AZ ENSZ ALAPOKMÁNYÁNAK LÉTREJÖTTE ÉS MÓDOSULÁSAI

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK levelező tagozat nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakirány AZ ENSZ ALAPOKMÁNYÁNAK LÉTREJÖTTE ÉS MÓDOSULÁSAI Kövér Viktória Emese Budapest, 2011

2 Tartalom Bevezetés A nemzetközi szervezetek Az ENSZ alapokmányának gyökerei Az Atlanti Charta Az ENSZ szervezetének megalapítása Az ENSZ alapokmányának formai felépítése, múltja és jövője Tagság Közgyűlés A Közgyűlési határozatok, mint jogforrások Biztonsági Tanács A vétójog használata A Biztonsági Tanács által elfogadott határozatok és nyilatkozatok Adós államok Ellenséges Államok Gyarmati országok Az ENSZ Alapokmányának múltja és jövője Az alapokmány módosításai, kiegészítései Az ENSZ reformja Youssef Boutros Ghali főtitkár hivatali ideje alatt hozott intézkedések Béke Agenda és további jelentések Az ENSZ reformjának véghezvitelére felállított munkacsoportok A Nemzetközi Felügyelő Szolgálati Iroda és az ENSZ első honlapjának létrehozása Nemzetközi konferenciák növekvő publicitás A szervezet létezésének 50. évfordulója financiális krízis és megoldása Az Effektív igazgató tanács és a Kelet-Centrum létrehozása Nyilvános Dokumentum Rendszer (ODS) Koffi Annan főtitkárságának időszaka Új források bevonása a gazdasági válság leküzdéséhez, közszférával tartott kapcsolatok minőségének javítása Fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályok bevezetése a Biztonsági Tanács által

3 5.12 Irak-i szankciók Új hozzájárulási arány elfogadása Millennium A békefenntartó hadműveletek reformja Adminisztratív reform Nemzetközi Büntetőbíróság Cardoso-Bizottság az ENSZ és a civil szervezetek közötti kapcsolat vizsgálata Egyezmények, Kihívások és Változás Kofi Annan legátfogóbb reform agendája A Biztonsági Tanács taglétszámának bővítésére egyre nagyobb igény mutatkozik Menedzsment reform óta Ban Ki-moon az ENSZ főtitkára A Gazdasági és Szociális Tanács megerősítése Éves Minisztériumi szemle (AMR) létrehozása és működése A jelen a globális pénzügyi reform folyamata Magyarország és az ENSZ kapcsolata Történeti áttekintés Az ENSZ-ben tevékenykedő magyarok Magyarország jelenlegi ENSZ képviseletének nagykövete Kőrösi Csaba, akit Schmitt Pál köztársasági elnök nevezett ki ebbe a pozícióba októberében, Kőrösi Csaba Horváthné Fekszi Márta helyére került Költségvetés Magyar ENSZ Társaság Ban Ki-moon látogatása Magyarországon Az ENSZ Modell Diákegyesület Az UNICEF Magyar Bizottsága (az ENSZ Gyermekalapja) Magyarországot választották be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába Magyarország által az ENSZ fórumain képviselt célkitűzések: Magyarország pályázata az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságára 51 Összegzés

