SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: , Fax: ,

Átírás

1 Megrendelő: KEREPES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2144 Kerepes, Vörösmarty utca 2. Tervező: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. KASIB DIN EN ISO 9001:2000 szerint, TÜV NORD CERT GmbH által tanúsítva M é r n ö k i M a n a g e r I r o d a december hó T.sz.: 1214 Kerepes Város a 3.sz. főközlekedési út nyugati oldala menti Gksz és keleti oldala menti Gip területfelhasználású területek TSZT módosítása, valamint Szabályozási Tervének és Helyi Építési Szabályzatának készítése A /2013. (XII.16.) Kt. határoza al elfogado és a 43/2013.(XII.18.) ök. rendele el jóváhagyo tervdokumentáció - ÉTV. 9. (8) bek. szerint dokumentálva -

2 ALÁÍRÓLAP Kerepes Város: 3-as számú főközlekedési út nyugati oldala menti Gksz és keleti oldala menti Gip területfelhasználású területek Településszerkezeti terv módosítása, valamint Szabályozási Tervének és Helyi Építési Szabályzat módosításának készítése A /2013. (XII.16.) Kt. határozattal elfogadott és a 43/2013.(XII.18.) ök. rendelettel jóváhagyott tervdokumentáció - ÉTV. 9. (8) bek. szerint dokumentálva - MEGBÍZÓ: TERVEZŐ: VEZETŐ TERVEZŐ: Kerepes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2. Képviseli: Franka Tibor polgármester KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Székhely: 1183 Budapest, Üllői út 455. Képviseli: Zajovics András ügyvezető Zajovics András okl. építőmérnök okl. városi közlekedési szakmérnök okl. városép. városgazd. szakmérnök vezető településrendező tervező TT/1É /11, Mérnöki kamarai sz.: K1d-1-Tell, TE-T-Tell, TH-T-Tell, TV-T-Tell IRÁNYÍTÓ TERVEZŐ: Zorgelné Sin Emília településmérnök okl. városép. városgazd. szakmérnök TT/ /11 FELELŐS TERVEZŐ: Fejős László okl. építészmérnök É KÖZLEKEDÉS, KÖZMŰ: ZÖLDFELÜLET ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM: Dobrai Béla építőmérnök Mérnöki kamarai sz.: K1d-1-Tell, KÉ-Sz, KÉ-T, TE-T. TV-T-Tell Szűts Orsolya okl. tájépítészmérnök K , TK TERÜLETRENDEZÉS: Budapest, december hó Koprda Ildikó okl. táj- és kertépítészmérnök K , TK , TR

3 Kerepes, Város: a 3.sz. főközlekedési út nyugati oldala menti Gksz és keleti oldala menti Gip területfelhasználású területek Településszerkezeti terv módosítása, valamint Szabályozási Tervének és Helyi Építési Szabályzat módosításának készítése TARTALOMJEGYZÉK SZÖVEGES MUNKARÉSZEK I. - VIZSGÁLAT l. Vizsgálat 1.0. Előzmények 2.0. Tervi előzmények 3.0. Településrendezési vizsgálat 3.1 A tervezési területek bemutatása 3.2. A tervezési terület forgalmi fejlesztésének előzményei 3.3. Magasabb szintű területrendezési tervek, regionális összefüggések vizsgálata Az Országos Területrendezési Terv Országos Szerkezeti Terv térségi területfelhasználási kategóriái Országos övezetek kivonatai Budapest Agglomerációs Területrendezési terve Térségi Szerkezeti Terv területfelhasználási kategóriái Térségi övezetek kivonatai 3.4. Településszerkezeti és Szabályozási Terv vizsgálata Településszerkezeti terv Szabályozási terv 3.5. Területhasználat és beépítési vizsgálat 3.6. Tulajdonvizsgálat 4.0. Táj- és természetvédelem, zöldfelületek 5.0. Közlekedés vizsgálat 5.1 Meglévő közúti kapcsolatok 5.2 Jelenlegi parkolási rend 5.3. Közösségi közlekedési kapcsolatok 5.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés 6.0. Közművizsgálatok 6.1 Vízellátás 6.2 Szennyvízelvezetés 6.3 Csapadékvíz elvezetés 6.4 Gázellátás 6.5 Elektronikus hírközlés 7.0. Környezetvédelem 7.1. Levegőszennyezés 7.2. Talaj, felszíni és felszín alatti vizek 7.3. Zaj és rezgésterhelés 7.4. Hulladékkezelés 8.0. Kulturális örökségvédelem 8.1. Régészeti örökség 8.2. Településszerkezet és területhasználat 8.3. Helyi építészeti örökségek 8.4. Természeti örökségek vizsgálata- táj- és természetvédelem 2

4 SZÖVEGES MUNKARÉSZEK II. - JAVASLAT 1.0. A tervezési területek beépíthetőségére javasolt előírások 1.1. Településszerkezeti terv javasolt módosítása és javasolt építési övezetek A TSZT-t érintő módosítások és javaslatok Az Országos Területrendezési Tervet érintő változások Budapest Agglomerációs Területrendezési tervét érintő változások Javasolt építési övezetek és övezetek, területi kimutatások 1.2. Területi kimutatás 1.3. Környezetalakítási javaslat 2.0. Közlekedési javaslat 2.1. Közúti közlekedés 2.2. Kerékpáros, gyalogos közlekedés 2.3. Közösségi közlekedés 3.0. Közműfejlesztési javaslat 3.1. Vízellátás 3.2. Vízelvezetés Szennyvízelvezetés Csapadékvíz elvezetés 3.3. Energia ellátás Villamosenergia ellátás Földgáz ellátás 3.4. Elektronikus hírközlés Vezetékes hírközlési létesítmények Vezeték nélküli hírközlési létesítmények 4.0. Környezetvédelmi javaslat 4.1. Talaj- és talajvíz védelem 4.2. Levegőtisztaság védelem 4.3. Zaj- és rezgésterhelés 4.4. Hulladékgazdálkodás 5.0. Tájba illesztési és zöldfelületi javaslat 5.1. Utak tájba illesztése 5.2. Eltérő területhasználatok elválasztása 5.3. Gazdasági, ipari területeken belüli zöldfelületek tájképvédelmi szempontú kialakítása 5.4. Erdőterületek igénybevétele 6.0. Kulturális örökségvédelem 6.1.Változtatási szándékok Településhálózati és tájhasználati változás Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás Infrastrukturális változás 6.2.Hatáselemzés Történeti településhálózati következmények Természeti, táji hatások A településkép feltárulásának változásai Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának, vagy pusztulásának lehetőségei Történeti térbeli rendszerek alakulása Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei Településkarakter változásának hatásai Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Folyamatok iránya, visszafordíthatósága 6.3.Összefoglalás 3

5 JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK a /2013.(XII.16.) Kt. határozattal elfogadott TSZT módosítás T-1 Hatályos TSZT tervezett módosítása M=1: a 43/2013. (XII.18.) Ök. rendelettel jóváhagyott HÉSZ módosítás SZT-8 HÉSZ 8. sz. melléklete M=1:2 500 RAJZI MUNKARÉSZEK Vizsgálat V-1 Légifotó beillesztés V-2/a/b Fotódokumentáció V-3/a Településszerkezeti terv kivonat V-3/b Külterületi szabályozási terv kivonat V-3/c Belterületi szabályozási terv kivonat V-4 Összefoglaló vizsgálat V-5 Jelenlegi forgalmi vizsgálat V-6 Jelenlegi közlekedéshálózati vizsgálat V-7 Meglévő mintakeresztszelvények Javaslat J-1 TSZT módosítási javaslatok J-2 Telekalakítási javaslat J-3 Környezetalakítási javaslat J-4a/b Tervezett mintakeresztszelvények J-5/a Várható forgalomáramlás I. J-5/b Várható forgalomáramlás II. KF-V Közműfejlesztési javaslat: Vízellátás KF-E Közműfejlesztési javaslat: Energiaközművek MELLÉKLETEK Tervezői egyeztetések Étv. 9. (4) bek szerinti tervezői válaszok Étv. 9. (2), (3) szerint beérkezett vélemények Régészeti hatástanulmány Biológiai tanulmány 4

6 SZÖVEGES MUNKARÉSZEK I. - VIZSGÁLAT I. VIZSGÁLAT 1.0. Előzmények A KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Kerepes Város Önkormányzata Polgármesteri megbízásából készíti jelen tervet Kerepes: a 3.sz. főközlekedési út nyugati oldala menti Gksz és keleti oldala menti Gip területfelhasználású területek vonatkozásában. A rendezés célja: A hatályban lévő szabályozási terv módosítása Kerepes észak-keleti, külterülettel határos belterületi gazdasági kereskedelmi-szolgáltató (Gksz), valamint gazdasági ipari területfelhasználásba sorolt, részben beépült településrészét érintően. Az Önkormányzat a telektulajdonosok szempontjait is tekintetbe véve a kívánja a két gazdasági területre vonatkozóan megalkotni az építés feltételeit, mivel a hatályos településszerkezeti terv szerint csak a gazdasági területnek kijelölt területre vonatkozó szabályozási terv készítését követően fejleszthető terület. További cél a tervezési területet kiszolgáló, határoló lakóutcáinak rendezése a jelenlegi szabályozatlanság és kiépítetlenségéből adódó megközelítési és csapadékvíz elvezetési problémák kezelhetőségének megalapozásául. A tervezés során korábban felmerült az épülő M31- és a 3-as út összekötése, illetve Mogyoród- Kerepes összekötő út kiépítése is, amelyek a térségi közlekedési hálózatot meghatározzák, és a tervezési területen belül jelentős közlekedési fejlesztéseket von maga után. A tervezés elhúzódása miatt, a az időközben felmerült tulajdonosi igényeknek megfelelően (korábban Gksz területfelhasználás, ill. tervezett Gksz-3 építési övezet) a 084/8 hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában Gip, ipari-gazdasági területbe kívánja sorolni. Az M31 autópálya és a település közötti már engedélyezés alatt álló bekötő út 3.sz. főútig történő átvezetésének vizsgálata tanulmányterv alapján a terület súlypontjában, a 3-as út elhúzásával és egy új, körforgalmi csomópont kiépítését a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a ben megismételt Étv. 9. (3) bek. szerinti véleményezési eljárás során - ellentétben korábbi véleményével - nem támogatta. A fenti okok miatt a szintbeli csomópont kialakítása helyett a 3. sz. főutat különszintben keresztező feltáró út, és távlatban akár az M3-M31-es összeköttetést is biztosítani tudó úthálózati rendszer került betervezésre. Ezen változatási szándékok a korábbi szabályozási tervek helyett egy teljesen új megoldást eredményeztek, így az Étv. 9.(3) bek. szerinti véleményezési eljárást újfent meg kell ismételni. A rendezés várható hatása: A módosítás a településre hatályos magasabb rendű településrendezési eszközök tartalmában a fentiek szerinti kismértékű változást eredményez, ezen túl a település jelenlegi, illetve tervezett 5

7 gazdasági területein belül mozog, további beépítésre nem szánt területek beépítésre szánt területté nyilvánítása nem célja. A jelen tervezéssel kiépítésre kerülhet egy, a térséget kiszolgáló gazdasági- kereskedelmi komplexum, mely a környéken élőknek munkahely teremtési lehetőségén túl a térség vásárlási szokásait (területei vonatkozásban értendő) is átrendezi, várhatóan csökkentve ezzel a főváros irányába tartó, vásárlási célforgalomból eredő gépjárműforgalmat. Jelen szabályozási terv a terület az Önkormányzat és a telek tulajdonosok jövőbeni fejlesztési elképzeléseit bemutató dokumentum, mely a területi adottságokból eredő lehetőségek kiaknázását célozza meg a jogszabályok adta lehetőségek között. A javasolt környezetalakítás beépítéseinek paraméterei kerültek rögzítésére a szabályozási tervben és a Helyi Építési Szabályzatban, és a Településszerkezeti Tervével összhangban. A szabályozási tervet az épített környezet alakításáról szóló módosított évi LXXVIII. Tv. (Étv.), az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet (OTÉK), Kerepes képviselő-testületének 107/2007. (VI.28.) sz. határozata a Nagyközség Településszerkezeti Tervéről, valamint Kerepes Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló 19/2007. (VII.12.) Kt. rendelet (HÉSZ) alkalmazásával készült. A tervvel kapcsolatban előzetes véleménykérés céljából megkeresett, az évi LXXVIII. sz., az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 9. -ában foglaltak szerint a településrendezési tervek és helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek válaszlevelei mellékletként kerültek dokumentálásra. Megküldésre kerültek a környezet védelméért felelős szervek a 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet értelmében a környezeti értékelés elkészítés e szükségességének megállapítása céljából. Az előzetesen beérkezett vélemények eredménye képen a kidolgozó nem tartotta szükségesnek azon tervdokumentáció elkészítését. (lásd a mellékletben ledokumentált levelezések) Átnézeti helyszínrajz a teljes tervezési területről: 6

8 2.0. Tervi előzmények Magasabb szintű területrendezési tervek: - Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXXI. törvény. - A évi LXIV. törvény a Budapest Agglomerációs Területrendezési tervéről ben kerültek jóváhagyásra a Nagyközség teljes területére elkészült településrendezési eszközök, úgy mint: Kerepes Településfejlesztési koncepciója ben KT. határozattal elfogadva Kerepes Településszerkezeti Terve - 107/2007.(VI.28.) KT Határozattal elfogadva Kerepes Helyi Építési Szabályzata - 19/2007.(VII.12.) KT rendelettel elfogadva 3.0. Településrendezési vizsgálat 3.1 A tervezési területek bemutatása Kerepes Nagyközség a 3. sz főút vonalán, Budapesttől mintegy 20 Km-re található. A tervezési terület a település északi határának közelében helyezkedik el, a belterület határán. A 3.sz. főút a mintegy 72 ha területű tervezési területet két részre vágja. A nyugati oldali 33 ha-nyi, beépítetlen mezőgazdasági terület, míg a keleti oldali területrész 39 ha, melyet szórványosan gazdasági-ipari beépítés, valamint jelentős szántóterület jellemez A tervezési terület forgalmi fejlesztésének előzményei Kerepes Nagyközség Önkormányzata közlekedési tanulmánytervet készítetett a tervezési terület elkerülő út nyomvonalának felülvizsgálatának céljából: az M 31 autópálya és a település közötti már engedélyezés alatt álló bekötő út 3. sz. főúton történő átvezetésének illetve Mogyoród irányába való továbbvezetésének vizsgálata címmel. A TSZT-ben szereplő nyomvonal korrekció mellett az iparigazdasági területeknek a 3.sz. főútról történő feltárhatóságának a biztosítása is a tanulmányterv szerves részét képezte. A vizsgálati munkarészek megkezdését követően hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a 3. sz. főút kelet-nyugati irányban kijelölt gazdasági területek összekötése a TSZT-ben jelölt a tervezési területet északról határoló nyomvonal (Mogyoródi kapcsolat) sem a terepviszonyok, sem a csomóponti távolságok tekintetében nem megfelelő. A tanulmányterv főbb elemei a következők: A bekötő út terveit az UNITEF 83 Zrt. generáltervezésében az UNITEF-SZALAMANDRA Kft készítette, ezért a tervezés során a nyomvonalakat és csatlakozást velük is egyeztettük. 7

9 Az UNITEF- SZALAMANDRA Kft. által tervezett bekötő út nyomvonala, amely a buszforduló mellett csatlakozna a 3. sz. főközlekedési úthoz, nem vezethető tovább, mivel a területen családi házas beépítésű övezet helyezkedik el. A jelenleg érvényben lévő település szerkezeti tervben javasolt Kerepestől északra lévő erdő melletti nyomvonal kialakítását az erdő közelsége miatt az erdészet nem támogatta. A tanulmányterv nyomvonal változatai be lettek mutatva véleményezésre a Magyar Közút NZrt. Pest Megyei Igazgatóságának és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnak, majd ezt követően került kidolgozásra a végleges kialakítás. A több éven át húzódó egyeztetési-véleményezési eljárások során időközben az M31-es autóút megvalósult, és időközben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából az M3 autópályát (Mogyoród) és az M31-es autóútat (Kerepes) összekötő térségi út tervezése is jelenleg folyamatban van, melynek térségi vonatkozásit jelen tervben (folyamatosan egyeztetve az utat tervező konzorcium tervezőivel) figyelembe vételre kerültek. A 2008-ban készült, és többször véleményezett tanulmánytervben szereplő szintbeli csomóponti kialakítást a 2012 májusban Étv. 9 (3) bek. szerinti véleményezés során a Magyar Közút Nonprofit Zrt. - korábbi véleményeivel ellentétesen - immáron nem járult hozzá. Irodánk 2013 áprilisában személyes egyeztetést kezdeményezett a helyzet tisztázása érdekében. A személyes egyeztetés során a Magyar Közút képviselői továbbra is fenntartották azon véleményüket, miszerint a 3-as főúton körforgalomjellegű szintbeli csomópont kialakításához nem járulnak hozzá. A jelen tervben szereplő különszintű csomóponti-, és a hozzá kapcsolódó forgalomtechnikai javaslatot a Kasib Kft április 18-án előzetes véleményezésre megküldte a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek, melyre április 23-án ben Irodánk részére megérkezett a Magyar Közút előzetes hozzájáruló véleménye. A tárgyi levél jelen tervdokumentáció mellékletét képezi. 8

10 3.3. Magasabb szintű területrendezési tervek, regionális összefüggések vizsgálata A településrendezési terveknek összhangban kell lennie a tervhierarciában felette álló országos és megyei területrendezési tervekkel. Az alábbiakban ennek értelmében az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. Törvényt és a Budapest Agglomerációs Területrendezési tervét vettük vizsgálat alá Az Országos Területrendezési Terv Országos Területrendezési Terv (OTrT) meghatározta az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit,- a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat. A Kerepest érintő szerkezeti tervi elemek és térségi övezetek az alábbiak szerint.: Országos Szerkezeti Terv térségi területfelhasználási kategóriái: A tervezési területet érinti: Vegyes területhasználatú térség Az a területfelhasználási kategória, amelybe mozaikos szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak. 220 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei Főút A tervezési területtel határos: Erdőgazdálkodási térség Olyan meglévő erdőterületek, valamint a erdőtelepítésre alkalmas területek találhatók, amelyek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges, vagy indokolt. Települési térség: ha közötti települési térség 400 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei 9

11 Országos övezetek kivonatai: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Országos ökológiai hálózat övezete Érinti Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Nem érinti 10

12 Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete - Érinti Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete Nem érinti Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: nem érinti Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete: nem érinti Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete: nem érinti Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete: nem érinti Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: nem érinti Együtt tervezhető térségek övezete: nem érinti Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete: nem érinti 11

13 Budapest Agglomerációs Területrendezési terve Térségi Szerkezeti Terv területfelhasználási kategóriái: Térségi területfelhasználás elemei: Kerepes közigazgatási területe városias települési térségből, erdőgazdálkodási térségből, zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségből és mezőgazdasági térségből áll. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervről szóló évi LXIV. törvény rendelkezik az egyes térségi területfelhasználási területeken belül meghatározható települési területfelhasználási egységek köréről, a megengedhető százalékos eltérések szabályozása mellett. Országos műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények elemei: A tervezési területen áthalad 200- és 400 kv-os távvezeték Közlekedés hálózati elemek: Az OTrT-ben meghatározott hálózati elem a 3. sz. főút nyomvonala. 12

14 A BATrT tervlapját megvizsgálva kitűnik, hogy a 3. sz. főúttól nyugatra eső terület beépítésre nem szánt mezőgazdasági térségbe esik, viszont ez a terület még a BATrT előtti ÁRT-ben is beépítésre szánt területként szerepelt, amit a 2007-ben jóváhagyott TSZT és HÉSZ is szerepeltet, ezért a BATrT 21. (5) bekezdése rendelkezik a térségi és települési tervekben lévő eltérő előírások értelmezéséről, mely szerint a vizsgált terület beépítésre szánt területbe soroltnak tekinthető. Ennek kapcsán, a BATrT - Kerepes Nagyközség területére meghatározott mezőgazdasági térség területének mértékét mintegy 31,7 ha-al csökken. BATrT 21..(5): Az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz e törvény hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha ez a terület a 2. számú (térképi) mellékletben meghatározott Szerkezeti Terv szerinti műszaki infrastruktúra-hálózatok, vagy egyedi építmények területére esik. Az ilyen beépítésre szánt terület tekintetében - amennyiben nem esik az említett műszaki infrastruktúra-hálózatok, illetve egyedi építmények területére - a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni. Összefoglalva, a teljes tervezési terület Városias települési térségbe esik, így a tervezett fejlesztés a BATrT-vel összhangban van. Egyéb vonatkozásban az OTrT-ben foglaltakhoz képest új elemeket nem tartalmaz. 13

15 Térségi övezetek kivonatai: Zöldövezet Nem érinti A zöldövezet a térség olyan (védett és nem védett) területei alkotják, amelyek biológiailag aktív, rendszeresen növényzettel fedett területek. Országos és térségi ökológiai hálózat vezete Nem érinti Az országos és térségi ökológiai hálózat részét képező védett természeti területek övezetébe az országos és a helyi jelentőségű védett természeti területek tartoznak. Az övezetben a kialakult hagyományos beépítési módot megváltoztatni nem szabad. Tájképvédelmi területek övezete - Érinti Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. 14

16 Vizek védelme érdekében védendő területek övezete nem érinti Kiváló termőhelyi adottságú szántó területek övezete - nem érinti Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete: nem érinti Kertgazdasági területek övezete: nem érinti. Vizek védelme érdekében védendő területek övezete: nem érinti Komplex környezeti rehabilitációt igénylő területek övezete: nem érinti Térségi hulladékkezelő létesítmények kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete: nem érinti Honvédelmi és katasztrófavédelmi területek övezete: nem érinti 15

17 3.4.Településszerkezeti és Szabályozási Terv vizsgálata Kerepes Nagyközség Településszerkezeti terve a tervezési területeket a következő területfelhasználási egységbe sorolja: Településszerkezeti Terv szerint: A jóváhagyott településszerkezeti terv a tervezési területet az alábbi területfelhasználási egységekbe sorolja: Gksz/1,2 Gip/1,2 Lke/0,6 Országos főút Települési mellékút - Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület - Ipari gazdasági terület - Kertvárosias lakóterület A TSZT tervlapot megvizsgálva egyértelműen kitűnik, hogy bár a jelenlegi közterületi kiszolgáló utak által határolt tömbök kerültek az adott beépítésre szánt területfelhasználásokba, de a két összefüggő terület egységes rendezéséhez és a közlekedési valamint infrastrukturális hálózat kialakításához elengedhetetlen feltétel, hogy tervezési területen belül a közterületeket is magába foglaló egybefüggő területfelhasználási egységeként kell a tervezés során figyelembe venni. 16

18 A hatályos TSZT területi mérlege a tervezési terület vonatkozásában: A terület 3-as számú főközlekedési úttól nyugatra eső oldala (Gksz): Beépítésre szánt területek: Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek (Gksz): Kertvárosias lakóterület (Lke): 22,6 ha 6,2 ha A terület 3-as számú főközlekedési úttól keletre eső oldala (Gip): Beépítésre szánt területek: Ipari gazdasági területek (Gip): Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek (Gksz): 30,6 ha 8,8 ha Beépítésre nem szánt területek: Mezőgazdasági terület (Má): 1,3 ha A TELJES tervezési terület mérlege: Beépítésre szánt területek: Ipari gazdasági területek (Gip): Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek (Gksz): Kertvárosias lakóterület (Lke): 30,6 ha 31,4 ha 6,2 ha Beépítésre nem szánt területek: Mezőgazdasági terület (Má): 3.sz. főközlekedési út területe (KÖu): 1,3 ha 8,1 ha 17

19 Szabályozási Terv szerint: Kerepes Nagyközség Szabályozási terve a tervezési területeket a következő övezetekbe sorolja: Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek: Ipari gazdasági terület: Mezőgazdasági terület: Közlekedési terület: - Gksz-1, Gksz-2 - Gip-2 - Má-k - Köu 3.5. Területhasználat és beépítés vizsgálat A vizsgált terület külterületen, jellemzően szántó művelési ágú mezőgazdasági területen fekszik, melyen beékelődve találhatók kisebb gazdasági, ipari tevékenységet folytató telephelyek. A tervezési területet keleti, északi és nyugati irányban erdőterületek határolják, dél felől a lakóterületek beépített részeihez közvetlen csatlakozik. 18

20 3.6. Tulajdonvizsgálat A tervezési terület ingatlanaira vonatkozó részletes tulajdonlást a tulajdoni lapok adatait összegző táblázat, valamint a Tulajdonvizsgálat c. rajzi munkarész mutatja be. Sor HRSZ Terület (m 2 Tulajdoni ) Megnevezés Tulajdonos sz. hányad Kivett országos közút Magyar állam 1/ Kivett telephely Gazdasági társaság 1/ Kivett saját használatú út Gazdasági társaság 1/ /2 422 Kivett vízmosás Magánszemély 1/ /3 156 Kivett nyomásszabályozó állomás TIGÁZ-DSO Kft. 1/ / /6 Gyep (legelő) 2/6 Magánszemélyek m.o. 4. 1/6 1/ Kivett saját használatú út Kerepes önk. 1/ / Kivett telephely és fatelep kiszolg. ép. Gazdasági társaság 1/ / Kivett közút Kerepes önk. 1/ / Kivett lakóház, ud-var és Magánszemélyek gazdasági ép / Kivett lakóház, ud-var és Magánszemélyek gazdasági ép / Kivett lakóház, ud-var és gazdasági ép. Magánszemély 1/ / Kivett major és hulladékfeldolgozó üzem Gazdasági társaság 1/1 Terheli: földhasználati jog 084/8/a-e hrsz-t / Kivett major Gazdasági társaság 1/ / Kivett major Gazdasági társaság 1/ / Kivett major Gazdasági társaság 1/ / Kivett major Gazdasági társaság 1/ / Kivett major Magánszemély 1/ / Kivett major, raktár Magánszemély 1/ a)erdő (m.o.1.) Magánszemélyek b)gyep-legelő(m.o.4) Kivett közút Kerepes önk. 1/ /1 970 Kivett telephely (ipari) Magánszemély 1/ /2 969 Kivett telephely és iroda, tartózkodóhely és mérleg Magánszemély 1/ / Kivett transzformátorház Magánszemély / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély / szántó Magánszemély 1/1 19

21 / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Gazdasági társaság 1/ / szántó Gazdasági társaság 1/ / szántó Gazdasági társaság 1/ / szántó Gazdasági társaság 1/ / szántó Gazdasági társaság 1/ / szántó Gazdasági társaság 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ /3 971 szántó Magánszemély 1/4 1/4 1/4 1/ /4 970 szántó Magánszemély 1/4 1/4 1/4 1/ /5 970 szántó Magánszemély 1/ / kivett műhely és udvar Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/1 20

22 / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / Kivett telephely (ipari) Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 0 0 9/20 9/ / szántó Magánszemély 0 0 9/20 9/ / szántó Magánszemély 0 0 9/20 9/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 21

23 / szántó Magánszemély / szántó Magánszemély / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 3/6 1/6 1/6 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 22

24 / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/1 23

25 / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély / szántó Magánszemély / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Kerepes Nagyközség Önk / szántó Magánszemély 1/ / szántó Kerepes Nagyközség Önk. 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/1 1/ / szántó Magánszemély 5/90 3/90 3/90 3/90 3/90 73/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/1 24

26 / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély / szántó Magánszemély / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magyar Állam 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Kerepes Nagyközség Önk. 1/ / szántó Kerepes Nagyközség Önk. 1/ / szántó Kerepes Nagyközség Önk. 1/ / szántó Kerepes Nagyközség Önk. 1/ / szántó Kerepes Nagyközség Önk. 1/ / szántó Kerepes Nagyközség Önk. 1/ / szántó Kerepes Nagyközség Önk. 1/ / szántó Magánszemély 1/1 1/3 2/3 25

27 / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/1 26

28 / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/3 1/3 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / kivett major Gazdasági társaság 1/ / /4 HRSZ-t illető átjárási és úthasználati szolgalom Kivett 2 gazdasági épület és udvar Gazdasági társaság 1/ / kivett major kivett út Gazdasági társaság 1/1 087/4 HRSZ-t illető átjárási és úthasználati szolgalom / kivett lakóház és udvar Magánszemélyek 1908/ / / / / / kivett lakóház és udvar és 2 gazdasági épület Magánszemélyek 637/ / / kivett major Magánszemély 1/ / kivett major Gazdasági társaság 1/1 087/18 HRSZ-t illető átjárási szolgalom 476 nm nagyságú területen / kivett major Gazdasági társaság 1/1 087/16 HRSZ-t illető átjárási szolgalom 188 nm nagyságú területen / kivett major Gazdasági társaság 1/ kivett országos út Magyar Állam 1/1 27

29 kivett közút / kivett saját használatú út / kivett út / gyep (legelő) / kivett út / kivett út kivett út / kivett út Kerepes Nagyközség Önk. Kerepes Nagyközség Önk. Kerepes Nagyközség Önk. Kerepes Nagyközség Önk. Kerepes Nagyközség Önk. Kerepes Nagyközség Önk. Kerepes Nagyközség Önk. Kerepes Nagyközség Önk / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / kivett telephely Gazdasági társaság 1/1 Földhasználati jog földmérési jelek elhelyezését és karbantartását biztosító / kivett telephely Gazdasági társaság 1/1 Földhasználati jog földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/ / szántó Magánszemélyek 2/4 1/4 1/ / szántó Magánszemélyek 3/6 1/6 1/6 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemélyek / szántó Magánszemélyek / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemélyek 399/ / /799 28

30 / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / erdő Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemélyek 738/ / / / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / gyep (legelő) Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó gyep (legelő) Magánszemélyek 603/ / / / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemély 1/ / szántó Magánszemélyek 126/ / / / / kivett telephely ipari és kereskedelmi kivett közút / kivett út kivett út Magánszemély 1/1 Kerepes Nagyközség Önk. Kerepes Nagyközség Önk. Kerepes Nagyközség Önk kivett országos közút Magyar Állam 1/ / kivett út Kerepes Nagyközség Önk. 1/ / kivett út Kerepes Nagyközség Önk. 1/1 1/1 1/1 1/1 29

31 / kivett út / kivett út / kivett út / kivett út Kerepes Nagyközség Önk. Kerepes Nagyközség Önk. Kerepes Nagyközség Önk. Kerepes Nagyközség Önk. 1/1 1/1 1/1 1/1 A tulajdonvizsgálatból megállapítható, hogy a tervezési terület jogi viszonyai rendezettek, így a tervezett fejlesztések a tulajdonviszonyok alapján könnyen megvalósíthatók. A táblázat a Földhivataltól kapott hivatalos pecséttel ellátott tulajdoni lapok feldolgozását tartalmazza. Az eredeti tulajdoni lapok hivatalos másolata a mellékletek részét képezi. 30

32 4.0. Táj- és természetvédelem, zöldfelületek, erdőterületek A tervezési terület a változatos domborzati adottságú Gödöllői-Ceglédberceli dombság nyugati peremén helyezkedik el, tájképi szempontból meghatározó fekvésének dombvidéki jellege. A terület jellemzően enyhe lejtésszöggel É-D-i irányban az Szilas-patak völgyéig lejt. A vizsgált terület külterületen, jellemzően szántó művelési ágú mezőgazdasági területen fekszik, melyen beékelődve találhatók kisebb gazdasági, ipari tevékenységet folytató telephelyek. A tervezési területet keleti, északi és nyugati irányban erdőterületek határolják, dél felől a lakóterületek beépített részeihez közvetlen csatlakozik. A terület mezőgazdasági jellege miatt a térségre jellemző értékes növényállományú potenciális társulások már nem találhatók meg a területen, azonban a dűlőutakat, valamint a 3-as számú országos főutat jelentős fás szárú növényállomány szegélyezi. A tervezési terület felhagyottan álló szántóin, rétjein, illetve legelőin, különösen a szomszédos erdőterületekhez kapcsolódó részeken megindult a erdősülés folyamata. A leromlott természetességű gyepeken megjelentek a nagy tűrőképességű, pionír jellegű cserjék. A vizsgált terület nem rendelkezik kiemelkedő természeti-, ökológiai értékkel. Országos jelentőségű természetvédelmi terület, Natura 2000 terület nem érinti. A Nemzeti Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó eleme a tervezési terület dél-keleti sarkában található, melybe a 080/3-as hrszú terület (nyomásszabályozó állomás területe), valamint a 080/4 hrsz-ú legelő terület (L4-es minőségi osztály) ingatlanjai tartoznak. A fenti területek ökológiai folyosóval való érintettségük ellenére jelentős természetvédelmi értékkel nem rendelkeznek. A tervezési területet körbe fogó erdőterületek az ökológiai hálózat magterület részét képzik. Erdőterületek vizsgálata: Az Országos Erdőállomány Adattár térképi állománya szerint (a linkjén elérhető honlap adatait felhasználva) megállapítható, hogy a tervezési területet a Kerepes 48/G, 48/C, 48/NY jelű erdőtagok érintik. Az Adattár állományát a földhivatalai alaptérképpel összevetve (lásd az 32. oldalon található rajzi mellékletet) jól látható, hogy a tárgyi erdőtagok közül a 48/G tag 1,17 ha-nagyságú területe a 062/46 hrsz.-ú telephelyként nyilvántartott ingatlanra esik (nem a teljes ingatlant fedi az erdőtag), míg a 48/C és 48/NY tagok az erdőként nyilvántartott 062/28 hrsz.-ú ingatlant teljes mértékben fedik le. 31

33 Az Országos Erdészeti Adattár szerinti erdőterületek a tervezési területet vonatkozásában A 48/G erdőrészlet Országos Erdőállomány Adattár szerinti adatai: 32

34 A 48/C erdőrészlet Országos Erdőállomány Adattár szerinti adatai: A 48/NY erdőrészlet Országos Erdőállomány Adattár szerinti adatai: Az Országos Erdőállomány Adattár és a földhivatali alaptérkép összehasonlítása: 33

35 5.0. Közlekedés vizsgálat KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft Meglévő közúti kapcsolatok Kerepes Nagyközség a 3. számú országos főút vonalán, Budapesttől mintegy 20 Km-re fekszik. A községnek egyéb kapcsolata, mely az országos úthálózatba tartozik, nincs. A tervezési terület a település északi oldalán helyezkedik el, a belterület határán. Közlekedéshálózati szempontból fontos megemlíteni a jelű utat, mely ugyan kívül esik a tervezési területen, illetve Kerepes területének határán, de Mogyoród, Fót, illetve az M3 autópálya felől érkező forgalma a 3. sz. főközlekedési utat terheli. Forgalma megoszlik az M0 és Gödöllő irányok között. A tervezési terület jelenleg egy részben burkolt (tervezési terület déli harmadára eső szakasz) úton közelíthető meg. Kapcsolata a 3. számú főúttal a buszfordulónál, illetve a terület északi oldalán van. 3. számú elsőrendű főközlekedési út A 3. sz. elsőrendű főközlekedési út az érintett szakaszon jelentős szintkülönbséget küzd le (az útpálya emelkedése jellemzően 4-5%), ezért a 2x1 forgalmi sáv mellett, a nehézgépjárművek számára kapaszkodó sáv biztosítja a folyamatos haladást. A 3 sz. főút érintett +20 km-tól +24km+100m-ig terjedő szakaszán "Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma" c. Magyar Közút júniusi kiadványában szereplő közúti forgalmi adatok szerint a forgalomnagyság MOF=1802 egységjármű/ óra/ 2 irány számú országos összekötő út A jelű összekötő út 2x1 forgalmi sávos, a 3. sz. főúthoz kiépített teljes értékű T csomóponttal alárendelt útként csatlakozik. Jelenlegi, évi forgalma még 37 % tartalékkal rendelkezik a megfelelő forgalomnagysághoz képest. A 2101.sz. országos összekötő út érintett +14 km-es szakaszán "Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma" c. Magyar Közút júniusi kiadványában szereplő közúti forgalmi adatok szerint a forgalomnagyság MOF=631 egységjármű/ óra/ 2 irány. M31-es országos gyorsforgalmi út A tervezési területet ugyan nem érintő, de a tervezett térségi úthálózatba távlatban bekapcsolandó gyorsforgalmi út jelenleg Kerepes keleti- beépítetlen külterületén halad keresztül É-D-i irányban. Az M31-es országos gyorsforgalmi út érintett +4km+100m-es szakaszán "Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma" c. Magyar Közút júniusi kiadványában szereplő közúti forgalmi adatok szerint a forgalomnagyság MOF=1864 egységjármű/ óra/ 2 irány. 34

36 5.2. Jelenlegi parkolási rend A tervezési területen jelenleg előforduló létesítmények parkolási szükséglete telken belül van megoldva. A tervezési területen egyéb, közterületen kialakult parkolók nem találhatóak Közösségi közlekedési kapcsolatok Kerepes Nagyközség területén áthalad a Budapest - Gödöllő HÉV vonal, amely közösségi közlekedési szempontból meghatározó. A tervezési területtől észak-keleti, illetve déli irányban a HÉV legközelebbi megállója egyaránt mintegy 2,5 km távolságban található. Kerepes Nagyközség tömegközlekedési rendszerét a Budapest- Gödöllő HÉV vonalon kívül Volán autóbuszjáratok biztosítják. Ezek a következők: Volán viszonylat: - Budapest, Stadionok buszpályaudvar Kerepes, Templom tér Gödöllő buszpályaudvar Helyi viszonylat: - HÉV állomás Szilasliget Patkó csárda (buszforduló) - Patkó csárda (buszforduló) Szilasliget Bár a HÉV kihasználtsága folyamatosan bővül, ennek ellenére a fő utazási eszköz az autóbusz és a személygépjármű maradt Kerékpáros és gyalogos közlekedés A tervezési területen belül nem találhatókiépített kerékpáros útvonal, illetve gyalogjárda. 35

37 6.0. Közművizsgálat A tervezési terület a Kerepes beépített területétől északra, a 3. sz. út mellett, keleti és nyugati irányban fekvő nem beépített területén helyezkedik el. A 3-as út keleti oldalán fekvő terület déli részén gazdasági funkciójú és mezőgazdasági feldolgozó beépítésű telkek találhatók, az északi részén és a 3-as úttól nyugatra fekvő területi egységen mezőgazdasági területek fekszenek. A területen lévő beépítetlen tervezési területi egységek közműellátás szempontjából ellátatlannak tekintendők, a területre a közműbekötések nem épültek ki. A beépítetlen tervezési területeken ugyanakkor keresztülhaladnak más területeket ellátó közművezetékek, ezek a 400, a 220 és a 20 kv-os villamos légvezetékek. A tervezési területen lévő beépített területek és a területet délről határoló beépített, főleg lakó funkciójú terület ellátására azonban a közműellátás kiépült. A térségben a szomszédos beépítések igényeinek megfelelően így megoldott a vízellátás, a szennyvízelvezetés, a villamosenergia ellátás, a földgázellátás és a távközlés, továbbá a felszíni vízelvezetésre nyílt árkos csapadékvíz elvezetés. Lényeges, hogy a terület déli részén, a völgy mélyvonalán ered a Szilas patak, amely a későbbi szakaszain a település fő vízelvezető vízfolyása. A tervezési terület közművizsgálata a területről készített geodéziai térkép alapján, az üzemeltetők nyilvántartásainak a felhasználásával, a helyszíni bejárás alapján szerzett tapasztalatokkal kiegészítve készült Vízellátás Kerepes vízellátását a Szilasvíz Víz- és Csatorna Szolgáltató Üzem biztosítja. Az ellátás alapbázis szempontjából két oldalról történik, az egyik a település saját kútjai által kitermelt vízmennyiség, a másik a Dunamenti Regionális Vízművek Rt.-től átvett víz. A 9 db. saját kutakból kb. napi m 3 ivóvíz termelhető ki. Ez a vízmennyiség a téli, alacsony fogyasztású időszakban elegendő, míg a nyári csúcsfogyasztási időszakokban ez a DMRV zrt. regionális rendszeréről átvett vízmennyiséggel egészül ki. A Regionális Vízmű a Duna partjára telepített kutakból termel ki ivóvizet, valamint van lehetősége a Fővárosi Vízműtől is vizet átvenni. A regionális rendszer felőli átvétel jelenleg Fót felől NÁ 500-as vízvezetéken keresztül történik. A tervezési terület a város belterületétől északra helyezkedik el, amelynek legnagyobb részén a vízellátó hálózat nem épült ki. A tervezési terület körzetében a Miskolci úton épült ki vízvezeték az utolsó fogyasztási helyig, a 3-as út keleti oldalán pedig Madarász utcai NÁ 100-as vezetékről épült ki egy 80-as vezeték a gazdasági létesítmények ellátására. A tervezési terület tágabb körzetében is az utcák nyomvonalán csak NÁ 80-as és NÁ 100-as vezetékek üzemelnek, Ennél nagyobb vezeték csak a Szabadság út, Mogyoródi út nyomvonalú NÁ 150-es vezeték, illetve a Szabadág úti NÁ 300-as vezeték, amely déli irányból a Vízműig van kiépítve. A település hálózatában a víznyomást a rendszer 500 m 3 -es magastározójának (tfsz: 257,70 maf) túlfolyó szintje határozza meg, a tervezési terület körzetében nyomásproblémák nincsenek. 36

38 6.2. Szennyvízelvezetés Kerepesen elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A hálózattal elvezetett szennyvizek Kistarcsa nyugati részén, a Szilas patak mellett megépített szennyvízátemelő telepre gravitálnak, ahonnan egy nyomóvezetéken keresztül nyomják a befogadó Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. csatornahálózatába. A szennyvizek a fővárosi csatornahálózaton keresztül a szennyvíztisztító telepre kerülnek, ahol a szennyvizeket megtisztítják, tisztított szennyvizek befogadója a Duna. A tervezési területet körzetében a beépített területeken minden utcában kiépült a szennyvízcsatorna. A tervezési területen belül a 30-as út keleti oldalán lévő gazdasági terület szennyvizeinek elvezetésére épült ki a szennyvízcsatorna. Ez a csatorna a Madarász utcai csatornához csatlakozik, egy, a 148-as hrsz.-ú telken szolgalmi joggal megépített csatornán keresztül Csapadékvíz elvezetés Kerepes csapadékvizeinek befogadója a Szilas-patak és annak mellékágai. A településen kevés helyen épült ki zárt csapadékcsatorna, a község legnagyobb részén a csapadékvizeket nyílt árkos rendszerrel szállítják el. A tervezési terület a Szilas patak közvetlen vízgyűjtőjén fekszik, a patak eredő pontja a terület déli részén, egy Vízműterület mellett található. Ettől a ponttól ÉNY-i irányban a 3-as út alatti átereszig egy vízmosásokkal szabdalt vízfolyásszakasz található, majd a 3-as út nyugati oldalán a vízfolyás a völgy mélyvonalán halad tovább, szintén ÉNY-i irányban Gázellátás Kerepes földgázellátását a TIGÁZ DSO kft Gödöllői Üzemigazgatósága szolgálja. A földgázellátás bázisa a település gázfogadója, amelyről az elosztás középnyomású hálózattal épült ki. A fogyasztói igények kielégítése helyi egyedi nyomáscsökkentők segítségével biztosított. A tervezési terület körzetében a meglevő családi házak és üzemek ellátására minden utcában kiépült a középnyomású földgáz vezeték. A középnyomású vezetékről épített bekötések táplálják a helyi egyedi nyomáscsökkentőket, amelyről a fogyasztók kielégíthetőek. A körzet és a település fő alapvezetéke a Szabadság út déli oldalán megépített NÁ 160-as KPE vezeték, amelynek kedvező a szállítókapacitása, jelenlegi leterheltsége mellett, tartalékkal is rendelkezik. Ez a vezeték a Madarász János utca, 142 hrsz.-ú út nyomvonalon a tervezési terület déli részén lévő gazdasági területig van kiépítve, ami a terület ellátására kedvező adottság. 37

39 6.5. Elektromos ellátás A település villamosenergia ellátásának üzemeltetője az ELMŰ-ÉDÁSZ Zrt. Észak-Pesti Üzletigazgatóságához tartozó Kerepesi Kirendeltség. Kerepes villamosenergia ellátása 20 kv-os feszültségszinten történik. A 20 kv-os hálózatot 120/20 kv-os alállomásokról táplálják be. A körzet hálózatának betápláló alállomásai a Rákoskeresztúri és a Gödöllői 120/20 kv-os alállomások, amelyeknek a 120 kv-os betáplálása az országos 120 kv-os hálózati rendszerről, a Mátrai és Kőbányai alállomások között haladó kétrendszerű 120 kv-os hálózatról biztosított. Az alállomásokból induló 20 kv-os hálózati rendszer fűzi fel a fogyasztói transzformátorokat. A transzformátorokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A tervezési területen a 3-as út keleti oldalán halad a középfeszültségű hálózati rendszerhez tartozó, oszlopokra fektetett 20 kv-os vezeték. Erről ágazik le egy ágvezeték, amely a 3-as út nyugati oldalán üzemelő transzformátor állomást táplálja be. A tervezési terület térségében levő fogyasztók a transzformátor állomásról táplált kisfeszültségű hálózatról épített bekötésen keresztül kapnak ellátást. A kisfeszültségű villamosenergia elosztás a térségben egységesen oszlopon vezetett szabadvezetékkel történik. A térségben a közvilágítás csak a feltáró utak mentén irányfény igényt kielégítő szinten tekinthető megoldottnak. A tervezési terület déli részén ÉNY-DK irányban keresztülhalad egy 220 kv-os szabadvezeték, valamint a tervezési terület keleti oldalán É-D irányban egy 400kV-os és egy 20 kv-os szabadvezeték, ezek a vezetékek a beépítéseknél jelentősen korlátozó tényezőként szerepelnek Elektronikus hírközlés Vezetékes hírközlési létesítmények A település vezetékes távközlési szolgáltatója az INVITEL Rt. A Budapest szekunder központhoz tartozó 34-es körzetszámú Gödöllő primer központ Kerepes vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település 28-as távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A hálózat vegyesen, földkábelekkel vagy oszlopokra szerelt légkábellel épült ki. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. Kerepesen valamennyi vezeték nélküli táv- (T-COM, Pannon, Vodafone,) és hírközlési szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. 38

40 7.0. Környezetvédelem 7.1. Levegőszennyezés Levegőminőség-védelmi szempontból, az 005. (I. 13.) KvVM rendelet által módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről, a települést az 1. kategóriába sorolja. Ez Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációját jelenti. Ennek alapján a légszennyezettségi agglomeráció az alábbi zóna csoportokba tartozik: Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Nitrogé Kénn- dioxid dioxid Szénmonoxid PM Talajközeli 10 Benzol ózon PM10 Arzén (As) PM 10 Kadmium (Cd) PM 10 Nikkel (Ni) PM 10 Ólom (Pb) PM 10 benz(a)- pirén (BaP) Légszennyezettségi agglomeráció 1. Budapest és környéke E B D B E O-I F F F F B A 4/2002-es rendelet alkalmazásában zónacsoport vagy zónatípus (a továbbiakban együtt: zónacsoport) a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) 5. mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik. Ezek a következők: 1. A csoport: agglomeráció: az Lvr. szerint. 2. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. 3. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. 4. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. 5. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. 6. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. 7. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. 8. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. 9. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározása a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabály szerint történik. A közlekedési eredetű légszennyezésben a 3.sz. főút forgalma által okozott terhelés a meghatározó, melynek jelentős gépjárműforgalma a szomszédos területeken számottevő légszennyezés és porterhelést okoz. A közlekedési eredetű emissziót jellemzően szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok, ólom és telítetlen szénhidrogének alkotják. Ezek közül az ólom és a telítetlen szénhidrogének közvetlenül az utak 39

41 környezetében rakódnak le. A főút környezeti terhelését, így a levegőszennyezését is csökkenti az út menti erdősáv, illetve fasorok. A területen található gazdasági objektumok közül az önbevallásos alapon működő OKIR adatbázis alapján a Szabadság utca 183. szám alatt található Rózsahegyi Kft. bejelentett szennyező anyag kibocsájtó, melynek szennyezése főleg szén-dioxid emisszióban nyilvánul meg. A vizsgálati területet jellemzően külterületi szántók alkotják, így a növényzettel időszakosan fedett szántóföldekről illetve burkolatlan utakról származó por diffúz légszennyezést okoz Talaj, felszíni és felszín alatti vizek A felszín alatti víz szempontjából a települések szennyeződésérzékenységi besorolását a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet által módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM. rendelet határozza meg a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmében. Ez alapján a település a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából fokozottan érzékeny" területi kategóriába tartozik, valamint ezen belül kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület". A település területén ered a Gödöllői-dombság egyik legjelentősebb kisvízfolyása, a Szilas-patak. A vízfolyás két ágból ered, az egyik a belterület középső részén, a HÉV vonaltól nyugatra, a Látó-hegy aljában, míg a másik a belterület, illetve a 3-as út keleti oldalán, a Simó-hegy lábánál fakad. A Szilaspatak a Duna bal parti vízgyűjtőjéhez tartozik, teljes hossza 27 km, vízgyűjtője 169 km2, a Szilaspatakba torkollik a Mogyoródi- és a Csömöri-patak. A Szilas-patak a tervezési területtől nyugati irányban, kb. 600 méter távolságban helyezkedik el, így a területet felszíni vízfolyás nem érinti. A tervezési terület vízbázis védőterületét sem érinti. A területeken talaj és felszín alatti vizek vonatkozásában nem készültek környezetvédelmi vizsgálatok, a helyszínelés során szennyezett talajfelszín nem volt fellelhető, így feltételezhető, hogy közvetlenül a tervezési területen egyéb forrásból eredő talajszennyezés nem áll fenn. A területen áthaladó nagy forgalmat bonyolító 3-as számú főút potenciális közlekedési eredetű talajszennyező forrás. A szennyezőanyagok először a levegőbe jutnak, majd a részecskék ülepedése és a csapadék kimosó hatása következtében kerülnek a talajra és a talajvízbe. Kedvező adottság ugyanakkor, hogy a 3-as számú főút mentén jelentős mennyiségű, részben erdészeti nyilvántartásban szereplő faállomány található, mely szerepet játszik a forgalom általi környezeti terhelés csökkentésében. Veszélyforrást jelent a területen a mezőgazdasági tevékenységből származó diffúz szennyezés. A mezőgazdasági területek művelése során a kemikália használat, a talajt, a talajvizeket, és a felszíni vizeket veszélyezteti Zaj és rezgésterhelés A terület általános zajterhelését a közúti közlekedésből és a telephelyek működéséből származó zaj mértéke határozza meg. Közlekedési zajterhelés forrása a területet észak-déli irányban átszelő 3-as számú főút személy- és tehergépjármű forgalma. 40

