Jogi Alapismeretek II.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jogi Alapismeretek II."

Átírás

1 Készítette: Gál Zoltán Gál Zoltán Jogi Alapismeretek II. Büntetőjog- Különös rész gzoli 11. osztály 1 g a l z o l i. g p o r t a l. h u

2 Személy elleni bűncselekmények 2 Emberölés 2 Erős felindulásban elkövetett emberölés 11 A könnyű és súlyos testi sértés 13 A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 17 A segítségnyújtás elmulasztása 20 Cserbenhagyás 22 Az emberi szabadság elleni bűncselekmények 24 Emberrablás, 24 A személyi szabadság megsértése 27 Kényszerítés 29 Magánlaksértés 30 Magántitok megsértése 33 Rágalmazás 35 Becsületsértés 37 Közlekedési bűncselekmények 39 Közúti balest okozása 39 Járművezetés ittas, vagy bódult állapotban 42 Hivatali bűncselekmények 45 Bántalmazás hivatalos eljárásban 45 Kényszervallatás 47 Hivatalos személy elleni bűncselekmények 48 Hivatalos személy elleni erőszak 48 Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények 51 Hamis vád 51 Hatóság félrevezetése 54 Hamis tanúzás, 55 hamis tanúzásra felhívás 58 Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények 59 Bűnpártolás 59 A korrupciós bűncselekmények, közélet tisztasága elleni bűncselekmények 62 Gazdasági vesztegetés 62 Hivatali vesztegetés 65 Közbiztonság elleni bűncselekmények 67 Közveszélyokozás 67 Közérdekű üzem működésének megzavarása 69 Terrorcselekmény 71 Visszaélés robbanóanyaggal, robbantószerrel 74 Visszaélés lőfegyverrel, vagy lőszerrel 75 Állatkínzás 77 Közveszéllyel fenyegetés 79 Garázdaság 80 Önbíráskodás 81 Közokirat hamisítás 82 Visszaélés kábítószerrel 84 Vagyon elleni bűncselekmények 90 Lopás 90 Rongálás 93 Jármű önkényes elvétele 95 Sikkasztás 96 Csalás 98 Jogtalan elsajátítás 100 Orgazdaság 101 Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények 103 Rablás 103 Kifosztás 106 Zsarolás 108 1

3 Az emberölés alapesete Személy elleni bűncselekmények Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények az ember biológiai létezése, illetve az élettani értelemben vett ember testi integritása ellen irányulnak. Alaptörvény SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG c. fejezete I cikk (1) Az EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelessége. (2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. II cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. A Btk XV. fejezete ezeknek az alapjogoknak a büntetőjogi védelmét teremti meg. Büntetendő az emberi élet jogellenes kioltásának minden formája, az élet védelmének teljes körűvé tétele: 1. szándékos emberölés 2. gondatlan emberölés 3. az öngyilkosságra rábírás 4. az öngyilkosság elkövetéséhez történő segítségnyújtás 5. magzatelhajtás 6. a testi épséget, egészséget sértő, veszélyeztető, akár a legsúlyosabb esetekben akár a passzív alany halála is bekövetkezhet. Jogtörténet ELSŐ: Csemegi kódex (1878. évi V törvény) XVIII. fejezete gyilkosság megnevezéssel az előre megfontolt szándékból elkövetett emberölést szankcionálta halálbüntetéssel. (278 ). Minősítő körülmény nélküli emberölés határozott tartamú fegyházbüntetés, a tv -ben meghatározott hozzátartozók sérelmére, vagy több emberen követték el, akkor életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntették. A gondatlan emberölést is büntette. Privilegizált esetek az erős felindulásban elkövetett emberölés, a kívánságra ölés: a sértett határozott és komoly kívánsága által hivatott arra, hogy megölje őt enyhébben rendelte büntetni, valamint a gyermekölés: az az anya követte el, aki a házasságon kívül született gyermekét szülés alatt, vagy közvetlenül a szülést követően megölte. MÁSODIK: évi V törvény Szándékos és gondatlan eseteket büntette, az enyhébb esteket nem. A szándékos emberölés minősített eseteinek a körét bővítette a különös kegyetlenséggel, az előre kitervelten, a sok ember életét veszélyeztető módon, a nyereségvágyból, a más aljas indokból vagy célból, a hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy miatt, a több emberen, és a visszaesőként történő elkövetést. HARMADIK: évi IV törvény június 30. ig hatályos. Ugyanezeket a minősítő körülményeket megtartotta, és kiegészítette a tizennegyedik életévét be nem töltött, a külföldi hivatalos személy, közfeladatot ellátó személy, vagy ezek támogatására, védelmére kelt, valamint a védekezésre képtelen személy sérelmére történő elkövetéssel. A évi LXII tv. új bekezdéssel egészítette ki az emberölés tényállását, alapeset szerint büntetendő a tizennegyedik életévét be nem töltött, akaratnyilvánításra képtelen személyt bírt rá öngyilkosságra ha azt a passzív alany el is követte. NEGYEDIK: évi C törvény, mely július elsején lépett hatályba. 160 (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 1. Jogi tárgy Más ember életének védelméhez fűződő társadalmi érdek. Alkotmánybírósági Határozat B:1990/23 az emberi élet minden mást megelőző legnagyobb érték. Az emberi élethez való jog olyan korlátozhatatlan alapjog, amely számos más alapjognak forrása és feltétele. Az emberi élet védelme minden jogállam alapvető kötelessége, DE a Btk. csak a más ember életének 2

4 jogellenes kioltását rendeli büntetni. Az öngyilkosság nem bűncselekmény DE: az öngyilkosságban való közreműködést a tv. szankcionálja a 14. életévét be nem töltött, vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotban bír rá és elköveti, akkor emberölésért felel. 2. A passzív alany kizárólag élő, természetes személy lehet. 160 (5) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik. Itt a passzív alany csak az lehet, aki az elkövetési magatartás, az öngyilkosságra rábírás idején a 14. életévét nem töltötte be, vagy akaratnyilvánításra képtelen. Fontos az életkor, illetve az akaratnyilvánítási képesség hiánya. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, akkor nem a Btk. 160 (5) szerinti emberölés, hanem a Btk. 162 szerinti öngyilkosságban való közreműködést valósítja meg az elkövető. 160 (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, követik el. 160 (1) bekezdés szerint az emberölés megvalósulása szempontjából közömbös a passzív alany életkora DE a jogi minősítésre kihat, szándékos emberölés minősített esetéért felel, aki az ölést a 14. életévét be nem töltött személy sérelmére követi el. Btk. 160 (2)i. pontja Eutanázia Emberölés a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, haldokló személy sérelmére is elkövethető. Az eutanázia a szép halált, kegy es halált jelent. Halál közeli állapotban levő, emberhez méltó életvitelre már nem képes, erős fájdalmakkal rendelkező személy életének megrövidítése a kérésére, kezdeményezésére - önkéntes eutanázia, vagy a kezdeményezése nélkül nem önkéntes eutanázia. Orvos beteg kapcsolat, a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, elviselhetetlenül nagy fájdalmakat átélő embert, kifejezetten a beteg saját kérésére az orvos a halálba segíti ( = aktív eutanázia), az életet fenntartó további kezelést elmulasztja, nem ad ja meg ( passzív eutanázia). Az egészségügyről szóló évi CLIV. tv.: beteg önrendelkezéshez való joga döntés: kíván e a beteg egészségügyi ellátást igénybe venni, és milyen beavatkozásokat kér. ellátás visszautasításának joga az életfenntartó, vagy életmentő beavatkozás visszautasítására akkor van lehetősség, ha a betegség rövid időn belül ( az előírt eü. ellátás ellenére is) halálhoz vezet, gyógyíthatatlan. Érvényes a visszautasítása, ha o egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja, o egybehangzóan írásban nyilatkoznak arról, hogy az o ellátás visszautasításának feltételei fennállnak és a o beteg a következmények ismeretében hozta meg a döntését. o Nyilatkozatot követő 3. napon két tanú előtt megismétli a visszautasításra vonatkozó szándékát. (közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba, írásképtelenség esetén két tanú előtt) Nem utasíthatja vissza, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására. Az emberi élet kezdete, vége. Az emberi élet kezdete: amikor a szülés, vagyis a gyermeknek az anya testétől való elszakadása megindul a toló fájások megkezdődnek, vagy a császármetszés kezdete. Alapvető feltétel, az élethez elengedhetetlenül szükséges szervekkel rendelkezzen a magzat, különben csak terhesség megszakításról beszélhetünk, ami emberölést nem valósít meg. Az emberi élet vége a halál bekövetkezte. klinikai halál biológiai halál folyamat megfordíthatósága reverzibilis irreverzibilis légzés, keringés és agyműködés megszűnése átmenetileg teljesen 3

5 Agyhalál az agytörzs és az agy működése teljesen és visszafordíthatatlanul megszűnik. Ezért a klinikai halál állapotában levő személy az emberölés passzív alanya lehet. 3. A törvényi tényállás nyitott törvényi tényállás (az elkövetési magatartást külön, pontosan nem írja körül, hanem azt az eredményre utalással határozza meg). Elkövetési magatartás. Tevéssel, aktív magatartás-fizikai és pszichikai ráhatás (rábeszélés, rábírás)- eszközzel (méreg, kés, lőfegyver, balta) vagy eszköz nélkül (puszta testi erővel: megfojtás, ütlegelés, rúgás )Mulasztással is megvalósítható, ez passzív magatartás. Passzív a magatartás akkor, ha az elkövetőt nem büntetőjogszabály kötelezte olyan aktív tevékenység kifejtésére, amelynek a megtételére az elkövetőnek reális lehetősége volt, és amely megakadályozta volna a halálos eredmény bekövetkeztét. A jogi kötelezettség alapulhat családjogi, polgárjogi, munkajogi jogszabályon. (pl. csecsemő éhenhalása, kitett idősek megfagyása ), DE az általános mindenkit terhelő segítség nyújtási kötelezettség elmulasztása emberölést nem valósít meg. Btk.166 segítségnyújtás elmulasztásának minősül mulasztással elkövetett emberölés csak akkor állapítható meg, ha az elkövető oldalán speciális jogi kötelezettség áll fenn az eredményt elhárító magatartás kifejtésére. 4. Eredmény bűncselekmény. Az élet kioltására alkalmas elkövetési magatartás, és a halál, mint eredmény között ok-okozati összefüggés (pl. hátba szúrja kórházba kerül hónapok után a szövődményekbe belehal), DE: ok-okozati összefüggés hiánya kizárja a büntetőjogi felelősségre vonást. A mulasztással elkövetett szándékos emberölés: ok-okozati összefüggés, ha a halál, mint eredmény bekövetkeztének az oka a mulasztás, mint elkövetési magatartás volt (pl. az anya nem eteti gyermekét éhen hal a gyermek; jogi alapokon nyugvó kötelezettsége az anyának a gyermeke etetése!). Vitatott kérdés az eredményt elősegítő, siettető okoknak (concausa) a büntetőjogi felelősségre nincs hatása (pl. megszúrt sértett diagnosztikai tévedés miatt nem a megfelelő kezelést kapta és meghal. Szúrás a halálhoz vezető folyamat kiváltó oka, van ok okozati összefüggés, nem számít, hogy más személyek vagy egyéb körülmények is közrehatottak) 5. Előkészület és kísérlet. Előkészület: Btk. 11 (1) Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. Az előkészületi magatartás büntetőjogi felelősséget megalapozzák akkor is, ha az elkövető a 14. életévét be nem töltött vagy az akaratnyilvánításra képtelen személyt bírja rá öngyilkosságra. Biztosítja a szükséges, a végrehajtást megkönnyítő feltételeket, beszerzi az eszközöket, megfigyeli a passzív alany életvitelét, szokásait. Elkövetésre felhív, amíg a felhívott az ölési cselekményt nem kezdi meg, addig az emberölés előkészületéért felel (pl. anyagi előny kilátásba helyezésével megbízást ad). A felhívott az emberölési cselekményt a kísérleti szakba juttatja (tettesi magatartás), akkor a felhívó már felbujtásért felel, ha a tettesben a felhívás elhangzásakor még nem alakult ki az ölési szándék. Ha a felhívott az emberölési cselekményt a kísérleti szakba juttatja (tettesi magatartás), akkor a felhívó pszichikai bűnsegélyért felel, ha a felhívás megfogalmazásakor az elkövetőben az ölési szándék már kialakult. Az elkövetésre ajánlkozik, az emberölés végrehajtásának kezdeményezése, vállalkozik, másik kezdeményezését elfogadja, vagy mással a közös elkövetésben megállapodik, legalább két személy akarja az emberölést végrehajtani. KÍSÉRLET a Btk. 10. (1) Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. (2) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. Ha az eredmény bármely okból nem következik be, akkor az emberölés kísérlete valósul meg. A cselekmény mikor lép a kísérleti szakba az a konkrét elkövetési magatartástól függ. A lőfegyver célra tartása, a szúró mozdulat megkezdése, ha az áldozat messzebb van, előkészületnek minősül. A ravaszon az ujjat mozgatásba kezdi hozni, a szúró mozdulat megkezdése, ha a passzív alany testközelben van, éjjel nagy forgalmú útra kilöki a passzív alanyt, akkor kísérlet. 4

6 Az önkéntes visszalépés büntethetőséget megszüntető. Btk. 10. (3) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el. (4) Nem büntethető kísérlet miatt, a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy b) aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. Önkéntes elállás kizárólag befejezetlen kísérlet esetén lehetséges. Befejezetlen a kísérlet, ha az elkövető még nem tett meg mindent a halálos eredmény létrehozásáért, még lehetősége van a cselekménnyel felhagyni pl. fojtogatja a passzív alany nyakát, 1-másfél perc a halálig, ez idő alatt elállhat, a sértett nyakát elengedheti. Önkéntes eredmény elhárítás pedig csak a befejezett kísérlet esetén. Ha a kifejtett tevékenység alkalmas a halálos eredmény létrehozására, akkor már csak önkéntes eredmény elhárítás lehet a visszalépés pl. szívtájon szúrás, már csak mentőt hívhat, orvosi segítséget kérhet. Mindkét esetben fontos az önkéntesség, önszántából hagy fel az ölési cselekménnyel, illetve önként hív segítséget, mentőt. NEM önkéntes eredmény elhárítás, ha másnak a segítségnyújtása miatt marad el az eredmény, a halál és az elkövető utóbb csak közreműködik. NEM önkéntes elállás az sem, ha az elkövető abban a hitben hagy fel a cselekményével (fojtogatással), hogy a passzív alany már meghalt. Btk. 10. (5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető. Pl. szívtájéki szúrás életveszélyes sérülést okozott, életveszélyt okozó testi sértésért büntethető, mint maradék bűncselekmény. Btk. 11. (2) Nem büntethető előkészület miatt, a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése, b) aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad, vagy c) aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti. (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető. Az abszolút alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel, alkalmatlan módon végrehajtott cselekmény deliktumot nem valósít meg. Pl. alkalmatlan tárgy a halott ember megölése. A védett jogi tárgy az az érték, vagy érdek, aminek a büntetőjog védelmet akar biztosítani, más ember életének védelméhez fűződő jogi érdek, büntetőjogi oltalom az emberi élet a halott értelemszerűen nem rendelkezik olyan életértékkel, amire a büntetőjogi védelem vonatkozna. Nem beszélhetünk alkalmatlan tárgyon megvalósított kísérletről, bűncselekmény sem jött létre, büntetőjogi felelősségre sem vonható. A Kúria döntése tényállásilag közelített a halál beálltát követően passzív alany hiányában (az elkövető akaratától függetlenül) az emberölés nem követhető el a tárgy abszolút alkalmatlansága a passzív alany hiányát jelenti, így hiányzik egy tényállási elem, a bcs-t sem elkezdeni, sem befejezni nem lehet, az elkövetés fogalmilag kizárt, így kísérlet sincs kizárt a büntethetőség Elhunyt személy esetén csak a személyiséghez fűződő jogokat védelmezi a Btk., bünteti a kegyeletsértést. 6. bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet. Tettesi cselekmény közvetlen az elkövető saját maga, vagy állat felhasználásával hajtja végre az emberölési cselekményt, vagy közvetett. Btk. 13. (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. (2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy 5

