A tételek. Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - JOG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tételek. Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ JOG"

Átírás

1 A tételek 1. A büntetőjog fogalma, felosztása, helye a jogrendszerben. A büntetőjog tudományának főbb irányai és az egyéb bűnügyi tudományok Fogalma: - tág értelemben: jogi normák összessége (anyagi, eljárási, VHi) - szűkebb értelemben: csak anyagi büntetőjog Felosztása: 1. anyagi (Btk) 2. eljárási (BE) 3. végrehajtási (BVtvr) - vannak közöttük összefüggések és kölcsönhatások Bünt anyagi jog: a.) általános rész = a különös rész absztrakciója - az összes v több BCSre alkalmazható normák összessége b.) különös rész: - az egyes BCSre vonatkozó normák, fajták, azok ismérvei, büntetések Feladata: - az emberek közösségi együttélésének a védelme - biztosítja a jogrend parancsainak és tilalmainak kikényszeríthetőségét - megelőzi a jövőben a jogsértéseket, kialakítja az erkölcsi gátlásokat Helye a jogrendszerben: MAGÁNJOG a.)polgi jog b.)nki magánjog c.)családjog JOG KÖZJOG 1.büntjog a.)anyagi b.)eljárási c.)végrehajtási 2.más közjogok a.)alkotmányjog b.)közig c.)nki közjog Bűnügyi tudományok: - az elkövetéssel, az elkövetővel és a büntjogi következményekkel foglalkoznak 1. jogi (normatív) tudományok: anyagi, eljárási, VHi jog 2. nem jogi (empirikus) tudományok: a.) kriminológia - a büntetőjog szociológiája, tapasztalati, ténykutató társtudomány - kutatási területei: bűnözési alaktan, oktan, áldozattan (viktimológia), bűnözés és devianciák kapcsolata, bűnözéskontroll, bűnmegelőzés b.) kriminalisztika - bűnügyi nyomozástan, történeti TÁ felderítésére - BCSk megelőzésére, felderítésére, bizonyítására, cselekményi módozatokra - ki, mit, mikor, hol, hogyan, mivel és miért - krimináltechnika: bizonyítékok rögzítése, krimináltaktika: nyomozás, szembesítés c.) különböző segédtudományok: - igazságügy elmekórtan bűnelkövető pszichés zavarairól és defektusairól - igazságügyi orvostan +1. kriminálpolitika: - közvetítő szerepe van a büntjog és a kriminológia között

2 Büntjog tud főbb irányai: 1. klasszikus iskola - Beccaria: büntetés legyen nyilvános, gyors, szükséges, arányos, tv által megszabott - tv előtti egyenlőség elve mindenkire egyaránt kötelező tvek - nullum crimen és nulla poena sine lege elve - felelősség elkövető szabad akaratára alapozva - büntetés célja: BCSel arányos megtorlás - merev tett felfogás, elkövetőre nincs tekintettel - BCSt kizárólag jogi jelenségnek tekinti 2. pozitivista irányzat - Comte: BCS természetes társi jelenség - megtorlás helyett társ védelme, bűnösség helyett veszélyesség - zárt gondolatrendszer, elkövetőkkel szembeni védekezés 3. közvetítői irányzat - Franz von Liszt: tettes antiszociális személy - BCS = tvbe ütköző csel + antiszociális magatartás - dualisztikus szankciórendszer határozott büntetés, határozatlan intézkedés 4. új társvédelmi irányzat - II vilháb után, bűnözést társi problémaként kezeli - tettes személyére tekintettel szabja ki a büntetést, ellenzi a halálbüntetést - cél: bűnelkövetők reszocializálása, tettes társi rehabilitációja 5. alternatívák a.) treatment ideológia: kezelés, elkövető megváltoztatása, gyógyítása b.) neoklasszikus felfogás: tett és elkövetője közötti arányosság, arányos megtorlás c.) áldozatorientált: áldozat sérelmének orvoslása, eljárásban a sértett aktív részvétele d.) Günther Jacobs: ellenség-büntetőjog (kemény kéz koncepció) - USA-ban: szigorú és represszív kriminálpolitika és büntető gyakorlat - elsődleges címzettjei: terrorista elkövetők (elkövetkezendő BCSre is felkészül) 2. A büntetőjog alapelvei - a büntetőjog egészét átható elvi tételek JOGRENDSZER EGÉSZÉRE KIHATÓ: Jogállamiság: - gyűjtő kategória, amit az államnak figyelembe kell venni + biztosítani kell - az alkotmány részletezi: emberi méltóság, szabadságjogok, jogegyenlőség, jogbiztonság Humanitás: - mivel az elkövető is ember (csak kissé megtévedt) - testi, szégyenítő és halálbüntetés mellőzése, teljes kiiktatása - BV célja: reszocializáció legyen (hogy a bűnöző minél előbb visszatérhessen a társba) SPECIÁLIS ALAPELVEK: Törvényesség elve: - cél: jogbiztonság - bünthatalom gyakorlásának feltételeit előre tvben kell rögzíteni - jogi garancia és kiszámíthatóság 1. nullum crimen, nulla poena sine lege certa (pontos tvi meghatározottság) 2. previa (visszaható hatály tilalma nem lehet utólag súlyosabbat előírni) 3. scripta (írott jog, normaszöveg terhére szokásjogot nem lehet alkalmazni) 4. stricta (bíró hozzákötése a leírt normaszöveghez, analógia tilalma)

3 Tettfelelősség elve: - elkövetett cselekményt kell figyelembe venni, felelősség a tetthez kapcsolódik Bűnösségen alapuló felelősség elve: - csak a bűnös elkövetőt lehet megbüntetni, bűnösség előfeltétele a büntetésnek - befolyásolja a büntetés mértékét, súlyát - praeterintencionális BCSk szándékon túli eredmény esetén: bűnösség nem v csak gondatlanságra terjed ki Arányosság elve: - szankció aránya - túllépési tilalom - szankció súlya és szigora arányban álljon az elkövetett BCSel és annak súlyával Kétszer értékelés tilalma (ne bis in idem): - tág: elkövetőt uazon cselekmény miatt nem lehet 2X hátránnyal súlytani - szűkebb: már értékeltet nem lehet újra értékelni - többszörös eljárás tilalma és kétszeres végrehajtás tilalma Büntjog ultima ratio elve ill szubszidiaritása: - állami kontrolleszközök kiválasztásánál utolsóként szabad alkalmazni - csak a legsúlyosabb jogsértésekre legutolsó eszközként - szubsz: csak akkor, olyan súlyú és olyan terjedelemben, ahogy feltétlenül szükséges 3. A büntetőjog forrásai, a Btk időbeli, területi és személyi hatálya Belső: - alk alkotmányos alapelvek - Btk: évi IV. tv. - összefoglalja a BCSket - vmely BCSt annak minősít és büntetést helyez kilátásba - mellette lehet más bünt tv is speciálisak (FK, katonai) - lehet nem bünt jogszabály végén büntjogi rendelkezés Egyéb jogforrások: a.) tvr: évi 5. tvr Btké = Btk-t léptette hatályba b.) rendeletek - kormrendelet v min rendelet nem lehet! (alk ellenes) - de közvetetten büntjogi jelentőséghez juthat keretkitöltő forma (+ ÖK határozat is) c.) nki egyezmény: ha kihirdetésre került - de nem alapulhat rajta büntjogi felelősség (nem önvégrehajtó, nem elsődleges norma) - jogalkotónak mondja meg, hogy mit nyilvánítson BCSé d.) AB határozat jogforrás! - más bünt jogszabályokat megsemmisít - közvetlenül a jogalkalmazóhoz is tud szólni - indokolási rész: hogyan kell alkalmazni a Btk bizonyos részét egy adott helyzetre e.) LB jogegységi határozata jogforrás! - kötelezően követni kell a bíróságoknak f.) irányelvek mint a tvr - új már nem születhet, de a régi még hatályban van g.) elvi döntés ua. h.) bünt kollégiumi állásfoglalás BK - nagy részét a LB hatályon kívül helyezte, BKvéleményként újra kiadta, átszámozva i.) LB egyéb elvi véleményei - tájékoztatók a kollégiumi gyűlésekről Külső: - nki jogforrások, eu közösségi jog, nki büntetőjog, nki bíróság statútuma

4 AB határozatok - 11/1992.: elévültet ne tegyük újra el nem évültté - 53/1993.: háborús és emberiség elleni BCSk nki jog határozza meg - 2/1994.: háborús és emberiség elleni BCSk soha nem évülnek el - 36/1996.: nki jog maga határozza meg a BCSket és feltételeit Időbeli hatály: - BCSt az elkövetéskor hatályban lévő tv szerint kell elbírálni - ha az elbíráláskor új tv van hatályban - ÉS aszerint már nem BCS v enyhébben bírálható el - azt kell alkalmazni - elbírálás ideje: JEs ügydöntő határozat meghozatalának időpontja - visszaható hatály tilalma a.) magatartás elmélet: - elköv idő: amikor az elköv magat utolsó mozzanatát kifejtik - mulasztás esetén: amikor a kötelezettnek cselekednie kellett volna - lényeg: TÁhoz tartozó valamennyi magatartást megvalósították - (az utolsó adag mérget is beadta szeretett anyósának) b.) okfolyamat elmélet: - okfolyamat már a tettes magatartásától függetlenül fejlődik - (beadta a mérget, de az anyós még nem adta be a kulcsot) c.) eredmény elmélet: - elköv idő: eredmény bekövetkezésének időpontja - TÁ megvalósulásához szükséges eredmény bekövetkezett - (anyós megboldogult) d.) cselekményegység elmélet: - TÁhoz tartozó bármelyik elem megvalósult - (akár az első, akár az utolsó adag beadása is elkövetési időpont) Területi hatály: - belföldön elkövetett BCS - magyar ÁP külföldön elkövetett BCSe - MK határain kívül tartózkodó magyar hajón v légi járművön elkövetett BCS Személyi hatály: - HA a magyar tv szerint BCS ÉS az elkövetés helyének tve szerint is BCS - állam v emberiség elleni BCS, fegyveres erők ellen elkövetett kémkedés - LÜ rendeli el - akár nem magyar ÁP ellen is (hontalan nem magyar ÁP) a.) területiség elve: - állam szuverenitása az adott terület felett - állam büntjogának hatálya a saját területén elkövetett BCSkre terjed ki - független az elkövető ÁPságától b.) honossági elv: - saját ÁPi által elkövetett BCSk, belföldi külföldön elkövetett BCSeire is c.) állami önvédelem elve: - ha BCS az állam belső v külső biztonságát veszélyezteti d.) univerzális büntetőhatalom elve: - államok szolidaritása - nki konvenciókban jelenik meg Jogforrások értelmezése: - megállapító - megszorító - kiterjesztő de nem valódi kiterjesztés! (tilos az analógia-keresés!)

5 4. A nki bűnügyi jogsegély. Bűnügyi EM az EU-ban Jogsegély: - nki bűnügyi EM a globalizálódó bűnözés ellen - viszonosság és kettős inkrimináció elvén alapul - cél: bűnüldözés is legyen nki, ne csak a bűnözés - bűnüldöző szervek nki EMe (bűnfelderítés, bűnmegelőzés) - transznacionális büntjog - Grotius: bűn ne maradjon büntetlenül v adják ki, v ítéljék el helyben évi XXXVIII. tv a nki bűnügyi jogsegélyről - kiadatás: nki bűnügyi EM alaptípusa - államok között - BE átadása átvétele, ítélet VH átengedése átvétele - vagyonelkobzás átengedése átvétele, eljárási jogsegély - feljelentés külföldi államnál, kétoldalú és többoldalú megállapodások - külföldi ítélet érvénye res iudicata - teljesíti v kéri: igügyért felelős min v LÜ évi LIV. tv - bűnüldöző szervek nki EMről - információcsere, - ellenőrzött szállítás - közös bűnfelderítő-csoport, - EMő személy igénybe vétele, - fedett nyomozó - határon átnyúló megfigyelés, - forrónyomos üldözés, - összekötő alkalmazása - titkos infógyűjtés, - tanúvédelmi program EU: - EuTanács (1949, Strasbourg) egyezmények, ajánlások febr. 7, Maastrichti Szerződés - II. pillér: közöl kül- és biztonságpolitika, III. pillér: bel- és igügyi EM május 1, Amszterdami Szerződés - III. pillér: EM a rendőrség és a büntető igszolg területén - kiadatás: jogsegélyfajta (1996. évi XXXVIII. tv.) - eui elfogató parancs: átadás igügyi szervek egymás között - Tamperei program (1999): EM javítása, gyors kiadatási, átadási eljárások a.) Europol - rendőri EM: terrorizmus, kábszer, szervezett bűnözés - hágai központú - információs rendszert üzemeltet b.) Eui Igügyi Hálózat - nemzeti szakemberek egymás közötti kapcsolattartása (pontok, személyek) c.) Eurojust - 2 v több tagállamot érintő nyomozások v BEk esetén - koordinációs, infó közvetítés segítség, hatóságok közötti EM támogatása Eui Emberjogi védelem: - Emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezmény - Rómában írták alá, nov. 4-én, az intézmény Strasbourgban - feladata: embertelen, megalázó bánásmód és fogvatartás megelőzése Eui Bíróság: Luxemburgban működik, feladata: szerződések értelmezése, joghézagok pótlása 5. A BCS fogalma, a BCSk súly szerinti felosztása Fejlődése: - kánonjog: bűn = bűnös magatartás + bűnös gondolat - XIX. sz: BCS külső és belső, ill obj és szubj elemei - Berner, 1857: cselekmény fogalma

6 - Jhering, 1867: obj jogellenesség (nem függ a cselekvő bűnösségétől) - Merkel,1867: szándékosság, gondatlanság - Beling, 1906: TÁszerűség (csel TÁszerű akkor jogellenes akkor bűnös) - Frank, 1907: normatív bűnösség - tettes akkor bűnös, ha szánd v gond neki felróható - formális BCS fogalom: Csemegi kódexben - BCS v vétség, amit a tv annak nyilvánít - materiális: most hatályos Btk-ban - társra veszélyes csel, amit a tv büntetni rendel - cselek konkrét leírása - külön-külön fogalmak Fogalma: - gondatlan v szándékos bűnös cselekmény, társra veszélyes ÉS tv büntetni rendeli - emberi cselekmény kell, hogy legyen 4 nagy iskola: - klasszikus - neoklasszikus - finalista: szánd és gond jogellenességi ismérv, bűnösség felróhatóságon alapul - közvetítő - neoklasszikus finalista szintézis 4 matéria (fogalmi elemek): - cselekmény, Tászerűség, jogellenesség, bűnösség Magyar fejlődés: - Havas József, 1831: BCS fogalmára értendő megfogalmazás - Deák-féle, 1843: nem tartalmazott ilyen definíciót a.) első korszak: tvi TÁ kategóriája b.) második korszak: korai fogalmi meghatározások - egyik irányzat: jogellenes és büntetendő - másik irányzat: jogellenes, bűnös és büntetendő c.) harmadik korszak: TÁszerű, jogellenes és bűnös - Csemegi-kódex, 1878: bűntettet v vétséget csak azon csel képez, melyet a tv annak nyilvánít - Btá, 1951: társra veszélyes cselekmény, amelyre a tv büntetés kiszabását rendeli évi V. tv: társra veszélyes cselekmény, büntetendő, szándékos v gondatlan bűnösség Mai BCS fogalom: - Btk: évi IV. tv szándékosan v gondatlanságból elkövetett cselekmény - veszélyes a társra ÉS tv büntetés kiszabását rendeli - társra veszélyes = (obj tartalmi) tevékenység v mulasztás, MK állami, társi, gazdi rendjét, ÁPk személyét v jogait - sérti v veszélyezteti - bűnös = szubj tartalmi - büntetendő = obj formai - emberi cselekmény, TÁszerű, jogellenes, bűnös BCS súly szerinti kategorizálása: a.) hármas felosztás - francia jogból származik (1791, 1810) - bűntett vétség, kihágás trichotom rendszer b.) 1843: Deák-féle dihotómikus rendszerű (bűntett, kihágás) c.) Csemegi,1878: trihotómikus bűntett, vétség, kihágás d.) Btá, 1951: bűntett, kihágás- dichotómikus rendszer ös tvr: kiveszi a kihágást - néhány BCSé alakult át, túlnyomó részük szabs lett e.) évi V. tv: bűntett, vétség f.) mai Btk: bűntett, vétség (szabs külön kódexben) - súlyozás módjai: milyen tett, milyen büntetést kap - bűntett: 2 évnél súlyosabb - vétség: minden gondatlan és 2 évnél kevesebb

