iskolák XV. országos Takáts Sándor történelemversenye

Katolikus iskolák XV. országos Takáts Sándor történelemversenye Katolikus iskolák XV. országos Takáts Sándor történelemversenye Nevezési lap Az intézmény neve és címe: (lehet az intézmény hivatalos bélyegzője is) A csapat neve:... A csapat tagjainak neve, évfolyama:

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

PAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról

PAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43

Részletesebben

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák 11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások

A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

TestLine - Pedigped tesztje-06 Minta feladatsor

TestLine - Pedigped tesztje-06 Minta feladatsor Történelem a 10. évfolyam számára IV. témakör: Az újjáépítés kora Magyarországon A magyar országgyűlés. 1. 2:42 Normál Válaszolj a táblázat és saját ismereteid alapján a kérdésekre! A magyar országgyűlés...

Részletesebben

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály

Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály 1. feladat: Az 1848 49-es szabadságharc eseményei a) 5. (isaszegi csata) b) 6. (pákozdi csata) c) 2.

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1790-1918

19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1790-1918 19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1790-1918 Szerkesztette: GERGELY ANDRÁS ' Korona Kiadó, Budapest, 1998 TARTALOM i. A Habsburg Birodalom és Magyarország (Gergely András-Pajkossy Gábor) a birodalom területi

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország

Részletesebben

KÓDEX Reformkor és kiegyezés

KÓDEX Reformkor és kiegyezés M A G Y A R KÓDEX Reformkor és kiegyezés MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867 7 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTÉNELEM 7 A NEMZETTÉ VÁLÁS KORA (1790-1848) / Dobszay Tamás-Hermann Róbert 7

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )

Részletesebben

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1.

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1. GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY 2013-2014. FELADATLAP 1. 1 Kedves Diákok, kedves Kollégák! A Géfin Gyula emlékverseny három feladatlapja három, némileg eltérő tematika köré fog csoportosulni. A köztük lévő kapcsolatot

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 Terjedelme: 28 doboz = 3,08 ifm Helyrajzi jelzete: Iktatott

Részletesebben

Óvatos duhaj volt Széll Kálmán

Óvatos duhaj volt Széll Kálmán SAJTÓMEGJELENÉSEK ARCHÍVUMA SZÉLL ELLENÉBEN Óvatos duhaj volt Széll Kálmán Veczán Zoltán, 2016. január 6. Fotó: Reprodukció / MTI Széll Kálmán 1875 és 78 között pénzügyminiszter, majd 1899-től 1903-ig

Részletesebben

ÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon

ÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon ÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon A magyar jogtörténet iránt érdeklődők számára is értékes tanulmány jelent meg 2010-ben a Schriften zur Europäischen Rechts- und Verfassungsgeschichte

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

Reformkor, forradalom és szabadságharc

Reformkor, forradalom és szabadságharc Hallássérültek XXXII Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014 május 15-16 Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc 1 Írd a

Részletesebben

Jogi alapismeretek szept. 21.

Jogi alapismeretek szept. 21. Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA. Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században

A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA. Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században Párosítsd a századot a megfelelô évszámokkal! XVIII. század XIX. század 1801 1900-ig 1701 1800-ig Jelezd csíkozással a térképvázlatban

Részletesebben

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Eszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV

Eszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM

Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között MAGOS GERGELY GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM SZEGED 2015.07.10 Az adatfelvétel és az adatbázis ELTE Levéltár: A BTK beiratkozási

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740 MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) I. A szatmári béke (1711): III. KÁROLY (1711-1740 a) a Rákóczi-szabadságharcot zárta le Ausztria és Magyarország között b) Károlyi Sándor és III. (Habsburg)

Részletesebben

MAGYARORSZAG TÖRTENETE

MAGYARORSZAG TÖRTENETE Kristó Gyula-Barta János-Gergely Jenő MAGYARORSZAG TÖRTENETE Előidőktől 2000-ig RMNONÍCK KIADÓ TARTALOM 683 Tartalom ELŐIDŐK (1000-IG) A néppé válás évezredei (Kr. e. 6000-Kr. u. 855 körül) 5 Nyelvrokonság,

Részletesebben

A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László

A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Amint a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás is megerősítette,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben