KEREPES VÁROS TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT 2144 Kerepes, Vörösmarty utca 2.

Átírás

1 Megrendelő: KEREPES VÁROS TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT 2144 Kerepes, Vörösmarty utca 2. Tervező: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. KASIB SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: , Fax: , DIN EN ISO 9001:2000 szerint, TÜV NORD CERT GmbH által tanúsítva M é r n ö k i M a n a g e r I r o d a november hó Kerepes Város: M31 és 3.sz. főutat összekötő, tervezett bekötő út menti területek Településszerkezeti Tervének módosítása, valamint Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének készítése T.sz.: 1327 A 232/2013. (XI.21.) KT. határoza al elfogado és a 36/2013. (XI.22.) sz. ök. rendele el jóváhagyo tervdokumentáció

2 ALÁÍRÓLAP Kerepes Város: M31 és 3.sz. főutat összekötő, tervezett bekötő út menti területek Településszerkezeti Tervének módosítása, valamint Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének készítése A 232/2013. (XI.21.) KT. határozattal elfogadott és a 36/2013. (XI.22.) sz. ök. rendelettel jóváhagyott tervdokumentáció MEGBÍZÓ: TERVEZŐ: ÜGYVEZETŐ: VEZETŐ TERVEZŐ: FELELŐS TERVEZŐ: Kerepes Város Önkormányzata 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2. Képviseli: Franka Tibor polgármester KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Székhely: 1183 Budapest, Üllői út 455. Képviseli: Zajovics András ügyvezető Zajovics András okl. építőmérnök okl. városi közlekedési szakmérnök okl. városép. városgazd. szakmérnök vezető településrendező tervező TT/1É /11, Mérnöki kamarai sz.: K1d-1-Tell, TE-T-Tell, TH-T-Tell, TV-T-Tell Zorgelné Sin Emília településmérnök városép. - városgazd. szakmérnök TT/ /11 Farkas László okl. településmérnök Fejős László okl. építészmérnök É KÖZLEKEDÉS: Dobrai Béla okl. építőmérnök K1d-1-Tell, KÉ-T, TE-T, TV-T-Tell, VZ-T-Tell Kovács Ákos okl. építőmérnök ZÖLDFELÜLET ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM: KÖZMŰ TERVEZŐ: Szűts Orsolya okl. tájépítészmérnök K , TK KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft Budapest, Naphegy utca 26. Budapest, november hó

3 2

4 Kerepes, Város, az M31 és 3.sz. főutat összekötő, tervezett bekötő út menti területek Településszerkezeti Tervének módosítása, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének készítés TARTALOMJEGYZÉK SZÖVEGES MUNKARÉSZEK I. VIZSGÁLAT Előzmények Tervi előzmények Településrendezési vizsgálat A tervezési területek bemutatása A tervezési terület forgalmi fejlesztésének előzményei Magasabb szintű területrendezési tervek, regionális összefüggések vizsgálata A Településfejlesztési Koncepció vizsgálata Településszerkezeti és Szabályozási Terv vizsgálata Területhasználat és beépítettség vizsgálat Tulajdonvizsgálat Táj- és természetvédelem, zöldfelületek Közlekedés vizsgálat Meglévő közúti kapcsolatok Jelenlegi parkolási rend Közösségi közlekedési kapcsolatok Kerékpáros és gyalogos közlekedés Közművizsgálat Vízellátás Szennyvíz és csapadékvíz elvezetés Villamosenergia ellátás Földgázellátás Elektronikus hírközlés Környezetvédelem Levegőszennyezés Zaj és rezgésterhelés Hulladékkezelés Kulturális örökség védelem Régészeti örökség Településszerkezet és területhasználat Helyi építészeti örökségek Természeti örökségek vizsgálata- táj- és természetvédelem SZÖVEGES MUNKARÉSZEK II. JAVASLAT A tervezési területek beépíthetőségére javasolt előírások Településszerkezeti terv javasolt módosítása és javaslat építési övezetek Javasolt építési övezetek és övezetek, területi kimutatások Közműellátási javaslat

5 2.1. Vízellátás Vízelvezetés Energia ellátás Elektronikus hírközlés Közlekedési javaslat Közúti közlekedés Kerékpáros, gyalogos közlekedés Közösségi közlekedés Biológiai aktivitási érték (BIA) számítás Környezetvédelmi javaslat Tájba-illesztési, természetvédelmi és zöldfelületi javaslat Kulturális örökségvédelmi javaslat RAJZI MUNKARÉSZEK Vizsgálat V-1 Átnézeti helyszínrajz M= V-2 Légifotó M=6 000 V-3 Fotódokumentáció V-4 Összefoglaló vizsgálat M=6 000 V-5 Tulajdonvizsgálat V-6 Jelenlegi közlekedési hálózat vizsgálat Javaslat KF-E Közműfejlesztési javaslat Energiaközművek és elektronikus hírközlés M=8 000 KF-V Közműfejlesztési javaslat Víziközművek M=8 000 J-1/a Várható forgalom áramlás I. ütem J-1/b Várható forgalom áramlás II. ütem J-2/a Tervezett mintakeresztszelvény ek M=1:250 J-2/b Tervezett mintakeresztszelvény ek M=1:250 J-3 TSZT módosítási javaslat M=1: J-4 Telekalakítási javaslat M=3 000 J-5 Környezetalakítási javaslat M=3 000 Jóváhagyott munkarész A 232/2013. (XI.21.) KT. határozattal elfogadott TSZT módosítás T-6 Hatályos TSZT tervezett módosítása M=1: A 36/2013. (XI.22.) sz. ök. rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat módosítása SZT-7 Szabályozási terv M=1:4 000 MELLÉKLETEK - Tervezői egyeztetések/szakhatósági állásfoglalások/önkormányzati határozatok - Étv. 9. (6) szerinti Állami Főépítész záró véleménye - Étv. 9. (4) szerinti véleményeltérő-tisztázó tárgyalás (I-II) és jegyzőkönyvei és a beérkezett vélemények - Étv. 9. (3) szerint beérkezett vélemények (I-II) - Étv. 9. (2) szerint beérkezett vélemények - Differenciált biológiai aktivitásérték számítás és rajzi mellékletei - Régészeti hatástanulmány - Ökológiai tanulmány - Földhivatali térkép másolata 4

6 SZÖVEGES MUNKARÉSZEK I. VIZSGÁLAT 1.0. Előzmények A KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Kerepes Város Önkormányzata megbízásából készíti jelen tervet: Kerepes, M31 és 3.sz. főközlekedési utakat összekötő, tervezett kerepesi bekötő út mentén lévő jelenleg Má és E övezetbe lévő területek gazdasági és különleges területbe sorolása vonatkozásában. A rendezés célja: A hatályos Településszerkezeti tervben ábrázolásra került egy a 3. számú főutat az M31 gyorsforgalmi úttal összekötő tervezett önkormányzati út. Az útvonal keresztezi az M31 gyorsforgalmi utat a km szelvényében tervezett pihenőhely környezetében, így alkalmas egy távlatban kialakított csomópont megközelítő útjának is. Ennek az útnak a 3-as számú út és az M31 autópálya közötti szakaszára az engedélyezési tervek elkészültek, igazodva az autópálya végleges terveihez. Az út menti jelenleg mezőgazdasági területeket az Önkormányzat gazdasági területként, valamint sport, szabadidő funkció céljára hasznosítani kívánja. Az előzetes vizsgálatok alapján, Kerepes közigazgatási területén a BATrT 7. (1) és (2) bekezdésének felhatalmazása alapján gazdasági területfelhasználási kategóriába sorolható területek nagysága cca 20 ha lehet, míg a BATrT 7. (3) bekezdésének felhatalmazása alapján további cca 20 ha terület jelölhető ki beépítésre szánt különleges területfelhasználási kategóriába sportolás céljára. A tervezés részeként megvizsgálásra és kijelölésre kerül az M31 gyorsforgalmi út és az új összekötő út lehetséges csomóponti helye. A tervezés során korábban felmerült az épülő M31- és a 3-as út összekötése, illetve Mogyoród-Kerepes összekötő út kiépítése is, amelyek a térségi közlekedési hálózatot meghatározzák, és a tervezési területen belül jelentős közlekedési fejlesztéseket von maga után. Az utóbbi úthálózati elemet (Mogyoródi kapcsolat), a tervezési folyamat elhúzódása, és az időközben megváltozott települési érdekek és távlati fejlesztési lehetőségek átértékelése miatt sem Kerepes, sem Mogyoród Önkormányzata nem támogatja, nem számol vele, így ez az elem a tervezési programból törlése került. A rendezés várható hatása: Az OTrT és a BATrT által biztosított keretek között a település hatályos településrendezési eszközök tartalmában módosítást eredményez, új gazdasági és különleges beépítésre szánt területek kerülnek kijelölésre és a M31 3. számú utakat összekötő út nyomvonalában történik módosítás. A jelen tervezéssel kiépítésre kerülhet egy, a település jövője szempontjából meghatározó gazdasági, kereskedelmi terület, mely kihasználva az M31 autópálya adta lehetőségeket kiváló adottságaival hozzájárulhat a munkahelyteremtéshez és a település gazdasági potenciáljának erősödéséhez. Az M31 autópályára való rákötéssel Kerepes közvetlenül rákapcsolódik az ország gyorsforgalmi úthálózatára és jelentősen csökkenthető a 3-as számú út forgalma. A már meglévő és tervezett gazdasági területek tehergépjármű forgalma teljesen, személyforgalma jelentősen kihelyezhető a lakóterületekről (Kistarcsa, Kerepes). A Budapestre ingázó helyi lakosság számára is fontos alternatívát jelenthet az M31 út, csökkentve a lakott területek terhelését. Jelen szabályozási terv a terület tulajdonosok jövőbeni fejlesztési elképzeléseit bemutató dokumentum, mely a területi adottságokból eredő lehetőségek kiaknázását célozza meg a jogszabályok adta lehetőségek között. A javasolt környezetalakítás beépítéseinek paraméterei kerültek rögzítésére a szabályozási tervben és a Helyi Építési Szabályzatban, a Község Településszerkezeti Tervének módosításával összhangban. 5

7 Jelen szabályozási tervet az épített környezet alakításáról szóló módosított évi LXXVIII. Tv. (Étv.), az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet (OTÉK), Kerepes képviselő-testületének 107/2007. (VI.28.) sz. határozata a Nagyközség Településszerkezeti Tervéről, valamint Kerepes Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló 19/2007. (VII.12.) Kt. rendelet (HÉSZ) alkalmazásával készült. A tervvel kapcsolatban előzetes véleménykérés céljából megkeresett, az évi LXXVIII. sz., az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 9. -ában foglaltak szerint a településrendezési tervek és helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek válaszlevelei mellékletként kerültek dokumentálásra. Megküldésre kerültek a környezet védelméért felelős szervek a 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet értelmében a környezeti értékelés elkészítés e szükségességének megállapítása céljából. Az előzetesen beérkezett vélemények alapján a kidolgozó nem tartotta szükségesnek azon tervdokumentáció elkészítését. (lásd a mellékletben ledokumentált levelezések) 2.0. Tervi előzmények Magasabb szintű területrendezési tervek: - Országos Területrendezési Tervről szóló évi L. törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXXI. Törvénymódosításáról - Budapest Agglomeráció Területrendezési tervéről szóló évi LXIV. törvény, - Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 21/2006. (IX.8.) Pm. sz. rendelet ben kerültek jóváhagyásra a Város teljes területére elkészült településrendezési eszközök, úgy mint: Kerepes Településfejlesztési Koncepciója ben KT. határozattal elfogadva Kerepes Településszerkezeti Terve - 107/2007.(VI.28.) KT Határozattal elfogadva Kerepes Helyi Építési Szabályzata - 19/2007.(VII.12.) KT rendelettel elfogadva 3.0. Településrendezési vizsgálat 3.1. A tervezési területek bemutatása Kerepes Város külterületén az M31 gyorsforgalmi utat és a 3. számú főutat tervezett összekötő út mentén, Budapesttől mintegy 20 Km-re található. A tervezési terület a település belterületétől keleti határától az M31 gyorsforgalmi úton túlnyúlva helyezkedik el. Az összekötő út a mintegy 100 ha területű tervezési területet két részre vágja. A déli oldal 90 hektárnyi, beépítetlen mezőgazdasági terület, míg az északi oldal 10 hektárnyi, mezőgazdasági és erdő terület jellemző rá. 6

8 3.2. A tervezési terület forgalmi fejlesztésének előzményei Kerepes Város Önkormányzata közlekedési tanulmánytervet készítetett a tervezési terület elkerülő út nyomvonalának felülvizsgálatának céljából: az M 31 autópálya és a település közötti már engedélyezés alatt álló bekötő út 3. sz. főúton történő átvezetésének illetve Mogyoród irányába való továbbvezetésének vizsgálata címmel. A TSZT-ben szereplő nyomvonal korrekció mellett az ipari-gazdasági területeknek a 3.sz. főútról történő feltárhatóságának a biztosítása is a tanulmányterv szerves részét képezte. A vizsgálati munkarészek megkezdését követően hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a 3. sz. főút kelet-nyugati irányban kijelölt gazdasági területek összekötése a TSZT-ben jelölt a tervezési területet északról határoló nyomvonal (Mogyoródi kapcsolat) sem a terepviszonyok, sem a csomóponti távolságok tekintetében nem megfelelő. A tanulmányterv főbb elemei a következők: A bekötő út terveit az UNITEF 83 Zrt. generáltervezésében az UNITEF-SZALAMANDRA Kft készítette, ezért a tervezés során a nyomvonalakat és csatlakozást velük is egyeztettük. Az UNITEF- SZALAMANDRA Kft. által tervezett bekötő út nyomvonala, amely a buszforduló mellett csatlakozna a 3. sz. főközlekedési úthoz, nem vezethető tovább, mivel a területen családi házas beépítésű övezet helyezkedik el. A jelenleg érvényben lévő település szerkezeti tervben javasolt Kerepestől északra lévő erdő melletti nyomvonal kialakítását az erdő közelsége miatt az Erdészeti Igazgatóság és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága nem támogatta. A tanulmányterv nyomvonal változatai be lettek mutatva véleményezésre a Magyar Közút NZrt. Pest Megyei Igazgatóságának és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnak, majd ezt követően került kidolgozásra a végleges kialakítás. 7

