A VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS FEJLESZTÉSI TENDENCIÁI EURÓPÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS FEJLESZTÉSI TENDENCIÁI EURÓPÁBAN"

Átírás

1 VEZETŐI TÁJÉKOZTATÓ A VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS FEJLESZTÉSI TENDENCIÁI EURÓPÁBAN VÁLOGATÁS A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOMBÓL 2004.

2 Közreadja a MÁV Rt. ÜGYKEZELÉSI ÉS DOKUMENTÁCIÓS SZOLGÁLTATÓ SZERVEZET MÁV Rt. Dokumentációs Központ és Könyvtár 1940 Budapest Telefon: , /24-40 Összeállította és szerkesztette: Cziegler Mária Ráczné dr.kovács Ágnes A cikkeket fordították: Bessenyei György Dr. Ercsey Zoltán Haragos Pál Ráczné dr. Kovács Ágnes Dr. Rixer Attila Kiadja a MÁV Rt. ÜGYKEZELÉSI ÉS DOKUMENTÁCIÓS SZOLGÁLTATÓ SZERVEZET A kiadásért felel: Dr. Hadházy Ákos főosztályvezető Készült a MÁV Rt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet nyomdaüzemében (Budapest, VI. Andrássy út ) Felelős vezető: Dr. Hadházy Ákos Engedélyszám: 8988/2002

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Közlekedéspolitika Integrált közlekedéspolitika A közlekedéspolitikai álláspont a kistávolságú személyközlekedéssel kapcsolatban Az UIC személyközlekedési tanulmánya 2010/ A Trenitalia alkalmazkodik az európai helyzethez A svájciak ragaszkodnak a vasúti utazáshoz A vasút újbóli felfedezése Élet a privatizáció után Nagy- Britanniában Az északi EU tagállamok vasúttársaságai készülnek a piaci versenyre Távolsági személyszállítás A vasút szerepének optimálása a távolsági személyközlekedésben Az SNCF szerepe az új személyszállítási vonalak terveinek kidolgozásában Az első piaci verseny a nagysebességű vasutak között Az SBB nemzetközi személyközlekedése a XXI. század elején Mellékvonalak üzemeltetése, regionális forgalom A mellékvonalak üzemeltetésének új megközelítésű koncepciója Új szervezeti modellek a vasút mellékvonali üzeméhez Németországban A vasúti közlekedés regionalizálása az SNCF-nél Kistávolságú személyközlekedés a régiókban SBB: A regionális közlekedés felmenőben Mozgáskorlátozottak utazása A mozgáskorlátozottak vasúti utazási lehetőségeinek javítása... 57

4 4.2. Akadálymenetesen kialakított vasutak Akadályoztatottak az ÖPNV-ben: Eljutási lehetőségek pályaudvarokon és vonatokon Repülőtéri összeköttetések Amikor a vasúti és a légi közlekedés egymást kiegészíti A kombinált vasúti-légi utazások számának fejlődése új lendületet kapott Tovább fejlődnek a vonat repülő kapcsolatok Utastájékoztatás Műszakilag tökéletes, de nem kellő mértékben végrehajtott Dinamikus utastájékoztató rendszer Rugalmas számítógép-vezérlésű bemondórendszer az utastájékoztatásban Szolgáltatások, utaskiszolgálás, utasellátás DB Nachtzug éjszaka Németországon és Európán keresztül DB AutoZug Utazzon autóval vagy motorral stresszmentesen Szolgáltatások a francia nagysebességű forgalomban Utasellátás a Svájci Szövetségi Vasutaknál Élelmezés, szolgáltatások helyett? Gasztronómia a DB távolsági személyvonatain április 15.: Pontgyűjtés indul a törzsutasok szolgáltatási programjában A DSB folyamatosan fejleszti a szolgáltatásait Menetjegy, jegyvásárlás Az intelligens menetjegy-technológia fejlődése Hollandia néhány nagy városában megkezdődik az országos elektronikus jegyrendszer próbaüzeme... 94

