E-Munkajog. Tartalom. Jogszabályváltozás. Tisztelt Előfizetőnk! január XV. évfolyam 1. szám. 1 Jogszabályváltozás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E-Munkajog. Tartalom. Jogszabályváltozás. Tisztelt Előfizetőnk! 2014. január XV. évfolyam 1. szám. 1 Jogszabályváltozás"

Átírás

1 E-Munkajog Szakmai folyóirat január XV. évfolyam 1. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől? Jelentkezzen az címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! Jogszabályváltozás 1. A Munka Törvénykönyvének módosítása Kötetlen munkarend Az Mt január 1. napjától kezdődően a kötetlen munkarend fogalmát pontosítja, kimondva, hogy Mt. 96. (2) bek. A munkáltató a munkaidő-beosztásának jogát a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegénél fogva meghatározott időpontban, vagy időszakban teljesítheti. Fenti szabálytól a felek megállapodása vagy kollektív szerződés nem térhet el. A szabadság kiadása Lehet jövőre is, de mennyit? január 1. napját követően a felek csupán az életkor után járó pótszabadság naptári évet követő év december 31- ig történő kiadásában állapodhatnak meg. Munkajog című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkajogi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Tartalom Szerző: Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta A kézirat lezárása: december Jogszabályváltozás A Munka Törvénykönyvének módosítása A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása Gyermekgondozási segély két gyermek után A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló utáni adókedvezmény Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett Rehabilitációs hozzájárulás több munkáltató által létesített munkaviszony esetén 4 Olvasói kérdések Munkaszüneti napi munkavégzés díjazása, fizetett ünnep Fűtők munkaidő-beosztása Rehabilitációs hozzájárulás Nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése Tisztelt Előfizetőnk! Megújult honlapunkon (www.forum-szaklapok.hu) letöltheti online segédleteinket az alábbi hozzáféréssel: Felhasználónév: munkajog2 Jelszó: db1401 Munkajoggal kapcsolatos kérdését az alábbi címre várjuk: 1 E-Munkajog január, XV. évfolyam 1. szám

2 Megszűnt az a lehetőség, hogy az alap és a pótszabadság egyharmadára kössenek ilyen megállapodást a felek. 25 éves életkor alatt tehát nem lehet megállapodás alapján tárgyévet követő évben kiadni a szabadságot. 2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása Szabadság kiadása a következő évben január 1-jétől kezdődően a felek által a naptári évre kötött írásbeli megállapodással a fizetésfokozat szerinti pótszabadság és a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás alapján járó pótszabadság az esedékesség évét követő év végéig adható ki. 3. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény január 1-jétől az alábbiak szerint módosul. Munkavégzés gyermekgondozási díj folyósítása mellett január 1-jétől kezdődően a gyermekgondozási díj folyósítása mellett a gyermek egyéves kora után a szülő keresőtevékenységet folytathat. Nem minősül keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, a szerzői jog védelme alá tartozó alkotásért kapott díjazás, ezért az abban a gyermeke egyéves kora előtt részesülőt a gyermekgondozási díj is megilleti. Az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra, táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve aki a gyes, gyet vagy gyed melletti munkavállalása alapján jogosult táppénzre vagy baleseti táppénzre. Ha a szülő a különböző korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke után terhességi gyermekágyi segélyre vagy gyermekgondozási díjra jogosult, akkor a másik gyermeke jogán járó terhességi-gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg igénybe veheti. 4. Gyermekgondozási segély két gyermek után A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény január 1. napjával hatályba lépő módosítása értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő szülő a gyermek egyéves koráig keresőtevékenységet változatlanul nem folytathat, ezt követően azonban teljes munkaidőben munkát vállalhat. Fő szabályként, ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás) egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani. Gyermekgondozási segély egyidejűleg azonban legfeljebb két gyermek után folyósítható: az egyazon várandóságból született ikergyermekeket egy gyermekként kell számításba venni. E rendelkezést a december 31-ét követően született gyermekre, továbbá azon december 31-ét követően született gyermekre lehet alkalmazni, akinek szülője a saját háztartásában 3 éven aluli, még nem tanköteles ikergyermeket, 10 éven aluli tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermeket nevel. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb egy gyermek után a gyermekgondozási segély január 1-jét követően akkor is tovább folyósítható, ha testvér születése miatt a szülő ismét gyermekgondozási segélyre válna jogosulttá január, XV. évfolyam 1. szám E-Munkajog

