SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: /2006-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére
|
|
- Emma Hajdu
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: /2006-SZMM TERVEZET E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben a évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentésről Budapest, december
2 Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló Az előterjesztésben foglalt jelentés a 106/1995. (XI. 1.) OGY határozat végrehajtása érdekében beszámol a évben a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről. Ennek körében a jelentés első része a következő témakörökben tartalmaz helyzetképet: - demográfia, családi viszonyok; - oktatás; - gazdasági aktivitás; - életmód; - kulturális fogyasztás. A jelentés második részében ismertetésre kerül, hogy az egyes kormányzati szervek a évben milyen intézkedéseket tettek a gyermekek- és ifjúsági területen. II. A Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a Kormány programjához közvetlenül nem kapcsolódik. III. Előzmények A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról szóló jelentésről szóló 106/1995. (XI. 1.) OGY határozat értelmében évente jelentést kell az Országgyűlés elé terjeszteni a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről. IV VI. Várható szakmai, társadalmi és gazdasági hatások Az előterjesztés elfogadásának gazdasági, költségvetési kihatása nincs. VII. Az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőség Az előterjesztés az Európai Unió jogával összeegyeztethető tartalmú. VIII. Kapcsolódások Az előterjesztés folyamatban lévő más előterjesztéshez nem kapcsolódik.
3
4 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadja a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben a évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentésről szóló kormány-előterjesztést, és 1. elrendeli az előterjesztés mellékletét képező jelentésnek a Kormány jelentéseként az Országgyűléshez történő benyújtását; 2. a jelentés előadójául a szociális és munkaügyi minisztert jelöli ki.
5 Melléklet a /2006. számú kormány-előterjesztéshez J e l e n t é s a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben a évben megtett kormányzati intézkedésekről Budapest, december
6 TARTALOMJEGYZÉK I Helyzetkép Demográfia, családi viszonyok A népességszám változása Családi állapot Házasságkötések és válások Gyermekvállalás Társadalmi egyenlőtlenségek A fiatalok vagyoni helyzete A fiatalok lakáshelyzete Oktatás Oktatási egyenlőtlenségek Gazdasági aktivitás Foglalkoztatottság Munkanélküliség Információs társadalom Életmód Sportolási szokások Dohányzás Alkoholfogyasztás Drog Kulturális fogyasztás Olvasási szokások A kulturális fogyasztás színterei...29 II Kormányzati intézkedések Egészségügyi Minisztérium A Nemzeti Népegészségügyi Program keretében megvalósuló programok: Egészségfejlesztési programok a gyermek és ifjúsági korosztály számára, az egészséget támogató iskolák rendszere Egészségfejlesztési tantárgy Iskolás gyermekek egészség-magatartásának vizsgálata Egészségfejlesztési programok A dohányzás visszaszorítását célzó programok Egészséges táplálkozás elterjesztése Gyerekbarát büfé AZ OÉTI kezdeményezései Tájékoztató anyagok HIV/AIDS megelőzéshez kapcsolódó programok Közös kincsünk a gyermek Nemzeti Csecsemő és Gyermekegészségügyi Program I. Cél: Az újszülöttek életminőségének javítása a koraszülöttek és fejlődési rendellenességgel születettek arányának csökkentése, a túlélési arányok növelése II. Cél: A gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb minőségű ellátással III. Cél: Iskola-ifjúság egészségügyi ellátás fejlesztése, hatékonyságának növelése 40
7 1.2.4 IV. Cél: A gyermek és ifjúságpszichiátriai ellátás fejlesztése V. Cél: Régiónként komplex gyermek-rehabilitációs ellátás kialakítása, feltételeinek megteremtése VI: Cél: Multidiszciplináris/multiszektoriális együttműködést igénylő népegészségügyi feladatok A Szív és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának nemzeti programja (CARDIO program) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Oktatás képzés Gyakorlati lehetőségek: Fiatal gazdálkodók támogatása Rendezvények támogatása, szervezése Együttműködés fiatal gazdák szervezetével Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közlekedési szakképzés OKJ-s képzések Felsőoktatás Közlekedésre nevelés Informatikai és Hírközlési