7 6. A TÁtan ált kérdései, elkövetési magatartás, elkövetési tárgy, szituációs elemek Ált tvi TÁ elemei: 1. Objektív elemek: - elkövetési tárgy (személy v dolog, amire/akire a behatás irányul) - elkövetési magatartás* (aktív: tevés, passzív: mulasztás) - szituációs ismérvek (hely, idő, mód, eszköz) - eredmény (külvilági változás v a változás hiánya) - okozati összefüggés (elkövetés és eredmény közötti összefüggés) 2. Tettességhez szükséges ismérvek* - közönséges BCS (tettese bárki lehet) - különös BCS (tvben meghat kvalifikált egyén) - szükségképpeni többes közreműködés (nagyobb számú tettes, min 2) 3. Szubjektív elemek: - szándékosság* (kívánja v belenyugszik) - gondatlanság* - motívum - célzat - * = kötelező elem! - mindig elemnek kell lenni: elköv magat, ált alany, szándékosság v gondatlanság Blaskó-féle: SZÜKSÉGES ELEM NEM SZÜKSÉGKÉPPENI ELEM OBJEKTÍV OBJEKTÍV SZUBJEKTÍV SZUBJEKTÍV TÁRGY TÁRGYI OLDAL ALANY ALANYI OLDAL jogi tárgy elkövetési magatartás ált alannyá válás bűnösség KÖZVETLEN TEVÉS (aktív) feltételei SZÁNDÉKOS KÜLÖNÖS MULASZTÁS 14 ÉV GONDATLAN ÁLTALÁNOS (passzív) KORL BESZ KÉP elkövetési tárgy SZEMÉLY (akin) PASSZÍV ALANY DOLOG (amin) eredmény-okozat összefüggés szituációs ism HELY IDŐ MÓD ESZKÖZ TERM SZEMÉLY spec tettes KATONA HIV SZEMÉLY motívum, célzat Könyvbéli megoldás: SZÜKSÉGES RENDSZERINTI ESETLEGES OBJEKTÍV (tárgyi oldal) elkövetési magatartás (tevés, mulasztás) elkövetési tárgy (PA) eredmény okozati összefüggés szituációs ismérvek: hely, idő, mód, eszköz SZUBJEKTÍV (alanyi oldal) szándékosság gondatlanság motívum célzat TÁi elemek csoportosítása: - történeti TÁ - ami megtörtént: büntjog szempontjából releváns történések - különös részi tvi TÁ - tv megmondja a fogalmat + definíciót + büntetést - általános tvi TÁ - absztrakció - jogtud, jogelméleti, jogirodalmi kategória Jogi tárgy: - TÁ kiindulópontja - jogi tárgy nélkül nincs büntjogi TÁ - formailag: amit a büntjog véd, amit a BCS támad - tartalmilag: az a társi érdek, amit a büntjog védelmez

8 a.) individuális (ember személye, szabadsága, tulajdona) - alcsoportjai: élet, testi épség, egészség, emberi méltóság b.) univerzális (államtitok, közl biztonsága, körny védelme) Ált alany: természetes személy, 14, min korl beszámítási képességgel Szándékosság v gondatlanság: bűnösen kell megvalósítani Elkövetési magatartás: (obj TÁi elem) 1. tevékenység - aktív közreműködés 2. mulasztás passzív közreműködés, kötelesség ellenes nem tevés - típusai: a.) kizárólag tevéssel erőszakos közösülés, lopás b.) kizárólag mulasztással segítség nyújtás elmulasztása, cserbenhagyás c.) tevéssel is és mulasztással is de ua a BCS: alesetei vannak - alesetei: i. nyitott emberölés ii. tv nevesíti magánlaksértés iii. tv jelöli a kötelezettséget kiskorú veszélyeztetése - nincs elköv magat: öntudatlanságban v reflexszerűen mozog (álmában pofán vág) Elkövetési tárgy: (obj TÁi elem) - amire megvalósul a BCS (személy v dolog) - nem minden BCSnek van elkövetési tárgya (hamis tanúzás) - ha az elköv tárgya: ember passzív alany (PA) - vmennyi PA egyben sértett is, de ez fordítva nem mindig igaz Szituációs ismérvek: (obj TÁi elem- nem szükségképpeni) - hely közveszély helyszínén - idő éjjel - mód különös kegyetlenséggel - eszköz fegyver v annak utánzata 7. Az eredmény és az okozati összefüggés Következmény: - tévedésbe ejtik (pénzt csalnak ki tőle, ezért felakasztja magát) - BCS eredménye: kár - BCS következménye: halál - az eredmény mindig nevesítve van Eredmény: (obj TÁi elem) - az elkövetési magatartással összefüggésben a külvilágban létrejött változás - amit a tvi TÁ konkrétan nevesít, de nem mindegyikben van eredmény - materiálisban (anyagi) van, immateriálisban (alaki) nincs - materiális: csak az eredmény beálltával (halál, vagyoni kár) - immateriális: elköv magat tanúsításával (hamis tanúvallomás megtétele) a.) sértő materiális - biológiai (halál, testi sértés) - vagyoni (kár, vagyoni hátrány) - társi (személyiség, méltóság) - ha jelentős érdeksérelmet okoz: minősített b.) veszélyeztető materiális - absztrakt (ittas járművezetés) - konkrét (van és valós veszély) - közvetlen (személyre, helyre)

9 c.) immateriális - TÁban nincs eredmény, de ezek is okozhatnak sérelmet v előidézhetnek veszélyt - áltban tiszta mulasztásos BCSK Okozati összefüggés: (obj TÁi elem) - elköv magat és az eredmény között feltétlenül szükséges Teóriák: - feltételek egyenértékűsége: minden okozatnak több oka van + ezek egyenértékűek - ezek a külvilágban megjelenő emberi cselekmények (kell a bűnösség) - okkiválasztó: ok az emberi magatartás ebből az eredmény előre látható - szubj előrelátható: tettes tudatában - obj előrelátható: termtudi szempontok alapján szakértő mondja meg - relevancia: különbség a tudományos okozatosság és jogilag jelentős között 8. A szándékosság és a gondatlanság Szándékosság: (szubj TÁi elem) - aki magatartásának következményeit kívánja V e következményekbe belenyugszik - egyenes szándék dolus directus: kívánás - eshetőleges szándék dolus eventualis: belenyugvás - tudati oldal tisztában van, h cselének mi lesz a köv-e (előre látja) - fokozatai: elkerülhetetlenség, valószínűség, reális lehetőség tudata - érzelmi oldal egyenesnél: kifejezetten kívánja a következményt eshetőlegesnél: belenyugszik, közömbös a következmény irányt Gondatlanság: (szubj TÁi elem) - előre látja magatartásának következményeit - DE könnyelműen bízik azok elmaradásában - V nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet v körültekintést elmulasztja a.) luxuria tudatos gondatlanság - lehetséges következményeket látja előre (tudati) - DE könnyelműen bízik a következmény elmaradásában (érzelmi) - bizakodás módjai: i. alapos nincs BCS (csinált már ilyet és nem volt eredmény) ii. alaptalan belenyugvás dolus eventualis (oszt akkor mi van) iii. könnyelmű (úgyse lesz semmi) b.) negligentia hanyag gondatlanság - tőle elvárható odafigyelést, körültekintést elmulasztja - hiányzik az érzelmi háttér és az eredmény előre látása - objektív gondossági kötelezettség elmulasztása Gondatlanság és szándékosság közötti különbség: GONDATLANSÁG SZÁNDÉKOSSÁG nincs előkészület, kísérlet van előkészület, kísérlet csak befejezett materiális cselekmény előkészület, kísérlet is csak a ténylegesen okozott eredményért felel szándékért is felel csak önálló tettes van van bűnrészes v társtettes is vétség fogház bűntett börtön, fegyház büntetés letöltése után mentesül büntetett előéletű marad nincs visszaesés megalapozza a visszaesést

10 Vegyes bűnösség: - van benne szándékosság és gondatlanság is - szándékon túli bűncsel praeterintencionális (halált okozó TS) - eredményhez, mint a BCS minősítő körülményéhez fűzött - súlyosabb jogkövetkezmények - alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében min gondatlanság terheli Motívum: szükséges érzelem, vágy, ami hajtja (nyereségvágy) Célzat: aminek az elérésére törekszik (anyagi haszon) 9. A jogellenességet kizáró okok ált kérdései BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ BÜNTETHETŐSÉGI AKADÁLYOK ELSŐDLEGES ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS MÁSODLAGOS jogellenességet kizáró okok bűnösséget kizáró okok büntethetőséget kizáró okok büntethetőséget megszüntető okok 1.jogos védelem 29 1.gyermekkor 1.magánindítvány 1. halál hiánya 2.végszükség 30 2.beszámítási 2.egyéb aktusok 2.elévülés képességet kizáró ok hiánya Btk-ban nem a.)kóros EÁ eredménye: 3.kegyelem szabályozott: felmentés 1.sértett beleegyezése b.)kényszer nem jön létre BCS nincs társi hatás 4.tevékeny megbánás 2.megengedett kockázatvállalás c.)fenyegetés 5.tvben meghat egyéb ok 3.házi fenyítőjog alkalmazása 3.tévedés nem hajtható végre van BCS 4.jogszabály engedélye 4.elvárhatóság hiánya társi rosszallás 5.hivatásbeli kötelezettség teljesítése - HTt BCSel vádolná - hamis tanúzás - lemenő, 18 Jogellenesség: - TÁszerűség megállapítása a jogellenesség feltétele - ha a magatartás nem TÁszerű = nem jogellenes - ha TÁszerű, de csak kisebb érték = szabs - lehet TÁszerű, bűnös, jogellenes mégsem büntetőjog ellenes Kizáró okok: - írott v íratlan megengedő jogi tények - TÁszerű cselekmény jogellenességének ellentmondanak - esetükben a cselekmény anyagi jogi szempontból nem BCS - rendszerint a társra sem veszélyes Csoportjai: - Btk általános részben: jogos védelem, végszükség - Btk különös részében: gyermek nemének megválasztása, beavatkozás génállományba, embrióval végzett kutatás, önkényuralmi jelkép használata - más tvben: jogszab v hatósági joggyakorlat - szokásjogilag rögzült: sértett beleegyezése, indokolt kockázat, fenyítőjog, hivatás (fedett nyomozó)