42 Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérkép adatai Közúti zajterhelés nappal (Lden) Közúti zajterhelés éjjel (Léjjel db (A) Konfliktustérkép - stratégiai küszöbérték túllépés (Lden) konfliktustérkép - stratégiai küszöbérték túllépés (Léjjel) Üzemi zajterhelés nappal (Lden) Konfliktus térkép - stratégiai küszöbérték túllépés (Lden) A stratégiai zajtérképeken a zajhelyzetet kétféle mutatóval ábrázolják Lden és Léjjel. Az Lden egy nap teljes 24 órájának jellemzésére szolgál, azaz egy éves időtartamra vetített átlagos napi zajszint (számított és nem mért), amelyben az esti (18:00-22:00) és az éjszakai (22:00-06:00) időszakokat 41

43 súlyozottan veszik figyelembe (5, illetve 10 db-kel). Az Léjjel az éjszakai (22:00 és 6:00 óra közötti) időszak átlagos zajszintje. A zajtérképek egy része, az ún. zajterhelési térképek az egyes térképi pontokban észlelhető zaj mértékét ábrázolják. A konfliktustérkép pedig azt mutatja, hogy a zajterhelés az egyes pontokban mennyivel magasabb, mint a stratégiai küszöbérték. Az előbb említett küszöbérték alatt nem határértéket, csupán elérendő célértékeket kell érteni. Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérképe alapján is megállapítható, hogy a területet közlekedési eredetű zajterhelés a 3-as számú főút közvetlen közelében, míg üzemi eredetű konfliktust jelentő zajterhelés kizárólag a Rávisz Kft. telephelye közvetlen környezetében jelentkezik. A vizsgálati területet külterületi mezőgazdasági szántók és gyepek, illetve erdőterületek alkotják így egyéb zaj- és rezgésvédelmi szempontból zavaró tevékenység, üzemi zajforrás nem található a területen Hulladékkezelés A tervezési terület környezetében a kommunális hulladékok gyűjtése megoldott. A kommunális szilárd hulladékot szervezett keretek között a települési hulladéklerakóba szállítják. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) alapján a tervezési területtől délre található Rávisz Kft. Patkó utca szám alatt telephelyén jelentős mennyiségű hulladék képződik, melyre vonatkozóan a Közép-Duna-völgyi KTVF adott ki nem veszélyes és veszélyes hulladék előkezelési, hasznosítási, ártalmatlanítási engedélyt. 42

44 8.0. Kulturális örökség védelem 8.1.Régészeti örökség A tervezési területen belül régészeti lelőhely nem található. 8.2.Településszerkezet és területhasználat A jelenlegi területhasználat jellemzően mezőgazdasági szántóterület minimális beépítéssel. A terület úthálózata néhány földútból áll csupán. 8.3.Helyi építészeti örökségek A tervezési területeken és környezetében művi értékek nem találhatóak, mivel a két terület nem-, vagy csak alig beépített Természeti örökségek vizsgálata- táj- és természetvédelem A tervezési területen nem található védett természeti érték. 43

45 SZÖVEGES MUNKARÉSZEK II. JAVASLATOK 1.0. A tervezési területek beépíthetőségére javasolt előírások Jelen terv keretei között a tulajdonosok azon szándékát kívánjuk megvalósítani, amely új telkek és építési helyek kialakításával a beépítésre szánt területek jobb kihasználhatóságát és munkahelyteremtő képességének növelését célozza meg. A tájképvédelem és tájba illeszthetőség érdekében látványvédelmi fasorok, zöldfelületi- és beültetési előírások kerültek meghatározásra, az építménymagasság korlátozása mellett. A hatályos TSZT a tervezési területen belül mintegy 6 ha-nyi Lke- kertvárosias lakóterületet határozott meg, amely az Önkormányzattal történt egyeztetés alapján megszűntetésre került, és helyette Gksz kereskedelmi-szolgáltató gazdasági és KÖu - közúti közlekedési területfelhasználás került kijelölésre Településszerkezeti terv javasolt módosítása és javasolt építési övezetek A TSZT-t érintő módosítások és javaslatok a) A településszerkezeti tervet érintő változások: A TSZT-t érintő módosítási javaslatok részletes kimutatása: 1.) Gksz E 1,34 ha 2.) Gksz E 1,41 ha 3.) Lke Gksz 5,93 ha 4.) Gksz Gip 0,94 ha 5.) Gksz V 0,45 ha A hatályos TSZT-n kijelölt belterületbe vonandó területek az alábbiak szerint változnak a javasolt területfelhasználások tükrében: 1.) E 1,34 ha Külterület megtartása 2.) E 1,41 ha Belterületbe vonás 3.) Gksz 5,93 ha Belterületbe vonás 4.) Gip 0,94 ha Belterületbe vonás 5.) V 0,45 ha Belterületbe vonás (Lásd J-1 TSZT módosítási javaslat c. rajzi munkarészt) 44

46 b) közlekedéshálózatbeli változások: A térségi közlekedési hálózatok vonatkozásában a területen kívül- és belül jelentős változások következnek be. A jóváhagyott TSZT-ben már szereplő ún. mogyoródi kapcsolat valamint az UNITEF Szalamandra által tervezett bekötő út tervezési területet érintő átvezetése és a 3. számú főútra való kikötése, a gazdasági területek feltárása a tervezési területet-, illetve közvetlen környezetét érintő, a hatályos TSZT-n jelölt közlekedési nyomvonalak felülvizsgálatát tette szükségessé, amely a nyomvonal hálózatok megváltoztatását, és a forgalmi rend újragondolását vonta maga után. Jelen szabályozási tervet megelőzően az Önkormányzat elkészítetett egy közlekedési hatástanulmányt, melynek kapcsán mind a Magyar Közút NZrt. Pest Megyei Igazgatóságával, mind a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal lefolytatott egyeztetések alapján alakította ki a tervezett nyomvonalat. A több éven át húzódó egyeztetési-véleményezési eljárások során időközben az M31-es autóút megvalósult, és időközben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából az M3 autópályát (Mogyoród) és az M31-es autóútat (Kerepes) összekötő térségi út tervezése is jelenleg folyamatban van, melynek térségi vonatkozásit jelen tervben (folyamatosan egyeztetve az utat tervező konzorcium tervezőivel) figyelembe vételre kerültek. A 2008-ban készült, és többször véleményezett tanulmánytervben szereplő szintbeli csomóponti kialakítást a 2012 májusban Étv. 9 (3) bek. szerinti véleményezés során a Magyar Közút Nonprofit Zrt. - korábbi véleményeivel ellentétesen - immáron nem járult hozzá. Irodánk 2013 áprilisában személyes egyeztetést kezdeményezett a helyzet tisztázása érdekében. A személyes egyeztetés során a Magyar Közút képviselői továbbra is fenntartották azon véleményüket, miszerint a 3-as főúton körforgalom-jellegű szintbeli csomópont kialakításához nem járulnak hozzá. A jelen tervben szereplő külön szintű csomóponti-, és a hozzá kapcsolódó forgalomtechnikai javaslatot a Kasib Kft április 18-án előzetes véleményezésre megküldte a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek, melyre április 23-án ben Irodánk részére megérkezett a Magyar Közút előzetes hozzájáruló véleménye. A tárgyi levél jelen tervdokumentáció mellékletét képezi. A tervezett átkötő térségi útra további gazdasági és rekreációs területek felfűzésének terveire, továbbá az Önkormányzat azon szándékára, miszerint éves távlatban tervezi a 3.sz. főút M31-es út összekötését, a jelenleg keleti átkötő út felfejlesztésére és annak az M31-esre történő teljes értékű csomóponti kapcsolattal való kiépítésére tekintettel fejlesztendő gazdasági területek mindegyike jelentős úthálózati változásokat generál, amely időbeni sorrendje még nem eldöntött, így ezek ütemezésének meghatározása fontos feladat. 45

47 Jelen tervben az alábbi közlekedéshálózat kiépítési ütemezést feltételeztük: I.ütem: a./ A 3.sz. főutat és az M31-es gyorsforgalmi utat összekötő tervezett út kiépül az M31-esre való rácsatlakozása nélkül, 2x1 sávos kialakítással. b./ A 3. sz. főút belterületi határ menti csomópontjának fejlesztése (+ kanyaradó sávok kiépítése), és az már a terület keleti oldalán beépült gazdasági területek ráfűzése a tervezett átkötő útra. II. ütem: a./ M31 és 3 számú főutat összekötő út M31-es csomópontjának kiépülése, valamint a távlati M3- as felé történő átkötés (Mogyoródi kapcsolat) megvalósulása. b./ Mindkét oldali ipari-gazdasági területek teljes belső gyűjtő és kiszolgáló útjainak-, valamint a helyi mellékút kategóriájú különszintű átkötés megépülése. Az M3-M31-et összekötő úthálózat becsatlakoztatása a kiszabályozott helyi mellékút körforgalmi csomópontjaiba, valamint a 70 km/h sebességre történő nyomvonal korrekció megvalósulása. A nyomvonal korrekció megvalósulásával az I. ütemben megépült, a település keleti szélét érintő átkötő útszakasz elbontásra kerül. Ezen úthálózati elemek megvalósulásával a két gazdasági terület zavartalan működése biztosítottá válik Az Országos Területrendezési Tervet érintő változások Országos Szerkezeti Terv vonatkozásában A tervezési területen belüli változások összhangban vannak az Országos Szerkezeti Tervvel. 46

48 Az Országos övezetek vonatkozásában: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Országos ökológiai hálózat övezete Az Országos Ökológiai hálózat tekintetében a jelenlegi területfelhasználás kapcsán (Má) változtatási szándék nem merül fel. Felszíni vizek víz-minőség - védelmi vízgyűjtő területének övezete Mivel Kerepes egész területe ezen övezetbe van sorolva, így a területen belül külön szabályozás szükséges a vízminőség-védelem elősegítése érdekében. 47

49 Budapest Agglomerációs Területrendezési tervét érintő változások A tervezés elindításakor hatályos Térségi Szerkezeti Terv vonatkozásában A területfelhasználási változások mind a városias települési térségen belül találhatók, így a fejlesztés összhangban van a BATrT-vel. 48

50 A 2011-ben jóváhagyott Térségi Szerkezeti Terv vonatkozásában A területfelhasználási változások mind a városias települési térségen belül találhatók, így a fejlesztés összhangban van a BATrT-vel. 49

51 A Térségi övezetek vonatkozásában: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Tájképvédelmi területek övezete Mivel Kerepes egész területe ezen övezetbe van sorolva, így a területen belül külön szabályozás szükséges a tájképvédelem biztosítása érdekében. Sorszám A TSZT-t érintő változás Területe (ha) BATrT városias térségét érintő változás (ha) A BATrT 21..(5) szerinti városias térséget érintő változás (ha) 1. Gksz E 1, Gksz E 1,41-1,41 3. Lke Gksz 5,93-0,83 4. Gksz Gip 0, Gksz V 0, A fentiek alapján az Agglomerációs tervet összevetve a TSZT-t érintő módosításokkal megállapítható, hogy a tervezett változtatások a BATRT városias térségén belül történnek, így a települési mérleget nem szükséges megváltoztatni és az összhang a BATRT előírásaival biztosított. 50

52 Javasolt építési övezetek és övezetek, területi kimutatások Kerepes Nagyközség Helyi Építési Szabályzata nem rendelkezik a tervezési területen tervezett építési paramétereket megfelelően kezelő Gksz építési övezettel, így újabb építési övezet beillesztése szükséges a HÉSZ módosításával. A szabályozási tervlap a javasolt építési övezetek megjelölésével és az építési telkek megközelítést szolgáló közlekedési területek szabályozási szélességeinek megnövelésével, kialakítását, valamint a minden nemű (közlekedés, közmű, természetvédelem) védőterületeit tartalmazza. A hatályos HÉSZ-t az alábbi Gksz-3 jelű építési övezettel javasolt kiegészíteni: Beépítésre szánt területek: A Gksz-3 jelű építési övezet rajzi jele: Gksz-3 SZ 40% 0,6 m2/m2 9,0* m 3000 m2 30% * Az építmény legnagyobb magassága technológiát kiszolgáló épületnek nem minősülő sajátos építmény esetén elérheti a 30,0 métert. Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi előírásokat betartva kell meghatározni. A beépítési mód: szabadon álló A beépítés legnagyobb mértéke: 40% A térszín alatti beépítés mértéke (csak parkolási célra): 20% A megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m* A szintterületi mutató megengedett maximuma: 0,6 m 2 /m 2 A zöldfelület legkisebb mértéke: 30 % A kialakítható legkisebb telekterület mérete: 3000 m 2. Az építési övezetben nem helyezhetők el a Kerepesi HÉSZ 20.. (2) bek. a) és b), valamint (3) bek. e) és g) funkciók. Az építési övezetben meglévő, önálló lakó funkciójú épületeken kizárólag az állagmegóvás céljából történő építési tevékenység megengedett. A közműellátást szolgáló mérnöki létesítmények, illetve magánutak számára, az építési övezet előírásaitól eltérő műszakilag szükséges méretű telek is kialakítható. A magánutak kialakítása esetén azt közterületi jellegű útként kell kialakítani és fenntartani az SZT-5 jelű szabályozási tervlapon jelöltek szerinti méretezéssel. A telkek építési helyén több épület is elhelyezhető. Lapos és magastetős épület elhelyezése egyaránt lehetséges. 51

53 Az övezet telkein a telekhatárok mentén, oldalkert-3m, hátsókert-6m szélességben zöldfelület kialakításával kötelező m2 és az 5000 m2 feletti építési telek kialakítása esetén kötelező az előírt zöldfelületek egy részét az oldalhatár mentén min. 5,0 m, a hátsó telekhatár mentén min. 10,0 méteres szélességben egybefüggően kialakítani, és fenntartani. Az övezetre előírt minimális zöldfelület mértéke többszintes növényállománnyal, valamint homlokzati zöldfelület alkalmazásával nem csökkenthető. Az övezetben meghatározásra került paraméterek által előírt zöldfelület számításánál a lélegző burkolat, valamint a zöldbeton nem vehető figyelembe. A növénytelepítések során előnyben kell részesíteni a tájba illő, őshonos, az ökológiai- és talajadottságoknak megfelelő környezettűrő fajokat. A növénytelepítéseket 2/3 arányban őshonos fa- és cserjefajok, és azok fajtái alkalmazásával kell megoldani. Diffúz légszennyezéssel járó tevékenység során a kiporzás elleni maximális védelmet (nedvesítéssel, takarással, megkötéssel, növénysávokkal stb.) biztosítani kell, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók. Tájkarakter védelme érdekében a 1,5 méternél nagyobb rézsűk, feltöltések és bevágások egy tagban nem alakíthatók ki, tagolásuk szükséges. Rézsűk max. hajlásszöge 30. Az épületek külső burkolatainak, tetőhéjalásának kialakításánál törekedni kell a rikító, kirívó színek mellőzésére. A magastetők fok hajlásszögűek lehetnek, a tetőhéjalásnál hullámpala nem alkalmazható. 52

54 A Gip-3 jelű építési övezet rajzi jele: Gip-3 KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. SZ 50% 0,8 m 2 /m 2 12,0* m 3000 m 2 25% * Az építmény legnagyobb magassága technológiát kiszolgáló épületnek nem minősülő sajátos építmény esetén elérheti a 30,0 métert. Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi előírásokat betartva kell meghatározni. A beépítési mód: szabadon álló A beépítés legnagyobb mértéke: 50% A térszín alatti beépítés mértéke (csak parkolási célra): 20% A megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,0 m* A szintterületi mutató megengedett maximuma: 1,0 A zöldfelület legkisebb mértéke: 25 % A kialakítható legkisebb telekterület mérete: 3000 m 2. Az építési övezetben nem helyezhetők el a Kerepesi HÉSZ 20.. (1) bek. b) és e), (2) bek. a) és b), valamint a (3) bek. e) és g) funkciók. A rendelet 20.. pontjában meghatározott létesítményeken túlmenően egyéb, jelentős zavaró hatású (környezeti hatásvizsgálat alapján kimutatható, az építési teleken belül környezetterhelési határértékeket meghaladó kibocsájtással járó -bűz, zaj, por, egyéb- tevékenység) gazdasági, ipari épület, építmény. A védőtávolságot igénylő ipari funkció esetén az építési engedélyezési eljárás során az illetékes szakhatóság(ok) által előírt, tervezett létesítmény védőtávolsága a meglévő és tervezett lakóterületek telkeit nem érintheti. A közműellátást szolgáló mérnöki létesítmények, illetve magánutak számára, az építési övezet előírásaitól eltérő műszakilag szükséges méretű telek is kialakítható. A magánutak kialakítása esetén azt közterületi jellegű útként kell kialakítani és fenntartani az SZT-5 jelű szabályozási tervlapon jelöltek szerinti méretezéssel. A telkek építési helyén több épület is elhelyezhető. Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési övezetek: KÖu-f 3. sz. főút külterületi szakasza KÖu-hm Helyi mellékút külterületi szakasza 53