4 Bevezetés Tanulmányaim lezárásához Az ENSZ Alapokmányának létrejöttét és módosulásait választottam szakdolgozatom témájának. Tisztában vagyok vele, hogy ez egy nagyon nagy téma, amiről rengeteg szakirodalom született a múltban és ez valószínűleg a jövőben is így lesz. Nem volt célom ezen szakirodalmi források teljes feldolgozása, sokkal inkább egy átfogó képet szerettem volna adni a szervezet Alapokmányának létrejöttéről és az azóta bekövetkezett módosulásokról, illetve arról, hogy hogyan változtak magával az ENSZ-el, mint szervezettel és ezáltal az Alapokmányával szemben is támasztott elvárások az idők folyamán. Az Alapokmány és a szervezet létrejöttét megelőző események nagy befolyással voltak a szervezet megalakulására, így az első fejezetben ezeket az eseményeket mutatom be, valamint a lépéseket, amelyek elvezettek az Alapokmány San Francisco-i aláírásáig. A következő fejezetben az Alapokmány formai felépítését veszem górcső alá. Külön-külön számolok be azokról a részekről, amelyek a főbb szerveket illetve az alapvető működést szabályozzák. Részletesen foglalkozom a Biztonsági Tanács munkájával, hiszen ahogy az a dolgozatból kiderül a Biztonsági Tanács tagjainak hozzájárulása szükséges az Alapokmány módosításához is. Ennek kapcsán külön foglalkozom a Biztonsági Tanács állandó tagjai által gyakorolt vétójoggal. Bemutatom, hogy a szervezet működése óta mely állandó tagállam milyen sűrűn élt ezzel a jogával. A harmadik fejezet az Alapokmány létrejöttének körülményeit tárgyalja és azt, hogy azóta milyen változások következtek be. Az elmúlt 20 év során és manapság az Alapokmány új elvárásoknak kell, hogy megfeleljen, a szervezet új problémákkal szembesül, mint pl. a terrorizmus, környezetszennyezés. A negyedik fejezet az Alapokmányon eddig véghezvitt konkrét módosításokat mutatja be, amelyekből viszonylag kevés van, hiszen az Alapokmány módosításához a Biztonsági Tanács minden állandó tagjának jóváhagyására van szükség. Az ötödik fejezet részletesen mutatja be, hogy a kilencvenes évek eleje óta hányszor tettek kísérletet az ENSZ reformjára, milyen jelentések, javaslatok, bizottságok születtek és melyek azok a konkrét változtatások, amelyeket meg is valósítottak, milyen új szervezeti egységeket alapítottak. Ezek a folyamatok alapvetően a legutolsó három ENSZ főtitkár - Boutros-Ghali, Kofi Annan és Ban Ki-moon - hivatali idejére bontva olvashatók. 3

5 A záró fejezet részleteiben foglalkozik Magyarország és a szervezet kapcsolatával. Bemutatja a szervezet és a magyar állam közös történelmét. Magyarország és az ENSZ jelenlegi kapcsolatát, a Magyarországon működő ENSZ-el kapcsolatos intézményeket. Külön említésre kerül a jelenlegi ENSZ főtitkár: Ban Ki-moon magyarországi látogatása, valamint bemutatásra kerülnek Magyarország által az ENSZ fórumain képviselt célkitűzések illetve Magyarország pályázata a Biztonsági Tanács nem állandó tagságára. 4

6 1. A nemzetközi szervezetek A nemzetközi szervezetek a nemzetközi jog alanyai, államok által nemzetközi szerződéssel, valamilyen feladatkör ellátására saját intézményekkel létrehozott szervezetek. A nemzetközi intézmények alapító okiratai sajátos, multilaterális nemzetközi szerződések, amelyek egy új jogalanyt hoznak létre 1. Az ENSZ egy egyetemes nemzetközi szervezet. A realista megközelítés szerint szükségszerű, hogy létrejöjjön egy az egész világot összefogó irányító hatalom, mint amilyen az ENSZ is és törvényszerű, hogy hatásköre az idő előrehaladtával folyamatosan erősödik. 1.1 Az ENSZ alapokmányának gyökerei Az ENSZ alapokmányának gyökerei a Hágai Békekonferenciához és a Népszövetséghez vezethetők vissza, amely az első világháborút követően azzal a céllal jött létre, hogy tartós békét teremtsen a világon. Mivel azonban a világ országainak nem fűződött érdeke a Népszövetséghez való csatlakozáshoz pl. az Amerikai Egyesült Államok sem volt tagja így nem volt elegendő befolyása, hogy elérje célját, így a második világháború megakadályozásában is megbukott. 1.2 Az Atlanti Charta Az Atlanti Charta-át augusztus 14-én írta alá Franklin D. Roosevelt az Amerikai Egyesült Államok elnöke és Winston Churchil az Egyesült Királyság miniszterelnöke. A Charta a második kezdeményezés volt egy olyan szervezet létrehozására, amely biztosítani tudja a nemzetközi békét. Ez az egyezmény lefektette a két állam vezetésének közös alapelveit, amelyek a béke fenntartásához és egy jobb jövő kialakításához voltak hivatottak hozzájárulni, olyan nemes fogadalmakat tartalmazott, mint pl 2.: Minden népnek joga van kormányformáját megválasztani. Önkormányzatát visszaadni a nemzeteknek, akiktől azt elvették. 1 Malcolm N. Shaw: Nemzetközi jog Osiris Kiadó Bp o