7 fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. Ugyancsak közvetett tettesség, ha katona parancsra hajtja végre a büntetőjog ellenes magatartást. Társtettesség, ha legalább ketten, szándékegységben, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg a törvényi tényállást. (3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. A közösen elkövetők külön-külön mindegyikének a magatartása alkalmas lenne a halálos eredmény előidézésére (pl. mindketten szíven szúrják), az elkövetők magatartásának összessége (pl. együttesen rugdossák, vagy ütlegelik az áldozatot), vagy a magatartásuk egymást kiegészítő jellege (pl. egyik lekötözi, a másik pedig megöli). Téves az ítélkezési gyakorlat, mert a passzív alany lefogása nem elkövetési magatartása az emberölésnek, csak előkészületért felelhet (fizikai bűnsegély), társtettes az lehet, akinek a tevékenysége legalább kísérleti szakaszban, a bcs megkezdésével lép a tv-i tényállás keretei közé. A felbujtó és bűnsegéd is bárki lehet. Btk. 14. (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Az lesz, aki az emberölésre rábír, de a felbujtott személy az emberölést legalább megkísérli (2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt. (3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. A bűnsegély mind fizikai, mind pszichikai lehet, nem kell már előzetesen is szándékmegerősítő hatás, elegendő, ha az ölési cselekmény megvalósítása közben biztosítja támogatásáról az elkövetőt, pl. marad és segít a holttest eltüntetésében, vagy a passzív alany megölését kilátásba helyező fenyegetéssel erősíti a tettes ölési szándékát, DE az egyszerű jelenlét büntetőjogi felelősséget azonban nem alapoz meg. 7. A szándékos és gondatlan elkövetés. Btk. 7. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Egyenes szándék (dolus directus) esetén tisztában van a cselekménye következményével és a passzív alany halálát kívánja is, eshetőleges szándék esetén (dolus eventuális) tisztában van a cselekménye következményével, de ez iránt közömbös. az elkövetéskori tudatállapot fontos a jogi minősítés szempontjából az elkövető szándéka ölésre vagy bántalmazásra irányult külvilágban megnyilvánul (LB: 15. Irányelv) tárgyi tényezők elkövetés eszköze milyen szögben, erővel mely testrészre célzottan vagy sem elkövetés módja, körülményei (egyszeritöbbszöri) cselekménykor az elkövető kijelentése cselekmény utáni magatartása (közöny)bizonyítékok eltüntetése alanyi tényezők cselekményt kiváltó indítóok, motívum a cselekmény utáni magatartása (közöny) - az elkövető személyisége, és a sértetthez való viszonya a cselekmény előtti és utáni pszichés állapot A tévedés 6

8 A személyben való ténybeli tévedés (error in persona) mást öl meg a kiszemelt áldozat helyett, mert nem ismeri fel, ez ugyanúgy szándékos emberölés. Az okozati kapcsolatban való tévedés (aberratio ictus): rosszul veszi célba és ezért véletlenül mást talál el, ez szándékos emberölési kísérlet, és gondatlan emberölés, gondatlan testi sértés. Gondatlan elkövetés. Btk. 8. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Tudatos gondatlanság esetén (luxuria) az elkövető előre látja a magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, tisztában van azzal, hogy bekövetkezhet a halálos eredmény, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, csak könnyelműen bízhat, azaz a bizakodásának van reális ténybeli alapja. Ha nincs a bizakodásnak reális ténybeli alapja, akkor az nem könnyelmű, hanem alaptalan, tehát nem luxuria, hanem dolus eventuális. Pl. kihalt sikátorban éjjel magára hagyja vérben, fagyban, forgalmas helyen napközben. Hanyagság (negligencia) esetén nem látja előre magatartásának lehetséges következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet, vagy körültekintést elmulasztotta. Két alapvető konjunktív feltétel, az objektív gondossági kötelesség megszegése, az általánosan elvárható magatartás. A szubjektív előreláthatóság fennállóság terheli-e az illetőt az előre nem láthatóság terén felróható mulasztás, pl. a szülő az orvos által felírt gyógyszert huzamosabb ideig nem váltja ki, majd késedelmesen hív orvost a súlyosan beteg gyermekéhez, aki meghal, vagy az idős mozgáskorlátozott nagyszülőre bízza a két 5 és 7 éves gyermeket, akik játék közben felgyújtják a lakást. Az emberölés minősített esetei Btk. 160 (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést a) előre kitervelten, b) nyereségvágyból, c) aljas indokból vagy célból, d) különös kegyetlenséggel, e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére, f) több ember sérelmére, g) több ember életét veszélyeztetve, h) különös visszaesőként, i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. Előre kitervelten, az elkövetőben lejátszódó pszichikai folyamattal, a szándék tartalmi sajátosságaival van összefüggésben. Az elkövető átgondolja a véghezvitel helyét, idejét, módját, megtervezi az útvonalat és számba veszi a különböző tényezőket, megfontolja, mérlegeli (pro/kontra), ez hosszabb időt vesz igénybe. Alternatív tervek is lehetnek, és el is térhet ezektől a végrehajtás során, de VAN terv. Tervnek számít az is, ha az elkövető a lényeges vonásokban gondolja át a végrehajtási módot, több emberen elkövetett emberölés előre kiterveltnek is minősül, ha eredendően csak egy személy megölését tervelte ki, de a cselekmény helyszínén tartózkodó másikat is megöli az elsőre kidolgozott terv szerint azért, hogy le ne lepleződjön. 7

9 Céltudatosság, az egyenes szándék meglétét feltételezi (ha az ölési szándék eshetőleges, akkor nem lehet ez a minősítő körülmény) egyenes ölési szándék van, a cselekmény megkezdésének időpontjában. Nyereségvágyból, ha közvetlen anyagi előny megszerzésére irányul. Anyagi előny a pénz, vagy bármilyen értékkel bíró dolog, indifferens, hogy az elérni kívánt vagy ténylegesen megszerezett vagyoni előnyt létszükségleti, vagy nem méltányolható igényként jelentkezett-e. Az elkövetés indoka és a célzat összefonódik, eshetőleges szándékkal is megvalósítható, az anyagi előny megszerzésének a szándéka már az ölési cselekmény megkezdése előtt, mert ha csak az ölési cselekmény befejezése után határozza el a dolog elvételét, akkor az emberölés alapesete,és kifosztás halmazatban állapítható meg. Nyereségvágyból elkövetettnek minősül az anyagi ellenszolgáltatás fejében elkövetett ölés vagy a rablási célzattal megvalósított ölés, ha a rablástól térben, időben elkülönülten arra a vagyon elleni bűncselekmény büntetőjogi következményeinek mentesülése miatt kerül sor, az rablás,és aljas indokból elkövetett emberölés halmazatban valósul meg. A nyereségvágyból elkövetett emberölés NEM delictum compositum, vagyis nem a rablás és az emberölés összetett törvényi egysége. A rablás, idegen dolog elvétele, a nyereségvágy ennél tágabb kört ölel fel (pl. azt is, amikor a tettes pénzt kap a felbujtótól). Aki az ölésben nem vesz részt, az nem lehet társtettes, csak felbujtó, vagy bűnsegéd (pl. figyelve biztosítja a helyszínt, majd a halott zsebeiben kotorász). Közvetett anyagi előny, pl. tartástól mentesülés, aljas indokból elkövetett emberölés. Aljas indokból vagy célból, erkölcsileg megvetendő motívum és cél, az indok és a cél megkülönböztetése a szándék szempontjából releváns. Az aljas indokból, eshetőleges szándékkal is, míg, aljas célból csak egyenes szándékkal lehet elkövetni. Nemi erkölcs elleni bcs., és emberölés (nemi vágy fokozása céljából) minősített emberölés. A bosszú, az aljas indokból DE lehet méltányolható körülmény, önmagában a bosszú nem minősül aljas indoknak, csak akkor, ha a bosszú erkölcsileg súlyosan elítélendő. pl. szerelemféltés, féltékenység nem aljas indok, de a bcs. leplezése, nyomok eltüntetése vagy a felelősségre vonás elkerülése miatti emberölés már aljas indokból történik. Ha nem közvetlen nyereségvágy motiválta az ölést, az aljas indokból történik (pl. a remélt haszon, nyereség elmaradása miatti emberölés). Különös kegyetlenséggel, emberiességi és erkölcsi szempontok sérülnek. A tárgyi feltétel az átlagost lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, az emberi méltóság mély megalázásával követik el pl. élve eltemetés, tűzhalál, kínzás, testi szenvedések, lelki gyötrelmek, nemiségében megalázás nincs jelentősége, hogy a sértett (eszméletlensége miatt) érzett e fájdalmat, akkor is, ha eszköz igénybevétele nélkül, puszta kézzel, vagy rúgással, agyonveréssel, taposással valósítja meg. Az elkövető tudatának a végrehajtás különös kegyetlenségét át kell fognia, erre a sérülések számából, a cselekmény elhúzódó voltából és a sértett szenvedéseiből lehet következtetni. Megvalósulhat eshetőleges szándékkal is. Hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére, Btk.459 (1) 11. hivatalos személy: a) a köztársasági elnök, b) az országgyűlési képviselő és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő, c) az alkotmánybíró, d) a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a kormánymegbízott, e) a bíró, az ügyész és a választott bíró, f) az alapvető jogok biztosa és helyettese, g) a közjegyző és a közjegyző helyettes, h) az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtóhelyettes és a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtó jelölt, i) a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja, j) a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és a hajó vagy a légi jármű parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult, k) az Alkotmánybíróságnál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Számvevőszéknél, bíróságnál, ügyészségnél, minisztériumnál, autonóm 8