11 10. A jogos védelem - Btk elsődleges jogellenességet kizáró - nem büntethető, akinek cselekménye - saját v mások személye v javai v közérdek ellen - intézett v ezzel közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges - az sem, aki a szükséges mértéket ijedtségből v felindulásból túllépi - megtámadott nem köteles kitérni JOGOS VÉDELEM jogtalan támadás saját, mások személye, javai, közérdek ellen intézett intézett v közvetlenül fenyegető támadás elhárítás nincs feltétel VÉGSZÜKSÉG nincs támadás - veszély van saját, mások személye, javai, közérdek védelme közvetlen v másként el nem hárítható veszély mentés FELTÉVE, ha veszély előidézése nem róható terhére ÉS kisebb sérelmet okoz a.) szükségesség: - szükség volt-e arra, h a megtámadott BCS mértékig védekezzen - intézett v közvetlenül fenyegető támadás esetén - életre törőnél joga van megölni a gaz galád támadót b.) arányosság: - védekezés arányos volt-e a támadással - támadás elhárításához szükséges mód és mérték helyes megválasztása Támadás: - tevékenységet feltételez, de ráutaló magatartással is lehet - közvetlenül fenyegető reális veszély - állattól is származhat ha eszközként használták - kölcsönös és egyidejű támadás = verekedés - jogos védelmi helyzet addig tart, ameddig a támadás Elhárító cselekmény: - szembeszegülés, védekezés - tevékenységet feltételez - csak a támadóval szemben jogos Szembeszállási jog: csak a támadóval szemben Vélt jogos védelem: - téves feltételezés - támadást v fenyegetést fennforgónak vél - v nincs, v már nincs, v még nincs Megelőző jogos védelem: - jogtalan támadás elhárítását célozza, amely a jövőben várható - személyre v javaira de nem terjed ki a közérdekre - óvintézkedés, előkészület a védelemre DE nem lehet alkalmas élet kioltására - (bácsi áramot vezetett a kerítésbe az uborka-tolvajok ellen) 11. A végszükség - Btk elsődleges jogellenességet kizáró - nem büntethető, aki saját v más személyét vagy javait - közvetlen v másként el nem hárítható veszélytől menti - v közérdek védelmében így jár el

12 - FELTÉVE, ha a veszély előidézése nem róható a terhére - ÉS cselekménye közben kisebb sérelmet okoz, mint aminek elhárítására törekedett - nagyobb sérelmet okoz, mert ijedtségből v menthető felindulásból - képtelen volt felismerni a sérelem nagyságát - korl enyhíthető ha ijedtség v felindulás korlátozta a felismerésben - már létező veszély - közvetlenül benne a veszélyhelyzetben Nem állapítható meg: - akinek a veszély vállalása hivatásbeli kötelessége - mentős, tűzoltó, katona, rendőr, katasztrófa-védelmis - mert ők saját személyüket nem menthetik mások kárára Veszély forrása: többnyire természeti csapások, de lehet ember, állat, dolog is Közvetlen veszély: ha a késlekedés a veszély későbbi elhárítását kétségessé tenné Másként el nem háríthatóság: - ha másként elhárítható azt kell választani - ha nem a legenyhébb sérelmet okozót kell választani 12. GYK, kóros EÁ, ittas v bódult állapotban elkövetett cselekmény, tévedés, kényszer, fenyegetés (mindegyik elsődleges bűnösséget kizáró) Gyermekkor - Btk 23. : BCS elkövetésekor be nem töltött 14 életév (születésnap este 24 óráig) - büntetőjogi vélelem: nem képes felmérni cselekménye következményeit - nem rendelkezik beszámítási képességgel = nem indul ellene BE - de elkobzást, vagyonelkobzást el KELL rendelni - itt inkább gyámhat intézkedések: védelembe vétel, családba fogadás, elhelyezés, nevelésbe vétel, utógondozás Kóros EÁ - Btk 24. : nem büntethető, ha elmeműködése olyan kóros állapotban van - ami képtelenné teszi cselekménye következményeinek felismerésére - V hogy felismerésének megfelelően cselekedjék - ezek KÜLÖNÖSEN nem tax! a.) elmebetegség - agykéreg tartós betegsége, kóros észlelései vannak és nem is tud róla - tudathasadással járó skizofrénia, mániás depresszió, epilepszia, paranoid b.) gyengeelméjűség: debilitás, imbecillitás, idiócia - genetikai v károsodás következtében kialakuló értelmi fogyatékosság - orvosi úton nem befolyásolható, nem gyógyítható c.) szellemi leépülés: értelmi teljesítőképesség hanyatlása, szellemi leépülés d.) tudatzavar: tudat beszűkülés, elhomályosulása, rövidzárlat e.) személyiségzavar - társi elvárások szempontjából elégtelen magatartást tanúsít - személyiségvonások szélsőséges megnyilvánulásai (pszichopátia) tartós állapot Enyhítő: - korl enyhíthető, ha kóros állapota korlátozta a csel következmnek felismerésében - V abban, h felismerésének megfelelően cselekedjék - beszámítási képesség = felismerési + akarati képesség - felismerje: lássa, h amit tesz az káros - akarati: lehet, h tudja, de képtelen az akaratát befolyásolni - (pl: kleptomániás - kényszeresség egyik típusa)

13 - büntjogi, orvosi és ált beszámítási képesség eltérő lehet - elkövető kóros EÁa érintheti a beszámítási képességét 1. teljesen kizárja 2. nem zárja ki, de korlátozza 3. nem érinti, nem befolyásolja (lucidum intervallum tiszta állapot) - büntjogi következmény: 1. ha kizárja nem büntethető 2. ha korlátozza korlátlanul enyhíthető Ittas v bódult: - Btk 25. : cselekményt önhibájából eredő ittas v bódult állapotban követi el - tudatzavar spec változata - kóros EÁhoz tartozik - tartalmi tudatzavar betegség szintjéig jut el - vagy kizárja v korlátozza a beszámítási képességét - mégis büntethető, mert ittasságát, bódultságát önmaga okozta - saját magát hozta tudatzavart állapotba önhiba = nem enyhíthető - nem érvényesül a bűnfelelősség elve (mert ott: KIVÉVE, ha ittas) - objektív felelősség lép a helyébe - patológiás részegség keveset iszik, mégis elmebeteg lesz - ha először követi el nem büntetik, de másodszor már igen! - abortív patológiás részegség csökevényes, kóros részegség, korl enyhíthető Tévedés: - Btk 27. : nem büntethető olyan tény miatt, amit az elkövetéskor nem tudott - V cselt abban a téves feltevésben követte el, h az a társra nem veszélyes - ÉS erre feltevésre alapos oka volt 1. ténybeli tévedés vmit nem tud 2. társra veszélyességben való tévedés azt hiszi, h jót csinál 3. büntjogilag közömbös tévedés felel, uolyan mértékben a.) tárgyban azt hiszi, nincs töltve a fegyver (error in objecto) b.) személyben elvétés, céltévesztés (error in persona) c.) okozati összefüggésben (dolus generalis), esete: elvétés = aberratio ictus d.) jogban való tévedés azt hiszi, ez nem szabályozott Kényszer, fenyegetés: - Btk 26. : nem büntethető - ha kényszer v fenyegetés hatása alatt követi el - ami miatt képtelen akaratának megfelelő magatartásra - korlátlanul enyhíthető: ha korlátozva volt - teljesen megvan a felismerési képesség de kényszer hatása alatt áll Kényszer: - rendszerint fizikai erőszak, de lehet pszichikai is 1.vis absoluta: akaratot teljesen megtörő nem büntethető (lekötözik) 2.vis compulsiva: akaratot hajlító - korl enyhíthető (eldugják a szemüvegét) Fenyegetés: - Btk IX. fejezet: értelmező rendelkezések súlyos hátrány kilátásba helyezése - amely alkalmas arra, h a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen - fenyegetés módja közömbös - kizárja v korlátozza a megfelelő cselekvést - kvalifikált fenyegetés: élet v testi épség ellen irányul, közvetlenül - általában csak korlátozza az akaratot, ha kvalifikált nem büntethető