7 Minden államnak, győztesnek és legyőzöttnek, hozzáférhetőséget kell biztosítani a kereskedelemhez és a világ nyersanyagaihoz. A támadókat le kell fegyverezni. A tengereknek szabadnak kell lenniük. A győztesek nem használhatják fel győzelmüket területek birtokbavételére, pontosabban, a győztesek nem keresnek nagyobbodást sem területben, sem más téren nem vágynak területi változásokra, amelyek nem felelnek meg az illetett népek szabadon kifejezett óhajának. A nyolcadik paragrafus 3 konkrétan kitér egy az általános biztonságért felelős széleskörű és állandó szervezet kialakítására. 1.3 Az ENSZ szervezetének megalapítása 1942 január elsején a tengelyhatalmak az Amerika Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína, és a Szovjetunió aláírtak egy közös programot Washingtonban, amely az Atlanti Charta keretein belül az Egyesült Nemzetek első Nyilatkozataként vált ismertté (amelyhez további 21 állam csatlakozott a későbbiekben) ebben az esetben használták először az Egyesült Nemzetek kifejezést október 18. és november 1. között konferenciát tartottak Moszkvában az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és Kína részvételével. A konferencia eredményeként a résztvevő 4 állam nemzetek közötti szövetséget kötött, elismerték egy olyan nemzetközi intézmény létrehozásának szükségességét, amely a békeszerető szuverén államok egyenlőségén alapszik és amelyhez minden kis- és nagy állam szabadon csatlakozhat, amelyek hozzájárulnak a nemzetközi béke fenntartásához. Minden résztvevő állam bizottságokat állított fel, amelyek megkezdték a szervezet felépítésének, munkájának kidolgozását ban Roosevelt, Sztálin és Churchil Teheránban találkoztak, ahol megerősítették, hogy készek együtt munkálkodni a nemzetközi béke megteremtésén és megteremtik a lehetőséget más országok részvételére is. 3 Eighth, they believe that all of the nations of the world, for realistic as well as spiritual reasons must come to the abandonment of the use of force. Since no future peace can be maintained if land, sea or air armaments continue to be employed by nations which threaten, or may threaten, aggression outside of their frontiers, they believe, pending the establishment of a wider and permanent system of general security, that the disarmament of such nations is essential. They will likewise aid and encourage all other practicable measure which will lighten for peace-loving peoples the crushing burden of armaments

8 1944. augusztus 21. és október 7. között az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, külön találkozott a Szovjetunió és Kínai képviselőivel Dumbarton Oaksban a béke és biztonság nemzetközi szervezetének washingtoni megbeszélésén, ahol nagy előrelépés történt, ugyanis1944 október 9-ére elkészült az Indítványok egy általános nemzetközi szervezet létrehozására 4 elnevezésű dokumentum, amely a későbbi San Francisco-ban aláírásra került alapokmány alapját képezte február 4. és 11. között Jaltában további tárgyalások folytak Roosevelt, Churchill és Sztálin között, itt már szerepelt a programpontok között a Világszervezet alapításának kérdése és megállapodtak a későbbi Amerikai Egyesült Államokban tartandó konferencia pontos időpontjában (1945. április 25.). A konferenciára a négy nagyhatalom mellett már Franciaország is hivatalos volt, ötödikként április 25. és június 26. között került megrendezésre az Egyesült Nemzetek Szövetségének Nemzetközi Intézményét létrehozó konferencia, amelyen ötven állam vett részt az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és Kína meghívására. A konferencia fő döntéshozó szerve a plenáris ülés volt, amely az alapító okirat szövegének végső elfogadásáért volt felelős. A plenáris ülésen belül négy bizottság dolgozott Az irányító bizottság, amelynek tagjai a delegációk elnökei voltak, a főbb kérdésekkel és politikai döntésekkel foglalkoztak. 2. A végrehajtó bizottság, amelyet 14 delegáció elnökei alkottak (a négy meghívó állam küldöttei valamint tíz közösen kiválasztott állam küldöttei), feladatuk az irányító bizottság üléseinek támogatása volt, a megbeszélésre bocsátott kérdések, anyagok előkészítésével. 3. A koordinációs bizottság, melynek tagjai szintén a végrehajtó bizottság tizennégy tagállamai közül kerültek ki, feladatuk főként technikai jellegű volt, a végrehajtó bizottság munkájában nyújtottak segítséget úgy, hogy ők maguk is támogatva voltak egy jogi felügyelő bizottság által. 4. A megbízott bizottság, tagjai hat delegációból kerültek ki. Ez a bizottság garantálta a delegáltak megbízólevelének érvényességét. 4 Proposals for the Establishment of a General International Organization én 7