Minisztérium Brunszvik Teréz óvodai számítógép program Általános iskolák informatikai felszereltségének bővítése Fogyatékos gyermekek oktatását végző iskolák informatikai eszközbeszerzésének támogatása Középiskolák informatikai felszereltségének fejlesztése Tisztaszoftver Program egeneráció informatika a gyermekekért Tessedik Sámuel (Digitális Középiskola) Program Program a szélessávú internet-infrastruktúra országos kiépítésére és a szolgáltatás elindítására Honvédelmi Minisztérium Egészség Ágazati és civil-katonai együttműködés keretében végrehajtott komplex életmódprogramok és drogprevenciós előadások Az egészség a legerősebb fegyvered életmód program Éld meg az életedet Tájékoztató előadások Képzések a drog-prevenció témájában Szakmai kiadványok a drog-prevenció témájában Kérdőíves felmérések, kutatások Mentális egészséggel kapcsolatos képzések, programok és szűrések Mentálhigiénés tanácsadás Krízisintervenciós kiképzési feladatok Külszolgálat előtti pszichológiai felkészítés Ifjúsági nevelő és tájékoztató munka Bevetés Klub, Bevetés Próba, Seregszemle Pénzügyi vonzatok Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium...56
8 6.1.1 Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata Fogvatartás alatt született gyerekek, fiatalkorú fogvatartottak, fiatalkorú női elítéltek A kiskorú veszélyeztetése tényállás módosítása Büntető Törvénykönyvben Inkubátorokban elhelyezett újszülöttek Országos Bűnmegelőzési Bizottság tevékenysége A gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelem 64 7 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Iskolai környezetvédelmi programok Iskolafejlesztés Programok Tehetséggondozás Szakképzés Felsőoktatás Iskolán kívüli programok KvVM központi programok Nemzeti Park Igazgatóságok Külügyminisztérium Ellátmánypótlék a kihelyezett gyermekek után 2005-ben Iskoláztatási költségek 2005-ben Családügyi referensi munkakör A fiatal diplomaták klubja 2005-ben Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak népszerűsítését segítőkommunikációs tevékenység támogatása című 2005-ben lebonyolított pályázat Miniszterelnöki Hivatal Kutatások, elemzések és azok hasznosítása Agyelszívás kézbentarhatósága az EU direktívákkal összhangban: A fiatal kutatók vándorlása Magyar tudományos centrumok fiatal kutatói forgalmának elemzése, ideiglenes jellegények erősítésére javaslatok Roma integráció és népesedés előrejelzés Másodelemzések Fiatalok kulturális kezdeményezései Sziget kutatás 2005 támogatása, és omnibusz Koordinációs tevékenység Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati szakterület A gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás A gyermekszegénység leküzdése Turizmus Sport Sport-rekreáció Iskolai testnevelés test-kulturális felsőoktatási képzés Utánpótlás-nevelés Társadalmi segítők (civil szervezetek) támogatása Oktatási és Kulturális Minisztérium...80
9 11.1 Közoktatásban, ezen belül a szakképzésben történt évi intézkedések Ingyenes tankönyv Ingyenes étkezés Szöveges értékelés Nyelvi előkészítés Útravaló Ösztöndíjprogram Informatikai normatíva Iskola felújítási program Szakképzés fejlesztési startégia Felsőoktatás területén történt évi intézkedések A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény Kollégiumfejlesztés Tehetséges hallgatók támogatása Kultúra területén történt évi intézkedések Múzeumok mindenkinek program A Művészeti területen történt évi intézkedések A közművelődési területen történt évi intézkedések Pénzügyminisztérium Adózással összefüggő szabályozás Általános gyermek -és-ifjúsági balesetbiztosítás Ifjúsági, Családügyi, Szociális, és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági munka, ifjúsági terek (Ifjúság XXI.) Ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások, közösségi terek Önkormányzatok ifjúsági feladat-ellátásának támogatása Játszótér program Szakemberképzés Ifjúságsegítő szakképzés Ifjúsági szakértő Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Ifjúságkutatás Ifjúság Képzési program monitorozása Ifjúsági turizmus Egyenlő Esélyek Tábora Szabadidős programok, fesztiválok Európai és nemzetközi munka Európai Unió Európa Tanács ENSZ Határon túli ifjúsági munka Magyar Ifjúsági Konferencia Agora Irodahálózat Társadalmi együttműködés Pályázati programok, támogatások kezelése Egyedi támogatások Pályázati programok...100