55 1.2. Területi kimutatás Az egyes ingatlanokat érintő módosítási javaslatok részletes területi kimutatása: S.sz. Változással érintett hrsz. Jelenlegi területfelhasználás Tervezett területfelhasználás /47 Gksz Gksz /3 Gksz Gksz /4 Gksz Gksz /5 Gksz Gksz /6 Gksz Gksz /7 Gksz Gksz /48 Gksz Gksz /49 Gksz Gksz /9 Gksz Gksz /10 Gksz Gksz /11 Gksz Gksz /12 Gksz Gksz /13 Gksz Gksz /14 Gksz Gksz /16 Gksz Gksz /17 Gksz Gksz Tervezett övezeti besorolás Tervezett terület (m2) Gksz sorolt közterület 306 Gksz ,5 sorolt közterület 129,5 Gksz sorolt közterület 175,5 Gksz sorolt közterület 175,5 Gksz sorolt közterület 176 Gksz ,5 sorolt közterület 176 Gksz ,5 sorolt közterület 178 Gksz ,5 sorolt közterület 175,5 Gksz ,5 sorolt közterület 354,5 Gksz ,5 sorolt közterület 356 Gksz sorolt közterület 357 Gksz ,5 sorolt közterület 358 Gksz ,5 sorolt közterület 179,5 Gksz sorolt közterület 180 Gksz sorolt közterület 2122,5 Gksz sorolt közterület 93 Tervezett belterületbe vonás (m2) ,5 2506, ,5 2508, , , , /18 Gksz Gksz Gksz /19 Gksz Gksz Gksz /20 Gksz Gksz Gksz

56 Gksz , Gksz Gksz sorolt közterület 2622,5 Gksz Gksz Ev /46 Gksz Erdő sorolt közterület /15 Közterület Gksz /2 Közterület Gksz-3 173,5 sorolt közterület 2475,5 Erdő Ev 451,5 Gksz Gksz sorolt közterület /21 Közterület Gksz Gksz sorolt közterület /23 Közterület Gksz Gksz sorolt közterület 417,5 Gksz Gksz ,5 Ev 504, /24 Gksz Erdő sorolt közterület 9396, /25 Gksz Erdő Ev 12575,5 sorolt közterület 590, , , , /39 Gksz Gksz Gksz /38 Gksz Gksz /37 Gksz Gksz /36 Gksz Gksz /35 Gksz Gksz /34 Gksz Gksz Gksz Mellékút területe 148,5 Gksz ,5 sorolt közterület 2765 Mellékút területe 746 Gksz sorolt közterület 1094 Mellékút területe 473 Gksz sorolt közterület 718,5 Mellékút területe 466 Gksz ,5 sorolt közterület 713,5 Mellékút területe ,5 4558, ,

57 /33 Gksz Gksz /32 Közterület Gksz /40 Gksz Gksz /41 Gksz Gksz /42 Gksz Gksz /43 Gksz Gksz /44 Gksz Gksz /45 Gksz Gksz /31 Közterület Gksz /27 Lke Gksz /26 Lke Gksz /28 Közterület Gksz Gksz ,5 sorolt közterület 701 Mellékút területe 481 Gksz ,5 sorolt közterület 338,5 Mellékút területe 2486 Gksz Mellékút területe 159,5 Gksz sorolt közterület 2470 Mellékút területe 743,5 Gksz ,5 sorolt közterület 765 Mellékút területe 469 Gksz ,5 sorolt közterület 721,5 Mellékút területe 468,5 Gksz sorolt közterület 716,5 Mellékút területe 466 Gksz ,5 sorolt közterület 698 Mellékút területe 431,5 Gksz ,5 sorolt közterület 249 Mellékút területe 234,5 Gksz sorolt közterület 1772,5 Mellékút területe 434 Gksz ,5 Mellékút területe 2265,5 sorolt közterület 2562,5 Gksz-3 443,5 Mellékút területe 2417,5 sorolt közterület , ,5 4514,5 4521,5 4521,5 4516, , ,

58 /30 Lke Gksz /29 Lke Gksz Közterület Gksz Gksz ,5 Mellékút területe 2052,5 sorolt közterület 2221 Gksz ,5 Mellékút területe 355,5 sorolt közterület 2010 Gksz sorolt közterület Közterület Közterület /1 Gip Gip Közterület Gksz /2 Közterület Gksz /12 Gksz Gksz /11 Gkrsz Gksz /10 Gksz Gksz /9 Gksz Gksz Főút 35407,5 sorolt közterület 1987 sorolt közterület 307 Gip sorolt közterület sorolt közterület Gksz ,5 Mellékút 2294, sorolt közterület 2278 Gksz ,5 sorolt közterület 704, Mellékút 2298 Gksz , sorolt közterület 610,5 Gksz sorolt közterület /14 Gksz Gksz Gksz /8 Gksz Gksz Gip ,5 sorolt közterület 632,5 Gksz /13 Gksz Gksz sorolt közterület 4253,5 Vízgad. ter. V , /5 Gksz Gksz Gksz sorolt közterület /6 Gksz Gksz Gksz sorolt közterület

59 /4 Gksz Gksz /3 Közterület Gksz Gksz sorolt közterület 6 sorolt közterület 3521,5 Gksz-3 46, /2 Gksz Gksz Gksz Gksz Gksz Gksz Gksz Gksz Gksz sorolt közterület Közterület Közterület Főút /4 Má Má Má-k 8836 Közterület Közterület Gip Mellékút 4502 sorolt közterület sorolt közterület /59 Gip Gip Gip /60 Gip Gip Gip /61 Gip Gip Gip /62 Gip Gip Gip /63 Gip Gip Gip /64 Gip Gip Gip /65 Gip Gip Gip /66 Gip Gip Gip /67 Gip Gip Gip /68 Gip Gip Gip /69 Gip Gip Gip /70 Gip Gip Gip /71 Gip Gip Gip /72 Gip Gip Gip /73 Gip Gip Gip /74 Gip Gip Gip /75 Gip Gip Gip /76 Gip Gip Gip /77 Gip Gip Gip /78 Gip Gip Gip /79 Gip Gip Gip /80 Gip Gip Gip

60 /81 Közterület Gip /2 Gip Gip sorolt közterület 3926,0 Gip-3 860,5 Gip-3 878,5 sorolt közterület 90, /3 Gip Gip Gip-3 767,5 sorolt közterület 202, /4 Gip Gip Gip-3 837,5 sorolt közterület 131, /5 Gip Gip Gip sorolt közterület /7 Gip Gip Gip sorolt közterület /9 Gip Gip Gip ,5 sorolt közterület /10 Gip Gip Gip-3 887,5 sorolt közterület 82, /11 Gip Gip Gip sorolt közterület /13 Gip Gip Gip ,5 sorolt közterület /14 Gip Gip Gip-3 894,5 sorolt közterület 75, /15 Gip Gip Gip sorolt közterület 74, /16 Gip Gip Gip-3 897,5 sorolt közterület /17 Gip Gip Gip sorolt közterület /18 Gip Gip Gip-3 898,5 sorolt közterület 70, /19 Gip Gip Gip sorolt közterület 69, /20 Gip Gip Gip sorolt közterület 68, /21 Gip Gip Gip-3 902,5 sorolt közterület 67, /22 Gip Gip Gip-3 903,5 sorolt közterület 67, /23 Gip Gip Gip-3 904,5 sorolt közterület 65, /24 Gip Gip Gip-3 905,5 sorolt közterület 64, ,

61 /25 Gip Gip Gip sorolt közterület /26 Gip Gip Gip sorolt közterület /27 Gip Gip Gip sorolt közterület /28 Gip Gip Gip sorolt közterület 61, /29 Gip Gip Gip-3 909,5 sorolt közterület 60, /30 Gip Gip Gip-3 911,5 sorolt közterület 59, /31 Gip Gip Gip-3 911,5 sorolt közterület 58, /32 Gip Gip Gip-3 911,5 sorolt közterület 59, /33 Gip Gip Gip-3 912,5 sorolt közterület /34 Gip Gip Gip-3 915,5 sorolt közterület /35 Gip Gip Gip sorolt közterület 55, /36 Gip Gip Gip sorolt közterület 54, /37 Gip Gip Gip-3 915,5 sorolt közterület 54, /38 Gip Gip Gip sorolt közterület /39 Gip Gip Gip-3 916,5 sorolt közterület 53, /40 Gip Gip Gip-3 917,5 sorolt közterület /41 Gip Gip Gip-3 915,5 sorolt közterület 52, /42 Gip Gip Gip sorolt közterület /43 Gip Gip Gip-3 918,5 sorolt közterület

62 /44 Gip Gip /45 Gip Gip /46 Gip Gip /47 Gip Gip /48 Gip Gip /49 Gip Gip /50 Gip Gip /51 Gip Gip /52 Gip Gip /53 Gip Gip /54 Gip Gip /55 Gip Gip /56 Gip Gip /57 Gip Gip Gip-3 918,5 sorolt közterület 51,5 Gip-3 919,5 sorolt közterület 51 Gip-3 920,5 sorolt közterület 51 Gip sorolt közterület 50,5 Gip sorolt közterület 50 Gip sorolt közterület 49,5 Gip-3 921,5 sorolt közterület 49,5 Gip sorolt közterület 49 Gip-3 920,5 sorolt közterület 48,5 Gip sorolt közterület 48 Gip-3 923,5 sorolt közterület 48 Gip sorolt közterület 47 Gip sorolt közterület 47 Gip sorolt közterület 46, /58 Gip Gip Gip /82 Gip Gip Gip /83 Gip Gip Gip /84 Gip Gip Gip /85 Gip Gip Gip /86 Gip Gip Gip /87 Gip Gip Gip /88 Gip Gip Gip

63 /89 Gip Gip /90 Gip Gip /91 Gip Gip /92 Gip Gip /93 Gip Gip /94 Gip Gip /95 Gip Gip /96 Gip Gip /97 Gip Gip /98 Gip Gip /99 Gip Gip /100 Gip Gip /101 Gip Gip /102 Gip Gip /103 Gip Gip /104 Gip Gip /105 Gip Gip /106 Gip Gip Gip sorolt közterület 406 sorolt közterület Gip sorolt közterület 473,5 Gip sorolt közterület 102 Gip sorolt közterület 102 Gip sorolt közterület 102 Gip sorolt közterület 102 Gip sorolt közterület 102 Gip sorolt közterület 102 Gip-3 865,5 sorolt közterület 102 Gip sorolt közterület 102 Gip-3 865,5 sorolt közterület 101,5 Gip sorolt közterület 102 Gip-3 865,5 sorolt közterület 102 Gip sorolt közterület 102,5 Gip-3 865,5 sorolt közterület 102,5 Gip sorolt közterület 103 Gip sorolt közterület 103,

64 /107 Gip Gip /108 Gip Gip /109 Gip Gip /110 Gip Gip /111 Gip Gip /112 Gip Gip /113 Gip Gip /114 Gip Gip /115 Gip Gip /116 Gip Gip /117 Gip Gip /118 Gip Gip /119 Gip Gip /120 Gip Gip /121 Gip Gip /122 Gip Gip /123 Gip Gip Gip-3 866,5 sorolt közterület 103,5 970 Gip-3 849,5 sorolt közterület 120,5 970 Gip sorolt közterület Gip-3 172,5 sorolt közterület Gip-3 846,5 sorolt közterület Gip-3 854,5 sorolt közterület Gip-3 852,5 sorolt közterület Gip sorolt közterület Gip sorolt közterület 121,5 971 Gip-3 845,5 sorolt közterület 123,5 969 Gip-3 844,5 sorolt közterület Gip-3 841,5 sorolt közterület 128,5 970 Gip sorolt közterület Gip-3 858,5 sorolt közterület 111,5 970 Gip-3 936,5 sorolt közterület 33,5 970 sorolt közterület sorolt közterület /124 Gip Gip Gip /125 Gip Gip Gip /126 Gip Gip Gip /127 Gip Gip Gip /128 Gip Gip Gip /129 Gip Gip Gip /130 Gip Gip Gip /131 Gip Gip Gip

65 /132 Gip Gip Gip /133 Gip Gip Gip /134 Gip Gip Gip /135 Gip Gip Gip /136 Gip Gip Gip /137 Gip Gip Gip /138 Gip Gip Gip /139 Gip Gip Gip /140 Gip Gip Gip /141 Gip Gip Gip /142 Gip Gip Gip /143 Gip Gip Gip /144 Gip Gip Gip /145 Gip Gip Gip /146 Gip Gip Gip /147 Gip Gip Gip /148 Gip Gip Gip /149 Gip Gip /150 Gip Gip /151 Gip Gip Gip-3 527,5 sorolt közterület 437,5 965 sorolt közterület sorolt közterület /152 Gip Gip Gip /153 Gip Gip Gip /154 Gip Gip Gip /155 Gip Gip Gip /156 Gip Gip Gip /157 Gip Gip Gip /158 Gip Gip Gip /159 Gip Gip Gip /160 Gip Gip Gip /161 Közút Gip Gip ,5 sorolt közterület 349, /162 Gip Gip Gip /163 Gip Gip Gip

66 /164 Gip Gip Gip /165 Gip Gip Gip /166 Gip Gip /167 Gip Gip Gip-3 167,5 sorolt közterület 803,5 Gip-3 470,5 sorolt közterület 498, /168 Gip Gip Gip /169 Gip Gip Gip /170 Gip Gip Gip /171 Gip Gip Gip /172 Gip Gip Gip /173 Gip Gip Gip /174 Gip Gip Gip /175 Gip Gip Gip /176 Gip Gip Gip /177 Gip Gip Gip /178 Gip Gip Gip /179 Gip Gip Gip /180 Gip Gip Gip /181 Gip Gip /182 Gip Gip Gip sorolt közterület 151,5 sorolt közterület /190 Gip Gip Gip /191 Gip Gip Gip /192 Gip Gip Gip /193 Gip Gip Gip /194 Gip Gip Gip /195 Gip Gip Gip /196 Gip Gip Gip /197 Gip Gip Gip /198 Gip Gip Gip /199 Gip Gip Gip /200 Gip Gip Gip /201 Gip Gip Gip /202 Gip Gip Gip /203 Gip Gip Gip

67 /204 Gip Gip Gip /205 Gip Gip Gip /206 Gip Gip Gip /207 Gip Gip Gip /208 Gip Gip Gip /209 Gip Gip Gip /210 Gip Gip Gip /211 Gip Gip /212 Gip Gip /213 Gip Gip /214 Gip Gip /215 Gip Gip /216 Gip Gip /217 Gip Gip /218 Gip Gip /219 Gip Gip /220 Gip Gip /221 Gip Gip /222 Gip Gip /223 Gip Gip /224 Gip Gip /225 Gip Gip /226 Gip Gip /227 Gip Gip /228 Gip Gip sorolt közterület sorolt közterület Gip-3 645,5 sorolt közterület Gip-3 754,5 sorolt közterület Gip-3 766,5 sorolt közterület 200,5 969 Gip-3 768,5 sorolt közterület 198,5 967 Gip sorolt közterület 196,5 964 Gip sorolt közterület Gip-3 770,5 sorolt közterület 193,5 964 Gip sorolt közterület Gip sorolt közterület 190,5 965 Gip sorolt közterület Gip-3 773,5 sorolt közterület 192,5 966 Gip-3 771,5 sorolt közterület 193,5 965 Gip-3 771,5 sorolt közterület Gip sorolt közterület 197,5 967 Gip sorolt közterület Gip sorolt közterület

68 /229 Gip Gip /230 Gip Gip /231 Gip Gip /232 Gip Gip /233 Gip Gip /234 Gip Gip /235 Gip Gip /236 Gip Gip Gip-3 764,5 sorolt közterület Gip-3 763,5 sorolt közterület 204,5 968 Gip-3 763,5 sorolt közterület 204,5 968 Gip-3 762,5 sorolt közterület 206,5 969 Gip sorolt közterület 206,5 969 Gip-3 703,5 sorolt közterület sorolt közterület sorolt közterület /237 Gip Gip Gip /238 Gip Gip Gip /239 Gip Gip Gip /240 Gip Gip Gip /241 Gip Gip Gip /242 Gip Gip Gip /243 Gip Gip sorolt közterület /244 Gip Gip Gip /245. Gip Gip Gip /1 Gip Gip sorolt közterület 5586 Gip /2 Gip Gip Gip /3 Gip Gip /4 Gip Gip Gip ,5 sorolt közterület 410,5 Gip ,5 sorolt közterület /7 Gip Gip Gip /10 Gip Gip Gip /11 Gip Gip Gip /12 Gip Gip /14 Gip Gip /16 Gip Gip Gip ,5 sorolt közterület 4,5 Gip sorolt közterület 97,5 Gip-3 941,5 sorolt közterület