5 Bevezetés Az elkövetkezendő évtizedekben a vasutak személyszállítási tevékenységük tekintetében is szembesülni fognak környezetük jelentős megváltozásával. Mindenekelőtt Európában lesz ez a változás markáns: 2030-ig az összlakosság létszáma mintegy 6%-kal fog csökkenni, növekedni fog az életkor, és a lakosság összetételében jelentősen megnő a 60 éven felüliek részaránya, az elővárosok szerepe teret nyer a városközpontok rovására. Ezek a fejlődésirányok különösen a személyközlekedés iránti igény növekedésében, módosulásában lesznek érezhetők. A szociodemográfiai környezet megváltozása döntő befolyással lesz a kereslet struktúrájára is. A vasút szempontjából a fenti előrejelzés életbevágóan fontos a jövőre nézve. Hosszú távon erre kell felkészülni az egységes európai piacon, olyan vasútspecifikus intézkedésekkel, melyeket a döntési folyamatokba integrálnak. Ezen intézkedések közé tartozik a mellékvonalak kérdésének kezelése, a regionális és kistávolságú személyszállítás kérdése, illetve a mozgáskorlátozottak esélyegyenlőségének biztosítása a vasúti közlekedésben. A szolgáltatási minőség javítása egyre inkább a legfontosabb prioritássá lép elő mind az utazóközönség, mind a szakemberek részéről, így elkerülhetetlen az ügyfelek kívánságainak és igényeinek ismerete, az utastájékoztatás korszerű formáinak alkalmazása, a szolgáltatások színvonalának javítása és sokféleségének biztosítása. Elő kell segíteni a különböző közlekedési módok közötti összhang megteremtését, a vasút szerepének meghatározását a különböző távolságú személyszállításokban, együttműködve a közúti és légi közlekedéssel. Az új technológiák nélkülözhetetlen eszközök a kínálat javításához, és egy sor lehetőséget rejtenek magukban a vasút teljesítményeinek növeléséhez, az ügyfélszolgálat kiépítéséhez. Mindezen feladatok alapján a jelen kiadvány áttekintést kíván nyújtani az európai vasúti személyszállítás főbb kérdéseiről, felvázolva annak fejlesztési tendenciáit. A felhasznált cikkeket a MÁV Dokumentációs Központ és Könyvtár szaklapjaiból válogatták a szerkesztők. Reméljük ezzel a válogatással sikerül átfogó képet nyújtani az európai személyszállítás helyzetéről, fejlesztési kérdéseiről, ezáltal segítve a magyar vasúti személyszállítás fejlesztési irányainak kialakítását, s így a magyar vasút integrálódását az európai személyszállítási piacba május

6

7 1. Közlekedéspolitika A vasúti személyszállítás fejlesztési tendenciái Európában 1.1. Integrált közlekedéspolitika 1 Az egységes európai piac, valamint a globalizáció létrehozzák a teljesítőkész közlekedési utakat, és megteremtik a lehető legjobb közlekedésszervezés lehetőségét. A mindannyiunk által elérni kívánt mobilitásnak megvan az ára nem csak a szó tulajdonképpeni értelmében, hanem a közlekedéssel együtt járó zaj, levegőszennyezés, illetve a városok és a vidék, a természet megzavarása tekintetében. Az energiafelhasználás, ami kapcsolatos a közlekedési teljesítményekkel, jelentős környezeti terhelést okoz. Az így keletkezett feladatok a velük összefüggő többirányú hatással nem egy egydimenziós eszközt jelentenek, amelyeket egyetlen probléma megoldására kellene irányítani. A jövőben tovább növekvő közlekedés összefüggésében a környezeti tudatosság mellett, az előttünk álló kihívásoknak megfelelni kívánva, integrált közlekedéspolitikára van szükség. Ennek egy javított, átfogó közlekedési rendszer irányába kell elmozdulnia, amely a különböző intézkedéseket és eszközöket, azok egymásra hatását, ok és okozat összefüggéseit az abban résztvevő legkülönbözőbb igazgatási apparátusokkal, valamint területfejlesztési szintekkel és különböző időhorizontokkal egy átfogó koncepcióba kapcsolja össze. A közlekedéspolitikának egyöntetűnek kell lennie. A közlekedéspolitikát idejében át kell gondolni a széles társadalmi konszenzus kialakítása érdekében. Kihívások egy jövőorientált közlekedéspolitikához A gazdasági növekedéssel összefügg az áru- és személyszállítás nagymértékű növekedése is, viszonylag magas növekedési rátákkal, különösen a közúti és a légi közlekedésben. Ennek a mobilitás-fejlődésnek az okai többfélék: a gazdasági kapcsolatok globalizálódása, növekvő munkamegosztás és specializáció a gazdaságban, átmenet az ipari társadalomból a szolgáltatások társadalmába, az információs társadalom és a munka világa, 1 Hinricher, M., Schüller, U.: Integrierte Verkehrspolitik. Internationales Verkehrswesen, H. 12. p

8 a műszaki haladás, telematika, a munkaidő rövidülése, a szabadidős közlekedés növekedése, a jövedelemszerző tevékenység bővülése megváltozott mobilitási szükségletek, a fogyasztói társadalom, mint a közlekedés növekményének motorja, a lakóhely kiválasztása és változtatása, az életstílus megváltozása a társadalom individualizálása. Ezek a fejlesztési trendek hosszú távúak, még akkor is, ha bizonyos keretfeltételek mellett befolyásolhatók. Maga a közlekedési rendszer jelentős feladatok megoldását igényli A közlekedési infrastruktúra növekvő mértékben túlterhelt. Ennek a következményei: időveszteség, költségnövekedés, közlekedési balesetek és növekvő környezetterhelés. Mindez nemcsak a közlekedésben résztvevőket, hanem a gazdaság egészét érinti, ahol termelékenységi veszteségek, csökkent versenyképesség és foglalkoztatási gondok kapcsolódnak hozzá. A közlekedési teljesítmények növekménye a közlekedési infrastruktúrában lévő szűk keresztmetszeteket tovább fogja élesíteni, miközben bizonyos, hogy az infrastruktúra kiépítése egy magas színvonalú, teljesítőképes közlekedési rendszer irányába folytatódik, és a kapacitásbővítéshez különböző további kiépítések, üzemi és szervezési intézkedések meghozatala szükséges. Mind nemzeti szinten, mind egész Európában a politikai akarat arra irányul, hogy a kötött pályás közlekedést, a vasutat, továbbá a belvízi hajózást egyrészről környezetpolitikai mérlegelés alapján, másrészről a rendelkezésre álló közlekedési utak egyénértékű terhelésbiztosításának céljából a teljesítmények növekedéséhez juttassa. Ez a fordulat mind a mai napig nem sikerült. A közlekedésben résztvevő alágazatok közül továbbra is a közút és a légi közlekedés a favorizált. A jövőben ezért különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a vasút és a belvízi hajózás minőségi és költségtényezői jelentős mértékben vonzóbbak legyenek. A különböző közlekedési eszközök intelligens kombinációja egy szállítási folyamat keretében, azaz az intermodális szállítási láncok kialakítása mind a személy-, mind az áruforgalomban kulcsfontosságú kérdés a közlekedési infrastruktúra egyenértékű igénybevétele szempontjából. Az egyes kapcsolódó pontokon, valamint a szűk kapacitások, a szervezési hiányosságok miatt ma még jelentős hatékonysági veszteségeket kell elkönyvelni. 8

