A vasúti árufuvarozási piac változásai az elmúlt években és a várható fejlődési irányok

Átírás

1 A vasúti árufuvarozási piac változásai az elmúlt években és a várható fejlődési irányok Balatonföldvár, május 14. dr. Mosóczi László

2 Céljaink 1. Az Egyesület célja a vasúti közlekedési alágazat versenyképességének növelése fenntartható fejlődés elvének figyelembevételével, az Európai Unió vasutakkal kapcsolatos politikájának, jogszabályainak, valamint egyéb követelményeinek való megfelelés elősegítése a magyar vasúti piac résztvevői számára. Az alágazat közös szakmai érdekeinek megjelenítése, képviselete, a tagok szakmai és társadalmi kapcsolatainak ápolása, a vasúti alágazatot érintő tudományos kutatással összefüggő ismeretterjesztés, az egészség-, és környezetvédelem. 2. Önkéntes programok szervezése az egyesületi célok teljesítése érdekében. 3. Az Egyesület tagjainak, mint gazdasági társaságoknak és egyéb szervezeteknek működésével kapcsolatos vasúti-szakmai érdekeik védelme és képviselete a civil szervezetek eszközeivel. 4. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

3 HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület 21 tagvállalat 41 millió tonna 150 millió utas

4 A HUNGRAIL a magyar vasúti ágazat reprezentatív érdekvédelmi szerevezete A HUNGRAIL Magyarországon képviseli: 100% 90% 100% Pályahálózat üzemeltetők Árufuvarozási szektor Személyszállítási szektor

5 HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület Dávid Ilona Elnökségi tag Elnökség dr. Kovács Imre Elnökségi tag Magyar Vasúti Egyesület Közgyűlése Horváth László Elnökségi tag Ellenőrző Bizottság Homlok Zsolt Elnökségi tag Dunai Zoltán Elnökségi tag Schmidt András Elnökségi tag Skála János Bizottsági tag Kukely Márton Bizottság elnöke dr. Márkus Imre Bizottsági tag Dr. Mosóczi László Ügyvezető-elnök Munkaszervezet Szakmai koordináció Tagvállalati kapcsolatok Kormányzati kapcsolatok Civil kapcsolatok UIC Freight Director pozíció biztosítása Munkacsoportok Infrastruktúra Árufuvarozás Személyszállítás Jog és Etika Kommunikáció Nemzetközi és Kiemelt ügyek Ipari tagozat

6 Együttműködési területek Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Stratégiai megállapodás Nemzeti Közlekedési Hatóság Belügyminisztérium Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapodás UIC, CER, Club Ferroviar, ATFER, Allianz pro schiene MVMSZ, MVSZ, LEF

7 A vasúti árufuvarozás átalakulása az elmúlt évtizedekben

8 A vasúti árufuvarozási ágazat problémái az elmúlt évtizedekben Mennyiségi csökkenés külső tényezői: Mennyiségi csökkenés belső tényezői: Iparágak fejlődése Just-in-time rendszerben történő termelés A termékek szerkezetének átalakulása Közúti fejlesztések térnyerése Elavult vasúti infrastruktúra Piacra lépés nehézségei: Adminisztratív belépési korlátok; Tőkeszükséglet; Kapacitások; Mérettől független költséghátrányok; Ügyféligényekre való reagálás hiánya; Megbízhatóság, pontosság hiánya; Rugalmatlanság; Technológiai idők növekedése; Személyszállítás prioritása; Versenyhelyzet hiánya; Finanszírozási problémák megjelenése; LIBERALIZÁCIÓ

9 A vasúti liberalizáció Európában SZÜKSÉGESSÉG: Közlekedési hálózatok fokozatos telítődése Externális költségek növekedése CÉL: Az Európai Unió vasútpolitikájának célja a vasúti szektor versenyképességének javítása, szerepének növelése a kontinens közlekedésében ESZKÖZ: szabályozás átalakítása

10 Átalakuló piaci struktúra több szereplős piac, magánvasút vs. állami vasút

11 Átalakuló piaci struktúra a hazai vasúti árufuvarozási piacon 35,0% 30,0% 28,8% (előzetes adat) 25,0% 20,0% 17,5% 20,8% 15,0% 10,0% 5,0% 4,2% 6,9% 9,9% 12,7% 13,3% 0,0% Q1- Q3 Az új piaci szereplők részesedése árutonna-km %-ában Forrás: NKH

12 Átalakuló piaci struktúra Közép-Európában tonna kilométer alapján Forrás: Rail Cargo Hungaria

13 A liberalizáció céljai nem teljesültek a magyar vasúti árufuvarozási piacon Adatok (ezer tonnában) Csővezetékes vízi közúti Vasúti Valóban alternatíva? Forrás: KSH Év

14 A hazai vasúti árufuvarozási szektorra nehezedő negatív tényezők Infrastruktúra alulfinanszírozottsága, szükséges karbantartások elmaradása; Magas költségek, PHD stb. Interoperabilitás nehézségei E-útdíj késői bevezetésének negatív hatásai Túlszabályozott vállalkozási környezet

15 A pályavasúti szolgáltatások minőségének javítása alapfeltétel a versenyképesség növelése szempontjából EU Irányelv Gyakorlat termelékenység hatékonyság minőség nyílt piaci verseny tisztessége s piaci verseny modern vasúti infrastruktúra nyílt piaci verseny tisztességes piaci verseny modern vasúti infrastruktúra Forrás: CER Annual report 2005

16 A vasútvállalatok érdekeltek a meglévő infrastruktúra jobb kihasználásában és fenntartható működtetésében A jövőben kiemelt figyelmet kell fordítania a pályahálózat üzemeltetőknek: Az elmaradt karbantartások pótlására, Elavult infrastruktúra fejlesztésére; Költséghatékony és takarékos infrastruktúra kialakítására; A forgalmi igényekhez való igazodásra; A jelenlegi leromlott műszaki állapot felszámolására; Ideiglenes lassújelek hosszának a TEN-T hálózaton való megszűntetésére; Egyszerűsített mellékvonali forgalomirányítás kiterjesztésére; Fejlesztések összehangolása a szomszédos országokkal;

17 Versenyképes és differenciált pályahasználati díjak kialakítása a vasúti árufuvarozás számára a versenyképesség javítása érdekében árufuvarozás személyszállítás A vasúti áruszállítás költségszerkezetében a pályahasználati díj kb %-ot tesz ki Pályahasználati díjak Euró/vonat km Forrás: IRG-Rail Annual Market Monitoring Report February 2013 A 3,5 tonna össztömeg feletti tehergépjárműveknek kilométerenként nettó 17 és 85 forint közötti összeget kell fizetniük július elsejétől használatarányos útdíjként. A pontos összeg a tengelyszámtól, az útvonal típusától, illetve a környezetvédelmi besorolástól függ, de elérheti a bruttó 130 forintot is.

18 Használatarányos útdíj

19 A megtett úttal arányos útdíj alkalmazás tapasztalatai Európában Heterogenitás (ld. térkép): Díjrendszerben Díjszedési technológiában Díjköteles hálózatban Díjkategóriákban (EU: 11 OBU, 5 matrica ) EETS törekvések kifulladása A díjbevételeken túl nincs érdemi, tartós hatás

20 A megtett úttal arányos útdíj alkalmazás tapasztalatai Európában II. Forgalomra gyakorolt hatása a díjrendszer bevezetésének a közúti forgalomra: Kihasználtság javulása: Üresfutások arányának csökkenése Árérzékeny piacokon az átlagos fuvartávolság csökkenése Fuvarozói többletköltségeket csak részben sikerült áttolni a megrendelőkre Járműflotta, környezetterhelés, forgalmi viszonyok: Flotta megújítás ütemének gyorsulása (pl. DE: 5 év alatt az EURO V és EEV = 1% -> 60%; EURO 0-II = 34% -> 2%) Csökkenő károsanyag-kibocsátás Csúcsórai lökéshullámok mérséklődése Kiszámíthatóbb, gyorsabb eljutás Munkamegosztás átrendeződése, útvonal választás: Vasúti áruszállítások volumenének kisméretű emelkedése; Érdemi hatás csak a bevételek célzott felhasználásával érhető el; Átmenetileg a fuvarozók hajlandók akár más országok útvonalait is választani díjkerülés céljából, de később visszarendeződés várható;

21 Az e-útdíj vasúti árufuvarozásra gyakorolt várható hatása Kb. 2 %-os volumen növekedés várható, elsősorban a közúti fuvarozási ágazat szerkezetére lesz hatással az e-útdíj Az e-útdíjjal rendelkező országokban jelentős módváltás nem lett realizálva, 2-6% közötti volt a változás A környezetterhelés terén jelenthet nagyobb előrelépést az e-útdíj bevezetése

22 Módváltás lehetőségei Szén, érc, fém Érc- és fémhulladék Ásványolaj Műtrágya Van módváltásra lehetőség Acéláruk Összesen Vegyipari termékek Iparcikk, építőanyag Autóipar Mezőgazdaság Élelmiszer Alacsony a módváltási lehetőség szintje Forrás: Eurostat (Transport), % 20% 40% 60% 80% 100% Közút Vasút Vízi * A vasútra való közúti ráhordás mértéke jelentős

23 Vasúti lobby lehetséges beavatkozási területei a jövőben 1. Előzetes hatástanulmányok 2. Bevezetés körülményei 3. Tájékoztatás hiányosságai 4. Eszközök (GPS, OBU, GO-BOX) 5. Díjszabás, fizetés, díjbeszedés 6. Ellenőrzés, bírságok 7. Kompenzáció a hazai vállalkozásoknak 8. Elszámolás, áthárítás 9. Átterelődő forgalom 10. Utak minősége, bevételek felhasználása

24 Szabályozási környezet folyamatos változásban

25 Az új vasúti törvény megalkotásának indokoltsága 2015 június. 16-i átültetési határidővel a magyar jogba illesztendő az Egységes Vasúti Térség létrehozásáról szóló évi 34. EU irányelv ( recast ), amely önmagában indokolja a jelenleg hatályos vasúti törvény felülvizsgálatát; Egyeztetés alatt ál a negyedik vasúti csomag is, mely szintén radikális változásokat fog eredményezni, így a további implementációs feladatok kezelése a jelenleg hatályos Vtv. keretei között nehezebbé válik; A hatályos törvény koherenciájának hiánya nehezíti a hazai vasútfejlesztéseket és a piaci szereplők tevékenységét; Új vasúti törvény megalkotása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a Nemzeti Közlekedési Stratégiában megfogalmazott rövid-, közép-, és hosszútávú célok megvalósulhassanak;

26 EU fejlesztések jobb kihasználása

27 Nemzeti Közlekedési Stratégia Társadalmi egyeztetésében való szerepvállalás összefoglaló vélemények A Nemzeti Közlekedési Stratégiának meg kell határoznia Magyarország közlekedési stratégiájának irányait, céljait és távlati kitekintést adnia 2050-ig, ugyanakkor megfelelő alapot kell szolgáltatnia a 2014-től kezdődő két EU-s fejlesztési ciklusra vonatkozó programok végrehajtására. Tartalmilag pedig egy gazdasági szempontból hatékony, a társadalmi igényeknek és elvárásoknak megfelelő, korszerű és a környezetet kevésbé terhelő közlekedés alapjait kell letennie az NKS-nek. Kiemelten szem előtt tartva a vasúti árufuvarozás felzárkóztatását és a személyek mobilitásának növelését, elsősorban a vasúti személyszállítás fejlesztésén keresztül. Ahhoz, hogy ezek a célok összhangba kerüljenek, olyan helyzetelemzésekre, koncepciókra és kiegészítő tanulmányokra van szükség, amelyek megalapozzák magát a stratégiát. A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület és tagvállalatai véleménye szerint a most készülő Nemzeti Közlekedési Stratégiának az alábbiakra kell választ adnia: A vasút közlekedési munkamegosztásban betöltött szerepének növelésére Fenntartható vasúti infrastruktúra megvalósítására Vasúti árufuvarozás felzárkóztatására alkalmas e-útdíj rendszer alkalmazására Stratégiai célokhoz illeszkedő szabályozási háttér megvalósítására Személyszállítási szolgáltatások fejlesztésére Versenyképes hálózat-hozzáférési díj kialakítására

28 Keleti áruforgalom lebonyolításában való aktív részvétel jelenleg még csak lehetőség

29 A vasúti árufuvarozás egy megfelelő alternatíva az Európa Ázsia közötti árukereskedelemben Miért ennyire fontos????? 75 milliárd dolláros szállítási potenciál! Hogy hasíthat ki egy részt a vasút?

30 Go west! Stratégia Kína középső részének gazdasági fejlesztése érdekében Közép és nyugat kínai tartományok A Go west! Stratégia céljai Urumqi Chengdu Chongqing Xian Kína GDP növekedése Gyors gazdasági növekedés a közép- és nyugat kínai térségben, hogy csökkentsék a különbségeket a kelet kínai térséggel Gazdasági klaszterek létrehozása pl.: Autógyártás, gépipar stb. Termelés átterelődése a partmenti régiókból a közép kínai térségbe A Go west stratégia tartományai Kiemelt tartományok növekedése

31 A vasúti árufuvarozás egy megfelelő alternatíva az Európa Ázsia árukereskedelemben két alternatív útirány 2 1 A vasúti áruszállítás egy attraktív alternatíva: A vasúti áruszállítás Kína és Európa között megvalósítható - rövidebb szállítási idővel mint hajóval; - alacsonyabb költségekkel mint a légi szállítás esetében A tranzit országok gazdasági növekedéséből származó előnyök kiaknázásra is lehetőség van pl.: Kazahsztán

32 A vasúti árufuvarozás egy megfelelő alternatíva az Európa Ázsia árukereskedelemben Szállítási költségek/idő összehasonlítása vízi vasút vízi/légi légi USD/I-Pad Szállítási idő nap 22 nap 22 nap 4 nap Hajó Légi Hajó/Légi vasút vasút vasút A vasút 16 nap előnyt jelent a hajóhoz képest, igaz kétszer annyiba kerül 75%-kal olcsóbban szállít a vasút, de 18 nappal lassabb 55%-kal olcsóbb a vasút, ugyanolyan szállítási idő mellett

33 Magyarország esélyei az Európa és Ázsia közötti árukereskedelem lebonyolításában Alternatív útirányok vizsgálata Az Európa és Ázsia közötti vasúti forgalmat alapvetően három nagyobb vasúti folyosón lehet lebonyolítani: Lengyel folyosó Szlovák folyosó Magyar folyosó

34 Magyarország reális céljai az Európa és Ázsia közötti árukereskedelem lebonyolításában való bekapcsolódás területén Rövid távon Áruvolumen növelése elsősorban Ukrajna és Oroszország irányába Középtávon Áruvolumen növelése Kazahsztán és Kína felé

35 Magyarország esélyei az Európa és Ázsia közötti árukereskedelem lebonyolításában Szükséges intézkedések Együttműködések fejlesztése az infrastruktúra kapcsolatokban; Infrastruktúra beruházások növelése, elsősorban a vasút területén; Logisztikai potenciál növelése; Feldolgozóipar telepítése; Kedvező feltételek biztosítása a vasúti árufuvarozás számára Társadalmi előnyök lehetnek: Adóterhek csökkenése Új munkahelyek Áruk és termékek ellátottságának növekedése

36 Hazánk bekapcsolódása az Észak-Dél áruforgalom lebonyolításában

37 Alternatív útvonalak a balkánra Magyarország-Szerbia útvonal Magyarország-Románia útvonal Szlovénia-Horvátország-Szerbia útvonal Tengeri útvonal

38 Alternatív útvonalak előnyei ELŐNYÖK Magyarország-Szerbia útvonal Jól működő, operátorok által üzemeltetett vonatrendszer HUB Sopron (fordítókorong szerep) Magyarország-Románia útvonal Az EU-n belül halad (minden tagországban piaci verseny) HUB Sopron Szlovénia-Horvátország-Szerbia útvonal Olaszország felé a legrövidebb útvonal Tengeri útvonal Kevés határátmenet Jól kiszámítható menetidő

39 Hazánk számára két kiemelt útirány jobb kihasználásában az árufuvarozási korridorok nagy segítséget nyújthatnak a jövőben

40 Fontosabb dátumok és alapvető célok Kilenc árufuvarozási folyosó (ERTMS, TEN-T folyosók bázisán) Létrehozás: 6 db november 10-ig 3 db november 10-ig 1 db november 10-ig A rendelet főbb céljai: A pályahálózat-működtetők közötti együttműködés erősítése Az árufuvarozási folyosók minőségének javítása, kapacitásának növelése Jó minőségű szolgáltatások biztosítása az árufuvarozó társaságok számára

41 Árufuvarozási folyosók 1. Rajna-alpesi Folyosó NL-BE-DE-IT 2. Északi-tengeri mediterrán Folyosó NL-BE-LU-FR-UK 3. Skandináv mediterrán folyosó SE-DK-DE-AT-IT 4. Atlanti-óceáni Folyosó PT-ES-FR-DE 5. Baltikum-Adria folyosó PL-CZ-SK-AT-IT-SI 6. Mediterrán Folyosó ES-FR-IT-SI-HU-HR 7. Kelet/Kelet-mediterrán Folyosó CZ-AT-SK-HU-RO-BG-EL-DE 8. Északi-tengeri-balti folyosó DE-NL-BE-PL-LT-LV-EE 9. Rajna-Duna Folyosó FR-DE-AT-SK-HU-RO-CZ

42 Magyarországot érintő árufuvarozási folyosók RFC 6 Mediterrán Folyosó ES-FR-IT-SI-HU-HR Almería-Valencia/Algeciras/Madrid-Zaragozsa/Barcelona-Marseille-Lyon- Torino- Milano-Verona-Padova/Velence-Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest Ljubljana (+)/Rijeka (+)-Zágráb (+)-Budapest-Záhony

43 Magyarországot érintő árufuvarozási folyosók RFC 7 Kelet/Kelet-mediterrán Folyosó CZ-AT-SK-HU-RO-BG-EL-DE Bukarerst-Constanca Bremerhaven Wilhelmshaven/ Rostok/Hamburg-Prága-Bécs/Pozsony-Budapest- Vidin-Szófia-Burgasz/Szvilengrád(bolgár-török határ)/ /Promachonas-Szaloniki-Athén- Pátra

44 Vevői elvárások a vasúti árufuvarozók felé Ár Minőség Kiegészítő szolgáltatások - Versenyképes ár - Megfelelő ár/érték arány - menetrendi pontosság - árubiztonság - információ az áru aktuális helyzetéről - gyors eljutás - átrakás - vámkezelés - tracking & tracing - Hogyan tud ezeken javítani egy árufuvarozási korridor?

45 Napjaink problémáira kell koncentrálnia szervezetünknek A nem uniós határokon való megjelenés A képzett munkaerő HÜSZ (szűkítések, korlátozások) Hatóságok Közúti lobby Az EU-n belüli eltérések

46 Köszönöm a figyelmet!