Az asszertivitás személyiségi hátterének vizsgálata ápolóhallgatók körében. Doktori tézisek. Erdősi Erika
|
|
- Dezső Fazekas
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az asszertivitás személyiségi hátterének vizsgálata ápolóhallgatók körében Doktori tézisek Erdősi Erika Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Helembai Kornélia, tanszékvezető főiskolai tanár, a pszichológia tudomány kandidátusa Hivatalos bírálók: Dr. Balogh Zoltán főiskolai docens, Ph.D. Fáyné Dr. Dombi Alice tanszékvezető főiskolai tanár, a neveléstudomány kandidátusa Szigorlati bizottság elnöke: Dr. Forgács Iván egyetemi tanár, Prof. Emeritus Szigorlati bizottság tagjai: Prof. Dr. Czinner Antal osztályvezető főorvos, az orvostudomány kandidátusa Prof. Dr. Domján Gyula főorvos, az orvostudomány kandidátusa Budapest 2010
2 1. Bevezetés Az ápolás történetiségét tekintve jelentős fejlődésen ment keresztül, s ennek megfelelően napjainkban nagymértékben kiszélesedett az ápolói munka fogalma. A tevékenységközpontú ápolást a személyközpontú ápolás váltotta fel, amely kiegészült az ún. szignifikáns személyek körével. Az új szemléletű ápolói tevékenység prioritásként határozza meg az ápolási folyamat keretein belül végzett tudatos betegvezetést, amelynek eredményessége jelentős mértékben az ápoló-beteg interakció sikerességétől, s ennek részeként az asszertivitás minőségétől függ. Az évi CLIV. Törvény az egészségügyről kiemelt szerepet tulajdonít az ápoló-beteg/kliens közötti interperszonális kapcsolatok hatékony működtetésének: Az ápolás egészségnevelési és tanácsadási feladatokat lát el (IV. Fejezet, 98..). Az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 36/1996. (III. 5.) Kormányrendelet az ápoló BSc szak képzési céljának meghatározásában, valamint a kimeneti követelmények megállapításában nagy hangsúlyt helyez a szereppartneri viszonyrendszer professzionális kezelésére. Az Ápolói Pályatükör az asszertivitást a szakmától megkívánt kompetenciák között az objektív tudás mellett prioritásként kezeli. A modern pályalélektani elméletek egyén és környezet kölcsönhatásában egyik központi kategóriának tekintik a szakmai magatartás dimenzióját. A személyiség szabályozó rendszerében ennek integráns része a szereptanulás folyamatában elsajátított interperszonális tudás, amely tulajdonképpen nem más, mint az asszertivitás. A társas hatékonyság egyik fontos tartalmi keretét az ápolási modellek jelentik. Közös vonásként mindegyik 2
3 felfogásban megjelenik az interperszonális kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználásának igénye. A kutatási előzmények áttekintése kapcsán megállapíthatók az aszertivitás-kutatás tendenciái. Számos kutató a személyiségvonások és az asszertivitás kapcsolatának a feltárására helyezte a hangsúlyt (Replogle, 1980; Mangold, 1991; Williams & Stout, 2001; McCartan & Hargie, 2004; Kukulu & Buldukoglu & Kulakas & Köksal, 2006; Suliman & Halabi, 2007). Centrális tényezőnek a cselekvésszabályozás fókusza mellett a dominancia-alárendelődés dimenzió mutatkozott. Emellett megjelent az asszertivitás vizsgálata a különböző szociodemográfiai faktorok függvényében (Kelly, 1980; Numerof, 1980; Dickson, 1982; Hase, 1984; Holmes, 1987; Kilkus, 1987, 1990, 1993; Gerry, 1989; Falk-Rafael, 2002.), valamint meg kell említenünk az asszertivitást befolyásoló külső faktorokat (munkakörnyezet, munkahelyi kapcsolatrendszer, a vezetés jellege) előtérbe helyező megközelítést is (Addis & Gamble; 2004; Timmins & McCabe, 2006.). Végezetül több kutató felhívta a figyelmet az ápolói kompetenciák fejlesztésének a szükségességére, valamint az asszertivitás tréningek hatékonyságvizsgálatának a fontosságára (Dunham & Brower, 1984; McIntyre & Balfour, 1984; Slater, 1990; Nortridge & Bell, 1996; Freeman & Adams, 1999; Nelson & Howell & Larson & Karpiuk, 2007; Lee, 2007). A szakirodalmi források alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy az ápolók körében igen nagy százalékban figyelhető meg a non-asszertív magatartásformák valamelyike. Döntően a passzív attitűd dominanciája a meghatározó, melynek kapcsán kiemelten fontosnak bizonyult az ápolói szerep tradicionális, szubmisszív jellege (Miller, 1977; Bush & Kjervik, 1979; Finlayson, 1981; Macdonald, 1986; Poroch & McIntosh, 1995; Castledine, 1997; Adams & Bond, 2000; Farrel, 2001). 3
4 Hiátus tapasztalható különösen hazai vonatkozásban az asszertivitás olyan irányú megközelítésében, amelynek kereteit a BSc ápolóképzés, illetve a tanácsadás adja, és elsődlegesen arra fókuszál, hogy az asszertivitást a szakmai képzés szakaszában milyen a betegvezetés szempontjából is meghatározó interperszonális magatartásjegyek támogatják. 2. Célkitűzés A kutatás számára kiemelt feladatok közé soroljuk a következőket: meghatározni az ápolóhallgatók körében az asszertivitás mértékét, az egyes asszertivitás-faktorok jellemzőit; felmérni a személyiség önszabályozó rendszerén belül az asszertivitáshoz szorosan kapcsolódó, a betegvezetés szempontjából kardinális tényezőket, különös tekintettel a szociális-interperszonális magatartás és a belső feszültségszabályozás jellemzőire; feltárni az asszertivitás működési sajátosságait a szakmaspecifikus elvárások, így az empátia, valamint az empátia alapjául szolgáló szociális intelligencia vonatkozásában; elemezni a tanácsadói attitűd jellemzőit, és megállapítani azok összefüggéseit az asszertivitás faktoraival; az asszertivitás, valamint az azt befolyásoló faktorok közötti összefüggések alapján meghatározni az asszertivitás szakmaspecifikus modelljét a képzés időszakában; további kutatási célnak tekintjük a fejlesztést igénylő területek meghatározását, valamint javaslattétel megfogalmazását az asszertivitás oktatási tevékenységben történő felhasználására. 4
5 3. Módszerek Kutatásunkat a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Karán végeztük harmadéves nappali (N=84) és levelező tagozatos (N=266) ápolóhallgatók körében. A vizsgálatba a 2004/2005-ös tanévtől kezdődően négy egymást követő évfolyamot vontunk be, így a kutatásban összesen 350 fő vett részt. A minta kiválasztásakor vezető szempontnak tekintettük, hogy a szakmai kompetencia témánkra vonatkozó objektív fedezete adott legyen, azaz a hallgatók rendelkezzenek ismeretekkel az ápoló-beteg/kliens szereppartneri viszonyt meghatározó tényezőkről. A kutatási eljárások kiválasztásánál fontos szempontunk volt olyan eszközöket bevonása a vizsgálatba, amelyek: kellő mértékben képesek differenciálni az egyéni tulajdonságokat a személyiségstruktúrán belül, valamint az egyes személyek között; rendelkeznek nagyrészt a vizsgált minta jellemzőinek megfelelő standardokkal, amelyek biztosítják a kapott adatok tudományos igényű viszonyítását; olyan tapasztalatokkal szolgálnak, amelyek az oktatás során közvetlenül felhasználhatók. Az előbbi szempontok figyelembe vételével kutatásunk során a következő vizsgáló eljárásokat alkalmaztuk: Rathus-teszt Leary-teszt Empátia kérdőív Brengelmann-féle szorongás skála Szociális Intelligencia Teszt I. 5
6 Tanácsadói Attitűd Skála. Az elemzés során leíró (gyakorisági eloszlás, átlagérték, szóródás) és matematikai statisztikai (itemanalízis, Kolmogorov-Smirnov teszt, korrelációszámítás, Chi-négyzet próba, főkomponens elemzés, kapcsolt kétmintás t-próba, kereszttáblák, varianciaanalízis, független két mintás t-próba) módszereket egyaránt használtunk. 4. Eredmények Az asszertivitás-faktorok sajátosságai A hallgatók asszertivitása átlag közeli mértékűnek mondható (M=7,95), bár más - hasonló mutatókkal rendelkező - csoportok átlagánál alacsonyabb értéket kaptunk. A vizsgált minta sikeresebb az interperszonális folyamat kezdő szakaszában, ahol a kapcsolatteremtés kerül előtérbe (Személyes részvétel a kapcsolatban: M=3,63). A betegvezetés további szakaszában viszont az involválódás a hangsúlyos, ezért az önérvényesítés, a problémás helyzetek kezelése nehézséget okozhat (Nemet mondás: M=1,03; Fogyasztói helyzetekben megjelenő önérvényesítés: M=-0,79). Az ápolás során ugyanakkor az asszertivitás nem csupán a saját érdek következetes érvényre juttatását jelenti. Ezzel párhuzamosan meg kell valósulnia a másik félre irányuló tudatos figyelemnek, kliensközpontú terápiás vonásnak is, amely támogatja a beteg/kliens önálló problémamegoldását. Önszabályozás és asszertivitás A domináns alkalmazkodási módok (Alkalmazkodás felelősségvállalás útján: 31,1%; Alkalmazkodás erő útján: 17,4%; Alkalmazkodás együttműködés útján: 15,7%) adaptív változata megfelel a segítő kapcsolat személyközpontú szemléletének, és jelzi a másokkal való törődés szándékának a meglétét. Megfigyelhető emellett kevésbé kedvező 6
7 alkalmazkodási formák előfordulása is, amelyek a fejlesztés szempontjából megkülönböztetett figyelmet igényelnek. A társas kapcsolatok létesítése iránti igény szintje jónak mondható (Extraverzió-introverzió: M=17,95). A Neuroticitás értékei is megfelelnek a standard felnőtt átlagnak (M=19,79). A Rigiditás faktor értéke átlag fölötti (M=18,59), amely a merev viselkedési sémák hangsúlyos jelenlétére utal. A Neuroticitás és az Extraverzió-introverzió faktorok negatív szignifikáns korrelációja (r=-0,381, p<0,001) az érzelmi labilitás előfordulását valószínűsíti az erősen extravertált, illetve az erősen introvertált reagálási módok esetén. Az empátia és a szociális intelligencia szerepe az asszertivitásban Az Empátia kérdőívben elért összpontszám alapján a minta átlag feletti értéket mutat (M=17,59). A részletesebb itemenkénti elemzés és a főkomponens elemzés eredménye azonban arra mutat rá, hogy a problémás klienseknél (egocentrizmus, agresszió) az empátia jelentős mértékű csökkenése figyelhető meg. A viselkedési implikációk felismerése területén tapasztalhatók a leginkább kedvezőtlen eredmények (SZIT I.). Az adatokat egybevetve a standard kategóriák szerinti megoszlással megállapíthatjuk, hogy az ápolóhallgatók 71,6%- nál jelent az átlagosnál nagyobb nehézséget a másik fél várható viselkedésének előrejelzése. Az eredményeket összegezve mintánkban a primér empátia szintjének működése valószínűsíthető. A két mérőeszköz közötti összefüggés negatív szignifikáns korrelációval jellemezhető (r=-0,18, p<0,05). Ez arra utal, hogy minél sikeresebben olvassa valaki a szereppartner nonverbális jelzéseit, annál gyakrabban 7