3 A gyermekgondozási segély tovább folyósítható a jogosultsági idő lejártáig a szülő részére, akkor is, ha a december 31-ét követően született gyermekre tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra válik jogosulttá. 5. A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló utáni adókedvezmény Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény az adókedvezményeket az alábbiak szerint módosította. A gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás (együtt: anyasági ellátások) folyósítása alatt vagy azt követően munkaviszonyban álló személy után munkáltatója az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény összegét a munkáltató havonta az adott hónapban munkaviszonyonként különkülön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesülő munkavállalót megillető bruttó munkabér, de legfeljebb forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. A kedvezmény az után a munkavállaló után is igénybe vehető, akinek a foglalkoztatása január 1-jét megelőzően, az anyasági ellátás folyósítása vagy a folyósítás megszűnését követően kezdődött. Ha a munkavállaló három gyermekre tekintettel jogosult szülőként családi pótlékra, és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül, vagy gyermeknevelési támogatásban részesül, akkor a munkáltató fentiektől eltérően nem három, hanem öt éven keresztül jogosult adókedvezményre, a kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb százezer forint 27 százalékával az első három évben, és 14,5 százalékával a negyedik és ötödik évben. A kedvezmény az után a munkavállaló után is igénybe vehető, akinek a foglalkoztatása január 1-jét megelőzően az anyasági ellátás folyósítása vagy a folyósítás megszűnését követően kezdődött. A kedvezményt a munkáltató legfeljebb az anyasági ellátások megszűnését követő 45. hónap, illetve 69. hónap végéig, de legfeljebb 3, illetve 5 évig érvényesítheti, Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a legutolsó anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani. 6. Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény módosítása értelmében a rokkantsági ellátást január 1. napjától kezdődően akkor kell megszüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A törvény módosítása következtében, ha a munkavállaló az adott évben alkalmanként a minimálbér másfélszeresét meghaladó jutalomban, prémiumban vagy egyéb díjazásban részesül, akkor rokkantsági ellátása nem kerül megszüntetésre. A minimálbér másfélszerese január 1-jén , az ezen összeget három egymást követő hónapon keresztül s nem a korábbi szabályozás szerinti három hónap átlagában meghaladó jövedelem esetén kell csak megszüntetni a rokkantsági ellátását. 3 E-Munkajog január, XV. évfolyam 1. szám

4 7. Rehabilitációs hozzájárulás több munkáltató által létesített munkaviszony esetén A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény (Mmvt.) szerint: 23. (1) A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint). A fenti rendelkezés alkalmazásakor a több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett munkavállalót, az adózás rendjéről szóló törvény szerint adókötelezettség teljesítésére kijelölt munkáltatónál kell a foglalkoztatottak létszámánál, a megváltozott munkaképességű személyt a megváltozott munkaképességű személyek számánál figyelembe venni. dolgozókat? Pl. novemberben 20 munkanap volt, 1 fizetett ünnep és 9 pihenőnap. Annak a munkavállalónak, akit nem osztottunk be november 1-jére dolgozni, a november 1-je fizetett ünnep volt? Az a munkavállaló, aki be volt osztva rendes munkaidőre november 1-jére munkára, helyette kaphat plusz 1 pihenőnapot? Vagyis 20 napot dolgozott és 10 nap pihenőnapja volt? A törvény (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy rendkívüli munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik pihenőnapot biztosít. Fizetett ünnepen rendes időben történő munkavégzés esetén is lehet másik pihenőnapot biztosítani? A Munkajog című újság novemberi számában egy olvasói kérdésre feltett válaszban az áll, hogy: A munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért 50%-os bérpótlék és másik munkaszüneti nap biztosítása fogalmilag kizárt. De, ha rendes munkaidőben dolgozik, akkor fogalmilag nem kizárt? Munkaszüneti napon, rendes munkaidőben munkát végzőnek lehet adni helyette másik pihenőnapot? Másik kérdés: augusztus 1-jétől módosult az Mt. Valóban igaz az, hogy a havibéres dolgozónak nem jár munkabér a munkaszüneti napra, ha az hétköznapra esik? Csak annyi napra jár a munkabér, amennyit ténylegesen dolgozott? (Ha hétvégére esik, akkor amúgy sem járna.) Olvasói kérdések 1. Munkaszüneti napi munkavégzés díjazása, fizetett ünnep Kérdés Az Mt (2) bekezdésében írja a munkaidőkeretben teljesítendő munkanapok számának a meghatározását. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Olyan munkáltatónál, akinél havi munkaidőkeret van, és rendeltetése folytán vasárnap is üzemel, hány napra kell beosztani a Válasz A munkaszüneti napi munkavégzés díjazása Először is az Mt (2) bekezdése értelmében munkaszüneti napon rendes munkaidőben a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, 1 az idényjellegű, 2 1 Mt.102. (3) A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor. 2 Mt. 90. c) idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik január, XV. évfolyam 1. szám E-Munkajog

5 a megszakítás nélküli, 3 valamint a társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához a szolgáltatás jellegéből eredően e napon szükséges munkavégzés esetén, külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló osztható be. Munkaszüneti napok Mt (1) Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december A munkaszüneti napon rendes munkaidőben (azaz a munkaidőkereten belül) végzett munka után az alapbérén felül 100%-os bérpótlék illeti meg a munkavállalót. Ugyanígy 100%-os bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon rendes munkaidő-beosztás szerinti munkavégzés esetén is [Lád: Mt (4) bek.]. A pótlék helyett a bérpótlékot is magában foglaló alapbért a felek, havi átalányt a felek munkaszerződésben állapíthatnak meg (Mt ). A törvényi előírások értelmében a havi munkaidőkereten belül például november hóban teljesítendő munkaórák száma: (30 naptári nap 1 munkaszüneti nap 9 heti pihenőnap) 8 = 160 óra volt. A kérdésben szereplő munkaszüneti napra rendes munkaidőben beosztott dolgozót akinek november hónapban szintén csak 160 (20 8) óra a teljesítendő munkaórája a munkabérén felül, a munkaszüneti napon végzett munkáért 100% bérpótlék is megilleti, függetlenül attól, hogy havidíjas, vagy óra-, vagy teljesítménybérben foglalkoztatott. A munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért a munkavállalót a 3 Mt. 90. A munkáltató tevékenysége a) megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és aa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy ab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható, rendes munkaidőben munkaszüneti napon végzett munka után - munkabér, plusz - 100% munkaszüneti munkavégzés után járó bérpótlék, plusz - 100%-os rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék illeti meg. A rendkívüli munkavégzésért járó 100%-os bérpótlék nem váltható meg szabadidővel vagy másik pihenőnappal, mivel a törvényben meghatározott munkaszüneti napok helyett másik napot munkaszüneti nappá a munkáltató nem nyilváníthat, azaz másik munkaszüneti nap biztosítása objektív okokból kizárt [Mt (2) bek (5) bek.]. Díjazás munkaszüneti nap után munkavégzés hiányában A fizetett ünnep munkajogi fogalma az Mt július 1-i hatályba lépése óta megszűnt. Ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerint munkanapra esik, akkor távolléti díj kizárólag az órabérben vagy a teljesítménybérben foglalkoztatottat illeti, függetlenül attól, hogy a munkaszüneti napon dolgozott-e, vagy sem. Az Mt (3) bek. d) pontja értelmében az alábbi két feltételnek együttesen kell fennállnia: a munkabér óra- vagy teljesítménybérezés alapján kerül megállapításra és a munkaszüneti nap az általános munkarend szerint munkanapra esik, ami miatt csökken a teljesítendő munkaidő. A havidíjas dolgozót tehát, ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerint hétköznapra esik, és a rendes munkaidő-beosztása (azaz a munkaidőkereten belüli munkaidő-beosztása) szerint nem végez munkát, akkor csak a havi munkabérére jogosult, távolléti díj nem illeti meg. A munkaideje ugyan csökken, de mivel nem óravagy teljesítménybérezés alapján kapja munkabérét a távolléti díjra való jogosultság Mt (3) d) pontjában meghatározott egyik feltétele hi- 5 E-Munkajog január, XV. évfolyam 1. szám