9 Végül a közlekedés szociális kihatásai is fontos szempontot képeznek a mobilitás társadalmi jelentősége kérdésében. Az esélyegyenlőség megteremtése a munkahely és a lakóhely kiválasztásában, a képzési, továbbtanulási lehetőségekhez való hozzáférésben, valamint a szabadidő eltöltésében, mind idetartozó kérdések. Hosszú távú integrált közlekedéspolitikai stratégia szükséges A mai és mindenekelőtt a jövőbeli kihívásoknak való megfelelés a közlekedésben egy olyan koncepciót igényel, amelynek különböző intézkedései és eszközei, azok együtthatása a különböző térségi szinteken, különböző illetékességi területeken, továbbá az időhorizontok különbözősége mellett is egységesek. A rövid távú problémamegoldásra vonatkozó intézkedéseknek nem szabad a hosszú távú fejlődési/fejlesztési célokkal ellentéteseknek lenniük. Éppen a stratégia hosszú távú irányítottsága követeli meg azt, hogy a társadalomban, gazdaságban és a technika területén a hosszú távú struktúraváltás a jelentésének, a közlekedéspolitika szempontjából adott jelentőségének megfelelően rögzítésre és figyelembevételre kerüljön. Elsősorban a mobilitás városi régiókban és vidéki környezetben tapasztalható fejlődése, a munka világának változása, a nemzetköziesedés, az internet-gazdaság, a források rendelkezésre állása, valamint az életstílusok differenciálódása mind jelentőséggel bírnak. A szállítási távolságok a globalizációs folyamat során tovább növekednek. Ez ugyanakkor európai összefüggésekben esélyt nyújt arra, hogy a vasút növekvő mértékben legyen igénybe véve. A közlekedés és a gazdasági növekedés, a környezetterhelés és a források felhasználása közötti összefüggéseket is figyelembe kell venni, amennyiben hosszú távú, kiegyenlített, integrált közlekedési stratégia készül. A közlekedéspolitika ezekkel a célokkal nagy kihívásnak néz elébe. Annál is inkább, hiszen a közlekedés növekedése jelentős részben más gazdasági, társadalmi és politikai területek fejlődése, illetve döntései által befolyásolt. A technológia, az ipar, a munkaerőpiac, a szociális kérdések, a képzés és továbbképzés, valamint a területfejlesztési politika központi eleme lesz az integrált közlekedéspolitikának. A közcélok és a magánfeladatok tisztán elkülönítendők A jövőben a piacgazdasági irányítási mechanizmusoknak egyre erőteljesebben kell hozzájárulniuk ahhoz, hogy a szállítási folyamatokat hatékonyabban 9

10 lehessen kialakítani, az infrastruktúrát jobban lehessen tervezni, és a környezetet kevésbé terhelő jármű és mobilitási koncepciók jelenhessenek meg a piacon. Ugyanakkor változatlanul az állam feladata marad az, hogy eleget tegyen a közjó irányában fennálló kötelezettségeinek. Ez a közlekedési infrastruktúra fenntartására éppúgy vonatkozik, mint a közlekedéssel történő kiszolgálásra. A regionalizálás elve a regionális felelősséggel, a pénzügyi ellátottsággal és a csatlakozó regionális folyamatokkal, mint ahogy azt példaként a kistávolságú közforgalmú személyközlekedésnél bevezetve láthatjuk, mindenütt hatékony megoldásokhoz vezethet, ahol a közlekedési utak és a közlekedési teljesítmények regionális funkciói kerülnek előtérbe. Innovatív technológiák bevezetése A jövő közlekedési rendszerével szemben támasztott magas szintű követelmények innovatív technológiák alkalmazását teszik szükségessé mind az infrastruktúrában, mind a közlekedési eszközöknél és azok üzemeltetőinél is. Az integrált közlekedéspolitika ezért arra is irányul, hogy célravezető munkamegosztást alakítson ki a közigazgatási (köztulajdonban lévő) és a magángazdaság között úgy, hogy mind a két oldal érdekeltsége érvényesülhessen. A politika feladata, hogy az infrastrukturális és a rendezési elv szerinti (területfejlesztési) keretfeltételeket megteremtse, lehetővé téve az innovatív technológiák és koncepciók számára a piacosodást. A közpénzekből pilotprojekteket célszerű elindítani és kezdetben finanszírozni, továbbá kockázati tőkét rendelkezésre bocsátani a kis és közepes vállalatok számára. A vállalatok feladata marad változatlanul, hogy a technológiákat versenyszituációban piacorientált módon továbbfejlesszék és piacaikat megnyissák. Integrált közlekedéspolitika, mint tartós feladat A feltételek, a problémák és a megoldási módozatok folyamatosan változnak úgy, hogy az integráció közlekedéspolitikája állandó feladatot jelent, folyamatos korrekciót és illesztést igényel. Lényeges kérdés, hogy az integrált közlekedéspolitika az idő függvényében hosszú távú cél és cselekvési perspektívák szerint összefüggő legyen, egyeztetett koncepcióval kerüljön kialakításra. Azok az intézkedések, amelyek ezeken a cselekvési területeken bevezethetők, egy fenntartható, folyamatos közlekedésrendszer-javítást jelenthetnek, illetve ahhoz járulnak hozzá. Viszont nem lenne reális annak feltételezése, hogy a fenntartható közlekedéspolitika célkitűzései már 10

