E-Munkajog. Tartalom. Jogszabályváltozás. Tisztelt Előfizetőnk! február XIV. évfolyam 2. szám. 1 Jogszabályváltozás

Átírás

1 E-Munkajog Szakmai folyóirat február XIV. évfolyam 2. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! Jogszabályváltozás Az apát megillető pótszabadság költségeinek megtérítése Az apát a gyermeke születése esetén öt munkanap, ikergyermekek esetén hét munkanap pótszabadság illeti meg, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, de legkésőbb a szülést követő második hónap végéig kell kiadni [Mt (4) bek.]. A pótszabadság igénybevételének feltételeként az Mt. nem ír elő a felek részére nyilatkozattételi vagy dokumentum bemutatása iránti kötelezettséget. A munkáltató a pótszabadsággal összefüggő költségeinek a központi költségvetés terhére történő megtérítését azonban csak akkor igényelheti, ha eleget tesz a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 420/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásainak. A rendelet hatálya kiterjed nemcsak az Mt., hanem többek között a Kjt. és a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatókra és a pótszabadságra jogosult foglalkoztatottakra is. Munkajog című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkajogi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Tartalom Szerző: Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta A kézirat lezárása: január Jogszabályváltozás Az apát megillető pótszabadság költségeinek megtérítése A rehabilitációs pénzbeli ellátásban részesülő kereső tevékenysége Rokkantsági ellátásban részesülő keresőtevékenysége A korhatár előtti ellátásában, öregségi teljes nyugdíjban foglalkoztatott kereső tevékenysége A közszférában foglalkoztatott nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának szüneteltetése Nyugdíjasok foglakoztatása a miniszterek és a miniszterelnökséget vezető államtitkárok irányítása és felügyelete alatt álló költségvetési szerveknél 7 Olvasói kérdések Nyugdíjas közalkalmazott jogviszonyának a megszüntetése Az előrehozott öregségi nyugdíjas pedagógus tájékoztatása Műszakpótlék Hozzátartozó fogalma Fogyatékos gyermek utáni pótszabadság arányosítása Gyermek utáni pótszabadságra való jogosultság igazolása Munkaszüneti nap utáni távolléti díj, bérpótlék Tisztelt Előfizetőnk! Megújult honlapunkon ( letöltheti online segédleteinket az alábbi hozzáféréssel: Felhasználónév: munkajog2 Jelszó: db778 Munkajoggal kapcsolatos kérdését az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu 1 E-Munkajog február, XIV. évfolyam 2. szám

2 A rendelet értelmében a munkavállalónak a pótszabadság igénybevételéhez: be kell mutatnia a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, melynek megtörténtét a munkáltatónak ellenőrizhető módon dokumentálnia kell, és nyilatkoznia kell arról, hogy szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, nem szüntette meg. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség igénybevevő neve, ténylegesen igénybevett napok száma, időpontja, a távolléti díj kiszámításának módja, összege és a számított közterhek. A nyilvántartás mellékleteként meg kell őrizni az igénybevevő jogosultságát igazoló szülői felügyeleti jogról való nyilatkozatot és a születési anyakönyvi kivonat vagy a halottvizsgálati bizonyítvány bemutatásának megtörténtéről szóló dokumentumot. Segítségül szolgálhatnak az alábbi iratminták. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie a következő tartalommal: IGAZOLÁS Iratminta a gyermek születése estén apát megillető pótszabadság igénybevételhez A munkáltatónak alulírott munkavállalói Név: Lakcím: Munkakör/beosztás: Név: Lakcím: Munkakör/beosztás: igazoljuk, hogy Név: Lakcím: Munkakör/beosztás munkavállaló a mai napon bemutatta a.számú születési anyakönyvi kivonat/halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, mely igazolja, hogy 20.napján.n,..nevű gyermeke született. Dátum: munkavállaló.. munkavállaló február, XIV. évfolyam 2. szám E-Munkajog