10 13.10 Intézményi koordináció és irányítás Gyermek és Ifjúsági Alapprogram regionális ifjúsági tanácsok Hivatali munka Beszámolók Parlamenti kapcsolattartás, koordináció Kormányzati koordináció és együttműködés Közigazgatási egyeztetés III III. MELLÉKLET Egészségügyi Minisztérium mellékletei Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mellékeletei Honvédelmi Minisztérium mellékletei Környezetvédelmi, és Vízügyi Minisztérium Mellékletei Oktatási Minisztérium mellékletei Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium mellékletei...126
11 I HELYZETKÉP
12 1 Demográfia, családi viszonyok 1.1 A népességszám változása A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az elmúlt években is tovább folytatódott a népesség számának csökkenése: az évtized elején még 10 millió 375 ezret tett ki, 2003-ra 10 millió 142 ezerre esett vissza, míg a lakosság száma 10 millió 97 ezerre csökkent. 1. ábra A népesség növekedése, illetve fogyása, ezer fő Férfi Nő Forrás: KSH A népesség csökkenése különösen a fiatalabb generációkban figyelemreméltó. A 0-29 éves korosztály január 1-i állapotát bemutató ábrán látható, hogy a fiatalabbak felé haladva fokozatosan csökken az egyes kohorszok létszáma. Míg a 29 éves korosztályban több mint 170 ezer főt találunk, addig a legfiatalabbak létszáma már nem éri el a 100 ezret. 8
13 2. ábra A gyermek- és ifjúsági korosztályok nagysága január 1. fő életkor Forrás: KSH 1.2 Családi állapot Régóta tartó tendencia, hogy a 15 éves és idősebb népességben csökken a házasok aránya, ami a nőtlenek, hajadonok és az elváltak részarány-növekedésével jár ban a 15 évnél idősebb lakosságnak már csak kevesebb mint fele élt házasságban, miközben a nőtlenek és hajadonok aránya az 1990-es évre jellemző 20 százalékról 30-ra nőtt. 3. ábra A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint év Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Forrás: KSH Az Ifjúság2000 kutatás jelezte azt a demográfusok, ifjúságszociológusok számára már korábban nyilvánvalóvá vált folyamatot, hogy az ifjúsági korosztály egyik legfontosabb jellemvonása a tanulásban töltött idő megnövekedése, valamint az első munkába állás időpontjának kitolódása, amely késlelteti a tartós partnerkapcsolatok kialakítását és a családalapítást az egyéni életutakon 9
14 belül. A formális házassági kapcsolatok visszaszorulnak, emellett a kevesebb kötöttséggel, de vélhetően ugyanolyan érzelmi intenzitással rendelkező élettársi kapcsolatok válnak gyakoribbá. Az Ifjúság2004 kutatás adatai szerint 2004-ben a éves korosztály közel héttizede volt nőtlen vagy hajadon, 17 százalékuk élt házastársi és 14 százalékuk élettársi kapcsolatban. A 2000-ben mért adatokhoz képest a nőtlenek/hajadonok arányában lényeges változás nem történt, azonban a tartós kapcsolatban élők összetétele lényegesen megváltozott: 5 százalékponttal csökkent a házastársi kapcsolatot felvállalók, ezzel párhuzamosan ugyanakkor mintegy 7 százalékponttal nőtt az élettársi viszonyban élők aránya. A házasságkötések aránya tehát kétségtelenül csökkent, de ez nem jelenti a tartós kapcsolatok hiányát. Sokkal inkább a tartós párkapcsolatban való együttélés formájának megváltozásáról beszélhetünk. 4. ábra A fiatalok családi állapot szerinti megoszlása (százalék) nőtlen/hajadon házas élettárssal él Ifjúság2000 Ifjúság2004 A Budapesten élő fiatalok mintegy negyede, míg a községekben élők több mint egyharmada él tartós kapcsolatban. Ezen belül Budapesten egyértelműen az élettársi kapcsolat a preferáltabb (16 százalék), a községekben pedig a fiatalok, ha már állandó partnerrel élnek, akkor inkább a házastársi kapcsolatot választják (20 százalék 2000-hez képest Budapesten mintegy 3 százalékponttal, míg a községben lakó évesek körében 7 százalékponttal csökkent a házasok aránya. A társadalmi esélyek mentén fontos különbség mutatható ki a fiatalok családi állapotában, ha az apák iskolai végzettsége szerint vizsgáljuk a kérdést. Egyértelműen megállapítható, hogy ebben a korosztályban azok élnek inkább élettársi és leginkább házastársi kapcsolatban, akiknek az édesapja vagy nevelőapja alacsonyabban iskolázott. Másképpen: minél magasabban iskolázott a megkérdezett apja, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a fiatal egyedülálló lesz. Az összefüggés szinte lineáris jellegű. A legfeljebb 8 osztályt végzett apák éves gyermekeinek alig több mint a fele egyedülálló, míg a diplomás apák körében ez az arány eléri a 80 százalékot. 10