11 kiegyenlített viszonyok között elérhetők. Ehhez hosszú távú stratégiára van szükség, amelynek az intézményi politikai integráció irányát kell követnie. Ha ez sikerül, akkor kerülhet sor a közlekedési szektor dinamikus egyensúlyának kialakulására. Ez a gazdasági, ökológiai és szociális célok elérésének kiegyenlítettsége útján, továbbá az infrastruktúra egyenértékű kapacitásterhelésével és a követelmények finanszírozhatóságával együttesen, hosszú távon önmagát finanszírozni képes közlekedési rendszer megvalósulásával lenne elérhető A közlekedéspolitikai álláspont a kistávolságú személyközlekedéssel kapcsolatban 2 A kistávolságú személyközlekedéssel kapcsolatban a kérdés az, hogy a közforgalmú, kistávolságú személyközlekedés teljes körű fejlődése vajon jó irányba halad-e? Tulajdonképpen milyen irányba megyünk, és milyen irányra kellene törekednünk? A témával összefüggő különböző vélemények különböző megoldási változatokat is tartalmaznak. Ennek megfelelően az alapvető kérdésre adott válaszok is sokfélék. A kistávolságú személyközlekedés jelentősége A kistávolságú személyközlekedésnél a kielégítő finanszírozás és egy jól átgondolt ütemes menetrend a lényeg. A munkába járás, az iskolába járás háztól házig biztosított mobilitása magas szinten szükséges a mai társadalomban. A hagyományosan fellépő közlekedési dugó ellentmond az akadálymentes mobilitás víziójának, ez inkább egy nem ellenőrzött és nem eléggé átgondolt mobilitás-ideológia következménye. A város kontra vidéki közlekedés problematikája Különösen az ingázók szempontjából jelenthető ki, hogy a városi és vidéki közlekedés között még mindig nem működik elég jól az átfedés. Ezek az átmenetek közlekedési küszöbökké válnak, hiszen két egymástól teljesen különböző közlekedési magatartásváltozat ütközik egymással. A közlekedési 2 Parnigoni, R.: Der Verkehrspolitische Standpunkt. ÖZV, H. 1. p

12 vállalatok, amelyek állami kézben vannak, növekvő mértékben irányítják üzemi, személyzeti és üzletpolitikájukat üzemgazdasági szempontok szerint. Az ÖBB helyzetét vizsgálva, az előbbiekből kiindulva, a prioritások áthelyezésével kísérli meg a kiegyenlített állapot elérését. Megállapították, hogy a kistávolságú közlekedésre jellemző, hogy először hiány van a finanszírozásban, emiatt egyes vonalakat forgalmon kívül kell helyezni, ez minőségi veszteséget jelent, és ezzel tovább növekszik a deficit a személyközlekedésben, és így tovább. Végül is ez egy ördögi kör, ezért ezt a fatális fejlődési irányt meg kell változtatni. A jövőben egyszerre többféle célt kell követni: egyik oldalról a megfelelő EU irányelvek gyakorlatban történő bevezetését, más oldalról a tiszta szervezeti struktúrák kiépítését kell biztosítani a közforgalmú kistávolságú személy- és regionális közlekedésben, annak érdekében, hogy ezek finanszírozását hosszú távon biztosítani lehessen. Mindenekelőtt meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy a megrendelési elvet vezessék be a gyakorlatba, és egy új, a jelenleginél jobb közlekedési kínálat alakuljon ki. A közlekedési szövetségek kialakításának kérdését kiemelten kell kezelni. A jövőben a területi testületek mellett a szövetségben lévő közlekedési vállalatok is fontos szerepet fognak majd játszani. Az osztrák példánál maradva ez nem a tartományi határok irányát követi, hanem az ingázó áramokat. Természetesen ez feltételezi az egységes tarifamodelleket. Pillanatnyilag a tarifamodellek a 14 közlekedési szövetség által különböző módon, egyénileg kerülnek kialakításra. A tarifák kialakításánál az egyes szövetségeket be kell vonni a munkába. Ezektől kreativitást kell elvárni: a hálózati integráció, a minőség növelése és egyéb kérdések irányába kell ösztönözni. A közlekedés tervezése kérdésében is vannak alapvető hatások. Amit korábban a szövetségi állam, az egyes tartományok és önkormányzatok különböző formában végeztek, a jövőben ugyancsak közlekedési szövetségekben a közlekedési vállalatokkal egyetértésben alakítandók és valósítandók meg. Közlekedéspolitikai modellek Az ÖPNV (Öffentlichen Personennahverkehr) jelenlegi modelljén, amennyiben semmi lényeges változtatást nem eszközölnének, akkor elkezdődne egy lefelé irányba induló spirál kialakulása: a területi testületek költségei folyamatosan emelkednének, az ÖPNV terjedelme és minősége pedig csökkenne. Mindez kétségkívül negatívan hatna a mobilitásra, és semmiképpen nem lehetne egy modern, környezetorientált közlekedéspolitika célkitűzése. 12