9 3.3. Magasabb szintű területrendezési tervek, regionális összefüggések vizsgálata A településrendezési terveknek összhangban kell lennie a tervhierarciában felette álló országos és megyei területrendezési tervekkel. Az alábbiakban ennek értelmében az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. Törvényt és a Budapest Agglomerációs Területrendezési tervét vettük vizsgálat alá Az Országos Területrendezési Terv Országos Területrendezési Terv (OTrT) meghatározta az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit,- a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat. Országos Szerkezeti Terv térségi területfelhasználási kategóriái: A tervezési területet és annak közvetlen környezetét az alábbi térségek és hálóztok érintik: Erdőgazdálkodási térség Olyan meglévő erdőterületek, valamint a erdőtelepítésre alkalmas területek találhatók, amelyek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges, vagy indokolt. Vegyes területhasználatú térség Az a területfelhasználási kategória, amelybe mozaikos szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak. Települési térség: ha közötti települési térség 400 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei 220 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei Gyorsforgalmi út 8

10 Országos övezetek kivonatai: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Országos ökológiai hálózat övezete Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 0173/2 hrsz-ú ingatlant érinti Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. A tervezési területet NEM érintő országos övezetek: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Együtt tervezhető térségek övezete Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete 9

11 Budapest Agglomeráció Területrendezési terve KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Az alábbiakban a Budapesti Agglomeráció területrendezési Tervének kivonata kerül bemutatásra Kerepes településre vonatkozóan. A BATrT 21. (5) bekezdésében adott felhatalmazás alapján a térségek területi kiterjedésének meghatározásakor az 5/2000. (II.01.) Kt. sz. határozat (TSZT) és a 9/2000. (V.30.) Kt. sz. rendelet (HÉSZ) előírásait figyelembe vettük, és ez képezi az összehasonlítás alapját. Térségi Szerkezeti Terv területfelhasználási kategóriái: 10

12 Térségi területfelhasználás elemei: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Kerepes közigazgatási területe városias települési térségből, erdőgazdálkodási térségből, zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségből és mezőgazdasági térségből áll. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervről szóló évi LXIV. törvény rendelkezik az egyes térségi területfelhasználási területeken belül meghatározható települési területfelhasználási egységek köréről, a megengedhető százalékos eltérések szabályozása mellett. A BATrT tervlapját megvizsgálva kitűnik, hogy a terület jelentős része mezőgazdasági térség része, kisebb részben zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség és erdőgazdálkodási térség. Országos műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények elemei: A tervezési területen áthalad 200- és 400 kv-os távvezeték Közlekedés hálózati elemek: Kerepes meghatározó közlekedés hálózati elemei a 3. sz. főút és a tervezési területen is áthaladó tervezett M31 gyorsforgalmi út. Egyéb vonatkozásban az OTrT-ben foglaltakhoz képest új elemeket nem tartalmaz. Területi mérleg A tervezési terület a BATrT Erdőgazdálkodási térségét, mezőgazdasági térségét és a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségét érinti így a területi mérleg megfelelőségének a vizsgálata ezekre a területekre készül el. Vonatkozó BATrT térségi előírások: Erdőgazdálkodási térség BATrT 6. (1) bekezdés: Az erdőgazdálkodási térség legalább 90%-át erdőterület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 10%-án egyéb beépítésre nem szánt terület alakítható ki, amelynek során a meglévő védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületek kiterjedése nem csökkenhet. Mezőgazdasági térség BATrT 7. : (1) A mezőgazdasági térség legalább 75%-át mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 15%-án erdőterület és legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. (2) A mezőgazdasági térségnek a települési közigazgatási területre vonatkoztatott területén a beépítésre szánt területek növekménye nem haladhatja meg az adott település érvényes településrendezési tervében rögzített összes beépítésre szánt terület 3%-át. (3) A mezőgazdasági térségben és a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben sportolás céljára a külön jogszabály szerinti különleges terület kijelölhető. A terület nagysága nem haladhatja meg a település közigazgatási területe 3%-át és a területkijelölés nem lehet átfedésben az országos és a térségi ökológiai hálózat övezetének területével. Zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség BATrT 8. (2) bekezdés: A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség legalább 95%-át beépítésre nem szánt terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 5%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. 11

13 A térségek nagysága Kerepes közigazgatási területére vetítve Övezeti besorolás Besorolás nagysága ** Megfelelőség KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. A BATrT előírások alapján Kerepes teljes közigazgatási területére vetítve, a BATrT egyes térségi területfelhasználásai és a TSZT területfelhasználások kerülnek jelölésre és összegzésre, melyekből megállapítható, hogy azok jelenleg megfelelnek e az előírásoknak. A tervezési területet érintő BATrT térségek BATrT előírások szerinti csoportosítás a TSZT-re vonatkozóan A térségekre vonatkozó területfelhasználások a TSZT-ben BATrT előírás szerinti számítás*** Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség 651 * ha 339 * ha Erdőterület E 645,2 ha Egyéb beépítésre nem szánt terület Má 20,4 ha Mezőgazdasági terület Má 330 ha Erdőterület E 7,6 ha Egyéb terület Kt 3,0 ha 651 ha 10%-a = 64,5 ha > 20,4 ha 339 ha 15%-a = 50,9 ha > 7,6 ha 339 ha 10%-a = 33,9 ha > 3,0 ha Zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség 539 * ha Beépítésre nem szánt terület Beépítésre szánt terület E, Má, Z, V Lf 533,6 ha 5,4 ha 539 ha 5%-a = 27,0 ha > 5,4 ha * A BATrT 21. (5) bekezdés figyelembevétele alapján számított területi mérleg ** Digitális alaptérkép alapján mért értékek *** A BATrT 6., 7., 8. előírásai alapján készült számítás A táblázat alapján az érintett területfelhasználásokra vonatkozóan a BATrT előírásai teljesülnek a hatályos településszerkezeti tervben és további módosításokra is van lehetőség az alábbiak szerint. A tervezési területet érintő BATrT térségek Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség * 696,8 ha: beépítésre szánt területek összesen a TSZT szöveges munkarésze alapján Módosítható területek nagysága 651 ha 10%-a 20,4 ha = 44,1 ha 339 ha 10%-a 3,0 ha = 30,9 ha 696,8 * ha 3%-a = 20,9 ha 539 ha 5%-a 5,4 ha = 21,6 ha A fenti számításokból következik, hogy a BATrT térségi előírásai alapján: - 44,1 ha Erdőgazdálkodási térség sorolható át egyéb beépítésre nem szánt övezetbe, - 20,9 ha Mezőgazdasági térség sorolható át bármely települési területfelhasználási egységbe és - 21,6 ha Zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség sorolható át bármely települési területfelhasználási egységbe, - A BATrT 7. (3) bekezdés alapján további 20,9 ha sportolás céljára szolgáló különleges terület kijelölhető a mezőgazdasági térségben és a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben. 12

14 Kerepes TSZT hatályos területfelhasználása A BATrT térségek és a TSZT területfelhasználási egységeinek eltérése 13

15 Térségi övezetek kivonatai: Zöldövezet Országos és térségi ökológiai hálózat övezete Tájképvédelmi területek övezete Zöldövezet BATrT 13. : (1) A zöldövezetet a térség olyan (védett és nem védett) területei alkotják, amelyek biológiailag aktív, rendszeresen növényzettel fedett területek. (2) A zöldövezethez tartozik: a) az erdőgazdálkodási térség egy része, amely legalább 90%-ban erdőterület; b) a mezőgazdasági térség egy része, amely legalább 90%-ban távlatban is mezőgazdasági, illetve erdőterület; c) a térszerkezeti jelentőségű, a beépítésre szánt területbe ékelődő erdő- és zöldterület. (3) A zöldövezeten a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség -be tartozó területek kivételével beépítésre szánt települési terület nem jelölhető ki." Országos és térségi ökológiai hálózat övezete BATrT 14. : Az országos és térségi ökológiai hálózat részét képező védett természeti területek övezetébe az országos és a helyi jelentőségű védett természeti területek tartoznak. Az övezetben a kialakult hagyományos beépítési módot megváltoztatni nem szabad." A tervezési területen belül a 0173/2, a 0174, a 0175/3 és a 0175/13 hrsz-ú ingatlanokat részben érinteti az országos ökológiai hálózat. A tervezési területet NEM érintő országos övezetek: Kertgazdasági területek övezete Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántó területek övezete Vizek védelme érdekében védendő területek övezete Komplex környezeti rehabilitációt igénylő területek övezete Térségi hulladékkezelő létesítmények kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete Honvédelmi és katasztrófavédelmi területek övezete 14

16 3.4. A Településfejlesztési Koncepció vizsgálata Az Önkormányzat jelen módosítás tárgyát képező fejlesztési szándékokat a Településfejlesztési Koncepcióban az alábbiak szerint fogalmazta meg: A település jövőbeni térségi szerepe Regionális feladatok ellátása a hulladékgazdálkodásban (Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás), Térségi logisztikai központ szerepe, kihasználva az M31-es autópálya adta lehetőségeket, Közlekedés Átfogó települési közlekedési rendszer kialakítása. Települést elkerülő utak kiépítése. Sport Fejleszteni a település sportját Infrastruktúrát teremteni a sportoláshoz 3.5. Településszerkezeti és Szabályozási Terv vizsgálata Kerepes Város Településszerkezeti terve a tervezési területeket a következő területfelhasználási egységbe sorolja: Településszerkezeti Terv szerint: A jóváhagyott településszerkezeti terv a tervezési területet az alábbi beépítésre nem szánt területfelhasználási egységekbe sorolja: - Má - Mezőgazdasági terület - E - Erdőterület - KÖu - Útterület Tervezett közlekedéshálózati elemek: - M31 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala és 250m-es 100m-es védőtávolsága - Összekötőút Isaszeg felé A területet jelenleg érinti a Kerepes keleti határánál lévő honvédségi terület védőtávolsága, mely 1000m-es környezetében csak beépítésre nem szánt terület jelölhető ki a TSZT szöveges munkarésze alapján. A Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály nyilatkozata alapján a terület funkciója megváltozott és a védőtávolságra már nem tartanak igényt, így a TSZT ebben a vonatkozásában módosítható és beépítésre szánt terület kijelölése lehetséges. 15

17 16

18 Külterületi Szabályozási Terv szerint: A jóváhagyott szabályozási terv a tervezési területet az alábbi övezetekbe sorolja: Má-k Má-f Ev - Korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet - Farmgazdasági általános mezőgazdasági övezet - Védelmi erdőövezet Tervezett közlekedéshálózati elem: - M31 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala és 250m-es 100m-es védőtávolsága 17

19 3.5. Területhasználat és beépítettség vizsgálat KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. A vizsgált terület a belterülettől keletre, külterületen, jellemzően szántó művelési ágú mezőgazdasági területen fekszik, valamint kis részben erdőterületeket is érint. A területen épület nem található. A tervezési területet északi és keleti irányban erdőterület határolja, dél és nyugat felől szántóterületekhez csatlakozik. A tágabb környezetet is meghatározó új elem a most átadott M31 gyorsforgalmi út, melyhez a tervezési területen kerül kiépítésre üzemanyagtöltő állomás és pihenőhely Tulajdonvizsgálat A tervezési terület ingatlanaira vonatkozó részletes tulajdonlást a tulajdoni lapok adatait összegző táblázat, valamint a Tulajdonvizsgálat c. rajzi munkarész mutatja be. Sor Terület Minőségi Tulajdoni HRSZ Megnevezés sz. (m 2 Tulajdonos ) osztály hányad /4 gyep (legelő) Magánszemélyek 2/6 2/6 1/6 1/ / erdő Magyar Állam 1/ Kivett közút Kerepes Nagyközség Önk. 1/ /3 gyep (legelő) 34 4 Magyar Állam 1/ /4 gyep (legelő) Magyar Állam 1/ /5 gyep (legelő) Magánszemély 1/ /6 gyep (legelő) Magyar Állam 1/ /7 gyep (legelő) Magyar Állam 1/ /15 szántó Magyar Állam 1/ /17 szántó Magánszemélyek 37185/ /20 szántó Magyar Állam 1/ /22 szántó Magánszemélyek 37185/ /23 szántó 58 3 Magyar Állam 1/ /1 gyep (legelő) Magyar Állam 1/ /3 gyep (legelő) Magyar Állam 1/ /1 erdő Magánszemély 1/ /2 a) erdő b) erdő c) szántó d) gyep (legelő) f) szántó Magánszemélyek MAGYAR ÁLLAM Kerepes Nagyközség Önk /1 Kivett közút Kerepes Nagyközség Önk. 1/ /2 Kivett közút Magyar Állam 1/ /3 Kivett közút Kerepes Nagyközség Önk. 1/ Kivett közút Kerepes Nagyközség Önk. 1/ /1 szántó Magánszemély 1/ /2 szántó /3 szántó Magánszemély 1/1 Magánszemélyek 1/3 1/3 1/3 18