15 1.2.1 Házasságkötések és válások A házasságkötések száma Magyarországon 2005-ben volt, ami csupán néhány százzal magasabb az egy évvel korábbi értéknél. Az alig 45 ezer házasságkötésre 2005-ben válás jutott. Az ezer fennálló házasságra jutó válások száma 11,8, míg az ezer házasságkötésre jutó válások száma 561 volt. Ez az adat 2001 óta lényegében érdemben nem változott. 1. Táblázat Házasságkötések száma Házasságkötések száma Forrás: KSH 2005-ben tovább csökkent a házasodók aránya a fialok körében. A 19 évnél fiatalabbak körében (főleg a férfiak esetében) szinte már alig találunk olyat, aki 2005-ben megházasodott volna. A csökkenés főleg a nők körében drámai, hiszen még 2001-ben is évnél fiatalabb nőre több mint 9 házasságkötés jutott. A 20-24, illetve a évesek körében természetesen már magasabb arányokkal találkozhatunk, de a csökkenés továbbra sem állt meg, még a néhány évvel (2001) korábbi állapotokhoz képest is romlottak a házasságkötési arányszámok. 2. Táblázat A házasodók nem és korcsoport szerint Korcsoport Ezer megfelelő korú nem házas férfira nőre jutó házasságkötés ,4 2 1,2 1, ,9 9,3 5,9 5, ,1 121,7 24,9 16,5 14,5 241,7 184,9 48,6 37,7 35, ,4 123,5 61,3 55,2 54,5 151,7 107, ,2 72,8 Forrás: KSH A válások száma a házasságokhoz képest főleg a 19 évnél fiatalabb korosztályokban nőtt az elmúlt évek során ben a férfiak esetében 1000 megfelelő korú házasra 16,6 válás jutott. A nők esetében ez a szám 20,1 volt. 3. Táblázat Elváltak nem és korcsoport szerint Korcsoport Ezer megfelelő korú házas férfira nőre jutó válás ,1 8,9 7,9 18,9 16,6 19,2 13, ,7 20, , ,7 25,6 27,4 21,5 23,4 30,8 29,3 29, ,2 28,9 28,5 27,7 18,9 19,8 26,3 27,2 28,4 Forrás: KSH 11
16 1.3 Gyermekvállalás A népesség reprodukciójáról torzítatlan képet ad a teljes termékenységi arányszám. 1 Az elmúlt másfél évtizedben ennek értéke is jelentősen visszaesett. A kilencvenes években tovább lanyhult a szülési kedv, azonban az elmúlt években jelentős változások már nem következtek be. Amíg az évtized elején egy nő átlagosan 1,9 gyermeknek adott volna életet, addig a mélypontnak számító 1999-es évben már csak 1,3-nak, és ez a szám 2005-ben is lényegében változatlan (1,32) maradt. 5. ábra A teljes termékenységi arányszám alakulása teljes termékenységi arányszám ,92 1,84 1,31 1,28 1, év Forrás: KSH A évi termékenységi szint mellett száz nő élete során 132 gyermeket hozna világra, ez valamivel magasabb a 2004-es értéknél. Ilyen termékenységi szint mellett a felnövő generációk nagysága százalékkal marad el az anyákétól. A teljes termékenységi arány az Európai Unióban átlagosan 153, Franciaországban a legmagasabb, és Spanyolországban a legalacsonyabb. A magyarországihoz hasonló arány Görögországban és Ausztriában található. Az élveszületések száma 2005-ben volt, ez valamivel 2,4 százalékkal magasabb az előző évi adatnál. A megszületett gyermekeknek több mint harmada házasságon kívül jött a világra. Míg 1980-ben ez a szám még csak 7,1 százalék volt, 1990-re 13 százalékra emelkedett, majd 2001-ben már valamivel meghaladta a 30 százalékot. 1.4 Társadalmi egyenlőtlenségek A 0 15 évesek szegénységi kockázata egy 2006-ban publikált KSH jelentés 2 szerint 2003-ban csaknem 42 százalékkal haladta meg az országos szintet. Ebben a korosztályban a szegénységi 1 A teljes termékenységi arányszám: azt fejezi ki, hogy az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet. 2 A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló jelzőszámok. (Laekeni indikátorok) KSH, Budapest,
17 arány 16,6 százalék volt. A gazdasági aktivitás és a gyermekszám hatása együttesen tükröződött a háztartástípusonkénti szegénységi ráta alakulásában ban kiemelkedően nagy (23,3 százalékos) volt 2003-ban a két felnőttből és 3 vagy több eltartott gyermekből álló háztartások szegénységi kockázata. Emellett a szegénység kockázata a éves korosztályokban is magasabb (13,8 százalék) volt az országok átlagnál. 4. Táblázat Szegénységi arány korcsoportok szerint (2000, 2003) %-ban Korcsoport Összesen 11,4 11, ,3 16, ,0 13, ,1 10, ,4 8,8 65-8,2 9,8 Forrás: KSH A 937 ezer gyermekes háztartásban az egy főre jutó éves nettó jövedelem 2004-ben 637 ezer forint volt. Ez az országos átlag 81 százalékának felelt meg. Annak a mintegy 112 ezer gyermekes háztartásnak, ahol a felnőttek között nincs aktív kereső, egy főre jutó éves jövedelme ugyanakkor csak az országos átlag mindössze 43 százaléka (339 ezer forint) volt. Az aktív keresővel rendelkező gyermekes háztartások egy főre jutó jövedelme is elmarad azonban az országos átlagtól. 