69 /18 Gip Gip /19 Gip Gip /2 Közterület Gip /3 Közterület Gip Gip Gip /4 Má Má Gip-3 867,5 sorolt közterület 32,5 900 Gip-3 826,5 sorolt közterület 61,5 888 sorolt közterület sorolt közterület sorolt közterület Má-k 9010 KÖu-hm 4501, A módosítások összesített területi kimutatása: A TSZT módosítása után kialakuló területfelhasználási mérleg: Gksz, kereskedelmi-szolgáltató területfelhasználás összesen: 33,75 ha - ebből a 3. sz. főút keleti oldalán: 6,33 ha - és a nyugati oldalán: 27,42 ha Gip, gazdasági-ipari területfelhasználás összesen: 31,88 ha E - erdőterületek összesen: 2,60 ha Má, mezőgazdasági területfelhasználás összesen: 1,85 ha V vízgazdálkodási területfelhasználás összesen: 3. sz. főút KÖu - közúti közlekedési területe összesen: Helyi mellékút közlekedési övezete összesen: Mindösszesen: Összes belterületbe vont terület: 0,45 ha 3,80 ha 2,80 ha 77,00 ha 72,20 ha 68

70 A szabályozási terv jóváhagyása után kialakuló új területi mérleg: Gksz-3 kereskedelmi-szolgáltató övezet összesen: 28,35 ha - ebből a 3. sz. főút keleti oldalán: 4,95 ha - és a nyugati oldalán: 23,40 ha Gip-3 gazdasági-ipari övezet összesen: Ev - véderdő övezet összesen: V vízgazdálkodási övezet összesen: Má-k, mezőgazdásági övezet összesen: 3. sz. főút KÖu - közúti közlekedési övezete összesen: Helyi mellékút közlekedési övezete összesen: Feltáró utak közterületi övezetei összesen: Mindösszesen: 26,75 ha 2,60 ha 0,42 ha 0,88 ha 3,78 ha 2,77 ha 11,69 ha 77,00 ha 69

71 1.3. Környezetalakítási javaslat KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. A környezetalakítási javaslat elkészítésekor a terület teljes beépülését, valamint a tervezett közúti fejlesztések megvalósulását feltételeztük. A tervezett főbb közúti fejlesztések az alábbiak: - A 3. sz. főút belterületi határán lévő szintbeli csomópont fejlesztése megvalósult - A helyi mellékút kategóriában lévő különszintű átkötést biztosító útszakasz és körforgalmi csomópontjai kiépültek - A 3.sz. főútat és az M31-es gyorsforgalmi utat összekötő tervezett út kiépült - A belső feltáró utak mind kiépültek - Az M3-as felé a mogyoródi átkötés (NIF-es fejlesztés) megvalósult és a helyi mellékút körforgalmába csatlakozik, a 70 km/h-ra tervezett nyomvonalkorrekcióval együtemben a település keleti oldalát érintő I. ütemben megvalósult helyi mellékút szakasz elbontásra került. - A Kerepes Panoráma-lakópark tervezett beépítését figyelembe véve, a lakópark belső feltáró útjának bekötése a nyugati oldali mellékút körforgalmi csomópontjába. A beépítés az eltérő övezeti besorolás miatt alapvetően két részre bomlik. A keleti oldalon mintegy 26,8 ha ipari, és a tervezett országos mellékúttól délre eső részen 5,0 ha kereskedelmi-szolgáltató terület alakul ki. A nyugati oldal teljes egészében kereskedelmi-szolgáltató területként funkcionál, összesen 23,4 ha-nyi területen. Mivel konkrét beruházó(k) mindezidáig nem jelentkezett, így feltételezhetjük, hogy a telkek kiosztása túlnyomórészt a kisebb, a helyi vállalkozók és befektetők igényei szerinti (~ m 2 ) telekméret fogja követni. Elszórtan, főleg a frekventáltabb helyeken alakulnak majd ki nagyobb (~ m 2 ) méretű ingatlanok. A kereskedelmi-szolgáltató övezetben elhelyezett épületek, a helyi kiskereskedelmi egységektől a nagyobb üzletházakig bezárólag kerültek ábrázolásra. Az ipari területen a már meglévő kisebb üzemi épületek folytatásaként hasonló léptékű kisipari/üzemi csarnokok kerültek feltüntetésére, valamint a 3. sz. főút mentén nagyobb gyártócsarnokok, üzemeket is ábrázoltunk. A kereskedelemi-szolgáltató épületek lapostetős kivitelben, F, illetve F+1 szintmagassággal (tekintettel a magasfeszültségű légvezetékek magasságkorlátozó hatására). Az ipari terület üzemi- és gyártócsarnokai pedig földszintes, de nagyobb belmagasságú (6-10 m) kialakítással kertültek ábrázolásra. A parkolást mindenhol telken belül, felszíni parkolók kialakításával oldottuk meg. A telken belüli zöldfelületek kialakításánál főleg az egybefüggő, telekhatár menti zöldfelületeket alkalmaztunk, ezzel is növelve a biológiailag aktív felületek arányát, melynek segítségével a tájesztétikai és környezetvédelmi szempontból kedvezőbb munkahelyi környezet alakulhat ki. A tervezési terület nyugati oldala és a vele szomszédos tervezett lakóterület határán kialakuló kereskedelmi-szolgáltató területek és a feltáró út között kialakuló 10 méter széles sávban, teljes szélességben többszintű fásítást ábrázoltunk, mely a különböző területhasználatokat jól elhatárolja egymástól, védelmet biztosítva a lakóépületeknek az esetleges zavaró hatásoktól, illetve a gazdasági területek épületeinek látványától. A parkolók fásítására vonatkozóan az OTÉK által előírtak mérvadóak. 70

72 2.0 Közlekedési javaslat 2.1. Közúti közlekedés A 3. sz. elsőrendű főközlekedés Az ún. "kerepesi bekötőút" már engedéllyel rendelkező, az UNITEF 83 Zrt. generáltervezésében az UNITEF-SZALAMANDRA Kft. által tervezett buszforduló melletti útcsatlakozás megvalósulása esetén a gazdasági területek keleti oldalán lévő belső feltáró úthálózat a főútra történő közvetlen rákötése biztosítható. A fent említett engedélyes út nyomvonala a jelen szabályozási terv során módosul, mivel a 3-as út kétoldali ipari-gazdasági területeinek összekötését a tervi előzményekben taglalt okokból kifolyólag különszintű csomóponttal (hídszerkezet) lehet csak gazdaságosan, a 3-as főút átépítése nélkül megoldani. Ezen megoldás, a terület keleti oldalán már meglévő, beépült gazdasági területek rendezett feltárását teszi lehetővé, így a tervezés során ezt tekintettük az I. megvalósulási ütemnek. 3. sz. főút forgalmi változásai - I. ütem Terület típusa Területe (ha) Gerjesztett forgalom (E/h) A 3-as menti gazdasági területek Keleti oldal - 15,0 I. ütemében beépülő területek Nyugati oldal - 0,00 95 Tervezett Gksz és Gip területek M31-es menti területek szabályozási terve Összesen: számú főút 2013 évi forgalma az érintett szakaszon: 1802 E/h Összesen forgalma a gazdasági területekkel együtt: 1947 E/h sz. országos mellékút 2013 évi forgalma az érintett szakaszon: 631 E/h Összesen forgalma a gazdasági területekkel együtt: 676 E/h Az I. ütemben kiépülő M31-es gazdasági területeket feltáró út (M31-es rákötés nélkül) tervezett forgalma: 100 E/h Az útkategóriának megfelelő forgalom szabvány szerint Megfelelő Eltűrhető Külterület E/h 2000 E/h Lásd a J-3/a jelű Várható forgalom áramlás - I. ütem c. tervlapot Az új helyi mellékút nyomvonalon a nagyobb (70 km/h) sebességkategória érdekében 250 m sugarú ívekkel került betervezésre. Ezen tervezett helyi mellékút a 3.sz. főút felett - a közúti űrszelvény magassági biztosításával - mintegy 100 m hosszú vasbeton szerkezetű közúti híd segítségével teremt kapcsolatot a fejlesztési terület két oldala között. A helyi mellékút mindkét ipari-gazdasági területen található végén egy-egy körforgalmi csomópont került betervezésre, mely egyrészt a fejlesztési területek 71

73 belső feltáró úthálózatát fogadja, másrészt lehetőséget teremt a két átkötő út fejlesztés, azaz M31-es irányába-, valamint az M3-as irányába történő átkötés fogadására. A nyugati oldalon tervezett körforgalmi csomópont déli (negyedik) ága a már kiszabályozott és megvalósult telekalakítással rendelkező "panoráma-lakópark" (várhatóan mintegy 500 db lakóingatlan) gépjárműforgalmát kivezető gyűjtőút bekötését is fogadni tudja. Ezen utak időbeni megvalósulása - a kivitelezéstől függően - eltérő, ezért mint a II. ütemű (nagy távlati) megvalósulás számoltunk velük. 3. sz. főút forgalomi változásai - II. ütem Terület típusa Területe (ha) Gerjesztett forgalom (E/h) A 3-as menti gazdasági területek II. ütemében beépülő területek Keleti oldal - 25 Nyugati oldal Tervezett Gksz és Gip területek M31-es menti területek 26,5 200 szabályozási terve A tervezett -szomszédospanoráma lakópark teljes kiépülése esetén A megvalósult M3-M31-es átkötés tervezett alapforgalmi Összesen: számú főút 2013 évi forgalma az érintett szakaszon: 1802 E/h Összesen forgalma a gazdasági és lakóterületekkel együtt: 1904 E/h M31-es sz. gyorsforgalmi út 2013 évi forgalma az érintett szakaszon: 1864 E/h Összesen forgalma a gazdasági és lakóterületekkel együtt: 2189 E/h M3-M31-est összekötő tervezett út alap-forgalma: 400 E/h Összesen forgalma a gazdasági és lakóterületekkel együtt: 814 E/h Az útkategóriának megfelelő forgalom szabvány szerint Megfelelő Eltűrhető Külterület E/h 2000 E/h Lásd a J-3/b jelű Várható forgalom áramlás - II. ütem c. tervlapot Kerepesen a 3. számú főút mentén létesülő ipari illetve kereskedelmi-szolgáltató területek gerjesztett forgalmát a fenti táblázat mutatja. A táblázatból látszik, hogy a tervezett beépítések mellett a teljes terület gerjesztett forgalma 1404 E/h. Ezt a forgalmi többletet a 3. számú főút évi felszorzott forgalma még az eltűrhető szinten belül képes lebonyolítani. Tehát a jelenlegi kiépítettség biztonsággal képes lebonyolítani a tervezési területről érkező plusz forgalmakat! Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy számításainknak jelentős részét képezte az M31 autópálya elszívó hatása, továbbá, hogy a forgalom alakulás szempontjából legkedvezőtlenebb gazdasági folyamatokat igyekeztünk figyelembe venni, vagyis, hogy minden beépül, és használatba kerül a tervezett ütemezettség szerint. 72

74 Tervezett útkategóriák: Meglévő 3-as sz. főút Tervezési osztály: Szabályozási szélesség: Belter B. III.a.C. Külter K III.B. 25 és 38 méter között változó A meglévő és kialakult burkolatszélesség és kialakítás megtartásra került. Tervezett Kerepesi bekötőút (helyi mellékút) Tervezési osztály: K.V.A. Szabályozási szélesség: m. Az út 7.0 méter széles burkolt útpályával, kétoldali 2.0 méter széles padkával, valamint kétoldali nyílt árokkal kerül megépítésre. A bekötő út mellett a buszfordulótól a bekötő út melletti fejlesztési területig önálló kerékpárút kerül kialakításra. Tervezett feltáró utak Tervezési osztály: Szabályozási szélesség: B.VI.d.A 20 és 30 méter között változó A feltáró utak 6.5 méter széles burkolt útpályával kiemelt szegéllyel, 1.5 méter széles padkával, 1:1,5-es rézsűvel, töltésben övárokkal, és egyoldali gyalogosjárdával kerülnek megépítésre. Az úton keletkező csapadékvizet zárt csatornában gyűjtik össze és vezetik el. Az M31 kerepesi autópálya pihenőnél a Kerepesi bekötőút és az autópálya között a pihenőhelyen keresztül kapcsolat épül ki. A pihenőhelytől keletre, illetve nyugatra körforgalmú csomópont épül ki. Tervezett pihenőhelyi csomóponti ág (tervezési területen kívül eső szakaszon) Tervezési osztály: K.I.C A csomóponti ágak jellemzően 2x5.5 méteres burkolt pályával, középen szalagkorláttal elválasztva, 2.0 méteres padkával, és kétoldali nyílt árokkal kerülnek megépítésre. 73

75 2.2. Kerékpáros, gyalogos közlekedés KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. A Kerepesi bekötőút megépülésével egyszerre, azzal párhuzamosan egyoldali, két irányú, 2,6 méter széles kerékpárút kerül kialakításra a tervezési területtől délkeletre, ennek a kerékpárútnak a 3. sz. országos főút mellett kialakítandó kerékpárúttal a kapcsolatát a buszfordulótól a tervezett Kerepesi bekötő útig tartó, de avval csomópontot nem alkotó úton történő kerékpározás biztosít. A terület gyalogos megközelíthetőségét a J-2 - Környezetalakítási terven ábrázolt járdák és gyalogátkelő helyek biztosítják. A tervezett híd szélessége helyet biztosít egyoldali járdának, mely a két fejlesztési terület közötti gyalogos átkelést biztosítja Közösségi közlekedés Jelentősebb tömegközlekedési fejlesztést nem javasolunk, de a tervezett belső úthálózat lehetővé teszi a fejlesztési területen helyi közösségi busz közlekedés távlati bevezetését a gazdasági területekre, mely hálózat megállóit a környezetalakítási javaslaton ábrázoltuk. 74

76 3.0. Közműfejlesztési javaslat KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. A tervezési terület Kerepes északi részén, a 3-as út keleti és nyugati oldalán, a belterülettől északra helyezkedik el. A területet északról és keletről erdő, délről a település beépített részének lakóterülete, nyugatról mezőgazdasági terület határolja. A tervezési terület körzetében lévő belterületi lakóterület és a gazdasági terület számára a teljes közműellátás különböző közmű szakági hálózatai rendszerei kiépültek. A jelenlegi tervezési területen belül azonban közműhálózati rendszerek legnagyobb részben még nem épültek ki, csak egy, a terület déli részén üzemelő gazdasági területek számára épültek ki a közművek, illetve más területi egységeket kiszolgáló célvezetékek haladnak át a tervezési területen. Ezek a vezetékek a 3-as út keleti oldalán haladó 20 kv-os villamos szabadvezeték, az ÉNY-DK irányban haladó 120 kv-os villamos szabadvezeték és az É-D irányban áthaladó 400 kv-os szabadvezeték. A településrendezési javaslat szerint az építésügyi előírásoknak megfelelően a terület legnagyobb részén gazdasági-kereskedelmi-szolgáltató terület, kisebb részén gazdasági iparterület alakítható ki. A 3-as út két oldalán a két gazdasági területi egységen összességében kb m 2 bruttó szintterület építése engedélyezhető. A kedvező topográfiai, közlekedési adottságú tervezési területen a tervezett komfortos, kényelmes élet- és munkakörülményt, hatékony gazdálkodási lehetőséget nyújtó igényes telkek számára a környezetvédelmi igényeket is kielégítő teljes közműellátás kiépítése szükséges. A teljes közműellátás biztosítására kiépítendő a terület vízellátása, szennyvízcsatornázása, felszíni vízrendezése, korszerű vezetékes energiaellátása és a vezetékes hírközlése. A közműfejlesztési javaslat a kialakításra kerülő terület kiszolgálásához szükséges közmű infrastruktúrafejlesztési feladatokat határozza meg, amely keretében felül kell vizsgálni, hogy a javasolt beépítési lehetőség teljes megvalósulása esetén a már megépített vezetékek megfelelnek-e a várható igények kielégítésére. A megengedett max. beépítési lehetőség megvalósulását követően a teljes közműellátás biztosítása esetén várható összes közműigények (kerekítve): Vízigény: 320 m 3 /nap Elvezetendő szennyvíz mennyisége: 290 m 3 /nap Villamosenergia igény: 25,5 MW Földgáz igény: 5300 Nm 3 /h Ezek az igények a max. beépítési lehetőség teljes kihasználása esetén jelentkeznek várhatóan. A terület telítődése azonban egy hosszabb folyamat eredménye lesz. Ezért ezek az igények csak a gerinchálózatok méretezésénél-ellenőrzésénél veendők figyelembe. 75

