AZ EUTANÁZIA Az eutanázia története
|
|
- Bálint Kerekes
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ EUTANÁZIA Az eutanázia morális dimenziókat is felvető dilemmája, ha a jog oldaláról közelítjük meg a problémát, az élethez és emberi méltósághoz való jog érvényesülésének szempontjából vizsgálható. Hozzá kell azonban tenni, hogy az eutanázia tárgykörének nem csak jogi aspektusa van. Egyrészről az eutanázia mellett vagy ellen érvelő diskurzus jelen van a hétköznapokban: a szép, jó, könnyű halálról nap mint nap nyilatkoznak különböző véleményformálók, sajtóorgánumok, elektronikus médiumok, országgyűlési képviselők, kormányzati pozícióban lévő tisztségviselők, illetve mezei állampolgárok. Az eutanázia kapcsán jelentkező frontvonalakat jól jelzi, hogy míg a keresztény orientációjú véleményformálók jellemzően az eutanázia bármilyen válfaja ellen foglalnak állást, a szabadelvűbb irányzatok reprezentánsai elfogadhatónak tartják azt. BLASSZAUER BÉLA véleménye szerint amellyel jómagam is maximálisan egyet tudok érteni az eutanázia kérdését is a társadalomnak kellene megoldania. A döntés az ember haláláról ugyanis nem orvosi, nem szakmai, hanem mindenekelőtt erkölcsi, morális kérdés. Az eutanázia története. Az eutanázia görög eredetű szó (az eu-jó, illetve thanatoszhalál szóösszetételből származik). Az eutanáziát már az ókorban is alkalmazták, ekkor még főként eugenikai, illetve hasznossági megfontolások alapján, kora-és torzszülöttek vonatkozásában. PLATÓN Az állam című munkájában arról ír, hogy a nyomoréknak született gyermekeket valamiféle hozzáférhetetlen titkos zugban tüntették el. ARISZTOTELÉSZ Politika című könyve pedig akként foglal állást, hogy a törvénynek kell biztosítani azt, hogy semmiféle korcsszülött ne nevelkedhessen fel. SZÓKRATÉSZ, ZÉNÓN és SENECA is elfogadhatónak tartották a halálba segítést a súlyos és szenvedő betegek esetén. Az aktív halálba segítést (más terminológiával: kegyelemből történő emberölést) olyan felnőtteknél alkalmazták, akik súlyos és gyógyíthatatlan betegségben szenvedtek és képtelenek voltak öngyilkosságot elkövetni, ezért vagy segítséget igényeltek hozzá, vagy másra bízták azt. A középkorban a zsidó és keresztény filozófusok, majd az olyan ismert újkori gondolkodók, mint JOHN LOCKE, DAVID HUME, LUTHER MÁRTON és IMMANUEL KANT is vizsgálták a problémát, bár egyáltalán nem tudták a végérvényesség igényével átvágni eme gordiuszi csomót. MORUS TAMÁS Utópia című munkájában (1516) a súlyos és fájdalmas betegségben szenvedőket arra biztatta, hogy saját kezűleg, vagy mások közreműködésével vessenek véget a szenvedéseiknek. Ha ( ) a betegség nem csak gyógyíthatatlan, hanem amellett folytonos kínnal és gyötrelemmel jár, akkor a papok és hatósági személyek a következő intelmet intézik az illetőhöz: minthogy az élet kötelességeinek többé immár nem tud megfelelni, másoknak csak terhére van, magamagának pedig keserves kínja, minthogy szinte már túléli önhalálát: szánja el magát, ne táplálja még tovább testében a dögvész és ragály csíráit, ne bánja kínos-keserves életét, hanem szánja el magát a halálra és jó reménységgel váljon meg önként szomorú életétől, mint valami börtöntől és kínpadtól, vagy pedig engedje, hogy mások megszabadítsák tőle. Ezzel csak bölcsen fog cselekedni, mert a halál nem fosztja meg az élet gyönyöreitől, hanem csupán gyötrelmeitől. 1
2 Az orvosi eutanázia gondolatát és az emberi élet meghosszabbításának kötelességét, mint orvosi feladatot első ízben FRANCIS BACON vetette fel (A tanulás előmozdítása, 1605). Véleménye szerint az élet meghosszabbítása az egyik legnemesebb orvosi cselekedet, de ugyanakkor a halál könnyűvé tétele is orvosi feladat. Nagyra becsülöm az orvos hivatását, nemcsak mert visszaállíthatja az egészséget, hanem azért is, mert mérsékelheti a fájdalmat és nemcsak akkor, amikor ezáltal gyógyít, hanem akkor is, amikor a jó és könnyű halált szolgálhatja. Az Öngyilkosságról szóló esszéjében DAVID HUME teljes pályás támadást indít a babona és a hamis vallás ellen, amely arra kényszeríti az embert, hogy meghosszabbítsa siralmas életét. ARTHUR SCHOPENHAUER és FRIEDRICH NIETZSCHE is kiálltak az autonóm egyének azon joga mellett, hogy véget vessenek az életüknek, amikor halálos betegség miatt minden öröm és élvezet megszűnik számukra. Az eutanázia végső soron a XIX. század alkonyán került a szenvedélyes viták kereszttüzébe. Az aktív eutanázia azonban csak akkor válhatott alkalmazhatóvá, amikor már nagy biztossággal megállapíthatóvá vált a beteg gyógyíthatatlansága, illetve amikor sikerült a morfin izolációja (1816) és az injekciós tű kifejlesztése (1850 körül). Ezzel megnyílt az út a betegségből vagy sérülésből eredő fájdalmak hatásos csillapítására. SAMUEL D. WILLAMS angol iskolamester hirdette meg elsőként az aktív eutanázia gyakorlását: reménytelen és fájdalmas betegség minden esetében az orvosnak bármikor a beteg óhaja szerint el kell ismernie kötelességként, hogy kloroformot vagy más, ehhez hasonló anesztetikumot alkalmazzon a célból, hogy azonnal megszüntesse a tudatosság állapotát és a szenvedőt azonnali és gyors halálba segítse. A XX. század eutanáziával kapcsolatos relevánsabb eseményeinek sorát az évi Német Birodalmi Gyűlésen elhangzott törvényjavaslat indította el, amely kimondta, hogy a halálba segítésnek büntetlennek kell maradnia, amennyiben az áldozat gyógyíthatatlan beteg, nagykorú és a betegség gyógyíthatatlanságát három orvos megállapította. A javaslatot végül elutasították ban a Világ Orvosi Társasága (World Medical Association) Sydneyben tartott ülésén elfogadtak egy olyan nyilatkozatot, amely kimondja, hogy az orvosok nem tekintik feladatuknak azt, hogy szándékosan állást foglaljanak az eutanázia ellen ben Peter Haemmerli svájci belgyógyász professzor nyíltan hangoztatta, hogy az orvos feladata nem mindig az életmentés és ő is gyakran hozott ezzel ellentétes döntéseket. Vallomása nyomán, miszerint tíz esetben megtagadta a végstádiumban lévő betegek mesterséges táplálását, letartóztatták. Igazi fordulópontot jelentett az eutanáziával kapcsolatos vitákban egy 1974-ben kelt amerikai felhívás az önkéntes eutanázia elfogadására. A felhívás az Amerikai Humanisták Társasága, illetve az Amerikai Etikai Egyesülés folyóiratában, a The Humanistban jelent meg. A felhívás többek között az alábbiakat tartalmazta: azt megkövetelni, hogy az embert akarata ellenére is életben tartsák, megtagadni a kegyelmes halálra vonatkozó kérését, miután az élet méltósága, szépsége, ígérete és értelme megszűnt, amikor már csak a haláltusa különböző fokozatait járja lassan végig, kegyetlen és barbár dolog. A szükségtelen szenvedés 2
3 kikényszerítése olyan gonoszság, melyet a civilizált társadalmaknak el kell kerülniük. Az emberekben természetes módon él a remény, hogy amikor az idő eljön, képesek lesznek békében és méltósággal meghalni. S a végső gyötrelemben, amikor a vég elkerülhetetlen, mi olyan emberi erőfeszítésért emeljük fel szavunkat, amely könnyít önmagunk és mások szenvedésén anélkül, hogy erkölcsileg vagy jogilag bárki megvádolhatna minket. A felhívás a szenvedő egyén érdekében alkalmazott eutanáziát javasolja és az eutanázia aktív, valamint passzív formáját is elfogadja az önkéntesség alapján. Az eutanázia általános jelentését a jó halálban látja, de definiálja az aktív és passzív eutanázia fogalmait is. Az aktív eutanáziát gyógyszerek (pl. morfin) túladagolásában, míg a passzívat az olyan rendkívüli életmeghosszabbító eszközök alkalmazásának elmulasztásában, illetve beszüntetésében jelöli meg, mint pl. az intravénás táplálás és az újraélesztés. Az 1940-es évektől az 1960-as évekig az orvostársadalom tagjai úgy érezték, hogy mindent, amit csak lehet, meg kell tenniük az élet fenntartásáért és nem hagyhatják a betegeket meghalni. Az 1960-as évek végére azonban főként az USA-ban egyre szélesebb körben szálltak szembe az emberi méltóságot véleményük szerint sértő, költséges és gyakran haszontalan próbálkozásokkal, amelyek az élet mindenáron való meghosszabbítását célozták. A tiltakozást segítették a beteg jogait propagáló széles körű követelések, az önálló hospiceintézmények elterjedése, valamint a kórházakban megjelenő ún. palliatív ellátóegységek (csak a tüneteket enyhítő és nem a betegség megszüntetésére irányuló tevékenység) is. Miért vált ki szenvedélyes vitákat az eutanázia? Az első ok természetszerűleg ideológiai vetületű. Az eutanázia ellenzőinek nagy többsége vallási tanítások, útmutatók vagy valamilyen vallási hit alapján utasítja el az eutanáziát. Az egyházak szinte mindegyike elsőrendű fontosságot tulajdonít az etikának és a többségük meg is fogalmazta lényegi álláspontját a vitás kérdésekről. A római katolikus teológusok már hosszú ideje foglalkoznak orvosetikai problémákkal és jól ismertek a különböző pápai állásfoglalások is. Az Egyesült Államokban és számos más országban nagy jelentőséggel bírnak az olyan dokumentumok, amelyek etikai és vallási útmutatásokat adnak. Ilyen pl. az amerikai Országos Katolikus Konferencia Etikai és Vallási Útmutatója (1995), amely szerint az eutanázia olyan cselekedet vagy mulasztás, amely önmagában vagy szándéka szerint halált okoz a szenvedés megszüntetése céljából. A katolikus egészségügyi intézmények nem fogadják el és nem vesznek részt az eutanáziában, az öngyilkosság elkövetéséhez semmilyen segítséget sem nyújtanak. A haldokló beteget szerető gondozásban, lelki támogatásban, megfelelő fájdalomcsillapításban kell részesíteni, hogy a természetes halál bekövetkezéséig méltóságban élhessen. A protestáns egyházak etikai és teológiai kérdésekben jóval nagyobb mozgásteret biztosítanak a felekezet tagjainak. A protestantizmus hagyományosan az egyén szabadságát hangsúlyozza, amely mindenekelőtt a szabad választáshoz való jogot takarja. A vitákban megjelennek a különböző politikai vélemények is. A pártállamban az eutanázia szocialista megközelítésével ostorozni lehetett a kapitalizmus embertelenségét, amely nem az embert, hanem a profitot tekintette a legfőbb értéknek. Az interpretációjukban a szocialista társadalomban nem az élet elmúlásáról, hanem az életről magáról kell beszélni, vagyis az eutanázia kérdését száműzni kell a napirendről. 3
4 A vitákat generálja, hogy a jó halál kérdése sokakat érint és sok erkölcsi dilemmához kapcsolódik. Szoros összefüggésben áll az öngyilkossággal, az emberi méltósággal, az élet abszolút vagy relatív értékével, az önrendelkezési joggal, a szűkös források elosztásával, az egészségügyi kultúrával, a betegek felvilágosításával, a csúcstechnológiával, a döntési képességgel, a halálhoz való joggal és így tovább. Az eutanázia komplex filozófiai, etikai, vallási, teológiai, jogi és erkölcsi probléma, ekként sokféle tudományterületet is érint a vizsgálata. Az eutanázia formái. Fentebb már esett szó az eutanázia két formájáról, az aktív és a passzív válfajról. Az aktív eutanázia (mercy killing, kegyelemből, szánalomból történő halálba segítés) általában olyan szándékos cselekedetet, beavatkozást jelent, amely a fájdalmas, szenvedésekkel teli és gyógyíthatatlan betegségben vagy sérülésben szenvedő és többnyire végstádiumban lévő beteg életét a beteg kérésére kioltja. Az aktív eutanázia olyan cselekedet, amelynek során az orvos gyógyszert vagy más anyagot ad be a betegnek