HATÁROZAT Ft, azaz kétmillió ötszázezer forint bírsággal sújtja.

Átírás

1 Soproni hatósági iroda Iktatószám: CS/ /2012 Tárgy: berendezés szabálytalan forgalomba hozatala miatti bírság HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) hivatalból indított általános hatósági felügyeleti eljárásában az AC & IP Control Kft. (3527 Miskolc, Besenyői út 14. Cg ; továbbiakban: Ügyfél), által importált, forgalomba hozott myaudio MA-X15 típusú FM transzmitter (a továbbiakban: berendezés) szabálytalan forgalomba hozatala miatt, valamint a Hatóság SU/ /2111. számú határozatában foglalt kötelezettségek nem teljesítése miatt Ft, azaz kétmillió ötszázezer forint bírsággal sújtja. A Hatóság kötelezi az Ügyfelet a berendezés forgalomból történő kivonására jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül. Jelen határozatot a Hatóság közzéteszi. A bírságot a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles befizetni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú pénzforgalmi számlájára. A bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A késedelmesen megfizetett bírságot késedelmi pótlék terheli. A bírság ismételten is kiszabható. Ismételt jogsértés esetén a Hatóság az Ügyfél vezető tisztségviselőjét bírsággal sújthatja, melynek mértéke től 3 millió forintig terjedhet. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Soproni hatósági irodához (9400 Sopron, Kossuth Lajos u. 26.) benyújtandó halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési díj mértéke a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett forintja után 400 forint, de legalább forint, legfeljebb forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés díja forint. A díjat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára kell befizetni. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke mint másodfokú hatóság a fellebbezést annak beérkezésétől számított 45 napon belül bírálja el. INDOKOLÁS A Hatóság a médiaszolgáltatásról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény 114. (2) bekezdése alapján az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. (2) bekezdés szerinti 10. (1) bekezdés m) pontjában foglalt hatáskörében, illetve az 53/A. (1) bekezdése alapján eljárva április 12-én hatósági ellenőrzést tartott.

2 2 Az ellenőrzés célja annak vizsgálata volt, hogy az Ügyfél eleget tett-e az SU/ /2011. számú jogerős és végrehajtható határozatban előírt kötelezettségének, azaz megszüntette-e a myaudio MA-X15 típusú FM transzmitter típusú berendezés forgalomba hozatalát és intézkedett-e a berendezések forgalomból történő kivonásáról. A Hatóság az SU/ /2011. számú december 2-án kelt jogerős és végrehajtható határozatban a berendezés forgalmazását megtiltotta és forgalomból történő kivonását rendelte el, mivel az nem felelt meg az Eht ban meghatározott alapvető követelményeknek A határozat december 21-én jogerőre emelkedett. A határozat rendelkező részében foglaltak szerint a berendezést a határozat jogerőre emelkedésététől számított 15 napon belül ki kellett vonni a forgalomból. A berendezés forgalomból történő kivonásának határideje tehát január 5. A Hatóság április 12-én hatósági helyszíni ellenőrzés során vizsgálta az SU/ /2011. számú jogerős határozat végrehajtását. Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy a hatósági ellenőrzés alá vont kereskedelmi egységekben (Media Markt, Székesfehérvár (8000 Székesfehérvár Palotai u. 6.), illetve a TESCO Székesfehérvár Palota Hipermarket (8000 Székesfehérvár Palotai u. 6.)) az SU/ /2011. sz. jogerős - forgalmazást betiltó és forgalomból visszavonást elrendelő - határozattal betiltott myaudio MA-X15 típusú FM transzmitter az áruházak eladóterében a vásárlók számára hozzáférhető módon megtalálható volt. A Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél az SU/ /2011. számú jogerős határozatban foglaltakat nem hajtotta végre: - az alapvető követelménynek nem megfelelő berendezés forgalmazását nem szüntette meg, - a berendezést nem vonta ki a forgalomból, A Hatóság a helyszíni ellenőrzés során feltárt tényállása alapján az SU/ /2012 számú végzésben tájékoztatta az Ügyfelet, hogy május 2. napján általános hatósági felügyeleti eljárást indít, továbbá adatok megadására kötelezte az Ügyfelet. Az előírt adatszolgáltatást az Ügyfél május 8-án kelt válaszlevelében teljesítette. Ezt követően a Hatóság az adatszolgáltatás kiegészítésére szólította fel az Ügyfelet, melyet az június 1- i, illetve július 13-i levelében teljesített. A Hatóság az Ügyfél által beküldött számlalistáról megállapította, hogy az Ügyfél a tiltó határozat jogerőre emelkedését követően nem szüntette meg a berendezés forgalmazását, azt az Ügyfelei részére továbbra is értékesítette. A berendezéseket a két ellenőrzött kereskedelmi egységen kívül az alábbi áruházláncok részére forgalmazta: - Cora - Media Markt - Euronics - Extrem digital A Hatóság a i, továbbá a i adatszolgáltatások alapján megállapította, hogy a ig terjedő időszakban az Ügyfél 1604 db berendezést értékesített. II. A keletkezett dokumentumok alapján a Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél az alapvető követelményeknek nem megfelelő myaudio MA-X15 típusú FM transzmittert továbbra is szabálytalanul hozta forgalomba, amellyel az Eht. 79. (1) bekezdésében megfogalmazott, az elektronikus hírközlő berendezés forgalmazására vonatkozó szabályt megsértette. Mindezen magatartásával az Ügyfél a Hatóság az SU/ /2011. számú határozatában foglaltaknak sem tett eleget, mivel az alapvető követelményeknek nem megfelelő, szabálytalanul forgalomba hozott készüléket nem vonta ki a forgalomból, illetve a tiltás ellenére további berendezéseket hozott forgalomba.

3 3 III. A Hatóság a fokozatosság elvét követve az Eht. 48. (1) bekezdése, valamint a 49. (4) bekezdés b) pontja alapján az Ügyfelet Ft, azaz kétmillió ötszázezer Ft bírsággal sújtotta. Az Eht. 48. (1) bekezdésének, valamint a 49. (1) bekezdésének együttes értelmezéséből következően a Hatóság mind a bírság kiszabásának megítélésénél, mind a bírság mértékének megállapításánál mérlegelési jogkörrel rendelkezik, továbbá az Eht. 49. (5) bekezdése értelmében ismételt jogsértés esetén mérlegelheti a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjének bírságolását is. A mérlegelési szempontokat az Eht. 49. (1) bekezdése tartalmazza. Ennek értelmében a Hatóság vizsgálja a jogsértés súlyát, ismételtségét, folyamatosságát, időtartamát, a jogsértő által a jogsértéssel elért vagyoni előnyt, a jogsértéssel okozott érdeksérelmet, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számát, illetve a jogsértés piacra gyakorolt hatását, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokat. A Hatósága a jogsértés súlya mint mérlegelési szempont tekintetében kiemeli, hogy a rádiótechnikailag nem megfelelő berendezések forgalomba hozatalával, illetve a szabálytalan forgalomba hozatalnak a Hatóság jogerős tiltó határozata után történő folytatásával az Ügyfél az Eht. 2. n) pontjában megfogalmazott cél érvényesülését gátolta. Az Eht. 2. n) pontja ugyanis az Eht. alapelvei és céljai közé sorolja a rádiófrekvenciák káros zavarástól mentes felhasználásának elősegítését, az Ügyfél pedig azáltal, hogy egy potenciálisan rádiófrekvenciás zavart okozó berendezést hozott forgalomba, nagy mértékben akadályozta e törvényi cél megvalósulását. A Hatóság a jelen általános hatósági felügyeleti eljárás során megállapította, hogy az Ügyfél az SU/ /2011. számú határozat jogerőre emelkedését követően további berendezéseket hozott forgalomba, illetve a forgalomban lévő berendezések kereskedelmi egységekből történő visszavonását nem hajtotta végre. Tehát az Ügyfél