20 /4 szántó Magánszemélyek 1/2 1/ /5 szántó Magánszemély 1/ /6 szántó Magánszemély 1/ /7 szántó Magánszemély 1/ /8 szántó Magánszemély 1/ /9 szántó 3519 Magánszemély 1/ /10 szántó 3106 Magánszemély 1/ /11 szántó Magánszemélyek 1/2 1/ /12 szántó Magánszemély 1/ /13 Kivett út Kerepes Nagyközség Önk. 1/ /14 a) szántó Magánszemély 1/1 b) gyep (legelő) /19 szántó Magánszemély 1/ /1 erdő Magánszemély 1/ /2 a) erdő Magánszemély 1/1 b) gyep (legelő) c) gyep (legelő) Kivett közút Kerepes Nagyközség Önk. 1/ /2 Kivett saját használatú út Kerepes Nagyközség Önk. 1/ /3 a) gyep (legelő) b) erdő /15 a) szántó b) gyep (legelő) /16 szántó /17 a) szántó b) gyep (legelő) a) szántó b) gyep (legelő) c) erdő Magánszemély 1/1 Magánszemélyek 983/ / / /2973 Magánszemély 1/1 Magánszemély 1/1 Magánszemélyek 6724/

21 4.0. Táj- és természetvédelem, zöldfelületek KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. A tervezési terület a változatos domborzati adottságú Gödöllői-Ceglédberceli dombság nyugati peremén helyezkedik el, tájképi szempontból meghatározó fekvésének dombvidéki jellege. A terület jellemzően enyhe lejtésszöggel É-D-i irányban az Szilas-patak völgyéig lejt. A vizsgált terület külterületen, jellemzően szántó művelési ágú mezőgazdasági területen fekszik, melyen beékelődve találhatók kisebb legelő sávok, valamint a szegélyen erdőfoltok. A tervezési területet északi irányban erdőterületek határolják, nyugatra és dél felől szántóterületekhez csatlakozik, kelten pedig a 31-es számú út választja el további mezőgazdasági területektől. A terület mezőgazdasági jellege miatt a térségre jellemző értékes növényállományú potenciális társulások már nem találhatók meg a területen, azonban a dűlőutakat mentén, valamint a területen észak-nyugat dél-kelet irányában lévő 20 méter széles sávban jelentős fás szárú növényállomány és gyepes vegetáció található. A vizsgált területet északi és nyugati irányból határoló erdő és mezőgazdasági területek természeti-, ökológiai szempontból értékesek, tekintettel arra, hogy az ökológiai hálózat részét képzik. A természetvédelmi védettségi kategória részben a tervezési terület szegélyét érinti, azonban a északon egy nagyobb kiterjedésű, kb. 7 ha-os erdőterület teljes egészében ökológiai hálózat részét képzi. A vizsgált terület további része nem rendelkezik kiemelkedő természeti-, ökológiai értékkel. A tervezési területen egyéb országos jelentőségű természetvédelmi terület, Natura 2000 terület, természeti terület nem található. 20

22 5.0. Közlekedés vizsgálat 5.1. Meglévő közúti kapcsolatok Kerepes Nagyközség a 3. számú országos főút vonalán, Budapesttől mintegy 20 Km-re fekszik. A községnek egyéb kapcsolata, mely az országos úthálózatba tartozik, nincs. A tervezési terület a település nyugati oldalán helyezkedik el, a belterület határán. Közlekedéshálózati szempontból fontos megemlíteni a jelű utat, mely ugyan kívül esik a tervezési területen, illetve Kerepes területének határán, de Mogyoród, Fót, illetve az M3 autópálya felől érkező forgalma a 3. sz. főközlekedési utat terheli. Forgalma megoszlik az M0 és Gödöllő irányok között. A tervezési terület jelenleg a tervezett bekötőút nyomvonalán haladó dűlőút felől, valamint délről a Szőlő sor felől közelíthető meg. A 3 sz. főút érintett szakaszán a évi forgalomszámlálással mért adatai alapján a keresztmetszeti forgalom 2150 E/h belterületen, valamint 1230 E/h külterületen. 3. számú főút A 3. sz. elsőrendű főközlekedési út az érintett szakaszon jelentős szintkülönbséget küzd le (az útpálya emelkedése jellemzően 5%), ezért a 2x1 forgalmi sáv mellett, a nehézgépjárművek számára kapaszkodó sáv biztosítja a folyamatos haladást. Irányonkénti forgalma : 2150/h/2 irány, 1230 E/h/2 irány jelű országos összekötő út A jelű összekötő út 2x1 forgalmi sávos, a 3. sz. főúthoz kiépített teljes értékű T csomóponttal alárendelt útként csatlakozik. Irányonkénti forgalma: 870 E/h/2 irány. M 31 autópálya Az M31 autópálya 2x2 sávos autópálya, a tervezési terület környezetében épülő pihenőhellyel. Irányonkénti forgalma: 2090 E/h/2 irány 21

23 5.2. Jelenlegi parkolási rend KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. A tervezési területen kialakult parkolók nem találhatóak, mivel a tervezési terület jelenleg erdő és mezőgazdasági művelés alatt álló területek Közösségi közlekedési kapcsolatok Kerepes Nagyközség területén áthalad a Budapest - Gödöllő HÉV vonal, amely közösségi közlekedési szempontból meghatározó. A tervezési területtől észak-keleti irányban 5,0 km, déli irányban mintegy 2,5 km távolságban található a HÉV legközelebbi megállója. Kerepes Nagyközség tömegközlekedési rendszerét a Budapest- Gödöllő HÉV vonalon kívül Volán autóbuszjáratok biztosítják. Ezek a következők: Helyközi viszonylat: - Budapest, Stadionok buszpályaudvar Kerepes, Templom tér Gödöllő buszpályaudvar Helyi viszonylat: - HÉV állomás Szilasliget Patkó csárda (buszforduló) - Patkó csárda (buszforduló) Szilasliget Bár a HÉV kihasználtsága folyamatosan bővül, ennek ellenére a fő utazási eszköz az autóbusz és a személygépjármű maradt Kerékpáros és gyalogos közlekedés A tervezési területen belül nem találhatókiépített kerékpáros útvonal, illetve gyalogjárda Közművizsgálat A tervezési terület a Kerepes beépített területének északi része mellett, attól keleti irányban fekvő nem beépített területén helyezkedik el. A terület a már épülő 31-es autópályát és Kerepes beépített területének északi részét összekötő út mentén helyezkedik el. A terület legnagyobb része jelenleg mezőgazdasági funkciójú területek. A tervezési területen elhelyezkedő, jelenleg beépítetlen tervezési területi egységek közműellátás szempontjából ellátatlannak tekintendők, a területre a közműbekötések nem épültek ki. A beépítetlen tervezési területeken ugyanakkor keresztülhaladnak más területeket ellátó közművezetékek, ezek a 400, a 220 és a 20 kv-os villamos légvezetékek, valamint a területen ÉK-DNY irányban keresztülhaladó 8 bar-os nagyközépnyomású földgáz vezeték. Ezek a vezetékek egyrészt a terület beépítését korlátozó tényezők, másrészt viszont a terület jövőbeni közműellátásának bázisai lehetnek. A tervezési terület közművizsgálata a területről készített geodéziai térkép alapján, az üzemeltetők nyilvántartásainak a felhasználásával, a helyszíni bejárás alapján szerzett tapasztalatokkal kiegészítve készült. 22

24 6.1. Vízellátás Kerepes vízellátását a Szilasvíz Víz- és Csatorna Szolgáltató Üzem biztosítja. Az ellátás alapbázis szempontjából két oldalról történik, az egyik a település saját kútjai által kitermelt vízmennyiség, a másik a Dunamenti Regionális Vízművek Rt.-től átvett víz. A 9 db. saját kútból kb. napi m 3 ivóvíz termelhető ki. Ez a vízmennyiség a téli, alcsony fogyasztású időszakban elegendő, míg a nyári csúcsfogyasztási időszakokban ez a DMRV zrt. regionális rendszeréről átvett vízmennyiséggel egészül ki. A Regionális Vízmű a Duna partjára telepített kutakból termel ki ivóvizet, valamint van lehetősége a Fővárosi Vízműtől is vizet átvenni. A regionális rendszer felőli átvétel jelenleg Fót felől NÁ 500- as vízvezetéken keresztül történik. A tervezési terület a város belterületétől keletre helyezkedik el, amelyen a vízellátó hálózat még sehol sem épült ki. A tervezési terület körzetében legközelebb a Szőlősor utcában NÁ 100-as, míg a Madarász utcában NÁ 80-as méretű vízvezeték épült ki a meglévő fogyasztási helyek ellátására. A tervezési terület tágabb körzetében is az utcák nyomvonalán csak NÁ 80-as és NÁ 100-as vezetékek üzemelnek, Ennél nagyobb vezeték csak a Szabadság út, Mogyoródi út nyomvonalú NÁ 150-es vezeték, illetve a Szabadág úti NÁ 300-as vezeték, amely déli irányból a Vízműig van kiépítve. A település hálózatában a víznyomást a rendszer 500 m 3 -es magastározójának (tfsz: 257,70 maf) túlfolyó szintje határozza meg, a tervezési terület körzetében nyomásproblémák nincsenek Szennyvíz és csapadékvíz elvezetés Kerepesen elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A hálózattal elvezetett szennyvizek a Szilas patak mellett megépített szennyvízátemelő telepre gravitálnak, ahonnan egy nyomóvezetéken keresztül nyomják a befogadó Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. csatornahálózatába. A szennyvizek a fővárosi csatornahálózaton keresztül a szennyvíztisztító telepre kerülnek, ahol a szennyvizeket megtisztítják, tisztított szennyvizek befogadója a Duna. A tervezési terület tágabb körzetében a beépített területeken minden utcában kiépült a szennyvízcsatorna. A tervezési terület nyugati határa mellett a 30-as út keleti oldalán lévő gazdasági terület szennyvizeinek elvezetésére épült ki a szennyvízcsatorna. Ez a csatorna a Madarász utcai csatornához csatlakozik, egy, a 148-as hrsz.-ú telken szolgalmi joggal megépített csatornán keresztül. Kerepes csapadékvizeinek befogadója a Szilas-patak és annak mellékágai. A településen kevés helyen épült ki zárt csapadékcsatorna, a község legnagyobb részén a csapadékvizeket nyílt árkos rendszerrel szállítják el. A tervezési terület nyugati széle tartozik csak a Szilas patak közvetlen vízgyűjtőjéhez. A tervezési terület legnagyobb része délkelet irányban lejt, itt vízfolyás nem található, a területre eső csapadékvizek legnagyobb része a területen elszikkad, csak kis hányaduk gravitál tovább délkeleti irányban Villamosenergia ellátás A település villamosenergia ellátásának üzemeltetője az ELMŰ-ÉDÁSZ Zrt. Észak-Pesti Üzletigazgatóságához tartozó Kerepesi Kirendeltség. Kerepes villamosenergia ellátása 20 kv-os feszültségszinten történik. A 20 kv-os hálózatot 120/20 kv-os alállomásokról táplálják be. A körzet hálózatának betápláló alállomásai a Rákoskeresztúri és a Gödöllői 120/20 kvos alállomások, amelyeknek a 120 kv-os betáplálása az országos 120 kv-os hálózati rendszerről, a Mátrai és Kőbányai alállomások között haladó kétrendszerű 120 kv-os hálózatról biztosított. Az alállomásokból induló 20 23

25 kv-os hálózati rendszer fűzi fel a fogyasztói transzformátorokat. A transzformátorokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A tervezési terület délkeleti szélét érinti a középfeszültségű hálózati rendszerhez tartozó, közel kelet-nyugati irányú oszlopokra fektetett 20 kv-os vezeték A tervezési terület térségében a beépített területeken lévő fogyasztók a transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról épített bekötésen keresztül kapnak ellátást. A kisfeszültségű villamosenergia elosztás a térségben egységesen oszlopon vezetett szabadvezetékkel történik. A tervezési területen ÉNY-DK irányban keresztülhalad egy 400kV-os és egy 220 kv-os, egymással párhuzamosan megépített szabadvezeték, ezek a vezetékek a beépítéseknél jelentősen korlátozó tényezőként szerepelnek Földgázellátás Kerepes földgázellátását a TIGÁZ DSO kft Gödöllői Üzemigazgatósága szolgálja. A földgázellátás bázisa a település 2 db gázfogadó állomása, amelyről az elosztás középnyomású hálózattal épült ki. A fogyasztói igények kielégítése helyi egyedi nyomáscsökkentők segítségével biztosított. A tervezési terület tágabb körzetében a meglevő családi házak és üzemek ellátására minden utcában kiépült a középnyomású földgáz vezeték. A középnyomású vezetékről épített bekötések táplálják a helyi egyedi nyomáscsökkentőket, amelyről a fogyasztók kielégíthetőek. A körzet és a település fő alapvezetéke a tervezési területen ÉK-DNY-i irányban keresztülhaladó nagyközépnyomású földgáz vezeték, amely a 2 db nyomáscsökkentőt betáplálja Elektronikus hírközlés Vezetékes hírközlési létesítmények A település vezetékes távközlési szolgáltatója az INVITEL Rt. A Budapest szekunder központhoz tartozó 34-es körzetszámú Gödöllő primer központ Kerepes vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település 28-as távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A hálózat vegyesen, földkábelekkel vagy oszlopokra szerelt légkábellel épült ki. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. Kerepesen valamennyi vezeték nélküli táv- (T-COM, Pannon, Vodafone,) és hírközlési szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. 24

26 7.0. Környezetvédelem 7.1. Levegőszennyezés Levegőminőség-védelmi szempontból a többször módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről, a települést az 1. kategóriába sorolja. Ennek alapján a kén-dioxid és benzol tekintetében az E zónacsoportba tartozik, mely szerint a felső és az alsó vizsgálati küszöbérték között van a légszennyezettség. Szén-monoxid tekintetében a D zónacsoportba tartozik, melyre jellemző, hogy a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték közötti a légszennyezettség. A szilárd légszennyező tekintetében van a C zónacsoportban, ahol a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van a légszennyezettség. A nitrogén-dioxid és a talajközeli ózon koncentráció tekintetében viszont a B zónacsoportba tartozik, ahol meghaladja a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt is. A közlekedési eredetű légszennyezés tekintetében az M31-es átadásáig Kerepes belterületén áthaladó 3-as számú főút terhelése volt meghatározó, az M31-es átadását követően a terület keleti felén is megjelent egy légszennyező forrás, melynek következtében a 3-as számú főút terhelése kis mértékben lecsökkent. A közlekedési eredetű emissziót jellemzően szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok, ólom és telítetlen szénhidrogének alkotják. Ezek közül az ólom és a telítetlen szénhidrogének közvetlenül az utak környezetében rakódnak le. Az utak környezeti terhelését, így a levegőszennyezését is csökkenti az út menti erdősáv, illetve fasorok. A terület környezetében, tőle északra található gazdasági objektumok közül az önbevallásos alapon működő OKIR adatbázis alapján az alábbi telephelyeken van bejelentett szennyező anyag kibocsájtás, melynek szennyezése főleg szén-dioxid, szén-monoxid és nitrogén oxidok emisszióban nyilvánul meg. Rózsahegyi Kft 2144 Kerepes Szabadság u Gumikron Ipari-, Kereskedelmi És Szolgáltató Kft 2144 Kerepes Szabadság út 252. Szilas-Metál Termelő Kereskedelmi És Szolgáltató Kft 2144 Kerepes Szabadság út 252. A vizsgálati területet jellemzően külterületi szántók alkotják, így a növényzettel időszakosan fedett szántóföldekről illetve burkolatlan utakról származó por diffúz légszennyezést okoz Talaj, felszíni és felszín alatti vizek A felszín alatti víz szempontjából a települések szennyeződésérzékenységi besorolását a többször módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határozza meg a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmében. Ez alapján a település a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából fokozottan érzékeny" területi kategóriába tartozik, valamint ezen belül kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület". A település területén ered a Gödöllői-dombság egyik legjelentősebb kisvízfolyása, a Szilas-patak. A vízfolyás két ágból ered, az egyik a belterület középső részén, a HÉV vonaltól nyugatra, a Látó-hegy aljában, míg a másik a belterület, illetve a 3-as út keleti oldalán, a Simó-hegy lábánál fakad. A Szilas-patak a Duna bal parti vízgyűjtőjéhez tartozik, teljes hossza 27 km, vízgyűjtője 169 km 2, a Szilas-patakba torkollik a Mogyoródi- és a Csömöri-patak. A Szilas-patak a tervezési területtől nyugati irányban, kb. 600 méter távolságban helyezkedik el, így a területet felszíni vízfolyás nem érinti. A tervezési terület vízbázis védőterületét sem érinti. A területeken talaj és felszín alatti vizek vonatkozásában nem készültek környezetvédelmi vizsgálatok, a helyszínelés során szennyezett talajfelszín nem volt fellelhető, így feltételezhető, hogy közvetlenül a tervezési területen egyéb forrásból eredő talajszennyezés nem áll fenn. Veszélyforrást jelent a területen a mezőgazdasági tevékenységből származó diffúz szennyezés. A mezőgazdasági területek művelése során a kemikália használat, a talajt, a talajvizeket veszélyezteti. 25

27 7.3. Zaj és rezgésterhelés KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. A terület általános zajterhelését a közúti közlekedésből és a telephelyek működéséből származó zaj mértéke határozza meg. Közlekedési zajterhelés forrása a területet nyugatról határoló 3-as számú főút, valamint a keleten lévő M31-es személy- és tehergépjármű forgalma. A vizsgálati területet külterületi mezőgazdasági szántók és gyepek, illetve erdőterületek alkotják így egyéb zaj- és rezgésvédelmi szempontból zavaró tevékenység, üzemi zajforrás nem található a területen. A tervezési területen a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló együttes rendelet határértékeit kell figyelembe venni Hulladékkezelés A tervezési terület környezetében a kommunális hulladékok gyűjtése megoldott. A kommunális szilárd hulladékot szervezett keretek között a települési hulladéklerakóba szállítják. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) alapján a tervezési területtől délre található alábbi telephelyeken képződik jelentős mennyiségű hulladék. Kerekes László HULLADÉK BEGYŰJTÉS 2144 Kerepes Hársfa utca 28. Silanus Cosmo Kft. KOZMETIKAI SZEREK GYÁRTÁSA 2145 Kerepes Vasút u. 42. Silanus Kft. KOZMETIKAI SZEREK GYÁRTÁSA 2144 Kerepes Vasút út 42. Döhler Hungária Kft. ÉLELMISZERIPARI ADALÉKANYAGOK RAKTÁROZÁS, ÉRTÉKELÉS 2143 Kistarcsa Vasút út 42 Hitkó István HULLADÉK SZÁLLÍTÁS 2144 Kerepes Berek Utca 4. Silvestris És Szilas Gyógynövény feldolgozó Kft GYÓGYNÖVÉNY FELDOLGOZÓ 2144 Kerepes Vasút u

28 8.0. Kulturális örökség védelem KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft Régészeti örökség Lásd: Melléklet: Régészeti örökségvédelmi munkarészt. A tervezési területet az alábbi nyilvántartott régészeti lelőhely érinti: Lelőhely neve: Kerepes MRT 12 15/1. lelőhely Lelőhely MRT száma: 12 15/1. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 080/4, 0174, 0175/13 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: római-kor, szarmata Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A területen szarmata település emlékei kerültek elő. Lelőhely kutatása: 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Irodalom, forrás: MRT 12. Aszódi és gödöllői járás Lelőhely bejelentő adatlap Kerepes 2007 Virágos Gábor: Kerepes község örökségvédelmi hatástanulmánya Településszerkezet és területhasználat A jelenlegi területhasználat mezőgazdasági szántóterület és erdőterület. A terület úthálózata néhány földútból áll csupán Helyi építészeti örökségek A tervezési területeken és környezetében művi értékek nem találhatóak, mivel a terület nem beépített Természeti örökségek vizsgálata- táj- és természetvédelem A tervezési terület északi részének egy közel 7 ha-os erdőterülete, valamint a terület dél-nyugati szegélye kis mértékben érintett az ökológiai hálózat természetvédelmi védettségi kategóriával. 27

29 SZÖVEGES MUNKARÉSZEK II. JAVASLAT 1. A tervezési területek beépíthetőségére javasolt előírások Jelen terv keretei között az Önkormányzat alábbi fejlesztési szándékait kívánjuk előkészíteni: az M31 gyorsforgalmi út pihenőjénél egy távlatban megvalósítható csomópont helyének kijelölése, mely a távlatban Isaszeg felé tervezett összekötőúthoz kapcsolódna, valamint az összekötő út mentén új gazdasági és sportrekreációs területek kijelölése, mezőgazdasági területek felhasználásával. A tájképvédelem és tájba illeszthetőség érdekében látványvédelmi fasorok, zöldfelületi- és beültetési előírások kerültek meghatározásra, az építménymagasság korlátozása mellett Településszerkezeti terv javasolt módosítása és javaslat építési övezetek A TSZT-t érintő módosítások és javaslatok a) A településszerkezeti tervet érintő változások: A TSZT-t érintő módosítási javaslatok részletes kimutatása: S.sz.: Terület (ha) Hatályos TSZT szerinti területfelhasználás Tervezett területfelhasználás 1. 2, , , , , , , , , , ,15 Má - Általános mezőgazdasági E - erdő Má - Általános mezőgazdasági Má - Általános mezőgazdasági Má - Általános mezőgazdasági Má - Általános mezőgazdasági Má - Általános mezőgazdasági Má - Általános mezőgazdasági Má - Általános mezőgazdasági Má - Általános mezőgazdasági Má - Általános mezőgazdasági KÖu - Közúti közlekedési Kksr - Beépítésre nem szánt, különleges nagykiterjedésű sportolási célú Kksr - Beépítésre nem szánt, különleges nagykiterjedésű sportolási célú E - erdő Má - Általános mezőgazdasági (Az Étv. 9. (4) bek. eljárási szakaszban törölt módosítási szándék) E - erdő KÖu - Közúti közlekedési Ksr - Beépítésre szánt különleges Sportolási célú KÖu - Közúti közlekedési Gksz - Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági Gksz - Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági 28

30 12. 0,60 Má - Általános mezőgazdasági ,98 Má - Általános mezőgazdasági 14. 1,83 Má - Általános mezőgazdasági 15. 1,12 Má - Általános mezőgazdasági 16. 1,22 Má - Általános mezőgazdasági 17. 1,11 Má - Általános mezőgazdasági 18. 0,24 Má - Általános mezőgazdasági 19. 2,35 Má - Általános mezőgazdasági 20. 0,09 E - erdő 21. 0,46 Má - Általános mezőgazdasági 22. 0,09 E - erdő 23. 0,58 Má - Általános mezőgazdasági 24. 4,14 Má - Általános mezőgazdasági 25. 4,81 Má - Általános mezőgazdasági 26. 0,19 Má - Általános mezőgazdasági 27. 0,29 Má - Általános mezőgazdasági 28. 1,31 E - erdő 29. 0,23 Má - Általános mezőgazdasági 30. 1,14 Má - Általános mezőgazdasági 31. 1,20 Má - Általános mezőgazdasági 32. 2,92 Má - Általános mezőgazdasági 33. 0,29 Má - Általános mezőgazdasági 34. 0,19 Má - Általános mezőgazdasági (Lásd J-3 TSZT módosítási javaslat c. rajzi munkarészt) KÖu - Közúti közlekedési KÖu - Közúti közlekedési KÖu - Közúti közlekedési KÖu - Közúti közlekedési KÖu - Közúti közlekedési KÖu - Közúti közlekedési KÖu - Közúti közlekedési E - erdő KÖu - Közúti közlekedési E - erdő KÖu - Közúti közlekedési E - erdő E - erdő Gip - ipari gazdasági Gip - ipari gazdasági KÖu - Közúti közlekedési KÖu - Közúti közlekedési E - erdő KÖu - Közúti közlekedési KÖu - Közúti közlekedési KÖu - Közúti közlekedési KÖu - Közúti közlekedési E - erdő Újonnan kijelölt beépítésre szánt területek összesen: Gksz - Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek: 15,69 ha Gip - Ipari gazdasági területek: 5,00 ha Ksr - Különleges sportolási célú területek: 6,19 ha Újonnan kijelölt beépítésre nem szánt területek összesen: Kksr - Különleges nagykiterjedésű sportolási célú területek: 5,18 ha E - Erdőterületek: 12,49 ha KÖu - Közúti közlekedési területek: 34,82 ha 29

31 b) közlekedéshálózatbeli változások: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. A térségi közlekedési hálózatok vonatkozásában a területen kívül- és belül jelentős változások következnek be. A jóváhagyott TSZT-ben már szerepel az M31-es gyorsforgalmi út és az Isaszeg felé vezető mellékút, melynek része az UNITEF Szalamandra által tervezett bekötő út. Az út nyomvonalának módosítása vált szükségessé a TSZT-ben feltüntetetthez képest a részletes tervezés és a tervezési terület beépítésre szánt területek feltárása érdekében. Jelen szabályozási tervet megelőzően az Önkormányzat elkészítetett egy közlekedési hatástanulmányt a Mogyoródi összekötőút nyomvonalának meghatározására, melynek kapcsán mind a Magyar Közút NZrt. Pest Megyei Igazgatóságával, mind a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal lefolytatott egyeztetések alapján alakította ki a tervezett nyomvonalat. Ezt a tervet figyelembe véve készítette el az UNITEF Szalamandra Kft. a tervezési területet feltáró utat az M31 gyorsforgalmi úttól a 3 sz. főútig, módosítva a TSZT-ben szereplő nyomvonalat. Az Önkormányzat 5-10 éves távlatban tervezi a 3.sz. főút M31-es út összekötését, a jelenleg keleti átkötő út felfejlesztésére és annak az M31-esre történő teljes értékű csomóponti kapcsolattal való kiépítésére tekintettel fejlesztendő gazdasági területek mindegyike jelentős úthálózati változásokat generál. Az úthálózati fejlesztések szorosan összekapcsolódnak a 3 sz. út mentén, a belterülettől északra tervezett gazdasági területek közlekedéshálózat fejlesztéseivel. I.ütem: a./ A 3.sz. főút és az M31-es gyorsforgalmi utat összekötő tervezett út kiépül rácsatlakozása nélkül, 2x1 sávos kialakítással. az M31-esre való b./ A 3. sz. főút elhúzása és az arra épülő körforgalmi csomópont, valamint annak K-NY-i ágából kiépítésre kerülő közúthálózati kapcsolatok, keleti irányban körforgalmi csomóponttal megtörve, D-i irányban becsatlakoztatva a 2x1 sávos M31-es felé vezető útba, míg Ny felé a tömbfeltáró tervezett gyűjtőút csomópontjáig. c./ Gazdasági terület belső kiszolgáló útjának megépülése. Ezen úthálózati elemek megvalósulásával a két gazdasági terület zavartalan működése biztosítottá válik. II. ütem: M31 és 3 számú főutat összekötő út M31-es csomópontjának megépülése. (Amennyiben az M31-esre való kikötés valósul meg korábban, úgy az 3.sz. főút-m31-es átkötő út 3.sz főút felőli végszakaszának visszabontására, jelentős átépítésére lesz szükség, amely a beruházás fajlagos költségeit jelentősen megnöveli, így a településfejlesztési döntéseknél ezen gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni.) Az M31-es új lecsatlakozásnak, minden érintett szerv által jóváhagyott csomóponti terve még nem létezik, így a szabályozási terv a legoptimálisabb változat lefedésére készült el. A településszerkezeti terv figyelembe véve az esetlegesen felmerülő lehetséges területigényeket, tartalék közlekedési területeket is meghatározott, számolva a majdani végleges csomóponti terv bizonytalansági elemeivel. A közlekedési rendszer teljes kiépülésekor a várható forgalom nagysága 4400 E/h/ 2 irány az M31 autópályán. Az érintett fejlesztés forgalmának várhatóan jelentős része az M31 autópálya irányában fog lebonyolódni. Az előrebecsült, hosszútávon jelentkező 4400 E/h / 2 irány forgalomnagyság még belül esik az autópályákra vonatkozó 4800 E/h/ 2 irány mértékű megfelelő forgalomnagyságon. Látható, hogy az M31 autópálya, valamint a 3. számú főút forgalmának megfelelő lefolyása és zavartalansága a jövőben is biztosítható. 30