3 NYILATKOZAT Iratminta a gyermek születése estén apát megillető pótszabadság igénybevételhez Alulírott: Név: Lakcím: Munkakör: kijelentem, hogy a.(cégnév) munkáltatónak 2 napján bemutatott, számú, eredeti születési anyakönyvi kivonattal igazolt 2..napján n született..nevű gyermekem feletti szülői felügyeleti jogomat bíróság nem szünetelteti, nem szüntette meg. Dátum.. nyilatkozattevő aláírása A rendelet értelmében, ha az apa a gyermek születését követő kettő hónapon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatónál csak akkor lesz jogosult pótszabadságra, ha igazolja, hogy a pótszabadságot még nem vagy csak részben vette igénybe. Kérésére az előző munkáltató három munkanapon belül köteles az igénybevett pótszabadság mértékéről igazolást kiadni. A költségek megtérítése A munkáltató az apát megillető pótszabadságra kifizetett távolléti díj és közterheinek megtérítését székhelye vagy telephelye szerinti kincstárhoz negyedévente, a negyedév utolsó napjáig írásban, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon benyújtott kérelemmel igényelheti. A családtámogatási kifizetőhely 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet R. 27/A. (2) bekezdése szerinti elszámolásban mutatja ki a tárgyhónapban számfejtett és kifizetett pótszabadság idejére járó távolléti díj összegét és annak közterheit. A kincstár ellenőrzi a pótszabadság alapján járó kifizetett és elszámolt távolléti díj és közterhei nyilvántartását, jogszerűségét, elszámolását. 2) A rehabilitációs pénzbeli ellátásban részesülő kereső tevékenysége A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény január 01-jétől módosította a rehabilitációs ellátás szüneteltetésére vonatkozó rendelkezéseket. A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amíg az ellátott: keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerződés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja, vagy keresőképtelen. A rehabilitációs ellátásban részesülőnek 15 napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot a keresőtevékenység folytatásáról és annak megszűnéséről. 3 E-Munkajog február, XIV. évfolyam 2. szám

4 3) Rokkantsági ellátásban részesülő keresőtevékenysége Nem változott. a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E körülmény bekövetkeztéről az ellátásában részesülőnek 15 napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, és ezzel egyidejűleg jövedelmét is igazolnia kell. 4) A korhatár előtti ellátásában, öregségi teljes nyugdíjban foglalkoztatott kereső tevékenysége A társadalombiztosítási nyugdíjról szóló évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B. - a és a a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló évi CLXVII. törvény 11. -a értelmében: - a korhatár előtti ellátásában vagy szolgálati járandóságban, továbbá (2a)-(2d) bekezdése alapján korhatártól függetlenül öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy, ha biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), akkor nyugdíját, illetve ellátását szüneteltetni kell. A szüneteltetés időtartama: a keretösszeg elérését követő hó első napjától az adott év december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig. Ha az éves keretösszeget a nyugdíjjárulék alapja december hóban haladja meg, akkor a december havi nyugdíjat, illetve ellátást kell visszafizetni. Az éves keretösszeg a évben: x 18 = Ft. Az éves keretösszeget a nyugdíj megállapítását követően szerzett jövedelmek vonatkozásában kell figyelembe venni. A keretösszeg egy naptári évre szól, és mértékét nem kell arra tekintettel arányosítani, hogy a korhatár előtti ellátásra, illetve a nyugdíj megállapítására évközben került sor. Az érintett személynek az éves keretösszeg elérését 15 napon belül be kell jelentenie a nyugdíjfolyósító szervnek. 5) A közszférában foglalkoztatott nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának szüneteltetése A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló évi CLXVII. törvény 11. -a értelmében a korhatár előtti ellátásban (leánykori nevén: előrehozott öregségi nyugdíjban ) részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak, de a társadalombiztosítási nyugdíjról szóló évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/C. (1), (2) és (4) bekezdését rájuk is alkalmazni kell. A törvényi előírások értelmében július 1-jétől kezdődően: a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati nyugdíjban, az öregségi nyugdíjban, az öregségi teljes nyugdíjban (nők 40 év jogosultsági idő után), részesülő ellátását, nyugdíját szüneteltetni kell, ha a közszférában foglalkoztatják, azaz ha: közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. Fontos megjegyezni, hogy a szünetelés vonatkozik nemcsak az állam, hanem az önkormányzat fenntartásában működő munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakra is február, XIV. évfolyam 2. szám E-Munkajog