8 találkozhat számára negatív impulzusokkal, és ez az empátia szintjének csökkenését eredményezheti. A tanácsadói attitűd az asszertivitás tükrében A Tanácsadói Attitűd Skála két alkalommal került felvételre: a Tanácsadás az ápolásban kurzus megkezdésekor és a kurzus végén. A helyes válaszok aránya a négy fő terület szerinti bontásban a következő: Önállóság igénylése 67,4% és 73,2%; Empátia-elfogadás 63,2% és 65,4%; Problémamegoldás támogatása 55,2% és 54,4%; Beszélgetés vezetése 55% és 54,4%. Ez utóbbi két faktornál a visszaesés elsődleges oka a kurzuson elsajátított ismeretek és a napi gyakorlat beidegződéseinek egyidejű jelenléte a 2. mérés időpontjában. Az asszertivitás szempontjából kedvezőtlen vonásnak tekinthető a problémamegoldás támogatása és a beszélgetésvezetés területén tapasztalt bizonytalanság. A hallgatók nem támaszkodnak kellő mértékben a kliens erőforrásaira, s ezáltal jelentős mértékben korlátozzák a másik fél önállóságát a döntés kialakításában. Az asszertivitás szakmaspecifikus személyiségi háttere Első lépésben megvizsgáltuk az asszertivitás hátterében jelentősnek tartott faktorok közötti összefüggéseket. -Tanácsadói Attitűd Skála (1. felvétel) és a feszültségszabályozás mutatói: egyetlen szignifikáns korrelációt találtunk (r=-0,137; p<0,05), mely szerint a Neuroticitás alacsony értéke nem támogatja az empatikus magatartás, a feltétel nélküli elfogadás elvének megvalósulását a betegvezetés során. -Tanácsadói Attitűd Skála (2. felvétel) és a feszültségszabályozás mutatói: a kapott szignifikanci-értékek alapján megállapíthatjuk, hogy a Rigiditás alacsony értéke kedvező az empátia-elfogadás (r=0,248; p<0,05), valamint az 8
9 ápoló beszélgetésvezetésben betöltött szerepének aspektusából (r=0,252; p<0,05). Feltételezhető, hogy ebben az esetben az egyén alkalmazza a megtanult ismeretet, a megértett formát, azonban a viselkedési séma flexibilitása nem valósul meg. -Empátia kérdőív és a feszültségszabályozás mutatói: kizárólag a Neuroticitás faktor magas kategóriája korrelált az empátia összpontszámával (r=0,217, p<0,01), vagyis a másik fél érzelmeire való koncentrálás hallgatóink esetében a saját érzelmi reagálási mód kiegyensúlyozatlanságát, labilitását eredményezte. -Szociális Intelligencia Teszt és a feszültségszabályozás mutatói: a Neuroticitás és a SZIT I. összpontszám korrelációja (r=0,174; p<0,01) alapján mintánk vonatkozásában a szereppartner viselkedésének értelmezését, előrejelzését egyértelműen az érzelmi stabilitás támogatta. A következő lépésként megállapítottuk az asszertivitásfaktorok valamint az azokat befolyásoló faktorok közötti összefüggéseket. -Az asszertivitás faktorai a Leary teszt személyiségtípusaival összefüggésben várakozásunknak megfelelően semmilyen kapcsolatot nem mutattak. -Az asszertivitás-faktorokat egybevetettük az Empátia kérdőívben elért pontszámokkal is. Egyetlen faktornál találtunk összefüggést, a Nemet mondásnál (r=-0,154; p<0,05). A kapcsolat azt mutatja, hogy minél magasabb az empátia értéke, annál kevésbé tud nem -et mondani. Tehát ilyen értelemben a másik emberre irányuló tudatos figyelem megnehezíti a szereppartner kérésének elutasítását azokban a helyzetekben, amikor ezek a saját érdeket sértik. -Az asszertivitás-faktorok és a Szociális Intelligencia Tesztben elért pontszámok közötti korreláció mértékét megvizsgálva az asszertivitás faktorai közül a Fogyasztói helyzetekben megjelenő önérvényesítés mértéke hozható kapcsolatba a szociális intelligencia mértékével (r=-0,244; 9
10 p<0,01). A negatív szignifikáns korreláció arra utal, hogy a saját érdek érvényesítése gátolja a másik fél érzéseinek értelmezését és a várható viselkedés előrejelzését. -Az asszertivitás-faktorok és a Tanácsadói Attitűd Skála faktorai között az 1. felvétel esetében nem találtunk összefüggést. A Rathus-teszt és a Tanácsadói Attitűd Skála faktorait összevetve a 2. felvétel kapcsán szignifikáns összefüggést tapasztaltunk egyrészt az Érzések kimutatása és az Önállóság igénylése mutatók között (r=-0,293; p<0,01), másrészt a Személyes részvétel a kapcsolatban és az Empátia-elfogadás faktorok között (r=-0,232; p<0,05). Ez alapján megállapíthatjuk, hogy minél inkább preferálja az egyén a beteg/kliens elfogadását, önállóságának a támogatását, annál inkább csökken a személyes részvétel és az érzések kimutatásának a szándéka. -Az asszertivitás-faktorok és a feszültségszabályozás mutatói: az asszertivitás minden egyes faktora az Extraverzióintroverzió faktorával mutatott szoros