6 ányzik, ezért távolléti díjra sem jogosult. A havi munkabére azonban a csökkenő munkaideje ellenére teljes egészében megilleti. A havidíjas dolgozó a teljes havi munkabérére jogosult, függetlenül attól, hogy az adott hónapban az általános munkarend szerinti munkanapok száma menynyi (20 vagy 21 vagy 22 stb.). Ha viszont a havidíjas munkavállaló a munkaszüneti napon a rendes munkaidő-beosztása szerint munkát végez azonosan az óra- vagy teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalókkal a rendes munkabéren felül 100%-os bérpótlék is megilleti. [Mt (1) bek. és 140. (2) bek.] Ha pedig a munkaidőkereten felül munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében végez munkát, akkor további 100%-os rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék is megilleti. 2. Fűtők munkaidő-beosztása Kérdés Gazdasági társaságunk napi 12 órában egészségügyi szakellátást folytat. Hatósági előírás alapján folyamatos felügyeletet igénylő kazánt kell működtetnünk. Kérdésünk, hogy három kazánfűtő foglakoztatásával megoldható-e a folyamatos üzemeltetés? Milyen munkarendet kell kialakítanunk, ha órában szeretnénk foglalkoztatni őket (lehet-e egyáltalán), ez milyen pótlékok (illetve túlóra) fizetésével jár? Válasz Egy adott munkáltató munkavállalóinak munkaidő-beosztása meghaladja az olvasó kérdésekre adható válaszok kereteit. A munkaidő-beosztásuk elkészítéséhez reményem szerint az alábbi tájékoztatása azonban segítségül szolgálhat. A teljes napi munkaidő és a munkaidő-beosztás alapján adott munkanapon teljesítendő munkaidő nem azonos fogalmak. Mt. 88. (1) Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott a) teljes napi munkaidő vagy b) részmunkaidő. (2) Beosztás szerinti napi munkaidő: a munkanapra elrendelt rendes munkaidő. Az Mt. 92. (1) bekezdésének rendelkezése szerint: A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). Mikor lehet a teljes napi munkaidő 8 óránál hosszabb? Az Mt a az általános teljes napi munkaidőt nyolc órában határozza meg. A felek azonban hosszabb teljes munkaidőben is megállapodhatnak, a teljes napi munkaidőt 12 órára megemelhetik, de csak akkor, ha a munkavállaló, közalkalmazott készenléti jellegű munkakört tölt be, a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (gazdasági társaság tagja, ha legalább a szavazatok 25%-ával rendelkezik. Mt. 91. Készenléti jellegű a munkakör, ha a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt hosszabb időszak alapulvételével a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy b) a munkavégzés különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Az Mt.-ben meghatározott általános teljes napi munkaidőnél hosszabb időtartamú napi teljes munkaidőben történő megállapodás azt jelenti, hogy e megemelt munkaidő teljesítése után válik csak jogosulttá a munkavállaló a munkaszerződése/ kinevezése szerinti a munkabérre, s ha ez a bérminimummal egyenlő, akkor a bérminimumra. (Pl januárjában a havi bérminimumért napi 12 óra munkaidőt kell teljesítenie, azaz napi 12 óra alapulvételével kell meghatározni a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt.) A munkaidő megemelésére a munkáltató egyoldalúan nem jogosult, abban a feleknek meg kell állapodniuk január, XV. évfolyam 1. szám E-Munkajog

7 Ha a kérdésben szereplő munkavállalók munkaköre megfelel az Mt ában foglaltak szerinti készenléti jellegű munkakörnek, akkor megállapodhatnak a munkavállalókkal abban, hogy a teljes napi munkaidejük az általános munkaidőtől eltérően nem nyolc óra, hanem tizenkét óra. A teljes napi munkaidő meghatározását követően kerülhet sor a munkaidő beosztására. Segítségül szolgálhat az alábbi iratminta. Iratminta Megállapodás A teljes napi munkaidő megemelésében Mt. 92. (2) bek. mely létrejött egyrészről a mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató), másrészről: Név: Szül. hely, év / hó / nap: Anyja neve: Lakcíme: Iskolai végzettsége: Munkaköre: mint készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló (továbbiakban: Munkavállaló) között, az alulírott napon és helyen a következők szerint. Felek a Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 92. (2) bekezdésének a) pontja értelmében megállapodnak abban, hogy 20 napjától kezdődően a Munkavállaló napi teljes munkaideje tizenkettő óra. Ezen megállapodást felek elolvasás és kölcsönös értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt írták alá. Dátum:. Munkáltató Beosztás szerinti napi munkaidő mértéke A munkarend megállapítása, a munkaidő beosztása a munkáltató joga és kötelezettsége. Főszabályként a munkavállaló munkaidő-beosztása alapján teljesítendő napi munkaideje négy óránál rövidebb, és tizenkét óránál, heti munkaideje negyvennyolc óránál hosszabb nem lehet. Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén az Mt. 99. (3) bekezdése értelmében a felek írásbeli megállapodása alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi Munkavállaló munkaideje huszonnégy óra, heti munkaideje 72 óra lehet. E megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja. Tehát nincs akadálya annak, hogy a munkavállalókkal megállapodjanak abban, hogy a munkáltató jogosult a munkavállaló napi munkaidejét 24 órában meghatározni. Megállapodás hiányában azonban a napi munkaidő nem haladhatja meg a 12 órát. 7 E-Munkajog január, XV. évfolyam 1. szám

8 Segítségül szolgálhat az alábbi iratminta. mely létrejött egyrészről a Iratminta Megállapodás Beosztás szerinti napi munkaidő tartamában Mt. 99. (3) bek. mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató), másrészről Név: Szül. hely, év / hó / nap: Anyja neve: Lakcíme: Iskolai végzettsége: Munkaköre: mint készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló (továbbiakban: Munkavállaló) között, az alulírott napon és helyen a következők szerint. 1. Felek az Mt. 99. (3) bekezdésében biztosított jogkörükkel élve megállapodnak abban, hogy 20.. napjától kezdődően Munkáltató a Munkavállaló beosztás szerinti - napi munkaidejét huszonnégy óra, - heti munkaidejét hetvenkét óra időtartamban is megállapíthatja. 2. A Munkavállaló ezen megállapodást a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel írásban felmondhatja. Ezen megállapodást felek elolvasás és kölcsönös értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt írták alá. Dátum:.. Munkáltató Munkavállaló A munkaidőkeret Az Mt a értelmében a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. Az Mt a értelmében a munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is megállapítható. Legfeljebb hathavi, illetőleg huszonhat heti munkaidőkeret állapítható meg megszakítás nélküli, illetve a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében, 4 valamint készenléti jellegű, közlekedési területen. 4 Mt. 90. A munkáltató tevékenysége a) megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és aa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy ab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható, b) több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát, c) idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik január, XV. évfolyam 1. szám E-Munkajog

9 A kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve legfeljebb 52 heti munkaidőkeretet is megállapíthat, ha azt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. Nincs tehát akadálya annak, hogy a munkáltató havi munkaidőkeretet állapítson meg. Az adott munkaidőkereten belül a ledolgozandó munkaórák számát azonban a munkáltatónak pontosan meg kell határozni! Az Mt a értelmében a munkaidőkereten belül a munkaidő tartamát a napi munkaidőt és az általános munkarendet alapul véve kell meghatározni azzal, hogy az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Általános munkarendnek minősül az Mt. 97. (2) bekezdésében meghatározott szerint a munkaidő heti öt napra, hétfőtől péntekig történő beosztása. Például januárban teljesítendő munkaórák száma, ha a teljes napi munkaidő nyolc óra, akkor 176 munkaóra. Ha a teljes napi munkaidő 12 óra, akkor 264 óra: (31 naptári nap mínusz 1 munkaszüneti nap, mínusz 8 heti pihenőnap =) 22 munkanap; 8 óra = 176 óra vagy 22 12= 264 munkaóra. Tekintettel arra, hogy január hóban a naptári órák száma 744 óra (31 24), míg három fő fűtő nyolcórás teljes napi munkaidőben foglalkoztatása esetén a teljesítendő munkaórák száma csupán 528 munkaóra (176 3), három fő általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásával nem biztosítható a kazánok 24 órás felügyelete. Ha a fűtők munkaköre az Mt a értelmében készenléti jellegűnek minősül azaz a feladataik jellege miatt hosszabb időszakot alapul véve a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, vagy a munkavégzés, különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár, továbbá meg tudnak állapodni 12 órás teljes napi munkaidőben, akkor az általuk teljesítendő 792 munkaóra (3 264) már biztosítja a kazán napi 24 órás felügyeletét. A munkaidő meghatározásakor a távollétek időtartamát vagy figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra a munkavállaló beosztása szerinti napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni. Ha a távollét napjára munkavégzésre nem volt beosztva a dolgozó, akkor a távollét tartamát a napi munkaidővel (teljes munkaidő esetén napi nyolc órával) kell számításba venni vagy figyelmen kívül hagyni. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. A munkaidőkereten belül a munkaidőt a munkáltatónak hét nappal korábban egy hétre előre írásban kell beosztani. Beosztás hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, akkor a munkaidő-beosztást négy nappal korábban módosíthatja, ennek során a pihenőnapok is változhatnak. Fontos megjegyezni, hogy a havidíjas dolgozó akkor is jogosult a teljes havi munkabérére, ha a munkaidőkeret leteltéig azért nem dolgozta le a munkaidőkereten belüli munkaórákat, mert a munkáltató kevesebb munkaidőre osztotta be. A munkaidőkereten belül heti pihenőnap vagy heti pihenőidő biztosítása (Mt. 105., 106. ) A munkavállalónak hetente két pihenőnapot kell biztosítani. A törvény azt nem mondja meg, hogy ennek a hét mely napjaira kell esni, sőt azt sem írja elő, hogy a pihenőnapokat egymást követő napokon kellene kiadni. Tehát nincs akadálya annak, hogy a két pihenőnap pl. vasárnap és hétfőn kerüljön kiadásra. A munkáltatónak csak arra kell figyelemmel lenni, hogy havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. Hat munkanapot követően egy pihenőnap biztosítása kötelező kivéve: a megszakítás nélküli, a több műszakos és 9 E-Munkajog január, XV. évfolyam 1. szám