10 államigazgatási szervnél, kormányhivatalnál, központi hivatalnál, önálló szabályozó szervnél, rendvédelmi szervnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, az Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél, megyei intézményfenntartó központnál vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik; Btk.459 (1) 12. közfeladatot ellátó személy: a) a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája, b) a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy, c) a polgárőr a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott tevékenységének ellátása során, d) a nyilvántartásba vett egyház lelkésze, valamint az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, e) a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő, a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtó, f) az egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben, g) az állami mentőszolgálat, valamint a mentésre feljogosított más szervezet tagja a mentéssel és betegszállítással összefüggésben, h) az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság, valamint a tűzoltó-egyesület tagja a tűzoltási és műszaki mentési feladatainak ellátása során, i) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára és tudományos kutatója, j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenységének gyakorlása során, k) az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, l) a hivatásos vadász a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, m) a halászati őr a halászatról és a horgászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, n) a közösségi közlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtói feladatot ellátó személy e tevékenysége során, o) az egyetemes postai szolgáltatónál ügyfélkapcsolati feladatot ellátó személy e tevékenysége során; Btk. 459 (1) 13. külföldi hivatalos személy: a) a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy, b) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik, c) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy, ideértve a külföldön megválasztott európai parlamenti képviselőt is, d) a Magyarország területén, illetve állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik; Hivatalos eljárás alatt (hivatalos, külföldi hivatalos személy) megölése, a bűncselekmény indítékának nincs jelentősége, az elkövetőnek elég azt tudnia, hogy ez a személy a hivatali tevékenységét végzi. A hivatali eljáráson kívül elkövetett emberölés csak akkor minősül súlyosabban, ha a hivatalos (külföldi hivatalos) személy korábbi eljárása miatt, ha a hivatalos eljárása során tett intézkedés miatt, de a hivatalos személyi minőségének megszűnése után éri az élet elleni támadás, akkor az aljas indokból (célból) elkövetett emberölés. Közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés csak akkor minősül súlyosabban, ha a feladatának teljesítése közben, a támogatásra / védelmére fellépő személyek ellen valósítják meg, akkor is f) több ember sérelmére, legalább két ember megölésére irányuló, legalább két passzív alany sérelmére elkövetett cselekmény önmagában is az emberölés bűntettét, illetve annak kísérletét valósítsa meg. A több ember életét kioltó elkövetővel szemben a halmazati büntetésnél súlyosabb büntetést lehessen kiszabni, külön-külön is bűncselekménynek minősülő törvényi tényállások összefoglalása (DELICTUM COMPLEXUM), a felelősségre vonásnak egy eljárásban kell megtörténnie, a bűncselekmény befejezettségéhez legalább két ember halála kell. Ha egy hal meg és a másik, vagy a többi, vagy mind 9

11 valamilyen oknál fogva életben marad, akkor csak kísérletről lehet szó, ha az egyik meghal, a másiknál önként elhárítja az eredményt és életben marad, akkor a törvényi egység felbomlik: emberölés, és maradékcselekmény bűnhalmazatban. A több emberen elkövetettnek minősül, ha a kilincset áram alá veszi; a lakástűz, ha tudja, hogy többen vannak benn; ha öngyilkossági szándékkal a szembejövő járműveknek megy. Nem előfeltétele az egységes akarat elhatározás, nem előfeltétele az időbeni közelség. Több ember életét veszélyeztetve, több, azaz határozatlan számú személyösszesség, de legalább két ember életének a veszélyeztetése, a szándék egy vagy több ember megölésére irányul, és legalább két ember életét veszélyezteti. Veszély az elkövetési cselekménnyel összefüggésben álló olyan állapot, amikor az érintett személyek vonatkozásában fennáll a sérelem bekövetkezésének reális lehetősége, pl. buszmegállóba, metrószerelvénybe bombát dob az elkövető. Különös visszaesőként. 459 (1) 31. visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el; a) különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el; (6) A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a) a népirtás [142. (1) bekezdés a) pont], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. ), b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [190. (4) bekezdés, 445. (5) bekezdés a) pont], c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [314. (1) bekezdés, 320. (2) bekezdés, 442. (4) bekezdés]. Nincs minősített esete az emberölés előkészületének, de a büntetést, mint különös visszaesővel szemben kell kiszabni. Tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, a gyermekkorúak kiszolgáltatott, védtelen helyzete, sérelmükre elkövetett bűncselekmények számának megnövekedése tette indokolttá. Kizárt a 160 (5) bekezdését is minősítse az alap eset szerint büntetendő, ha az elkövető a gyermekkorút öngyilkosságra bírja rá, akkor alapesetért való felelősséget alapozza meg, ha leszúrja a gyermekkorút, akkor minősített esetért felel. Védekezésre képtelen személy sérelmére. A Btk. 459 (1) 29. védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére. A védekezésre képtelen, bármilyen okból nem tud ellenállni, akár saját maga okozta, önhibából pl. leitta magát, akár az elkövető tette védekezésre képtelenné pl. lekötözte (az ölés előtt!), a passzív alany akaratától függetlenül pl. betegség gyengíti le. Védekezésre és akaratnyilvánításra képtelen pl. eszméletlen állapot, ha ebben az állapotban az öngyilkosságra való rábírás az elkövetés, akkor csak a 160 (5) alapesetéért büntethető, ha kizárólag az életkor miatt tekinthető védekezésre képtelennek (pl. újszülött), akkor nem ez a minősítés, hanem a 14. életévét még be nem töltött személy sérelmére, de lehet az 14. életévét még be nem töltött személy sérelmére. és védekezésre képtelen személy sérelmére is, ha 14. életévet nem töltötte be és egyéb ok miatt védekezésre képtelen állapotban van pl. ittas. A bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. Az idős koránál, testi-szellemi fogyatékosságánál fogva korlátozott a védekezési lehetőség, kevésbé tudja elhárítani a támadást, esetenként kell mérlegelni, a sértett testi, fizikai állapota, szellemi képessége és az elkövető tevékenysége, pl. messziről lelövi irreleváns, de ha fojtogatja, akkor már számít. 10

12 Az erős felindulásban elkövetett emberölés Jogi Alapismeretek II Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogtörténet Csemegi kódex (1878. évi V tv.) privilegizált esetként rendelte büntetni: enyhébben büntetendő, ha az ölési szándék erős felindulásban keletkezett és az ölést rögtön végre is hajtotta. enyhítő az indulatot az váltotta ki, hogy a sértett az elkövetőt, illetve hozzátartozóit súlyosan bántalmazta vagy megsértette (lsd. német Btk.) évi Btk. : privilegizálta, méltányolható okból származó erős felindulásban keletkezett szándék és tett (lsd. osztrák Btk.: általánosan menthető erős felindulásban ) Nemzetközi jog mindenhol privilegizált esetként. Tételes jog elemzése 1. A jogi tárgy más ember életének védelméhez fűződő társadalmi érdek, a privilegizáció oka: méltányolható okból érzelmi fellobbanás alatt cselekszik 2. A passzív alany bármely természetes személy lehet. 3. Az elkövetési magatartás tevés és mulasztás is lehet, gyakorlati jelentősége az aktív magatartásnak van, erős felindulás, érzelmi tobzódás. Különös kegyetlenséggel valósul meg legtöbbször. 4. materiális bűncselekmény, az elkövetési magatartás és az eredmény közötti ok-okozati összefüggés hiányában büntetőjogi felelősségre vonás sem lehet. 5. Btk. az előkészületet nem rendeli büntetni. A jogirodalomban fogalmilag kizárt az előkészület, DE az erős felindulás hatása alatt a másik hasonlóan érzelmileg feldúlt személy a passzív alany megölésére hív fel, akkor eredménytelensége esetén az előkészület megvalósult. A felindulás kialakulását követően viszonylag rövid időn belül kell az élet kioltását eredményező cselekményt végrehajtani, ha a passzív alany életben marad, akkor csak kísérletről van szó, a passzív alany halálával válik befejezetté. 6. A bűncselekmény alanya tettesként az, aki méltányolható okból erősen felindult. Társ-tettesség esetén minden elkövető esetében fenn kell, hogy álljanak az alannyá válás speciális feltételei (méltányolható okból való erős felindulásban cselekedjen). A részesek. A felbujtás és bűnsegély, szükségszerű a privilegizáció alapját képező törvényi tényállási elemek megléte Btk. 161., ha hiányzik az erős felindulás, vagy ez nem méltányolható, akkor csak a Btk. 160 szerinti emberölés alap vagy minősített esete állhat fenn. 7. A bcs. kizárólag szándékosan valósítható meg. 11

13 érzelmi fellobbanás (affektus) elmeorvosi szakértői vélemény kell kóros elmeállapot túlméretezett válasz (intenzitásában, idejében túlzott a kiváltó okhoz) indulat tudatborulás cselekménye következményeit a bíróság maga állapítja meg ép elmeállapot, DE magas intenzitású nem tud megfontolt lenni tudatszűkült állp. külső körülmények váltják ki nem látja, nem ismeri fel, vagy hiányzik a megfontolás, nem tud a felismerésnek megfelelően cselekedni büntethetőséget KIZÁRÓ ok Btk 17 (1) csak korlátozza a felismerésben illetve a cselekvésben Btk. 17 (2) büntetőjogi felelősség VAN DE a büntetés korlátlanul enyhíthető nincs végiggondolás megszűnik az önkontroll ( elhomályosult tudat) Btk. 161 Ha az elkövető kóros elmeállapotú és a patológiás indulat hatására nem beszámítható, akkor Btk. 160 szerinti emberölés és a büntethetőséget kizáró ok a Btk 17 (1), ha az elkövető kóros elmeállapotú és a patológiás indulat hatására a beszámítási képessége korlátozott, akkor a Btk. 160 szerinti emberölés (erős felindulásban elkövetett emberölés) esete mellett a büntetőjogi felelősségének mértékét a Btk 17 (2) szerint állapíthatjuk meg. Ha az elkövető ép lélektani alapokon indult erős intenzitású indulata tudatszűkítő jellegű, akkor viszont a Btk 161 privilegizált esete áll fenn. Ha a kóros elmeállapot mellett a külső körülmények váltották ki az elkövető méltányolható okból származó indulatát (azaz a kóros elmeállapot fokozhatja az egyébként fiziológiásnak indult affektust), akkor a Btk. 161 szerinti tényállás mellett a büntetetés kiszabását a Btk. 17 (2) szerint lehet korlátozni. Az ölési szándéknak rögtönösnek kell lennie, viszonylag rövid időn belül kell végrehajtani. Méltányolható okból származó indulat: az elkövetőn kívüli, külső körülményből fakad az elkövető személyében rejlő ok kizárja a Btk. 161 alkalmazását (pl. ittasság, megalapozatlan feltételezés ) DE: ha a felindultságot nem a szeszes ital, hanem a sértett magatartása váltotta ki, akkor már lehet Btk. 161! erkölcsileg igazolható, menthető arányban áll az ölési cselekménnyel elkövetőt, a közeli hozzátartozót jogtalanul bántalmazzák, emberi méltóságában, becsületében megalázzák (jogos védelmi helyzet megszűnése után) jelentős sérelem (nem mindennapos) 8. Elhatárolások. Halmazat, a tudattartalom alapján lehet elkülöníteni. A szándékos emberölés kísérletétől, a szándékos életveszélyt okozó testi sértés, a szándékos emberölés befejezett alakzata, gondatlan emberölés, és a halált okozó testi sértéstől. Az emberölés folytatólagosan nem lehet elkövetni fogalmilag kizárt, a több ember sérelmére, szándékos ölési cselekmény emberölés minősített esete lesz. Az erős felindulásban elkövetett emberölés rendbelisége a passzív alanyok számától függ. 12

14 A könnyű és súlyos testi sértés Jogi Alapismeretek II Jogtörténet Csemegi kódex (1878. évi V törvény) XX fejezet könnyű testi sértés: sérülés / betegség 8 napnál tovább nem tartott súlyos testi sértés vétsége: sérülés / betegség 8-20 nap között súlyos testi sértés bűntette: sérülés / betegség 20 napnál tovább minősített: ha a felmenő sérelmére tette, ha a sértett elveszítette valamely képességét, ha elméje megzavarodott, ha a betegség hosszú ideig tartott, foglalkozásának gyakorlására képtelenné vált, ha terhes nő sérelmére és a magzatát elveszítette, ha belehalt évi V tv. könnyű testi sértés: 8 napon belül gyógyult 1 év szabadságvesztés / javító-nevelő munka súlyos testi sértés: 8 napon túl gyógyuló 3 év szabadságvesztés évi IV törvény 2013 június 30. ig hatályos könnyű testi sértés súlyos testi sértés maradandó fogyatékosságot / súlyos egészségromlást okozó testi sértést - életveszélyt okozó testi sértés halált okozó testi sértés, könnyű testi sértés kivételével a gondatlan elkövetést is büntette. Tételes jog elemzése Btk. miniszteri indoklása szerint mind a könnyű testi sértés, mind a súlyos testi sértés alap esetet határoz meg. Nem áll összhangban a törvényi tényállás szerkezetével: A tv. először meghatározza a testi sértés tényállási elemeit: 164. (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el (2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 1. Jogi tárgy az ember testi épségéhez, egészségéhez fűződő társadalmi érdek. Orvostudomány szerint valamennyi sejt, szövet ép és a szervek rendeltetésszerűen működnek diszfunkciók nélkül. A büntetőjog alapján nem a fenti abszolút értelemben vett testi épség, egészség fogalom, hanem a passzív alanyra konkretizált értelmezés, az az állapot, amelyben a passzív alany volt, mielőtt a támadás érte (pl. beteg, vagy fogyatékkal élőnek is lehet büntetőjogilag testi épsége, egészsége). 2. A passzív alany elkövetőn kívül bárki lehet. DE, ha a hadköteles saját magának okozott sérülést a katonai szolgálat alól kivonja magát, akkor az honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmény. 3. Az elkövetési magatartás a testi épség sértés. Az emberi testre gyakorolt jogellenes támadó szándékú fizikai ráhatás, a test bántalmazása, az irreleváns, hogy mekkora fájdalommal jár. Lehet eszközzel, vagy eszköz nélkül lehet közvetlen, vagy közvetett. Közvetett a testi sértés, ha valaki testi sértésre irányuló szándékkal üldöz valakit, aki menekülés közben elesik és eltöri a lábát. Az egészség sértése, olyan külső behatás, amely sérülést nem okoz, viszont betegséget idéz elő (pl. mérgezés, betegség továbbadása, pszichés betegség okozása). Mindkét elkövetési magatartás lehet aktív és passzív. 4. Eredménye a betegség, a testi sérülés, ebben okozati összefüggéseknek fenn kell állnia. CONCAUSA (bűnösség) nem számít a büntetőjogi felelősség megállapításánál, a cselekmény minősítésénél Testi sérülés a szervezet sejtjeiben, szöveteiben fennálló, külsérelmi nyomokkal járó alaki eltérés, vagy működési zavar. Egészségsértés: testi vagy lelki betegség, kóros állapot alakul ki. 13

15 1. anatómiai gyógytartam 2. funkcionális gyógytartam sérült szövetek anatómiai egysége helyreáll (sebszélek összetapadnak, sebváladék nem ürül, hámosodás befejeződik, pörk/var leesik, tört végeken csontos callus) működés helyreáll, zavarmentes / további gyógyulás nem várható szövődmények meggyógyultak A törvényi minősítésnél a tényleges gyógytartamot kell figyelembe venni. Általában ez az anatómiai gyógyulási idő, ha nem akkor a funkcionális gyógyulást is figyelembe vevő az elsődleges orvosi ellátás befejeződéséig tartó idő. Esetenként meghatározása az orvos szakértő feladata. A sérüléssel összefüggő ok-okozati viszony fennáll, a szövődmények gyógyulási idejét is figyelembe kell venni. Fontos a másodlagos varratok, tájékozódó feltárás Kivételek. Ha az elkövető szándéka súlyosabb gyógytartamú sérülés, vagy betegség előidézésére irányul, a szándékolt bűncselekmény kísérletéért felel. Ha a felgyógyulás előtt más okból életét veszti, a valószínűsített gyógyulási idő számít. A passzív alany szándékos késleltetése nem számít bele, mert köteles figyelembe venni azokat a gyógykezeléseket, amik orvosilag indokoltak. 5. Az előkészületet minden esetben bünteti, akkor lép a bcs. kísérleti szakba, ha a testi épség, egészség sértésére objektív alkalmas cselekményt az elkövető megkezdi, de sérelem még nem keletkezett, pl. testi sértés okozására irányuló szándékkal közeledik, de a másik védekezik, nem lesz sérelem, akkor is a testi sértés kísérletéért felel. Az okozott eredménytől függetlenül minden esetben vizsgálni kell, hogy milyen gyógytartamú, milyen súlyosságú sérülés okozására irányult az elkövető szándéka. Az előidézni kívánt eredmény bekövetkeztével, befejezett lesz a bűncselekmény 6. Alanya tettesként bárki lehet. Közvetett tettesség. 13 (2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. DE: közvetett módon, pl. kutyával elkövető a bűncselekménynek közvetlen tettese. Társtettesség 13 (3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Nincs jelentősége, ha két vagy több elkövető esetén a testi sértésre irányuló szándék megállapítható, hogy konkrétan melyik sérülés neki ki az előidézője, ki fogta le, ki ütötte, rúgta., az eredményre figyelemmel kell a büntetőjogi felelősséget megállapítani. 7. Az alapeset a könnyű testi sértés KIZÁRÓLAG SZÁNDÉKOS (hiányában tettleges becsületsértés lehet csak), csak magánindítványra büntethető, a minősített eseteknek van GONDATLAN alakzat is, ezt bünteti a törvény (1 évig terjedő szabadságvesztéssel). A testi sértés további minősített esetei ( további arra utal, hogy az alapeset a könnyű testi sértés és a súlyos testi sértés ennek egy súlyosabb eredményű alakzata már minősített eset) 164 (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést a) aljas indokból vagy célból, b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. Aljas indok vagy cél, erkölcsileg megvetendő az indok és a cél megkülönböztetése a szándék szempontjából releváns, aljas indokból, eshetőleges szándékkal is, aljas célból, csak egyenes szándékkal. Pl. bosszú aljas indokból, DE lehet méltányolható körülmény, önmagában a bosszú nem minősül aljas 14

16 indoknak, csak akkor, ha a bosszú erkölcsileg súlyosan elítélendő. pl. szerelemféltés, féltékenység nem aljas indok, de a bcs. leplezése, nyomok eltüntetése vagy a felelősségre vonás elkerülése miatti cselekvés már aljas indokból történik. Ha nem közvetlen nyereségvágy motiválta, akkor aljas indokból történik (pl. a remélt haszon, nyereség elmaradása). 164 (4) b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, 459 (1) 29. védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére; Védekezésre képtelen, helyzeténél, állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállni, saját maga okozta, önhibából pl. ittas, bódult állapot, az elkövető tette védekezésre képtelenné pl. lekötözte, a passzív alany akaratától függetlenül pl. betegség gyengíti le. Akaratnyilvánításra képtelen, aki nem tudja az akaratát kifejezésre juttatni pl. eszméletlen állapot, mély álom, ittasság, és azok, akiknek jogi értelemben nincs figyelembe vehető akarata pl. gyermekkor, beszámítási képesség teljes hiánya 164 (4) c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. Az idős koránál, testi-szellemi fogyatékosságánál fogva korlátozott a védekezési lehetőség, kevésbé tudja elhárítani a támadást, esetenként kell mérlegelni a sértett testi, fizikai állapota, szellemi képessége és az elkövető tevékenysége, fizikai ereje alapján. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. Ennek megállapítása orvos szakértő feladata. Maradandó fogyatékosság esetén a passzív alany elveszti valamely képességét, szervét, vagy valamely szerve használhatatlanná válik defekt állapot. Ez a munkaképesség csökkenéssel járhat, így is mérhető. A testi sértés közvetlen kihatása fontos, mint kiváltó tényező függetlenül attól, hogy a fogyatékosságot később orvosi beavatkozással meg lehet szüntetni. Súlyos egészségromlás a testi, egészség sértés útján is keletkezhet, rendszerint krónikussá váló betegségek, amiket szövődmény, elhúzódó, elmaradó gyógyulás okoz. Tartós krónikus szellemi, fizikai állapot, ami gyógyíthatatlan, pl. az állapotos nő elvetélése önmagában a passzív alany súlyos állapotromlását jelenti. Ez a minősítő körülmény a könnyű testi sértés vonatkozásában értelmezhetetlen, mivel az esetek nagy részében a súlyos egészségromlást eredményező bántalmazás gyógytartama a 8 napot szükségszerűen meghaladja. Megvalósítható vegyes bűnösséggel, ha a gondatlan bűnösség is elégséges a súlyosabb minősítéshez, ha az elkövető szándéka a testi sértés okozására is kiterjed. A súlyos testi sértés súlyosabbnak minősül, ha 8 napon túl gyógyul (tényleges gyógyulási idő) a testi sértéssel okozott sértés, vagy betegség. 164 (3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A cselekmény jogi minősítésére nem hat ki a gyógyulás elhúzódó volta, feltéve, ha az nem jelent súlyos egészségromlást is DE a büntetés kiszabásánál lehet súlyosbító tényező szándékosan, vegyes bűnösséggel elkövetés esetén. Felelősség az eredményért, mint minősítő körülményért, a Btk. 9. Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatóak, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. A testi sértésre irányuló szándékkal bántalmaz, de az eredmény (8 napon túl gyógyuló sérülés) tekintetében csak gondatlanság terheli, akkor súlyos testi sértés bűntettéért felel, a gondatlan alakzata (1 évig terjedő szabadságvesztés) is büntetendő. 164 (6) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést a) aljas indokból vagy célból, b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére, d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva, e) különös kegyetlenséggel követik el. A könnyű testi sértés minősített esetein túl különös kegyetlenséggel is el lehet követni. Tárgyi feltétel az átlagost lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, az emberi méltóság mély 15

A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. akaratelhatározás előkészület kísérlet befejezett bcs. A cselekmény

Részletesebben

BÜNTETŐJOG KÜLÖNÖS RÉSZ

BÜNTETŐJOG KÜLÖNÖS RÉSZ BÜNTETŐJOG KÜLÖNÖS RÉSZ XXIV. fejezet: AZ ÁLLAM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK 1. tétel Az állam elleni bűncselekmények rendszere és jellemzői az 1989. évi XXVI tv. alapján Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása

Részletesebben

A jogi ismertek oktatásának célja kettős:

A jogi ismertek oktatásának célja kettős: A jogi ismertek oktatásának célja kettős: az egészségügyi joganyag elsajátítása: azoknak az ismereteknek a megszerzése, ami a gyakorló orvos munkájához elengedhetetlenül szükséges az igazságügyi orvostan

Részletesebben

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

Részletesebben

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga XV. Fejezet Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények 160. Emberölés 161. Erős felindulásban elkövetett emberölés

Részletesebben

A gyermek- és ifjúkori bűnözés adatai az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikában év

A gyermek- és ifjúkori bűnözés adatai az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikában év IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM RENDÉSZETI KODIFIKÁCIÓS FŐOSZTÁLY STATISZTIKAI ÉS ELEMZŐ OSZTÁY A gyermek- és ifjúkori bűnözés adatai az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikában

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS A RENDŐRSÉG KAPCSOLATA

AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS A RENDŐRSÉG KAPCSOLATA AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS A RENDŐRSÉG KAPCSOLATA Bántalmazottak egészségügyi ellátása Köbli Mihály r. alezredes osztályvezető Az erőszak fajtái Nők elleni erőszaknak tekinthető minden olyan erőszak, amely a személy

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV.

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. a 2016. április 15-i konzultáció anyagához A bűncselekmény megvalósulási szakaszai. A bűncselekmény elkövetői. A bűncselekményi egység és többség. A bűnhalmazat Igazságügyi igazgatási

Részletesebben

A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok, különös tekintettel a magánindítvány hiányára

A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok, különös tekintettel a magánindítvány hiányára A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró, különös tekintettel a magánindítvány hiányára Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. Büntethetőségi

Részletesebben

Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna

Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna Bűnpártolás 244. (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek,

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek, különös tekintettel a törvényesség,

Részletesebben

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.6) A tényállás jelentés-tartalmai; a tárgyi oldal tényállási elemei (elkövetési tárgy, elkövetési magatartás, az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek, az eredmény, az okozati összefüggés)

Részletesebben

1. Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, hazaárulás, kémkedés Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása 139. (1) Aki olyan cselekményt

1. Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, hazaárulás, kémkedés Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása 139. (1) Aki olyan cselekményt 1. Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, hazaárulás, kémkedés Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása 139. (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy a Magyar

Részletesebben

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden Tényállások röviden 166. (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés,

Részletesebben

A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség

A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. A.16. A bűncselekményi egység és halmazat Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. Jelentősége, büntetőjogi következménye: I) Büntető anyagi jogban:

Részletesebben

Kollokviumi kérdések 2012

Kollokviumi kérdések 2012 Kollokviumi kérdések 2012 Általános Rész I. félév 1. A magyar büntetőjog történeti fejlődése 2. A klasszikus iskola, mint büntetőjog-tudományi irányzat és a Csemegi-kódex. 3. A büntetőjog fogalma, feladata,

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. 2015. MÁRCIUS

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. 2015. MÁRCIUS ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 19. I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52.