32 Az Országos Területrendezési Tervet érintő változások Országos Szerkezeti Terv vonatkozásában A tervezési területen belüli változások összhangban vannak az Országos Szerkezeti Tervvel. 31

33 Érintett Országos övezetek vonatkozásában: Országos ökológiai hálózat övezete Az Országos Ökológiai hálózat tekintetében az 1.), 2.), 3.) és 5.) módosítás változást okoz. Beépítésre nem szánt területek érintik az övezetet. A 4.), 6.) módosítás az Ökológiai hálózat szempontjából pozitív területfelhasználás változás. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Az övezet területén beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, így megfelel az OTrT 13/B. -ában foglaltaknak.. 32

34 Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete Mivel Kerepes egész területe ezen övezetbe van sorolva, így a területen belül külön szabályozás szükséges a vízminőség-védelem elősegítése érdekében. 33

35 Budapest Agglomerációs Területrendezési tervét érintő változások Térségi Szerkezeti Terv vonatkozásában Térségi területfelhasználás elemei: A területfelhasználási változások erdőgazdálkodási térséget, zöldövezet részét képező mezőgazdasági térséget és mezőgazdasági térséget érintenek. Országos műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények elemei: A tervezett módosítások nem eredményeznek változást a területen áthaladó 200 kv-os és 400 kv-os távvezeték nyomvonalában Közlekedés hálózati elemek: Az M31-es gyorsforgalmi út kismértékben módosult nyomvonalon valósult meg a terven feltüntetetthez képest. 34

36 Sorszám TSZT-t érintő változás Terület (ha) KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. BATrT Erdőgazdálkodási térséget érintő változások BATrT Zöldövezet részét képező mezőgazdasági térséget érintő változások BATrT Mezőgazdasági térséget érintő változások 1. Má KÖu 2,29 0,92 1,37-2. E Kksr 2,88 2, Má Kksr 2,30 1,92 0,38-4. Má E 1,08-1,08-5. Má Má 3, Má E 4,04-0,86 3,18 7. Má KÖu 3,92-1,23 2,69 8. Má Ksr 6,19-3,92 2,27 9. Má KÖu 2, , Má Gksz 7, , Má Gksz 8, , Má KÖu 0,60-0, Má KÖu 11,98 0,29 1,42 10, Má KÖu 1, , Má KÖu 1, , Má KÖu 1, , Má KÖu 1, , Má KÖu 0,24 0,09-0, Má E 2, , E KÖu 0, , Má E 0,46-0, E KÖu 0,09 0,19-0, Má E 0,58 0,17-0, Má E 4,14 1,37-2, Má Gip 4,81 0,64-4, Má Gip 0, , Má KÖu 0,29 0, E KÖu 1,31 0,69 0, Má E 0, , Má KÖu 1, , Má KÖu 1, , Má KÖu 2,92-0,78 2, Má KÖu 0,29-0, Má E 0,19-0,19 - Összesen beépítésre szánt területek: 26,88 ha 0,64 ha (Gip) 3,92 ha (Ksr) Összesen beépítésre nem szánt területek: 53,46 ha 2,47 ha (KÖu) 4,80 ha (Kksr) 1,54 ha (E) 6,31 ha (KÖu) 0,38 ha (Kksr) 2,13 ha (E) 15,69 ha (Gksz) 4,36 ha (Gip) 2,27 ha (Ksr) 26,04 ha (KÖu) 9,22 ha (E) Összesen: 80,34 ha 9,45 ha 12,74 ha 57,58 ha 35

37 A BATrT térségi előírásai és területi mérleg vizsgálata alapján Kerepes közigazgatási területén: - 44,1 ha Erdőgazdálkodási térség sorolható át egyéb beépítésre nem szánt övezetbe, - 20,9 ha Mezőgazdasági térség sorolható át beépítésre szánt területfelhasználási egységbe, - 21,6 ha Zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség sorolható át beépítésre szánt területfelhasználási egységbe, - További 20,9 ha sportolás céljára szolgáló különleges terület kijelölhető a mezőgazdasági térségben és a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben. (Részletesen lásd: Vizsgálatok munkarész) A BATrT területi mérleg megfelelőségének összefoglalása: Az Erdőgazdasági térséget érintő változások megfelelnek a BATrT előírásainak, mert összesen 9,45 ha (kevesebb, mint 44,1ha) erdőterület kerül ársorolásra egyéb övezetbe. Az Zöldövezet részét képező mezőgazdasági térséget érintő változások megfelelnek a BATrT előírásainak, mert - Különleges sport területen kívül - nem kerül kijelölésre más beépítésre szánt terület. A Mezőgazdasági térséget érintő változások megfelelnek a BATrT előírásainak, mert - a Különleges sport területet nem számítva - összesen 20,05 ha (kevesebb, mint 20,9 ha) beépítésre szánt terület kerül kijelölésre a Mezőgazdasági térségen belül. A Különleges sportterületek kijelölés megfelel a BATrT előírásainak, mert a mezőgazdasági térségben és a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben összesen 6,19 ha (kevesebb, mint 20,9ha) Különleges beépítésre szánt sportterület kerül kijelölésre. Országos és térségi ökológiai hálózat övezete Az Országos Ökológiai hálózat tekintetében az 1.), 2.), 3.) és 9.) módosítás változást okoz. Beépítésre nem szánt területek érintik az övezetet. A 6.) módosítás az Ökológiai hálózat szempontjából pozitív területfelhasználás változás. 36

38 Zöld övezete A beépítésre szánt területek közül a 4. és 5. módosítás érinti az övezetet, melyek a Térségi Szerkezeti Terven Zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségbe tartoznak, így a BATrT 13. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelel. Tájképvédelmi területek övezete Mivel Kerepes egész területe ezen övezetbe van sorolva, így a területen belül külön szabályozás szükséges a tájképvédelem biztosítása érdekében. 37

39 1.2. Javasolt építési övezetek és övezetek, területi kimutatások Kerepes Város Helyi Építési Szabályzata nem rendelkezik a tervezési területen tervezett építési paramétereket megfelelően kezelő Gksz és Gip építési övezettel, Má-f övezet, valamint a HÉSZ egyáltalán nem tartalmaz Különleges sportterületet (Ksr) és Beépítésre nem szánt különleges sportterületet (Kksr), így újabb övezetek és építési övezetek beillesztése szükséges a HÉSZ módosításával. A hatályos HÉSZ az alábbi Gksz-log, Gip-z, Ksr, Kksr és Má-f1 jelű övezetekkel és építési övezetekkel egészül ki: Beépítésre szánt területek: A Gksz-log jelű építési övezet rajzi jele: Gksz-log SZ 40% 0,8 m2/m2 3,0-12* m m2 30% Az építési övezetben az engedélyezhető építmények és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi előírásokat betartva kell meghatározni. A beépítési mód: szabadon álló A beépítés legnagyobb mértéke: 40% A megengedett legkisebb építménymagasság: 3,0 m A megengedett legnagyobb építménymagasság: 12 m* A szintterületi mutató megengedett maximuma: 0,8 m 2 /m 2 A zöldfelület legkisebb mértéke: 30 % A kialakítható legkisebb telekterület mérete: m2. * Az építménymagasság maximuma önálló reklámhordozó, illetve mobiltelefon torony telepítése esetén a 30,0méter. Azéptési övezetben elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál a HÉSZ 20.. (1), (2),(3) pontjában meghatározottak szerint. A Gip-z jelű építési övezet rajzi jele: Gip-z SZ 30% 0,8 m2/m2 3,0-20,0* m m2 30% Az építési övezetben az engedélyezhető építmények és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi előírásokat betartva kell meghatározni. A beépítési mód: szabadon álló A beépítés legnagyobb mértéke: 30% A megengedett legkisebb építménymagasság: 3,0 m A megengedett legnagyobb építménymagasság: 20,0 m* A szintterületi mutató megengedett maximuma: 0,8 A zöldfelület legkisebb mértéke: 30 % A kialakítható legkisebb telekterület mérete: m2. * A HÉSZ 20 (7) bekezdés szerinti, valamint a üzemi technológia által igényelt esetekben túlléphető érték 38

40 Az építési övezetben nem helyezhetők el a Kerepesi HÉSZ 20.. (1) bek. b) és e), (2) bek. a) és b), valamint a (3) bek. e) és g) funkciók. A rendelet 20.. pontjában meghatározott létesítményeken túlmenően egyéb, jelentős zavaró hatású (környezeti hatásvizsgálat alapján kimutatható, az építési teleken belül környezetterhelési határértékeket meghaladó kibocsájtással járó -bűz, zaj, por, egyéb- tevékenység) gazdasági, ipari épület, építmény. A Ksr jelű építési övezet rajzi jele: Ksr SZ 10% 0,2 m2/m2 3,0-12,0* m m2 50% Az építési övezetben az engedélyezhető építmények és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi előírásokat betartva kell meghatározni. A beépítési mód: szabadon álló A beépítés legnagyobb mértéke: 20% A megengedett legkisebb építménymagasság: 3,0 m A megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,0 m A szintterületi mutató megengedett maximuma: 0,2 A zöldfelület legkisebb mértéke: 50 % A kialakítható legkisebb telekterület mérete: m2. a) Az építési övezetben az alábbi fő rendeltetésű építmények helyezhetők el: - szálláshely-szolgáltató (motel, szálloda, panzió) építmények - vendéglátó építmények - művelődési -, szórakoztató építmények, - sportlétesítmények (fedett és szabadtéri sportpályák), - lovas turizmust szolgáló létesítmények (pl.: lovarda, kisállatkert). b) Az építési övezetben az alábbi fő rendeltetést kiegészítő funkciók helyezhetőek el: - rekreációs-szabadidős célokat szolgáló létesítmények (bobpálya, mászófal, sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, kilátó stb.). Beépítésre nem szánt területek: A KKsr jelű Különleges beépítésre nem szánt sport övezet rajzi jele: KKsr SZ 2% 0,02 m2/m2 3,0-6,0* m m2 80% Az övezetben az engedélyezhető építmények és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi előírásokat betartva kell meghatározni. 39

41 A beépítési mód: szabadon álló A beépítés legnagyobb mértéke: 2% A megengedett legkisebb építménymagasság: - A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m A szintterületi mutató megengedett maximuma: 0,02 A zöldfelület legkisebb mértéke: 80 % A kialakítható legkisebb telekterület mérete: m2. * Az építménymagasság maximuma mászófal, illetve kilátó telepítése esetén a 16,0 méter. Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló fő rendeltetésű építmény (bobpálya, mászófal, sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, kilátó stb.), valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el: - közmű becsatlakozási műtárgy, - közműpótló műtárgy, - hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal), - kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), - kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20m 2 vízszintes vetülettel, - komposztáló, - kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő. A Má-f1 jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezet rajzi jele: Má-f1 SZ 15% - 7,5 m m2 - Az övezetben az engedélyezhető építmények és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi előírásokat betartva kell meghatározni. Beépítési mód Szabadon álló A legkisebb kialakítható birtoktest összterülete (m 2 ) A birtoktest telkeinek összterülete alapján alkalmazható beépíthetőség (%) 1,0 A legkisebb kialakítható és beépíthető birtokközpont területe (m 2 ) A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15,0 A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 15,0 A legkisebb beépíthető (birtoktest részét nem képező) önálló telek területe (m 2 ) Birtoktest részét nem képező, önálló telek beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 3,0 Birtoktest részét nem képező, önálló telek beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 3,0 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) 2,0 A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) - A Ev jelű védelmi erdőövezet: Az újonnan kijelölt területek övezeti előírásai megegyeznek a HÉSZ hatályos előírásaival. 40

42 Közlekedési övezetek: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. KÖu-gyf M31. gyorsforgalmi út Szabályozási szélesség: kialakult A tervezési területen az övezetben az OTÉK vonatkozó előírásait figyelembe véve az alábbi közlekedést kiszolgáló funkciók, illetve épületek elhelyezése javasolt: közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, üzemanyagtöltő állomás KÖu-Hm Helyi mellékút külterületi szakasza Szabályozási szélesség: Kerékpárútnál: m. Egyéb szakasztokon: m Övezetbe nem sorolt közterületek Szabályozási szélesség az újonnan kiépítendő szakaszokon: 22,0 és 30,0 méter 41

43 1.3. Részletes területi mérleg KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. MEGLÉVŐ TERVEZETT Hrsz. Övezet Terület (m2) Övezet Terület (m2) 0173/1 E Ev KÖu-hm /2 E Kksr KÖu-hm KÖu KÖu 839 KÖu-hm /14 Má-k KÖu-hm /13 Má-k KÖu-hm Má-k /3 Má-k Ev KÖu-hm Ksr /14 Má-k Má-k Ev KÖu-hm /1 Má-k Má-f Ksr /2 Má-k KÖu-hm KÖu 108 Ksr /13 KÖu KÖu-hm 645 KÖu Ksr /1 KÖu KÖu 1414 KÖu-hm KÖu-gyf 209 Ksr /3 Má-k KÖu 146 KÖu-hm Ksr /4 Má-k KÖu 65 KÖu-hm /5 Má-k Ksr KÖu-hm /6 Má-k Ksr KÖu-hm /7 Má-k Ksr KÖu-hm /8 Má-k Ksr KÖu-hm /9 Má-k Ksr KÖu-hm /10 Má-k Ksr KÖu-hm