10 az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók esetén. A heti pihenőnapok közül havonta egyet vasárnap kell kiadni, a többi pihenőnap összevontan is kiadható. A munkavállalónak a heti pihenőnapok helyett legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható. Ebben az esetben is érvényes az a szabály, hogy a pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani. A munkáltatónak egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret) esetén arra is lehetősége van, hogy a munkavállaló számára heti negyven óra megszakítás nélküli pihenőidőt biztosítson. Fontos megjegyezni, hogy ebben egy teljes naptári napnak mindenképpen bele kell esnie. Összességében azonban a munkaidőkeret átlagában a heti negyvennyolc órának ilyenkor is meg kell lennie, vagyis a rövidebb pihenőidőt a későbbiek során megfelelően kompenzálnia kell a munkáltatónak. A heti pihenőnapokra, pihenőidőkre vonatkozó szabályoktól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Műszakpótlék Műszakpótlékra csak akkor jogosult a munkavállaló, ha a beosztás szerinti munkaideje rendszeresen változik. Rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdő időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. A fűtő munkakörben foglalkoztatott csak akkor lesz jogosult műszakpótlékra, ha a fenti törvényi előírásoknak megfelel, így például, ha a munkaidő-beosztása szerint egyik héten a munkaideje reggel 6.00-kor, a másik héten este 6.00-kor kezdődik, és ez a váltakozás a munkanapok legalább egyharmadában előfordul. Ha viszont mindig reggel 6.00-kor vagy mindig este 6.00-kor kezdődik a munkaideje, akkor műszakpótlék nem illeti meg. A műszakpótlék mértéke és 6.00 óra között 30% (Mt ). Éjszakai bérpótlék A műszakpótlék nem azonos az éjszakai bérpótlékkal! Éjszakai bérpótlék csak azt a munkavállalót illeti meg, aki műszakpótlékra nem jogosult. Műszakpótlékra való jogosultság hiányában a munkavállalót a 22 és 6 óra közötti munkavégzés esetén (éjszakai munkavégzés), feltéve hogy a munkavégzés az egy órát meghaladja, 15%-os bérpótlék illeti meg (Mt ). Ha a munkavállalók beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen nem változik, akkor 15%-os éjszakai bérpótlékra jogosultak óra közötti munkavégzés után. 3. Rehabilitációs hozzájárulás Kérdés A rehabilitációs hozzájárulás számításával kapcsolatos kérdésem lenne: a kvóta teljesítése szempontjából megváltozott munkaképességűnek számítanak-e a évben a következő munkavállalók? Az 1948-ban született munkavállaló, aki ORSZIszakvélemény szerint III. csop. rokkant, újabb felülvizsgálata nem szükséges, ennek dátuma február 10. Az öregségi nyugdíjkorhatárt mivel december 31-ig betöltötte, ezért rokkantsági nyugdíját, január hótól öregségi nyugdíjként folyósították tovább. Az 1954-ben született munkavállaló, aki december 31-ig az 57. életévét betöltötte, és komplex felülvizsgálatra nem kellett jelentkeznie. A 2006-ban kiállított szakvélemény szerint újabb felülvizsgálat csak állapotváltozás esetén szükséges január hótól rokkantsági nyugdíját rokkantsági ellátásként folyósították tovább. Mindkét munkavállaló munkaszerződés szerinti napi munkaideje a négy órát eléri. Az Mmtv. 22. helyébe lépő rendelkezésben a szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt áll kifejezés mit takar a fenti esetekben? Válasz A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló január, XV. évfolyam 1. szám E-Munkajog

11 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.) 22. -a értelmében a rehabilitációs hozzájárulás összegének megállapításakor megváltozott munkaképességű személynek azt a személyt kell tekinteni, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt, akinek a munkaképesség-csökkenése százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. Az Mmtv. 38. (1) bekezdése értelmében megváltozott munkaképességűnek kell tekinteni azt a személyt is, a) aki az Mmtv. 33. szerinti felülvizsgálattal érintett (2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, és több mint öt év múlva tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárát, január 1-jétől rehabilitációs ellátásban részesül és felülvizsgálatra vár), a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig, b) az előző pont alá nem tartozó személyek akik december 31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 42. és 42/B. -ai szerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősültek, vagy a foglalkoztatásuk alapján a munkáltató 2011 decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült december 31-ig. Ezt követően ugyanis lehetősége volt/van arra, hogy az érintett komplex minősítésen vegyen részt, a minősítést követően azonban indokolatlan a megváltozott munkaképességű státusz fenntartása, ha a minősítés szerint a munkavállaló nem minősül megváltozott munkaképességűnek. Az a) pont alá tartozó, továbbá a b) pont alá tartozó személyek közül azok, akik megváltozott munkaképességükről, öszszervezeti egészségkárosodásukról az Mmtv. 22. a) c) pontban foglalt károsodásról OEP-, OOSZI-, ORSZI-, NRSZHigazolással rendelkeznek, ellátásuktól függetlenül, az igazolás alapján 2013-ban is megváltozott munkaképességűnek minősülnek. Részletesebb tájékoztatót a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján talál: afsz_hasznos_megvaltt_munkavall&switchcontent=afsz_gyik_megv_mkep_rehab_ hozzajarulas&switch-zone=zone1&switchrender-mode=full A fentiek alapján álláspontom szerint a január 1. napjától kezdődően öregségi nyugdíjban részesülő dolgozójuk nem minősül a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességű dolgozónak. 4. Nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése Kérdés Nyugdíjas dolgozónak rendes felmondás esetén jár végkielégítés, felmentési idő? Válasz A már nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése Nyugdíjasnak minősül az Mt. alábbi rendelkezése szerint: 294. (1) E törvény alkalmazásában g) nyugdíjas munkavállaló, aki ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül, 11 E-Munkajog január, XV. évfolyam 1. szám