13 Egy új orientáció esetén, jól lehet a területi testületek költségei az első lépés során emelkednének, de a rendszer hatékonyságának növekedésével végül is pozitív hatás jönne létre, éspedig akkor, ha a mobilitás javulása révén az ÖPNV erősödése bekövetkezik. Néhány államban a következő felismerések nyerhetők a különböző közlekedéspolitikai modellekből: Amennyiben Nagy-Britanniára nézünk, akkor nem járt jó eredménnyel a teljes körű dereguláció; erőteljes minőségvesztés és az utazóközönség létszámának erőteljes csökkenése figyelhető meg. Mindez arra vezetett, hogy az ottani kistávolságú közlekedési modellt alapvetően újra kell gondolni. Svédországban a modell odavezetett, hogy a közlekedési vállalatok játéktere erőteljesen beszűkült, és az állam egyedüli felelőssége alapján úgyszólván egyáltalán nincs mozgásterük; így Svédországban megkezdődött a meglévő modell alapvető újragondolása. Németországban az erőszakos regionalizálás adott szituációja nehezen összehasonlítható az osztrák struktúrákkal; addig, amíg a német állam teljes egészében vissza kíván vonulni az ÖPNV-ben vállalt közös felelősségéből, addig Ausztriában viszonylag sok kötelezettséget vállal, erőteljes impulzusokat adva. A szövetség Ausztriában a megrendelések támogatásával irányítópozícióban avatkozik be az ÖPNV-be, hogy a közlekedési vállalatok bevételi felelősségét erősítse, és mindenekelőtt a szövetségi államokat és önkormányzatokat erőteljesebben kapcsolja be a felelősségi folyamatba. Ez egyetértést jelent (egyetértési jogot) a tervezésnél és együttes felelősséget pénzügyi területen. Magától értődő, hogy az ÖPNV bizonyos szempontból feszült viszonyt mutat a szövetségi állam és az egyes államrészek (tartományok, önkormányzatok) között. Mértékadó ugyanakkor az, hogy minden érintett fél felismeri a ÖPNV alapvető jelentőségét. Egy modern társadalomban, amelyben a mobilitás egyre nagyobb szerepet játszik, és amely dinamikus fejlődés előtt áll, sikerülnie kell annak is, hogy az ÖPNV-t újrastrukturálják, és a megfelelő területi testületek közös akarata jusson kifejezésre. Végül meg kell állapítani azt, hogy az ügyfélnek, aki A -ból B -be akar eljutni, és egy elfogadható ár-teljesítmény viszonyt vár el úgyszólván teljesen mindegy, hogy ki az, aki az ÖPNV-t a háttérben megszervezi. A politika feladata az, hogy az érdekek eme sokszínűségét koordinálja. Ha sikerül, akkor az ÖPNV-t ismét erőteljesebben veszik igénybe, és környezetpolitikai, valamint biztonságpolitikai okokból ismét új esélyeket jelent és kap. 13

14 1.3. Az UIC személyközlekedési tanulmánya 2010/ Az UIC megbízásából az Intraplan Consult GmbH végezte el az 1992/1993-ban készült tanulmány aktualizálását, amelyre alapvetően azért volt szükség, mert az évi alapadatok már túlhaladottnak tekinthetők, és az EU jelentős bővítése következtében várható, hogy Nyugat-Európa és a közép-, valamint a keleteurópai országok (MOEL) közötti távolsági személyközlekedési áramlatok jelentős mértékben meg fognak növekedni. A vizsgált terület az EU 15 tagállama, továbbá Norvégia és Svájc, 354 közlekedési zónára felbontva, amelyet még a Közép- és Kelet-Európából származó 48 további zóna bővít. Figyelembe vették a 80 km-t meghaladó utazásokat a következő relációkban: 17 nyugat-európai ország belső közlekedése, a 17 nyugat-európai ország közötti nemzetközi közlekedés, a 17 nyugat-európai ország közötti és a közép-, valamint kelet-európai országok, valamint az Európán kívüli országok nemzetközi közlekedése, a 17 nyugat-európai ország tranzitközlekedése, amennyiben a szárazföldi út igénybevétele ezeknek az országoknak a határait érintené. Az elemző és prognóziskészítő munkáknál különbséget tettek a motorizált egyedi közlekedés, a vasúti közlekedés, légi közlekedés, autóbusz-közlekedés között, továbbá az utazási célok üzleti út és magáncélú utazás (beleértve a szabadsággal kapcsolatosakat is) között. A megváltozott keretfeltételeknek a közlekedési prognózis eredményeire gyakorolt hatása, becslése érdekében az alapváltozat mellett három alternatív változathoz is elkészültek a prognózisok. Az egyes változatok az alábbiakkal jellemezhetők: alapváltozat: a felismerhető fejlődési irány egyszerű továbbvitele, előnyös változat: a vasút erőteljes és előnyös fejlődése, előnytelen változat: a vasút hátrányos fejlődése, a tarifát figyelembe vevő változat: a vasúti tarifák évi 0,5%-kal emelkednek az alapváltozathoz képest. 3 Personenverkehrsstudie 2010/20 der UIC. Eisenbahn-Revue International, H. 1. p