azzal a céllal, hogy a beteget a halálba segítse, hogy a beteg fájdalmainak és szenvedéseinek véget vessen. Ez történhet a beteg kérésére (önkéntes aktív eutanázia), vagy a beteg kérése nélkül (nem önkéntes aktív eutanázia, pl. a fizikailag és/vagy szellemileg súlyosan károsodott csecsemő, vagy döntésképtelen személy esetén). A passzív eutanázia ezzel szemben általában olyan beavatkozások és cselekedetek szándékos elmulasztását vagy beszüntetését jelenti, amelyek a végstádiumba jutott beteg életét meghosszabbítanák. E forma lényege, hogy a terminális állapotban lévő betegeknél nem használnak fel minden lehetséges eszközt; a súlyosan károsodott újszülöttek életben maradására nem tesznek heroikus erőfeszítéseket, a visszafordíthatatlanul komatikus betegeknél az életmeghosszabbító eszközök alkalmazását többnyire beszüntetik. Az ilyen cselekedet azonban nem nevezhető eutanáziának, ha nem a szánalom, a részvét és a humánum vezérli. A passzív eutanázia továbbá szorosan kapcsolódhat a kezelés viaszutasításához is, amikor a beteg nem fogad el semmilyen terápiás beavatkozást és ezzel az orvos egyetért. Az eutanáziával kapcsolatos szabályozás néhány példája. Hollandia az első állam a világon, ahol nyíltan, meghatározott feltételek mellett, az orvosok alkalmazzák az aktív eutanáziát és segítséget nyújtanak a betegek öngyilkosságához. Ezt a gyakorlatot hosszas társadalmi, szakmai, jogi és vallási vita előzte meg. Az Észak-Ausztráliai Kormányzóság parlamentje a világon elsőként, 1995-ben iktatta önálló törvénybe az önkéntes aktív eutanáziát az Ausztrál Orvosi Kamara és a Pro Life mozgalmak intenzív tiltakozása mellett. Az ausztrál állampolgárok döntő többsége ugyanakkor támogatta ezt a megoldást: a megkérdezettek több mint háromnegyede szerint az orvosnak segítenie kellene a végstádiumban lévő betegek halálában. A törvény lényege a következő: a betegnek jogában áll segítséget kérnie az orvostól, hogy az emberi módon vessen véget életének, amennyiben ezt az orvos önként vállalja. Franciaországban gyakori, hogy a végstádiumban lévő betegnek halálos koktélokat adnak. Külön törvényi szabályozás nem létezik, az Országos Etikai Bizottság pedig ellenzi az eutanázia jogi szabályozását, mert úgy véli, hogy visszaélnének a törvénnyel, helytelenül értelmeznék azt és az orvosok túlzott hatalmat kapnának az egyén élete felett. 4
5 Kanadában az öngyilkosságban való segítségnyújtás büntetendő cselekedetnek minősül. A közvéleménykutatások szerint azonban a kanadai polgárok több mint háromnegyede egyetért a gyógyíthatatlan beteg részvétből, szánalomból történő megölésével, ha a beteg ezt írásban kéri, az Ontariói Orvosi Társaság pedig arra a következtetésre jutott, hogy az eutanázia kérdésének eldöntését a társadalomra kell bízni. Kínában a társadalom nagyjából fele ért egyet az eutanáziával. Kína különböző részein a haldoklókat rendszerint hazaküldik a kórházakból, hogy otthon, természetes körülmények között hunyjanak el. A kínaiak számára mindennapi rutin, hogy az életfenntartó kezelést beszüntessék olyan betegeknél, akik permanensen kómában, illetve más reménytelen állapotban vannak. Lengyelországban a hagyományos katolikus mentalitás miatt is érzékeny az eutanázia témája, de azért is, mert a területén sok olyan koncentrációs tábor működött a második világháború idején, amelyekben a náci orvosok kísérleteket végeztek. Ez mélységes ellenérzést váltott ki mindenféle, eutanáziát favorizáló állásponttal szemben. Az eutanázia, mint emberi jogi kérdés. Napjainkban az eutanázia dilemmája egyre kardinálisabb emberi jogi kérdésként jelentkezik, amit két okra szokás visszavezetni. Egyrészt a modern orvostudomány révén a betegek haldoklása gyakran akár évekig is meghosszabbítható, ezért az orvosok, a betegek és a hozzátartozók korábban nem ismert döntési helyzetekbe kerülnek. Másrészt napjainkban sokan gondolkodnak másképpen a halálról, mint régen és nem tartják kötelességüknek elviselni a haldoklással járó testi-lelki szenvedéseket, így haldoklásuk lerövidítését kívánják. Mindezek nyomán számos nyilvános diskurzusban, bírósági tárgyalótermekben és törvényhozási épületekben is megfogalmazódott, hogy az emberi méltósághoz való jog, illetve az önrendelkezési jog alapján mindenkinek joga van a méltóságteljes halálhoz. Az eutanázia liberalizálásának hívei az emberi méltósághoz való jogból következő egyéni önrendelkezési jogot szokták érvelésükben citálni és arra emlékeztetnek, hogy az élethez való jogból nem következik, hogy kötelesség is lenne élni. Az ezzel szemben álló alapjogi felfogásokban gyakran felbukkanó érv szerint az államnak intézményes kötelezettsége védeni az emberi életet és ez az alapvető alanyi jogok korlátozásával is járhat. Az ellátás visszautasításához való jog. A demokratikus jogállamokban mindazonáltal általánosan elfogadottá vált, hogy az önrendelkezési jognak az egészségügy terrénumában is érvényesülnie kell. Éppen ezért a betegek maguk dönthetnek a kezelésükkel kapcsolatos kérdésekben: igénybe kívánják-e venni az egészségügyi ellátást, mely beavatkozások elvégzésébe egyeznek bele, melyeket utasítanak vissza. Az orvos-beteg viszonyt a megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezés elve dominálja, amely szerint az orvos csak a megfelelően informált beteg önkéntes felhatalmazása alapján végezheti el a szükséges vizsgálatokat és beavatkozásokat. Az Egyesült Államokban ezen, common law-ból levezethető elvet CARDOZO bíró hozta be a köztudatba, amikor a SCHLOENDORF-ügyben kifejtette, hogy minden felnőtt ember maga rendelkezik saját testével és az orvosok új generációjának szemléletét már e doktrína 5
