Büntetőjog II. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: Kubisch Károly doktorandusz

Átírás

1 Büntetőjog II. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: Kubisch Károly doktorandusz

2 Ajánlott és kötelező irodalom Kötelező irodalom: évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Deres Petronella Domokos Andrea: Büntető anyagi jog II. az Új Btk. alapján (2. átdolgozott kiadás) Patrocinium Kft , Ajánlott irodalom: Dr. Kónya István: Magyar Büntetőjog - kommentár a gyakorlat számára 3. kiadás HVG-ORAC Görgényi-Gula-Horváth-Jacsó-Lévay-Sántha-Váradi: Magyar Büntetőjog Általános Rész. Complex kiadó Tóth J- Zoltán: Halálbüntetés pró és kontra. HVG-ORAC 2012.

3 ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁS OBJEKTÍV ELEMEK Szükséges elemek SZUBJEKTÍV ELEMEK Általáno Szükséges elemek Tárgy Tárgyi oldal Alany Alanyi oldal Jogtárgy a) Általános B) Különös c) Közvetlen Elkövetési magatartás a) Tevés b) Nemtevés (jogellenes) nem szükséges elemek általános alannyá válás feltételei a) 14. (12) életév b) Korlátozott beszámítási kép. c) Természetes személy Bűnösség a) szándékosság dolus directus dolus eventuális b) gondatlanság Luxuria Negligentia nem szükséges elemek Elkövetési tárgy a) Dolog b) Passzív alany Szituációs ismérvek Létesítő ok és az eredmény közti okozati összefüggés HELY, MÓD, IDŐ, ESZKÖZ Speciális tettes a) Hivatalos személy b) katona Indíték a) Célzat b) Motívum

4 Az előadás témakörei Az elkövetők, a tettesek és részesek A többes elkövetés A bűncselekmény stádiumai (az előkészület és a kísérlet) Egység A többség és a halmazat A büntetőjogi szankciók célja, feladata Büntetési elméletek, a magyar szankciórendszer felépítése

5 Tettesség-részességtan elmélete Elméleti megközelítések XIX. sz. Okozatossági teória: a tettes elsődleges szerepéhez (causa efficiens = elsődleges ok) képest a bűnsegéd csak másodlagos (causa secondari) szolgáltat a bűncselekmény elkövetéséhez. A feltételek egyenértékűségének elmélete (conditio sine qua non) megváltoztatta ezt a felfogást. Az eredmény szempontjából az összes jogilag releváns cselekményt egyenértékű, lehetséges feltételként kezel, így a részesi cselekményeket is.

6 Tettesség-részességtan elmélete Szubjektivista irányzat: a két pilléres elmélet az elkövetők bűncselekményhez kapcsolódó pszichés viszonyából indul ki. Első pillér: a szándék vagy dolus irányzat, mely szerint a részesi cselekmény mindig a tettes akaratához igazodik. Második pillér: érdek irányzat, melynek értelmében a tettes saját érdekében hajtja végre a bűncselekményt (animus auctoris) a bűnsegéd más érdekében (animus socii). Hogy az adott cselekmény szempontjából melyik pillér kerül alkalmazásra, azt a bíró szubjektív mérlegelési jogkörében dönti el.

7 A Tettesség-részességtan elmélete Objektivista irányzat: az elkövetők elhatárolásának alapját a tényálláshoz való viszonyuk adja. A tettes magatartása minden esetben az általános törvényi tényállás keretei közé illeszkedik, a részeseké pedig azon kívül esik.

8 Tettesség-részességtan elmélete Tetturalom (tatherrschaft) elmélet: a német jogtudomány által kidolgozott elemet melynek szoros kapcsolódási felülete van a szubjektivista irányzat kapcsán említett dolus teóriával, illetve az objektív irányzat elemeivel. A tettes és részes közti elhatárolás alapja, hogy a cselekmény menetét melyik fél uralta, kinek volt közvetlen ráhatása az elkövetői magatartás kifejtéséhez vagy annak meggátolására. A bűncselekmény ura a tettes, mert akaratelhatározási és cselekvési uralommal bír a rendelkezik Lásd Claus Roxin három pontos elméletét.