5 A szünetelés szabályai nem vonatkoznak a szolgálati járandóságban részesülő személyre, ha fegyveres szervvel vagy a Magyar Honvédséggel hivatásos szolgálati viszonyban áll. A szüneteltetés időtartama: a közszférában történő jogviszony létesítését követő hónap első napjától de legkorábban július 1-jétől kezdődően a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig. A korhatár előtti ellátás és az öregségi nyugdíj újbóli folyósítására akkor kerülhet sor, ha azt az érintett kéri és igazolja, hogy foglalkoztatási jogviszonya a közszférában megszűnt. Bejelentési kötelezettség: az érintet személy április 30-áig köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek a közszférában történő foglalkoztatása fennállásának tényét. A szünetelés időtartama alatt a nyugdíjas változatlanul nyugdíjasnak minősül. A szünetelést követően a nyugdíj a szünetelés tartama alatt az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegben kerül folyósításra. Ezen túlmenően, ha a nyugdíjas kéri, akkor a nyugellátást meg kell emelni a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával. Ne feledjük, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő nem minősül nyugdíjasnak a szünetelés tartama alatt sem. A korhatár előtti ellátást az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegben kell folyósítani a szünetelést követően (2011. évi CLXVII. törvény 16. ). A hivatkozott törvényi előírások értelmében a 40 év jogosultsági idő alapján öregségi teljes nyugdíjban, öregségi nyugdíjban vagy korhatár előtti ellátásában részesülő közalkalmazottnak július 1-jétől számolnia kell azzal, hogy ha közalkalmazotti jogviszonyát fenntartja, akkor nyugdíját, illetve ellátását szüneteltetni fogják. Ugyanakkor pl. az egyházi vagy magán fenntartású munkáltatónál öregségi nyugdíjban vagy korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló a nyugdíját, illetve ellátását a évben mindaddig megkapja, amíg jövedelme nem éri el az éves keretösszeget (a évben a Ft-ot). Ha a korhatár előtti ellátásban vagy öregségi nyugdíjban részesülő közalkalmazott nem szeretné, hogy az ellátása, a nyugdíja július 1-jétől szünetelésre kerüljön, akkor kezdeményeznie kell közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. Ez történhet közös megegyezéssel [Kjt. 25. (2) bek. a) pont], vagy lemondással a közalkalmazotti jogviszonyról (Kjt. 28. ). Fontos, hogy míg a határozatlan időre kinevezett közalkalmazott a lemondását nem köteles indokolni, addig a határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatott közalkalmazott csak írásban indokolt lemondással szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyát (Kjt. 28. ). A lemondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. Ez utóbbi körbe álláspontom szerint a nyugdíj vagy a korhatár előtti ellátás szüneteltetése bele tartozhat. Felhívom a figyelmet arra, hogy a nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató döntése következtében is megszüntethető felmentéssel [Kjt. 30. (1) bek. d) pont]. Nyugdíjasnak minősül a nők 40 év jogosultsági ideje alapján a nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi teljes nyugdíjban részesülő, továbbá az is, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel [Mt g) pont]. 6) Nyugdíjasok foglakoztatása a miniszterek és a miniszterelnökséget vezető államtitkárok irányítása és felügyelete alatt álló költségvetési szerveknél A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozata a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárokat kötelezi arra, hogy január 31-éig, és azt követően folyamatosan tegyék meg a szükséges intézkedéseket; az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon személyek jogviszonyá- 5 E-Munkajog február, XIV. évfolyam 2. szám

6 nak megszüntetése vagy a megszüntetés kezdeményezése érdekében, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték. A határozatban foglaltak nem vonatkoznak a felsőoktatásban oktatói, tanári vagy tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatottakra; az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött vagy nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel nem rendelkező közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati viszonyban állókra, így a korhatár előtti ellátásában (korábban: előrehozott öregségi nyugdíjban) részesülőkre, és azokra a nőkre sem, akik a nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi teljes nyugdíjban részesülnek; a nem a miniszterek vagy a miniszterelnökség irányítása vagy felügyeleti szerve alá tartozó költségvetési szervekre, így az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervekre sem. A társadalombiztosítási nyugdíjról szóló évi LXXXI. törvény (Tny.) értelmében az öregségi nyugdíjkorhatár annak, aki: január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév; 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap; 1953-ban született, a betöltött 63. életév; 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap; 1955-ben született, a betöltött 64. életév; 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap; 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő legalább húsz év. A munkáltatói jogkör gyakorlója ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a Kormány véleményének kikérését követően dönthet a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti döntésének meghozatalában. A továbbfoglalkoztatást az érintett közalkalmazottnak kell előterjesztenie. ¾Ha a közalkalmazott a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte (62. év felett), és már nyugdíjban részesül, akkor: ha a továbbfoglalkoztatási kérelmét teljesítik, számolnia kell azzal, hogy július 1-jétől kezdődően a nyugdíja szüneteltetésre kerül (lásd előző pont); ha nem kéri a továbbfoglalkoztatását, vagy kérelmét elutasítják, közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 30. (1) bekezdés d) pontja értelmében felmentéssel szüntethető meg. ¾Ha a közalkalmazott a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte (62 év felett), és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt is megszerezte, de nyugdíja még nem került megállapításra és nem is folyósítják, akkor ha továbbfoglalkoztatási kérelmét teljesítik mindaddig, amíg jogviszonya fennáll, nyugdíja nem kerül megállapításra és folyósításra; ha kérelmét elutasítják, vagy nem kéri a továbbfoglalkoztatását, akkor közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 30. (1) bekezdés d) pontja alapján felmentéssel megszüntethető. Fontos megjegyezni, hogy a határozat nem vonatkozik a 40 év jogosultsági ideje alapján öregségi teljes nyugdíjban részesülő hölgyekre, de mivel az Mt (1) bekezdés gb) pontja értelmében nyugdíjasnak minősülnek, ezért közalkalmazotti jogviszonyuk változatlanul a Kjt. 30. (1) bekezdés) d) pontja alapján felmentéssel megszüntethető. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy ha tovább dolgoznak, a társadalombiztosítási nyugdíjról szóló törvény előírásai szerint öregségi teljes nyugdíjuk július 1-jétől kezdődően szüneteltetésre kerül. Közalkalmazottként való foglalkoztatásuk tényét ha az január 1-jén fennállt április 30-áig be kell jelenteniük a nyugdíjfolyósító szervhez (Tny. 102/I. ). Megjegyzendő az is, hogy a korhatár előtti ellátásában részesülő közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya e tény alapján munkáltatói felmentéssel nem szüntethető meg! február, XIV. évfolyam 2. szám E-Munkajog

7 Ugyanakkor nekik is számolniuk kell azzal, hogy a közalkalmazotti jogviszonyuk fenntartása esetén korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló évi CLXVII. törvény 11. értelmében korhatár előtti ellátásuk július 1-jétől kezdődően szüneteltetésre kerül. Közalkalmazottként való foglalkoztatásuk tényét ha az január 1-jén fennállt április 30-áig kell bejelenteniük a nyugdíjfolyósító szervhez (Tny. 102/I. ). A határozat értelmében a megszüntetett álláshelyek betöltésére közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető, és a feladat ellátására megbízási vagy vállalkozási szerződés nem köthető. Ez azt is jelenti, hogy óraadó tanár sem foglalkoztatható a megszüntetett álláshelyen. Nyugdíjra jogosult újonnan történő foglalkoztatása A minisztereknek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak folyamatosan meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne létesítsenek közalkalmazotti jogviszonyt olyan személlyel, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. Ilyen személlyel a költségvetési szervek ne kössenek megbízási és vállalkozási szerződést sem! Ha azonban a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, akkor a Kormány véleményének kikérését követően a munkáltatói jogkör gyakorlója dönthet a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti döntésének meghozatalában. A kormány véleményének kikérésére irányuló eljárás: Az érintett személynek kell kérelmeznie a foglalkoztatását, illetve szerződés kötését. Ha a kérelemmel a költségvetési szerv vezetője egyetért, akkor a kérelmet a beérkezését követő 8 napon belül javaslatával továbbítja a miniszternek. A miniszter a kérelmet a beérkezését követő 8 napon belül továbbítja a Miniszterelnökséget vezető államtitkár részére. Miniszterelnökséget vezető államtitkár a kézhezvételt követő 8 napon belül véleményalkotásra előkészítve továbbítja a Kormány számára. A Kormány véleményét Miniszterelnökséget vezető államtitkár annak kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a miniszterek számra azzal a felhívással, hogy: A miniszterek a Kormány véleményét továbbítsák a kézhezvételt követő 5 napon belül az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek tekintetében munkáltatói jogokat gyakorló személy számára. Olvasói kérdések 1) Nyugdíjas közalkalmazott jogviszonyának a megszüntetése em a közszférában végrehajtandó kötelező nyugdíjazásra vonatkozik. A végrehajtás szintjén a jogszabályok értelmezése eltérő. Szeretnék a lebonyolításra vonatkozóan útmutatót kapni. Önkormányzati intézménynél fennálló határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony megszüntetését ki kezdeményezi? A nyugdíjas alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya 50 év. Az alkalmazottak nyugdíjba vonulásukkor nem kaptak felmentési időt. Mi van akkor, ha a munkavállaló csak azt írja, hogy nem mond le a nyugdíjáról, a munkáltató pedig járjon el a vonatkozó jogszabályok szerint? Ez esetben ki a jogviszony megszüntetésének kezdeményezője? Ha öregségi nyugdíjban részesül, és nem szeretné, hogy nyugdíja szüneteltetésre kerüljön, akkor a közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni. Ez történhet a közalkalmazott kezdeményezésére lemondással vagy közös megegyezéssel, de a Kjt. 30. (1) bekezdés d) pontja értelmében a munkáltató által felmentéssel is. Fontos megjegyezni, hogy a közalkalmazotti jog- 7 E-Munkajog február, XIV. évfolyam 2. szám

8 viszony megszüntetésére egyik fél sem köteles, azaz a munkáltató nem követelheti a lemondást, a közalkalmazott pedig nem követelheti a felmentést. Ha a közalkalmazotti jogviszonyt egyik fél sem szünteti meg, akkor a nyugdíj július 1-jétől szüneteltetésre kerül. A próbaidő alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. Közalkalmazottként való foglalkoztatásuk tényét ha az január 1-jén fennállt április 30-áig kell bejelentenie a közalkalmazottnak a nyugdíjfolyósító szervhez (Tny. 102/I. ). Fontos még megjegyezni, hogy a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozata nem vonatkozik az önkormányzati fenntartású intézményekre. 2) Az előrehozott öregségi nyugdíjas pedagógus tájékoztatása Állami fenntartású iskolában a nyugdíjas kollégáknak egy tájékoztató levelet kell átadnom, amely a nyugdíjas kollégák további foglalkoztatásával kapcsolatos. Mivel nem vagyok jogász, nem mindig egyszerű eligazodni a jogszabályok között. A kérdésem az, hogy a korábban használatos előrehozott nyugdíjas fogalma jól tudom-e, hogy most már nem létezik, beolvasztották az öregségi nyugdíjas fogalmába? Mert ha igen, akkor a nyugdíjasokkal kapcsolatos új szabályozások rájuk is vonatkoznak. Az előrehozott öregségi nyugdíj megszüntetésre került, az abban részesülők a reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig korhatár előtti ellátásban részesülnek. Részükre a tájékoztatást nem kell átadni. Rájuk nem vonatkoznak a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozatban foglaltak, mivel nem minősülnek nyugdíjasnak. A korhatár előtti ellátásában részesülő közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya e tény alapján munkáltatói felmentéssel nem szüntethető meg. Ugyanakkor nekik is számolniuk kell azzal, hogy közalkalmazotti jogviszonyuk fenntartása esetén a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló évi CLXVII. törvény 11. értelmében a korhatár előtti ellátásuk július 1-jétől kezdődően szüneteltetésre kerül. Közalkalmazottként való foglalkoztatásuk tényét ha az január 1-jén fennállt április 30-áig kell bejelenteniük a nyugdíjfolyósító szervhez (Tny. 102/I. ). Ha a pedagógus nem szeretné, hogy a korhatár előtti ellátása július 1-jétől szünetelésre kerüljön, akkor neki kell kezdeményeznie a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését közös megegyezéssel, vagy neki kell lemondania a közalkalmazotti jogviszonyáról. 3) Műszakpótlék Az új Mt. 90 b) pontja szerint a munkáltató tevékenysége több műszakos, ha tartama hetente eléri a 80 órát. A % bérpótlékot ír elő (délutáni műszakpótlék). A dolgozók délelőtt 7 órától 13 óráig és délután 13 órától 19 óráig dolgoznak heti váltásban. A napi 6 óra, heti 30 óra váltásban is csak heti 60 órát tesz ki. Mi lehet a megítélésünk? Jár-e délutános pótlék, illetve napi hány órára? Mi a teendő a részlegvezetők esetén? Napi 8 órában, délelőtt-délután dolgoznak: 6:40 perctől 15 óráig és 10:40 perctől 19 óráig (20 perc étkezési szünettel). A munkáltató műszakpótlék-fizetési kötelezettsége független attól, hogy az Mt. 90. b) pontja alapján több február, XIV. évfolyam 2. szám E-Munkajog

9 műszakos tevékenységet folytatónak minősül-e vagy sem. Azaz attól, hogy tevékenysége tartama hetente eléri-e a nyolcvan órát vagy sem. Az Mt a értelmében a munkavállaló műszakpótlékra való jogosultsága a munkaidő-beosztásának függvénye. Műszakpótlékra csak akkor jogosult a munkavállaló, ha a beosztás szerinti munkaideje rendszeresen változik. Rendszeresnek kell tekinteni: ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdő időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. A műszakpótlék mértéke nem változott: 18:00 és 6:00 óra között 30% (Mt ). A törvényi előírások értelmében a dolgozókat és a részlegvezetőket is a 18:00 19:00 óra közötti munkavégzésért 30%-os műszakpótlék illeti meg. Ha azonban a kérdésben szereplő dolgozók az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló évi LXXXIV. törvény 4. a) pontja értelmében egészségügyi dolgozók 1, akkor a 14/B alapján az alábbi délutáni műszak- és éjszakai műszakpótlék, illetve éjszakai pótlék illeti meg: többműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén a óra közötti munkavégzés idejére tizenöt százalékos délutáni műszakpótlék, a óra közötti munkavégzés idejére harminc százalékos éjszakai műszakpótlék; a megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatás esetén a óra közötti munkavégzés idejére húsz százalékos délutáni műszakpótlék, a óra közötti munkavégzés idejére negyven százalékos éjszakai műszakpótlék; a nem többműszakos munkaidő-beosztásban és nem megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatás esetén a óra közötti munkavégzés esetén tizenöt százalékos éjszakai pótlék. A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló alapbére. A számítási alapra eltérő megállapodás nem köthető. Nem terjed ki a törvény fenti rendelkezése a külön törvény alapján közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre és az igazságügyi orvos szakértőkre. 2 4) Hozzátartozó fogalma Kérdeznénk, hogy az új Mt.-ben a hozzátartozó fogalma milyen rokonságot takar? Kit kell figyelembe venni a munkavégzés alóli mentesítésnél [55. 1 bek. f )pont]? A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény alábbi rendelkezése értelmében: 294. (1) E törvény alkalmazásában b) hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs. Az Mt. 55. (1) bekezdés f) pontja alapján a munkavállaló fenti körbe tartozó hozzátartozója halálakor mentesül a munkavégzés alól, és az Mt (3) bekezdés b) pontja alapján a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára távolléti díj illeti meg E törvény alkalmazásában a) egészségügyi dolgozó: minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy, aa) aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy ab) aki nem rendelkezik az aa) pont szerinti szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban 2 2. (4) Nem terjed ki e törvény II. és III. fejezetének hatálya a 15/B. kivételével a külön törvény alapján közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre és az igazságügyi orvos szakértőkre. 9 E-Munkajog február, XIV. évfolyam 2. szám

10 5) Fogyatékos gyermek utáni pótszabadság arányosítása január 1-jétől az Mt (2) bekezdése szerint, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, két nap pótszabadság jár a munkavállalónak. em, hogy ha a munkavállaló olyan igazolást hoz nekem, amin a felülvizsgálat időpontja év közben van (pl június 19.), akkor meg kell adnom neki a 2 napot, vagy csak időarányosan jár neki a pótszabadság? Az Mt (1) bekezdés c) pontja értelmében: fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. A fogyatékos gyermek után járó pótszabadságra való jogosultságnál is irányadó az Mt (3) bekezdése, mely szerint a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Álláspontom szerint azon az alapon, hogy a tárgyévben mikortól jogosult magasabb összegű családi pótlékra, vagy ezen jogosultsága a tárgyévben mikor szűnik meg, nincs helye a fogyatékos gyermeke után járó pótszabadság arányosításának. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy a dolgozó januártól vagy decembertől jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, vagy ezen jogosultsága az év közben mikor szűnik meg, a tárgyévre a munkavállalót fogyatékos gyermeke után kettő munkanap további pótszabadság illeti meg. A szabadságot és a pótszabadságot csak akkor kell arányosítani, ha a munkavállaló munkaviszonya kezdődött vagy szűnt meg évközben (Mt ). 6) Gyermek utáni pótszabadságra való jogosultság igazolása A évben ajánlatos-e nyilatkozatot kérni gyermekek utáni pótszabadság ügyében? Jár-e annak az apukának pótszabadság az után a gyermek után, aki után gyermektartást fizet? Az Mt január 1-jével hatályba lépett rendelkezései értelmében a gyermek utáni pótszabadság csak azt a szülőt illeti meg, aki a gyermeket saját háztartásában neveli [Mt (1) bek.]. A gyermektartási díjat fizető apuka nem a saját háztartásában neveli a gyermeket, ezért utána pótszabadságra sem jogosult. A munkáltató csak akkor tudja biztosítani a pótszabadságot, ha a munkavállaló nyilatkozik a pótszabadságra való jogosultsága megállapításának feltételeiről. A nyilatkozatnak ezért tartalmaznia kell a gyermek nevét, születési idejét, illetve a munkavállaló nyilatkozatát arról, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli. A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény 4. E törvény alkalmazásában k) saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. 7. (1) Nevelési ellátásra jogosult a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. -ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt február, XIV. évfolyam 2. szám E-Munkajog

11 Az alábbi iratminta segítségül szolgálhat: IRATMINTA NYILATKOZAT GYERMEK UTÁNI PÓTSZABADSÁGRA VALÓ JOGOSULTSÁGRÓL Alulírott Név: Lakcím: Munkahely: Munkakör: bejelentem, 1. Név: szül. hely, idő: 2. Név: szül. hely, idő: 3. Név: szül. hely, idő: hogy a gyermeket/gyermekeket saját háztartásomban nevelem. Ezen nyilatkozatomat a munkáltatónál fennálló munkaviszonyom alapján a 20 évre A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény 118. értelmében gyermekem/gyermekeim utáni pótszabadságra való jogosultságom igazolásaként tettem. Dátum. munkavállaló 7) Munkaszüneti nap utáni távolléti díj, bérpótlék Érintett munkavállalóink éves munkaidőkeretben dolgoznak (2008 óra), napi munkaidejük 12 órában van meghatározva. Munkaidő-beosztás készül. em, hogy jól értelmezem-e a munkaszüneti napon végzett munka díjazásának kérdéseit: Ha munkaszüneti napon rendes munkaidőben dolgoznak (akkor is, ha ez vasárnapra esik), jár nekik a rendes munkabérük (12 óra), illetve 100% munkaszüneti napi pótlék (12 óra). Ha nem dolgoznak és a munkaszüneti nap hétköznapra esik (nincs erre a napra munkaidő-beosztásuk), akkor távolléti díj illeti meg őket, melynek mértéke 8 (?) óra (mivel az általános munkarend alapján van megállapítva munkaidőkeretük, és ez ugyanúgy megilleti őket, mint akik az ált. munkarend szerint dolgoznak). Ha nem dolgoznak és vasárnapra esik a munkaszüneti nap (nincs munkaidő-beosztás erre a napra): nem jár díjazás. Rendkívüli munkaidőben végzett munka esetén munkaszüneti napra járó díjazás: 8 óra távolléti díj, rendes munkabér (12 óra) + túlóra 100% vagy 50% és pihenőnap. Csak abban az esetben érti részben jól, ha munkavállalóik munkabére óra- vagy teljesítménybérezés alapján került megállapításra. 11 E-Munkajog február, XIV. évfolyam 2. szám

12 Ha azonban havi díjas dolgozók, akkor a kérdésben szereplő második és negyedik esetben a havi munkabéren felül távoléti díjra nem jogosultak. A negyedik kérdés szerinti rendkívüli munkavégzés estén pedig a végzett munkáért járó bérre + 100% munkaszüneti napi bérpótlékra + 100% munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó pótlékra jogosultak azzal, hogy a bérpótlék szabadidővel nem váltható meg, hiszen másik munkaszüneti nap biztosítása fogalmilag kizárt. Részletesebben A munkaszüneti napra attól függetlenül, hogy a munkavállaló munkát végez-e vagy sem, ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerint munkanapra esik, akkor kizárólag az órabérben vagy a teljesítménybérben foglalkoztatottat illeti meg távolléti díj. Az Mt (3) bek. d.) pontja értelmében az alábbi két feltételnek együttesen kell fennállnia: a munkabér óra-vagy teljesítménybérezés alapján kerül megállapításra és a munkaszüneti nap az általános munkarend szerint munkanapra esik, ami miatt csökken a teljesítendő munkaidő. A havi díjas dolgozót tehát, ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerint hétköznapra esik, és a rendes munkaidő-beosztása szerint munkát nem végez, akkor csak a havi munkabére illeti meg, távolléti díj azonban nem. A munkaideje ugyan csökken, de mivel nem óra-, vagy teljesítménybérezés alapján kapja munkabérét a távolléti díjra való jogosultság Mt (3) d) egyik feltétele hiányzik, ezért távolléti díjra sem jogosult, a havi munkabére azonban a csökkenő munkaideje ellenére teljes egészében megilleti. Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon munkát végez függetlenül attól, hogy havi díjas, vagy óravagy teljesítménybéres bérpótlék illeti meg. A munkaszüneti napon rendes munkaidőben végzett munka után az alapbérén felül 100%-os bérpótlék illeti meg. Ugyanígy 100%-os bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon rendes munkaidő-beosztás szerinti munkavégzés esetén is. A pótlék helyett a bérpótlékot is magában foglaló alapbért a felek, havi átalányt a felek munkaszerződésben állapíthatnak meg. Ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerint munkanapra esik, akkor kizárólag az órabérben vagy a teljesítménybérben foglalkoztatottat a fentieken túl távolléti díj is megilleti. A munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért a munkavállalót a rendes munkaidőben munkaszüneti napon végzett munka után járó munkabér + 100% pótlék felett további 100%-os pótlék illeti meg, amely nem váltható meg szabadidővel vagy pihenőidővel, másik munkaszüneti nap biztosítása objektív okokból kizárt [Mt (2) bek., 143. (4) bek.]. Ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerint munkanapra esik, akkor kizárólag az órabérben vagy a teljesítménybérben foglalkoztatottat a fentieken túl távolléti díj is megilleti. A rendkívüli munkaidőben végzett munkáért a bérpótlékot is magában foglaló alapbért a felek azonban nem állapíthatnak meg! 3 3 EBH Tiltott joglemondás miatt semmis a munkaszerződésnek az a rendelkezése, amely szerint a személyi alapbér a többletmunkaidő ellentételezését is magában foglalja, ha a többletmunkavégzés alkalomszerűen történik (Mt. 142., 147., 164. ). E-Munkajog, XIV. évfolyam Második szám, február Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Szugló u Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Petren Ágnes HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft február, XIV. évfolyam 2. szám E-Munkajog