6 jegyében kell alakítani. Az 1970-es évektől kezdődően egyre több bírósági döntés ismerte el, hogy a magánélethez való alkotmányos jog alapján a döntésképes betegek visszautasíthatják az életmentő és életfenntartó kezeléseket is. Később egy kanadai precedens is elismerte a döntésképes beteg jogát az életfenntartó kezelések visszautasításához. Ezt követte a brit Lordok Háza legfelső bírósági állásfoglalása, majd az ír Legfelső Bíróság döntése. A jogfejlesztő bírósági ítéletek mellett a nyugat-európai államokban, majd a demokratikus átalakulást követően a poszt-szocialista országokban is gyökeret vert a törvényhozásban az orvosi ellátás visszautasításához való jog elismerése és több államban intézményesítették az előzetes jognyilatkozatok különböző formáit is. Összességében elmondható, hogy az életfenntartó kezelés visszautasításhoz való jog elismerése az önkéntes passzív eutanázia megengedését jelenti. Abban széleskörű konszenzus uralkodik, hogy a döntésképes betegek akaratnyilatkozatát el kell fogadni. Nem ilyen egyértelmű azonban a jogi megítélés, ha a beteg döntésre képtelen állapotban van és írásban sem nyilatkozott a számára elfogadhatatlan kezelési formákról, illetve a helyettes döntéshozó személyéről. Előfordul, hogy ekkor a beteg törvényes képviselője (szülő, gyám, gondnok) vagy a legközelebbi hozzátartozója jogosult dönteni. A terápiát csak akkor szabad abbahagyni, ha ez szinkronban van a beteg esetleges korábbi akaratával és legjobb érdekeivel. Az egészségügyi önrendelkezési jog Magyarországon előtt nem biztosította átfogó törvény a betegek jogvédelmét, így a gyógyíthatatlan betegekre vonatkozó szabályozás is hiányos volt, de a jogszabályok az eutanázia minden formáját tiltották. Az 1998-ban hatályba lépett törvény, az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény szakított a korábbi szemlélettel és rögzíti a betegek jogait. A törvény kimondja, hogy az orvosi kezelés a beteg beleegyezésétől függ és a cselekvőképes betegnek joga van az ellátás visszautasításához. Az életfenntartó és életmentő kezelés visszautasítását (passzív eutanázia) elméletileg lehetővé teszi a törvény azon rendelkezése, amely kimondja: A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az ellátás visszautasításának további feltételei: a visszautasítás csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében történhet. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek; a visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a visszautasítás feltételei fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon - két tanú előtt - ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az 6
7 orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe; meg kell kísérelni a beteg döntése hátterében lévő okok - személyes beszélgetés alapján történő - feltárását és a döntés megváltoztatását. Ennek során ismételten tájékoztatni kell a beavatkozás elmaradásának következményeiről; a beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására; a beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a törvényhozó csak annyiban engedhet teret a gyógyíthatatlan beteg önrendelkezési joga érvényesülésének, amennyiben képes biztosítani, hogy a döntés a beteg saját, valódi, befolyástól mentesen kialakított akaratát testesíti meg. Véleményem szerint a jognak az alapvető társadalmi szükségleteket kell követnie és azokat kielégítenie, így a társadalom tagjainak többsége által vallott mindenkori igényét kell alapvető orientációs pontnak tekinteni. Azaz ha a jól látható többség az eutanázia liberalizálása mellett tesz hitet, arra a törvényhozásnak is reflektálnia kell. Emellett persze tekintettel kell lennie az alapvető tradíciókra, a morális hagyományokra is. Ezekre figyelemmel el lehet érni, hogy a törvény szövege ne pusztán papírjogként funkcionáljon. IRODALOM 1. BLASSZAUER BÉLA: A jó halál (eutanázia). Gondolat Kiadó, Budapest, BLASSZAUER BÉLA: Eutanázia. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, CHRONOWSKI NÓRA DRINÓCZI TÍMEA PETRÉTEI JÓZSEF ZELLER JUDIT: Magyar alkotmányjog III. Alapvető jogok. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, GRÁD ANDRÁS WELLER MÓNIKA: A strasbourgi emberi jogi bíráskodás kézikönyve. HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, HALMAI GÁBOR TÓTH GÁBOR ATTILA (Szerk.): Emberi jogok. Osiris Kiadó, Budapest, SÁRI JÁNOS SOMODY BERNADETTE: Alapjogok. Alkotmánytan II. Osiris Kiadó, Budapest, SÓLYOM LÁSZLÓ: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest,
A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN)
A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) I. Az egészségügyi ellátáshoz való jog Minden betegnek joga van jogszabályban meghatározott keretek között az egészségi állapota által
RészletesebbenBeleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása
Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Önrendelkezéshez való jog Önrendelkezési jog az egészségügyben: egészségügyi ellátás akkor nyújtható, a betegen beavatkozás akkor végezhető, ha abba a
RészletesebbenTASZ KÖZIRATOK A TASZ az eutanáziáról
TASZ KÖZIRATOK A TASZ az eutanáziáról Az elmúlt évtizedekben világszerte előtérbe kerültek az élet befejezésével kapcsolatos dilemmák. A modern orvostudomány segítségével a betegek haldoklása akár évekig
RészletesebbenGyakorló ápoló képzés
A TRANSZPLANTÁCIÓ ÉS AZ EUTANÁZIA KÉRDÉSEI 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről alapján A TRANSZPLANTÁCIÓ KÉRDÉSEI www.lemtrener.hu 1 Szerv és szövet beültetése-1 IX. fejezet 202. -215. (1) Azt a
RészletesebbenA betegek jogairól. Az egészségügyben hogyan érvényesül az emberi méltóság védelme?
