GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS 9021 Győr, Városház tér 1. Borkai Zsolt polgármester előterjesztése

Átírás

1 GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS 9021 Győr, Városház tér 1.. napirendi pont Borkai Zsolt polgármester előterjesztése Tájékoztató az illegális szemétlerakó helyek felszámolására tett intézkedések évi tapasztalatairól Győr, május 8. Előterjesztő: Borkai Zsolt polgármester Az előterjesztést véleményezte: Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság Városstratégiai Bizottság Meghívásra javasolt: Liziczainé dr. Galavics Krisztina, a Győri Járási Földhivatal vezetője Pongrácz Attila, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának igazgatója Sági Géza, a GYŐR-SZOL Zrt. elnök- vezérigazgatója Truka István, a Közterület Felügyelet és Mezei Őrszolgálat Győr vezetője dr. Buday Zsolt, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség igazgatója Törvényességi véleményezésre bemutatva: dr. Lipovits Szilárd jegyző Az előterjesztést készítette: Településfejlesztési Főosztály

2 Borkai Zsolt polgármester előterjesztése Tájékoztató az illegális szemétlerakó helyek felszámolására tett intézkedések évi tapasztalatairól Tisztelt Közgyűlés! Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a december 21-i ülésén határozatot hozott az illegális szemétlerakó helyek felszámolásával és csökkentésével kapcsolatban. A határozat alapján február 27-én együttműködési megállapodás jött létre az Önkormányzat, valamint a Körzeti Földhivatal, a Győr-Moson-Sopron Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, a Győri Kommunális Szolgáltató Kft., a Közterület Felügyelet, és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség között. Az együttműködő felek év során a város közigazgatási területén a kül- és belterületeken, ezen belül az illetékességi területükön észlelt illegális szemét, illetve feltöltési anyag elhelyezések esetén a szükséges intézkedéseket saját hatáskörben megtették. Az együttműködő felek az intézkedéseikről az alábbi tájékoztatást adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala, mint I. fokú ingatlanügyi földvédelmi hatóság Győr város külterületi termőföldjein évben jelentős, intézkedésre okot adó illegális szemétlerakó telepet nem talált, illetve bejelentést sem kapott ilyen jellegű ügyek kivizsgálására sem a lakosság, sem az együttműködő szervek részéről. A hatóság intézkedéseinek jelentős részét a gyomos, elhanyagolt, valamint parlagfüves termőföldterületek rendbe tétele teszi ki. A külterületi termőföldeket járva tapasztalatként megállapították, hogy nem a művelt termőföldeken találhatóak elsősorban illegális szemétlerakó telepek, hanem főleg utak mellett, illetve erdőszéleken, árokpartokon. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztály a termőföldről szóló évi CXXIX. törvény vonatkozó rendelkezései szerinti jogkörében eljárva a helyszíni ellenőrzések során nem tapasztalt termőföld területet érintő hulladék elhelyezést évben Győr város közigazgatási területén. Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Építéshatósági Osztályának hatósági intézkedésére nem volt szükség az elmúlt évben. Amennyiben a helyszínelések alkalmával illegális szemétlerakót észlelnek, azt minden esetben az ingatlan tulajdonosának, a környezetvédelmi hatóságnak vagy a Közterület Felügyeletnek jelzik. A használatbavételi és a bontási engedélyben az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM rendelet 10. -a alapján tájékoztatják az ügyfeleket, hogy az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén kötelesek elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtani. 1