15 A közlekedés fejlődése 2020-ig A vasút nagytávolságú személyközlekedési teljesítményének alakulása 2020-ig a nagysebességű hálózat további kiépítése mellett az Intraplan modellel készült előrejelzés alapján szerepel az 1. ábrán. Az alapváltozat szerint a vasúti közlekedés teljesítménye az évi 189 Mrd utaskm-ről 2020-ra 315 Mrd-ra, azaz több mint 2/3-dal nő, az előnyös változat szerint azonban a vasút teljesítménye 392 Mrd utaskm-re, azaz kétszeresére nőne. 1. ábra 400 Előnyös változat 391,5 Mrd utkm Tarifát figyelembe vevő változat Alapváltozat Előnytelen változat 314,9 292,2 257, , Év Amennyiben az alapváltozatban feltételezettekhez képest, a tarifát figyelembe vevő változat szerint, a vasút árfekvése évi 0,5%-kal növekszik, akkor a közlekedési teljesítmények mintegy 7%-át fogja elveszíteni, de az évi teljesítménnyel szemben még mindig mintegy 100 Mrd utaskm-rel több közlekedési teljesítményt fog produkálni. Ha az előnytelen változat keretfeltétele 15

16 következne be, akkor a vasút a nagysebességű hálózatának további kiépítése révén csak 36%-os közlekedési teljesítménynövekedést, azaz 69 Mrd utaskm növekedést tud elérni. Az összes közlekedési eszköz esetén az összközlekedési teljesítmény (2. ábra) az évi Mrd utaskm-ről 2020-ra Mrd-ra fog növekedni (ez 58% növekedést jelent). Amíg a motorizált egyéni közlekedés növekedési adatai (+ 45%), illetve az autóbusz-közlekedés (+ 5%) növekedése az átlagnál alacsonyabb mértékű, addig a vasúti közlekedés 67%-kal fog növekedni, és a légi közlekedés (az interkontinentális közlekedés nélkül) 114%-os növekedést mutat. Így a vasút az alapváltozatban is már azzal számol, hogy a nagysebességű hálózat révén további piaci részesedésre tesz majd szert. 2. ábra 16

17 1.4. A Trenitalia alkalmazkodik az európai helyzethez 4 A Trenitalia, az Olasz Államvasutak történetében először, nyereséget ért el rögtön azután, hogy 2000-ben az FS átalakításával, mint annak személy- és áruszállítással foglalkozó része megalakult. A társaság profittermelővé vált, és felkészül a versenyre a szolgáltatási színvonal javításával és a vállalati kultúrának, valamint az munkavállaló gondolkodásának megváltoztatásával. A fő versenytársak nem a magán-vasúttársaságok. Az olasz közlekedési piacon a vasút részesedése kevesebb, mint 14%, így a közúti és a légi közlekedés jelenti a legnagyobb kihívást. A stratégia része, hogy tágabb megközelítést alkalmaz, amelyben egész Európa jelenti a piacot. Ez magában foglalja a kölcsönösen előnyös megállapodásokat a nemzetközi járatokkal és szövetségekkel kapcsolatban. Hasonlóan fontos a személyszállításban a kultúra megváltoztatása és a minőségjavítás mellett az erőforrások racionalizálása. A Trenitalia sikeres minőségi járatai: a Milánó és Zürich között közlekedő, sok utast szállító, nyereséges Cisalpino és a Franciaországgal összeköttetést teremtő, növekvő utasszámú, nappali és éjszakai vonatokkal közlekedő Artesia. A következő 5-10 évben a vasút a reneszánszát éli majd. A nagysebességű vasutak vonzó, kényelmes és gyors összeköttetést biztosítanak Európában. A vasút lesz a preferált közlekedési eszköz az 5-8 óra időtartamú utazásoknál. A Trenitalia három üzemeltetési divízióból épül fel: a távolsági személyszállításból, a regionális személyszállításból (beleértve az elővárosi forgalmat) és az áruszállításból. Ezeket kiegészíti a járműkarbantartási és technológiai osztály. Távolsági személyszállítás A Trenitalia Távolsági Személyszállítási Divíziója naponta 600 vonatot közlekedtet, köztük 100 éjszakai és 100 nemzetközi járatot. A járműfelújítási program is meghatározó része a minőségfejlesztési tervnek. A minőségi szint fenntartása és emelése jelenti a fő feladatot, különösen a zaj, a mosdó, az ajtónyitás, a kényelem és a világítás területén. 4 Knutton, M.: Trenitalia adopts a European posture. IRJ, No. 12. p Knutton, M.: Passenger franchising process starts in IRJ, No. 12. p