összefüggést, vagyis a társadalmi realitás által meghatározott személyek magatartása a szignifikáns pozitív korrelációk értelmében asszertívebb. Emellett meghatározónak bizonyult a Bizonytalanság, önértékelési zavar faktor a Neuroticitás (r=-0,162; p<0,05) és a Rigiditás (r=-0,152; p<0,05) szempontjából egyaránt. Mindkét faktor vonatkozásában az érzelmi labilitás, valamint a viselkedés merev jellege fokozták az önértékelési zavar és a bizonytalanság mértékét. A feltárt korrelációk alapján levonhatjuk azt a következtetést, miszerint az ápolóhallgatók asszertivitása a meghatározó személyiségtényezők sajátos kölcsönhatásában jut kifejezésre. Ez alapján megfogalmaztuk az asszertivitás szakmaspecifikus modelljét, amely iránymutató lehet a szakmai képzés szakaszára jellemző foglalkozási szerepelsajátítás aktuális szintjének megállapításához, és így a 10
11 fejlesztés tartalmi keretének kijelöléséhez. A modell centrális tényezőinek az empátia, illetve a belső feszültség szabályozásának a sajátosságai bizonyultak. Az other-centred attitűd és a saját érdek érvényesítésének sikeres összeegyeztetése képezi szerintünk az asszertivitás egyik szakmaspecifikus dimenzióját. A társas viszonyrendszer működtetése szempontjából a kapcsolatok létesítésének az igénye bizonyult a másik alapvető vonásnak, továbbá meghatározó még az érzelmi reakciómódok kiegyensúlyozottsága, valamint a magatartás flexibilis jellege is. 5. Következtetések A szakmai készségfejlesztő foglalkozásokon előtérbe kell helyezni a centrális vonásokat (empátia, belső feszültségszabályozás) és az asszertivitás szempontjából negatív tényezőket. Elsősorban saját élményre épülő gyakorlatok alkalmazásával tarjuk célszerűnek az egyes vonások feltérképezését, fejlesztését. Különös figyelmet igényelnek azok a hallgatók, akiknél a potenciálisan kedvezőtlen vonások halmozottan fordulnak elő. Javasoljuk a készségfejlesztő foglalkozások teljes képzésen át tartó folyamatosságát, mivel így a területi gyakorlatokkal párhuzamosan lehetőség nyílik az ápolás során felmerülő szituációk asszertív gyakorlására. Célszerűnek tartjuk továbbá a curriculum a téma szempontjából releváns kurzusainak tematikáiba beépíteni a feltárt interperszonális minőség aspektusait, valamint az oktatásban olyan ellenőrzési formát kialakítani, amely az ismeretek alkalmazásának szintjét is méri. A Szakmai szupervízió során célszerű a hallgatók önálló esetfeldolgozásának, az önértékelésnek a szempontrendszerét az asszertivitás dimenzióval bővíteni, különös tekintettel az 11
12 önérvényesítésre, az érzések kongruens formában történő kifejezésére, továbbá a másik fél érdekeinek, önállóságának a tiszteletben tartására. A beteg és a kliens segítő pszichológiája, valamint a Beteg/kliensvezetés pszichológiája kurzusok lehetőséget nyújtanak a hibásan értelmezett alapelvek tisztázására, az alkalmazás szintjén a bizonytalanságot okozó tényezők felszínre hozására. Továbbá fel kell tárni a napi ápolási gyakorlat következtében kialakult hibás tanácsadói attitűdöket, mivel ezek ugyancsak eredményezhetik a rigid magatartásformák fokozott alkalmazásának a gyakoriságát. A Tanszék oktatói által kidolgozott Területi gyakorlati leckekönyvek meghatározzák - minden egyes gyakorlatra vonatkozóan - a hallgatóktól elvárt készségeket. Javasoljuk a leckekönyvek szempontrendszerének bővítését az objektív tudás mellett a betegvezetés szempontjaival. A gyakorlatok során meghatározó a mentorok szerepe, ezért hangsúlyt kell helyeznünk munkatársaink ilyen irányú felkészítésére továbbképzések, konzultációk formájában. Az asszertív készségek elsajátításának egyik leginkább célravezető módja az asszertivitás tréningek alkalmazása. A közeljövőben tervezzük asszertivitás tréning beindítását szabadon választható kurzus keretében. Kutatásmódszertani aspektusból úgy véljük, hogy az általunk választott vizsgálati módszerek mutatóinak meghatározott együttese alkalmas az asszertivitás specifikumainak a feltárására. A Rathus-teszt kapcsán megjegyezzük, hogy az elsősorban a hétköznapi értelemben vett asszertivitást méri. Az asszertivitás önérvényesítés aspektusa tekinthető dominánsnak, és nem jelenik meg a szereppartner érzelmeire, viselkedésére történő koncentrálás dimenziója. Kutatásunk tapasztalatai alapján a pályaprofilnak megfelelő specifikumok feltárására célszerű egy olyan új 12