3 Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre évben 10 illegális hulladéklerakásra, illetve elhagyott hulladékra vonatkozó közérdekű bejelentés és panaszbejelentés érkezett. A panaszokat kivizsgálták és a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 61. -a, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény a alapján a szükséges intézkedést megtették. Két esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 22. (2) bekezdése alapján a Felügyelőség megállapította hatásköre hiányát és a beadványokat az ügyben keletkezett iratokkal együtt áttette a hatáskörrel rendelkező szervhez további intézkedés céljából. A Felügyelőség mérőállomásának bevonására a tavalyi évben nem volt szükség, valamint évben egy alkalommal adtak ki figyelmeztetésben részesítő határozatot. A Közterület Felügyelet és Mezei Őrszolgálat Győr 2 közterület-felügyelője évben továbbra is kizárólag köztisztasági ellenőrző tevékenységet látott el. Kifejezett feladatuk a normaszegő módon hulladékot lerakók tettenérése vagy felkutatása és számonkérése volt. Hatékonyságuk növelése érdekében az ellenőrzésekbe a múlt évben is bevonták a mezőőri állományt. Közreműködésük a tapasztalt lerakások felderítésében és a bizonyítékok szolgáltatásában eredményesnek bizonyult. A direkt tettenérés sajnos csak a legritkább esetekben fordul elő, és a legtöbb esetben hiányoznak az elkövetőre egyértelműen utaló tárgyi bizonyítékok is. Amennyiben mégis van értékelhető nyom, nem feltétlenül egyezik a szemét tulajdonosa és a kihelyező személye (mindkét esetben mások az eljárási szabályok). Hátráltatja az eredményes eljárás lefolytatását az is, hogy a cselekményt észlelő állampolgárok a legritkább esetben vállalják a tanúskodást hatósági eljárások során. Az általuk biztosnak vélt és az intézmény részére szolgáltatott adatok a kiértékelésüket követően gyakran pontatlannak bizonyultak, ami számtalan esetben vezette vakvágányra az egyértelműnek tűnő ügymenetet. Természetesen amennyiben bizonyítható módon ismertté vált a szabálysértő kiléte, akkor a felelősségre vonás nem maradt el. 63 esetben kezdeményeztek szabálysértési eljárást az elkövetőkkel szemben, ebből 19 alkalommal szabtak ki helyszíni bírságot és 44 esetben tettek feljelentést. A klasszikus tettenérés esetén a hulladék eltakarítására vonatkozó felszólítás azonnal megtörtént. Ez azonban csak az elkövetővel szembeni intézkedés megválasztását, illetve a kiszabásra került helyszíni bírság nagyságát befolyásolta, de nem eredményezte a szabálysértési felelősségre vonás alóli mentesülést. Amennyiben tettenérés hiányában, de a szisztematikus információgyűjtés eredményeképpen a szemét feltételezett kihelyezőjéhez, tulajdonosához sikerült eljutniuk, de meggyőződésük ellenére nem látták cselekményük elkövetésének hatóság általi egyértelmű bizonyíthatóságát tekintettel arra, hogy a bizonyítási kényszer a hatóságot, és nem az állampolgárt terheli, akkor is minden esetben megpróbáltak kicsikarni egyfajta alku keretében a vélelmezett elhelyező által saját költségére történő önkéntes eltakarítást. Ezekben az esetekben ez volt a legtöbb, ami elérhető az eredeti állapot közpénzből történő helyreállításának elkerülése céljából. Ilyen alku a klasszikus tettenérés esetén nem jöhet szóba, erre csak akkor kerülhet sor, ha az adott terület eredeti köztisztasági helyzetének helyreállíttatása a maximum elérhető eredmény. A tárgyévben 69 esetben tudták realizálni ezt az eredményt évben folytatódott és év közben folyamatosan erősödött az a tendencia, hogy az illegálisan közterületen elhelyezett hulladékokat egyre nehezebb volt a kihelyezőjük személyéhez kötni, és emiatt egy-egy ilyen szabálysértés felderítésére sokkal több időt és energiát kellett fordítani. Az említett okok miatt a múlt évben noha az illegális hulladék mennyisége nem, a sikeres felderítések száma csökkent. E területen az intézmény erőforrásainak átcsoportosításával sem érhető el tartós és lényeges javulás, arra csak a társadalom egészének hozzáállásában beálló változás esetén van lehetőség. Ez utóbbi nem csak a lakosság és a különféle szervezetek több és pontosabb bejelentését, 2

4 továbbá az ügyben intézkedni jogosult hatóságok előtti eljárásban való aktívabb közreműködését jelenti, hanem az állampolgárok nevelését és szemléletének formálását is. Az intézmény dolgozói tevékenyen részt vettek a különböző szemétszedési akciókban, illetve azok szervezésében is. Ezek során Ménfőcsanak külterületén önkéntesek közreműködésével kb. 15 tonna, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által meghirdetett akcióban kb. 12 tonna, míg a TeSzedd! Önkéntesen a tiszta Magyarországét hulladékgyűjtési akcióban kb. 24 tonna környezetünket terhelő hulladék összegyűjtésében működtek közre. A GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. tájékoztatójából megállapítható, hogy évben összesen összegyűjtött zugszemét mennyisége kg, ennek több mint fele kg a szelektív hulladékgyűjtő szigetek környezetéből, a másik része kg a város egyéb közterületi helyszíneiről került elszállításra. A kg illegálisan lerakott hulladék jelentős része Sziget és Újváros területén keletkezett, csak e két városrész területéről kg hulladék összegyűjtéséről, szállításáról és elbánásáról kellett intézkedni. A Zrt. az állapotok javítása érdekében, a városüzemeltetés keretén belül, a évben is folytatta a havi gyakorisággal történő közterületi darabos hulladékgyűjtést, mely során a közterületeken megjelenő, eldobott szemét összeszedéséről gondoskodott. Kiemelten kezelték a város bevezető útjait is, különösen ügyelve a Tatai út, a Szentiváni és a Fehérvári út köztisztaságára. A darabos hulladék gyűjtése fővel történik, naponta db 120 literes zsák telik meg. Tapasztalataik szerint ez a tevékenységük eredményesnek bizonyult, mivel a zöldterületek rendezettebb állapotokat mutatnak, a lakossági visszajelzések is ezen megállapítást bizonyítják. Az illegális hulladéklerakó telepek felderítése és felszámolása a Zrt. szervezetén belül a városüzemeltetés feladatát képezi, a fellelésben jelentős segítséget kapnak önkormányzati képviselőktől, valamint a Közterület Felügyelet munkatársaitól. A civil szféra által kezdeményezett hulladékgyűjtési kezdeményezéseket tevőlegesen támogatták védőeszközök, gyűjtőzsákok és a szállító eszközök biztosításával. A Zrt. tájékoztatójának mellékletét képező adatokat tartalmazó táblázatok jelen előterjesztés mellékletét képezik. A Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztály Igazgatási Osztályának tájékoztatása szerint a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállítására és kezelésére vonatkozó környezetvédelmi hatósági kötelezést évben továbbra is a települési önkormányzat jegyzője volt jogosult kiadni a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet január 1. napjától hatályos 11. -a értelmében. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője nevében és megbízásából a fenti hatósági feladatot Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztály Igazgatási Osztálya látja el évben közel 60 jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladékkal kapcsolatos ügyben intézkedett az Igazgatási Osztály. Fenti ügyszám csökkenést mutat a évi 100 ügyhöz képest. (2011. évben szintén 60 ügy volt.) Az ügyek a lakosság közvetlen bejelentése, illetve társhatóságok, társszervezetek ügyiratáttétele folytán kerültek a hivatalhoz. Az ügyek 20%-a érintett önkormányzati tulajdonban lévő közterületi vagy egyéb ingatlant. Ezen esetekben az elhagyott hulladék elszállítását a GYŐR-SZOL Zrt. végezte el. A többi esetben magán-, illetve állami terület volt az illegális hulladéklerakással érintett, ahol az elhagyott hulladékok tulajdonosa, illetve annak hiányában az érintett ingatlanok tulajdonosai, kezelői kaptak felhívást, majd az esetek többségében kötelezést az elhagyott hulladékra vonatkozó elszállítási, ártalmatlanítási kötelezettségük teljesítésére, továbbá 6 esetben a teljesítés kikényszerítése céljából hulladékgazdálkodási bírság kiszabására is sor került mintegy 650 ezer Ft összegben. 3