A betegek jogairól 1998. július 1-től új törvény védi a betegek jogait. Az egészségügyi törvény célja, hogy a betegek megfelelő színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljenek, és gyógykezelésük során
RészletesebbenBETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN
EK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN Feith Helga Judit PhD Társadalomtudományi Tanszék ETK-EDUVITAL 2013. ÁPRILIS 26. Stróbl Alajos Justitia szobra a XIX. századból Beteg
Részletesebbenaz egészségügyi ellátáshoz való jogot, az emberi méltósághoz való jogot, a tájékoztatáshoz való jogot, az önrendelkezéshez való jogot,
A BETEGEK JOGAIRÓL 1998. július 1-tõl új törvény védi a betegek jogait. Az egészségügyi törvény célja, hogy a betegek megfelelõ színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljenek, és gyógykezelésük során
RészletesebbenAz euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya
EURÓPAI SZEMMEL LAKOS NÓRA Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya A hazai sajtó több héten keresztül foglalkozott az általa Fekete angyal -nak elkeresztelt ápolónõ állítólagos
RészletesebbenELŐZETES EGÉSZSÉGÜGYI RENDELKEZÉS CSELEKVŐKÉPTELENNÉ VÁLÁS ESETÉRE
ELŐZETES EGÉSZSÉGÜGYI RENDELKEZÉS CSELEKVŐKÉPTELENNÉ VÁLÁS ESETÉRE az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 16. -a és 22. -a, valamint az egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes
RészletesebbenEnnek részletes szabályait a Kórház házirendje határozza meg, nem korlátozva az Eütv-ben foglaltakat..
A Minőségirányítási Kézikönyv ME04-02A A fekvőbeteg gyógyító ellátás folyamatainak szabályozása fejezetéből: 5.3. A BETEG TÁJÉKOZTATÁSA, BETEGJOGOK A betegeket (törvényes képviselőt, vagy a helyette nyilatkozattételre
RészletesebbenÖnrendelkezési jog ellátás visszautasítása. Dósa Ágnes
Önrendelkezési jog ellátás visszautasítása Dósa Ágnes Főszabály: a betegen csak a beleegyezésével szabad orvosi beavatkozást végezni, a beteg joga eldönteni, hogy mely orvosi beavatkozásokba egyezik bele,
RészletesebbenA BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR
A BETEG GYERMEK JOGAI Dr Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR Gyermekjogi képviselő HÍD képzés Budapest, 2014 május 15-17 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény 24
RészletesebbenTÁRSASÁG A SZABADSÁGJOGOKÉRT (TASZ) A TASZ az eutanáziáról
TÁRSASÁG A SZABADSÁGJOGOKÉRT (TASZ) A TASZ az eutanáziáról Az elmúlt évtizedekben világszerte előtérbe kerültek az élet befejezésével kapcsolatos dilemmák. A modern orvostudomány segítségével a betegek
RészletesebbenELŐZETES EGÉSZSÉGÜGYI RENDELKEZÉS CSELEKVŐKÉPTELENSÉG ESETÉRE
ELŐZETES EGÉSZSÉGÜGYI RENDELKEZÉS CSELEKVŐKÉPTELENSÉG ESETÉRE Alulírott Személyigazolvány szám: bizonyos egészségügyi ellátások igénybevételéről / elutasításáról helyettes döntéshozatalról az egészségügyről
RészletesebbenKommunikáció az élet végén. Magyari Judit
Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki
RészletesebbenTranszfúzió jogi vonatkozásai. Dr. Vezendi Klára SZTE Transzfuziológiai Tanszék
Transzfúzió jogi vonatkozásai Dr. Vezendi Klára SZTE Transzfuziológiai Tanszék A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint: minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelytől
RészletesebbenA BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN
A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk
RészletesebbenAz EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel. Összeállította: dr. Scheiber Dóra
Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel Összeállította: dr. Scheiber Dóra A magyar Egészségügyi Törvénykönyvben nem szerepelnek a gyermekek és a serdülők kórházi ellátására vonatkozó jogai az EACH
RészletesebbenBioetika. Kovács Erika április 20.
Bioetika Kovács Erika 2016. április 20. Definíció A bioetika az élővilág kérdéseivel foglalkozó interdiszciplináris tudomány, amely összegyűjti az információkat a biológia, ökológia és szociológia legfontosabb
RészletesebbenDr. Szoboszlai-Kiss Katalin, PhD egyetemi docens. Szenátus által elfogadott adat. Szenátus által elfogadott adat. Tárgy típusa
A tantárgy neve magyarul: A tantárgy neve angolul: Tantárgykód (technikai kód): A tantárgy oktatásáért felelős tanszék neve: A tantárgyfelelős neve: tudományos fokozata, beosztása: Kontaktórák száma nappali
Részletesebben1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről. II. Fejezet A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI. 1. Cím. Az egyén szerepe
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről II. Fejezet A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. Cím Az egyén szerepe 5. (1) Az egészségüggyel kapcsolatos társadalmi kötelezettségek az egyén saját és környezete
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenA TASZ az eutanáziáról
A TASZ az eutanáziáról Az elmúlt évtizedekben világszerte elôtérbe kerültek az élet befejezésével kapcsolatos dilemmák. A modern orvostudomány segítségével a betegek haldoklása akár évekig is meghosszabbítható,
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2015/2016 1. forduló 1. A keresztrejtvény vízszintes soraiba írja
RészletesebbenMi a méltóság az élet végén?