14 13. A másodlagos büntethetőséget kizáró okok Magánindítvány hiánya: - másodlagos büntethetőséget kizáró - van BCS, csak vmi miatt nem büntethető - Btk 31. : nyilatkozat elkövető büntjogi felelősségre vonását kívánja - előterjesztője a sértett (v HT, v képvis, v gyámhat) - korl cselkép: sértett V tves képvis - cselképtelen: csak a tves képvis - ha sértett meghalt hozzátartozója is - 30 napon belül, nem vonható vissza - oszthatatlan: valamennyi elkövetőre hatályos - kts, erőszakos közösülés, rágalmazás, becssértés, kegyeletsértés, magánlaksértés, magántitok, levéltitok LÜ döntésének hiánya: BE megindítását nem rendeli el Kívánat hiánya: rágalmazás v becssértés sértettje nem akar konfrontálódni Feljelenés hiánya: meghat szerv v hatóság feljelentése alapján indulhat (hamis vád, tanú) Mentelmi jog felfüggesztésének hiánya: OGY, KE, LÜ nem járult hozzá Diplomáciai mentesség: nki szerződés, gyakorlat v igügyért felelős min nyilatkozata 14. A büntethetőséget megszüntető okok Halál: - halotton nem hajtható végre a büntetés - kivéve: vagyonelkobzás! (mert az nem büntetés, hanem intézkedés) Elévülés: - büntethetőség elévülése: másodlagos - megszüntető - életfogytig tartó szabveszt 20 év - egyéb: büntetés felső határa - min 3 év - megvalósít egy cselekményt - sokára kerül a bíróság elé - nincs értelme büntetni Nem évül el: - háborús bűntett, emberiség elleni, EÖ súlyosabban minősített esetei - emberrablás, közeg elleni erőszak, terror, jármű hatalomba kerítése, zendülés Határidejének kezdő napja: - befejezett BCS amikor a tvi TÁ megvalósult - kísérlet, előkészület amikor a megvalósító cselekmény véget ért - kötelesség elmulasztása amikor még következmény nélkül eleget tehetne - jogellenes állapot amikor ez az állapot megszűnik Félbeszakadása: érdemi hatósági rendelkezés eui elfogató parancs is Nem számít bele: BE v mentelmi jog felfüggesztése, próbára bocsátás, vádemelést elhalasztása (ügyész) Kegyelem: - másodlagos megszüntető - jogosult szervek v személyek aktusa - egészben v részben lemond a büntjogi igényről - elkövetőt teljesen v részlegesen mentesíti - eljárási kegyelem = pertörlés: elkövető elleni BE megindítását, lefolytatását szünteti meg teljes büntetlenség - JEs elbírálás előtti időben kerülhet rá sor - VJi kegyelem: csak a büntetés VHa alól mentesül - kegyelmi mentesítés: bünt előélethez fűződő joghátrányoktól is mentesül

15 a.) közkegyelem tv-ben kihirdetett (OGY) elkövetőtől független b.) egyéni kegyelem KE gyakorolja konkrét elkövető v elítélt (eljárási kegyelem BE JEs befejezéséig van rá mód) Tevékeny megbánás: - Btk másodlagos megszüntető - nem büntethető: közli, személyi v vagyon elleni, 3 évnél nem súlyosabb - elkövetést a vádemelésig beismerte ÉS közvetítői eljárás keretében - kárt a sértettnek megtérítette v jóvátette általa elfogadott módon és mértékben - korlátlanul enyhítető: 5 évnél nem súlyosabb - mediáció: közvetítői eljárás elkövető és sértett között (max 6 hónap) - sértettnek előtte bele kell egyezni + sikeresnek kell lennie - meg kell téríteni a sértett kárát v jóvátételt kell fizetnie Kizárt: 1. többszörös v különös visszaeső 2. bűnszervezet tagja 3. halált okozott 4. próbaidő alatt, elítélés után, VH befejezés előtt, vádemelés elhalasztása alatt 5. korábban részt vett mediációban, DE 2 éven belül újabb szándékos BCS 15. A stádiumok tanának ált kérdései, befejezettség, bevégzettség - szándékos BCSnél különböző szakaszok: kifejlődési, megvalósulási stádium a.) elhatározás b.) előkészület c.) kísérlet d.) befejezett BCS - gondatlanságnál nincs ilyen! logikailag kizárt Befejezett: - tvi TÁ teljes megvalósulása - DE még sérti a jogtárgyat - ha az előkészületről (kémkedés) a KülRész rendelkezik sui generis befejezett Bevégzett: - befejezett, de még tovább tart - csak akkor bevégzett, ha a jogi tárgy elleni támadás ténylegesen véget ért - innentől tehető magánindítvány is Elévülési idő: - bevégzettségtől kezdődik - befejezett ha megvette a fegyvert - bevégzett ha a rendőrség lefoglalja Tartós BCSk: - TÁ megvalósulásával befejezett - de a jogi tárgy elleni támadás megújulhat, folytatható v hosszú ideig tart - passzív alanyt feltételez (személyi szab megsértése, magánlaksértés) Állapot BCSk: - jogellenes állapot létrehozásával megvalósul a tvi TÁ - fenntartására, megújítására nincs szükség - nem az elkövetés, hanem az állapot a tartós (robbanóanyaggal, lőfegyverrel) Konzekvenciák: - jogos védelmi helyzet a befejezettség után is fennállhat - bűnsegély, társtettesség a bevégzettségig kifejthető - befejezettség után, de bevégzettség előtt minősítő körülmények

16 16. A kísérlet és az attól való visszalépés - Btk. 16. : aki a szándékos BCS elkövetését megkezdi, de nem fejezi be Szükséges elemek: a.) szándékosság - befejezett BCS létrehozására kell irányulnia - elegendő az eshetőleges szándék is - alanyi oldal teljessége jellemzi b.) TÁszerű elkövetési magatartás megkezdése c.) be nem fejezés Formailag kizárt: - gondatlan v vegyes bűnösséggel megvalósuló BCSk - tiszta mulasztásos és előkészületi cselekmények, részesség Fajtái: 1. teljes = befejezett - csak materiális - eredmény BCS lehet - mindent megvalósít - csak az eredmény nem következett be - 16X beleszúrt, de a sértett nem halt meg 2. nem teljes = befejezetlen - az elkövetési magatartást csak részben fejti ki - lehet materiális és immateriális is - felé sújtott a késsel 3. közeli és távoli - a büntetés kiszabásával kapcsolatos - figyelembe veszi a BCS megvalósulásának fokát - 1X felé sújt, másodszorra már belé is döfi a kést +1: meghiúsult kísérlet: sajátos alakzat - önkéntes visszalépéssel összefüggésben +2: irreális kísérlet: extrém változat (szellemidézés, ráimádkozás) Alkalmatlan kísérlet: - Btk. 17. (2): korlátlanul enyhíthető v mellőzhető, HA - alkalmatlan tárgyon V alkalmatlan eszközzel V módon - fordított irányú ténybeli tévedés, lehetőség a bíró számára Objektivista elmélet: - absz alkalmatlan nem büntethető (cukorral nem lehet mérgezni) - relative alkalmatlan büntetni kell (a méreg attól még méreg, h csak kicsit ad be) - ha a tárgyi elemek megvalósultak - meg kell büntetni - kritika: eszerint nem lehet büntetni az üres zsebbe nyúló zsebtolvajt Szubjektivista elmélet: - nem tehető különbség, h milyen okból maradt el az eredmény - hangsúly a szándékon van = max szigorral kell megbüntetni Parifikáció elve: - részesek és tettesek uazt a büntetést kapják (21. (3)) - kísérletet a befejezett tételeivel kell büntetni (17. (1)) - enyhítő szakasz: kísérletnél kétszeres leszállás, bírói döntésen múlik - kísérletnél a tvi TÁ a határvonal - ha ide belép kísérlet, ha ezen kívül marad előkészület - LB 1583 elvi döntés Kísérlet és befejezett BCS elkülönítése: - akkor befejezett, ha az összes tvi TÁi elem megvalósul, ha nem kísérlet