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52. TARTALOMJEGYZÉK 1. A büntető törvény hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai...6 2. A bűncselekmény törvényi fogalma, a bűntett és a vétség...6 4. Egység, többség, halmazat. A törvényi

Részletesebben

A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2013. évi C. törvény (Btk.) Egyes tételeknél ezen túl az ott feltüntetett jogszabályok megjelölt rendelkezéseinek ismerete

Részletesebben

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől -1- -2- -3- -4- 3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Magyarország Alaptörvényének II. Cikke alapvetésként rögzíti, hogy mindenkinek joga van

Részletesebben

KÚRIA. 3/2013. BJE. szám

KÚRIA. 3/2013. BJE. szám KÚRIA 3/2013. BJE. szám A Kúria Büntető Kollégiuma, mint Büntető Jogegységi Tanács a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban Budapesten, a 2013. év július hó 8.

Részletesebben

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a 2016. április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog 1. 2015/2016. tanév, 2. félév 1. A büntetőjogi

Részletesebben

Fiatalkorúak

Fiatalkorúak 2010 11 19 Fiatalkorúak A fiatalkorú fogalma 107. (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Általános jogi ismeretek III.

Általános jogi ismeretek III. Általános jogi ismeretek III. Prof. Dr. mult. Gellér Balázs József ELTE ÁJK Büntetőjog fogalma Objektív büntetőjog (ius poenale): a büntetőjog azon jogi normák összessége, amelyek meghatározzák: (1) mely

Részletesebben

A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE. Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA. Budapest, 2015. szeptember hó 22.

A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE. Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA. Budapest, 2015. szeptember hó 22. A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA Budapest, 2015. szeptember hó 22. I.Bevezetés A fiziológiás vagy élettani indulat ép-lélektani alapon alakul ki, valamely külső

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a 2004-2008. években 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Előadó: Dr. Juhász Zoltán r. alezredes Készítette: HBm RFk Elemző-Értékelő Osztály Kereskedelmi televízió hírei a közelmúltból Meghalt a soför, aki nem adott elsőbbséget

Részletesebben

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről I/1. A Btk. Általános része: A.: 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban

Részletesebben

A büntetés kiszabása

A büntetés kiszabása A 2011 11 05 a törvényi meghatározás 83. (1) A büntetést - céljának (37. ) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető

Részletesebben

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról A szabálysértési jog hatályos joganyaga a 2012. évi II. tv. (Sztv.), amely tartalmazza a szabálysértési anyagi jog általános és különös részét, valamint

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó T Á J É K O Z T A T Ó a 2007. év Kiadja: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium ISSN 1217-0046 -3- A 2007. ÉVI B NÖZÉS RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA I. A B NÖZÉS TERJEDELME ÉS DINAMIKÁJA Az összb nözés A 2007.

Részletesebben

Büntetőjog Általános Rész

Büntetőjog Általános Rész Büntetőjog Általános Rész Készítette: Dr. Csóré Csilla r. alezredes 2013. 1 Általános rész A büntetőjog fogalma, felosztása A büntetőjog a jogrendszer egyik ága. Azoknak a hatályos büntetőjogszabályoknak

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a Tájékoztató az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a 2003-2007. években BUDAPEST 2008. év Kiadja: a Legf bb Ügyészség Számítástechnika-

Részletesebben

BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2014. évi tavaszi záróvizsgákra

BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2014. évi tavaszi záróvizsgákra BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2014. évi tavaszi záróvizsgákra Valamennyi tételnél elvárt a Kúria (korábban Legfelsõbb Bíróság), valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó jogértelmezésének (irányelv, AB

Részletesebben

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2.

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2. 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér 1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

ntetőjog alapfogalmai a ncselekményeknyek

ntetőjog alapfogalmai a ncselekményeknyek ÜZLETI JOG I. 2013/14 6. előad adás A büntetb ntetőjog alapfogalmai a gazdasági gi bűncselekmb ncselekményeknyek 1 Áttekintés I. A BÜNTETŐJOG FORRÁSAI, A BTK. RENDSZERE I.1 A büntetőjog forrásai I.2 A

Részletesebben

Helye a közigazgatásban, fogalmak

Helye a közigazgatásban, fogalmak Szabálysértési jog Helye a közigazgatásban, fogalmak A szankciórendszer egyik eleme Kapcsolódó fogalmak: Közrend Közbiztonság Rendészet Közigazgatási Büntetőjog Büntetőjog - kriminalitás - szankció - anyagi

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a bűnözésről 2009. év Kiadja: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Rendészeti Kodifikációs Főosztály, valamint Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin 2012. november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Számonkérés A számonkérés formája: írásbeli dolgozat Rendelkezésre álló idő: igény szerint, kb.

Részletesebben

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

ÍTÉLŐTÁBLAI HATÁROZATOK

ÍTÉLŐTÁBLAI HATÁROZATOK ÍTÉLŐTÁBLAI HATÁROZATOK 2004 2016. JÚNIUS BÜNTETŐ ANYAGI JOG 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY (ÖSSZEÁLLÍTOTTA: VASKUTI ANDRÁS) KÚRIAI BÍRÓ TANÁRSEGÉD ELTE ÁJK Btk Ítélőtáblai határozatok 2 2. időbeli hatály A Btk.

Részletesebben

A Bírósági Határozatok című folyóiratban évben megjelent határozatok

A Bírósági Határozatok című folyóiratban évben megjelent határozatok BÜNTETŐ KOLLÉGIUM A Bírósági Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok BH 2007/1/3. A bűnszervezetben való elkövetést meg kell állapítani, ha az elkövető tisztában volt azzal, hogy

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Önrendelkezéshez való jog Önrendelkezési jog az egészségügyben: egészségügyi ellátás akkor nyújtható, a betegen beavatkozás akkor végezhető, ha abba a

Részletesebben

Általános jogi ismeretek IV.

Általános jogi ismeretek IV. Általános jogi ismeretek IV Dr Bárányos Bernadett ELTE ÁJK TÁMOP-557-08/1-2008-0001 I Általános büntetőjogi ismeretek TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Büntetőjog fogalma Objektív értelemben: a büntetőjog azon

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2015. évi záróvizsgákra

BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2015. évi záróvizsgákra BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2015. évi záróvizsgákra Valamennyi tételnél elvárt a Kúria (korábban Legfelsõbb Bíróság), valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó jogértelmezésének (irányelv, AB határozat,

Részletesebben

Az emberölés kísérlete és az életveszélyt okozó testi sértés. elhatárolásának egyes kérdései

Az emberölés kísérlete és az életveszélyt okozó testi sértés. elhatárolásának egyes kérdései Az emberölés kísérlete és az életveszélyt okozó testi sértés elhatárolásának egyes kérdései Elméleti alapvetések Szerző: dr. Boda Zoltán Krisztán 2013. szeptember Az 1979. július hó 1-jén hatályba lépett

Részletesebben

Jogi alapismeretek nov. 30.