az SU/ /2011. számú jogerős határozatban foglaltakat a helyszíni ellenőrzés időpontjáig nem teljesítette fenntartva ezzel a határozatban feltárt jogsértő állapotot mellyel folyamatos jogsértést követett el. A kétszeres értékelés tilalmából fakadóan a Hatóság a jogkövetkezmények alkalmazása során a év december 21-től április 12-ig terjedő időszakot vette figyelembe, mivel a jogsértés az ellenőrzés időpontjáig biztosan fennállt. A berendezés forgalmazásának tiltását követően az Ügyfél által megadott számlalista alapján Üzleti titok db berendezést értékesített különböző kereskedelmi egységek részére. Az értékesített Üzleti titok db berendezés Üzleti titok nettó bevételt jelentett az Ügyfél részére. Az Ügyfél által megadott adatok alapján a berendezések nettó beszerzési értéke Üzleti titok Ft volt. Ez az összeg a Üzleti titok db berendezésre vetítve Üzleti titok Ft-ot tett ki. A két összeg különbségében Üzleti titok Üzleti titok = Üzleti titok Ft-ban számítható az a nettó többletbevétel, vagyoni előny, ami a berendezés tovább forgalmazásából keletkezett az Ügyfél részére. A Hatóság a bírság összegének megállapításánál kiemelt mérlegelési szempontként vette figyelembe, hogy az Ügyfél erre a vagyoni előnyre jogsértéssel, a Hatóság jogerős határozatának végre nem hajtásával jutott hozzá. A jogsértéssel okozott érdeksérelem megállapítható azon rádiós médiaszolgáltatók vonatkozásában, amelyek a működésük során a rádiótechnikailag nem megfelelő berendezések forgalomba hozása miatt zavart, zavarokat szenvednek el. Mivel a berendezés az FM rádiók részére meghatározott frekvenciatartományt (87,5-108 MHz) használta, ezért az e frekvenciasávban műsort továbbító médiaszolgáltatók vételi lehetőségét károsan befolyásolhatta a berendezés működése. Ezáltal egyrészről a médiaszolgáltatók tekintetében is megállapítható nem vagyoni jellegű érdeksérelem fennállása, hisz az általuk nyújtott médiaszolgáltatás elérhetetlenné, vagy csökkent minőségben elérhetővé válhatott bizonyos felhasználók számára, másrészről pedig azon felhasználókat is nem vagyoni jellegű érdeksérelem érhette, akik a médiaszolgáltató műsorát a káros zavarás eredményeképp nem tudták megfelelő minőségben igénybe venni. A berendezés képes volt az alkalmazás számára nem engedélyezett frekvenciák használatára is, ezáltal

4 4 zavart okozhatott a nem polgári felhasználások, továbbá a légi navigáció részére fenntartott frekvenciák használatában is. Az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek száma nem állapítható meg, de mindazokat érintette, akik a fent említett frekvenciatartományban üzemelő rádió berendezésüket szabályszerűen használni kívánták, s a berendezés által okozott zavar a műsorvétel minőség romlásában sérelmet okozott nekik. A számuk pontosan nem állapítható meg, ezért ez a mérlegelési szempont a bírság mértékét nem befolyásolta. A jogsértés piacra gyakorolt hatása értékelési szempont jelen eljárásban nem értékelhető, ezért a Hatóság a bírság összegének megállapításakor nem vette figyelembe. A Hatóság a bírság összegének kialakításánál tekintettel volt a fentiek szerint értékelt mérlegelési szempontokra, illetve arra, hogy érvényesülhessen az Eht. 48. (2) bekezdésében megfogalmazott generális és speciális prevenció követelménye is. Másrészt a Hatóság külön tekintettel volt arra, hogy egy esetleges ismételt jogsértés esetén alkalmazandó bírságszankció megállapításánál érvényesülhessen a fokozatosság elve, azaz az ismétléssel járó növekvő progresszivitás és a szankcionálás kiszámíthatósága, előreláthatósága. A Hatóság azt is figyelembe vette, hogy a bírságszankció alkalmazásán túlmenően más hatékony közjogi jogalkalmazói döntési eszköz (szankció) nem áll rendelkezésére az ügy tárgyát képező jogkövető magatartás kikényszerítésére. A bírság összegének mérlegelése körében a