9 Tettesség-részességtan elmélete A Monista rendszer: (Ausztria) ahol nem tesznek különbséget tettesek és a részesek között, hanem azokat egységesen mint elkövető értékelik. Dualista rendszer: (Magyarország, Németország, Finnország) ezekben az országokban azon elkövetők, akiknek cselekménye illeszkedik a tényállási keretbe tettesek, kiknek cselekménye nem illeszkedik a tényállási keretek közé, a részesek.

10 Az elkövetők, a tettesek és részesek ELKÖVETŐK TETTESEK RÉSZESEK DELICTUM COMMUNE BÁRKI ( AKI ) DELICTUM PROPRIUM SPECIÁLIS ALANY (sui generis, nem sajátképi FELBUJTÓ TETTES TÁRSTETTES KÖZVETETT TETTES BŰNSEGÉD

11 Alannyá válás feltételei, a tettesek A bűncselekmény alanya az lehet, aki megfelel az alanyáválás feltételeinek. Az alany az ÁTTÁ olyan szükséges eleme, amelynek hiányában nem jön létre bűncselekmény. Általános alany - delictum commune: természetes személy (jogi személy esetében a létrejövő veszély miatt történik büntetőjogi értékelés, amelyet intézkedés követhet). Legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkezik 14 életévét (5 tényállás esetében 12.) betöltötte 16.

12 A speciális tettes Speciális alany - delictum proprium: Létrejöttéhez SZEMÉLYES KVALIFIKÁLTSÁG SZÜKSÉGES Önálló sui generis tényállásként: az a hivatalos személy Btk Nem sajátképi különös törvényi tényállás: minősített esetként jelenik meg, ha speciális alanyként követik el a bűncselekményt. Btk (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve a) hamis közokiratot készít,

13 A tettesek 13. (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását (közvetlenül) megvalósítja. (2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.

14 Tettesek (3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg Két feltétel megléte szükséges! Objektív feltétel: a törvényi tényállást részben vagy egészben közösen megvalósítsák Szubjektív feltétel: egymás tevékenységéről tudjanak, azaz szándékegységben cselekedjenek. 4/2007 BJE (LB jogegységi határozata) alapján a garázdaságban az elkövetők akkor is társtettesek, ha egymás ellen lépnek fel, mivel a társas elkövetés a nyugalom megzavarásban fennáll. Társtettesség kizárt: gondatlan és tiszta mulasztásos bűncselekmények esetén!

15 RÉSZESEK A tettesi és a részesi magatartás közti elhatárolás a tényálláshoz való viszony alapján történik. A tettes tényálláson belüli cselekményt valósít meg; A részes tényálláson kívüli cselekményt valósít meg; A részesség közös ismérvei: A részesség mindig járulékos cselekmény Kétszeresen szándékos Törvényi tényálláson kívüli magatartást valósít meg Parifikáció elve érvényesül (ugyanazért a bűncselekményért felel és ugyanazt a büntetési tételt kapja mint a tettes)

16 FELBUJTÁS Csak konkrét bűncselekményre vonatkozhat Csak szándékosan lehet elkövetni Szándékkiváltó hatású Csak akkor eredményes, ha létezik egy legalább kísérleti szakaszba jutott tettesi alapcselekmény A felbujtás előkészületi stádiuma a felhívás, amely a nem eredményes felbujtás. A felhívás mint sui generis tényállás: Hamis tanúzásra felhívás Btk Kóros szenvedélykeltés Btk Kiskorú veszélyeztetése Btk. 208.

17 FELBUJTÓ A közvetett felbujtó, aki mást eredményesen rábír arra, hogy a tettest vegye rá bűncselekmény elkövetésére és a felbujtott ezt eredményesen megteszi. (A felbujtó felbujtója is felbujtó!) Többes felbujtói magatartás az, amikor az elkövetők szándékegységben megvalósított eredményes rábírása révén alakul ki a tettesben a bűncselekmény elkövetésének szilárd elhatározása. Itt mindenki önálló felbujtóként felel. Ha a győzködés nem döntő hatású a tettesre, akkor esetleg pszichikai (szándékerősítő) bűnsegélyről beszélhetünk.

18 BŰNSEGÉLY Csak szándékosan lehet elkövetni. Megvalósítása csak a szándékos bűncselekmény befejezettsége (bevégzettsége) előtt lehetséges. Fizikai bűnsegéd, az aki az elkövetéshez szükséges külső (fizikai) feltételeket biztosítja vagy azoknak használatát/elérését az elkövető számára megkönnyíti. Pszichikai bűnsegéd: Aktív pszichikai bűnsegély: szándékerősítő hatás. Passzív pszichikai bűnsegély: a bátorító jelenlét, amely a tettesre bátorítóan, a passzív alanyra bénítóan hat.