Mi a méltóság az élet végén? Dr. habil.hegedűs Katalin egyetemi docens, igazgatóhelyettes Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet magtud.semmelweis.hu/ 2017. június
RészletesebbenVálogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz
Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Összeállította: Dr. Kiss Barnabás egyetemi docens I. Ajánlott alapirodalom az alapjogok tanulmányozásához 1. Balogh
RészletesebbenEmberi jogok alapvető jogok. ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3
Emberi jogok alapvető jogok ELTE ÁJK 2016-17. tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3 Méltóság Szabadság Szolidaritás Egyenlőség, megkülönböztetés tilalma Alkotmányjog 3 tantárgyi követelmények Előadás 3
RészletesebbenA betegjogvédelem jövője
A betegjogvédelem jövője Mogyorósi Dorottya dr. med, dr. jur Európai Betegjogi Nap, Budapest 2011. április 18. Kérdés Hol járunk már az éden fáitól! Világunk büszke madarának csőrében porladunk. Hullám
RészletesebbenJogi-Etikai Alapok a Kommunikációban. Dr. Frank Nóra Dr. Csikós Ágnes PTE, ÁOK, Alapellátási Intézet
Jogi-Etikai Alapok a Kommunikációban Dr. Frank Nóra Dr. Csikós Ágnes PTE, ÁOK, Alapellátási Intézet Egészségügyi Törvény 1997. évi CLIV. törvény Orvosok jogai és kötelezettségei Ellátási kötelezettség
RészletesebbenDr. Vadász Gábor ny. aneszteziológus-sebész orvos előadása. Videó: http://youtu.be/3rzflhinjds
Dr. Vadász Gábor ny. aneszteziológus-sebész orvos előadása Videó: http://youtu.be/3rzflhinjds AZ EUTANÁZIÁRÓL Ember vigyázz, figyeld meg jól világod, ez volt a múlt, emez a vad jelen. És mindig tudd, hogy
RészletesebbenEgészségügyi jogi ismeretek. Dósa Ágnes Igazságügyi Orvostani Intézet
Egészségügyi jogi ismeretek Dósa Ágnes Igazságügyi Orvostani Intézet Esetek, először megoldjuk közösen, és utána megnézzük a kapcsolódó joganyagot Témák orvos tájékoztatási kötelezettsége beleegyezés milyen
RészletesebbenTájékoztatási útmutató genetikai vizsgálat elvégzéséhez és a minta biobankban történő elhelyezéséhez
Melléklet Tájékoztatási útmutató genetikai vizsgálat elvégzéséhez és a minta biobankban történő elhelyezéséhez MU-KK-01.6.1.3 M01 1 / 2 A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok
RészletesebbenA magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni
A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenGyermek palliatív ellátás otthon és a hospice házban. Dr. Gergely Anita Tábitha Gyermekhospice HázH Magyar Hospice Alapítv
Gyermek palliatív ellátás otthon és a hospice házban Dr. Gergely Anita Tábitha Gyermekhospice HázH Magyar Hospice Alapítv tvány Gyermek hospice Sister Frances Dominica 1982. Helen House 2004. Douglas House
RészletesebbenA kegyes halál büntetőjogi értelmezése. Szerző: dr. Faix Nikoletta
A kegyes halál büntetőjogi értelmezése Szerző: dr. Faix Nikoletta Az emberölés és az öngyilkosságban közreműködés megállapíthatósága szempontjából a sértett egészségi állapota közömbös. Egy haldokló sértett
RészletesebbenHospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban
Hospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban Projektcél Hospice- és palliatív kultúra meghonosítása az intézményekben Etikai dilemmák kezelése A fájdalom holisztikus megközelítése,
RészletesebbenÉletvégi döntések. Dr. Futó Judit Szent Imre Kórház Sürgősségi Betegellátási Centrum
Életvégi döntések Dr. Futó Judit Szent Imre Kórház Sürgősségi Betegellátási Centrum Vázlat Miért foglakozunk a kérdéssel itt? Érvényes magyar jogszabályok, ajánlások. Fogalmak. Eutanázia. A terápia visszavonása
RészletesebbenA fájdalomcsillapítás etikai vonatkozásai
A fájdalomcsillapítás etikai vonatkozásai Dr. Hegedűs Katalin Ph.D, egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet www.magtud.hu 2014. szeptember 24. Halálozási
RészletesebbenA 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenMÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE
MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.
RészletesebbenPszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.
Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok
RészletesebbenOTTHONI SZAKÁPOLÁS ÉS HOSPICE ELLÁTÁS
OTTHONI SZAKÁPOLÁS ÉS HOSPICE ELLÁTÁS Dr. Türk Bernadett Észak-alföldi Területi Hivatal Nyíregyháza 2013. május 16. 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 14. (3.)
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
Részletesebbenkényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el
Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenA kapcsolattartás joga. Dr. Kovács Erika
A kapcsolattartás joga Dr. Kovács Erika Témák A kapcsolattartás jelentősége A kapcsolattartás jogi háttere A kapcsolattartás formái A látogatás Házirend A beteg gyermek jogai Speciális helyzetek A kapcsolattartás
RészletesebbenVédőoltási helyzetkép, átoltottság. Mi a teendő a védőoltás megtagadása esetén?