44 0172/11 Má-k Ksr KÖu-hm /12 Má-k Ksr KÖu-hm 172 Má-k /15 Má-k Ev KÖu /16 Má-k Má-k Ev /17 Má-k Má-k Ev /18 Má-k Má-k Ev /19 Má-k Má-k Ev 217 Gksz Ksr KÖu-gyf /3 Má-k KÖu-hm KÖu Ev Má-k Má-k /21 Má-k KÖu-hm KÖu-gyf KÖu KÖu /20 Má-k 277 KÖu 277 KÖu-gyf /15 Má-k KÖu-hm KÖu /17 Má-k 3098 KÖu-hm 108 Má-k /16 Má-k 119 Má-k /10 Má-k 590 Má-k /11 Má-k 396 KÖu /12 Má-k 10 KÖu /13 Má-k 42 KÖu /4 Má-k 120 KÖu /1 KÖu KÖu /2 KÖu 311 KÖu-gyf /9 Má-k KÖu-gyf /3 Má-k 656 KÖu-gyf /4 Má-k 524 KÖu-gyf /2 KÖu 155 KÖu-gyf 155 KÖu-gyf /4 Má-k KÖu /5 Má-k Ev /6 Má-k Ev

45 0169/7 Má-k /1 Ev /3 KÖu /5 Má-k /19 Má-k KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Gip Ev KÖu-hm KÖu-gyf Gip Ev KÖu-hm KÖu-gyf 584 KÖu-hm 627 KÖu KÖu-gyf KÖu-hm 814 KÖu-gyf 89 KÖu-hm /23 Má-k 58 KÖu-hm /22 Má-k KÖU-hm /7 Má-k 918 KÖu-hm /6 Má-k 764 KÖu-hm /1 Má-k KÖu-hm /3 Má-k 535 KÖu-hm 535 Ev /4 Ev KÖu-hm /18 Má-k 712 Ev /8 Má-k Ev KÖu-hm /3 KÖu 910 KÖu KÖu KÖu /2 Ev 757 Ev

46 1.3. Környezetalakítási javaslat A környezetalakítási javaslat elkészítésekor a terület teljes beépülését, valamint a tervezett közúti fejlesztések megvalósulását feltételeztük. A tervezett főbb közúti fejlesztések az alábbiak: - a 3.sz. főút és az M31-es gyorsforgalmi utat összekötő út, - a beépítésre szánt területek feltárását biztosító csomópontok, - belső feltáró út. A beépítésre szánt területek alapvetően három különálló részre osztódnak. A legnagyobb a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek az M31-es gyorsforgalmi úttól nyugatra, a bekötő úthoz kapcsolódva annak déli oldalán helyezkednek el, mintegy 16,7 ha-os területen. A bekötő út mentén nyugatra továbbhaladva, annak északi és déli oldalán egyaránt sportterületek kerültek kijelölésre, összesen 10 ha nagyságban. Melyhez nyugatról kapcsolódik egy 5,1 ha nagyságú beépítésre nem szánt különleges sportterület. Ezektől a területektől elkülönülten az 31-es út keleti oldalán került kijelölésre 5 ha-os ipari gazdasági terület. A kereskedelmi, szolgáltató terület a nagyobb, legalább 1 ha nagyságú telket igénylő logisztikai, szolgáltat tevékenységet folytató vállalkozások számára kíván helyet biztosítani, révén, hogy a belterület északi határán, kerülnek kijelölésre területek kisebb gazdasági tevékenységek számára. A bekötő út északi oldalán elhelyezkedő sportterület alkalmas egy sokrétű sport szabadidő park létrehozására. A beépítésre szánt különleges terület alkalmas a terület fogadó, kiszolgáló létesítményeinek elhelyezésére, míg a hozzá kapcsolódó beépítésre nem szánt sportterület intenzív növényállományával igazi természet közeli helyszín biztosíthat. A bekötőút déli oldalán lévő sportterület különböző sport klubok számára biztosíthat területet, mely funkciók kiegészítő funkcióként kapcsolódhatnak a gazdasági területekhez és a nyugatra lévő szabadidő parkhoz is. Az M31-es gyorsforgalmi út keleti oldalán kijelölt ipari gazdasági terület, olyan tevékenységek számára nyújt lehetőséget, melyek védőtávolságot igényelnek és ez telken belül nem oldható meg, vagy akárcsak esztétikai okokból jelenlétük nem kívánatos a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület közelében. A terület környezeti hatásainak javítása érdekében a terület körül, a M31-ig védelmi erdőterület került kijelölésre A telken belüli zöldfelületek kialakításánál főleg az egybefüggő telekhatár menti zöldfelületeket alkalmaztunk, ezzel is növelve a biológiailag aktív zöldterületeket, továbbá a tájesztétikai és környezetvédelmi szempontoknak is megfelelő összhatás érhető így el. A parkolók fásítására vonatkozóan az OTÉK által előírtak követtük, mely szerint négy férőhelynél nagyobb gépkocsi-várakozóhely csak fásított parkolóként alakítható ki, 4 db parkolóhelyenként 1 db közepes, nagy lombkoronát növelő fa telepítésével. 45

47 2. Közműellátási javaslat A tervezési terület a Kerepes beépített területének északi része mellett, attól keleti irányban fekvő nem beépített területén helyezkedik el. A terület a már épülő 31-es autópályát és Kerepes beépített területének északi részét összekötő út mentén helyezkedik el. A terület legnagyobb része jelenleg mezőgazdasági funkciójú terület. A tervezési területen elhelyezkedő, jelenleg beépítetlen tervezési területi egységek közműellátás szempontjából ellátatlannak tekintendők, a területre a közműbekötések nem épültek ki. A beépítetlen tervezési területeken ugyanakkor keresztülhaladnak más területeket ellátó közművezetékek, ezek a 400, a 220 és a 20 kv-os villamos légvezetékek, valamint a területen ÉK-DNY irányban keresztülhaladó 8 bar-os nagyközépnyomású földgáz vezeték. Ezek a vezetékek egyrészt a terület beépítését korlátozó tényezők, másrészt viszont a terület jövőbeni közműellátásának bázisai lehetnek. A településrendezési javaslat szerint az építésügyi előírásoknak megfelelően a terület legnagyobb részén kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági terület, attól nyugatra fekvő kisebb részén sport-rekreációs terület, míg a Gksz területtől keletre Gip terület alakítható ki. A 31-es út mentén a gazdasági területi egységen összességében kb m 2, míg a sport-rekreációs területen m 2 bruttó szintterület építése engedélyezhető. A kedvező topográfiai, közlekedési adottságú tervezési területen a tervezett komfortos, kényelmes élet- és munkakörülményt, hatékony gazdálkodási lehetőséget nyújtó igényes telkek számára a környezetvédelmi igényeket is kielégítő teljes közműellátás kiépítése szükséges. A teljes közműellátás biztosítására kiépítendő a terület vízellátása, szennyvízcsatornázása, felszíni vízrendezése, korszerű vezetékes energiaellátása és a vezetékes hírközlése. A közműfejlesztési javaslat a kialakításra kerülő terület kiszolgálásához szükséges közmű infrastruktúra-fejlesztési feladatokat határozza meg, amely keretében felül kell vizsgálni, hogy a javasolt beépítési lehetőség teljes megvalósulása esetén a már megépített vezetékek megfelelnek-e a várható igények kielégítésére. A megengedett max. beépítési lehetőség megvalósulását követően a teljes közműellátás biztosítása esetén várható összes közműigények (kerekítve): Vízigény: 196 m 3 /nap Elvezetendő szennyvíz mennyisége: 176 m 3 /nap Villamosenergia igény: 14 MW Földgáz igény: 3500 Nm 3 /h Ezek az igények a max. beépítési lehetőség teljes kihasználása esetén jelentkeznek várhatóan. A terület telítődése azonban egy hosszabb folyamat eredménye lesz. Ezért ezek az igények csak a gerinchálózatok méretezésénélellenőrzésénél veendők figyelembe. A terület telítődésének reális felfutása szerint rövidtávon a javasolt beépítés kb. 15 %-a megvalósulása prognosztizálható. Ennek megfelelően a kielégítendő közműigények is ehhez mérten alakulnak: Vízigény: 29 m 3 /nap Elvezetendő szennyvíz mennyisége: 26 m 3 /nap Villamosenergia igény: 2,1 MW Földgáz igény: 525 Nm 3 /h A közműigények kielégítését is ennek az igényfelfutásnak megfelelően kell biztosítani. A prognosztizált igények kielégítésének a lehetőségét a közmű-áganként készített fejlesztési javaslat rögzíti. A közműellátás feltétele a műszaki kapcsolat biztosításán túl, a közműfejlesztési hozzájárulás befizetése közművenként alapbázis fejlesztésre. 46

48 2.1. Vízellátás Kerepes vízellátását a Szilasvíz Víz- és Csatorna Szolgáltató Üzem biztosítja. Az ellátás alapbázis szempontjából két oldalról történik, az egyik a település saját kútjai által kitermelt vízmennyiség, a másik a Dunamenti Regionális Vízművek Rt.-től átvett víz. A 9 db. saját kutakból kb. napi 2500 m 3 ivóvíz termelhető ki. Ez a vízmennyiség a téli, alcsony fogyasztású időszakban elegendő, míg a nyári csúcsfogyasztási időszakokban ez a DMRV Rt. regionális rendszeréről átvett vízmennyiséggel egészül ki. A Regionális Vízmű a Duna partjára telepített kutakból termel ki ivóvizet, valamint van lehetőség a Fővárosi Vízműtől is vizet átvenni, ill. Mogyoród felől NA200-as vezetekénen. A település hálózatában a víznyomást a rendszer 200 m 3 -es magastározójának (tfsz: 270 maf) túlfolyó szintje határozza meg, a tervezési terület körzetében nyomásproblémák nincsenek. A tervezési területen az új létesítmények prognosztizált vízigénye rövidtávon 29, a hosszútávú maximális végleges beépítés esetén 196 m 3 /nap. Ezeket a vízmennyiségeket alapbázis szempontjából a Kerepesi területeken vízellátást szolgáltató Szilasvíz Víz- és Csatorna Szolgáltató Üzem a meglévő alapbázisairól biztosítani tudják. A tervezési terület ellátására a feltáró közterületi utak nyomvonalán a vízellátó vezetékeket ki kell építeni. A tervezett GKSZ és a Ksr terület, valamint a területet feltáró út főleg az Öreg hegy melletti szakaszának magassági elhelyezkedése miatt a meglévő nyomászónáról nem látható el,így az új, magasabban lévő területi egységek számára létre kell hozni egy új nyomászónát, amelybe a vizet egy nyomásfokozó gépházzal lehet csak továbbjuttatni. A területen belül a biztonságosabb ellátás érdekében a körvezetékes rendszer kialakítását javasoljuk A tervezési területen belül NÁ 100-as-paraméternél kisebb keresztmetszetű vezeték a megfelelő tűzivízigény biztosítása érdekében nem építhető. Az építendő vízellátó hálózatra a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében a rendeletekben előírt sűrűségben föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni Vízelvezetés SZENNYVÍZELVEZETÉS Kerepesen elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A hálózattal elvezetett szennyvizek a Szilas patak mellett megépített szennyvízátemelő telepre gravitálnak, ahonnan egy nyomóvezetéken keresztül nyomják a befogadó Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. csatornahálózatába. A szennyvizek a fővárosi csatornahálózaton keresztül az Északpesti szennyvíztisztító telepre kerülnek, ahol a szennyvizeket megtisztítják, tisztított szennyvizek befogadója a Duna. A tervezési terület tágabb körzetében a beépített területeken minden utcában kiépült a szennyvízcsatorna. A tervezési terület nyugati határa mellett a 30-as út keleti oldalán lévő gazdasági terület szennyvizeinek elvezetésére épült ki a szennyvízcsatorna. Ez a csatorna a Madarász utcai csatornához csatlakozik, egy, a 148-as hrsz.-ú telken szolgalmi joggal megépített csatornán keresztül. A tervezési területen a tervezett létesítmények megvalósulása esetén várhatóan rövidtávon 26, a véglegesen 176 m 3 /nap szennyvíz fog keletkezni A szennyvizek elvezetését a talaj- és talajvíz védelme érdekében elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózaton keresztül kell megoldani. A területen az előközművesítés keretében kell a kiépítendő utak nyomvonalán a szennyvízcsatorna hálózatot megépíteni. 47