fentieken túlmenően azt is figyelembe vette a Hatóság, hogy a speciálprevenciós hatás elérését nemcsak a bírságnak, illetve annak jogsértéssel arányosan megállapított összegének kellene biztosítania, hanem már akár annak is, hogy az Ügyfél tudatában van annak, hogy újabb vizsgálat követezik majd, melyet szankció fog követni abban az esetben, ha a Hatóság jogsértést tár fel. Jogsértés esetén a Hatóság által jogszerűen alkalmazott bírságnak a célja az, hogy a jogsértést szankcionálja, illetve, hogy a jövőre nézve is kikényszerítse a jogkövető magatartás tanúsítását. Az Eht. 49. (4) bekezdés szerint a Hatóság az e határozatban megállapított jogsértés esetén bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben, melynek felső határa a 49. (4) bekezdés b) pontjának értelmében a szabálytalanul forgalomba hozott, forgalmazott elektronikus hírközlő berendezés minden darabja után a nettó beszerzési érték ötszöröse. Az Ügyfél adatszolgáltatása szerint az általa december 21-től április 12-ig forgalomba hozott összes berendezés mennyisége: Üzleti titok db, a nettó beszerzési értéke: Üzleti titok Ft/db. A bírság összegének felső határa az Eht. 49. (4) bekezdés b) pontjának értelmében: Üzleti titok Ft, azaz üzleti titok forint. A Hatóságnak a jogkövetkezmények (szankciók) alkalmazása során a fokozatosság elvét követve kell eljárnia, így figyelembe vette, hogy a forgalomba hozatali követelmények megsértése, valamint a berendezés forgalomból történő kivonásának nem teljesítése miatt az Ügyféllel szemben még bírság kiszabására nem került sor. Ezért a Hatóság a fokozatosság és arányosság elvét figyelembe véve, továbbá a mérlegelési szempontokat tartalmazó indoklás alapján a bírság összegét Ft, azaz kétmillió-ötszázezer Ft-ban állapította meg, ami a maximálisan kiszabható bírság összegének Üzleti titok %-a. A Hatóság úgy értékelte, hogy a megállapított bírság alkalmas a jogkövető magatartás kikényszerítésére. Az Eht. 49. (5) bekezdése értelmében ismételt jogsértés esetén a Hatóság Ft-tól Ft-ig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez, és az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten. IV. A jelen határozatban kiszabott bírság az Eht (1) bekezdése értelmében adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A bírság meg nem fizetése esetén a Hatóság az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) a szerint intézkedik a bírság behajtásáról az adóhatóság útján. A késedelmesen megfizetett bírságot az Art (1) bekezdése alapján az esedékesség napjától késedelmi

5 5 pótlék terheli, melynek mértéke a 165. (2) bekezdése értelmében minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A határozatot a Hatóság az Eht. 43. (2) bekezdése alapján közzéteszi. Az Eht. 44. (1) bekezdése értelmében a Hatóság elsőfokú döntése ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezést benyújtani. A másodfokú eljárás ügyintézési határidejét az Eht. 31. (1) bekezdése határozza meg. A fellebbezésről szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontján és 98. (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére vonatkozó tájékoztatás a Ket. 99. (1) bekezdésén, a halasztó hatály a 101. (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztése helyének meghatározása a 102. (1) bekezdésén alapul. A fellebbezési díj mértékét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet 16. -a határozza meg. A 18. (2) bekezdése értelmében a Kérelmező díjfizetési kötelezettségét a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú pénzforgalmi számlájára történő átutalással teljesítheti. Az átutalási megbízás közlemény rovatában a Kérelmező nevét, adószámát és az eljárás tárgyát kötelező feltüntetni. Sopron, július 20. Aranyosné dr. Börcs Janka a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából Honyák Árpád hatósági irodavezető