19 BŰNSEGÉLY Közvetett bűnsegédi magatartások: a) Felbujtó bűnsegédje = bűnsegéd b) A bűnsegéd bűnsegédje = bűnsegéd c) A bűnsegéd felbujtója = bűnsegéd d) Passzív alany rábírása olyan bűncselekmény hozzájárulásához, amely a P.A. belegyezése esetén megvalósulhat = bűnsegély (pl. fiatal- vagy gyermekkorúval szemben megvalósított nemi erkölcs elleni bűncselekmény) DE! A felbujtó felbujtója = felbujtó

20 KÖZVETETT RÉSZESI MAGATARTÁSOK A FELBUJTÓ FELBUJTÓJA = FELBUJTÓ A FELBUJTÓ BŰNSEGÉDJE = BŰNSEGÉD BŰNSEGÉD BŰNSEGÉDJE = BŰNSEGÉD BŰNSEGÉD FELBUJTÓJA = BŰNSEGÉD A gyermekkorú passzív alany az ellene elkövetett bűncselekmény belegyezésre való RÁBESZÉLÉSE = BŰNSEGÉD A részesi magatartásokat mindig a tettesi alapcselekmény felől értelmezzük, ezért lesz a bűnsegéd felbujtója, bűnsegéd!

21 ELKÖVETŐK TÉNYÁLLÁS HOZ VALÓ VISZONY FOGALMA TÁRGYI OLDAL Elkövetési magatartás ALANYI OLDAL bűnösség TETTES TÁ-n belüli Önállóan valósítja meg a tényállást Tevés/jogellenes nemtevés Szándékos vagy gondatlan KÖZVETETT TETTES TÁ-n belüli Más, nem büntethető személy felhasználása Csak tevőleges Szándékos TÁRSTETTES TÁ-n belüli Szándékegységben történő megvalósítás Tevés/jogellenes nemtevés Szándékos FELBUJTÓ TÁ-n kívüli Bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír Szándékos tettesi alapcselekmény legalább kísérleti stádiumba jutott Szándékos BŰNSEGÉD TÁ-n kívüli Bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt Szánd. tettesi alapcselekmény legalább kísérleti stádiumba jutott tevés/nemtevés Szándékos

22 A többes elkövetés a társas elkövetési alakzatok A többes elkövetés tárgyi súlya magas, mert ez az elkövetési mód nagyobb veszélyt jelent a társadalomra, mint egy magányos elkövető által egyedül végrehajtott jogellenes magatartások. Csoportos elkövetés - legalább 3 személy nem akadály, ha az elkövetők nem felelnek meg az alannyá válás feltételeinek de legalább a csupán részesi magatartást tanúsítanak! BH Bűnszövetség - 2 vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik és legalább 1 bűncselekmény elkövetését megkísérlik de nem jön létre bűnszervezet.

23 A társas elkövetési alakzatok Bűnszervezet: 3 vagy több személy Hosszabb időre szervezett Összehangoltan működő csoport Melynek CÉLJA legalább 5 évi vagy annál súlyosabban fenyegetett bűncselekmények elkövetése (akkor is megállapítható a bűnszervezet, ha bűncselekményeket még nem követték el, de azok elkövetését tervezik. Többletkövetelmény nem kell pl: bűnös profitszerzési célzat.) Ez a legmagasabb veszélyességi fokú társas bűnelkövetési forma.

24 Bűnkapcsolatok A bűnkapcsolatok a bűncselekmények közti jogellenes kapcsolatokat jelölik. Ezek a kapcsolatok MINDIG egy MÁS által elkövetett MÁR BEFEJEZETT bűncselekményekhez kapcsolódnak. Bűnpártolás Orgazdaság Pénzmosás Feljelentési kötelezettség elmulasztása Bűnös közömbösség