Á N T S Z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Védőoltási helyzetkép, átoltottság. Mi a teendő a védőoltás megtagadása esetén? Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztály
RészletesebbenA KAPCSOLATTARTÁS JOGA
A KAPCSOLATTARTÁS JOGA Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS 24. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil
RészletesebbenEMBERISMERET ÉS ETIKA
Emberismeret és etika emelt szint 080 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. május 6. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM . Esszék
RészletesebbenA képzésen túl kiemelt célunk a tapasztalatcsere is. Mottónk ezért: tanulva tanítsuk egymást!
Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. sz. Sebészeti Klinika Igazgató: Dr. Kupcsulik Péter egyetemi tanár 1082 Budapest, Üllői út 78. Tel./fax: 333-5343 Budapest, 2010. augusztus 29. Tisztelt
RészletesebbenEU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz
Hungarian EU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz Önnek joga van ezt a jogairól tájékoztató levelet fogva tartása alatt magánál tartani.
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1650/B/1992 Budapest, 1994.10.17 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 47/1994. (X. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1994. évi 103.
RészletesebbenAz emberhez méltó halál lehetõsége: az eutanázia és alternatívája 1
BARCSI TAMÁS Az emberhez méltó halál lehetõsége: az eutanázia és alternatívája 1 Az eutanázia problémája kapcsán számos nehezen megválaszolható filozófiai etikai jogi kérdés merül fel. Ebben az írásban
RészletesebbenANESZTEZIOLÓGIA ÉS INTENZÍV TERÁPIA BETEGTÁJÉKOZTATÁS ÉS BELEEGYEZÉS ANESZTEZIOLÓGIAI ÉS INTENZÍV TERÁPIÁS BEAVATKOZÁS ELÕTT
ANESZTEZIOLÓGIA ÉS INTENZÍV TERÁPIA BETEGTÁJÉKOZTATÁS ÉS BELEEGYEZÉS ANESZTEZIOLÓGIAI ÉS INTENZÍV TERÁPIÁS BEAVATKOZÁS ELÕTT Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium Az ajánlás célja Utoljára
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenFérfi fogamzásgátlás
Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Prevenciós Főosztály Flór Ferenc Kórház Urológia Andrológiai Rendelései Magyar Andrológiai Társaság vezetősége Férfi fogamzásgátlás Dr. Lantos István Férfi fogamzásgátlás:
RészletesebbenA gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.
A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy
RészletesebbenVálogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz
Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Összeállította: Dr. Kiss Barnabás egyetemi docens I. Ajánlott alapirodalom az alapjogok tanulmányozásához 1. Alkotmányjog
RészletesebbenVIZSGAKÖVETELMÉNYEK Alkotmányjog 3. Jogász szak, levelező tagozat 2016/2017. tanév I. VIZSGAREND ÉS VIZSGAANYAG
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Alkotmányjog 3. Jogász szak, levelező tagozat 2016/2017. tanév I. VIZSGAREND ÉS VIZSGAANYAG A vizsga szóbeli. rendelkezésére. A vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, melynek kidolgozására
RészletesebbenALKOTMÁNYJOG II. Tárgy neve: Alkotmányjog II. Szak: jogász Neptun kódja: Számonkérés módja: kollokvium
ALKOTMÁNYJOG II. Tárgy neve: Alkotmányjog II. Szak: jogász Neptun kódja: 10101 Helye a mintatantervben: IV. szemeszter Meghirdetés: tavaszi félév Tárgy besorolása: kötelező Tárgy jellege: előadás Kreditértéke:
RészletesebbenA szülőijogokgyakorlásaa gyermek felettazegészségügyiellátássorán
A szülőijogokgyakorlásaa gyermek felettazegészségügyiellátássorán Talabér János Dabas és Környéke Mentőorvosi-Mentőtiszti Kocsi Közhasznú Nonprofit Kft. Mind a pre-hospitális, csak úgy, mint a hospitálás
RészletesebbenA pszichiátriai betegek jogvédelme
A pszichiátriai betegek jogvédelme Simon Zsuzsa szociálpolitikai szakértő TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A pszichiátria történeti gyökereit tekintve hatalmát és jogosítványait arra kapta, hogy a törvényt nem
RészletesebbenA MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA
Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban
RészletesebbenA magzat életének védelme az új alkotmányban
HÁMORI ANTAL A magzat életének védelme az új alkotmányban 1967-ben született Komlón. Állam- és jogtudományi, valamint kánonjogi doktor, okl. levéltáros, etika- és hittanár. Egyetemi tanulmányait az ELTE
RészletesebbenAz élet mindenek feletti tisztelete a sürgősségi ellátás során
LENDVAI REZSŐ Az élet mindenek feletti tisztelete a sürgősségi ellátás során A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény 54. ) szerint az embernek veleszületett joga van az élethez, a méltósághoz.
RészletesebbenA 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő
RészletesebbenKÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról
KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról Fegyelmi vétség Kkt. 174.. 174.. (1) Fegyelmi vétséget követ el az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, aki/amely a)
RészletesebbenAMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ
Kis János Sajó András AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Alulírottak, Kis János egyetemi tanár és dr. Sajó András akadémikus, egyetemi tanár az alábbi amicus curiae levéllel fordulunk a T. Alkotmánybírósághoz.
RészletesebbenKiskorúak az anonim szolgáltatásokban. Tűcsere szolgáltatók éves szakmai találkozója 2010. December 7.
Kiskorúak az anonim szolgáltatásokban Tűcsere szolgáltatók éves szakmai találkozója 2010. December 7. Előzmény Szakmai szabályozóanyag előkészítése támop 5.4.1 www.modernizacio.hu 2010 nyár szabályozóanyag
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
RészletesebbenÉrdekkonfliktus ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK JOGI KÉRDÉSEI. II. Világháborúalatt a koncentrációs táborokban végzett kutatások - Mengele
ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK JOGI KÉRDÉSEI Intenzív jogi szabályozás nemzetközi, nemzeti szinten is Jogi eszközökkel nehezen kezelhető érdekkonfliktus Egyéni érdek - társadalmi érdek Érdekkonfliktus egyéni
RészletesebbenA PALLIÁCIÓ OKTATÁSÁNAK FONTOSSÁGA
A PALLIÁCIÓ OKTATÁSÁNAK FONTOSSÁGA (HANDOUT) SZEKANECZ ÉVA M.D. Ph.D. DE KK Onkológiai Intézet 2016. palliative care starts when a cure is no longer possible nem az agonizáló, hanem a progrediáló betegek
RészletesebbenA kultúra szerepe a fájdalomban
A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges
Részletesebben2. előadás Alkotmányos alapok I.
2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.
RészletesebbenDr. Hegedűs Katalin Életvégi kérdések, palliatív gondoskodás
Dr. Hegedűs Katalin Életvégi kérdések, palliatív gondoskodás Az életvégi kérdések (döntési helyzetek és azok dilemmái, támogatási lehetőségek a döntéshozatalban) valamint a palliatív gondoskodás lehetőségei
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján
Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító
RészletesebbenBETEGADAT-KEZELÉSI SZABÁLYZAT
BETEGADAT-KEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. Általános fogalmak Fogalom Egészségügyi adat Magyarázat az érintett (beteg) testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére valamint a megbetegedés illetve esetlegesen
RészletesebbenAz EU választási megfigyelési küldetései: célok, gyakorlati lépések és a jövőbeni kihívások
2009.11.12. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 271 E/31 151. elismeri az európai országoknak a CIA által foglyok szállítására és illegális fogva tartására való állítólagos használatával foglalkozó ideiglenes
RészletesebbenA ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ:
Dr. Csörsz Ilona A ROSSZ HÍR FOGALMA A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Rosszindulatú betegségek diagnózisának közlése Krónikus betegségek (pl. diabetes, hypertónia stb.) diagnózisának
RészletesebbenA társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység
A társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység A., Alapfogalmak I. Egyenlőség egyenlőtlenség 1. társadalmi egyenlőtlenség a., a társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenség b., a társadalmi pozícióba jutás
RészletesebbenEUTE 2002 - ESS ÖNKITÖLTŐS KÉRDŐÍV
sorszám EUTE 2002 - ESS ÖNKITÖLTŐS KÉRDŐÍV A válaszadás önkéntes! Tisztelt Asszonyom! Tisztelt Uram! Kérjük, válaszolja meg ezeket a kérdéseket is. Munkatársunk megvárja, amig Ön befejezi a válaszadást.
RészletesebbenEllátott személyek jogai - Ellátottjogi tematika II. - Budapest, 2014. november 27.
Ellátott személyek jogai - Ellátottjogi tematika II - Budapest, 2014 november 27 1 Az egészségügyről szóló 1997 évi CLIV törvény (Eütv) - A betegek jogai és kötelezettségei ( betegjogi katalógus, 5-28
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
RészletesebbenA cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.
A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak
RészletesebbenSarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014
MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515
RészletesebbenA Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata
Etikai és Fegyelmi szabályzata 1. Az Etikai Bizottság: 1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek érdekében saját döntése
RészletesebbenAz önrendelkezési jog az eutanázia kapcsán
Az önrendelkezési jog az eutanázia kapcsán Az ember halála, bekövetkezésének körülményei, valamint az ezek feletti rendelkezés az emberiség örök erkölcsi-filozófiai problémái közé tartozik. Az eutanázia-viták
RészletesebbenORVOSI ETIKA AOK-KU180 ÁOK III. évfolyam 2017/2018. tanév tavaszi szemeszter
Általános Orvostudományi Kar MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET Faculty of Medicine DEPARTMENT OF BEHAVIOUR SCIENCES ORVOSI ETIKA AOK-KU180 TANTÁRGY TEMATIKA Tantárgy típusa kötelező Kreditértéke 3 Előfeltétel
RészletesebbenA Partner kártya és Multipont Programmal kapcsolatos csalások és visszaélések megelőzése, észlelése és kivizsgálása
A Partner kártya és Multipont Programmal kapcsolatos csalások és visszaélések megelőzése, észlelése és kivizsgálása 1. Az adatkezelő jogos érdeke: Az érintettek köre: a Partner kártya és Multipont Programban
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenOrszágos Onkológiai Intézet National Institute of Oncology. Sz01 Betegjogi Tájékoztató C. Szabályzat
Országos Onkológiai Intézet National Institute of Oncology Sz01 Betegjogi Tájékoztató C. Szabályzat Készítette: Németh Erzsébet minőségirányítási szakreferens Átvizsgálta Jóváhagyta: Dr Boér András minőségirányítási
Részletesebben1 ivawa. Irományszdm. I( A. Érkezett: 2006 NOV 0 s.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére Helyben Irományszdm. I( A 1 ivawa 3t S Érkezett: 2006 NOV 0 s. Módosító javaslat Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály 94. -ának
RészletesebbenORVOSI ETIKA AOK-KU180 ÁOK III. évfolyam 2015/2016. tanév tavaszi szemeszter
Általános Orvostudományi Kar MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET Faculty of Medicine DEPARTMENT OF BEHAVIOUR SCIENCES ORVOSI ETIKA AOK-KU180 TANTÁRGY TEMATIKA Tantárgy típusa kötelező Kreditértéke 3 Előfeltétel
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat. az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10592. számú törvényjavaslat az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013.
RészletesebbenCsink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán
Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter
RészletesebbenMAGYAR IMRE KÓRHÁZ HÁZIRENDJE
MAGYAR IMRE KÓRHÁZ 8400 Ajka, Korányi Frigyes u. l. MAGYAR IMRE KÓRHÁZ HÁZIRENDJE Készítette: Dr. Nagy Zoltán főigazgató 2017.08.15. Dátum A dokumentáció kódja: SZMSZ-M-34 Változat száma: 06. Jóváhagyta:
RészletesebbenBetegek jogai és kötelezettségei
Betegek jogai és kötelezettségei Melyek a beteg jogai? 1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog. A betegek legalapvetőbb joga, hogy megfelelő, megkülönböztetés nélküli ellátásban részesüljenek. Minden betegnek
RészletesebbenHidak építése a minőségügy és az egészségügy között
DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas
Részletesebben