17 Önkéntes visszalépés: - büntethetőséget megszüntető ok - önkéntesnek kell lennie - Btk. 17. (3): nem büntethető, ha önkéntes elállása folytán elmarad a BCS befejezése - V az eredmény bekövetkezését önként elhárítja - Btk. 18. (2): nem büntethető - ha önkéntes elállása folytán elmarad a BCS elkövetésének megkezdése - ha elhárítás céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja - v arra törekszik, h a többi elálljon - v az előkészületet a hatóságnál feljelenti - esetei: a.) önkéntes elállás passzív magat, nem teljes kísérletnél b.) önkéntes eredmény elhárítás aktív magat, teljes kísérletnél c.) feljelentés - ha eláll emiatt a kísérlet miatt nem büntethető, de maradékra igen! - kell hozzá a sikeres aktív megakadályozó tevékenység 17. Az előkészület és az attól való visszalépés - Btk. 18. : ha a tv KÜLÖN elrendeli különös részben az adott BCSnél a.) fizikális - BCS elkövetéséhez szükséges V azt megkönnyítő feltételeket biztosítja b.) verbális - BCS elkövetésére: felhív, ajánlkozik, vállalkozik, közös elkövetésben megállapodik - szándékos BCS megvalósulásának első stádiuma - nem tartozik hozzá a tvi TÁhoz, még csak diszpozíció Módjai: a.) összes előkészületi cselekményre (állam elleni, szándékos EÖ, emberrablás) b.) csak bizonyos alakzatokra (üzletszerű kerítés) c.) sui generis előkész BCSre (megrontás, hamis tanúzásra felhívás) d.) rendszeridegen sui generis (előkészület pénzhamisításra) Tárgyi oldala: - szükséges v könnyítő feltételek biztosítása - felhívás, ajánlkozás, vállalkozás lehet tettesi és részesi is - egyoldalú aktusok - közös elkövetésben való megegyezés szűken értelmezendő - kétoldalú Alanyi oldala: célzatos cselekmény, kizárólag egyenes szándékkal valósítható meg Visszalépés: - Btk. 18. (2) - önkéntes elállás: nem büntethető, - ha önkéntes elállása folytán elmarad a BCS elkövetésének megkezdése - ha elhárítás céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja - v arra törekszik, h a többi elálljon - v az előkészületet a hatóságnál feljelenti LB 5/99 jogegységi határozat: - attól függ a minősítés, h a cél egy v több BCS elkövetésére irányult - ha több ember megölése volt a cél = több rendbelinek minősül 18. A BCS elkövetőiről általában, tettes, közvetett tettes, társtettesek - Btk elkövetők = tettesek és részesek

18 ELKÖVETŐK Tettesek Részesek önálló tettes közvetett tettes társtettes felbujtó bűnsegéd Határvonal tettesek és részesek között = tvi TÁ - tettes = tvi TÁ keretei közé illő cselekményt fejt ki - részes = tvi TÁ keretein kívül eső cselekményt fejt ki Monista rendszer: minden résztvevő tettes = uazt a büntetést kapja mindenki Dualista rendszer: megkülönbözteti a tettest és a részest, sőt közvetett és társtettes is lehet - részes alárendelt pozícióban - restriktív tettesfogalom BCSk osztályozása: - közönséges (delictum commune) - bárki lehet az elkövető - aki betöltötte a 14. életévet - különös (delictum proprium) - nem lehet bárki - csak az tudja megvalósítani, aki spec kvalifikáltsággal rendelkezik Tettesek: 1. önálló (közvetlen) tettes - Btk. 20. (1): tettes az, aki a BCS tvi TÁt megvalósítja - egyedül (önállóan) és közvetlenül - saját magatartásával, saját erejéből - még ha eszközzel is, TÁ keretein belül - sui generis BCS tettes akkor is, ha csele előkészületet v befejezett BCSt valósít meg - gondatlan BCS minden elkövetője önálló tettes 2. közvetett tettes - aki a tvi TÁt úgy valósítja meg, h más személyt eszközül használ (EMBERT!) - önálló tettesnek minősül - uaz a büntetése is - rábíró cselekményt fejt ki szándékosan - befejezett = felhasznált személy a tvi TÁ tárgyi oldalát teljes egészében megvalósítja Esetei: - GYK felhasználása - nem beszámítható (felismerési és akarati képesség hiányzik: kóros EÁ, kényszer, fenyegetés) - tévedésben levőt használ fel - alárendelt katonát használ fel - hiányzik a tettességhez szükséges kvalifikáltság 3. társtettes - Btk. 20. (2): szándékos BCS tvi TÁt - egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg - azt is felelősségre kell vonni, aki az egészből csak részmozzanatot valósított meg - befejezetté válás előtt jön létre Objektív feltétel: közös megvalósítás Szubjektív feltétel: szándékegység - mindig uarra a BCSre kell, h vonatkozzon - túllépése (excessus) többet tesz v mást is tesz - ha megtörik a szándékegység = kettéválik a büntetés

19 Megvalósulása: - minden tettes uazt az elkövetési magatartást valósítja meg - (egyik közösül, a másik fenyeget v lefogja a sértettet) - nem feltétel az előzetes megállapodás - lehet spontán is - nem kell, h mindkettőnek egyenes szándéka legyen - egyik lehet eshetőleges is LB 4/2007. jogegységi határozat - garázdaság = társas elkövetés - akkor is, ha csoportos elkövetés során egymás ellen lépnek fel (kocsmai verekedés) - a köznyugalom megzavarásában vannak szándékegységben 19. A részesség általános vonásai, felbujtás, bűnsegély Részesek: - felbujtó v bűnsegéd - járulékos jellegű közreműködés - nem maguk valósítják meg a tvi TÁt, csak közreműködnek a BCS létrehozásában - tvi TÁon kívül maradnak - részes szándéka csak a tettesi alapcselekményre vonatkozik - részes sem lehet: 14 év alatti - részességnek nincs kísérlete Közös ismérvei: a.) járulékos tettesi alapcselekményhez b.) kétszeresen is szándékosak - mindig szándékos BCShez kapcsolódik - a részcselekmények önmagukban is szándékosak c.) mindig tvi TÁon kívüli magatartást valósít meg d.) parifikáció elve érvényesül - uazt a büntetési tételt kapja, mint a tettes enyhítő szakasz, kétszeres leszállás Felbujtás: - Btk. 21. (1): aki mást BCS elkövetésére szándékosan rábír - rábírás: szóban, írásban, ráutaló magat, felszólítással, rábeszéléssel, látszólagos lebeszéléssel, fenyegetéssel - mindig sikeresnek kell lennie, ha nem sikeres felhívás (előkészületi jellegű) Jellemzői: - tettesi alapcselekmény előtt, konkrét ügyre v konkrét sértettre vonatkozik - csak szándékos lehet - gondatlan felbujtás kizárt! - attól felbujtó, h ő váltja ki a szándékot - mindig eredményesnek kell lennie Eredmények: - címzettben szilárd akarat-elhatározás keletkezik - címzett legalább a kísérlet szakába juttassa el a cselekményt Bűnsegély: - Btk. 21. (2) bűnsegéd, aki BCS elkövetéséhez szándékos segítséget nyújt - bűnsegély = szándékos segítség (tevéssel v mulasztással) - segíti a tettest nem szándékot vált ki (mint a felbujtó) - tettesi alapcselekmény előtt és alatt - tvi TÁon kívüli közreműködés BCS elkövetésében Fajtái: a.) fizikai - tettesi cselekmény külső feltételeihez járul hozzá (eszközt ad, v sofőr, v figyelő)