77 A terület telítődésének reális felfutása szerint rövidtávon a javasolt beépítés kb. 15 %-a megvalósulása prognosztizálható. Ennek megfelelően a kielégítendő közműigények is ehhez mérten alakulnak: Vízigény: 48 m 3 /nap Elvezetendő szennyvíz mennyisége: 43 m 3 /nap Villamosenergia igény: 3,8 MW Földgáz igény: 800 Nm 3 /h A közműigények kielégítését is ennek az igényfelfutásnak megfelelően kell biztosítani. A prognosztizált igények kielégítésének a lehetőségét a közmű-áganként készített fejlesztési javaslat rögzíti. A közműellátás feltétele a műszaki kapcsolat biztosításán túl, a közműfejlesztési hozzájárulás befizetése közművenként alapbázis fejlesztésre Vízellátás Kerepes vízellátását a Szilasvíz Víz- és Csatorna Szolgáltató Üzem biztosítja. Az ellátás alapbázis szempontjából két oldalról történik, az egyik a település saját kútjai által kitermelt vízmennyiség, a másik a Dunamenti Regionális Vízművek Rt.-től átvett víz. A 9 db. saját kutakból kb. napi m 3 ivóvíz termelhető ki. Ez a vízmennyiség a téli, alcsony fogyasztású időszakban elegendő, míg a nyári csúcsfogyasztási időszakokban ez a DMRV Rt. regionális rendszeréről átvett vízmennyiséggel egészül ki. A Regionális Vízmű a Duna partjára telepített kutakból termel ki ivóvizet, valamint van lehetősége a Fővárosi Vízműtől is vizet átvenni. A regionális rendszer felőli átvétel jelenleg Fót felől NÁ 500-as vízvezetéken keresztül történik. A tervezési terület a város belterületétől északra helyezkedik el, amelynek legnagyobb részén a vízellátó hálózat nem épült ki. A tervezési terület körzetében a Miskolci úton épült ki vízvezeték az utolsó fogyasztási helyig, a 3-as út keleti oldalán pedig Madarász utcai NÁ 100-as vezetékről épült ki egy 80-as vezeték a gazdasági létesítmények ellátására. A tervezési terület tágabb körzetében is az utcák nyomvonalán csak NÁ 80-as és NÁ 100-as vezetékek üzemelnek, Ennél nagyobb vezeték csak a Szabadság út, Mogyoródi út nyomvonalú NÁ 150-es vezeték, illetve a Szabadág úti NÁ 300-as vezeték, amely déli irányból a Vízműig van kiépítve. A település hálózatában a víznyomást a rendszer 500 m 3 -es magastározójának (tfsz: 270 maf) túlfolyó szintje határozza meg, a tervezési terület körzetében nyomásproblémák nincsenek. A tervezési területen az új létesítmények prognosztizált vízigénye rövidtávon 48, a hosszútávú maximális végleges beépítés esetén 320 m 3 /nap. Ezeket a vízmennyiségeket alapbázis szempontjából a Kerepesi területeken vízellátást szolgáltató Szilasvíz Víz- és Csatorna Szolgáltató Üzem a meglévő alapbázisairól biztosítani tudják. A tervezési terület ellátására a feltáró közterületi utak nyomvonalán a vízellátó vezetékeket ki kell építeni. Az első ütemben a beépített területek közelében építendő létesítmények ellátására a meglévő hálózat még továbbépíthető, de fel kell hívni figyelmet arra, hogy a körzetben főleg csak NÁ 80-as vezetékek találhatók, valamint arra, hogy a tervezett terület magassági elhelyezkedése csak az alacsonyabban fekvő területek beépítését teszik lehetővé a meglévő nyomászónáról. A nagyobb volumenű és a magasabban 76

78 lévő területi egységek számára létre kell hozni egy új nyomászónát, amelyet egy nagyobb átmérőjű vezetékről lehet csak betáplálni. Ilyen nagyobb vezeték a Mogyoródi úti NÁ 150-es vezeték, vagy a Vízmű előtti NÁ 300-as vezeték. A területen belül a biztonságosabb ellátás érdekében a körvezetékes rendszer kialakítását javasoljuk A tervezési területen belül NÁ 100-as-paraméternél kisebb keresztmetszetű vezeték a megfelelő tűzivízigény biztosítása érdekében nem építhető. Az építendő vízellátó hálózatra a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében a rendeletekben előírt sűrűségben föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni Vízelvezetés Szennyvízelvezetés Kerepesen elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A hálózattal elvezetett szennyvizek Kistarcsa nyugati részén, a Szilas patak mellett megépített szennyvízátemelő telepre gravitálnak, ahonnan egy nyomóvezetéken keresztül nyomják a befogadó Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. csatornahálózatába. A szennyvizek a fővárosi csatornahálózaton keresztül a szennyvíztisztító telepre kerülnek, ahol a szennyvizeket megtisztítják, tisztított szennyvizek befogadója a Duna. A tervezési területet körzetében a beépített területeken minden utcában kiépült a szennyvízcsatorna. A tervezési területen belül a 30-as út keleti oldalán lévő gazdasági terület szennyvizeinek elvezetésére épült ki a szennyvízcsatorna. Ez a csatorna a Madarász utcai csatornához csatlakozik, egy, a 148-as hrsz.-ú telken szolgalmi joggal megépített csatornán keresztül. A tervezési területen a tervezett létesítmények megvalósulása esetén várhatóan rövidtávon 43, a véglegesen 290 m 3 /nap szennyvíz fog keletkezni A szennyvizek elvezetését a talaj- és talajvíz védelme érdekében elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózaton keresztül kell megoldani. A területen az előközművesítés keretében kell a kiépítendő utak nyomvonalán a szennyvízcsatorna hálózatot megépíteni. A tervezési terület topográfiai szempontból a Szilas patak irányába lejt, így a kiépítendő gravitációs szennyvízcsatorna hálózati rendszert is ebbe az irányba gravitálóan lehet kialakítani. A terület mélypontján kell egy szennyvíz átemelő berendezést kell építeni, amelyekből nyomóvezetéken keresztül lehet a szennyvizeket a meglévő elvezető rendszerbe juttatni. Befogadóként kedvező adottság a tervezési terület déli részén már kiépült szennyvízcsatorna. A területről elvezetett szennyvizek végső befogadója a Budapesti Északpesti szennyvíztisztító-telep, a telep rendelkezik a fogadáshoz szükséges szabad tisztító kapacitással. Meg kell még említeni, hogy közcsatornába majd csak a rendeletekben előírt szennyezettségű szennyvizek engedhetők. Az egyes telkekről, ha azon valaki valamilyen vállalkozást is folytat, a vállalkozás tevékenységéből származó, a kommunális szennyvíztől eltérő szennyezettségű vizeket telken belül elő kell tisztítani és csak a megengedett paraméterű szennyezettségű szennyvizet lehet a közcsatornába továbbítani. 77

79 Csapadékvíz elvezetés Kerepes község a Szilas patak vízgyűjtőterületén helyezkedik el, a település területére eső csapadékvizek ebbe a vízfolyásba gravitálnak. A patak társulati kezelésű vízfolyás, a kezelő a Vác és Gödöllő Térség Vízgazdálkodási Társulat. A Szilas patak medre a Szilasligeti mellékággal való csatlakozási ponttól a befogadójáig rendezett, a csatlakozási ponttól a forrásáig rendezetlen, növényzettel benőtt, a medrén sok a feliszapolódás. A tervezési területre eső csapadékvizek zöme jelenleg a mezőgazdasági művelésű területen elszikkad, csak a vizek kis része gravitál a terület középvonalán végighaladó mélyvonalra. A tervezési területen létesítendő építmények, utak, parkolók burkolt felületeire eső, megnövekedett mennyiségű, gyorsan elvezetendő csapadékvizeket továbbra is a Szilas patakkal kell elvezetni. Abban az esetben, ha a területen az engedélyezett mennyiségű burkolt felületek megépülnek, akkor a területről a két éves gyakoriságú, 15 perc időtartamú esővel számolva 8,45 m 3 /sec csapadékvíz mennyiséget fognak a patakba vezetni. A patak jelen állapotában ezt a többlet vízmennyiséget nem tudja kiöntésmentesen elszállítani, így a területen belüli, csökkentett kifolyású záportározókkal kell a vizeket visszatartani és azokat kis vízhozammal a befogadóba bevezetni. A tervezési területen belül, -ahol azt a gravitációs viszonyok lehetővé teszik- a csapadékvizek elvezetésére zárt csapadékcsatornákat javasolunk építeni a közterületeken és a telkeken belül is, ez lehetővé teszi az esetlegesen szennyeződésnek kitett helyeken az olajfogók elhelyezését. Mind a csapadékvíz szikkasztásnál, mind pedig a patakba való vezetésnél nagy figyelmet kell arra fordítani, hogy a szennyezett csapadékvizeket sem elszikkasztani, sem pedig befogadóba vezetni nem szabad. Így azokon a helyeken, ahol a csapadékvizek szennyezésének veszélye fennáll, ott az elvezetés előtt hordalék, illetve szénhidrogén-származék eltávolító berendezés alkalmazása szükséges Energia ellátás A tervezési terület korszerű, környezetbarát, komfortos, automatikus üzemvitelű energiaellátása csak vezetékes energiahordozóval biztosítható. A településen, így a tervezési terület kiszolgálására is vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz vehető figyelembe. Energetikailag, beruházási és üzemeltetési költségeket is figyelembe véve a legkedvezőbben, a villamosenergia világításra és erőátviteli célú energiaigények kielégítésére, a földgáz komplex termikus célú energiaellátásra alkalmas Villamosenergia ellátás A település villamosenergia ellátásának üzemeltetője az ELMŰ-ÉDÁSZ Zrt. Észak-Pesti Üzletigazgatóságához tartozó Kerepesi Kirendeltség. Kerepes villamosenergia ellátása 20 kv-os feszültségszinten történik. A 20 kv-os hálózatot 120/20 kv-os alállomásokról táplálják be. A körzet hálózatának betápláló alállomásai a Rákoskeresztúri és a Gödöllői 120/20 kv-os alállomások, amelyeknek a 120 kv-os betáplálása az országos 120 kv-os hálózati 78

80 rendszerről, a Mátrai és Kőbányai alállomások között haladó kétrendszerű 120 kv-os hálózatról biztosított. Az alállomásokból induló 20 kv-os hálózati rendszer fűzi fel a fogyasztói transzformátorokat. A transzformátorokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A tervezési területen a 30-as út keleti oldalán halad a középfeszültségű hálózati rendszerhez tartozó, oszlopokra fektetett 20 kv-os vezeték. Erről ágazik le egy ágvezeték, amely a 30-as út nyugati oldalán üzemelő transzformátor állomást táplálja be. A tervezési terület térségében levő fogyasztók a transzformátor állomásról táplált kisfeszültségű hálózatról épített bekötésen keresztül kapnak ellátást. A kisfeszültségű villamosenergia elosztás a térségben egységesen oszlopon vezetett szabadvezetékkel történik. A tervezési terület déli részén északnyugat-délkelet irányban keresztülhalad egy 220 kv-os szabadvezeték, valamint a tervezési terület keleti oldalán közel észak-dél irányban egy 400kV-os és egy 20 kv-os villamos szabadvezeték, ezek a vezetékek a beépítéseknél erősen korlátozó tényezőként lépnek fel. A prognosztizált rövidtávú 3,8 MW, nagytávon 25,5 MW villamosenergia igény kielégítésére 3, illetve +5 fogyasztói transzformátor állomás telepítése szükséges. Az igényfelfutás időben való eltolódása várható, ezért a transzformátor állomás gépkapacitását szorosabban kell a ténylegesen jelentkező igényekhez igazítani. A területen építettházas, illetve építményben elhelyezett transzformátor állomások elhelyezését javasoljuk, a területen belüli 20 kv-os és a 0,4 kv-os hálózatot földkábelekkel javasoljuk kiépíteni. A területen keresztülhaladó 20 kv-os szabadvezeték a terület optimális használhatóságát akadályozzák, így azokat földkábelekkel új nyomvonalra javasoljuk átépíteni. A 400 és a 220 kv-os szabadvezetékek védőtávolságán belül csak a szakági előírások szerint lehet építményt elhelyezni. A két nagyfeszültségű szabadvezeték a külterületi, mezőgazdasági besorolású területi jelleg szerint épült meg. A területi besorolás a jelen terv szerint beépített területi besorolásra fog változni, így várható, hogy a funkcióváltás miatt a vezetékek nagyobb biztonságra való átépítését fogják előírni Földgáz ellátás Kerepes földgázellátását a TIGÁZ DSO kft Gödöllői Üzemigazgatósága szolgálja. A földgázellátás bázisa a település gázfogadója, amelyről az elosztás középnyomású hálózattal épült ki. A fogyasztói igények kielégítése helyi egyedi nyomáscsökkentők segítségével biztosított. A tervezési terület körzetében a meglevő családi házak és üzemek ellátására minden utcában kiépült a középnyomású földgáz vezeték. A középnyomású vezetékről épített bekötések táplálják a helyi egyedi nyomáscsökkentőket, amelyről a fogyasztók kielégíthetőek. A körzet és a település fő alapvezetéke a Szabadság út déli oldalán megépített NÁ 160-as KPE vezeték, amelynek kedvező a szállítókapacitása, jelenlegi leterheltsége mellett, tartalékkal is rendelkezik. A tervezési terület déli részén, a gazdasági területen van megépítve a település egyik nyomáscsökkentő állomása, ettől van az NÁ 160-as vezeték a 142 hrsz.-ú út, Madarász János utca, Miskolci út nyomvonalon megépítve. A gáznyomáscsökkentő állomást egy keleti irányból megépített nagyközépnyomású vezeték táplálja be. 79

81 A tervezési területen az új létesítmények prognosztizált földgáz igénye rövidtávon 800, a nagytávon 5300 Nm 3 /nap. A rövidtávú igényt alapbázis szempontjából a Tigáz Zrt. szolgáltatni, míg a nyagytávú 5300 Nm 3 /nap igény kielégítésére várhatóan új nagyközépnyomású vezeték építésére lesz szükség. A területen belüli, a későbbiekben kialakítandó utak nyomvonalán kell a földgázellátó hálózatot kiépíteni. A hálózati rendszert a fent említett középnyomású vezetékekről lehet betáplálni. A területen belüli ellátást középnyomású hálózati rendszerrel javasoljuk megoldani. Az elosztó hálózatról létesített bekötésekre telkenként helyi egyedi nyomásszabályozókat kell telepíteni, amelyekkel előállított kisnyomású földgázzal lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A földgáz alkalmas egyedi berendezésekkel, jól szabályozható, a környezetvédelmi igényeket kielégítő, környezetbarát, automatikus üzemvitelű, teljes komfortot nyújtó termikus célú energiaellátás biztosítására. Fűtésre, használati melegvíz termelésre és főzésre egyaránt energiatakarékosan, gazdaságosan hasznosítható. A tervezési területen a közép- és telkeken belül a kisnyomású hálózat is csak föld alatti elhelyezéssel építhető. Az épületek homlokfalára gázvezeték nem helyezhető el Elektronikus hírközlés Vezetékes hírközlési létesítmények A település vezetékes távközlési szolgáltatója az INVITEL Rt. A Budapest szekunder központhoz tartozó 34-es körzetszámú Gödöllő primer központ Kerepes vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település 28-as távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A hálózat vegyesen, földkábelekkel vagy oszlopokra szerelt légkábellel épült ki. A vezetékes távközlés bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. Az új beépítésű területeken a távközlési hálózatfejlesztést már a területfejlesztéssel egyidejűleg földkábelekkel célszerű kivitelezni Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. Kerepesen valamennyi vezeték nélküli táv- (T-COM, Pannon, Vodafone,) és hírközlési szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. 80