5 Megállapítható, hogy a évhez és a korábbi évekhez képest az elhagyott hulladék mennyisége növekedett, köszönhetően főképp a felhagyott és őrizetlen ipari telephelyeken megjelent jelentős mértékű és gátlástalan lerakásoknak. A tapasztalatok szerint az elhagyott hulladékok fajtája tekintetében a kevert települési hulladék és a lomhulladék; mennyiség tekintetében a kevert építési-bontási hulladék és a gépjárművek, háztartási berendezések bontásából származó hulladék a leggyakoribb. A lerakás helyszínei elsősorban továbbra is a forgalommentes földutak mentén elhelyezkedő külterületi ingatlanok, elhanyagolt-lakatlan zártkerti ingatlanok, felhagyott (őrizetlen) ipari telephelyek, továbbá a lakott területeken a lakatlan, bontásra váró vagy beépítetlen ingatlanok. Továbbra is kiemelendők egyes felhagyott ipari telephelyek esetei, mivel ezeknél esetenként ipari mennyiségű elhagyott hulladék gyűlik össze észrevétlenül, köszönhetően a telephely forgalommentes és/vagy takart környezetének és a szabad bejárásnak. Az elhagyott hulladékok összetételéből arra lehet következtetni, hogy az elkövetők leggyakoribb típusa a háztartási hulladékaikat elhagyók köre, akik téves meggyőződésből (takarékossági szándékkal, gyűjtőedényük nem megfelelő kapacitása miatt, gyűjtőedény hiányában) a közszolgáltatás igénybevétele helyett közös környezetünket terhelik hulladékaikkal. A másik jellemző típus a használt cikkek kereskedelmével, esetleg bontásával eleve illegálisan foglalkozó személyek, ún. lomisok köre, akik a hasznosíthatatlan, illetve eladhatatlan berendezésektől és azok jellemzően nem fém alkatrészeitől szabadulnak meg a számukra legolcsóbb módon. Továbbá említésre méltó azok köre, akik saját háztartásukban vagy vállalkozás keretében végeznek építési-bontási tevékenységet, és az ott képződő hulladékaikat szintén a nekik legolcsóbb és legegyszerűbb módszerrel kezelik. Külön kiemelendő és megoldásra váró azon elhagyott hulladékkal terhelt ingatlanok esete, ahol az ingatlantulajdonosok nem elérhetők, ismeretlen helyen tartózkodnak, gazdasági társaságok esetén felszámolás alatt vannak. Az elhagyott hulladékok tulajdonosait, elhagyóit illetően sajnos továbbra is csekély a felderítési statisztika, ami többek között köszönhető a rutinos elkövetők által jól megválasztott helyszíneknek, időpontoknak, az elkövetéshez szükséges idő rövidségének. Az utóbbi időben új jelenségként figyelhető meg, hogy üres, elhagyatott ingatlanokba önkényesen beköltöző hajléktalanok nem csak hulladékot halmoznak fel és rendezetlen környezetet alakítanak ki, hanem az ingatlan tulajdonosaival is egyre agresszívabban lépnek fel. Ha ezeket a személyeket sikerül is előbb-utóbb az adott ingatlanról eltanácsolni, elüldözni, az általuk odahordott hulladék ott marad, melynek kezelési költségei (az okozott egyéb károk mellett) az ingatlantulajdonost terhelik. Ezen személyek tulajdonos általi esetlegesen sikeres elüldözése sajnos nem jelenti a probléma megoldását, csupán egy másik ingatlanra való áttelepítését. A hulladékról szóló törvény és az azzal összefüggésben megalkotott rendeletek önmagukban az illegális hulladéklerakás problémáját nem tudják megoldani. Az illegális hulladéklerakás vagy hulladéklerakási szándék csökkentése, megelőzése, vagy legalább Győr közigazgatási területéről történő kiszorítása hatósági oldalról együttes, gyorsabb, naprakészebb és következetesebb fellépéssel, intenzívebb helyszíni jelenléttel, ennek visszatartó erejével vezetne eredményre. Ehhez a személyi állomány bővítésére és a hulladékgazdálkodásban részt vevő hatósági és egyéb szervezetek közötti szorosabb együttműködés, adatszolgáltatás kialakítására, az új hulladékgazdálkodási szabályozás egységes értelmezésére, képviseletére van szükség. Mindemellett szükséges az ingatlantulajdonosok tulajdonvédelmi ösztöneinek erősítése is. Itt külön említést érdemelnek a külterületeken szabadon bejárható töltések, közös használatú földutak, amik az illegális hulladéklerakóknak ideális közlekedési szabadságot biztosítanak. Ezen nyomvonalak bejárhatóságának korlátozása (lezárása) helyenként indokolt és megoldható 4

6 lenne úgy, hogy a használatot alapvetően ne korlátozza, és a lezárás költsége a megelőzött illegális hulladéklerakások felszámolásának költsége alatt maradjon. Ez a megoldás az illegális hulladéklerakást nem feltétlenül akadályozza meg, de mindenképp szűkíti a lerakások helyszíneit és a lerakók szabadságát. Fentiek mellett, illetve azt megelőzően a leghatékonyabb megoldási irány a környezetünk iránti felelősségtudat, jóérzés kialakítása, emelése az oktatás, nevelés, kultúra és az erkölcsi színvonal emelésének egyéb eszközei révén. A tájékoztató alapján kérem a T. Közgyűlést, hogy az alábbi határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek: HATÁROZATI JAVASLAT Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az illegális szemétlerakó helyek felszámolására tett intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatót elfogadja, és felhívja az érintettek figyelmét az ezzel kapcsolatos feladatok folyamatos végzésére. Felelős: polgármester Határidő: azonnal Győr, május 8. Borkai Zsolt polgármester 5