9 A technikai előkészítés szempontjából négy általános bizottságot különböztethettünk meg, melyek további tizenkét technikai bizottság munkáját koordinálták, amelyek az indítványok szövegezését végezték. Az adminisztratív munkaerőt egy titkári hivatal biztosította a konferencia idején, természetesen gyakoriak voltak az informális konzultációk is, főként az öt vezető hatalom között (USA, Egyesült Királyság, Szovjetunió, Kína és Franciaország). Több, mint 5000 dokumentum került megtárgyalásra, a főbb dokumentumokból született egy összeállítás, és kiadták a konferencia jegyzőkönyvét: Documents of the United Nations Conference on International Organization, San Francisco, Volumes I to XX, Az Egyesült Nemzetek Alapokmányát június 26-án írták alá San Franciscoban, majd október 24-én lépett életbe. Az Egyesült Nemzetek alapokmánya a Nemzetközi Bíróság szabályzatával egyetemben amely integráns része az alapokmánynak egyhangúlag elfogadásra került a konferencia végén június 25-én a San Francisco-i operaházban és a következő napon megtörtént az aláírás a Herbst színház előadótermében, amely a háborús hősök emléképülete. Az alapokmány 1945.október 24-én lépett életbe, azon feltételek megvalósulásával, ahogy azt az alapokmány 110-es cikke is leírja: az állandó tagok és a többi aláíró tag többségének jóváhagyásával, a megerősítő okiratok letétbe helyezésével. 8

10 2. Az ENSZ alapokmányának formai felépítése, múltja és jövője Az ENSZ Alapokmánya összehasonlítva például az Európai Uniót létrehozó szerződéssel viszonylag rövidnek mondható, kevesebb, mint 9000 szóból áll. 6 Preambulummal kezdőik és összesen tizenkilenc fejezetből áll, amelyek 111 cikkelyt tartalmaznak. Az Alapokmány fejezeteinek címei: I. Célok és elvek II. Tagság III. Szervek IV. Közgyűlés V. Biztonsági Tanács VI. Viszályok békés rendezése VII. Eljárás a béke veszélyeztetése, a béke megszegése és a támadó cselekmények esetében VIII. Regionális megállapodások IX. A nemzetközi gazdasági és szociális együttműködés X. Gazdasági és Szociális Tanács XI. Az önkormányzattal nem rendelkező területekre vonatkozó nyilatkozat XII. Nemzetközi gyámsági rendszer XIII. Gyámsági Tanács XIV. Nemzetközi Bíróság XV. Titkárság XVI. Vegyes rendelkezések XVII. Ideiglenese biztonsági rendelkezések XVIII. Módosítások XIX. Megerősítés és aláírás Az alapokmány az ENSZ honlapján a szervezet összes hivatalos nyelvén elérhető - az ENSZ hivatalos nyelvei az arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol, munkanyelvek az angol és a francia. 7 Az Alapokmány tömör és velős, valószínűleg ebben rejlik a sikere, vagyis hogy ilyen sok ország fogadta el már létrejöttekor és azóta sem történt komolyabb változtatás bár ahogy 6 Nico J. Schrijver The Future of the Charter of the United Nations