82 4.0 Környezetvédelmi javaslat 4.1. Talaj- és talajvíz védelem A tervezési területen talaj, illetve talajvíz minőségi vizsgálatok nem folytak, így annak állapotára vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre információ. Jelenlegi vagy múltbéli tevékenységből adódó talajt vagy talajvizet érintő jelentősebb terhelés nem feltételezhető. Ennek ellenére a területen a tereprendezések és építkezések során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja. Területfeltöltések során csak szennyezetlen talaj használható. A tervezési területen építmények elhelyezése csak a települési csatornahálózatra történő rákötéssel, vagy egyedi kompakt szennyvíztisztító berendezés telepítésével engedélyezett. A technológiai eredetű szennyvíz tisztítását a vonatkozó rendeletek szerint a telephelyen belül kell megoldani olyan mértékben, hogy az a közcsatornába vezethető legyen. Veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek közvetlenül nem vezethetők a közcsatornába, megfelelő előtisztításukról gondoskodni kell. A talaj és felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzése érdekében a talaj állapotát veszélyeztető tevékenységek csak vízzáró (szénhidrogénzáró) aljzaton végezhetők. Gépjármű parkoló, járműtároló kialakítása csak kiemelt szegéllyel és szilárd burkolattal ellátva történhet, melyről a csapadékvíz összegyűjthető. Az így összegyűjtött csapadékvizek kizárólag hordalékfogó és olajfogó műtárgyon keresztül vezethetők közcsatornába, szennyvíztisztítóba. Semmilyen tevékenység nem folytatható a területen, amely a víz és a talaj határérték feletti károsodását okozhatja. A telepítendő tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. A termőföldön végzett beruházások esetében gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről, összegyűjtéséről és újrahasznosításról. Lehetséges mértékig helyben kell a letermelt humuszos termőréteget felhasználni. Termőföld védelme érdekében a művelés alóli kivonást a beruházás megvalósulásának üteme szerint javasolt végrehajtani, annak megkezdéséig a meglévő mezőgazdasági területhasználatot folytatni. A tervezett beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy a környezetükben lévő mezőgazdasági területeken történő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. Erózió elleni védelem és a talaj megkötése érdekében a meredekebb lejtésű területeken a növényállomány védelmi jelleggel megtartandók Levegőtisztaság védelem A területen a tervezett kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági területek megjelenésével megjelenik a technológiai eredetű levegőszennyezés is. A tervezési területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmény létesíthető, üzemeltethető, amelynek légszennyezőanyag-kibocsátása az előírt határértéket nem lépi túl. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) sz. kormányrendelet és a a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet előírásait kell alkalmazni. 81

83 A közlekedésből származó légszennyezés a tervezett létesítmények feltárását szolgáló új utak kialakításával és a forgalom várható növekedésével kissé növekszik. Káros hatásainak csökkentése miatt az újonnan létesítendő utak is fásítandók. A gazdasági területek lakóterület felé eső szélein erőteljesebb növénytelepítés javasolt, így a különböző funkciók szeparációja, egymás zavaró hatásainak mérséklése, az üzemi tevékenységből származó diffúz szennyezés hatása mérsékelhető. A továbbiakban a fásításokra vonatkozó javaslatok a tájba illesztési és zöldfelületi javaslat című munkarészben részletesen kifejtésre kerül. Diffúz légszennyezéssel járó tevékenység során a kiporzás elleni maximális védelmet (nedvesítéssel, takarással, megkötéssel, növénysávokkal stb.) biztosítani kell, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók. A be nem épített telkeknek, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a tulajdonosok kötelessége Zaj- és rezgésterhelés A tervezési területen a jövőben is közlekedési eredetű és üzemi létesítményektől származó zajterheléssel kell számolni. Zajt, illetve rezgést kibocsátó új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát egyéb helyhez kötött külső zajforrást, csak olyan módon lehet létesíteni, üzembe helyezni, hogy az a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben megállapított zaj és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg. A területen új üzemi zajforrás létesítése csak a határérték teljesülését biztosító zajvédelmi tervezés alapján engedélyezhető. Az új tevékenységek, telephelyek esetében az üzemi jellegű zajkibocsátás meghatározására csak a beruházás ismeretében van lehetőség, ezért a tevékenységek hatásainak vizsgálatakor a rendelet meghatározott paraméterei az irányadók. Bár a tervezett fejlesztés célja alapvetően gazdasági és iparterületek kijelölése, a tervezési területtől délre lévő lakóterület zajtól védendő terület, így zajvédelméről gondoskodni kell. A gazdasági, ipari területeken belüli zöldfelületek tájképvédelmi szempontú kialakítása címszó alatt a telephelyeken belüli zajvédelmet is szolgáló növénytelepítésre tettünk javaslatot. A gazdasági és lakóterületek esetében az alábbi paramétereket biztosítandók: Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Határérték (LTH) az LAM Zajtól védendő terület megítélési szintre (db) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 2 Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület 4 Gazdasági terület

84 A közlekedésből származó légszennyezés, a fejlesztési területek környezetében, a tervezett létesítmények feltárását szolgáló új utak kialakításával és a forgalom várható növekedésével kissé növekszik. Új közlekedési zajforrás létesítése esetén a meglévő védendő területen, illetve meglévő utak esetén új védendő terület kijelölésekor a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló együttes rendelet 3. mellékletének határértékeinek kell teljesülniük. A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Határérték (L TH ) az L AM,kö megítélési szintre (db) Sorsz ám Zajtól védendő terület Kiszolgáló úttól; lakóúttól származó zajra országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a település tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pálaudvarától, a repülőtértől, a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől származó zajra országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önk. tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, elsőés másodrendű főutaktól, az autóbusz pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és a pályaudvarától, a repülőtértől, és a nem nyilvános fel- és leszállóhelytől származó zajra nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 6-22 óra 6-22 óra 6-22 óra 6-22 óra 6-22 óra 4. Gazdasági terület A területen a jelenlegi legfőbb zajforrást adó 3-as számú főút mentén a meglévő növényállomány megtartása javasolt a zajtól védendő területek, gazdasági telephelyek terhelésének csökkentése miatt, melyet a zaj és rezgésterhelésen kívül a légszennyezés csökkentése is indokol. A tervezési területén a jövőben építkezések fognak folyni. A folyamatban lévő építkezések okozta időszakos zajterheléssel számolni kell. Erre vonatkozóan az alábbi határértékek érvényesek: Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre*(db) ha az építési munka időtartama Sorszá Zajtól védendő m terület 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel óra óra óra óra óra óra 2. Lakóterület, különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület 4. Gazdasági terület

85 4.4. Hulladékgazdálkodás A terület tervezett létesítményeiben keletkező kommunális szilárd hulladék elhelyezésről és elszállításáról a településen működő szervezett hulladékgyűjtési rendszer keretein belül kell gondoskodni. A hulladékgazdálkodás szempontjából figyelembe kell venni a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII törvényt, betartva annak a hulladékkezeléssel és hulladékhasznosítással kapcsolatos előírásait. A tervezési területen a hulladék elhelyezése és égetése tilos. A várható építkezések során keletkező építési törmelékek kezelése külön figyelmet érdemel. A szükségessé váló feltöltések, tereprendezések kizárólag hulladéknak nem minősülő anyagok felhasználásával történhetnek. Veszélyes hulladék keletkezésével járó tevékenységek közül, elsősorban a kis mennyiségben keletkező szolgáltató jellegű tevékenységek engedélyezhetők. A keletkező veszélyes hulladékot közvetlenül a keletkezés helyén, biztonságosan, a környezet szennyezését kizáró, elkülönített zárt tárolókban kell elszállításig elhelyezni. Idegen veszélyes hulladék nem tárolható és kezelhető. A veszélyes hulladékok kezelése során a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének, feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. 84

86 5.0 Tájba illesztési és zöldfelületi javaslat A tervezési terület jellemzően mezőgazdasági területek és erdők közé ékelődve helyezkedik el. Domborzati adottságainak köszönhetően a tervezet létesítmények kialakításánál figyelmet kell fordítani a tájképvédelem szempontjaira. A tájba illesztési javaslatokat a meglévő táji elemek figyelembevételével, a domborzathoz való alkalmazkodással és a terület környezetbe illő zöldfelületi fejlesztésével alakítottuk ki Utak tájba illesztése - fasor telepítések A 3-as számú főút egyes szakaszai mentén szegélynövényzet található, mely részben az út telkén belül, részben pedig a szomszédos területeken helyezkedik el. Bár az akácból álló faállomány természetvédelmi szempontból nem képvisel jelentős értéket, ennek ellenére megtartása javasolt, tekintve, hogy fontos védelmi funkciója van. Az útnak tehát azon szakaszai mentén, ahol az út telkén belül helyezkedik el a szegélynövény, ott a növényzetet meg kell tartani, azon területeken, ahol építési telekre esik az út menti szegélynövény, ott a telken belüli zöldfelületeket úgy kell kialakítani, hogy az út menti növényállomány lehetőség szerint megtartható legyen. A 3-as számú főút azon részein, ahol az utat határoló növényzet teljes mértékben hiányzik, javasolt a fasor telepítése, mely szintén a tájkép javítását szolgálja. A helyi mellékutak területén két oldali-, a gyűjtő és kiszolgáló utak területén pedig egy oldali fasort kell telepíteni. A lakóterületekkel határos kiszolgáló utak lakóterület felé eső oldalán kell a fasort kialakítani. A fasor telepítés amellett hogy környezetvédelmi szempontból fontos, zöldfelületi szerepe hangsúlyozandó, lévén hogy emeli a környezet minőséget. A fajok megválasztásánál tekintettel kell lenni a termőhelyi viszonyokra, illetve a forgalom esetleges környezeti terhelésére, ezért azon taxonok telepítése támogatott, melyek nagy lombkoronát növelnek, magas levélfelületi indexel rendelkeznek, valamint ellenállóak a légszennyezéssel szemben. A nyár (Populus sp.) fajok telepítése (bar nagy hagyománnyal bír) kerülendő az utak mentén, mivel hamar elöregednek, és különösen törékennyé vállnak, ami a forgalom szempontjából balesetveszélyt jelenthet. A fák ültetési távolsága a fajok ismeretében határozható meg, de minimálisan 8 méteres tőtávolság javasolt. Az utak menti fatelepítésnél figyelemmel kell lenni a közművekre, valamint a légvezetékekre. Új közmű elhelyezésénél, kiváltásnál, vagy nyomvonal módosításánál lehetőség szerint a nyomvonalat úgy kell kijelölni, hogy az út menti fasor telepítését ne korlátozza, akadályozza. Ahhoz, hogy a fasorok biológiai és esztétikai értéke is megmaradjon szükséges az elöregedett, beteg, vagy sérült fákat lecserélni, azonos, a helyi adottságoknak megfelelő fajt telepíteni. A közlekedési zöldfelület intenzív fenntartásához a gyepfelületek tisztítása és állandó kaszálása is szükséges. A fenntartási munkálatokat évente el kell végezni, így a rendszeres kármentesítéssel elérhető, hogy a fasorok, zöldsávok szépsége hosszú távon megmaradjon. 85

87 5.2. Eltérő területhasználatok elválasztása - beültetési kötelezettség A tájba illesztés egyik eszköze a növénytelepítés, melynek során a szabálytalan vonalvezetéssel ültetett többszintes fa- és cserjeszintből álló növénysáv telepítésével a művi beavatkozás nyomai tompíthatók. A növényzet telepítése segít a természetszerű szegélyhatás felidézésében, tájesztétikai jelentőségén túlmenően környezetvédelmi és ökológiai szempontból is kedvező, mert ökológiai és kondicionáló értéke jóval magasabb a csak gyepszintből álló zöldfelületekhez képest. A különböző területhasználatok elválasztása érdekében, illetve a negatív környezeti hatások, valamint a kedvezőtlen látványú területek ellensúlyozása céljából magas növekedésű cserjékből, fasorból álló növénysáv telepítése tervezett. A Gksz-3 övezetbe eső területek lakóövezetek felé eső telekhatára mentén 10 méter szélességben, míg a Gksz-3, illetve a Gip-3 jelű övezetek ökológiai hálózattal szomszédos telekhatárai mentén 5 méter szélességben beültetési kötelezettséget írtunk elő az alábbiak szerint. A 10 méter széles beültetési kötelezettség által érintett területeken: Az SZT-n 10 méter szélességben beültetési kötelezettséggel érintett lakóterület menti Gksz-3 építési övezetén belül két sor, kötésben elhelyezett fasort, és azt két oldalról szegélyező cserjesávot kell telepíteni. Az ültetendő dupla fasor tőtávolsága minimum 8 méter, melyet két oldalról minimum 1,5 méter tőtávolságú középmagas, magas fajokból álló cserjetelepítéssel kell kialakítani. A többszintű fásítás a különböző területhasználatokat jól elhatárolja egymástól, védelmet biztosítva a lakóépületeknek az esetleges zavarástól, a gazdasági területek épületeinek látványától. A 5 méter széles beültetési kötelezettség által érintett területeken: A tervezési terület és az ökológiai hálózattal érintett terület mentén, az SZT-n 5 méter szélességben beültetési kötelezettséggel érintett Gksz-3, illetve Gip-3 jelű építési övezetén belül a telekhatár mellett dupla cserjesávot kell telepíteni. Az ültetendő cserjesáv tőtávolsága minimum 1,5 méter, melyet kötésben kell elhelyezni. A sűrű növénytelepítéssel elérhető a környezeti terhelés, zavarás tényleges csökkentése, így a védendő területek megóvása Gazdasági, ipari területeken belüli zöldfelületek tájképvédelmi szempontú kialakítása Táji-, tájképvédelmi szempontból a zöldfelület fejlesztési javaslatok és előírások a fenti fejezetben említetteken túlmenően kiterjednek a telken belüli zöldfelületek kialakítására is. A tervezett kereskedelmi szolgáltató terület jelenlegi kialakítása során tájképet befolyásoló beépítés jelenik meg, melyet látványvédelemmel ellensúlyozni lehet, ez elsősorban növénytelepítéssel érhető el. 86

88 A kereskedelmi szolgáltató terület telkein min. 30 % zöldfelület, a gazdasági ipari terület telkein 25%-os zöldfelület alakítandó ki. Ezek jelentős részén tájesztétikai és környezetvédelmi szempontok miatt, lehetőség szerint a telekhatárok mentén kell biztosítani. Az m² és a fölötti építési telek kialakítása esetén az előírt zöldfelületek egy részét az oldalhatár mentén min. 5,0 m, a hátsó telekhatár mentén min. 10,0 méteres szélességben egybefüggően kötelező kialakítani, és fenntartani. A zöldfelületek kialakításakor tájba illő, őshonos, az ökológiai- és talajadottságoknak megfelelő fajokat kell alkalmazni, mely egyrészt ökológia szempontból, másrészt a táj karakterének megőrzésében játszik fontos szerepet. A növénytelepítéseket 2/3 arányban őshonos fa- és cserjefajok, és azok fajtái alkalmazásával kell megoldani. A gazdasági területeken törekedni kell a terepadottságokhoz illeszkedő épületek, építmények kialakítására. A szükségessé váló részűk, feltöltések és bevágások létrehozásakor egy tagban max. 1,5 m magasság engedhető meg. A merev vonalvezetésű rézsűk támfalak oldására növényzet telepítése javasolt. A tervezési területre meghatározásra került beépítési paraméterek által előírt zöldfelületének számításánál a lélegző burkolat, valamint a zöldbeton nem vehető figyelembe. Az övezetre előírt minimális zöldfelület mértéke többszintes növényállománnyal, valamint homlokzati zöldfelület alkalmazásával nem csökkenthető. A parkolók fásítására vonatkozóan az OTÉK által előírtak követendők, mely szerint négy férőhelynél nagyobb gépkocsi-várakozóhely csak fásított parkolóként alakítható ki, 4 db parkolóhelyenként 1 db közepes, nagy lombkoronát növelő fa telepítésével. Az épületre használatbavételi engedélyt csak az előírt zöldfelületek kialakítása, vagy a zöldfelületekre vonatkozó terv elkészítése, illetve az építés miatt kivágott fák pótlása után adható ki. 87

89 5.4. Erdőterületek igénybevétele KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. A tervezett fejlesztések a meglévő erdőterületek tekintetében minimális igénybevétellel járnak, és a szabályozási terv lehetőséget biztosít az igénybevétel területen belüli pótlására. Az összes igénybevételt a 48/C jelű erdőrészlet nyugati részén, mintegy 594 m 2 -nyi útfejlesztés-, míg a pótlást a 48/C és 48/G erdőrészletek tervezett utakkal határolt területe felé bővítése (+504, +456 és +729 m 2 ) jelenti, amely kompenzáció mintegy háromszorosa (x2,8) az igénybevételnek. Az erdőterületek igénybevétele - földhivatalai alaptérképre vetítve A rendezési tervekben jelölt távlati hasznosítási cél rajzi megjelenítésével, elfogadásával az erdőként nyilvántartott földrészletek nem válnak ki automatikusan az erdőtörvény hatálya alól. Az Erdészeti Igazgatóság az erdő tényét az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 2009.XXXVII. évi tv. (továbbiakban:ev.) alkalmazása szerint állapítja meg, azaz az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott területet tartja annak, mely tényállás megváltoztatása az Erdészeti Hatóság hatáskörébe tartozik. Ezáltal a rendezési tervekben történő övezeti átsorolást nem tekinti a nyilvántartott, természetbeni erdők automatikus megszüntetésének lehetséges módjaként. Az erdők igénybevételét hatósági eljárás keretében megfizetendő erdővédelmi járulék megfizetéséhez (Ev.81. )-, illetve annak ellentételezéseként csererdősítéshez (82. ) köti. 88