12 gd) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül, ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy gg) rokkantsági ellátásban részesül. A munkáltató, ha a munkavállalója az Mt g) pontja értelmében nyugdíjasnak minősül, akkor munkaviszonyát írásban felmondhatja. A felmondást az Mt. 66. (9) bekezdése értelmében indokolni nem kell. A nyugdíjasnak minősülő munkavállalót munkaviszonynak munkáltatói felmondással történő megszüntetése esetén felmondási idő illeti meg, de az Mt. 77. (5) bekezdés a) pontja értelmében végkielégítésre nem jogosult. A nyugdíjba készülő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése Az előzőtől eltérő jogszabályi rendelkezések vonatkoznak a még nyugdíjban nem részesülő, csak nyugdíjba készülő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére. Amennyiben a dolgozó igénybe kívánja venni a nyugdíjat, akkor neki kell a munkaviszonyát megszüntetni, akár úgy, hogy munkaviszonyát felmondja, akár úgy, hogy kéri munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését. Egyik esetben sem jogosult felmondási időre és végkielégítésre. Munkaviszonyának megszűnésére tekintettel a dolgozóval el kell számolni. Ha több szabadságot adott ki részére a munkáltató, mint ami megillette, akkor a többletként kiadott szabadságra kifizetett távolléti díj nem követelhető vissza. A nyugdíjas munkavállaló az általános szabályok szerint munkaviszonyban foglalkoztatható, de ha még nem töltötte be a reá irányadó nyugdíjkorhatárt hanem például a nők korhatár előtti 40 éves jogosultsági ideje alapján kívánja igénybe venni az öregségi teljes nyugdíjat, és a jövedelme az éves keretösszeget meghaladja, a nyugdíja szüneteltetésre kerül a következő jogszabályi előírások alapján. A társadalombiztosítási nyugdíjról szóló évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B. -a és a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló évi CLXVII. törvény 11. -a értelmében az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött a korhatár előtti ellátásában vagy szolgálati járandóságban, továbbá 18. (2a)-(2d) bekezdése alapján korhatártól függetlenül öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy, ha biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretöszszeg), akkor nyugdíját, illetve ellátását, a keretöszszeg elérését követő hó első napjától szüneteltetni kell, az adott év december 31. napjáig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig. Ha az éves keretösszeget a nyugdíjjárulék alapja december hóban haladja meg, akkor a december havi nyugdíjat, illetve ellátást kell visszafizetni. Az éves keretösszeg: évben = Ft. Az érintett személynek az éves keretösszeg elérését 15 napon belül be kell jelenteniük a nyugdíjfolyósító szervnek. A fentiektől eltérően a közszférában (önkormányzaton, állami fenntartású intézményben) foglalkoztatott nyugdíjasnak, akár betöltötte, akár nem a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, a nyugdíja szüneteltetésre kerül. E-Munkajog, XV. évfolyam első szám, január Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Petren Ágnes Hu ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft január, XV. évfolyam 1. szám E-Munkajog

Munkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com

Munkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com Munkajogi aktualitások 2015 Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com 1 1 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, munkaidőkeret 2 2 A munkaidő beosztása - Annak meghatározása, a mv mikor teljesíti

Részletesebben

Kérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz

Kérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz Kérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz Melyek a munkaszüneti napok? Az Mt. tíz munkaszüneti napot sorol fel: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23.,

Részletesebben

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével HÍRLEVÉL Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével 2013 / 8 Közel egy éve fogadták el az új Munka törvénykönyvét, és idén már számos jogintézmény esetében felmerült a módosítás szükségessége, amelyre

Részletesebben

A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok

A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok 1. A munkarend fogalma A munkarend a munkáltató által alkalmazott munkaidő-beosztás általánosan meghatározott rendszere. A munkarend

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

Felelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.

Felelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov. Felelősen, egészségesen, biztonságosan A foglalkoztatásra vonatkozó legfontosabb szabályok és a munkáltatók által elkövetett leggyakoribb jogsértések Előadó: Dr. Járai József Krisztián osztályvezető Munkaügyi

Részletesebben

A munka- és pihenőidő szabályai

A munka- és pihenőidő szabályai 2012. évi I. törvény (Mt.) XI. Fejezet A munka- és pihenőidő szabályai Előadó: Dr. Végh Lajos Fogalmak 86. Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő, kezdettől befejezéséig tart valamint a munkavégzéshez kapcsolódó

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1.