11 erre a dolgozat további részében kitérek nagyon is szükség lenne már. Fontos még kiemelni, hogy az Alapokmány a nemzetközi jog alapelveit tartalmazza, változásával és a szervezet működésének változásával a nemzetközi jog is folyamatosan fejlődik. Annak ellenére, hogy a világon élő emberek jelentős része még csak nem is ismeri ezeket az elveket, elmondható, hogy ha ezeket az elveket valóban alkalmazzák, illetve alkalmazták a múlt során is, azáltal sok ember élete vált jobbá. Az Alapokmányban megfogalmazott legfontosabb elvek a következők 8 : Önrendelkezési jog Emberi jogokra vonatkozó elvek Szuverén egyenlőség Kötelezettségek jóhiszemű teljesítésének követelménye Nemzetközi viszályok békés rendezése Erőszaktól és az azzal való fenyegetéstől való tartózkodás kötelezettsége Tagállami segítség az ENSZ-nek és tartózkodási kötelezettség a szankciókkal sújtott állam megsegítésétől Annak biztosítása, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében a nem tagállamok is elfogadják a fenti szabályokat A belügyekbe való beavatkozástól való tartózkodás az ENSZ részéről Schrijver tanulmánya 9 szerint az Alapokmány formai szempontból egy hibridnek tekinthető, ugyanis az aláírás, kiegészítés, ratifikáció és hatályba lépést szabályozó paragrafusok szerződés szerűek, míg a megfogalmazott célok szempontjából inkább egy normatívához hasonlít. Mindemellett az, ahogy szabályozza a tagság és a szervezet főbb szerveinek működését, funkcióit, hatalmát és a szavazási folyamatokat, az alkotmányi keretek közé illik. Az Alapokmányt úgy fogalmazták meg, hogy az a legjobban kifejezze és szolgálja a szervezet céljait. Ha pontról pontra megvizsgáljuk az Alapokmányt és szó szerint értelmezzük a leírtakat, akkor ez egyértelműen kiderül. Természetesen, mint minden szövegnél itt is van rá lehetőség, hogy bizonyos rejtett tartalmakat, nem szó szerint leírt dolgokat következtessenek ki a szövegből, de ebben az esetben érvényesül a szerző által említett hatékonyság. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben vissza kell térni a szó szerinti értelmezéshez, mert a szöveg pontosan úgy lett megfogalmazva, hogy az a Nicol J. Shrijver The Future of the Charter of the United Nations 10

12 legkevésbé sem lehet félreérthető és amennyiben ragaszkodunk a leírtakhoz megvalósul a szervezet érdekeinek legjobb kifejezése(effectiveness 10 ). 2.1 Tagság Az ENSZ Alapokmánya, ahogy azt fent is említettem, szabályozza a teljes szervezet és a főbb szervek működését, kezdve azzal, hogy meghatározza, hogy mely államok válhatnak a szervezet tagjává. Az ENSZ tagságot a 4. cikkely szabályozza, mely szerint minden békeszerető állam a szervezet tagjává válhat, amely képes és hajlandó a kötelezettségek teljesítésére. Az 5. és 6. cikkely pedig meghatározza a felfüggesztés ill. a kizárás feltételeit. A kilépéssel kapcsolatban nem találunk információkat az Alapokmányban, de elméletileg természetesen lehetséges az idők folyamán egyébként eddig mindössze egyszer fordult elő, hogy egy tagállam kilépett az ENSZ soraiból (Indonézia ban), de aztán ez az állam is ismét csatlakozott. Jelenleg az ENSZ tagjainak létszáma 192, 1945-ben még csak 51 tagállam volt, a mai taglétszám mellett szinte a Föld összes országa jelen van az ENSZben, az utolsó csatalakozó állam Montenegró volt 2006-ban. 11 A szemléletesség kedvéért mellékeltem egy-egy világtérképet az 1945-ös és a mai állapotról, a világoskék színnel jelzett államok a szervezet tagjai. 1. sz. Térkép Az ENSZ tagállamok a világon 1945-ben Nicol J. Shrijver The Future of the Charter of the United Nations idézet G. Berlia Contribuion á l interprétation des traits, RdC 114 (1965-I), 306 et seq.; H. Thirlway, The Law and Procedure of the International Court of Justice (Part Three), BYIL 62 (1991), 1 et seq. (44); C.F. Amerashinghe, Principles of the Institutional Law of International Organizations, 2005,

13 2. sz. Térkép Az ENSZ tagállamok a világon 2011-ben Közgyűlés A Közgyűlés működését, feladatait és hatáskörét is szabályozza az Alapokmány negyedik fejezete. A Közgyűlés alapvetően egy képviseleti döntéshozó szerv, ahol minden tagállamnak egy szavazata van adott esetben például a Biztonsági Tanács kérésére kivizsgál bizonyos ügyeket és ajánlásokat is tehet. A Közgyűlés döntéseit az ülésszakok keretén belül hozza, amelyeknek három fajtája van: a rendes, rendkívüli és a rendkívüli sürgős ülésszakok. Ha nincsen semmi rendhagyó esemény, akkor a Közgyűlés évente egy ülésszakot tart, amely általában minden év szeptemberétől decemberig tart. A döntések meghozatalához a Közgyűlés fele plusz egy szavazat szükséges, de fontos kérdésekben elegendő, ha a jelenlevők kétharmada támogatja az indítványt. Hatáskörét tekintve elmondható, hogy két fő irányvonalat különböztethetünk meg, az egyik a szervezet működésére gyakorolt benyomás, ez a befelé irányuló hatáskör, ide tartozik a szervezeti egységek tagjainak megválasztása, pl. Biztonsági Tanácsban a nem állandó tagok megválasztása, Gazdasági Szociális Tanács tagjainak a megválasztása, stb. Szintén a Közgyűlés dönt a költségvetési kérdésekben. A Közgyűlés határoz a Biztonsági Tanács által ajánlott új tagok felvételéről is, illetve a tagok felfüggesztéséről, kizárásáról. Szintén belső hatáskörébe tartozik, hogy vitás ügyekben a Nemzetközi Bíróság véleményét kérje