25 Bűnpártolás Másik tettes által elkövetett bűncselekményhez utólag - anélkül hogy elkövetővel megegyezett volna részére segítséget nyújt (hatóság elől elmeneküljön) SZEMÉLYI BŰNPÁRTOLÁS vagy az alapcselekményből megszerzett dolog elrejtésében, eladásával (elkövető részére anyagi előny) segítséget nyújt. TÁRGYI BŰNPÁRTOLÁS A tárgyi bűnpártolás elhatárolása az orgazdaságtól: az orgazda cselekménye csak meghatározott alapcselekményekhez kapcsolódik, és mindig vagyoni haszon érdekében jár el! Lásd a következő diát

26 Orgazdaság csak a Btk ban felsorolt vagyon elleni bűncselekményekből származó dolgokra követhető el. Aki, 1. költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut, 2. jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy 3. lopásból, 4. sikkasztásból, 5. csalásból, 6. hűtlen kezelésből, 7. rablásból, Orgazdaság 8. kifosztásból, 9. zsarolásból, 10. jogtalan elsajátításból vagy 11. orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el. Csak a felsorolt bűncselekményekből mint a tettesi alapcselekményből származó elkövetési tárgyakra lehet elkövetni orgazdaságot

27 A pénzmosás A pénzmosás tényállása elő(bűn)cselekményből származó dolog (pénz) eredetének eltitkolása céljából történő átalakítás és vagy a büntetőeljárás meghiúsítására irányuló szándékos és célzatos magatartás. A gondatlanságból (nem célzatos magatartásként) elkövetett pénzmosást is pönalizálja a törvény. A tényállás védett jogi tárgya a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékony küzdelem megvalósítása.

28 Feljelentési kötelezettség elmulasztása A Btk. egyes kiemelt tárgyi súlyú bűncselekményeknél feljelentési kötelezettséget ír elő (pl. a terrorizmus vagy az emberrablás államellenes bűncselekmények esetében) a) a készülő bűncselekmény feljelentésének elmulasztása b) a már elkövetett bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (pl.: Emberrablásra a passzív alany védelme érdekében ez nem vonatkozik) Ettől eltér a Bejelentési kötelezettség (pl: 401. pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség)

29 A bűnös közömbösség Kétféle értelemben használatos: 1. Segítségnyújtás elmulasztása - amikor baleset vagy a cserbenhagyás tényállása - amikor közlekedési baleset helyszínén nem teszünk eleget megállási, meggyőződési, segítségnyújtási és vagy segítséghívási kötelezettségünknek. Ezeknél az eseteknél hiányzik a bűnkapcsolati jelleg! 2. MÁS személy által megvalósított bűncselekmény megakadályozásának bűnös közömbösséggel történő elmulasztása a Btk zendülés megakadályozása. Abban az esetben, ha az elkövetőt mulasztásos bűnsegély létrejöttéhez szükséges speciális jogi kötelezettség terheli, akkor nem bűnkapcsolat, hanem részesség áll fenn!

30 Stádiumtan. Az előkészület. A kísérlet. A szándékos bűncselekmény megvalósulási szakaszai Akaratelhatározás (az elkövető személy tudati szféráján belül marad, nincs a külvilágban látható büntetőjogilag értékelhető esemény) Előkészület Kísérlet Befejezettség (bevégzettség)

31 A szándék kialakulása Az elkövetésre irányuló akarat kialakulását az elkövető életviszonyaiban felmerülő szükségletekre, konfliktusokra meghozott döntés alapozza meg. A megoldási szándék kialakulása lehet rögtönös vagy előre kitervelt. 1. A szándék kialakulását egy relatív megbomlott egyensúlyi helyzet előzi meg melynek helyreállítása céljából aktiválódik a helyreállítást célzó tudati működés

32 A szándék kialakulása 2. A relatív (külső tényezők által befolyásolt) egyensúlyi helyzet megbomlását követően jelentkezik a motívumok harca, amely belső normák legyőzését vagy felerősödését jelenti. 3. A motívumok harcában győztes motiváció kialakítja a célképzetet, amely tartalmazza a megbomlott relatív egyensúly helyreállítására irányuló törekvés megoldását és a külvilágban látható változtatások képzetét is. A kialakult célképzet tartalmazza azokat a konkrét cselekvéseket, amely a külső fizikai és jogi akadályok leküzdésé jelentik. Az elkövető készen áll az aktuális szükséglet kielégítésére, erre vonatkozó szándéka kialakult.