5. Táblázat A 20 év alatti eltartott gyermeket nevelő (és az ország összes) háztartásainak jellemzői 2004-ben Megnevezés háztartásszám áltagos háztartásnagyság, fő egy háztartásra jutó éves nettó jövedelem, Ft egy főre jutó éves nettó jövedelem forint az országos átlag %-ban gyermekes háztartások összesen , ,5 ebből csak a háztartásfő aktív , a háztartásfőn kívül már aktív kereső is van a , ,2 háztartásban nincs aktív kereső a háztartásban , ,3 Ország összesen , Forrás: KSH 1.5 A fiatalok vagyoni helyzete Az objektív anyagi helyzetet mindkét csoport esetén a tartós fogyasztási javakkal való ellátottság feltérképezésével mértük. 6. Táblázat Az egyes tartós fogyasztási javakkal rendelkezők aránya háztartástípus szerint (az összes megkérdezett között, százalékban) 13
18 Vagyontárgy Eltartottak Önállók Átlagosan hifi berendezés CD-lejátszó DVD-lejátszó házimozi szett videomagnó légkondicionáló automata mosógép mosogatógép értékes műtárgy értékes sporteszköz másik ingatlan autó Forrás: Ifjúság2004 Első pillanatban látható, hogy az eltartottként definiált fiatalok olyan háztartásokban élnek, amelyek több tartós fogyasztási cikkel rendelkeznek, mint az önállók, illetve a fiatal házasok háztartásai. Az önálló háztartásban élők közül is az egyedül élők azok, akik (eddig) kevesebb tartós fogyasztási cikket halmoztak fel, mint saját családjukkal élő társaik, és lényegesen kevesebbet, mint azok a családok, ahol a éves fiatalok eltartottként élnek. A videomagnóval való rendelkezést vizsgálva nagyobb különbséget láthatunk: az eltartott fiatalok háztartásának 80 százalékában találunk videomagnót, míg az önálló háztartással rendelkező fiatalok között ez az arány 66 százalék. A háztartási gépekkel, berendezésekkel való ellátottság esetén a legnagyobb eltérést az automata mosógéppel való rendelkezésnél tapasztaljuk, az eltartott fiatalok háztartásainak 83 százalékában, az önálló fiatalok háztartásainak pedig 70 százalékában találunk automata mosógépet. Légkondicionáló berendezéssel, illetve mosogatógéppel az eltartott fiatalok háztartásainak 4, illetve 10 százaléka rendelkezik, ugyanez az arány az önálló fiataloknál 3 és 6 százalék. A nagyobb értékű beruházási eszközök körében másik ingatlan, személygépkocsi, sporteszköz, illetve műtárgy azt tapasztaljuk, hogy az eltartott fiatalok háztartásaiban magasabb az ezen eszközökkel rendelkezők aránya. Az önálló fiatalok háztartásai egy-két kivételtől eltekintve tehát szegényebben felszereltek tartós fogyasztási cikkekkel, mint a kibocsátó családban élő fiatalok háztartásai. Minden bizonnyal az önálló fiatalok háztartásainak nem volt még ideje, anyagi ereje és tőkéje, hogy megtegye ezeket a viszonylag nagy beruházásokat. Különösen jól láthatóak ezek a különbségek az igazán nagy beruházást igénylő eszközök birtoklása terén. 14
19 1.6 A fiatalok lakáshelyzete Az Ifjúság2004 adatai alapján a fiatalok kétharmada szüleivel él. Egyötödük él saját vagy házas- /élettársa lakásában, házában, a fennmaradó 14 százalék bérelt lakásban, kollégiumban, ismerősöknél lakik az év legnagyobb részében. 7. Táblázat Az év legnagyobb részében hol lakik Ön? (érdemben válaszolók válaszainak megoszlása) Százalék Szüleinél 65 Saját vagy házas-/élettársa lakásában, házában 20 Kollégiumban 3 Házas-/élettársa szüleinél 3 Albérletben, többekkel együtt 3 Lakást bérel magánszemélytől 2 Rokonoknál, ismerősöknél 2 Lakást bérel önkormányzattól 1 Egyéb 1 Forrás: Ifjúság2004 Állandó lakóhelyüket 3 tekintve még többen élnek szüleiknél, mint ahányan az év nagy részében szüleik otthonában laknak: a megkérdezettek majd' háromnegyede. Ez zömmel az iskolások életmódjának köszönhető, hiszen állandó lakóhelyét tekintve szinte senki sem él kollégiumban, és a tipikusan főiskolás/egyetemista lakóhelynek számító többekkel közös albérlet aránya is elenyésző, ha az állandó lakóhelyet vesszük figyelembe. 8. Táblázat Állandó lakóhelyét tekintve hol lakik Ön? Százalék Szüleinél 72 Saját vagy házas-/élettársa lakásában, házában 19 Házas-/élettársa szüleinél 3 Rokonoknál, ismerősöknél 2 Lakást bérel magánszemélytől 1 Lakást bérel önkormányzattól 1 Albérletben, többekkel együtt 1 Egyéb 1 Forrás: Ifjúság2004 Sokan azok közül is szüleikkel élnek, akik amúgy már saját családot alapítottak (ők az összes megkérdezett kb. 9 százalékát jelentik), ezért némileg ugyan csalóka eredményre vezet az önállóak és az eltartottak lakáshelyzetét külön-külön jellemezve elemezni, de talán még mindig 3 Nem tekintettük állandó lakóhelynek azt, ahova valaki csak névlegesen van bejelentve. 15
