Az építtető döntése a beruházásról Tervezési fázis generáltervező szakági tervezők. Ötletterv, vázlatterv Engedélyezési terv Tenderterv, kiviteli terv

Átírás

1 Az építtető döntése a beruházásról Tervezési fázis generáltervező szakági tervezők Ötletterv, vázlatterv Engedélyezési terv Tenderterv, kiviteli terv Közbeszerzés Szerződéskötés kivitelezővel (generálkivitelező és alvállalkozók) Árajánlatok Kivitelezés folyamata ütemezés, építés szervezés, munkafolyamatok, munkanemek építési napló felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr munka átadás-átvétele

2

3 A BERUHÁZÁS RÉSZTVEVŐI Építtető: a beruházási költségek felett rendelkező szerv vagy személy. Ha a beruházást maga koordinálja egyben beruházó is. Ha az építtető önálló szervet bíz meg a beruházás lebonyolításával, az építtető és a beruházó feladatai elkülönülnek. Ilyenkor a beruházó az építtető érdekeit képviseli. Beruházó: feladata a tervezett beruházás megszervezése, az építéshez szükséges összeg megszerzése és rendelkezésre bocsátása, a tervek, engedélyek megszerzése és a kiviteli munka lebonyolítása. Generálkivitelező: a beruházás egészének megvalósítására szerződött cég. Alvállalkozók: akik a tényleges építőipari feladatokat végzik

4 Árajánlat Vállalkozási szerződés: Megbízó és megbízott (vállalkozó) közt jön létre az alábbi főbb tartalmi részekkel: - a szerződés tárgya (érdemes mellékletként csatolni a részletes árajánlatot) - vállalási díj - munka kezdési és befejezési határideje, a munka ütemezése - a megbízó feladatainak leírása (munkaterület átadása, munkaterület rendelkezésre bocsátásának feltételei, stb) - késedelmes teljesítés esetén kötbér fizetési kötelezettség - vállalkozó hátráltatása (más vállalkozók csúszása) esetén történő késedelmes teljesítés kérdése - fizetési feltételek (a készrejelentés után kiállított teljesítésigazolás alapján benyújtott számlát x napon belül kiegyenlítik), rész számlázás a munkálatok ütemezése szerint, vagy előleg számlák és végszámla. - megbízó és vállalkozó részéről azoknak a megnevezése akik aláírásra jogosultak (pl. az építési naplóba bejegyezhetnek és aláírhatják)

5 ÉPÍTÉSI NAPLÓ 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet az építipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezeti tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról 2. Építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől a befejezéséig vezetett írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.

6 14. (1) Az építipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az építési naplóba történ bejegyzéssel kötelesek értesíteni azokról a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerzdésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését veszélyeztetik. Az építési tevékenység környezetében fellépő veszélyhelyzetről a bejegyzésre jogosultak egymást az építési naplóban értesíthetik. (2) Az építési naplót - az építipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt - az építtető vagy az általa megbízott műszaki ellenőr a szerzdésben meghatározott idközönként, de legalább 10 naponként ellenrzi. (3) Az építési naplóba bejegyzést az építtető, annak helyszíni képviselője (az építési műszaki ellenőr), továbbá - ha az építtető külön (erről szóló) szerződésben helyszíni tervezi művezetéssel bízza meg - a tervez, a kivitelező, a kivitelező felelős műszaki vezetője, valamint (a külön jogszabályban meghatározott esetekben) az építésfelügyelet, továbbá az építésügyi (létesítési) hatóság és az ellenőrzésre feljogosított más államigazgatási szerv tehet. (4) A bejegyzésre jogosult a korábbi bejegyzésekre ellenészrevételt tehet, és a bejegyzések tudomásulvételét aláírásával igazolja.

7 I. ÉPÍTÉSI NAPLÓ (címoldal) II. Nyilvántartási rész III. Naplórész 1. Napi jelentés a) kelet (nap nevét is fel kell tüntetni: pl. kedd); b) küls hmérséklet (naponta háromszor: 7, 13 és 21 órakor, ha a munka jellege megkívánja, a legalacsonyabb hmérsékletet is rögzíteni kell); c) idjárási adatok (esetleg vízállás vagy szélersség, munkamenetet akadályozó idjárásnál az akadályozás idtartama is); d) létszámadatok: - műszakiak, - adminisztratívak, - kisegítők, - fizikai létszám (saját és alvállalkozói szakmunkás, segédmunkás) szakmánként részletezve, - összlétszám; e) napi teljesítmény adatai (címszószer körülírásban). A napi teljesítmény adatait építményenként részletezve kell leírni: pl. északi pillér betonozása a -0,30 m szinten, I. emeleti födém vasbetonszerelés stb. Nagyobb vasbeton szerkezeteknél az idom, keret vagy pillér számát fel kell tüntetni. Egyes fbb munkarészek kivitelezésének megkezdését és befejezését fel kell tüntetni (pl. 013 j. oszlop betonozása befejezve vagy 40/60-as csfektetés a m szelvényig stb.).

8 7. Felelős műszaki vezető: az építési munkahelyen végzett építési-szerelési munkát az Étv. 40. (2) bekezdésében meghatározott felelsséggel irányító személy. 8. (1) A felelős műszaki vezető feladatkörében felel az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok, továbbá a hatósági engedélyekben és a tervdokumentációkban foglaltak megtartásáért. (2) Ha az építipari kivitelezési tevékenység fő-, illetve alvállalkozói szerződés alapján valósul meg, a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője felel a kivitelezés szakszerűségéért, az alvállalkozók tevékenységének összehangolásáért. (3) Ha az építipari kivitelezési tevékenységnek nincs fővállalkozó kivitelezője, az építmény, építményrész, elvégzett szakmunkák vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői felelnek az általuk irányított munkáért, és tesznek nyilatkozatot az építési naplóban az általuk elvégeztetett kivitelezési munkákról.

9 Bontási és irtási munkák 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól (2) Amennyiben bármely az l. számú mellékletben szereplő, a hulladék anyagi minősége szerinti csoportban (a továbbiakban: csoport) a keletkező építési vagy bontási hulladék mennyisége meghaladja az 1. számú mellékletben foglalt mennyiségi küszöbértéket, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot - a hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében - a többi csoporthoz tartozó hulladéktól elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja. (3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettségének az építtető köteles a keletkezés helyén vagy ha ez nem lehetséges, hulladékkezelő létesítményben eleget tenni.

10 EWC kód = Európai Hulladék Katalógus

11 A hulladékkezelés szabályozása az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során 8. Az építési és bontási hulladék mennyiségének meghatározását és szabályozott kezelésének igazolását a hatósági engedélyezési eljárás során kell elvégezni. A munkák előkészítésekor meg kell tervezni a keletkező hulladék mennyiségét, befejezésük után pedig el kell számolni a hulladékkal. 9. Az építési, illetve bontási tevékenység megkezdése előtt az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során keletkező hulladékról a 2. számú melléklet szerinti építési hulladék tervlapot, illetve a bontási tevékenység során keletkező hulladékról a 3. számú melléklet szerinti bontási hulladék tervlapot, és azt az építési, illetve bontási engedély iránti kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak benyújtani. Ennek hiányában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során az építési, illetve bontási engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás nem adható. 10. (1) Az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról a 4. számú melléklet szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az 5. számú melléklet szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot. (2) Az (1) bekezdés szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a használatbavételi engedély iránti kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak benyújtani. Ennek hiányában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során a használatbavételi engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás nem adható. (3) Az (1) bekezdés szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak benyújtani. Ennek hiányában a környezetvédelmi hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet, valamint az adott területre új építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott szakhatósági hozzájárulást nem adhat.

12 A lerakó jegy meglétét, érvényességét, illetve a beszállítandó anyagot a mérlegháznál ellenőrizzük. Itt kell kitölteni a Beszállítói Nyilatkozat -tot, mely a beszállítandó anyagok megnevezését, a hulladék tulajdonosának adatait, valamint a 20/2006. KvVM rendelet szerinti hulladék alapjellemzésnek, vagy megfelelőségi vizsgálatnak való megfelelősségre utaló nyilatkozatot tartalmazza. A nyilatkozatot a beszállító teszi. Itt kapják meg az Átvételi Nyilatkozat ot a szállítók, amely többek között a beszállított hulladék megnevezését és súlyát is tartalmazza. Építési törmelék lerakó

13 "Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket."