Büntetőjog II. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: Kubisch Károly doktorandusz

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Büntetőjog II. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: Kubisch Károly doktorandusz"

Átírás

1 Büntetőjog II. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: Kubisch Károly doktorandusz

2 Ajánlott és kötelező irodalom Kötelező irodalom: évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Deres Petronella Domokos Andrea: Büntető anyagi jog II. az Új Btk. alapján (2. átdolgozott kiadás) Patrocinium Kft , Ajánlott irodalom: Dr. Kónya István: Magyar Büntetőjog - kommentár a gyakorlat számára 3. kiadás HVG-ORAC Görgényi-Gula-Horváth-Jacsó-Lévay-Sántha-Váradi: Magyar Büntetőjog Általános Rész. Complex kiadó Tóth J- Zoltán: Halálbüntetés pró és kontra. HVG-ORAC 2012.

3 ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁS OBJEKTÍV ELEMEK Szükséges elemek SZUBJEKTÍV ELEMEK Általáno Szükséges elemek Tárgy Tárgyi oldal Alany Alanyi oldal Jogtárgy a) Általános B) Különös c) Közvetlen Elkövetési magatartás a) Tevés b) Nemtevés (jogellenes) nem szükséges elemek általános alannyá válás feltételei a) 14. (12) életév b) Korlátozott beszámítási kép. c) Természetes személy Bűnösség a) szándékosság dolus directus dolus eventuális b) gondatlanság Luxuria Negligentia nem szükséges elemek Elkövetési tárgy a) Dolog b) Passzív alany Szituációs ismérvek Létesítő ok és az eredmény közti okozati összefüggés HELY, MÓD, IDŐ, ESZKÖZ Speciális tettes a) Hivatalos személy b) katona Indíték a) Célzat b) Motívum

4 Az előadás témakörei Az elkövetők, a tettesek és részesek A többes elkövetés A bűncselekmény stádiumai (az előkészület és a kísérlet) Egység A többség és a halmazat A büntetőjogi szankciók célja, feladata Büntetési elméletek, a magyar szankciórendszer felépítése

5 Tettesség-részességtan elmélete Elméleti megközelítések XIX. sz. Okozatossági teória: a tettes elsődleges szerepéhez (causa efficiens = elsődleges ok) képest a bűnsegéd csak másodlagos (causa secondari) szolgáltat a bűncselekmény elkövetéséhez. A feltételek egyenértékűségének elmélete (conditio sine qua non) megváltoztatta ezt a felfogást. Az eredmény szempontjából az összes jogilag releváns cselekményt egyenértékű, lehetséges feltételként kezel, így a részesi cselekményeket is.

6 Tettesség-részességtan elmélete Szubjektivista irányzat: a két pilléres elmélet az elkövetők bűncselekményhez kapcsolódó pszichés viszonyából indul ki. Első pillér: a szándék vagy dolus irányzat, mely szerint a részesi cselekmény mindig a tettes akaratához igazodik. Második pillér: érdek irányzat, melynek értelmében a tettes saját érdekében hajtja végre a bűncselekményt (animus auctoris) a bűnsegéd más érdekében (animus socii). Hogy az adott cselekmény szempontjából melyik pillér kerül alkalmazásra, azt a bíró szubjektív mérlegelési jogkörében dönti el.

7 A Tettesség-részességtan elmélete Objektivista irányzat: az elkövetők elhatárolásának alapját a tényálláshoz való viszonyuk adja. A tettes magatartása minden esetben az általános törvényi tényállás keretei közé illeszkedik, a részeseké pedig azon kívül esik.

8 Tettesség-részességtan elmélete Tetturalom (tatherrschaft) elmélet: a német jogtudomány által kidolgozott elemet melynek szoros kapcsolódási felülete van a szubjektivista irányzat kapcsán említett dolus teóriával, illetve az objektív irányzat elemeivel. A tettes és részes közti elhatárolás alapja, hogy a cselekmény menetét melyik fél uralta, kinek volt közvetlen ráhatása az elkövetői magatartás kifejtéséhez vagy annak meggátolására. A bűncselekmény ura a tettes, mert akaratelhatározási és cselekvési uralommal bír a rendelkezik Lásd Claus Roxin három pontos elméletét.

9 Tettesség-részességtan elmélete A Monista rendszer: (Ausztria) ahol nem tesznek különbséget tettesek és a részesek között, hanem azokat egységesen mint elkövető értékelik. Dualista rendszer: (Magyarország, Németország, Finnország) ezekben az országokban azon elkövetők, akiknek cselekménye illeszkedik a tényállási keretbe tettesek, kiknek cselekménye nem illeszkedik a tényállási keretek közé, a részesek.

10 Az elkövetők, a tettesek és részesek ELKÖVETŐK TETTESEK RÉSZESEK DELICTUM COMMUNE BÁRKI ( AKI ) DELICTUM PROPRIUM SPECIÁLIS ALANY (sui generis, nem sajátképi FELBUJTÓ TETTES TÁRSTETTES KÖZVETETT TETTES BŰNSEGÉD

11 Alannyá válás feltételei, a tettesek A bűncselekmény alanya az lehet, aki megfelel az alanyáválás feltételeinek. Az alany az ÁTTÁ olyan szükséges eleme, amelynek hiányában nem jön létre bűncselekmény. Általános alany - delictum commune: természetes személy (jogi személy esetében a létrejövő veszély miatt történik büntetőjogi értékelés, amelyet intézkedés követhet). Legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkezik 14 életévét (5 tényállás esetében 12.) betöltötte 16.

12 A speciális tettes Speciális alany - delictum proprium: Létrejöttéhez SZEMÉLYES KVALIFIKÁLTSÁG SZÜKSÉGES Önálló sui generis tényállásként: az a hivatalos személy Btk Nem sajátképi különös törvényi tényállás: minősített esetként jelenik meg, ha speciális alanyként követik el a bűncselekményt. Btk (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve a) hamis közokiratot készít,

13 A tettesek 13. (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását (közvetlenül) megvalósítja. (2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.

14 Tettesek (3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg Két feltétel megléte szükséges! Objektív feltétel: a törvényi tényállást részben vagy egészben közösen megvalósítsák Szubjektív feltétel: egymás tevékenységéről tudjanak, azaz szándékegységben cselekedjenek. 4/2007 BJE (LB jogegységi határozata) alapján a garázdaságban az elkövetők akkor is társtettesek, ha egymás ellen lépnek fel, mivel a társas elkövetés a nyugalom megzavarásban fennáll. Társtettesség kizárt: gondatlan és tiszta mulasztásos bűncselekmények esetén!

15 RÉSZESEK A tettesi és a részesi magatartás közti elhatárolás a tényálláshoz való viszony alapján történik. A tettes tényálláson belüli cselekményt valósít meg; A részes tényálláson kívüli cselekményt valósít meg; A részesség közös ismérvei: A részesség mindig járulékos cselekmény Kétszeresen szándékos Törvényi tényálláson kívüli magatartást valósít meg Parifikáció elve érvényesül (ugyanazért a bűncselekményért felel és ugyanazt a büntetési tételt kapja mint a tettes)

16 FELBUJTÁS Csak konkrét bűncselekményre vonatkozhat Csak szándékosan lehet elkövetni Szándékkiváltó hatású Csak akkor eredményes, ha létezik egy legalább kísérleti szakaszba jutott tettesi alapcselekmény A felbujtás előkészületi stádiuma a felhívás, amely a nem eredményes felbujtás. A felhívás mint sui generis tényállás: Hamis tanúzásra felhívás Btk Kóros szenvedélykeltés Btk Kiskorú veszélyeztetése Btk. 208.

17 FELBUJTÓ A közvetett felbujtó, aki mást eredményesen rábír arra, hogy a tettest vegye rá bűncselekmény elkövetésére és a felbujtott ezt eredményesen megteszi. (A felbujtó felbujtója is felbujtó!) Többes felbujtói magatartás az, amikor az elkövetők szándékegységben megvalósított eredményes rábírása révén alakul ki a tettesben a bűncselekmény elkövetésének szilárd elhatározása. Itt mindenki önálló felbujtóként felel. Ha a győzködés nem döntő hatású a tettesre, akkor esetleg pszichikai (szándékerősítő) bűnsegélyről beszélhetünk.

18 BŰNSEGÉLY Csak szándékosan lehet elkövetni. Megvalósítása csak a szándékos bűncselekmény befejezettsége (bevégzettsége) előtt lehetséges. Fizikai bűnsegéd, az aki az elkövetéshez szükséges külső (fizikai) feltételeket biztosítja vagy azoknak használatát/elérését az elkövető számára megkönnyíti. Pszichikai bűnsegéd: Aktív pszichikai bűnsegély: szándékerősítő hatás. Passzív pszichikai bűnsegély: a bátorító jelenlét, amely a tettesre bátorítóan, a passzív alanyra bénítóan hat.

19 BŰNSEGÉLY Közvetett bűnsegédi magatartások: a) Felbujtó bűnsegédje = bűnsegéd b) A bűnsegéd bűnsegédje = bűnsegéd c) A bűnsegéd felbujtója = bűnsegéd d) Passzív alany rábírása olyan bűncselekmény hozzájárulásához, amely a P.A. belegyezése esetén megvalósulhat = bűnsegély (pl. fiatal- vagy gyermekkorúval szemben megvalósított nemi erkölcs elleni bűncselekmény) DE! A felbujtó felbujtója = felbujtó

20 KÖZVETETT RÉSZESI MAGATARTÁSOK A FELBUJTÓ FELBUJTÓJA = FELBUJTÓ A FELBUJTÓ BŰNSEGÉDJE = BŰNSEGÉD BŰNSEGÉD BŰNSEGÉDJE = BŰNSEGÉD BŰNSEGÉD FELBUJTÓJA = BŰNSEGÉD A gyermekkorú passzív alany az ellene elkövetett bűncselekmény belegyezésre való RÁBESZÉLÉSE = BŰNSEGÉD A részesi magatartásokat mindig a tettesi alapcselekmény felől értelmezzük, ezért lesz a bűnsegéd felbujtója, bűnsegéd!

21 ELKÖVETŐK TÉNYÁLLÁS HOZ VALÓ VISZONY FOGALMA TÁRGYI OLDAL Elkövetési magatartás ALANYI OLDAL bűnösség TETTES TÁ-n belüli Önállóan valósítja meg a tényállást Tevés/jogellenes nemtevés Szándékos vagy gondatlan KÖZVETETT TETTES TÁ-n belüli Más, nem büntethető személy felhasználása Csak tevőleges Szándékos TÁRSTETTES TÁ-n belüli Szándékegységben történő megvalósítás Tevés/jogellenes nemtevés Szándékos FELBUJTÓ TÁ-n kívüli Bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír Szándékos tettesi alapcselekmény legalább kísérleti stádiumba jutott Szándékos BŰNSEGÉD TÁ-n kívüli Bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt Szánd. tettesi alapcselekmény legalább kísérleti stádiumba jutott tevés/nemtevés Szándékos

22 A többes elkövetés a társas elkövetési alakzatok A többes elkövetés tárgyi súlya magas, mert ez az elkövetési mód nagyobb veszélyt jelent a társadalomra, mint egy magányos elkövető által egyedül végrehajtott jogellenes magatartások. Csoportos elkövetés - legalább 3 személy nem akadály, ha az elkövetők nem felelnek meg az alannyá válás feltételeinek de legalább a csupán részesi magatartást tanúsítanak! BH Bűnszövetség - 2 vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik és legalább 1 bűncselekmény elkövetését megkísérlik de nem jön létre bűnszervezet.

23 A társas elkövetési alakzatok Bűnszervezet: 3 vagy több személy Hosszabb időre szervezett Összehangoltan működő csoport Melynek CÉLJA legalább 5 évi vagy annál súlyosabban fenyegetett bűncselekmények elkövetése (akkor is megállapítható a bűnszervezet, ha bűncselekményeket még nem követték el, de azok elkövetését tervezik. Többletkövetelmény nem kell pl: bűnös profitszerzési célzat.) Ez a legmagasabb veszélyességi fokú társas bűnelkövetési forma.

24 Bűnkapcsolatok A bűnkapcsolatok a bűncselekmények közti jogellenes kapcsolatokat jelölik. Ezek a kapcsolatok MINDIG egy MÁS által elkövetett MÁR BEFEJEZETT bűncselekményekhez kapcsolódnak. Bűnpártolás Orgazdaság Pénzmosás Feljelentési kötelezettség elmulasztása Bűnös közömbösség

25 Bűnpártolás Másik tettes által elkövetett bűncselekményhez utólag - anélkül hogy elkövetővel megegyezett volna részére segítséget nyújt (hatóság elől elmeneküljön) SZEMÉLYI BŰNPÁRTOLÁS vagy az alapcselekményből megszerzett dolog elrejtésében, eladásával (elkövető részére anyagi előny) segítséget nyújt. TÁRGYI BŰNPÁRTOLÁS A tárgyi bűnpártolás elhatárolása az orgazdaságtól: az orgazda cselekménye csak meghatározott alapcselekményekhez kapcsolódik, és mindig vagyoni haszon érdekében jár el! Lásd a következő diát

26 Orgazdaság csak a Btk ban felsorolt vagyon elleni bűncselekményekből származó dolgokra követhető el. Aki, 1. költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut, 2. jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy 3. lopásból, 4. sikkasztásból, 5. csalásból, 6. hűtlen kezelésből, 7. rablásból, Orgazdaság 8. kifosztásból, 9. zsarolásból, 10. jogtalan elsajátításból vagy 11. orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el. Csak a felsorolt bűncselekményekből mint a tettesi alapcselekményből származó elkövetési tárgyakra lehet elkövetni orgazdaságot

27 A pénzmosás A pénzmosás tényállása elő(bűn)cselekményből származó dolog (pénz) eredetének eltitkolása céljából történő átalakítás és vagy a büntetőeljárás meghiúsítására irányuló szándékos és célzatos magatartás. A gondatlanságból (nem célzatos magatartásként) elkövetett pénzmosást is pönalizálja a törvény. A tényállás védett jogi tárgya a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékony küzdelem megvalósítása.

28 Feljelentési kötelezettség elmulasztása A Btk. egyes kiemelt tárgyi súlyú bűncselekményeknél feljelentési kötelezettséget ír elő (pl. a terrorizmus vagy az emberrablás államellenes bűncselekmények esetében) a) a készülő bűncselekmény feljelentésének elmulasztása b) a már elkövetett bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (pl.: Emberrablásra a passzív alany védelme érdekében ez nem vonatkozik) Ettől eltér a Bejelentési kötelezettség (pl: 401. pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség)

29 A bűnös közömbösség Kétféle értelemben használatos: 1. Segítségnyújtás elmulasztása - amikor baleset vagy a cserbenhagyás tényállása - amikor közlekedési baleset helyszínén nem teszünk eleget megállási, meggyőződési, segítségnyújtási és vagy segítséghívási kötelezettségünknek. Ezeknél az eseteknél hiányzik a bűnkapcsolati jelleg! 2. MÁS személy által megvalósított bűncselekmény megakadályozásának bűnös közömbösséggel történő elmulasztása a Btk zendülés megakadályozása. Abban az esetben, ha az elkövetőt mulasztásos bűnsegély létrejöttéhez szükséges speciális jogi kötelezettség terheli, akkor nem bűnkapcsolat, hanem részesség áll fenn!

30 Stádiumtan. Az előkészület. A kísérlet. A szándékos bűncselekmény megvalósulási szakaszai Akaratelhatározás (az elkövető személy tudati szféráján belül marad, nincs a külvilágban látható büntetőjogilag értékelhető esemény) Előkészület Kísérlet Befejezettség (bevégzettség)

31 A szándék kialakulása Az elkövetésre irányuló akarat kialakulását az elkövető életviszonyaiban felmerülő szükségletekre, konfliktusokra meghozott döntés alapozza meg. A megoldási szándék kialakulása lehet rögtönös vagy előre kitervelt. 1. A szándék kialakulását egy relatív megbomlott egyensúlyi helyzet előzi meg melynek helyreállítása céljából aktiválódik a helyreállítást célzó tudati működés

32 A szándék kialakulása 2. A relatív (külső tényezők által befolyásolt) egyensúlyi helyzet megbomlását követően jelentkezik a motívumok harca, amely belső normák legyőzését vagy felerősödését jelenti. 3. A motívumok harcában győztes motiváció kialakítja a célképzetet, amely tartalmazza a megbomlott relatív egyensúly helyreállítására irányuló törekvés megoldását és a külvilágban látható változtatások képzetét is. A kialakult célképzet tartalmazza azokat a konkrét cselekvéseket, amely a külső fizikai és jogi akadályok leküzdésé jelentik. Az elkövető készen áll az aktuális szükséglet kielégítésére, erre vonatkozó szándéka kialakult.

33 Az előkészület Bűncselekmény elkövetésére történő felhívás, Bűncselekmény elkövetésére ajánlkozás, Bűncselekmény elkövetésére vállalkozás, Elkövetésében való közös megállapodás, Az elkövetéshez szükséges vagy azt könnyítő feltételek megteremtése ELŐKÉSZÜLET csak akkor büntetendő, ha azt törvény külön büntetni rendeli. (Pl: hamis tanúzásra felhívás Btk )

34 Az előkészület minden esetben célzatos! A büntetőjogilag értékelhető előkészületi magatartást az elkövető minden esetben bűncselekmény elkövetése céljából fejti ki! Az előkészülettől való sikeres visszalépés esetén az elkövető nem büntethető, feltéve ha önkéntes és végleges az elállás (több elkövető esetén az elállás akkor eredményes, ha a többiek sem kezdik meg a bűncselekmény elkövetését). Az elkövetés céljából tett felhívását ajánlkozását vállalkozását visszavonta és arra törekszik, hogy senki ne kövesse el a bűncselekményt, feltéve hogy az elkövetés bármely okból elmarad. Az előkészületet a felderítés előtt a hatóságnál feljelenti Maradékbűncselekményért az elkövető felel!

35 A kísérlet büntetendőségére vonatkozó két fő elmélet SZUBJEKTIVISTA IRÁNYZAT OBJEKTIVISTA KÍSÉRLET MINDEN CSELEKMÉNY, AMELY BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSÉNEK SZÁNDÉKÁVAL VALÓSUL MEG. KÍSÉRLET AZ A ACSELEKMÉNY, AMELY KÖZVETLENÜL VESÉLYEZTETI A VÉDETT JOTÁRGYAT. HA A VESZÉLY TÁVOLI (KÖZVETETT) AZ LEGFELJEBB ELŐKÉSZÜLET BÜNTETÉSE LEGYEN AZONOS A BEFEJEZETT BÜNCSELEKMÉNNYEL, MIVEL AZ ALANYI OLDALI BŰNÖSSÉGE TELJES. BÜNTETÉSE LEGYEN ENYHÉBB FOKÚ MERT A TÁRSADALOMRA KEVÉSBÉ VESZÉLYES MINT A BEFEJEZETT BŰNCSELEKMÉNY A HATÁLYOS MAGYAR BÜNTETŐJOGUNK A FOGALOM MEGHATÁROZÁSÁNÁL AZ OBJEKTIVISTA IRÁNYZAT FELÉ FORDUL. A BÜNTETÉS KISZABÁSÁNÁL (PARIFIKÁCIÓ ELVE) A SZUBJEKTIVISTA IRÁNYZAT HATÁSA ÉRVÉNYESÜL.

36 A kísérlet elemei Az elkövetési magatartást megkezdi, de nem fejezi be. A tényállás összes eleme nem valósul meg A kísérlet csak szándékos lehet. A gondatlanság fogalmilag kizárt! Dolus directus egyenes (kívánja az következményt) Dolus eventuális eshetőleges (belenyugszik a következménybe)

37 Fogalmilag kizárt a kísérlete 1. A Gondatlan bűncselekményeknek 2. A Praeterintentionalis bűncselekményeknek 3. A Tiszta mulasztásos bűncselekményeknek 4. A pillanatnyi bűncselekményeknek (verbális becsületsértés, rágalmazás) 5. A Részesi cselekményeknek 6. Az Immateriális veszélyeztetési bűncselekményeknek

38 A kísérlet fajtái Befejezett kísérlet: nem az elkövetőn múlik, hogy a cselekménye nem fejeződik be, (a büntetendő cselekményt teljes egészében kifejtette.) (elsősorban eredmény-bűncselekmények esetén jelenik meg.) Befejezetlen kísérlet: az elkövetési magatartást csak részben fejti ki. (Az önkéntes visszalépésnél és az értékelésnél lesz jelentősége). Közeli kísérlet: ha a befejezettséghez közel van. Távoli a kísérlet: ha a befejezettségtől távol van.

39 A kísérlet fajtái Az alkalmatlan kísérlet: alapjában véve egy fordított irányú ténybeli tévedés. Azt jelenti hogy adott feltételek mellett a kifejtett elkövetői magatartás nem juttathatja el a bűncselekményt a befejezettség stádiumába. Az alkalmatlanságnak a kísérleti szakban kell fennállnia! Típusai: Alkalmatlan tárgyon követik el a cselekményt Alkalmatlan eszközzel követik el a cselekményt Alkalmatlan módon követik el a cselekményt Fokai: Abszolút alkalmatlanság Relatív alkalmatlanság:

40 A kísérlettől való önkéntes visszalépés Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. DE! Maradékbűncselekmény! Befejezetlen (nem teljes) kísérlet Önkéntes elállás * Olyan önként meghozott belső elhatározás, amely VÉGLEGES * Materiális és immateriális bűncselekmények esetében is megvalósulhat. Befejezett (teljes) kísérlet Önkéntes eredményelhárítás * Olyan önként meghozott belső elhatározás, amely SIKERES * CSAK Materiális bűncselekmények esetében valósulhat meg. ki tudja MIÉRT?

41 STÁDIUMOK TÁRGYI OLDAL ALANYI OLDAL AKARATELHATÁROZÁS ELŐKÉSZÜLET KÍSÉRLET BEFEJEZETT BEVÉGZETT NINCS LÁTHATÓ NYOMA KÜLVILÁGBAN MEGJELENIK Bűncselekmény elkövetésének céljából a szükséges vagy könnyítő feltételeket biztosítja Felhív, Ajánlkozik Vállalkozik, közös elkövetésben megállapodik Elkövetést megkezdi, de NEM FEJEZI be A Törvényi tényállást TELJES EGÉSZÉBEN megvalósította A JOGTÁRGYSÉRTÉS MEGSZŰNÉSÉVEL BŰNÖS SZÉNDÉK KIALAKULÁSA SZÁNDÉKOS MAGATARTÁS A CÉLZATOSSÁGHOZ MINDIG DOLUS DIRECTUS KAPCSOLÓDIK SZÁNDÉKOS (DD ÉS DE) SZÁNDÉKOS - DD, DE GONDATLAN - LUX, NEG BÜNTETŐJOGI ÉRTÉKELÉS NEM BÜNTETENDŐ A BÜNTETŐ TÖRVÉNY KÜLÖNÖS RÉSZI TÉNYÁLLÁSBAN BÜNTETNI RENDELI BÜNTETENDŐ PARIFIKÁCIÓ ELVE BÜNTETENDŐ

42 Az egység, többség, halmazat Az EGYSÉG esetében a bíróság egy bűncselekményben mondja ki bűnösnek az elkövetőt A TÖBBSÉG esetében a bíróság több bűncselekményben mondja ki bűnösnek az elkövetőt A HALMAZAT esetében a bíróság az elkövető által megvalósított több bűncselekményt egy eljárásban bírálja el.

43 Természetes egység Egyetlen cselekménnyel megvalósított bűncselekmény: emberölés Több cselekményes bűncselekmény, ahol az eredmény, az elkövetési tárgy, a célzat, között a részcselekmények azonosságot hoznak létre: pl.: kényszervallatás Az azonos sértett sérelmére elkövetett térben és időben szorosan összefüggő részcselekmények egységbeolvadása pl: gyors egymásutánban három pofont ad a sértettnek. Egy kifejezett cselekmény ismétlődésének törvényi tiltása: tiltott szerencsejáték rendszeres szervezése 360. a zaklatás 222. rendszeresen háborgatja

44 Természetes egység A Tartós és az állapot-bűncselekmények: közös lényege a jogsértő állapot megléte A tartós bűncselekmény esetében az elkövető olyan jogellenes állapotot hoz létre, melynek során részéről a jogtárgy elleni támadás bármikor folytatható (bevégzettség!) pl: a személyi szabadság megsértése Állapot-bűncselekmény esetén a birtokban tartás hozza létre a jogellenes állapotot pl: lőfegyverrel lőszerrel visszaélés 325.

45 Természetes egység A veszélyeztetési bűncselekmények Kiskorú veszélyeztetése 208. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 165. Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése 233. Mulasztásos bűncselekmények Segítségnyújtás elmulasztása 166. Tartási kötelezettség elmulasztása 212. Gondozási kötelezettség elmulasztása 167. Emberrablás feljelentésének elmulasztása 191.

46 A Törvényi egység A folytatólagosság törvényi egysége: 5 feltétel 1. Ugyanolyan bűncselekmény (alapeset, minősített, kísérlet, befejezett, tettesi részesi minőség stb. mindegy) 2. Egységes akaratelhatározással (minden részcselekmény azonos akaratelhatározású) 3. Azonos sértett sérelmére 4. Rövid időközönként (bűncselekménytípustól függő függ) 5. Többször kövesse el (legalább kétszer)

47 A Törvényi egység Összetett bűncselekmény - delictum compositum: két bűncselekményből amelyek cél-eszköz viszonyában vannak egymással egy harmadikat hoz létre a jogalkotó. Pl: dolog elleni erőszakkal (eszköz) elkövetett lopás (cél); a Rablás 365. amely egy lopás (cél) és egy kényszerítésből (eszköz) áll; két részcselekmény között ok- okozati összefüggés áll fenn: pl. ittas járművezetés miatt bekövetkező halált okozó közúti baleset okozása 235.

48 A Törvényi egység Összefoglalt bűncselekmény delictum complexum: részcselekmények törvényi egységbefoglalásáról van itt is szó, de ennek oka, hogy halmazati büntetés esetén súlyosabb büntetés legyen kiszabható pl: a több emberen elkövetett emberölés mint minősített esete életfogytig tartó szabadságvesztés. Ennek hiányában két ember megölése két rendbeli (alapeseti) ölést jelentene, így a halmazatban kiszabható maximum büntetési tétel nem haladhatná meg a 20 évet.

49 A Törvényi egység sajátos esetei A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 165..; és a közúti baleset okozása Pl: az elkövető foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét közvetlen veszélynek teszi ki Ebben az esetben a sértettek száma törvényi egységet képez más esetben azonban általában halmazatot hoz létre. Üzletszerűség mint törvényi egység: zugírászat, 286. ahol az elkövető az alapcselekményt rendszeresen elköveti haszonszerzés céljából. Így ez alapeseti üzletszerűséget jelent, ami nem minősítő körülmény.

50 A halmazatok ALAKI EGY CSELEKMÉNY TÖBB BŰNCSELEKMÉNY ANYAGI TÖBB CSELEKMÉNY TÖBB BŰNCSELEKMÉNY HOMOGÉN Az elkövető egy cselekményével UGYANAZT a tényállást meríti ki többször, egyidejűleg. Pl: Egy kézigránáttal 10 embert megöl HETEROGÉN Az elkövető egy cselekményével TÖBB különböző tényállást merít ki egyidejűleg. Pl: hivatalosan fellépő rendőr megütése HOMOGÉN Az elkövető TÖBB cselekményével UGYANAZT a tényállást meríti TÖBBSZÖR. Pl: ma boltban, másnap egy bárban, majd egy moziban lop HETEROGÉN Az elkövető TÖBB cselekményével TÖBB különböző tényállást valósít meg. Pl: hivatalosan fellépő rendőr megütése

51 Látszólagos halmazat kiküszöbölési elvei LÁTSZÓLAGOS ALAKI HALMAZAT 1. SPECILAITÁS ELVE (a lex speciális derogat legi generali - az erős felindulásban elkövetett emberölés - emberölés) 2. KONSZUMPCIÓ ELVE (súlyosabb rablás elnyeli az enyhébb a könnyű testi sértést) 3. SZUBSZIDIARITÁS ELVE a) ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg b) ha más bűncselekmény nem valósul meg c) Alá-fölérendeltségi viszony van a tényállások között LÁTSZÓLAGOS ANYAGI HALMAZAT 1. ÖNÁLLÓTLAN RÉSZCSELEKMÉNY (pl: befejezett emberölés esetén a kísérletért előkészületért nem felel) 2. BÜNTETLEN ESZKÖZCSELEKMÉNY (eszköz cselekmény mellett nem állapítható meg célcselekmény) 3. BÜNTETLEN UTÓCSELEKMÉNY (egy magatartás a korábban okozott jogsérelmet már nem fokozza) 4. ÖSSZEOLVADÁS (tettleges becsületsértésben összeolvad ts és a becsületsértés)

52 A büntetőjogi szankciók célja, feladata A büntetőjogi szankció jellemzői Olyan joghátrány, melyet Törvény által előírt feltételek mellett Bűncselekmény elkövetése miatt alkalmaznak. Célja a társadalom védelme, Bíróság szabja ki, és Az állam kényszerrel hajtja végre

53 A büntetőjogi szankciórendszer Monista rendszer: csak büntetések szerepelnek (pl: a Csemegi kódex csak büntetést ismer) Dualista rendszer: évi C. tv. büntetéseket és intézkedéseket tartalmaz. Szankciórendszerek a törvényhozó jogalkalmazó viszonyában Abszolút határozott: egy szankció, nincs mérlegelés Abszolút határozatlan: a szankció nemét, mértékét is a jogalkalmazó határozza meg. Relatív határozott: törvény határozza meg a büntetési tételkeretet és a büntetés nemét azon belül a jogalkalmazó szabadon mozoghat Relatív határozatlan: törvény meghatározza a büntetési nemet mértéknek az alsó vagy csak a felső határát szabja meg

54 A kilenc büntetés és 1 mellékbüntetés 1. szabadságvesztés, 2. elzárás, 3. közérdekű munka, 4. a pénzbüntetés, 5. a foglalkozástól eltiltás, 6. a járművezetéstől eltiltás, 7. a kitiltás, 8. a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, 9. a kiutasítás Mellékbüntetés: a közügyektől eltiltás.

55 A kilenc intézkedés 1. a megrovás, 2. a próbára bocsátás, 3. a jóvátételi munka, 4. a pártfogó felügyelet, 5. az elkobzás, 6. a vagyonelkobzás, 7. az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, 8. a kényszergyógykezelés, 9. a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések.

56 A hatályos Magyar szankciórendszer A szankciókkal elérni kívánt célok 1. A társadalom rosszallását kiváltó arányos viszonzás megtorlás 2. A társadalom védelme 3. Prevenció (generális és speciális) 4. A Sértett és a megsértett közösség kiengesztelése (pl: jóvátételi munka, tevékeny megbánás) A büntetés: olyan felelősségi szankció, melyet a büntethető elkövetővel szemben szabtak ki. Az intézkedés: alapja a büntetendő cselekmény és nem csak jogilag felelősségre vonható elkövetővel szemben alkalmazható (pl. elkobzás, vagyonelkobzás)

57 A büntetési elméletek, a Magyar büntetőjogi szankciórendszer felépítése A BÜNTETÉS JOGALAPJÁRA VONATKOZÓ NÉZETEK A büntetés jogalapja adja azt a legitim felhatalmazást és jogcímet melynek értelmében az elkövetővel szemben büntetőjogi joghátrány alkalmazására kerülhet sor. A büntetés mikéntje attól függ, mi a jogalkotó felfogása az egyén felelősségét illetően Determinista felfogás: az egyén meghatározott; Indeterminista felfogás: az egyénnek szabad akarata van;

58 A büntetési elméletek Abszolút elméletek büntetési célja: a felborított jogrend helyreállítása megtorlás útján; Relatív elméletek célja: a hasznosság okán inkább megelőzni a bűncselekményeket; Egyesítő elméletek: az abszolútból az igazságos megtorlást, a relatív elméletekből a hasznos megelőzést emeli ki és alkalmazza. A vegyes/közvetítő rendszer A büntetéstanok szintézisének egységbefoglalásának elmélete: büntetés célja az igazságos megtorlás, amely alkalmas a társadalom védelmére, újabb bűncselekmények létrejöttének megelőzésére

59 Az eldöntendő kérdés Abszolút elméletek Relatív elméletek Vegyes vagy közvetítő elméletek Mire reagál a büntetés? a tettre a tettesre elsősorban a tettre, de fontos az elkövető személye Mi a büntetés filozófiai alapja és szemlélete? indeterminizmus (a bűn alapja a szabad akarat), a büntetés reakció a múltban elkövetett tettre determinizmus (a bűn meghatározottsága) a jövőt (az újabb bűn megelőzését) tartja szem előtt mindkét alap kizárólagosságát elvetik, indeterminizmus, társadalmi és egyéni Hatásokkal Mi a büntetés lényege és végső célja? tettarányos megtorlásként előálló igazságosság társadalomvédelmet, általános, illetve speciális megelőzést eredményező hasznosság igazságos megtorlás, amely alkalmas a társadalom védelmére okulására és az egyéni megelőzésre is Képviselői: Arisztotelész, Kant, Hegel, Carrara Protagórasz, Seneca, Bentham, Lombroso, Tarde, Ferri, Mittelstadt Finkey Ferenc, Angyal Pál, Pikler Gyula

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV.

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. a 2016. április 15-i konzultáció anyagához A bűncselekmény megvalósulási szakaszai. A bűncselekmény elkövetői. A bűncselekményi egység és többség. A bűnhalmazat Igazságügyi igazgatási

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek, különös tekintettel a törvényesség,

Részletesebben

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. A.16. A bűncselekményi egység és halmazat Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. Jelentősége, büntetőjogi következménye: I) Büntető anyagi jogban:

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Jacsó Judit Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ.CompLex Woiters Kluwer márka Tartalomj egyzék Előszó 19 Első rész

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek,

Részletesebben

Kollokviumi kérdések 2012

Kollokviumi kérdések 2012 Kollokviumi kérdések 2012 Általános Rész I. félév 1. A magyar büntetőjog történeti fejlődése 2. A klasszikus iskola, mint büntetőjog-tudományi irányzat és a Csemegi-kódex. 3. A büntetőjog fogalma, feladata,

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2013. évi C. törvény (Btk.) Egyes tételeknél ezen túl az ott feltüntetett jogszabályok megjelölt rendelkezéseinek ismerete

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.6) A tényállás jelentés-tartalmai; a tárgyi oldal tényállási elemei (elkövetési tárgy, elkövetési magatartás, az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek, az eredmény, az okozati összefüggés)

Részletesebben

A büntetés kiszabása

A büntetés kiszabása A 2011 11 05 a törvényi meghatározás 83. (1) A büntetést - céljának (37. ) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető

Részletesebben

Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetıjog I. 2013/2014. tanév, 2. félév

Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetıjog I. 2013/2014. tanév, 2. félév ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR III. a 2014. április 12-i konzultáció anyagához (A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai II. A bőncselekmény megvalósulási szakaszai. A bőncselekmény elkövetıi.) Igazságügyi igazgatási

Részletesebben

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03.

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03. BÜNTETŐJOG MINT JOG ÁG BÜNTETŐJOG Büntető jog pillérei 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Hatályos 2015.I.1-től

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52.

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52. TARTALOMJEGYZÉK 1. A büntető törvény hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai...6 2. A bűncselekmény törvényi fogalma, a bűntett és a vétség...6 4. Egység, többség, halmazat. A törvényi

Részletesebben

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga XV. Fejezet Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények 160. Emberölés 161. Erős felindulásban elkövetett emberölés

Részletesebben

BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2014. évi tavaszi záróvizsgákra

BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2014. évi tavaszi záróvizsgákra BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2014. évi tavaszi záróvizsgákra Valamennyi tételnél elvárt a Kúria (korábban Legfelsõbb Bíróság), valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó jogértelmezésének (irányelv, AB

Részletesebben

Általános jogi ismeretek IV.

Általános jogi ismeretek IV. Általános jogi ismeretek IV Dr Bárányos Bernadett ELTE ÁJK TÁMOP-557-08/1-2008-0001 I Általános büntetőjogi ismeretek TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Büntetőjog fogalma Objektív értelemben: a büntetőjog azon

Részletesebben

Záróvizsga felkészítő

Záróvizsga felkészítő Dr. Gula József egyetemi docens Záróvizsga felkészítő 2015.03.18. NEMZETKÖZI BÜNTETŐJOG Szűkebb értelemben vett nemzetközi büntetőjog A nemzetközi bűnügyi együttműködés intézményei közönséges bűnügyekben

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

13. Az információ büntetőjogi védelme. A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései

13. Az információ büntetőjogi védelme. A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései 13. Az információ büntetőjogi védelme A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései 1 I. A büntetőjog forrásai, a Btk. rendszere 2 I. A büntetőjog forrásai, a Btk. rendszere I.1 A büntetőjog forrásai A büntetőjog

Részletesebben

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról A szabálysértési jog hatályos joganyaga a 2012. évi II. tv. (Sztv.), amely tartalmazza a szabálysértési anyagi jog általános és különös részét, valamint

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2015. évi záróvizsgákra

BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2015. évi záróvizsgákra BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2015. évi záróvizsgákra Valamennyi tételnél elvárt a Kúria (korábban Legfelsõbb Bíróság), valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó jogértelmezésének (irányelv, AB határozat,

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás.

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász

Részletesebben

Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz

Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Büntetőjog általános rész Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Kötelező: Irodalom 2012. évi C. tv. A Büntetőtörvénykönyvről Prof. Dr. Domokos Andrea: Büntető

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

ntetőjog alapfogalmai a ncselekményeknyek

ntetőjog alapfogalmai a ncselekményeknyek ÜZLETI JOG I. 2013/14 6. előad adás A büntetb ntetőjog alapfogalmai a gazdasági gi bűncselekmb ncselekményeknyek 1 Áttekintés I. A BÜNTETŐJOG FORRÁSAI, A BTK. RENDSZERE I.1 A büntetőjog forrásai I.2 A

Részletesebben

1. A törvényesség elve, az analógia alkalmazásának tilalma. Btk. 1.., Alaptörvény XXVIII. cikk (4) és (5) bekezdés,11/1992. (III. 5.

1. A törvényesség elve, az analógia alkalmazásának tilalma. Btk. 1.., Alaptörvény XXVIII. cikk (4) és (5) bekezdés,11/1992. (III. 5. 1. A törvényesség elve, az analógia alkalmazásának tilalma. Btk. 1.., Alaptörvény XXVIII. cikk (4) és (5) bekezdés,11/1992. (III. 5.) AB határozat A törvényesség elve Alapjai: A nullum crimen sine lege

Részletesebben

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

Bűncselekményegység és halmazat

Bűncselekményegység és halmazat Bűncselekményegység és halmazat 1 A halmazat szabálya (a Btk 12. ) a bűncselekmény fogalma és a bűncselekmény súly szerinti felosztása után, a bűnösség fogalma előtt helyezkedik el 2 Miért fontos ez? (I)

Részletesebben

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Budapest AZ ÁLLAM ÉS A JOG KIALAKULÁSA 1. A jog kialakulása 5 1.1 Jog fogalma 5

Részletesebben

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin 2012. november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Számonkérés A számonkérés formája: írásbeli dolgozat Rendelkezésre álló idő: igény szerint, kb.

Részletesebben

A.5) A bűncselekmény fogalma (a fogalom Btk-szerinti meghatározása és elemzése); a bűncselekmények súly szerinti osztályozása (1843-tól)

A.5) A bűncselekmény fogalma (a fogalom Btk-szerinti meghatározása és elemzése); a bűncselekmények súly szerinti osztályozása (1843-tól) A.5) A bűncselekmény fogalma (a fogalom Btk-szerinti meghatározása és elemzése); a bűncselekmények súly szerinti osztályozása (1843-tól) Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ELKÖVETŐI ALAKZATOK A BÜNTETŐJOGBAN *

BÜNTETŐJOG ELKÖVETŐI ALAKZATOK A BÜNTETŐJOGBAN * VARGA GERGELY ELKÖVETŐI ALAKZATOK A BÜNTETŐJOGBAN * BEVEZETÉS A bűncselekmény tárgyi oldalához kapcsolt, objektív tényállási elem az elkövetési tárgy, amelyre a jogellenes elkövetési magatartás irányul.

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 5 AJÁNLÓ... 11 EL SZÓ... 13 A BTK. ÁLTALÁNOS RÉSZÉHEZ... 15 1.) A BÜNTET TÖRVÉNY HATÁLYA, A KÉS BBI BÜNTET TÖRVÉNY VISSZAMEN LEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI. 16 1/1999. Büntet

Részletesebben

Büntetőjog Általános Rész

Büntetőjog Általános Rész Büntetőjog Általános Rész Készítette: Dr. Csóré Csilla r. alezredes 2013. 1 Általános rész A büntetőjog fogalma, felosztása A büntetőjog a jogrendszer egyik ága. Azoknak a hatályos büntetőjogszabályoknak

Részletesebben

1. Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, hazaárulás, kémkedés Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása 139. (1) Aki olyan cselekményt

1. Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, hazaárulás, kémkedés Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása 139. (1) Aki olyan cselekményt 1. Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, hazaárulás, kémkedés Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása 139. (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy a Magyar

Részletesebben

Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz

Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Büntetőjog általános rész Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Kötelező: Irodalom 2012. évi C. tv. A Büntetőtörvénykönyvről Prof. Dr. Domokos Andrea: Büntető

Részletesebben

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás.

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,

Részletesebben

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Opten Törvénytár Opten Kft. I. 1978. évi IV. törvény 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 A 2010.01.13. és 2010.03.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

Adókamara Adószakértői Tagozat. A bűn határán. Budapest, 2011. június 1.

Adókamara Adószakértői Tagozat. A bűn határán. Budapest, 2011. június 1. Adókamara Adószakértői Tagozat A bűn határán. Budapest, 2011. június 1. Előadók: Vadász Iván alelnök Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Dr. Fülöp Péter, ügyvéd adótanácsadó Bűntetőjogi alapok

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a 2004-2008. években 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási

Részletesebben

A tételek. Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ JOG

A tételek. Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ JOG A tételek 1. A büntetőjog fogalma, felosztása, helye a jogrendszerben. A büntetőjog tudományának főbb irányai és az egyéb bűnügyi tudományok Fogalma: - tág értelemben: jogi normák összessége (anyagi, eljárási,

Részletesebben

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz.

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz. I. Bevezető 1 Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) mérsékelt újszerűsége folytán

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II.

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

KÚRIA. 3/2013. BJE. szám

KÚRIA. 3/2013. BJE. szám KÚRIA 3/2013. BJE. szám A Kúria Büntető Kollégiuma, mint Büntető Jogegységi Tanács a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban Budapesten, a 2013. év július hó 8.

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. FEJEZET

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. FEJEZET 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 92. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek. Tartalomjegyzék. 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450

MAGYAR KÖZLÖNY. 92. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek. Tartalomjegyzék. 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450 MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek 92. szám Tartalomjegyzék 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450 13450 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 92. szám II. Törvények

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

ÍTÉLŐTÁBLAI HATÁROZATOK

ÍTÉLŐTÁBLAI HATÁROZATOK ÍTÉLŐTÁBLAI HATÁROZATOK 2004 2016. JÚNIUS BÜNTETŐ ANYAGI JOG 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY (ÖSSZEÁLLÍTOTTA: VASKUTI ANDRÁS) KÚRIAI BÍRÓ TANÁRSEGÉD ELTE ÁJK Btk Ítélőtáblai határozatok 2 2. időbeli hatály A Btk.

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről1. Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembe vételével,

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről1. Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembe vételével, 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

Jogi Alapismeretek II.

Jogi Alapismeretek II. Készítette: Gál Zoltán Gál Zoltán Jogi Alapismeretek II. Büntetőjog- Különös rész gzoli 11. osztály 1 g a l z o l i. g p o r t a l. h u Személy elleni bűncselekmények 2 Emberölés 2 Erős felindulásban elkövetett

Részletesebben

2012. évi C. törvény Hatályos:

2012. évi C. törvény Hatályos: 2012. évi C. törvény Hatályos: 2014.05.06-2014.06.30 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének,

Részletesebben

A.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés

A.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés A.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,

Részletesebben

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a 2016. április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog 1. 2015/2016. tanév, 2. félév 1. A büntetőjogi

Részletesebben

Ajánlott tankönyv: HVG-ORAC: Büntetőjog Általános Rész Szerzők: Belovics-Békés-Busch-Gellér-Margitán-Molnár-Sinku

Ajánlott tankönyv: HVG-ORAC: Büntetőjog Általános Rész Szerzők: Belovics-Békés-Busch-Gellér-Margitán-Molnár-Sinku 2010. szeptember 25. Ajánlott tankönyv: HVG-ORAC: Büntetőjog Általános Rész Szerzők: Belovics-Békés-Busch-Gellér-Margitán-Molnár-Sinku Büntetőjog A büntetőjog fogalmának két alappillére: a bűncselekmény

Részletesebben

A Magyar Büntető Törvénykönyv mely az 1978. évi IV. törvény megjelöléssel része a Magyar Törvénytárnak

A Magyar Büntető Törvénykönyv mely az 1978. évi IV. törvény megjelöléssel része a Magyar Törvénytárnak A MAGYAR BÜNTETŐJOG A Magyar Büntető Törvénykönyv mely az 1978. évi IV. törvény megjelöléssel része a Magyar Törvénytárnak A büntetőjog magyarországi, mintegy két évszázados európai-kontinentális jogfejlődése

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden Tényállások röviden 166. (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés,

Részletesebben

Általános jogi ismeretek III.

Általános jogi ismeretek III. Általános jogi ismeretek III. Prof. Dr. mult. Gellér Balázs József ELTE ÁJK Büntetőjog fogalma Objektív büntetőjog (ius poenale): a büntetőjog azon jogi normák összessége, amelyek meghatározzák: (1) mely

Részletesebben

Büntető elvi határozatok

Büntető elvi határozatok Szerkesztők: Dr. Berkes György Dr. Szabó Győző SUB Qöttlngen 208 396 551 Szerzők: Dr. Berkes György Dr. Katona Sándor Dr. Kiss Zsigmond Dr. Kónya István 7 Dr. Rabóczki Ede 98 A 2072 Büntető elvi határozatok

Részletesebben

BÜNTETŐJOG KÜLÖNÖS RÉSZ

BÜNTETŐJOG KÜLÖNÖS RÉSZ BÜNTETŐJOG KÜLÖNÖS RÉSZ XXIV. fejezet: AZ ÁLLAM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK 1. tétel Az állam elleni bűncselekmények rendszere és jellemzői az 1989. évi XXVI tv. alapján Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása

Részletesebben

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a Tájékoztató az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a 2003-2007. években BUDAPEST 2008. év Kiadja: a Legf bb Ügyészség Számítástechnika-

Részletesebben

ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR II. a 2014. március 21-i konzultáció anyagához Tényállástan II. A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai I.

ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR II. a 2014. március 21-i konzultáció anyagához Tényállástan II. A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai I. ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR II. a 2014. március 21-i konzultáció anyagához Tényállástan II. A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai I. Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetıjog 1. 2013/2014. tanév, 2. félév

Részletesebben

ÍTÉLŐTÁBLAI HATÁROZATOK

ÍTÉLŐTÁBLAI HATÁROZATOK ÍTÉLŐTÁBLAI HATÁROZATOK 2013 2016. SZEPTEMBER BÜNTETŐ ANYAGI JOG 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY (ÖSSZEÁLLÍTOTTA: VASKUTI ANDRÁS) KÚRIAI BÍRÓ, TANÁRSEGÉD ELTE ÁJK ítélőtáblai határozatok új Btk 2 2. időbeli hatály

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. 2015. MÁRCIUS

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. 2015. MÁRCIUS ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 19. I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A rablás mint vagyon elleni erőszakos bűncselekmény. Szerző: Dr. Rózsavölgyi Bence

A rablás mint vagyon elleni erőszakos bűncselekmény. Szerző: Dr. Rózsavölgyi Bence A rablás mint vagyon elleni erőszakos bűncselekmény Szerző: Dr. Rózsavölgyi Bence Debrecen 2016. július I. A vagyon elleni és a vagyon elleni erőszakos bűncselekményekről általában A vagyon elleni delictumok

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II.

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér 1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november

Részletesebben

1 32 9 658 9 924 7 962 5 82 5 139 22 958 23 591 25 763 21 21 19 639 14 891 24,9 2, 17,1 24,2 25,4 31,6 36 12 41 983 46 726 32 621 31 319 26 551 2 928 3 392 3 753 2 678 2 566 2 165 Összes bűncselekmény

Részletesebben

A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről

A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 / 85 2010.11.23. 20:08 A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető

Részletesebben

ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ ÁLTALÁNOS RÉSZ I.

ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ ÁLTALÁNOS RÉSZ I. TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ...3 ÁLTALÁNOS RÉSZ...5 I. fejezet A büntető törvény hatálya...5 Időbeli hatály... 5 Területi és személyi hatály... 7 Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015.

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Szakmai Program 6.sz. szabályzata Hatályba lépett: 2015. A fegyelmi eljárás rendje, részletes szabályai Vonatkozó jogszabályok: 2013. évi CCXL. törvény 374-376. 1/2015.(

Részletesebben

Szervezett bűnözés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Szervezett bűnözés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Szervezett bűnözés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A szervezett bűnözés jellemzői profit-orientált magas fokú szervezettség és konspiráció magasan képzett szakemberek részvétele csúcstechnika igénybevétele

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. 2 I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 2015.

Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 2015. 1 Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 215. VI. Hogyan minősíti összességében a településen végzett rendőri tevékenységet? kérdésre adott válaszok megoszlása (értékelési skála 1 5) 211 2,96% 18,65%

Részletesebben

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2.

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2. 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl

2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl . oldal, összesen: 6 2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl Az Országgyûlés a gépjármûvezetõk önkéntes jogkövetõ magatartásának erõsítése, a közúti közlekedés biztonságának

Részletesebben