14 ez a jog egyébként nem kizárólagosan csak a Közgyűlést illeti meg vagy, hogy segédszerveket, intézményeket hozzon létre. A Közgyűlésnek van kifelé irányuló hatásköre is, a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében végzett feladata, hogy bizonyos kérdésekben ajánlásokat tegyen, szintén az Alapokmány által szabályozott módon, pl. a 12 cikkely kimondja, hogy abban az esetben, ha egy ügy a Biztonsági Tanács előtt van, a Közgyűlés nem tehet ajánlásokat, csak abban az esetben, ha erre a Biztonsági Tanács felkéri. Feladata, hogy megvizsgálja a nemzetközi béke helyzetét és ajánlásokat tegyen, hogy hogyan lehet ezt megőrizni ill. biztosítani. Természetesen nem csak a béke és biztonság kérdéseiben folytat tárgyalásokat, hanem minden olyan üggyel kapcsolatban, amely valamilyen szempontból érinti az ENSZet vagy annak bármely intézményét. A Közgyűlés nagy hatással van a nemzetközi jog fejlődésére is, azon keresztül, hogy tanulmányok elkészítését kezdeményezi, folyamatosan keresi a kompromisszumot a nemzetközi politikában, szorgalmazza a nemzetközi jog kodifikálását. Megkapja a különböző jelentéseket, ezeket tanulmányozza és jóváhagyja, döntéseket hoz. A Közgyűlés főbb szervei a következők: Általános Bizottság, melynek feladat az ülések napirendjének javaslata, a munka megszervezése. Mandátumvizsgáló Bizottság, amely a Közgyűlésen résztvevő képviselők megbízólevelét ellenőrzi. Ezen kívül működik még hat főbizottság: 1. Leszerelési, nemzetközi biztonsági bizottság 2. Gazdasági és pénzügyi bizottság 3. Szociális, humanitárius és kulturális bizottság 4. Különleges politikai és dekolonizációs bizottság 5. Adminisztratív és költségvetési bizottság 6. Jogi bizottság A Közgyűlési határozatok, mint jogforrások A Közgyűlés határozatai nem kötelező érvényűek, csak ajánlások, mégis jelentős változásokat idéztek elő a nemzetközi életben és sok ember élete változott hatásukra. Ilyen például a Közgyűlés által 1950 novemberében elfogadott Egyesülés a békéért (377(V)) határozat, amelyet 52 mellette, 5ellene (Csehszlovákia, Fehéroroszország, Szovjetunió, Lengyelország, Ukrajna), 2 tartózkodással (Argentína, India) fogadtak el. A határozat alapján a Közgyűlés amennyiben a Biztonsági Tanács állandó tagjainak 13

15 egyhangú állásfoglalása hiányában a Biztonsági Tanács nem tud lépéseket tenni intézkedhet, amikor úgy tűnik a béke veszélyben forog, vagy megszegik a békét, vagy egy agresszor megjelenése esetén. Ilyenkor a Közgyűlés ajánlásokat tehet. Ez a határozat elvileg sérti az Alapokmány 11 cikkelyében leírt hatáskör-megosztás elvét, bár ezt sokan vitatják. Eddig viszonylag ritkán alkalmazták eredményesen, de annak ellenére, hogy ennek a határozatnak a hatására a Közgyűlés csupán ajánlásokat tehet mégis milliók életét változtatta már meg. 1.sz. Ábra az ENSZ szervezeti felépítése 14 Titkárság Biztonsági Tanács Katonai Vezérkari Bizottság Szankciós Bizottságok ICTY Nemzetközi Bíróság Közgyűlés Gyámsági Tanács Pénzalapok (pl. UNCTAD, UNEP, UNDPI) UNHCR UN-HABITAT Emberi Jogi Tanács, stb. Gazdasági és Szociális Tanács Szakosított intézmények Funkcionális és regionális bizottságok