20 b.) pszichikai - tanácsadás az elkövetés módjára nézve, szándékot erősítő hatása van - eredménye: tettesi alapcselekmény előmozdítása - passzív pszichikai bűnsegély VAN a Btk-ban!!! - passzív: bátorító jelenlét = tettesre: szándékerősítő hatás, sértettre: bénító hatás Közvetett bűnsegély: - felbujtónak v bűnsegédnek nyújtott segítség - bűnsegéd rábírása bűnsegélyre - sértett rábírása BCShez való hozzájárulásra 20. A társas elkövetési alakzatok és a bűnkapcsolatok - fokozott társra veszélyesség, súlyosabban is bünteti a tv Bűnszövetség: - Btk : 2 v több személy - BCSKET (többet) szervezetten követ el v ebben megállapodik - ÉS min 1 BCS elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet - szükséges, h megszervezzék magát a bűnözést - min 2 BCSre vonatkozó előzetes megállapodás (rendszerint szóban v ráutaló magat) - általában minősített esetként szerepel - emberrablás, vesztegetés, csempészet, zsarolás, lopás, csalás, rablás Bűnszervezet: - Btk (maffia): 3 v több személy - hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő (nyereség orientált) - célja: 5 évi v ettől többel büntetendő szándékos BCSK (több) megvalósítása - büntetési tétel felsőhatára kétszeresére emelkedik, de max 20 év - mellékbüntetés: kitiltás - kizárt a tevékeny megbánás - 2 év fölött automatikusan fegyház, nincs feltételes! - megfordul a bizonyítási teher maffiózónak kell bizonyítania h tisztességes volt - 263/C. - bűnszervezetben részvétel: felhív, ajánlkozik, vállalkozik, közös elkövetésben megállapodik, tevékenységét támogatja = SUI GENERIS! (5 év) LB 4/2005. jogegységi határozat - az is, aki egyetlen cselekményt tettesként v részesként valósít meg (uúgy büntetendő) Csoportos elkövetés: - Btk : ha az elkövetésben min 3 személy vesz részt - egyidejű, együttes megvalósítás + fokozott társra veszélyesség - nem szükséges előzetes megbeszélés, egyeztetés - akár tettesi, akár részesi minőségben, BCS helyszínén v közelében - előfordulhat, h nem is ismerik egymást (kocsmai verekedés) LB 2/2000. mellékes, h milyen minőségben volt társ LB 4/2007. alanyai nem lehetnek önálló tettesek (csoportos garázdaság esetén) - mindegyik, egyenként társtettes - közvetlenül és durván sértik a köznyugalmat - szándékegység igazolt Különös részben: - többes elkövetés minősített ( erőszakos közösülés, szemérem elleni) Bűnkapcsolatok: - járulékos jellegűek, utólagos bűnkapcsolatok - nem elkövetők közötti, hanem BCSk közötti kapcsolat - mindig más által már megvalósított, befejezett BCShez társul utólag

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV.

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. a 2016. április 15-i konzultáció anyagához A bűncselekmény megvalósulási szakaszai. A bűncselekmény elkövetői. A bűncselekményi egység és többség. A bűnhalmazat Igazságügyi igazgatási

Részletesebben

A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. akaratelhatározás előkészület kísérlet befejezett bcs. A cselekmény

Részletesebben

A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség

A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. A.16. A bűncselekményi egység és halmazat Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. Jelentősége, büntetőjogi következménye: I) Büntető anyagi jogban:

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.6) A tényállás jelentés-tartalmai; a tárgyi oldal tényállási elemei (elkövetési tárgy, elkövetési magatartás, az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek, az eredmény, az okozati összefüggés)

Részletesebben

A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek, különös tekintettel a törvényesség,

Részletesebben

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

Kollokviumi kérdések 2012

Kollokviumi kérdések 2012 Kollokviumi kérdések 2012 Általános Rész I. félév 1. A magyar büntetőjog történeti fejlődése 2. A klasszikus iskola, mint büntetőjog-tudományi irányzat és a Csemegi-kódex. 3. A büntetőjog fogalma, feladata,

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek,

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Jacsó Judit Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ.CompLex Woiters Kluwer márka Tartalomj egyzék Előszó 19 Első rész

Részletesebben

A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok, különös tekintettel a magánindítvány hiányára

A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok, különös tekintettel a magánindítvány hiányára A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró, különös tekintettel a magánindítvány hiányára Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. Büntethetőségi

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

A gyermek- és ifjúkori bűnözés adatai az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikában év

A gyermek- és ifjúkori bűnözés adatai az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikában év IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM RENDÉSZETI KODIFIKÁCIÓS FŐOSZTÁLY STATISZTIKAI ÉS ELEMZŐ OSZTÁY A gyermek- és ifjúkori bűnözés adatai az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikában

Részletesebben

A büntetés kiszabása

A büntetés kiszabása A 2011 11 05 a törvényi meghatározás 83. (1) A büntetést - céljának (37. ) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a 2016. április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog 1. 2015/2016. tanév, 2. félév 1. A büntetőjogi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52.

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52. TARTALOMJEGYZÉK 1. A büntető törvény hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai...6 2. A bűncselekmény törvényi fogalma, a bűntett és a vétség...6 4. Egység, többség, halmazat. A törvényi

Részletesebben

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ B tételek

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ B tételek B tételek 1. EÖ Szándékos EÖ: Btk. 166. - aki mást megöl bűntett 5-15 év szabveszt - jogi tárgy: emberi élethez fűz társi érdek - passzív alany: élő ember, MÁS - elköv magat (EM): más személy megölése

Részletesebben

Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna

Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna Bűnpártolás 244. (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás

Részletesebben

Általános jogi ismeretek IV.

Általános jogi ismeretek IV. Általános jogi ismeretek IV Dr Bárányos Bernadett ELTE ÁJK TÁMOP-557-08/1-2008-0001 I Általános büntetőjogi ismeretek TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Büntetőjog fogalma Objektív értelemben: a büntetőjog azon

Részletesebben

Büntetőjog Általános Rész

Büntetőjog Általános Rész Büntetőjog Általános Rész Készítette: Dr. Csóré Csilla r. alezredes 2013. 1 Általános rész A büntetőjog fogalma, felosztása A büntetőjog a jogrendszer egyik ága. Azoknak a hatályos büntetőjogszabályoknak

Részletesebben

Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetıjog I. 2013/2014. tanév, 2. félév

Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetıjog I. 2013/2014. tanév, 2. félév ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR III. a 2014. április 12-i konzultáció anyagához (A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai II. A bőncselekmény megvalósulási szakaszai. A bőncselekmény elkövetıi.) Igazságügyi igazgatási

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 5 AJÁNLÓ... 11 EL SZÓ... 13 A BTK. ÁLTALÁNOS RÉSZÉHEZ... 15 1.) A BÜNTET TÖRVÉNY HATÁLYA, A KÉS BBI BÜNTET TÖRVÉNY VISSZAMEN LEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI. 16 1/1999. Büntet

Részletesebben

Záróvizsga felkészítő

Záróvizsga felkészítő Dr. Gula József egyetemi docens Záróvizsga felkészítő 2015.03.18. NEMZETKÖZI BÜNTETŐJOG Szűkebb értelemben vett nemzetközi büntetőjog A nemzetközi bűnügyi együttműködés intézményei közönséges bűnügyekben

Részletesebben

A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel)

A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból

Részletesebben

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.3) A büntető törvény hatálya Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntető törvény hatálya Fogalma: azon rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák,

Részletesebben

Bevezetés a bűnügyi tudományokba ( )

Bevezetés a bűnügyi tudományokba ( ) Bevezetés a bűnügyi tudományokba (2012.03.21) A bűntető jogtudomány főbb irányai: - a felvilágosodás korában születik a tudomány - első alakja Beccaria - 1764-ben a bűncselekményekről és a bűnesetekről

Részletesebben

13. Az információ büntetőjogi védelme. A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései

13. Az információ büntetőjogi védelme. A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései 13. Az információ büntetőjogi védelme A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései 1 I. A büntetőjog forrásai, a Btk. rendszere 2 I. A büntetőjog forrásai, a Btk. rendszere I.1 A büntetőjog forrásai A büntetőjog

Részletesebben

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről *

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * ÁLTALÁNOS RÉSZ Alapvető rendelkezések 1. (1) Büntetés vagy intézkedés csak olyan cselekmény miatt alkalmazható, amelyre a törvény az elkövetése idején büntetés

Részletesebben

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről I/1. A Btk. Általános része: A.: 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga XV. Fejezet Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények 160. Emberölés 161. Erős felindulásban elkövetett emberölés

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2013. évi C. törvény (Btk.) Egyes tételeknél ezen túl az ott feltüntetett jogszabályok megjelölt rendelkezéseinek ismerete

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

A büntethetőséget kizáró okok

A büntethetőséget kizáró okok 2010. 10.09. A büntetőjogi felelősségrevonás akadályai Büntethetőséget kizáró okok Büntethetőséget megszüntető Az eljárás lefolytatásához okok szükséges feltétel hiánya Btk. 22. Btk. 32. Eljárás jogi természetű

Részletesebben

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin 2012. november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Számonkérés A számonkérés formája: írásbeli dolgozat Rendelkezésre álló idő: igény szerint, kb.

Részletesebben

A.5) A bűncselekmény fogalma (a fogalom Btk-szerinti meghatározása és elemzése); a bűncselekmények súly szerinti osztályozása (1843-tól)

A.5) A bűncselekmény fogalma (a fogalom Btk-szerinti meghatározása és elemzése); a bűncselekmények súly szerinti osztályozása (1843-tól) A.5) A bűncselekmény fogalma (a fogalom Btk-szerinti meghatározása és elemzése); a bűncselekmények súly szerinti osztályozása (1843-tól) Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász

Részletesebben

Büntetőjog II. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: Kubisch Károly doktorandusz

Büntetőjog II. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: Kubisch Károly doktorandusz Büntetőjog II. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: Kubisch Károly doktorandusz Ajánlott és kötelező irodalom Kötelező irodalom: 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Deres Petronella

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

Jogi alapismeretek nov. 30.