33 Az előkészület Bűncselekmény elkövetésére történő felhívás, Bűncselekmény elkövetésére ajánlkozás, Bűncselekmény elkövetésére vállalkozás, Elkövetésében való közös megállapodás, Az elkövetéshez szükséges vagy azt könnyítő feltételek megteremtése ELŐKÉSZÜLET csak akkor büntetendő, ha azt törvény külön büntetni rendeli. (Pl: hamis tanúzásra felhívás Btk )

34 Az előkészület minden esetben célzatos! A büntetőjogilag értékelhető előkészületi magatartást az elkövető minden esetben bűncselekmény elkövetése céljából fejti ki! Az előkészülettől való sikeres visszalépés esetén az elkövető nem büntethető, feltéve ha önkéntes és végleges az elállás (több elkövető esetén az elállás akkor eredményes, ha a többiek sem kezdik meg a bűncselekmény elkövetését). Az elkövetés céljából tett felhívását ajánlkozását vállalkozását visszavonta és arra törekszik, hogy senki ne kövesse el a bűncselekményt, feltéve hogy az elkövetés bármely okból elmarad. Az előkészületet a felderítés előtt a hatóságnál feljelenti Maradékbűncselekményért az elkövető felel!

35 A kísérlet büntetendőségére vonatkozó két fő elmélet SZUBJEKTIVISTA IRÁNYZAT OBJEKTIVISTA KÍSÉRLET MINDEN CSELEKMÉNY, AMELY BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSÉNEK SZÁNDÉKÁVAL VALÓSUL MEG. KÍSÉRLET AZ A ACSELEKMÉNY, AMELY KÖZVETLENÜL VESÉLYEZTETI A VÉDETT JOTÁRGYAT. HA A VESZÉLY TÁVOLI (KÖZVETETT) AZ LEGFELJEBB ELŐKÉSZÜLET BÜNTETÉSE LEGYEN AZONOS A BEFEJEZETT BÜNCSELEKMÉNNYEL, MIVEL AZ ALANYI OLDALI BŰNÖSSÉGE TELJES. BÜNTETÉSE LEGYEN ENYHÉBB FOKÚ MERT A TÁRSADALOMRA KEVÉSBÉ VESZÉLYES MINT A BEFEJEZETT BŰNCSELEKMÉNY A HATÁLYOS MAGYAR BÜNTETŐJOGUNK A FOGALOM MEGHATÁROZÁSÁNÁL AZ OBJEKTIVISTA IRÁNYZAT FELÉ FORDUL. A BÜNTETÉS KISZABÁSÁNÁL (PARIFIKÁCIÓ ELVE) A SZUBJEKTIVISTA IRÁNYZAT HATÁSA ÉRVÉNYESÜL.

36 A kísérlet elemei Az elkövetési magatartást megkezdi, de nem fejezi be. A tényállás összes eleme nem valósul meg A kísérlet csak szándékos lehet. A gondatlanság fogalmilag kizárt! Dolus directus egyenes (kívánja az következményt) Dolus eventuális eshetőleges (belenyugszik a következménybe)

37 Fogalmilag kizárt a kísérlete 1. A Gondatlan bűncselekményeknek 2. A Praeterintentionalis bűncselekményeknek 3. A Tiszta mulasztásos bűncselekményeknek 4. A pillanatnyi bűncselekményeknek (verbális becsületsértés, rágalmazás) 5. A Részesi cselekményeknek 6. Az Immateriális veszélyeztetési bűncselekményeknek

38 A kísérlet fajtái Befejezett kísérlet: nem az elkövetőn múlik, hogy a cselekménye nem fejeződik be, (a büntetendő cselekményt teljes egészében kifejtette.) (elsősorban eredmény-bűncselekmények esetén jelenik meg.) Befejezetlen kísérlet: az elkövetési magatartást csak részben fejti ki. (Az önkéntes visszalépésnél és az értékelésnél lesz jelentősége). Közeli kísérlet: ha a befejezettséghez közel van. Távoli a kísérlet: ha a befejezettségtől távol van.