16 2.3 Biztonsági Tanács A Biztonsági Tanács az ENSZ legfelsőbb szintű politikai egyeztető, döntéshozó és végrehajtó szerve. Működését az Alapokmány ötödik fejezete szabályozza, elsődleges feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, ennek érdekében kivizsgálja a különböző eseteket, javaslatokat tesz a probléma megoldására és amennyiben nem sikerül békés módon rendezni a problémát, szankciókat alkalmaz, amelyek lehetnek fegyverrel történő rendfenntartás ill. nem fegyveres büntetések - nem fegyveres büntetés például az embargó, különböző vámok, támogatások megvonása. Az Alapokmány a hatodik fejezettől a nyolcadikig szabályozza, hogy hogyan kell eljárni a Biztonsági Tanácsnak. A hatodik fejezete leírja, hogy milyen módon kell kezelni a viták békés rendezését, ennek során nem kötelező érvényű határozatok születnek és a döntés meghozatala során az érintett államnak tartózkodnia kell a szavazástól. A hetedik fejezet szabályozza az eljárást a béke veszélyeztetése, a béke megszegése és a támadó cselekmény esetében, ennek során kötelező határozat hozható és ebben az esetben, amennyiben az érintett országok valamelyike is tagja a Tanácsnak, nem köteles tartózkodnia a szavazástól. A nyolcadik fejezet pedig a meghatározza, hogy milyen esetben köthet a Biztonsági Tanács regionális megállapodásokat. A Tanács szerkezeti felépítése: tizenöt tagból áll, ebből öt tagállam 1945 óta a Biztonsági Tanács állandó tagja: Kínai Köztársaság (1971-től Kínai Népköztársaság), Franciaország, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (1991 óta a Szovjetunió felbomlása óta Orosz Föderáció), Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok. A további tíz tagot a Közgyűlés választja, a választások során figyelembe veszik, hogy mely ország milyen mértékben járul(t) hozzá az ENSZ működéséhez, illetve, hogy milyen a földrajzi fekvése, ennek hatására megvalósul a méltányos földrajzi felosztás elve annak érdekében, hogy földrajzi szempontból igazságosan legyen felosztva, hogy mikor, mely ország vesz részt a Biztonsági Tanácsban. A nem állandó tagok mandátuma két évre szól és a leköszönő tagokat nem lehet egyből újraválasztani. A választott tagok létszáma hatról tízre változott 1965-ben. Jelenleg a Biztonsági Tanács tagjai az öt állandó tagon kívül: Bosznia-Hercegovina (2011), Brazília (2011), Libanon (2011), Nigéria (2011), Gabon (2011), Kolumbia (2012), Németország (2012), Portugália (2012), Észak-Afrika (2012), India (2012)

17 A Közgyűlés az újonnan választott tagokat, amelyek mandátuma majd 2012-ben jár le, 2011 januárjában választotta Ausztria, Japán, Mexikó, Törökország és Uganda helyére. 16 A Biztonsági Tanács elnöki tisztére minden naptári hónapban másik tagország delegáltja kerül, attól függően, hogy a tagországok neve milyen helyet foglal el az ábécében. 1.sz. Táblázat a Biztonsági Tanács elnöki tisztségének jelenlegi felsoztása 17 Hónap Elnök A tagság vége Bosznia Január Hercegovina Február Brazília Március Kína Állandó tag Április Kolumbia Május Franciaország Állandó tag Június Gabon Július Németország Augusztus India Szeptember Libanon Október Nigéria November Portugália December Orosz Föderáció Állandó tag Érdekes, hogy az ENSZ tagjai közül 73 olyan ország van, amelyek még sosem vettek részt a Biztonsági Tanács munkájában nem állandó tagként 18. Szemben az ENSZ többi szervével, amelyek hatalma csak addig terjed, hogy ajánlásokat tegyenek, a Biztonsági Tanács az egyetlen, amelynek döntéseit és szabályait kötelesek a tagállamok betartani. Minden tagnak egy szavazata van, az állandó tagok vétójoggal rendelkeznek. Eljárási kérdésekben a 15 tagból 9-nek kell igennel szavaznia, minden más kérdésben a Biztonsági Tanács határozatait az összes állandó tagok szavazatait magába foglaló kilenc szavazatra van szükség