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1. Munka Törvénykönyve szabályainak változása 2012. január 1. Fontosabb változások Kollektív szerződéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség Korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatása Cselekvőképtelen

Részletesebben

Jogszerű? Legyen!- JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia

Jogszerű? Legyen!- JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia Jogszerű? Legyen!- JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia Előadó: Antalikné Szabó Mária Munkaügyi felügyelő BFKH MMSZSZ E-mail cím: antalikneszm@ommf.gov.hu Telefonszám: +36 1 3233-600 Munkaidő- és pihenőidő

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

AZ ÚJ. MT. ÉS A MUNKAIDŐ, PIHENŐIDŐ

AZ ÚJ. MT. ÉS A MUNKAIDŐ, PIHENŐIDŐ AZ ÚJ. MT. ÉS A MUNKAIDŐ, PIHENŐIDŐ Szociális menedzser képzés ALAPFOGALMAK I. 86. (1) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban

Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Előadó: dr. Járai József Krisztián osztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail cím:

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina 2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás

Részletesebben

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Dr. Borsy János ügyvéd 2012 / 24 A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Köztudottan július 1. napján életbe lépett az új Munka Törvénykönyve (Mt.), azonban annak bizonyos szakaszai csak

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1 2015/2. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozás díj napi alapjának megállapítását érintő 2015.

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

A Keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett

A Keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett A Keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett Ez év elejétől nagyon sok korábbi társadalombiztosítási és szociális ellátás megszűnt vagy átalakult

Részletesebben

Készítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21.

Készítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21. Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége Készítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki . 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. április XIV. évfolyam 4. szám. 1 A hónap témája. 4 Olvasói kérdések

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. április XIV. évfolyam 4. szám. 1 A hónap témája. 4 Olvasói kérdések E-Munkajog Szakmai folyóirat 2013. április XIV. évfolyam 4. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől?

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd

2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd 2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd Tematika A munkaviszony létesítése A munkaviszony megszüntetése Alapvető munkaidő-szabályok A munka díjazása, bérpótlékok Jogforrások 1992. évi XXII. törvény

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. november XIV. évfolyam 11. szám. 1 A hónap témája. 2 Így döntött a Kúria

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. november XIV. évfolyam 11. szám. 1 A hónap témája. 2 Így döntött a Kúria E-Munkajog Szakmai folyóirat 2013. november XIV. évfolyam 11. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől?

Részletesebben

A 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók

A 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók A 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók 1 Az év vége sikeréhez, célkitűzéseink eléréséhez, áruházaink hatékony és jövedelmező működéséhez elengedhetetlen, hogy a 2013. év

Részletesebben

2015. július 01. napjától jogszabályváltozások történtek. az 1997. évi LXXXIII. törvényben. (Magyar Közlöny 2015. évi 84. száma)

2015. július 01. napjától jogszabályváltozások történtek. az 1997. évi LXXXIII. törvényben. (Magyar Közlöny 2015. évi 84. száma) 2015. július 01. napjától jogszabályváltozások történtek az 1997. évi LXXXIII. törvényben (Magyar Közlöny 2015. évi 84. száma) A következő változások érintik a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási

Részletesebben

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

II. FEJEZET A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐRE VONATKOZÓ RÉSZLETSZABÁLYOK

II. FEJEZET A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐRE VONATKOZÓ RÉSZLETSZABÁLYOK 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

KÉRELEM települési ápolási támogatás

KÉRELEM települési ápolási támogatás KÉRELEM települési ápolási támogatás 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 7/2015. (II. 27.) sz. rendelet 6. sz. melléklete 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3.

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:...

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:... 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint

Részletesebben

HIRLEVÉL Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépéséről

HIRLEVÉL Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépéséről HIRLEVÉL Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépéséről Tisztelt Partnerünk, Tájékoztatjuk Önöket, hogy az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2012.06.30.-i hatállyal érvényét veszítette, s helyette

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

2. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása

2. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 213. szám 85151 Biztosának Hivatala köztisztviselői közül, állandó jelleggel legalább szöveggel; a felhatalmazott munkatársak szövegrész helyett a felhatalmazott köztisztviselő

Részletesebben

Tájékoztató (Munkaszerződés melléklet) Munkáltató (Mt. 33. ) Munkavállaló (Mt. 34. ) Munkavállaló:

Tájékoztató (Munkaszerződés melléklet) Munkáltató (Mt. 33. ) Munkavállaló (Mt. 34. ) Munkavállaló: Tájékztató (Munkaszerződés melléklet) A munkaszerződéssel létrehztt munkaviszny alanyai: Neve, elnevezése: Cégjegyzék száma: Adószáma: Székhelye: Képviselője: Neve: Születési neve: Születési helye, ideje:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj TÁJÉKOZTATÓ az özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve

Az új Munka Törvénykönyve Az új Munka Törvénykönyve Rövid áttekintés a munkaidő és a munka díjazásának szabályairól 2012. szeptember 12. Dr. Király Éva Mária Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐ Fogalom:

Részletesebben

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, a megváltozott munkaképességű

Részletesebben

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS Munkabérek, illetmények ) HAVI BÉR Minimálbér (483/2013. (XII.17.) Korm.r. 2. (1) bek. Garantált bérminimum 483/2013. (XII.17.) HETI BÉR NAPI BÉR ÓRA BÉR 101.500

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2012. július XIII. évfolyam 7. szám. 1 A hónap témája. 10 Olvasói kérdések

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2012. július XIII. évfolyam 7. szám. 1 A hónap témája. 10 Olvasói kérdések E-Munkajog Szakmai folyóirat 2012. július XIII. évfolyam 7. szám In-house szeminárium! Tartalom Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől?