Jogi alapismeretek nov. 30. Jogi alapismeretek 2017. nov. 30. I. Jogi felelősség II. A jog interdiszciplináris megközelítése I. Jogi felelősség Polgári jogi felelősség Ptk. 6:1. [A kötelem] (1) A kötelem kötelezettség a szolgáltatás

Részletesebben

Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog

Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog Az alkohol és hatása (vizsgálati területek, módszerek) Tóth Mihály Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog Alkohológia felső fokon Pécs, 2011. november 9. Szociológia Pszichológia Orvostudomány (élettan,

Részletesebben

13. Az információ büntetőjogi védelme. A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései

13. Az információ büntetőjogi védelme. A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései 13. Az információ büntetőjogi védelme A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései 1 I. A büntetőjog forrásai, a Btk. rendszere 2 I. A büntetőjog forrásai, a Btk. rendszere I.1 A büntetőjog forrásai A büntetőjog

Részletesebben

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről *

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * ÁLTALÁNOS RÉSZ Alapvető rendelkezések 1. (1) Büntetés vagy intézkedés csak olyan cselekmény miatt alkalmazható, amelyre a törvény az elkövetése idején büntetés

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a bűnözésről 2008. év Kiadja: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetőpolitikai Főosztály, valamint Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN

Részletesebben

Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetıjog I. 2013/2014. tanév, 2. félév

Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetıjog I. 2013/2014. tanév, 2. félév ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR III. a 2014. április 12-i konzultáció anyagához (A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai II. A bőncselekmény megvalósulási szakaszai. A bőncselekmény elkövetıi.) Igazságügyi igazgatási

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2003 2011. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2012. Bűncselekmények 2003 2005 2007 2009 2011 Összes regisztrált bűncselekmény 413 343 436 522

Részletesebben

Általános jogi ismeretek II. Büntetőjog

Általános jogi ismeretek II. Büntetőjog Általános jogi ismeretek II. Büntetőjog Dr. Sántha Ferenc Miskolci Egyetem ÁJK 2014. TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi. I. Általános büntetőjogi ismeretek TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

Regisztrált bűncselekmények Összesen

Regisztrált bűncselekmények Összesen 2018 Regisztrált bűncselekmények 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Összesen 408 407 394 034 447 186 451 371 472 236 377 829 329 575 280 113 290 779 226 452 Az élet, a testi épség és az

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 5 AJÁNLÓ... 11 EL SZÓ... 13 A BTK. ÁLTALÁNOS RÉSZÉHEZ... 15 1.) A BÜNTET TÖRVÉNY HATÁLYA, A KÉS BBI BÜNTET TÖRVÉNY VISSZAMEN LEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI. 16 1/1999. Büntet

Részletesebben

B NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE

B NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE B NÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KÖZZÉTESZI A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE 2008. Bűncselekmények 1999. 2001. 2003. 2005. 2007. Összes ismertté vált bűncselekmény 505 716 465 694 413 343 436 522

Részletesebben

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja Székhely: 2098 Pilisszentkereszt, Pomázi út 6., Tel.:06-26/347-655, e-mail: pilis.uk@bv.gov.hu Telephely 1.: 7275 Igal,

Részletesebben

Járművezetés bódult állapotban

Járművezetés bódult állapotban A meghatározásokat mindenképp tanulják meg ( vastag betű)! Közlekedési bűncselekmények Közúti baleset okozása Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a bűnözésről 2010. év Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1217-0046

Részletesebben

Rendhagyó Törvényházi Szeminárium Ismeretterjesztő sorozat a családi kapcsolatokat érintő főbb jogszabályi rendelkezésekről IX.

Rendhagyó Törvényházi Szeminárium Ismeretterjesztő sorozat a családi kapcsolatokat érintő főbb jogszabályi rendelkezésekről IX. SZÉKESFEHÉRVÁRI TÖRVÉNYSZÉK SAJTÓOSZTÁLY 8000 Székesfehérvár, Dózsa Gy. út 1. t. 06 22 330-577 f. 06 22 330-577 e. sajto@szekesfehervarit.birosag.hu http://szekesfehervaritorvenyszek.birosag.hu Rendhagyó

Részletesebben

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ B tételek

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ B tételek B tételek 1. EÖ Szándékos EÖ: Btk. 166. - aki mást megöl bűntett 5-15 év szabveszt - jogi tárgy: emberi élethez fűz társi érdek - passzív alany: élő ember, MÁS - elköv magat (EM): más személy megölése

Részletesebben

TARTALOM. DEÁK ZOLTÁN 39 Gyakorlati problémák a sikkasztás tényállása kapcsán FIGYELŐ ÜGYÉSZI HÍREK

TARTALOM. DEÁK ZOLTÁN 39 Gyakorlati problémák a sikkasztás tényállása kapcsán FIGYELŐ ÜGYÉSZI HÍREK TARTALOM TANULMÁNYOK MISI LÁSZLÓ 5 A személy elleni bűncselekmények LAJTÁR ISTVÁN Az ügyészség gyermek- és ifjúságvédelmi szakterületi munkáját érintő egyes kérdésekről 23 DISPUTA DEÁK ZOLTÁN 39 Gyakorlati

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. eljárás során létrejött, illetve létrehozott, a méhbe be nem ültetett embriót is érteni kell.

MAGYAR KÖZLÖNY. eljárás során létrejött, illetve létrehozott, a méhbe be nem ültetett embriót is érteni kell. MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. Genetikailag július 13., megegyezõ péntek emberi egyedek létrehozása 92. szám 174. (1) Aki orvostudományi kutatás vagy beavatkozás során egymással genetikailag

Részletesebben

BNSOR 2017 megnevezés

BNSOR 2017 megnevezés BNSOR-kód 2017 BNSOR 2017 megnevezés 01 Halálhoz vezető vagy halál okozásának szándékával elkövetett 0101 Szándékos emberölés 0102 Szándékos emberölés kísérlete 0103 Nem szándékos emberölés 01031 Tudatos

Részletesebben

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Budapest AZ ÁLLAM ÉS A JOG KIALAKULÁSA 1. A jog kialakulása 5 1.1 Jog fogalma 5

Részletesebben

6. A katonákra vonatkozó rendelkezések

6. A katonákra vonatkozó rendelkezések 6. A katonákra vonatkozó rendelkezések 122. (1) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, valamint a Rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági

Részletesebben

ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Büntetőjogi alapfogalmak

ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Büntetőjogi alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Büntetőjogi alapfogalmak Szerző: Dr. Bednay Dezső Budapest, 2011 1 Tartalomjegyzék Bevezetés... 5 I. Témakör: Btk. Különös rész... 6 1) A Btk. Különös részének szerkezete...

Részletesebben

Zugló Önkormányzata és a Zuglói Polgárőrség Áldozatvédelmi Programja. Azonosító szám: TÁMOP-5.6.1.C-11/1-2011-0011.

Zugló Önkormányzata és a Zuglói Polgárőrség Áldozatvédelmi Programja. Azonosító szám: TÁMOP-5.6.1.C-11/1-2011-0011. "Egy jó szó Zuglóban" Zugló Önkormányzata és a Zuglói Polgárőrség Áldozatvédelmi Programja Azonosító szám: TÁMOP-5.6.1.C-11/1-2011-0011. Jogi tájékoztató (A BTK és az SZTV közérthető nyelven) JOGI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás.

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,

Részletesebben

A Magyar Büntető Törvénykönyv mely az 1978. évi IV. törvény megjelöléssel része a Magyar Törvénytárnak

A Magyar Büntető Törvénykönyv mely az 1978. évi IV. törvény megjelöléssel része a Magyar Törvénytárnak A MAGYAR BÜNTETŐJOG A Magyar Büntető Törvénykönyv mely az 1978. évi IV. törvény megjelöléssel része a Magyar Törvénytárnak A büntetőjog magyarországi, mintegy két évszázados európai-kontinentális jogfejlődése

Részletesebben

Erdélyi Gábor r. alezredes kapitányságvezető-helyettes február 22.

Erdélyi Gábor r. alezredes kapitányságvezető-helyettes február 22. Erdélyi Gábor r. alezredes kapitányságvezető-helyettes 217. február 22. Az Egri Rendőrkapitányság megítélése az önkormányzati felmérések alapján 5 5 4 4 3 3 2 2 1 1 3,99 4,18 4,3 214. év 215. év 216. év

Részletesebben

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás.

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász

Részletesebben

A zsarolás anyagi jogi kérdései és elhatárolása más vagyon elleni erőszakos. bűncselekményektől. Szerző: Dr. Mensáros-Tordai Judit Tekla:

A zsarolás anyagi jogi kérdései és elhatárolása más vagyon elleni erőszakos. bűncselekményektől. Szerző: Dr. Mensáros-Tordai Judit Tekla: A zsarolás anyagi jogi kérdései és elhatárolása más vagyon elleni erőszakos bűncselekményektől Szerző: Dr. Mensáros-Tordai Judit Tekla: Debrecen, 2016. október 26. A tanulmány a zsarolás, mint vagyon elleni

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

Transzfúzió jogi vonatkozásai. Dr. Vezendi Klára SZTE Transzfuziológiai Tanszék

Transzfúzió jogi vonatkozásai. Dr. Vezendi Klára SZTE Transzfuziológiai Tanszék Transzfúzió jogi vonatkozásai Dr. Vezendi Klára SZTE Transzfuziológiai Tanszék A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint: minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelytől

Részletesebben