49 A tervezési terület topográfiai szempontból délkeleti irányában lejt, így a kiépítendő gravitációs szennyvízcsatorna hálózati rendszert is ebbe az irányba gravitálóan lehet kialakítani. A terület mélypontján kell egy szennyvíz átemelő berendezést kell építeni, amelyekből nyomóvezetéken keresztül lehet a szennyvizeket a meglévő elvezető rendszerbe juttatni. A Madarász utcai szennyvízcsatorna adódik a legközelebbi befogadó gravitációs csatornának. A területről elvezetett szennyvizek végső befogadója a Budapesti Északpesti szennyvíztisztító-telep, a telep rendelkezik a fogadáshoz szükséges szabad tisztító kapacitással. Meg kell még említeni, hogy közcsatornába majd csak a rendeletekben előírt szennyezettségű szennyvizek engedhetők. Az egyes telkekről, ha azon valaki valamilyen vállalkozást is folytat, a vállalkozás tevékenységéből származó, a kommunális szennyvíztől eltérő szennyezettségű vizeket telken belül elő kell tisztítani és csak a megengedett paraméterű szennyezettségű szennyvizet lehet a közcsatornába továbbítani. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS Kerepes község a Szilas patak vízgyűjtőterületén helyezkedik el, a település területére eső csapadékvizek ebbe a vízfolyásba gravitálnak. A patak társulati kezelésű vízfolyás, a kezelő a Vác és Gödöllő Térség Vízgazdálkodási Társulat. A Szilas patak medre a Szilasligeti mellékággal való csatlakozási ponttól a befogadójáig rendezett, a csatlakozási ponttól a forrásáig rendezetlen, növényzettel benőtt, a medrén sok a feliszapolódás. A tervezési terület nyugati széle tartozik csak a Szilas patak közvetlen vízgyűjtőjéhez. A tervezési terület legnagyobb része délkelet irányban lejt, itt vízfolyás nem található, a területre eső csapadékvizek legnagyobb része a területen elszikkad, csak kis hányaduk gravitál tovább délkeleti irányban. A tervezési területen létesítendő építmények, utak, parkolók burkolt felületeire eső, megnövekedett mennyiségű, gyorsan elvezetendő csapadékvizeket a Szilas patak irányába nem lehet elvezetni, a vizek a területről délkeleti irányba gravitálnak le, mezőgazdasági és erdőterületek irányába. Abban az esetben, ha a területen az engedélyezett mennyiségű burkolt felületek megépülnek, akkor a területről a két éves gyakoriságú, 15 perc időtartamú esővel számolva 2,22 m 3 /sec csapadékvíz mennyiséget kell a burkolt felületekről levezetni. Jelenleg a tervezési terület körzetében nincs olyan vízfolyás, amelybe gravitációsan a csapadékvizek bevezethetők lennének, így a csapadékvizek számára a terület mélypontján kell egy csapadékvíz szikkasztó medencét létesíteni. A tervezési területen belül, -ahol azt a gravitációs viszonyok lehetővé teszik- a csapadékvizek elvezetésére zárt csapadékcsatornákat javasolunk építeni a közterületeken és a telkeken belül is, ez lehetővé teszi az esetlegesen szennyeződésnek kitett helyeken az olajfogók elhelyezését. Mind a csapadékvíz szikkasztásnál, mind pedig a patakba való vezetésnél nagy figyelmet kell arra fordítani, hogy a szennyezett csapadékvizeket sem elszikkasztani, sem pedig befogadóba vezetni nem szabad. Így azokon a helyeken, ahol a csapadékvizek szennyezésének veszélye fennáll, ott az elvezetés előtt hordalék, illetve szénhidrogén-származék eltávolító berendezés alkalmazása szükséges Energia ellátás A tervezési terület korszerű, környezetbarát, komfortos, automatikus üzemvitelű energiaellátása csak vezetékes energiahordozóval biztosítható. A településen, így a tervezési terület kiszolgálására is vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz vehető figyelembe. Energetikailag, beruházási és üzemeltetési költségeket is figyelembe véve a legkedvezőbben, a villamosenergia világításra és erőátviteli célú energiaigények kielégítésére, a földgáz komplex termikus célú energiaellátásra alkalmas. 48

50 VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A település villamosenergia ellátásának üzemeltetője az ELMŰ-ÉDÁSZ Hálózat Kft. Észak-Pesti régióközpontja. Kerepes villamosenergia ellátása 20 kv-os feszültségszinten történik. A 20 kv-os hálózatot 120/20 kv-os alállomásokról táplálják be. A körzet hálózatának betápláló alállomásai a Rákoskeresztúri és a Gödöllői 120/20 kvos alállomások, amelyeknek a 120 kv-os betáplálása az országos 120 kv-os hálózati rendszerről, a Mátrai és Kőbányai alállomások között haladó kétrendszerű 120 kv-os hálózatról biztosított. Az alállomásokból induló 20 kv-os hálózati rendszer fűzi fel a fogyasztói transzformátorokat. A transzformátorokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A tervezési terület délkeleti szélét érinti a középfeszültségű hálózati rendszerhez tartozó, közel kelet-nyugati irányú oszlopokra fektetett 20 kv-os vezeték A tervezési területen ÉNY-DK irányban keresztülhalad egy 400kV-os és egy 220 kv-os, egymással párhuzamosan megépített szabadvezeték, ezek a vezetékek a beépítéseknél jelentősen korlátozó tényezőként szerepelnek. A tervezési terület térségében levő fogyasztók a transzformátor állomásról táplált kisfeszültségű hálózatról épített bekötésen keresztül kapnak ellátást. A kisfeszültségű villamosenergia elosztás a térségben egységesen oszlopon vezetett szabadvezetékkel történik. A prognosztizált rövidtávú 2,1 MW, nagytávon 14 MW villamosenergia igény kielégítésére 2, illetve +6 fogyasztói transzformátor állomás telepítése szükséges. Az igényfelfutás időben való eltolódása várható, ezért a transzformátor állomás gépkapacitását szorosabban kell a ténylegesen jelentkező igényekhez igazítani. A területen építettházas, illetve építményben elhelyezett transzformátor állomások elhelyezését javasoljuk, a területen belüli 20 kv-os és a 0,4 kv-os hálózatot földkábelekkel javasoljuk kiépíteni. A 400, a 220 és a 20 kv-os szabadvezetékek védőtávolságán belül csak a szakági előírások szerint lehet építményt elhelyezni. A két nagyfeszültségű szabadvezeték a külterületi, mezőgazdasági besorolású területi jelleg szerint épült meg. A területi besorolás a jelen terv szerint beépített területi besorolásra fog változni, így várható, hogy a funkcióváltás miatt a vezetékek nagyobb biztonságra való átépítését fogják előírni. FÖLDGÁZ ELLÁTÁS Kerepes földgázellátását a TIGÁZ DSO kft Gödöllői Üzemigazgatósága szolgálja. A földgázellátás bázisa a település 2 db gázfogadó állomása, amelyről az elosztás középnyomású hálózattal épült ki. A fogyasztói igények kielégítése helyi egyedi nyomáscsökkentők segítségével biztosított. A tervezési terület tágabb körzetében a meglevő családi házak és üzemek ellátására minden utcában kiépült a középnyomású földgáz vezeték. A középnyomású vezetékről épített bekötések táplálják a helyi egyedi nyomáscsökkentőket, amelyről a fogyasztók kielégíthetőek. A körzet és a település fő alapvezetéke a tervezési területen ÉK-DNY-i irányban keresztülhaladó nagyközépnyomású földgáz vezeték, amely a 2 db nyomáscsökkentőt betáplálja. A tervezési területen az új létesítmények prognosztizált földgáz igénye rövidtávon 525, a nagytávon 3500 Nm 3 /nap. Mindkét igényt alapbázis szempontjából a Tigáz Zrt. szolgáltatni tudja. A területen belüli, a későbbiekben kialakítandó utak nyomvonalán kell a földgázellátó hálózatot kiépíteni. A hálózati rendszert a fent említett nagyközépnyomású vezetékekről, új, a tervezési terület számára építendő nyomáscsökkentő berendezés létesítésével lehet betáplálni. A területen belüli ellátást középnyomású hálózati rendszerrel javasoljuk megoldani. 49

51 Az elosztó hálózatról létesített bekötésekre telkenként helyi egyedi nyomásszabályozókat kell telepíteni, amelyekkel előállított kisnyomású földgázzal lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A földgáz alkalmas egyedi berendezésekkel, jól szabályozható, a környezetvédelmi igényeket kielégítő, környezetbarát, automatikus üzemvitelű, teljes komfortot nyújtó termikus célú energiaellátás biztosítására. Fűtésre, használati melegvíz termelésre és főzésre egyaránt energiatakarékosan, gazdaságosan hasznosítható. A tervezési területen a közép- és telkeken belül a kisnyomású hálózat is csak föld alatti elhelyezéssel építhető. Az épületek homlokfalára gázvezeték nem helyezhető el Elektronikus hírközlés Vezetékes hírközlési létesítmények A település vezetékes távközlési szolgáltatója az INVITEL Rt. A Budapest szekunder központhoz tartozó 34-es körzetszámú Gödöllő primer központ Kerepes vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település 28-as távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A hálózat vegyesen, földkábelekkel vagy oszlopokra szerelt légkábellel épült ki. A vezetékes távközlés bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. Az új beépítésű területeken a távközlési hálózatfejlesztést már a területfejlesztéssel egyidejűleg földkábelekkel célszerű kivitelezni. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. Kerepesen valamennyi vezeték nélküli táv- (T-COM, Pannon, Vodafone,) és hírközlési szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. 50

52 3. Közlekedési javaslat 3.1. Közúti közlekedés Az UNITEF 83 Zrt. generáltervezésében az UNITEF-SZALAMANDRA Kft. által tervezett kerepesi bekötőút északi és déli oldalán található fejlesztési területek feltárása három irányból valósul meg. Egyrészt a nyugati régiót egy, a bekötőúton megépítendő körforgalmi csomópontból ( 3 ), a keleti régiót egy másik, az autópálya pihenőhelyhez közeli körforgalmú csomópontból ( 1 ) lehet megközelíteni. A középső területek feltárását egy, a bekötőúton megépítendő T csomópont ( 2 ) teszi lehetővé. A belső feltáró utak minden terület megközelítését maradéktalanul kielégítik. A terület nyugati részén tervezett Sport, rekreációs terület két részre bomlik, melyeket a Kerepesi bekötőút választ két részre. Mindkét terölet a 3. sz. csomópontban önálló ággal kapcsolódik a Kerepesi bekötőúthoz. A tervezési terület keleti oldalán kialakuló gazdasági terület az 1-es sz. csomópont és 2-es sz. csomópont között kialakuló út segítségével tárható fel teljes mértékben. I. ütem Az UNITEF 83 Zrt. generáltervezésében az UNITEF-SZALAMANDRA Kft. által tervezett Kerepesi bekötőúton megépül. Az autópálya pihenőhelyhez közeli ( 1 ) körforgalmi csomópontban az I. ütemben négy ág kerül megépítésre, melyek közül a későbbiekben az autópálya felé kapcsolatot adó ág nem épűl tovább, lezárásra kerül. Ezen kívül megépül az ettől 400 méterre nyugatra kialakítandó ( 2 ) T csomópont, melyben balra kanyarodó, és gyorsító sávok kerülnek kialakításra, valamint a további 650 méterre található ( 3 ) körforgalmi csomópont mind a négy teljes értékű ággal. Az I. ütemben a fejlesztési terület összes feltáró útja megépítésre kerül. Ezeken az I. ütemben megépülő elemeken kívül a 2 -es és 3 -as csomópont közti dűlőút csatlakozások, melyek belül esnek a szabványos csomópont távolságon, lezárásra kerülnek. Ezen utak a továbbiakban az új csomópontok irányából érhetőek el. Az autópálya keleti oldalán a bekötőút továbbépül a tervezett hulladékhasznosítóig. Nyugati irányban a bekötőút Az Unitef 83 Zrt. által tervezetthez képest északabbra a 3. sz. országos főút nyomvonalának elhúzásával és körforgalmú csomópont kiépítésével épül ki. Tervezett kerepesi bekötőút Tervezési osztály: K.V.A. Szabályozási szélesség: Kerékpárútnál: m. Egyéb szakasztokon: m Az út 7,0 méter széles burkolt útpályával, kétoldali 2,0 méter széles padkával, valamint kétoldali nyílt árokkal kerül megépítésre. A bekötőút mellett a buszfordulótól a 3 -as számú körforgalmú csomópontig önálló kerékpárút kerül kialakításra, ezen a szakaszon a közvilágítást is ki kell építeni. Tervezett feltáró utak Tervezési osztály: B.VI.d.A Szabályozási szélesség: 22,0 és 30,0 méter A feltáró utak 6.5 méter széles burkolt útpályával kiemelt szegéllyel, 1.5 méter széles padkával, 1:1,5-es rézsűvel, töltésben övárokkal, és egyoldali gyalogosjárdával kerülnek megépítésre. Az úton keletkező csapadékvizet zárt csatornában gyűjtik össze és vezetik el. A becsült forgalmak a következőképen alakulnak az első ütemben: A tervezett bekötőút, illetve az M31-es autópálya megépülésével a 3. számú főközlekedési út forgalma várhatóan közel felére csökken. Így 2015 évre várható forgalma E/óra irányonként. A kiépülő Kerepesi bekötőút 51

53 forgalma a tervezett 3-as sz. csomóponttól nyugatra 187 E/óra mindkét irányba. csomópontban 212 mindkét irányba. II. ütem A II. ütemben az M31 kerepesi autópálya pihenőnél az I. ütemben már megépült ( 1 ) körforgalomhoz a pihenőhely irányából a csatlakozás kiépül. Az autópálya nyugati oldalán, szintén a pihenőhellyel kapcsolatot teremtve egy T csomópont kerül megépítésre. A bekötőút nyugati irányban tovább épül Mogyoródig, és így jelentős térségi szerepűvé válik. Alternatívát kínál a jelű útnak, így a forgalmai megoszlanak, sőt további fejlesztések kiszolgálására is marad a rendszerben kapacitástartalék. Mivel az autópálya felé kiépül a kapcsolat a területre érkező forgalom egy része áttevődik a Kerepesi bekötőút autópálya felöli szakaszára, emiatt a 3. sz. csomópont és a 3. sz. országos főközlekedési út között a várható forgalom az átmenő forgalom megjelenése ellenére is csökken. Tervezett pihenőhelyi csomóponti ág Tervezési osztály: K.V.C Szabályozási szélesség: min.: 26 m. A csomóponti ágak jellemzően 2x5,5 méteres burkolt pályával, középen szalagkorláttal elválasztva, 2,0 méteres padkával, és kétoldali nyílt árokkal kerülnek megépítésre. A becsült forgalmak a következőképen alakulnak a második ütemben: A megépülő új Kerepes Mogyoród kapcsolat, a megépülő autópálya kapcsolat, csökkenti a meglévő jelű út várható forgalmi terhelését. A várható beépítés forgalmi terhelése és a forgalomfejlődés alapján a 3. sz. országos főút várható forgalma a tervezési terület körforgalmú csomópontjától délre várhatóan E/óra míg a csomóponttól északra E/óra. A Kerepesi bekötőút forgalma a 3-as sz. főút csomópontjában E/óra, az autópálya csomópont előtt E/óra. A 3. sz. főút felé a forgalomcsökkenést az eredményezi, hogy a fejlesztési területek forgalma az autópálya felé tevődik át. A mogyoródi bekötőút forgalma amennyiben teljes hosszában kiépül várhatóan E/óra lesz a 3. sz. főút csomópontjában Kerékpáros, gyalogos közlekedés A kerepesi bekötőút megépülésével egyszerre, azzal párhuzamosan egyoldali, két irányú, 2,6 méter széles kerékpárút kerül kialakításra a 3 -as számú körforgalmi csomópontig. Ezen a szakaszon a bekötőút szabályozási szélessége minimum 26 méter, a többi szakaszon minimum 22 méter. A kerékpárút teljes hosszában közvilágítás kiépítése indokolt Közösségi közlekedés Jelentősebb tömegközlekedési fejlesztést nem javasolunk, de a tervezett belső úthálózat lehetővé teszi a fejlesztési területen közösségi busz közlekedés távlati kialakítását. 52