13 vizsgáló eljárás kidolgozása, amely az asszertivitást az ápolás során előforduló szituációkhoz kötötten méri. 6. Saját publikációk jegyzéke Az értekezés témájában megjelent saját közlemények jegyzéke 1. Erdősi E., Papp L., Helembai K. The Personality Background of BSc Student Nurses Assertiveness in Hungary. New Medicine; 2009; 1: Erdősi E., Helembai K., Papp L. Az asszertív magatartás jellemzői az ápolásban. Acta Sana Mens sana in corpore sano Az egészségügyi és a szociális ellátás elmélete és gyakorlata. SZTE ETSZK Tudományos Lapja; 2009; 1: Erdősi E., Tulkán I., Papp L., Nagy E., Helembai K. Az ápolóhallgatók empátia és asszertivitás szintjének jellemzői. Nővér; 2009; 2: Erdősi E., Papp L., Tulkán I., Helembai K. A pszichovegetatív és érzelmi kiegyensúlyozottság vizsgálata ápoló hallgatók körében. Nővér; 2009; 4: Erdősi E. Az asszertivitás személyiségi hátterének vizsgálata ápolóhallgatók körében. Acta Sana Mens sana in corpore sano Az egészségügyi és a szociális ellátás elmélete és gyakorlata. SZTE ETSZK Tudományos Lapja; 2009; 2: Erdősi E. A magatartás szociális-interperszonális vonatkozásai diplomás ápolók körében. Tanulmányok az ápolástudomány köréből II.; 2003: Papp L., Erdősi E., Helembai K. Complements to the Examination of Counselling in Nursing: an Evolutionary Concept Analysis. Acta Sana Mens sana in corpore sano Az egészségügyi és a szociális ellátás elmélete és 13
14 gyakorlata. SZTE ETSZK Tudományos Lapja; 2007; 2: Papp L., Erdősi E., Helembai K. A tanácsadói attitűd vizsgálata ápoló hallgatók körében. Nővér; 2009; 4: Papp L., Erdősi E., Nagy E., Helembai K. Characteristics of student nurses attitudes towards counselling: a descriptive study. New Medicine; 2009; 3: Tulkán I., Erdősi E., Pogány M., Helembai K. A területi gyakorlatok hallgatói értékelése. Nővér; 2009; 3: Tulkán I., Erdősi E., Pogány M., Helembai K. Hungarian Nurses and Nurse Graduates Competences in International Context. New Medicine; 2009; 3: A tudományos munkásságot meghatározó egyéb publikációk, előadások 1. Erdősi E., Zakar A. Berufseinstellungen von Lehrerkandidaten. In.: Lehrerpersonlichkeit- Lehrertätigkeit-Lehrergesundheit; (Hrsg.: W. Kessel). Leipzig, 1990; Erdősi E. A pedagógus pályára készülő középiskolai tanulók személyiségi hátterének pszichológiai vizsgálata. In: Pályalélektani tanulmányok (szerk.: Zakar A.); Szeged, 1991; Helembai K., Tóth Zs., Botta M., Erdősi E. Az ápoláslélektani gyakorlatok célja, feladatai. Alpok-Adria Munkaközösség Ápolói Munkacsoport IV. találkozója, "Minőség az ápolásban", Siófok, május Erdősi E. Ápoláslélektani gyakorlatok-szenzibilizálási tréning (oktatási segédanyag); SZTE EFK Ápolási Tanszék; Szeged, 1996; 44 oldal 5. Erdősi E. A diplomás ápoló hallgatók pályaképének alakulása. Diplomás Ápolók III. Országos Találkozója, Nyíregyháza, április 14
15 6. Helembai K., Tulkán I., Erdősi E. Educational Experiences in Community Nursing. Koppenhága, június Erdősi E. Ápolói pályakép-hallgatói szemmel. A Magyar Tudomány Ünnepe, SZTE Rektori Hivatal; Szeged, november Helembai K., Tulkán I., Erdősi E. Teaching experiences in the Community Nursing. The Queen s University of Belfast School of Nursing Midwifery, Belfast, augusztus 29- szeptember Erdősi E. Pályaorientációs program (oktatási segédanyag). SZTE EFK Ápolási Tanszék; Szeged, oldal 10. Erdősi E., Helembai K. Ápolói pályakép az EU csatlakozás tükrében. A Magyar Pszichológiai Társaság XVI. Nagygyűlése, Debrecen, május Helembai K., Erdősi E. Tanácsadás az ápolásban. A Magyar Pszichológiai Társaság XVI. Nagygyűlése, Debrecen, május Papp L., Erdősi E. Tanácsadás az ápolásban: a fogalom elemzése közötti szakirodalom alapján. Semmelweis PhD Napok, Budapest, április Erdősi E., Papp L., Helembai K. Utilizing a survey on nurses counseling attitudes as a training strategy. Nemzetközi Ápoláskutatási Konferencia, Budapest, május Papp L., Erdősi E., Helembai K. Counselling in nursing: an evolutionary concept analysis. IVth Pursuing Excellence on Global Health Conference, Savonlinna, Finland, aug Erdősi E., Papp L., Helembai K. Adalékok az asszertivitást befolyásoló tényezők vizsgálatához. MTA SZAB Ápolástudományi Munkabizottság ülése, Szeged, november
16 16. Helembai K., Papp L., Erdősi E. Tanácsadás az ápolásban. MTA SZAB Ápolástudományi Munkabizottság ülése, Szeged, november Papp L., Erdősi E., Helembai K. Tanácsadás az ápolásban: evolúciós elméleten alapuló fogalomelemzés. Főiskolát és Egyetemet végzett Ápolók VIII. Országos Kongresszusa, Pécs, május Erdősi E. Az empátia vizsgálata a társas hatékonyság tükrében. A Magyar Tudomány Ünnepe, SZTE ETSZK, november Erdősi E., Papp L., Helembai K. Az asszertivitás személyiségi hátterének vizsgálata ápolók körében. MTA SZAB Ápolástudományi Munkabizottság ülése, Szeged, november Papp L., Erdősi E., Helembai K. Az interakciók szerepe és jellegzetességei az ápoló-beteg kapcsolatban. MTA SZAB Ápolástudományi Munkabizottság ülése, Szeged, november
Publikációs Jegyzék Dr. Papp László
Publikációs Jegyzék Dr. Papp László Jegyzetek, tankönyvek 3. [2015] Betegvezetés az ápolásban. e-tankönyv. elérhető: www.tankonyvtar.hu 2. [2013] Neurológiai szakápolástan (2. átdolgozott kiadás) Juhász
RészletesebbenTanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata. Doktori tézisek. Papp László
Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata Doktori tézisek Papp László Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezetı: Dr. Helembai Kornélia PhD,
RészletesebbenSZTE ETSZK. Publikációs lista 2009.
SZTE ETSZK Publikációs lista 2009. Folyóiratcikk idegen nyelvű Erdősi Erika 4/Á - Papp László 4/Á - Helembai Kornélia 4/Á : The Personality Background of BSc Student Nurses' Assertiveness in Hungary New
RészletesebbenÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya
ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hollós Sándor tanszékvezető
RészletesebbenPublications. Dr. Tulkán Ibolya
Publications Dr. 2015 1. Betegvezetés az ápolás folyamatában In: Helembai Kornélia (E-tankönyv) 2012 2. Németh K, Tulkán I, Fullér N, Raskovicsné Csernus M, Rajki V. Ápoláselméletek: ápolási modellek Ápolási
RészletesebbenAz asszertív magatartás jellemzői az ápolásban
Az asszertív magatartás jellemzői az ápolásban Erdősi Erika - Helembai Kornélia - Papp László Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Ápolási Tanszék e-mail: era@etszk.u-szeged.hu
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenKépzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra
Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés
RészletesebbenTÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004. Harmadik konzorciumi szintű projekttalálkozó. Hallgatói szolgáltatások Mentor alprojekt.
TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 Harmadik konzorciumi szintű projekttalálkozó Hallgatói szolgáltatások Mentor alprojekt Alprojekt vezető Szenes Márta Szolnok, 2014. május 14. Mottó A befogadó társadalom
RészletesebbenMENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja
MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM 2015. október 20. A mentorrá válás útja A tanulási eredmény alapú mentorképzés-fejlesztés eredményei www.jgypk.hu Dr. Farkas Éva
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE
ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet
RészletesebbenHELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN
2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenA rendezvény szervezésével kapcsolatos információk. A Fõiskolát és Egyetemet Végzett Ápolók VI. Országos Találkozójának
A rendezvény szervezésével kapcsolatos információk A Fõiskolát és Egyetemet Végzett Ápolók VI. Országos Találkozójának Védnöke: Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi Fõiskolai Kar Dr. Pogány Magdolna PhD
RészletesebbenA STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DANCSÓ TÜNDE Tartalom A standard fogalma A standardleírás jellemzői
RészletesebbenA Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete
A Magyar Rektori Konferencia víziója a KKK-k átdolgozásáról, a fejlesztés menete (KKK = Képzési Kimenti Követelmények) Sándorné dr. Kriszt Éva nyomán rövidítve és átdolgozva A tudás megszerzésének útja
Részletesebben3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal
24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos
Részletesebben3. A személyközi problémák megoldásának mérése
3. A személyközi problémák megoldásának mérése Élete során ki ritkábban, ki gyakrabban mindenki kerül olyan helyzetbe, amikor nem egyezik véleménye a másik véleményével, más célokat fogalmaz meg, eltérő
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenALPROJEKT MEGBESZÉLÉS MÁJUS 27.
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Felsőoktatási szolgáltatások fejlesztése alprojekt ALPROJEKT MEGBESZÉLÉS 2015. MÁJUS 27. Görög Márta A projekt rövid összefoglalása/célja A projekt általános célja a Szegedi
RészletesebbenINTERPERSZONÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA specializáció
INTERPERSZONÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA specializáció (120 kredit, min. 1230 kontakt óra + a szabadon választható tárgyak óraszáma) Képzési cél: A képzés célja, hogy a hallgatók gyakorlatorientált
RészletesebbenÉrzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében
Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin
RészletesebbenIPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA
IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi
Részletesebben- Az óvodáskori gyermeki intelligenciák mozgósításánakfeltárásának
EGY PLURÁLIS INTELLIGENCIA KONCEPCIÓ ÉS A MONTESSORI PEDAGÓGIA KOMPARATÍV MEGKÖZELÍTÉSE - Az óvodáskori gyermeki intelligenciák mozgósításánakfeltárásának egy lehetséges alternatívája Sándor-Schmidt Barbara
Részletesebben1./2019 (II. 14.) dékáni utasítás a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Karán az oktatói teljesítményértékelés menetéről
1./2019 (II. 14.) dékáni utasítás a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Karán az oktatói teljesítményértékelés menetéről 1. Bevezetés Az oktatói teljesítményértékelés célja a
RészletesebbenDr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola. Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola
Dr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola Az oktatói részvétel hatása az ERASMUS+ mobilitási program eredményességére, a nemzetköziesítésre
RészletesebbenFizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben
Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András
RészletesebbenKísérlettervezés a kémia tanításában a természettudományos gondolkodás fejlesztéséért
Kísérlettervezés a kémia tanításában a természettudományos gondolkodás fejlesztéséért Kiss Edina 1, Szalay Luca 1, Tóth Zoltán 2 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet drkissed@gmail.com 2 Debreceni
RészletesebbenÉletvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai
Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Dr. Élő Gábor Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Tézisek Semmelweis Egyetem 4. sz. Doktori Iskola Semmelweis Egyetem
RészletesebbenA mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés
FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner
RészletesebbenA gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenDocimológia a bioetika oktatásban
Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a
RészletesebbenAZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK
AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK FELSŐOKTATÁSI KIHÍVÁSOK ALKALMAZKODÁS STRATÉGIAI PARTNERSÉGBEN 12. MELLEARN KONFERENCIA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, 2016. ÁPRILIS 22. Hegyi-Halmos
RészletesebbenA gyakorlati feladatok és a kompetenciák vizsgálata a pedagógia alapképzésben
Kiss Árpád Konferencia, Debrecen, 2011. szeptember 16-17. ELTE PPK BaBe - Bachelor képzés bevezetését követő kutatás A gyakorlati feladatok és a kompetenciák vizsgálata a pedagógia alapképzésben Pedagogikum
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA
RészletesebbenBabeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július
Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenMédia- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD
RészletesebbenInteraktív közösségteremtő és tanulásmódszertani kurzus a Sikeres egyetemi éveket Alapozó Stratégia fejlesztése programtervező informatikusok körében
Interaktív közösségteremtő és tanulásmódszertani kurzus a Sikeres egyetemi éveket Alapozó Stratégia fejlesztése programtervező informatikusok körében ELTE-IK Diáktanácsadó Pásztor-Nagy Anett, diáktanácsadó
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2016/2017-ES TANÉV
Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta Ökoiskola
RészletesebbenBihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó
Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és
RészletesebbenA nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán
A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán Kiss Gábor BMF, Mechatronikai és Autótechnikai Intézet kiss.gabor@bgk.bmf.hu
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2014.
RészletesebbenInnováció és eredményesség az alacsony státuszú iskolákban
Innováció és eredményesség az alacsony státuszú iskolákban Széll Krisztián szell.krisztian@ppk.elte.hu ELTE PPK, Neveléstudományi Intézet OFI-EKE Nyíregyházi Egyetem XVII. ONK 2017. november 9. Elemzési
RészletesebbenThe Personality Background of BSc Student Nurses Assertiveness. Doctoral Theses. Erika Erdősi. Semmelweis University Doctoral School of Pathology
The Personality Background of BSc Student Nurses Assertiveness Doctoral Theses Erika Erdősi Semmelweis University Doctoral School of Pathology Consultant: Dr. Kornélia Helembai, college professor and head
RészletesebbenINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet
RészletesebbenEgyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep
Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,
RészletesebbenKépzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére
Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?
RészletesebbenWEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA
WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG MÉRÉSE BUDAPEST 017. 1 1. A kutatás körülményei A Wekerle Sándor Főiskolán 017. októberében hallgatói elégedettség vizsgálatot végeztünk. A megkérdezés
RészletesebbenFüggetlenül szabadon Dohányzás prevenció
Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program
RészletesebbenA tantárgyelem kódja: SZDE0304G
A mérföldkő megnevezése: Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak A tantárgy megnevezése: Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak A tantárgyelem megnevezése: Szakdolgozat készítése gyógytornászoknak 2
RészletesebbenM5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK
M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során
RészletesebbenEuropass Önéletrajz. Állampolgárság magyar, román. Születési dátum 1975. 09. 16. Neme férfi. Szakmai tapasztalat
Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Kolozsvári saba Zsolt ím(ek) 3300 Eger, Homok u. 4 sz. / Telefonszám(ok) Mobil: 30/43 34 03 E-mail(ek) kolozsvaricsaba@yahoo.com, kolozsvaricsaba@ektf.hu
RészletesebbenÁltalános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján
Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános
RészletesebbenKONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és
RészletesebbenTÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ
7 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ 2 kutatási területek // társadalomtudományok TARTALOM Kutatási területek a társadalomtudományok terén Kutatási témák napjainkból és az elmúlt évekből
RészletesebbenA Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban
12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia MELLearN Felsőoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért 2016. április 21-22. A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú
RészletesebbenDr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. Zank Ildikó Pécsi Tudományegyetem
Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. Zank Ildikó Pécsi Tudományegyetem Megújulás és fenntarthatóság a versenyképes és tudásalapú Magyarországért. VIII. Nemzetközi Tanácsadói Konferencia. Budapesti Kereskedelmi
RészletesebbenA pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
RészletesebbenWEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA
WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA OKTATÓI MUNKA HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSE Budapest 2018. 1 1. Bevezetés A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola fontosnak tartja, hogy az oktatás színvonalának emelése érdekében rendszeresen
RészletesebbenKépzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak
Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya Új Közszolgálati Életpálya ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001 Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenSZTE ETSZK Publikációs lista 2010
SZTE ETSZK Publikációs lista 2010 Doktori értekezés: Erdősi Erika: Az asszertivitás személyiségi hátterének vizsgálata ápolóhallgatók körében. Doktori értekezés. Kézirat. Semmelweis Egyetem, Budapest,
RészletesebbenA tanárképzés minőségét meghatározó tényezők és a fejlesztés lehetőségei a tanárképző központok akkreditációja révén
A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 A tanárképzés minőségét meghatározó tényezők és a fejlesztés lehetőségei a tanárképző központok akkreditációja
RészletesebbenErasmus+ Nemzetközi Kredit mobilitási Program MUNKATERV
1. Személyes adatok Erasmus+ Nemzetközi Kredit mobilitási Program MUNKATERV Név: Sándor-Schmidt Barbara Felsőoktatási intézmény neve: Szak megnevezése: A képzés típusa: Kutatási téma címe, tudományági
RészletesebbenDr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása
Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,
RészletesebbenSTRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON
STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. TARTALOM ÉS KERET HARMONIZÁCIÓS
RészletesebbenA tanári mesterképzés portfóliója
A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár
RészletesebbenDr. Gombos Norbert PhD főiskolai docens Pedagógusképző Intézet Neveléstani és Metodológiai Tanszék (2017. november)
Dr. Gombos Norbert PhD főiskolai docens Pedagógusképző Intézet Neveléstani és Metodológiai Tanszék (2017. november) Tanulmányok: Budapesti Tanítóképző Főiskola, tanító szak (1988-1991) Bölcsészettudományi
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. Budapest, 2017. november 16.
RészletesebbenCOMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ
COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban
RészletesebbenEGÉSZSÉGTUDOMÁNYI ÉS SZOCIÁLIS KÉPZÉSI KAR SZERVEZETI EGYSÉGEI OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS KUTATÁSI EGYSÉG
EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI ÉS SZOCIÁLIS KÉPZÉSI KAR SZERVEZETI EGYSÉGEI OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS KUTATÁSI EGYSÉG Ápolási Tanszék 6726 Szeged, Temesvári krt. 31., Tel/Fax: 54-50-39 E-mail: apolasi@etszk.u-szeged.hu
RészletesebbenS atisztika 1. előadás
Statisztika 1. előadás A kutatás hatlépcsős folyamata 1. lépés: Problémameghatározás 2. lépés: A probléma megközelítésének kidolgozása 3. lépés: A kutatási terv meghatározása 4. lépés: Terepmunka vagy
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenKöltség és teljesítmény elszámolás
SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Költség és teljesítmény elszámolás Számvitel mesterszak szak Vezetői számvitel szakirány Levelező tagozat 2016/2017. tanév I. félév 1 SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK
RészletesebbenMódszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez
Módszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében az intézmények ellenőrzését végző szakértők
RészletesebbenBELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel.
BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. Bognárné Laposa Ilona (Zala Megyei Kórház) Intézetünk sikerrel pályázott a GYEMSZI
RészletesebbenAz Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet minőségirányítási terve a tanévre
Az Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet minőségirányítási terve a 2013-2014. tanévre I. KÉPZÉS-OKTATÁS Ssz. Feladat Határidő Felelős Oktatás, oktatásszervezés 1. Az intézet alapszakjain (pedagógia
RészletesebbenÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében
ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár
RészletesebbenTEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA
TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ PEDAGÓGUSOK, PEDAGÓGIAI TEHETSÉGEK Kovács Edina & Orgoványi- Gajdos Judit A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE Tehetséges pedagógus: Tehetség Akadémiai Pedagógiai
RészletesebbenRövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához
Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA
Részletesebben11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata
RészletesebbenA tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás
A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi
RészletesebbenCambridge Business Design Academy
Cambridge Business Design Academy A Cambridge Business Design Academy létrehozott egy Modern üzleti-,pszichológiai tudományokra épülő gyakorlatorientált felsőfokú képzést, amelynek elvégzésével, Hallgatóinak
RészletesebbenA KONFLIKTUS, AMI ÖSSZEKÖT A kirekesztéstől a befogadásig
A KONFLIKTUS, AMI ÖSSZEKÖT A kirekesztéstől a befogadásig Dr. Ferenczi Andrea Egyetemi adjunktus KRE BTK Pszichológiai Intézet Új utak az iskolai konfliktusok kezelésében c. konferencia 2012. december
RészletesebbenTI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,
RészletesebbenVeresné dr. Somosi Mariann
Az 1.3. A felsőoktatás szakember-kibocsátásának munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása érdekében a gyakorlati oktatás erősítése című alprojekt középiskolai vonatkozású eredményeinek ismertetése
RészletesebbenA KÉPZÉS TARTALMA. Gyakorlatvezető mentortanár pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú. továbbképzési szak
A KÉPZÉS TARTALMA Gyakorlatvezető mentortanár pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú Ismeretkörök, tantárgyak továbbképzési szak kötelező ismeretkörének hálóterve (65 kredit) félévek 1. 2. 3. 4.
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenGYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak
GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak
RészletesebbenA BELLA PROGRAM SZEGEDI ADAPTÁCIÓJA
TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001 Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben Területi együttműködések kialakítása A BELLA PROGRAM SZEGEDI ADAPTÁCIÓJA Tanúsítás és akkreditáció Dr.
RészletesebbenEgésznapos iskola vagy tanoda?
Egésznapos iskola vagy tanoda? A 2013-as tanoda monitoring-program fő eredményeinek továbbgondolása Lannert Judit Országos Neveléstudományi Konferencia, 2014, Debrecen 1 Kérdés: A tanodába járás összefüggésben
RészletesebbenSIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés
FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.
RészletesebbenR É S Z L E T E S P R O G R A M
R É S Z L E T E S P R O G R A M 2012. OKTÓBER 5. (PÉNTEK) 8 00-10 00 Regisztráció, az előadások ppt (elektronikus) változatának leadása vetítésre 10 00 Ünnepélyes megnyitó, üdvözlések Dr. Helembai Kornélia
RészletesebbenFIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában
FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában 1. Létszámadatok: A 2011-es kompetenciamérésben, a 6.évfolyamosok közül 64, míg a nyolcadik évfolyamosok közül 76 tanuló
Részletesebben