20 kevésbé mos össze különböző helyzeteket ez a bontás, mint hogyha egységesen beszélnénk a fiatalokról. 9. Táblázat A ház/lakás helye a településen belül a kérdező megítélése alapján (háztartástípus szerint, százalék) Önálló Eltartott Átlagosan Olcsó lakáspiaci övezet Közepes, átlagos lakáspiaci övezet Helyileg magasabbra értékelt lakáspiaci övezet Helyileg a legmagasabbra értékelt lakáspiaci övezet A kérdező nem tudta megítélni az övezetet Forrás: Ifjúság2004 A már önállóan élők feltehetőleg egyelőre rosszabb környéken, helyileg alacsonyabbra értékelt lakáspiaci övezetben élnek, mint azok, akik még szüleikkel laknak. Ez nem feltétlenül jelent valóban rosszabb körülményeket vagy relatíve rosszabb anyagi helyzetet, egyszerűen csak kevesebb idő állt eddig rendelkezésre a felhalmozásra az önállóak számára. Az életminőségnek, s így közvetetten az anyagi helyzetnek is fontos jellemzője, hogy a lakásból hány négyzetméter jut egy személyre. Ez az adat egyáltalán nem különbözik az önállóak és az eltartottak esetében, az átlagos egy főre jutó lakásterület 24 m ábra Megfelelőnek tartja-e jelenlegi lakáskörülményeit? (állandó lakóhely szerinti megoszlás, százalék) szüleivel él saját, vagy házas- /élettársa lakásában, házában él egyéb helyen él nem igen átlagosan % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A lakáskörülményeket illetően az Ifjúság2004 a szubjektív megítéléseket is föltárta. Ezt vizsgálandó feltettük azt a kérdést, hogy megfelelőnek tartják-e a fiatalok lakáskörülményeiket. 16
21 7. ábra Miért elégedetlen jelenlegi lakáskörülményeivel? (a lakáskörülményeikkel elégedetlenek válaszainak előfordulási arányai, százalék) kicsi a jelenlegi lakás/ház 59 önállósodni szeretne 50 nem a saját tulajdona (pl. albérlet) rossz állapotú a jelenlegi lakás/ház rossz a lakókörnyezet 17 drága a fenntartás 12 alacsony a lakás/ház piaci értéke egyéb Forrás: Ifjúság2004 Mint kiderült, túlnyomó részük, mintegy 80 százalékuk, megfelelőnek tartja saját lakáskörülményeit. A saját otthonban vagy szüleik lakásában élők lényegesen elégedettebbek lakáskörülményeikkel, mint azok, akik egyéb helyen, azaz albérletben, a házastárs szüleinél vagy ismerősöknél, rokonoknál laknak. Azt is megfigyelhetjük, hogy a szüleikkel együtt lakók valamivel elégedettebbek lakáskörülményeikkel, mint azok, akik saját lakásukban élnek; ez arra utal, hogy az önállósodási vágy kisebb probléma, mint a lakás más (méret- és minőségbeli) hátrányai. Természetesen ez jelentős részben annak is köszönhető, hogy a legfiatalabbak jelentős részénél még nincs is napirenden az elköltözés. Az átlagos egy főre jutó négyzetméter 24, ugyanez a szám a lakáskörülményeikkel elégedettek esetében 26, míg az azzal elégedetlenek esetében 18 m 2. Legtöbben (59 százalék) lakásuk, házuk méretével elégedetlenek; saját (tulajdonú) lakásra az elégedetlenek majd' harmada (27 százalék) szeretne szert tenni, s ugyanennyien vannak, akik lakásuk, házuk minőségével nincsenek megelégedve. A nem megfelelőnek tartott lakáskörülmények növelik a változtatási igényt, illetve konkrét elképzeléseket implikálnak (az elégedetlenek 64 százaléka esetében), de még a lakáskörülményeikkel elégedettek között is találunk olyanokat (29 százalék), akiknek konkrét elképzeléseik vannak lakáskörülményeik megváltoztatását illetően. A konkrét lakásváltoztatási elképzelésekkel rendelkező fiatalok alig több mint fele 54 százalék adott hangot annak, hogy államilag támogatott lakáshitel felvételét tervezi, átlagosan