54 4. Biológiai aktivitási érték (BIA) számítás KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 8. (2) b) bekezdésében megfogalmazott előírás szerint újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. Az Étv-ben a biológiai aktivitásérték definiálásának kifejezett szándéka az volt, hogy ésszerűvé, takarékossá tegye gazdálkodást a területtel, a termőfölddel, a településen lévő biológiailag aktív felületekkel. Az Étv-ben meghatározott biológiai aktivitás értéket a területek biológiai aktivitási értékének számításról szóló 9/2007.(IV.3.) OTM rendelet szerint kell kiszámítani. A 3. alapján a terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértéket jelen esetben differenciált számítással, a valós földhivatalai művelési ágak szerint, valamint az építési övezeti, valamint az övezeti besorolásból adódó építési használat szerinti a rendelet mellékletének 2. táblázatában megadott értékmutatók alkalmazásával kell kiszámítani. Az újonnan kijelölésre került beépítésre szánt területeknél kiszámításra kerültek a BIA érték különbözetek, melyeket az Mellékletekben találhatók. Az új Gksz, Gip és Ksr kijelölésekkel a tervezési terület biológiai aktivitási értéke a jelenlegihez képest jelentős mértékben csökken, melyet kompenzálni szükséges. A tervezési terület déli részén, a ténylegesen beerdősült alrészlet mentén egy nagyobb, összefüggő erdősávot jelöltük ki, mely több szempontból is kedvező. Egyrészt a szántóterületek között mezővédő erdősávként funkcionál, másrész az M31-es lehajtó és pihenő előtt kijelölt sávja elválasztja egymástól az eltérő területhasználatokat, így a mezőgazdasági termelést a közlekedési felületet. Az új beépítésre szánt területek kijelölésével, a hulladéklerakó környezetében történő véderdő besorolással, valamint az ökológiai hálózatba tartozó Má terület Ev-be történő sorolásával a tervezési terület biológiai aktivitási értéke összességében véve 21,91 értékkel növekszik, így az Étv. 8. (2) b) bekezdésében foglalt követelményeknek a terv megfelel. 53

55 5. Környezetvédelmi javaslat Talaj- és talajvíz védelem A tervezési területen talaj, illetve talajvíz minőségi vizsgálatok nem folytak, így annak állapotára vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre információ. Jelenlegi vagy múltbéli tevékenységből adódó talajt vagy talajvizet érintő jelentősebb terhelés nem feltételezhető. Ennek ellenére a területen a tereprendezések és építkezések során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja. Területfeltöltések során csak szennyezetlen talaj használható. A tervezési területen építmények elhelyezése csak a települési csatornahálózatra történő rákötéssel, vagy egyedi kompakt szennyvíztisztító berendezés telepítésével engedélyezett. A technológiai eredetű szennyvíz tisztítását a vonatkozó rendeletek szerint a telephelyen belül kell megoldani olyan mértékben, hogy az a közcsatornába vezethető legyen. Veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek közvetlenül nem vezethetők a közcsatornába, megfelelő előtisztításukról gondoskodni kell. A talaj és felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzése érdekében a talaj állapotát veszélyeztető tevékenységek csak vízzáró (szénhidrogénzáró) aljzaton végezhetők. Gépjármű parkoló, járműtároló kialakítása csak kiemelt szegéllyel és szilárd burkolattal ellátva történhet, melyről a csapadékvíz összegyűjthető. Az így összegyűjtött csapadékvizek kizárólag hordalékfogó és olajfogó műtárgyon keresztül vezethetők közcsatornába, szennyvíztisztítóba. Semmilyen tevékenység nem folytatható a területen, amely a víz és a talaj határérték feletti károsodását okozhatja. A telepítendő tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. A termőföldön végzett beruházások esetében gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről, összegyűjtéséről és újrahasznosításról. Lehetséges mértékig helyben kell a letermelt humuszos termőréteget felhasználni. Termőföld védelme érdekében a művelés alóli kivonást a beruházás megvalósulásának üteme szerint javasolt végrehajtani, annak megkezdéséig a meglévő mezőgazdasági területhasználatot folytatni. A tervezett beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy a környezetükben lévő mezőgazdasági területeken történő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. Levegőtisztaság védelem A területen a tervezett kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági területek megjelenésével megjelenik a technológiai eredetű levegőszennyezés is. A tervezési területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmény létesíthető, üzemeltethető, amelynek légszennyezőanyag-kibocsátása az előírt határértéket nem lépi túl. A közlekedésből származó légszennyezés a tervezett létesítmények feltárását szolgáló új utak kialakításával és a forgalom várható megjelenésével kissé növekszik. Káros hatásainak csökkentése miatt az újonnan létesítendő utak is fásítandók. Az út menti fasorok illetve védőfásítások telepítésénél előnyben kell részesíteni a környezettűrő, honos fajokat. A gazdasági területek mezőgazdasági területek felé eső szélein erőteljesebb növénytelepítés javasolt, így a különböző funkciók szeparációja, egymás zavaró hatásainak mérséklése, az üzemi tevékenységből származó diffúz szennyezés hatása mérsékelhető. Mindezek miatt javasolt a gazdasági területek (Gksz), valamint a különleges területek (Ksr) telkén belül az előírt zöldfelületek egy részét az oldalhatár mentén min. 5,0 m, a hátsó telekhatár mentén min. 10,0 méteres szélességben egybefüggően kialakítani, és fenntartani. Diffúz légszennyezéssel járó tevékenység során a kiporzás elleni maximális védelmet (nedvesítéssel, takarással, megkötéssel, növénysávokkal stb.) biztosítani kell, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók. 54

56 A be nem épített telkeknek, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a tulajdonosok kötelessége. A kedvezőbb levegőminőség érdekében a kialakításra kerülő létesítményekben a kisebb légszennyezést okozó gáz bevezetése javasolható. Zaj- és rezgésterhelés A tervezési területen a jövőben közlekedési eredetű és üzemi létesítményektől származó zajterheléssel kell számolni. A közlekedésből származó légszennyezés, a fejlesztési területek környezetében, a tervezett létesítmények feltárását szolgáló, valamint a tervezési terület és az északon lévő tervezett gazdasági terület között összeköttetést biztosító új út kialakításával és a forgalom várható megjelenésével kissé növekszik. Mivel az út mentén elhelyezett kereskedelmi szolgáltató terület a legmagasabb zajvédelmi határértékekkel rendelkezik, nem feltételezhető határérték túllépés a jövőben. A terület megközelíthetőségét biztosító tervezett út a gazdasági területet észak felöl határolja, majd a különleges sportterületet keresztezve a különleges beépítésre nem szánt területet dél felöl érinti. Az út azon szakaszai mentén, ahol az út szomszédos területei nem erdőterületek, ott javasolt fasor telepítése egyrészt a gazdasági telephelyek terhelésének csökkentése miatt, melyet a zaj és rezgésterhelésen kívül a légszennyezés csökkentése is indokol. Új közlekedési zajforrás létesítése esetén a meglévő védendő területen, illetve meglévő utak esetén új védendő terület kijelölésekor a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló együttes rendelet 3. mellékletének határértékeinek kell teljesülniük. A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Határérték (L TH ) az L AM,kö megítélési szintre (db) Sorsz ám Zajtól védendő terület Kiszolgáló úttól; lakóúttól származó zajra országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a település tulajdonában lévő gyűjtő utaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől származó zajra országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önk. tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, elsőés másodrendű főutaktól, az autóbusz pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és a pályaudvarától, a repülőtértől, és a nem nyilvános fel- és leszállóhelytől származó zajra nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 6-22 óra 6-22 óra 6-22 óra 6-22 óra 6-22 óra 4. Gazdasági terület Zajt, illetve rezgést kibocsátó új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát egyéb helyhez kötött külső zajforrást, csak olyan módon lehet létesíteni, üzembe helyezni, hogy az a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben megállapított zaj és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg. A területen új üzemi zajforrás létesítése csak a határérték teljesülését biztosító zajvédelmi tervezés alapján engedélyezhető. Az új tevékenységek, telephelyek esetében az üzemi jellegű zajkibocsátás meghatározására csak a beruházás ismeretében van lehetőség, ezért a tevékenységek hatásainak vizsgálatakor a rendelet meghatározott paraméterei az irányadók. Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Határérték (L TH ) az L AM Zajtól védendő terület megítélési szintre (db) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 4 Gazdasági terület

57 A tervezési területén a jövőben építkezések fognak folyni. A folyamatban lévő építkezések okozta időszakos zajterheléssel számolni kell. Erre vonatkozóan az alábbi határértékek érvényesek: Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Határérték (L TH ) az L AM megítélési szintre*(db) ha az építési munka időtartama Sorszá Zajtól védendő m terület 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel óra óra óra óra óra óra 4. Gazdasági terület Hulladékgazdálkodás A tervezési terület M31-es által levágott részén ipari gazdasági terület került kijelölésre. A hulladékudvar helykijelölését a jogszabályok által meghatározott védőtávolságok, a terület morfológiai adottságai indokolták. Mivel a tervezett területfelhasználáson kialakuló funkció ez idáig nem körvonalazódott pontosan, a konkrét beruházás és hasznosítás függvényében vizsgálandó a tervezett funkció hatása. Mindazon által az előforduló esetleges negatív környezeti hatások ellensúlyozására a Tájba-illesztési, természetvédelmi és zöldfelületi javaslat című munkarészben javaslatot tettünk. A hulladékgazdálkodás szempontjából figyelembe kell venni a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII törvényt, betartva annak a hulladékkezeléssel és hulladékhasznosítással kapcsolatos előírásait. A tervezési terület tervezett gazdasági és különleges területeinek létesítményeiben keletkező kommunális szilárd hulladék elhelyezésről és elszállításáról a településen működő szervezett hulladékgyűjtési rendszer keretein belül kell gondoskodni. A várható építkezések során keletkező építési törmelékek kezelése külön figyelmet érdemel. A szükségessé váló feltöltések, tereprendezések kizárólag hulladéknak nem minősülő anyagok felhasználásával történhetnek. A gazdasági területeken belül a veszélyes hulladék keletkezésével járó tevékenységek közül, elsősorban a kis mennyiségben keletkező szolgáltató jellegű tevékenységek engedélyezhetők. A keletkező veszélyes hulladékot közvetlenül a keletkezés helyén, biztonságosan, a környezet szennyezését kizáró, elkülönített zárt tárolókban kell elszállításig elhelyezni. Idegen veszélyes hulladék nem tárolható és kezelhető. A veszélyes hulladékok kezelése során a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének, feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. 56

58 6. Tájba-illesztési, természetvédelmi és zöldfelületi javaslat Természetvédelmi kategória általi érintettség A tervezési terület északi része a Természetvédelmi Információs Rendszer adatai alapján magterületbe, nyugati pereme ökológia folyosóba tartozik. A gazdasági és különleges területek feltárását,és az északi gazdasági és ipari területhez való kapcsolódást biztosító tervezett út a magterület és az ökológia folyosó mentén halad 30 méteres szabályozási szélességgel, így az ökológiai hálózat egy részét érinti. A jelenleg tervezett és az északon lévő gazdasági terület összeköttetését és feltárását szolgáló út kijelölésére már korábban sor került, melynek nyomvonala a légvezetékek alatt haladt át az ökológiai hálózat magterületén. Ezen nyomvonal korrigálása szükséges, tekintettel arra, hogy a tervezett gazdasági területek közlekedési rendszere a korábbiakhoz képest kis mértékben megváltozott. Mindezek figyelembe vételével a tervezett út nyomvonalát a magterület, valamint az ökológia folyosó határán javasolt elhelyezni, mely természetvédelmi szempontból is előnyösebb, tekintve hogy kevesebb fakivágással jár, illetve a magterületet nem darabolja szét. Az eltérő területhasználat határán elhelyezett út tájvédelmi szempontból is kedvezőbb. Az út kijelölésére és kiszabályozására mindenképpen szükség van a területek közötti kapcsolat, a keresztirányú átjárhatóság és a telkek feltárása miatt. Az ökológiai hálózat magterületi része jelenleg véderdő besorolásba tartozik, melyet a tervezett elképzelések szerint különleges beépítésre nem szánt területfelhasználási kategóriába javaslunk sorolni. Az említett területfelhasználás 2 %-os beépíthetőségével biztosítja a terület épületmentességét, ugyanakkor lehetőséget teremt sportolási funkciók elhelyezésére. A területen alacsony beépítését, rossz állapotban lévő akác erdő található, ezért nem tartjuk fontosnak a KKsr által érintett terület faállományának megtartását. Mindazon által a tervezett funkciókat elhelyezésénél javasolt figyelemmel lenni az előforduló értékes faegyedek elhelyezkedésére. A tervezési terület nyugati peremén lévő ökológiai folyosóval érintett területek közül azon részeket, melyek mezőgazdasági területfelhasználási kategóriába tartoztak, erdőterületbe javasoljuk sorolni, a valós állapotnak megfelelően. Az erdőterületek érintettségére vonatkozóan készült egy szakértői tanulmány, mely alátámassza a tervezési terület tervezett, hosszú távú, részben erőt is érintő fejlesztések helyhez kötöttségét, közérdekűségét és kivételességét, melyet a Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága is elfogadta (Lásd.: melléklet). Kivonat a Természetvédelmi Információs Rendszer adatbázisából (TIR) Tájvédelem és tájképvédelem A tervezési terület jellemzően mezőgazdasági területek és erdők közé ékelődve helyezkedik el. Domborzati adottságainak köszönhetően a tervezet létesítmények kialakításánál figyelmet kell fordítani a tájképvédelem 57