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:

Részletesebben

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Tel.: (36)-23-565-610, (36)-23-565-612 Fax: (36)-565-629 E-mail: hivatal@zsambek.hu Web: www.zsambek.hu 4. számú melléklet a 63/2006.

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE BUDAPEST 2010 (2016. március 18. napjától hatályos változat) PREAMBULUM A Budapesti Gazdasági Egyetem (a továbbiakban: Egyetem), mint munkáltató és a

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására sz. r. 11. -ához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:...

Részletesebben

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről

Részletesebben

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi

Részletesebben

HÍRLEVÉL. https://www.facebook.com/pages/k%c3%b6z%c3%b6sen-a-szoci%c3%a1lis- Ter%C3%BClet%C3%A9rt/209091985881444

HÍRLEVÉL. https://www.facebook.com/pages/k%c3%b6z%c3%b6sen-a-szoci%c3%a1lis- Ter%C3%BClet%C3%A9rt/209091985881444 1132 Budapest, Csanády u. 6/b. Lev. cím: 1068 Benczúr u. 45. Telefon: 06-1- 461 2464 Fax: 06-1- 461 2499 E-mail: szmdsz.info@gmail.com HÍRLEVÉL Demonstrációs bizottság alakult a szociális ágazatban 2013.

Részletesebben

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010.

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:...

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról TÁJÉKOZTATÓ a START programokról A 2004. évi CXXIII. évi törvény alapján a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok és a munkaerőpiactól tartósan távollévők foglalkoztatása

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt.

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. 1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. hatálya kiterjed Területi hatály: E törvény rendelkezéseit a nemzetközi

Részletesebben

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév Háztartás - család A háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

1950.- - 1949. 2012.01.01-tol. Az ellátások megszüntetésére vonatkozó szabályok keresotevékenység folytatása esetén

1950.- - 1949. 2012.01.01-tol. Az ellátások megszüntetésére vonatkozó szabályok keresotevékenység folytatása esetén 2011.12.31-ig 1. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági III. csoportos rokkantság, baleseti rokkantság

Részletesebben

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap?

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? A gazdasági társaságok költségvetési intézménnyé alakulásának munkaügyi aspektusai dr. Illés Márta illes.marta@spaheviz.hu Az átalakulás jogszabályi háttere 2013. évi XXV.

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjak megszűnésének és korhatár előtti (szociális) ellátássá alakulásának jogi szabályozása

A korhatár előtti nyugdíjak megszűnésének és korhatár előtti (szociális) ellátássá alakulásának jogi szabályozása Melléklet: 1 db A korhatár előtti nyugdíjak megszűnésének és korhatár előtti (szociális) ellátássá alakulásának jogi szabályozása Meglehetősen kaotikus előélet után végre a kihirdetett jogszabályok tükrében

Részletesebben

ÚJ Munka Törvénykönyve

ÚJ Munka Törvénykönyve ÚJ Munka Törvénykönyve Tisztelt Ügyfelünk! Jelen hírlevelünkben a 2012. július 1-jétől hatályba lépő új Munka Törvénykönyvének (továbbiakban: új Mt.) Ügyfeleinket érintő legfontosabb újdonságairól szeretnénk

Részletesebben

az új Munka Törvénykönyvében

az új Munka Törvénykönyvében Nők az új Munka Törvénykönyvében JÓLÉT Közhasznú Alapítvány 2012.V.23. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJK Az egyenlő bánásmód 12. A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával

Részletesebben

Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak

Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE: KI LEHET MUNKAVÁLLALÓ? A munkavállalóvá válásnak általános és speciális feltételei vannak. Általános feltétel: 16. életév betöltése.

Részletesebben

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A munkaviszony megszüntetésére az alábbi módokon kerülhet sor: Közös megegyezés A munkáltató és a munkavállaló a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti. A

Részletesebben

Az elvárt béremelés kompenzációját

Az elvárt béremelés kompenzációját Az elvárt béremelés kompenzációját biztosító kormányzati lépések a) A bérfejlesztés 5 % fölötti részének normatív támogatása az adórendszeren keresztül a teljes körű végrehajtás esetén Elérthető: 2012.01.01-től

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! 2013/2 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Munkáltatók és Munkavállalók egyaránt még csak tanuljuk a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény gyakorlati, mindennapokban történő alkalmazását,

Részletesebben

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás.

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás. Gyakran ismétlődő kérdések a nem állami szociális fenntartók ágazati pótlék támogatásával kapcsolatban 1. Kérdés: A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet

Részletesebben

MUNKAJOGI VÁLTOZÁSOK az egyházi fenntartású köznevelési intézményekben 2013.02.05. ELŐADÓ DR. GÁSPÁRNÉ DR. SZOKOL MÁRTA ÜGYVÉD

MUNKAJOGI VÁLTOZÁSOK az egyházi fenntartású köznevelési intézményekben 2013.02.05. ELŐADÓ DR. GÁSPÁRNÉ DR. SZOKOL MÁRTA ÜGYVÉD MUNKAJOGI VÁLTOZÁSOK az egyházi fenntartású köznevelési intézményekben 2013.02.05. ELŐADÓ DR. GÁSPÁRNÉ DR. SZOKOL MÁRTA ÜGYVÉD IRÁNYADÓ JOGSZABÁLYOK A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (új

Részletesebben

Mit kell csatolni a kérelemhez illetve mit kell bemutatni az ügyfélszolgálaton?

Mit kell csatolni a kérelemhez illetve mit kell bemutatni az ügyfélszolgálaton? ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ: Ki jogosult rá? A hozzátartozó

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben