VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006.

Átírás

1 1

2 2

3 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék

4 Ki mikor kapcsolódott be az információs társadalomba? Egy kis időutazás IBM, Odra ZX 81 ZX Spectrum (Sir Sinclair) Commodore 20 - Commodore 64 IBM XT AT Pentium I II III IV és így tovább 4

5 A kezdetek 1964 IBM DEC PDP-8 5

6 Az információs rendszerek integrációja és specializációja ~ 1950 TPS ~ 1960 MIS OAS ~ 1970 DSS ~ 1980 ES ~ 1990 Rendszerek integrációja és specializációja 6

7 Az információs rendszerek integrációja és specializációja TPS Tranzakció-feldolgozó rendszerek MIS Vezetői információs rendszerek OAS Irodaautomatizálási rendszerek DSS Döntéstámogató rendszerek GDSS Csoportos döntéstámogató rendszerek EIS Felsővezetői információs rendszerek ES Szakértő rendszerek ESS Felsővezetői Támogató rendszerek 7

8 A vállalatirányítási információs rendszerek evolúciója TEI a jövő ERP 1990-es évek MRP II 1970-es évek MRP I 1960-as évek vége 8

9 A vállalatirányítási információs rendszerek evolúciója MRP I Material Requirements Planning (Anyag szükséglet tervezés) MRP II Manufacturing Resource Planning ERP TEI (Gyártás-erőforrás tervezés) Enterprise Resource Planning (Vállalati erőforrás tervezés) Total Enterprise Integration (ERP II) (Teljes erőforrás tervezés) 9

10 A vállalatirányítási információs rendszerek evolúciója TEI ERP MRP II MRP I 10

11 A vállalatirányítási információs rendszerek evolúciója A TEI az ERP rendszer kiterjesztése: az információs folyamatok behálózzák a teljes gyártó vállalatot, a vevőket és a szállítókat A TEI rendszer felhasználója a gyártó, vagy kereskedő vállalat 11

12 A vállalatirányítási információs rendszerek evolúciója MRP I anyag-, alkatrész- és félkész termék szükséglet számítás 12

13 A vállalatirányítási információs rendszerek evolúciója MRP II Igény előbecslés Vevők kiszolgálása Rendelésfogadás Gyártási ütemterv készítés MRP I Kapacitás szükséglet számítás 13

14 A vállalatirányítási információs rendszerek evolúciója MRP II folyt. Beszerzés Készlet gazdálkodás Kalkuláció Pénzügyi funkciók 14

15 A vállalatirányítási információs rendszerek evolúciója ERP MRP II Gyártásfejlesztés Beszállítói lánc (beszerzés) Gyártásütemezés Vezetői döntéstámogatás Humán erőforrás 15

16 A vállalatirányítási információs rendszerek evolúciója ERP folyt. Szerviz tevékenység Karbantartás menedzsment Minőség irányítás Disztribúció Gyártás végrehajtás JIT támogatás 16

17 A vállalatirányítási információs rendszerek evolúciója TEI (ERP II) ERP Stratégiai tervezés Értékesítés tervezés Kutatás-fejlesztés Termék tervezés és fejlesztés Igény menedzsment 17

18 A vállalatirányítási információs rendszerek evolúciója TEI (ERP II) folyt. Pénzügyi tervezés CRM Marketing Gyártó rendszerek 18

19 Vállalatirányítási inf. rendszerek A vállalatirányítási információs rendszerek a vállalat összes (vagy legtöbb) tevékenységét felölelik, azok minden adatát egy egységes adatbázisban kezelik, és a tevékenységeket nyomon követik és irányítják.

20 VIR=ERP? Az ERP elnevezés egy szűkebb kategória: az ERP a vállalati funkcionalitást megvalósító erőforrás-tervező, integrált vállalatirányítási /corporate governance/ információs rendszer.

21 2. Integrált vállalatirányítási rendszerek

22 2.1 Integrált vállalatirányítási rendszerek fogalma Akkor beszélhetünk integrált vállalatirányítási rendszerről, ha szoftver támogatja a vállalat - pénzügyi - kereskedelmi, vagy - gyártási tevékenységének legalább két komponensét.

23 23

24 24

25 2.2 Az ERP-k célcsoportjai Ezeknek a rendszereknek a 90-es évek végén alapvetően három célcsoportja létezett Magyarországon: - a top 200-ba tartozó cégek - a pénzügyi vállalkozások és - az állami-költségvetési intézmények. Ma már a közép és kisvállalkozások is piacot jelentenek.

26 2.3 Vásárlási szempontok A cégek többsége nem racionális közgazdasági megfontolások alapján választ magának integrált rendszert. Legtöbbször akkor kerül terítékre ilyen rendszer vásárlása, ha a vállalat keres egy olyan eszközt, amivel - a cég hatékonyságát meg tudja növelni - költségeit képes leszorítani, ill. - növekedését (árbevétel növelését, az új vevők számának gyarapítását, jobb szervezettségét stb.) biztosítani tudja. A magyarországi vevők csak olyan rendszert vesznek számításba választásuk során, amelynek van kelet-európai és magyar képviselője, támogatottsága és stratégiája. Továbbá a gyakorlat azt mutatja, hogy a vállalatok elsősorban méretük, pontosabban forgalmuk függvényében választanak maguknak integrált rendszert.

27 2. 6 Általános megfontolások a kialakítandó alkalmazói rendszerrel kapcsolatban

28 2.6.1 Modularitás Az ajánlott alkalmazói rendszer: - legyen a vállalat irányítási logikájának megfelelően moduláris felépítésű - A modulok lehetnek: Beszerzés, Raktározás, Termelés, Értékesítés, Pénzügy, Számvitel, Kontrolling, Karbantartás, Tárgyieszköz Gazdálkodás, Minőségbiztosítás, Emberi Erőforrás és Beruházás Menedzsment stb. - egyes moduljai legyenek egyenként, és akár korlátozott funkció terjedelemben is bevezethetők - a modulok funkcionalitása telepítés után azonnal álljon rendelkezésre, azok kihasználása kizárólag az adatfeltöltések ütemétől, a paraméterezések és az oktatások mélységétől függjön.

29 A modularitásból származó legfontosabb üzleti előnyök: Szabadon eldönthető, hogy mely modulokra, azon belül mely komponensekre van szükség és melyekre nem. Csak a felhasználásra kerülő modulokat kell megvásárolni. Lehetővé teszi, hogy a legfontosabb modulokkal lehessen elkezdeni a rendszer használatbavételét, a legsürgősebb feladatokra koncentrálva. A rendszerhez bármikor újabb modulok integrálhatók anélkül, hogy a meglévő modulok működését zavarná.

30 2.6.2 Paraméterezhetőség A paraméterek lehetnek rendszerparaméterek, adatállomány struktúrát meghatározó paraméterek, ill. a működést szabályozó paraméterek. Az ajánlott alkalmazói rendszerben: az egyes modulok funkciói, az adatstruktúrák, a bizonylat- és jelentésformátumok stb. maximálisan a vállalat specialitásainak megfelelően legyenek definiálhatók. A telepítést követően a rendszer üres kódrendszerrel, valamint általános bizonylatformátumokkal álljon rendelkezésre, melyek a bevezetés során kerüljenek testreszabásra. A legfontosabb bizonylatok több nyelven is elérhetők legyenek. A rendszer funkciói a paraméterezhető felépítésnek köszönhetően a vállalat igényeinek megfelelően legyenek alakíthatók Az adatstruktúrák vonatkozásában az egyes modulok és kódrendszerek kapcsolatai definiálhatók legyenek, legyen lehetőség a konkrét fizikai és logikai adatstruktúra módosítására.

31 A paraméterezhetőségből származó előny A kipróbált és bevált módon működő rendszert úgy lehet az egyedi igényekhez igazítani, hogy nem a programkódban kell változtatni, ami ezernyi hibalehetőséget jelentene hosszú és rövid távon egyaránt, hanem a módosítást a rendszer által ellenőrzött körülmények között végezhetjük el úgy, hogy az végül is a rendszer alapvető működését nem befolyásolja. Az egyszer beállított paraméter táblák pedig átvihetők a rendszer újabb verzióiban is, míg az esetleges programkód módosítást minden egyes verziónál újra és újra el kellene végezni.

32 2.6.3 Integráltság Az ajánlott alkalmazói rendszer egyes moduljai között a kapcsolatok legalább logikailag egy egységes adatbázis megteremtése révén valósuljanak meg. Adatbázisa legyen konzisztens, és-legalább logikailagegységesen tárolja a bevitt elemi, ill. a működés során keletkező származtatott adatokat. Moduljai a közös adatbázisból vegyék mind az elemi, mind a származtatott adatokat, ezáltal is biztosítva, hogy ne legyen szükség-sőt lehetőség sem-ugyanazon adat ismételt bevitelére(egyszeres adatrögzítés).

33 Az integráltságból származó előnyök A rendszer moduljai közös adatbázison dolgoznak. Nincsenek inkonzisztens adathalmazok, nincs szükség az egyes funkciókat ellátó modulok közötti külön adatátvitelre. Egy-a vállalati életben szokásos eseménysort feltételezve- a raktáros miközben a raktárkezelő modult használja, közli a rendszerrel, hogy egy bizonyos áru beérkezett hozzá, az információ azonnal megjelenik a főkönyvben is, amit az arra jogosult könyvelő a pénzügyi és számviteli modult használva, akár meg is nézhet. A beszerző látja, hogy a megrendelt áruból mikor mennyi érkezett meg, s az értékesítési osztály dolgozója, vagy a termelés szervezéséért felelős személy szintén az aktuális állapot ismeretében dolgozhat. Egy felhasználó szemszögéből nézve az integráció egyrészt a különböző alkalmazási területek (pl. készletgazdálkodás, értékesítés) integrált együttműködését jelenti, másrészt a területileg, szervezetileg elkülönülő felhasználó csoportok adatainak egységes kezelését is. Egy értékesítő pl. a vevőinek nem csak a saját tagvállalatával szembeni tartozását látja, hanem a teljes konszernnel szemben fennállót is. Az integráció középpontja egy olyan egységes adatállomány, mely lehetővé teszi, hogy a konszern valamennyi szervezeti egysége automatikusan ugyanazt a számlakeretet, anyagszám rendszert, vevő ill. szállító azonosítót használja. A rendszer egyszerre biztosítja a konszern egységes információigényét és a szervezeti egységek önálló gazdálkodását.