18 A vétójog használata A Global Policy Forum az ENSZ-től kapott adatok alapján közzétett egy statisztikát, amely az állandó tagok vétójogának használatát mutatja be 1945-től 2008-ig: 2. sz. Táblázat Az állandó tagok vétójogának használata ig 19 Év Kína * Franciaország Egyesült Királyság USA Orosz Föderáció/SZU Összesen Összesen * 1946 és 1971 között Kína helyét a Biztonsági Tanácsban a Kínai Köztársaság (Taiwan) foglalta el, amely egyszer használta vétójogát, mégpedig arra, hogy Mongólia tagságát megakadályozza. A jelenlegi BT Tag Kínai Népköztársaság először augusztus 25-én használta először a vétójogát. A Biztonsági Tanács tagjai csak ritkán éltek vétójogukkal olyan esetekben, amikor a nemzetközi biztonság forgott kockán. 59 esetben a vétók egy új tag felvételét akadályozták. Továbbá 43 esetben használták még az országok a vétójogukat a főtitkári választások során, de ezekben az esetekben a Biztonsági Tanács zárt ülést tartott és ezek a vétók nem szerepelnek a fenti táblázatban

19 Az alábbi diagram a vétójog használatát mutatja be a fenti táblázat alapján, így sokkal jobban látható, hogy alapvetően a két világhatalom, az Orosz Föderációs és az Amerikai Egyesült Államok volt az, aki legtöbbet használta a vétójogot. 1.sz. Diagram A Biztonsági Tanács állandó tagjainak vétó-használata A Biztonsági Tanács által elfogadott határozatok és nyilatkozatok Az alábbi diagramm a Biztonsági Tanács által elfogadott határozatokat és nyilatkozatokat mutatja be az es időszakban. 1.Diagramm: A Biztonsági Tanács által elfogadott határozatok és nyilatkozatok

20 Jól látható a határozatok és nyilatkozatok számából, hogy melyek voltak azok az évek, amelyek békésebbek voltak, a Biztonsági Tanács legfőbb feladata, hogy fegyveres konfliktusok beszüntetése vagy megelőzése érdekében hoz határozatokat. Jól látható az 1993-as kiemelkedés, amikor Bosznia Hercegovina és Jugoszlávia ügyében is több határozat született, vagy pl amikor szintén több fegyveres összetűzés volta világban, Elefántcsontparton, Grúziában, Libériában Adós államok A 19. cikkely leírja, hogy az adós államok, amennyiben több, mint 2 évnyi tagdíjjal tartoznak és ezen tartozásuk nem kellően indokolt, elveszítik szavazatuk a Közgyűlésben. Jelenleg 3 állam van, amely meg van fosztva a Közgyűlésben gyakorolható szavazati jogától: Grenada, Kirgizisztán és Ruanda. Valamint további 6 állam van, amelyek szintén elmaradtak a befizetésekkel, de a Közgyűlés döntése szerint a 65. Közgyűlés ülés-szakának végéig még élhetnek a szavazati jogukkal: Közép Afrikai Köztársaság, Guinea-Bissau, Libéria, Sao Tome és Principe, Szomália Ellenséges Államok 23 Az Alapokmány 53 cikkelyének második bekezdése értelmében az ellenséges Állam kifejezés minden olyan Államra vonatkozik, amely ennek az Alapokmánynak valamelyik aláírójával a második világháború ideje alatt ellenséges viszonyban állott. Az ellenséges állam kifejezés szerepel továbbá a 107. cikkelyben és egy félmondat erejéig a 77. cikkelyben is. Az Alapokmány szövegezése természetesen az 1945-ös állapotot tükrözi, ám ennek értelmében Németország és Japán a mai napig ellenséges államoknak tekinthetők, hiszen az Alapokmány szövege a mai napig tartalmazza ezeket a kijelentéseket ben a Közgyűlés 50. ülésszakán elfogadta az 50/52. számú határozatot, amely az ellenséges államokra vonatkozó részeket elavultnak nyilvánítja és megállapodtak arról, hogy ezeket a részeket mielőbb törlik majd az Alapokmány szövegezéséből, ám ez a módosítás azóta sem következett be. 2.6 Gyarmati országok Tartalmi szempontból vizsgálva feltűnik, hogy az Alapokmány fejezetei között megjelenik a nemzetközi gyámsági rendszer. Az ezzel kapcsolatos fejezetek, tehát a XI-XIII-ig mára