22 forintét, a legtöbben félmillió forintot terveznek felvenni (azok közül, akiknek konkrét elképzelése van az összegről). Olyannyira központi szerepet tölt be a fiatalok életében a lakásszerzés problémája, hogy azok közül, akiknek szilárd elképzelésük van életük elkövetkezendő öt évében megvalósítandó céljaikról, egyharmadnyian (32 százalék) említettek lakással kapcsolatos célokat. 24 százalék szeretne lakást építeni, vásárolni, cserélni, és 8 százalék szeretne lakást felújítani, bővíteni, modernizálni. 2 Oktatás 4 A éves fiatalok élethelyzetének jelentős fejleménye, hogy az elmúlt néhány esztendőben tovább folytatódott az oktatás korábban kibontakozott expanziója. A fiatalok egyre növekvő arányban, egyre hosszabb ideig vesznek részt az iskolai képzésben. Az iskolarendszerű oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók, hallgatók kormegoszlása szerint a 16 év felettiek egyre később lépnek ki az oktatási rendszerből. A 2004/2005. tanévhez hasonlítva a 1997/1998. tanévi adatokat, a 16 évesek részvételi aránya változatlanul 95 százalék, a 18 éveseké 62 százalékról 76 százalékra, a 20 éves korosztályé 38 százalékról közel 57 százalékra emelkedett. A rugalmas iskolakezdés, az átjárhatóbb közép- és felsőfokú rendszer a képzési idő kitolódásával jár együtt, és a növekvő részvételi arányok mellett ez is hozzájárul ahhoz, hogy a tanköteles koron túli korosztály folyamatosan növekvő arányban található az oktatási rendszerben. Az óvodai nevelésben és a nappali rendszerű iskolai oktatásban a 2005/2006. tanévben Magyarországon 1 millió 990 ezer gyermek és fiatal az érintett korosztály (a 3 22 éves népesség) 87 százaléka vesz részt. 10. Táblázat Az óvodás gyermekek és a tanulók számának alakulása a nappali képzésben, Forrás: KSH 4 Oktatási adatok (előzetes adatok), KSH, Budapest, 2006 alapján 18
A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
RészletesebbenEzek a mai fiatalok?
Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
Részletesebben[Erdélyi Magyar Adatbank] Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária: Nemzetek egymás tükrében FÜGGELÉK. A válaszadók átlagos életkora, minták szerint
[ Magyar Adatbank] FÜGGELÉK A válaszadók átlagos életkora, minták szerint 135. táblázat 46.24 45.37 39.9 42.4 46.23 46.9 A válaszadók neme, minták szerint, százalék 136. táblázat Férfi 48 49 47 59 48 50
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenVukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők
Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenMérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
RészletesebbenTovábbtanulás a felsőoktatásban
Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi
RészletesebbenSzemélyi-foglalkozási adatlap
Központi Statisztikai Hivatal Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer I/a. minta Az adatszolgáltatás nem kötelező! Terület: Számlálókörzet száma: A lakás sorszáma: Személy sorszáma a lakásban: Folyamatos
RészletesebbenKÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer
1 KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer Jó napot kívánok! XY-al beszélek? QZ.. vagyok, a Szent István Egyetem megbízásából hívjuk fel a végzett hallgatókat, hogy érdeklődjünk, mi történt velük
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám
Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények
RészletesebbenSZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS
SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Szentgotthárd Város 15-29 éves lakossága kérdőíves vizsgálatának kiértékelése Az értékelést készítette: Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007. Bevezetés Szentgotthárd
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenE G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v -
Az egészség nem minden, de az egészség nélkül a minden is semmi. E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v - (Arthur Schopenhauer) Életkora Neme (kérem, húzza alá) nő férfi Legmagasabb iskolai végzettsége
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA
Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről
RészletesebbenGyőri Péter: Hajléktalanság. romák. gyermekszegénység. (Tévhiteket oszlató tények )
Győri Péter: Hajléktalanság romák gyermekszegénység (Tévhiteket oszlató tények ) Hajléktalanügyi országos konferencia Balatonföldvár, 2017. szeptember A Február Harmadika Munkacsoport (F3) 1999 óta minden
RészletesebbenGábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK2001 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG
Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK21 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG TARTALOM A minta leírása, szocio-demográfiai összetevõk...243 Alapvetõ statisztikai adatok...243 A vajdasági régiókon belül a települések
RészletesebbenMikrocenzus Iskolázottsági adatok
Mikrocenzus 2016 4. Iskolázottsági adatok Mikrocenzus 2016 4. Iskolázottsági adatok Budapest, 2017 Központi Statisztikai Hivatal, 2017 ISBN 978-963-235-494-1ö ISBN 978-963-235-507-8 Felelős kiadó: Dr.