18 Másik kezdeményezés, hogy az összes karbantartó központban növelni kell a javítás hatékonyságát. Ez teszi lehetővé, hogy javuljon az üzemképesség és a megbízhatóság, aminek eredményeként az elmúlt évben már a vonatok 70%-a 5 percnél kevesebb késéssel érkezett meg a célállomásra. A vonattisztítást szerződés keretében végeztetik, több Eurostar Italia és intercity vonaton utazó takarítók is vannak, akik menet közben is takarítják a vonatokat. A kiemelt éjszakai vonatokon biztonsági őrök teljesítenek szolgálatot. A graffitik súlyos problémát jelentenek, mert károsan hatnak a vasút megítélésére. Ennek a kiküszöbölésére a mozdonyokat és a kocsikat olyan filmréteggel vonják be, amelyek megkönnyítik a graffitik eltávolítását. A jegyértékesítési rendszer érezhetően javult, jelenleg öt értékesítési csatornán keresztül lehet jegyet váltani: a pénztárakban, a jegyautomatáknál (amelyek 5-6 nyelven tájékoztatnak és 60 másodpercen belül elkészítik a jegyet), interneten, telefonon és ügynökökön keresztül. A Trenitalia a Smart kártyák alkalmazási lehetőségét is vizsgálja. Regionális személyszállítás A Regionális Személyszállítási Divízió (DTR) naponta mintegy 6800 vonatot közlekedtet a Trenitalia 9000 járatából. Ezek között elővárosi, regionális és interregionális vonatok vannak, melyek összes éves futásteljesítménye 174 millió vonatkm. A DTR jelentős beruházásokat végez új járművek beszerzésével és járműfelújítással, ami több száz mozdonyt és több ezer kocsit érint. A Trenitalia többi járműbeszerzéséhez hasonlóan ezt is saját pénzforrásból és hitel felvételével finanszírozza. Annak ellenére, hogy hét nagyváros közelében szűk keresztmetszetek nehezítik a forgalmat, a pontossággal nincsenek gondok, hiszen a vonatok több mint 90%-a legfeljebb ötperces késéssel megérkezik a végállomásra. Szeptemberre el akarják érni a 92%-os pontosságot és több csomópontban csúcsidőben a 90% feletti eredményt. A nagysebességű (nagy kapacitású) hálózat megépítése tehermentesíti majd a hagyományos vasútvonalak városi szakaszainak a zsúfoltságát, de csak 2008 után tudja majd a DTR ennek a pozitív hatásait teljesen érzékeltetni a szolgáltatásaiban. Az új információs rendszer, az InfoTrain, most mutatkozik be, amely műholdas kapcsolat segítségével a vonaton nyújt információkat az utasoknak. A jövő tavaszig 300 vonatot szerelnek fel a berendezéssel, ami 1200 járatot, a 18

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés

Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés 2011-05-26 1 Az SL mottója: Az SL a közösségi közlekedésen keresztül hozzájárul ahhoz, hogy Stockholmot Európa

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe

Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe Kimmo Sinisalo Helsinki Region Transport Helsingin seudun liikenne -kuntayhtymä A Helsinki régió buszközlekedésének szervezése

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

2012.10.03. Utasfórum 2012. szeptember. Szentgyörgyi Tamás MKK szentgyorgyit@t-online.hu

2012.10.03. Utasfórum 2012. szeptember. Szentgyörgyi Tamás MKK szentgyorgyit@t-online.hu Szervezeti és finanszírozási lehetőségek, nemzetközi példák Ha rövid a kardod toldd meg egy lépéssel! irányítás, vezetés takarékosabban Szentgyörgyi Tamás MKK szentgyorgyit@t-online.hu Mi a teendő a vasutat

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23.

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Állandó és ideiglenes sebességkorlátozások alakulása A pályafelügyeleti

Részletesebben

A TÉRSÉGI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÁTALAKÍTÁSA.

A TÉRSÉGI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÁTALAKÍTÁSA. Települési Önkormányzatok Szövetsége. A TÉRSÉGI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÁTALAKÍTÁSA. Integrációs, Szervezeti és Finanszírozási lehetőségek. Budapest 2012. Szeptember 26. Danka Lajos TÖOSZ Közlekedéspolitikai

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki

Részletesebben

TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN. 2011. December 15.

TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN. 2011. December 15. TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN 2011. December 15. 1 VOLÁNBUSZ Zrt. FŐ ADATAI 2010. RÉGIÓS MŰKÖDÉSI TERÜLET Közlekedési teljesítmény: 69,3 M km Közlekedési bevétel: Éves járatszám: Éves utasszám:

Részletesebben

Mobilitás-utazási módok

Mobilitás-utazási módok Mobilitás-utazási módok Utazási igények oka. Területi munkamegosztás Fajlagos utazási igény Utazásra fordított idő-megtett távolság Mobilitás alakulása Utazási módok Egyéni közlekedés Időpont és útvonal

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4.

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Balázs Mór Terv 2014-2030 2 A Balázs Mór Terv célrendszere Jövőkép:

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

Új buszüzemeltetési modell Budapesten. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. április 23.