39 A kísérlet fajtái Az alkalmatlan kísérlet: alapjában véve egy fordított irányú ténybeli tévedés. Azt jelenti hogy adott feltételek mellett a kifejtett elkövetői magatartás nem juttathatja el a bűncselekményt a befejezettség stádiumába. Az alkalmatlanságnak a kísérleti szakban kell fennállnia! Típusai: Alkalmatlan tárgyon követik el a cselekményt Alkalmatlan eszközzel követik el a cselekményt Alkalmatlan módon követik el a cselekményt Fokai: Abszolút alkalmatlanság Relatív alkalmatlanság:

40 A kísérlettől való önkéntes visszalépés Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. DE! Maradékbűncselekmény! Befejezetlen (nem teljes) kísérlet Önkéntes elállás * Olyan önként meghozott belső elhatározás, amely VÉGLEGES * Materiális és immateriális bűncselekmények esetében is megvalósulhat. Befejezett (teljes) kísérlet Önkéntes eredményelhárítás * Olyan önként meghozott belső elhatározás, amely SIKERES * CSAK Materiális bűncselekmények esetében valósulhat meg. ki tudja MIÉRT?

41 STÁDIUMOK TÁRGYI OLDAL ALANYI OLDAL AKARATELHATÁROZÁS ELŐKÉSZÜLET KÍSÉRLET BEFEJEZETT BEVÉGZETT NINCS LÁTHATÓ NYOMA KÜLVILÁGBAN MEGJELENIK Bűncselekmény elkövetésének céljából a szükséges vagy könnyítő feltételeket biztosítja Felhív, Ajánlkozik Vállalkozik, közös elkövetésben megállapodik Elkövetést megkezdi, de NEM FEJEZI be A Törvényi tényállást TELJES EGÉSZÉBEN megvalósította A JOGTÁRGYSÉRTÉS MEGSZŰNÉSÉVEL BŰNÖS SZÉNDÉK KIALAKULÁSA SZÁNDÉKOS MAGATARTÁS A CÉLZATOSSÁGHOZ MINDIG DOLUS DIRECTUS KAPCSOLÓDIK SZÁNDÉKOS (DD ÉS DE) SZÁNDÉKOS - DD, DE GONDATLAN - LUX, NEG BÜNTETŐJOGI ÉRTÉKELÉS NEM BÜNTETENDŐ A BÜNTETŐ TÖRVÉNY KÜLÖNÖS RÉSZI TÉNYÁLLÁSBAN BÜNTETNI RENDELI BÜNTETENDŐ PARIFIKÁCIÓ ELVE BÜNTETENDŐ

42 Az egység, többség, halmazat Az EGYSÉG esetében a bíróság egy bűncselekményben mondja ki bűnösnek az elkövetőt A TÖBBSÉG esetében a bíróság több bűncselekményben mondja ki bűnösnek az elkövetőt A HALMAZAT esetében a bíróság az elkövető által megvalósított több bűncselekményt egy eljárásban bírálja el.

43 Természetes egység Egyetlen cselekménnyel megvalósított bűncselekmény: emberölés Több cselekményes bűncselekmény, ahol az eredmény, az elkövetési tárgy, a célzat, között a részcselekmények azonosságot hoznak létre: pl.: kényszervallatás Az azonos sértett sérelmére elkövetett térben és időben szorosan összefüggő részcselekmények egységbeolvadása pl: gyors egymásutánban három pofont ad a sértettnek. Egy kifejezett cselekmény ismétlődésének törvényi tiltása: tiltott szerencsejáték rendszeres szervezése 360. a zaklatás 222. rendszeresen háborgatja

44 Természetes egység A Tartós és az állapot-bűncselekmények: közös lényege a jogsértő állapot megléte A tartós bűncselekmény esetében az elkövető olyan jogellenes állapotot hoz létre, melynek során részéről a jogtárgy elleni támadás bármikor folytatható (bevégzettség!) pl: a személyi szabadság megsértése Állapot-bűncselekmény esetén a birtokban tartás hozza létre a jogellenes állapotot pl: lőfegyverrel lőszerrel visszaélés 325.

45 Természetes egység A veszélyeztetési bűncselekmények Kiskorú veszélyeztetése 208. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 165. Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése 233. Mulasztásos bűncselekmények Segítségnyújtás elmulasztása 166. Tartási kötelezettség elmulasztása 212. Gondozási kötelezettség elmulasztása 167. Emberrablás feljelentésének elmulasztása 191.

46 A Törvényi egység A folytatólagosság törvényi egysége: 5 feltétel 1. Ugyanolyan bűncselekmény (alapeset, minősített, kísérlet, befejezett, tettesi részesi minőség stb. mindegy) 2. Egységes akaratelhatározással (minden részcselekmény azonos akaratelhatározású) 3. Azonos sértett sérelmére 4. Rövid időközönként (bűncselekménytípustól függő függ) 5. Többször kövesse el (legalább kétszer)

47 A Törvényi egység Összetett bűncselekmény - delictum compositum: két bűncselekményből amelyek cél-eszköz viszonyában vannak egymással egy harmadikat hoz létre a jogalkotó. Pl: dolog elleni erőszakkal (eszköz) elkövetett lopás (cél); a Rablás 365. amely egy lopás (cél) és egy kényszerítésből (eszköz) áll; két részcselekmény között ok- okozati összefüggés áll fenn: pl. ittas járművezetés miatt bekövetkező halált okozó közúti baleset okozása 235.

48 A Törvényi egység Összefoglalt bűncselekmény delictum complexum: részcselekmények törvényi egységbefoglalásáról van itt is szó, de ennek oka, hogy halmazati büntetés esetén súlyosabb büntetés legyen kiszabható pl: a több emberen elkövetett emberölés mint minősített esete életfogytig tartó szabadságvesztés. Ennek hiányában két ember megölése két rendbeli (alapeseti) ölést jelentene, így a halmazatban kiszabható maximum büntetési tétel nem haladhatná meg a 20 évet.

49 A Törvényi egység sajátos esetei A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 165..; és a közúti baleset okozása Pl: az elkövető foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét közvetlen veszélynek teszi ki Ebben az esetben a sértettek száma törvényi egységet képez más esetben azonban általában halmazatot hoz létre. Üzletszerűség mint törvényi egység: zugírászat, 286. ahol az elkövető az alapcselekményt rendszeresen elköveti haszonszerzés céljából. Így ez alapeseti üzletszerűséget jelent, ami nem minősítő körülmény.

50 A halmazatok ALAKI EGY CSELEKMÉNY TÖBB BŰNCSELEKMÉNY ANYAGI TÖBB CSELEKMÉNY TÖBB BŰNCSELEKMÉNY HOMOGÉN Az elkövető egy cselekményével UGYANAZT a tényállást meríti ki többször, egyidejűleg. Pl: Egy kézigránáttal 10 embert megöl HETEROGÉN Az elkövető egy cselekményével TÖBB különböző tényállást merít ki egyidejűleg. Pl: hivatalosan fellépő rendőr megütése HOMOGÉN Az elkövető TÖBB cselekményével UGYANAZT a tényállást meríti TÖBBSZÖR. Pl: ma boltban, másnap egy bárban, majd egy moziban lop HETEROGÉN Az elkövető TÖBB cselekményével TÖBB különböző tényállást valósít meg. Pl: hivatalosan fellépő rendőr megütése

51 Látszólagos halmazat kiküszöbölési elvei LÁTSZÓLAGOS ALAKI HALMAZAT 1. SPECILAITÁS ELVE (a lex speciális derogat legi generali - az erős felindulásban elkövetett emberölés - emberölés) 2. KONSZUMPCIÓ ELVE (súlyosabb rablás elnyeli az enyhébb a könnyű testi sértést) 3. SZUBSZIDIARITÁS ELVE a) ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg b) ha más bűncselekmény nem valósul meg c) Alá-fölérendeltségi viszony van a tényállások között LÁTSZÓLAGOS ANYAGI HALMAZAT 1. ÖNÁLLÓTLAN RÉSZCSELEKMÉNY (pl: befejezett emberölés esetén a kísérletért előkészületért nem felel) 2. BÜNTETLEN ESZKÖZCSELEKMÉNY (eszköz cselekmény mellett nem állapítható meg célcselekmény) 3. BÜNTETLEN UTÓCSELEKMÉNY (egy magatartás a korábban okozott jogsérelmet már nem fokozza) 4. ÖSSZEOLVADÁS (tettleges becsületsértésben összeolvad ts és a becsületsértés)

52 A büntetőjogi szankciók célja, feladata A büntetőjogi szankció jellemzői Olyan joghátrány, melyet Törvény által előírt feltételek mellett Bűncselekmény elkövetése miatt alkalmaznak. Célja a társadalom védelme, Bíróság szabja ki, és Az állam kényszerrel hajtja végre

53 A büntetőjogi szankciórendszer Monista rendszer: csak büntetések szerepelnek (pl: a Csemegi kódex csak büntetést ismer) Dualista rendszer: évi C. tv. büntetéseket és intézkedéseket tartalmaz. Szankciórendszerek a törvényhozó jogalkalmazó viszonyában Abszolút határozott: egy szankció, nincs mérlegelés Abszolút határozatlan: a szankció nemét, mértékét is a jogalkalmazó határozza meg. Relatív határozott: törvény határozza meg a büntetési tételkeretet és a büntetés nemét azon belül a jogalkalmazó szabadon mozoghat Relatív határozatlan: törvény meghatározza a büntetési nemet mértéknek az alsó vagy csak a felső határát szabja meg

54 A kilenc büntetés és 1 mellékbüntetés 1. szabadságvesztés, 2. elzárás, 3. közérdekű munka, 4. a pénzbüntetés, 5. a foglalkozástól eltiltás, 6. a járművezetéstől eltiltás, 7. a kitiltás, 8. a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, 9. a kiutasítás Mellékbüntetés: a közügyektől eltiltás.

55 A kilenc intézkedés 1. a megrovás, 2. a próbára bocsátás, 3. a jóvátételi munka, 4. a pártfogó felügyelet, 5. az elkobzás, 6. a vagyonelkobzás, 7. az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, 8. a kényszergyógykezelés, 9. a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések.

56 A hatályos Magyar szankciórendszer A szankciókkal elérni kívánt célok 1. A társadalom rosszallását kiváltó arányos viszonzás megtorlás 2. A társadalom védelme 3. Prevenció (generális és speciális) 4. A Sértett és a megsértett közösség kiengesztelése (pl: jóvátételi munka, tevékeny megbánás) A büntetés: olyan felelősségi szankció, melyet a büntethető elkövetővel szemben szabtak ki. Az intézkedés: alapja a büntetendő cselekmény és nem csak jogilag felelősségre vonható elkövetővel szemben alkalmazható (pl. elkobzás, vagyonelkobzás)

57 A büntetési elméletek, a Magyar büntetőjogi szankciórendszer felépítése A BÜNTETÉS JOGALAPJÁRA VONATKOZÓ NÉZETEK A büntetés jogalapja adja azt a legitim felhatalmazást és jogcímet melynek értelmében az elkövetővel szemben büntetőjogi joghátrány alkalmazására kerülhet sor. A büntetés mikéntje attól függ, mi a jogalkotó felfogása az egyén felelősségét illetően Determinista felfogás: az egyén meghatározott; Indeterminista felfogás: az egyénnek szabad akarata van;

58 A büntetési elméletek Abszolút elméletek büntetési célja: a felborított jogrend helyreállítása megtorlás útján; Relatív elméletek célja: a hasznosság okán inkább megelőzni a bűncselekményeket; Egyesítő elméletek: az abszolútból az igazságos megtorlást, a relatív elméletekből a hasznos megelőzést emeli ki és alkalmazza. A vegyes/közvetítő rendszer A büntetéstanok szintézisének egységbefoglalásának elmélete: büntetés célja az igazságos megtorlás, amely alkalmas a társadalom védelmére, újabb bűncselekmények létrejöttének megelőzésére

59 Az eldöntendő kérdés Abszolút elméletek Relatív elméletek Vegyes vagy közvetítő elméletek Mire reagál a büntetés? a tettre a tettesre elsősorban a tettre, de fontos az elkövető személye Mi a büntetés filozófiai alapja és szemlélete? indeterminizmus (a bűn alapja a szabad akarat), a büntetés reakció a múltban elkövetett tettre determinizmus (a bűn meghatározottsága) a jövőt (az újabb bűn megelőzését) tartja szem előtt mindkét alap kizárólagosságát elvetik, indeterminizmus, társadalmi és egyéni Hatásokkal Mi a büntetés lényege és végső célja? tettarányos megtorlásként előálló igazságosság társadalomvédelmet, általános, illetve speciális megelőzést eredményező hasznosság igazságos megtorlás, amely alkalmas a társadalom védelmére okulására és az egyéni megelőzésre is Képviselői: Arisztotelész, Kant, Hegel, Carrara Protagórasz, Seneca, Bentham, Lombroso, Tarde, Ferri, Mittelstadt Finkey Ferenc, Angyal Pál, Pikler Gyula