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090
RészletesebbenJÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS
JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális
RészletesebbenGyőr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai
Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Széchenyi István Egyetem, Marketing és Menedzsment Tanszék Empirikus kutatás Térszerkezet, gazdasági potenciál, munkaerőpiac, innováció, humán szolgáltatások,
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május
Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenFábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenGalasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata
Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső
RészletesebbenKUTATÁS KÖZBEN. A hátrányos helyzetű tanulókat oktató tanárok
kutatás közben 125 KUTATÁS KÖZBEN A hátrányos helyzetű tanulókat oktató tanárok A Felsőoktatási Kutatóintézetben 2006-ban kérdőíves adatfelvételt folytattunk 1 a hátrányos helyzetű tanulókat oktató iskolák
RészletesebbenMindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január
Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,
RészletesebbenLakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei
Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében
TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási
RészletesebbenSzerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia
Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenKOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN
KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos
RészletesebbenMikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek
Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek A kérdőívre a válaszadás önkéntes, az egyes kérdésekre külön-külön is lehetőség
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
Részletesebben3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )
3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön
RészletesebbenFoglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli
RészletesebbenHeves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei
Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok
RészletesebbenAndor Mihály: Az alternatív gimnáziumi képzés első évtizede (OTKA T ) TANULÓI KÉRDŐÍV
1. Neme (a megfelelőt húzza alá) 1) fiú 2) lány 2. Családja lakóhelye (település vagy kerület): TANULÓI KÉRDŐÍV 3. Tanítási időben hol lakik? (a megfelelőt húzza alá) 1) otthon 2) kollégiumban 3) albérletben
Részletesebben"CSALÁDI HÁTTÉR" felmérés. Balmazújvárosi Veres Péetr Gimnázium és Szakképző Iskola. 9. évfolyama. 2014/2015. tanév
"CSALÁDI HÁTTÉR" felmérés Balmazújvárosi Veres Péetr Gimnázium és Szakképző Iskola 9. évfolyama 214/215. tanév Kérdések - Válaszok - Alapadatok Ssz. Kérdés 9.a 9.b Gimnázium 9.c 9.d 9.e Szakiskola Iskolai
RészletesebbenÉletünk fordulópontjai
Ezt a címet viseli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének (NKI) 1-ben megkezdett kérdőíves vizsgálatsorozata. Az első adatfelvételkor a megkérdezett több mint 16 ezer
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenVukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében
Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁJUS 215. május 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 9.454 álláskereső szerepelt, amely az előző
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január
RészletesebbenFejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév
Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,
RészletesebbenA Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:
A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
Részletesebben2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8
A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen
RészletesebbenHol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei
Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk
RészletesebbenEGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
RészletesebbenA MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2016. október 20. Minőségfejlesztési beszámoló részei Egyetemi Minőségfejlesztési Program és Minőségügyi Kézikönyv elkészülése 2016. tavaszi
RészletesebbenTisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik:
Tisztelt Bizottság! A Hétszínvilág Egyesület szerződéséhez híven elkészítette a kortárssegítő képzésre jelentkezők fiatalok körében felmérését. A kérdőív az Ifjúság Kutatás 2000 Dunaújváros felhasználásával
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program
RészletesebbenGDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.
GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenKözösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember
Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön
RészletesebbenFoglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenCsaládi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)
Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek
RészletesebbenA Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:
A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -
RészletesebbenA Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:
A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év
RészletesebbenDPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%
DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus
RészletesebbenHEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Hajdúnánás Városi Önkormányzat HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2018. június
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Millennium Intézet Alapítvány Vezető kutatók: Éliás Zsuzsanna Némethy Szabolcs Megrendelő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015 T A R
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenVÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN
Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:
Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenTinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás
Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás ELEK ZSUZSANNA RÉKA 2017.11.23. A tinédzserkori terhességek lehetséges negatív következményei Anyára Gyakoribb egészségügyi szövődmények Stigma Korai iskolaelhagyás,
RészletesebbenSzegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012
2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek
Részletesebben