Új buszüzemeltetési modell Budapesten. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. április 23. Új buszüzemeltetési modell Budapesten Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. április 23. Tartalom A BKV buszüzemeltetés helyzete 2010-ben A probléma kezelése azonnali eszközökkel

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért

ATTAC: Arac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért 2011. Január 2013. december Az Európai Unió Délkelet- Európai Transznacionális EgyüMműködési

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Integrált Ütemes Menetrend. A jövő vasútja most

Integrált Ütemes Menetrend. A jövő vasútja most Integrált Ütemes Menetrend A jövő vasútja most Integrált Ütemes Menetrend A jó befektetés 7%-3%-2% utasszám-növekedést feltételezve (1.-2.-3. év): 3 év alatt megtérülő beruházás; nemzetgazdaságossági eredményt

Részletesebben

Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása

Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása Doktori Iskola 2015 http://www.sze.hu/~prile A személyszállítás sajátos tevékenység, amely sajátos szabályozást igényel Azonnali

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt. Szeged 2013. január 23.

Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt. Szeged 2013. január 23. Zöld Nyíl Miskolci Villamos Projekt Szeged 2013. január 23. A közösségi villamos közlekedés története 1/3 A kezdetek 1897. július 10-én indult az első villamos, a forgalmat 9 darab motor és 4 darab pótkocsival

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV ZRT. Elmúlt 3 évének történései Miről is lesz szó A működést

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai adjunktus BI-KA Logisztika Kft., alapító-tulajdonos Budapesti Gazdasági Főiskola 2015. május

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Szolgáltatások. Vízi. Cruiseline Komp Vitorlás Yacht stb. Rövid- és középtáv megtételére alkalmas Környezetbarát

Szolgáltatások. Vízi. Cruiseline Komp Vitorlás Yacht stb. Rövid- és középtáv megtételére alkalmas Környezetbarát Turisztikai szolgáltatások - közlekedés Szolgáltatások Közlekedés A közlekedési szolgáltatás Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu Vízi Cruiseline Komp Vitorlás Yacht stb. Szárazföldi Autó Vasút

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év november 28-i ülésére Tárgy: A menetrend szerinti helyijáratú autóbusz közlekedés szolgáltatási díjairól szóló 39/2001. (XII.31.)

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22 Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből Mező Csaba 2009.01.22 Cél 2006/32 EK irányelv Célok Biztosítani a lehetőségét az energiahordozók (gáz, villamos energia, hőmennyiség, víz)

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

Fenntartható közlekedés élhető település

Fenntartható közlekedés élhető település Fenntartható közlekedés élhető település Szakmai vitafórum az Európai Mobilitási Héthez kapcsolódva Hevesvezekény, Civil Ház 2015. szeptember 18. Európai Mobilitási Hét 2002 óta autó nélkül a városban

Részletesebben

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT TERÜLETHASZNÁLAT TÖRTÉNET - GIS LONDON, SOHO, 1854 Dr. SNOW MA MA FEJLŐDÉS KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS ELOSZTÁS MÓDVÁLASZTÁS RÁTERHELÉS IDŐPONTVÁLASZTÁS! MODELL 1. MODELL

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Busz tendereztetés Movia Public Transport

Busz tendereztetés Movia Public Transport Busz tendereztetés Movia Public Transport Søren Englund, Contract Manager E-mail: SEL@moviatrafik.dk 2011.12.15 / Budapest Dok.nr. 2261305 Movia Public Transport A pénzügyi osztály 2010-es adatai 300 alkalmazott

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Megújul Szigetszentmiklós közösségi közlekedése

Megújul Szigetszentmiklós közösségi közlekedése 38 38A 238 278 279 280 938 Megújul Szigetszentmiklós közösségi közlekedése Új, korszerű, égszínkék, alacsonypadlós buszok Új, közvetlen járatok Sűrűbb közlekedés éjjel-nappal 2014. augusztus 23-ától átalakul

Részletesebben

Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0)

Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) Bíró Koppány Ajtony főtitkár Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége XVII. A magyar közlekedés az

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Közösségi közlekedés

Közösségi közlekedés Közösségi közlekedés Magas költségek alacsony hatásfok Fókusz A közösségi közlekedés hatékony szervezése kulcsfontosságú eleme az életminőség alakulásának. Magyarország előnye, hogy európai viszonylatban

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2010. február 22-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2010. február 22-i ülésére Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. február 22-i ülésére Tárgy: Gemenc Volán Zrt. beszámolója a személyszállítás költségének, bevételének alakulásáról,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Utazási igényfelmérő, elégedettségi vizsgálati kérdőív

Utazási igényfelmérő, elégedettségi vizsgálati kérdőív Utazási igényfelmérő, elégedettségi vizsgálati kérdőív Önkormányzat neve: címe:...... telefon:...... fax:.. e-mail cím:...... honlap cím:...... ügyintéző:...... kitöltés időpontja:...... I/ Településre

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Koncepcionális javaslat Kamaraerdő buszvégállomás problémáinak realizálására

Koncepcionális javaslat Kamaraerdő buszvégállomás problémáinak realizálására AlterBMV Közlekedési Egyesület Koncepcionális javaslat Kamaraerdő buszvégállomás problémáinak realizálására Készítette: Mezei Gyula Ellenőrizte: Hoós Bence Welker Zsombor Törökbálint, 2010. augusztus 22.

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések

Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések Előadó: Bíró József elnökhelyettes Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal vezető A személyszállítási törvény

Részletesebben