Jogi alapismeretek nov. 30. Jogi alapismeretek 2017. nov. 30. I. Jogi felelősség II. A jog interdiszciplináris megközelítése I. Jogi felelősség Polgári jogi felelősség Ptk. 6:1. [A kötelem] (1) A kötelem kötelezettség a szolgáltatás

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a 2016. április 29-i előadáshoz A büntetőjogi jogkövetkezmények általános jellemzői. A büntetések és a közügyektől eltiltás (mellékbüntetés). Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog

Részletesebben

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03.

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03. BÜNTETŐJOG MINT JOG ÁG BÜNTETŐJOG Büntető jog pillérei 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Hatályos 2015.I.1-től

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

Helye a közigazgatásban, fogalmak

Helye a közigazgatásban, fogalmak Szabálysértési jog Helye a közigazgatásban, fogalmak A szankciórendszer egyik eleme Kapcsolódó fogalmak: Közrend Közbiztonság Rendészet Közigazgatási Büntetőjog Büntetőjog - kriminalitás - szankció - anyagi

Részletesebben

Büntetőjog I. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz

Büntetőjog I. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Büntetőjog I. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Az előadás 1. témája A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak rendszere; A jogos védelem; Végszükség;

Részletesebben

ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR II. a 2014. március 21-i konzultáció anyagához Tényállástan II. A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai I.

ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR II. a 2014. március 21-i konzultáció anyagához Tényállástan II. A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai I. ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR II. a 2014. március 21-i konzultáció anyagához Tényállástan II. A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai I. Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetıjog 1. 2013/2014. tanév, 2. félév

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

ntetőjog alapfogalmai a ncselekményeknyek

ntetőjog alapfogalmai a ncselekményeknyek ÜZLETI JOG I. 2013/14 6. előad adás A büntetb ntetőjog alapfogalmai a gazdasági gi bűncselekmb ncselekményeknyek 1 Áttekintés I. A BÜNTETŐJOG FORRÁSAI, A BTK. RENDSZERE I.1 A büntetőjog forrásai I.2 A

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog

Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog Az alkohol és hatása (vizsgálati területek, módszerek) Tóth Mihály Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog Alkohológia felső fokon Pécs, 2011. november 9. Szociológia Pszichológia Orvostudomány (élettan,

Részletesebben

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Opten Törvénytár Opten Kft. I. 1978. évi IV. törvény 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 A 2010.01.13. és 2010.03.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény

Részletesebben

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás.

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász

Részletesebben

BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel

BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel Dr. Diós Erzsébet Dr. Vaskuti András BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel Jogi szakvizsga kézikönyvek Novissima Kiadó Budapest, 2011. Büntetőjog I. - Általános rész mintatétel 12/1 Dr. Diós Erzsébet

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

Záróvizsga-felkészítő. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Záróvizsga-felkészítő. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. Záróvizsga-felkészítő Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. új Btk (2012. évi C. tv. 2013.07.01.) régi Btk (1978. évi IV. tv. 2013.06.30.)? Tananyag: -

Részletesebben

Fiatalkorúak

Fiatalkorúak 2010 11 19 Fiatalkorúak A fiatalkorú fogalma 107. (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra

Részletesebben

BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2014. évi tavaszi záróvizsgákra

BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2014. évi tavaszi záróvizsgákra BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2014. évi tavaszi záróvizsgákra Valamennyi tételnél elvárt a Kúria (korábban Legfelsõbb Bíróság), valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó jogértelmezésének (irányelv, AB

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Előadó: Dr. Juhász Zoltán r. alezredes Készítette: HBm RFk Elemző-Értékelő Osztály Kereskedelmi televízió hírei a közelmúltból Meghalt a soför, aki nem adott elsőbbséget

Részletesebben

A.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés

A.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés A.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,

Részletesebben

A jogi ismertek oktatásának célja kettős:

A jogi ismertek oktatásának célja kettős: A jogi ismertek oktatásának célja kettős: az egészségügyi joganyag elsajátítása: azoknak az ismereteknek a megszerzése, ami a gyakorló orvos munkájához elengedhetetlenül szükséges az igazságügyi orvostan

Részletesebben

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden Tényállások röviden 166. (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés,

Részletesebben

Büntetőjog. általános rész

Büntetőjog. általános rész Büntetőjog általános rész Szerkesztette: Domokos Andrea Büntetőjog I. Általános rész Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám ELŐSZÓ...7 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...9 1. A törvényesség elve, az

Részletesebben

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a

Részletesebben

1. A törvényesség elve, az analógia alkalmazásának tilalma. Btk. 1.., Alaptörvény XXVIII. cikk (4) és (5) bekezdés,11/1992. (III. 5.

1. A törvényesség elve, az analógia alkalmazásának tilalma. Btk. 1.., Alaptörvény XXVIII. cikk (4) és (5) bekezdés,11/1992. (III. 5. 1. A törvényesség elve, az analógia alkalmazásának tilalma. Btk. 1.., Alaptörvény XXVIII. cikk (4) és (5) bekezdés,11/1992. (III. 5.) AB határozat A törvényesség elve Alapjai: A nullum crimen sine lege

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. 2015. MÁRCIUS

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. 2015. MÁRCIUS ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 19. I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz

Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Büntetőjog általános rész Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Kötelező: Irodalom 2012. évi C. tv. A Büntetőtörvénykönyvről Prof. Dr. Domokos Andrea: Büntető

Részletesebben

SZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig)

SZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig) Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék telefon: +36 1 411 6500/2735 fax: + 36 1 411-6500/3149 hpeter@ajk.elte.hu SZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig) A

Részletesebben

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Budapest AZ ÁLLAM ÉS A JOG KIALAKULÁSA 1. A jog kialakulása 5 1.1 Jog fogalma 5

Részletesebben

A Büntető Törvénykönyvr ől szóló évi IV. törvény módosításáról

A Büntető Törvénykönyvr ől szóló évi IV. törvény módosításáról Fidesz Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportj a Ti... számú törvényjavaslat A Büntető Törvénykönyvr ől szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról Előterjesztő: Dr. Lázár János Dr. Répássy Róbert Budapest,

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a Tájékoztató az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a 2003-2007. években BUDAPEST 2008. év Kiadja: a Legf bb Ügyészség Számítástechnika-

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2015. évi záróvizsgákra

BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2015. évi záróvizsgákra BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2015. évi záróvizsgákra Valamennyi tételnél elvárt a Kúria (korábban Legfelsõbb Bíróság), valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó jogértelmezésének (irányelv, AB határozat,

Részletesebben

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja Székhely: 2098 Pilisszentkereszt, Pomázi út 6., Tel.:06-26/347-655, e-mail: pilis.uk@bv.gov.hu Telephely 1.: 7275 Igal,

Részletesebben

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

MÉSZÁROS ÁDÁM BÜNTETŐJOGI ALAPISMERETEK

MÉSZÁROS ÁDÁM BÜNTETŐJOGI ALAPISMERETEK MÉSZÁROS ÁDÁM BÜNTETŐJOGI ALAPISMERETEK - egyetemi jegyzet az SZTE BMI hallgatói számára - TARTALOM ELŐSZÓ I. rész JOG - BÜNTETŐJOG - BÜNTETŐJOG-TUDOMÁNY 1. A jog fogalma, a jogforrási hierarchia 2. A

Részletesebben

2. oldal (3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény

2. oldal (3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény 1. oldal 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának,

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a 2004-2008. években 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási

Részletesebben

Általános jogi ismeretek III.

Általános jogi ismeretek III. Általános jogi ismeretek III. Prof. Dr. mult. Gellér Balázs József ELTE ÁJK Büntetőjog fogalma Objektív büntetőjog (ius poenale): a büntetőjog azon jogi normák összessége, amelyek meghatározzák: (1) mely

Részletesebben

2. oldal (3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény

2. oldal (3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény 1. oldal 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának,

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 92. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek. Tartalomjegyzék. 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450

MAGYAR KÖZLÖNY. 92. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek. Tartalomjegyzék. 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450 MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek 92. szám Tartalomjegyzék 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450 13450 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 92. szám II. Törvények

Részletesebben

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől -1- -2- -3- -4- 3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Magyarország Alaptörvényének II. Cikke alapvetésként rögzíti, hogy mindenkinek joga van

Részletesebben

Regisztrált bűncselekmények Összesen

Regisztrált bűncselekmények Összesen 2018 Regisztrált bűncselekmények 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Összesen 408 407 394 034 447 186 451 371 472 236 377 829 329 575 280 113 290 779 226 452 Az élet, a testi épség és az

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. 2 I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő

Részletesebben