ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

Átírás

1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A KONFERENCIA SZERVEZŐI PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika, Gyermek- és Ifjúsági Fogászati Tanszék Dr. Szántó Ildikó, Dr. Sándor Balázs, Dr. Gurdán Zsuzsanna A KONFERENCIA RENDEZŐJE Magyar Gyermekfogászati és Fogszabályozási Társaság A KONFERENCIA HELYSZÍNE ÉS IDŐPONTJA Hotel Palatinus*** (7621 Pécs, Király u. 5.) november PARKOLÁS Térítés ellenében a hotel mélygarázsában. Bejárat: Mária u. 2. REGISZTRÁCIÓ, INFORMÁCIÓS PULT november 17. csütörtök 08:00 18:00 november 18. péntek 07:30 18:00 november 19. szombat 08:00 13:00 KREDITPONTOK Orvosok részére várhatóan: Előadó orvosok részére: Szakdolgozók részére várhatóan: 18 pont 05 pont 08 pont KONFERENCIA HIVATALOS NYELVE magyar (angol és német előadások szimultán fordítással) SZÓBELI ELŐADÁS Kérjük, hogy az előadások anyagát legkésőbb az adott szekció előtti szünetekben adják le a teremben helyet foglaló technikai személyzetnek. Helyszín: Bartók terem POSZTER A poszterek megtekinthetők digitális formában, LCD kijelzőkön a Bartók teremben. KÁVÉSZÜNET A tudományos előadások közötti szünetekben kávé, üdítő és aprósütemény várja a konferencia résztvevőit. Helyszín: Nádor terem

2 EBÉDSZÜNET Az előre regisztrált ebédeket a regisztrációs csomagban található ebédjeggyel lehet igénybe venni. Helyszín: Palatinus Étterem Időpont: november 18. péntek 11:30 13:00 SZAKMAI KIÁLLÍTÓK LÁTOGATÁSA Helyszín: Nádor terem Időpont: november 17. csütörtök 14:00 órától, november 19. péntek 11:00 óráig A regisztrációs csomagban található KIÁLLÍTÓI LÁTOGATÁS nyomtatványon gyűjtsön össze a konferencia kiállítóitól legalább 8 pecsétet/aláírást, írja rá a nevét és adja le a regisztrációs pultnál legkésőbb szombat reggel 9 óráig. A kiállítók által felajánlott nyeremények november 19-én, a konferencia zárásakor kerülnek sorsolásra. HANDS-ON KURZUSOK Anyagok és eszközök kipróbálási lehetősége Helyszín: Foyer (Bartók terem mögött) Időpont: november 18. péntek 17:00 18:30 KÖZGYŰLÉS (Magyar Gyermekfogászati és Fogszabályozási Társaság) Helyszín: Bartók terem Időpont: november 19. szombat 10:00 Határozatképtelenség esetén ugyanezen a helyszínen és napon 10:10-kor, változatlan napirenddel, a résztvevők számára tekintet nélkül. VEZETŐSÉGI ÜLÉS (Magyar Gyermekfogászati és Fogszabályozási Társaság) Helyszín: I. emeleti különterem Időpont: november 19. szombat 10:30 Az új vezetőség alakuló ülése. BIZTOSÍTÁS A konferencia regisztrációs díja nem tartalmaz baleset-, betegség-, poggyász- és felelősségbiztosítási díjat. Baleset, betegség vagy valamely káresemény bekövetkezése esetén a szervezők nem vállalnak felelősséget. TÁRSASÁGI PROGRAMOK NYITÓFOGADÁS (Állófogadás minden regisztrált vendég részére) Helyszín: Bartók terem Időpont: november 17. csütörtök 20:00 22:00 VACSORA A PEZSGŐHÁZ ÉTTEREMBEN (Fakultatív program) Helyszín: Pezsgőház Étterem (Pécs, Szent István tér 12.) Időpont: november 18. péntek 19:30 22:00 Találkozási pont: 19:15-kor a Hotel Palatinus a földszinti hallban, ahol egy kísérő várja a vendégeket (vagy a helyszínen 19:30-kor). Az étterem tíz perc sétával elérhető. Kérjük, ne felejtse el magával hozni a regisztrációs csomagban található belépőjegyét! A helyszínen a pincérek a belépők alapján fognak tájékozódni a menüválasztásukról. FESTMÉNY KIÁLLÍTÁS HÁRMASSÁG Dr. Simán Benedek, a Fogászati és Szájsebészeti Klinika PhD-hallgatójának alkotásaiból Helyszín: Hotel Palatinus Időpont: a konferencia ideje alatt SZERVEZŐIRODA Partners Pécs Kft Pécs, Budai Nagy Antal u. 1. Tel./fax: 72/

3 10:00 18:00 Regisztráció, információ 12:30 Megnyitó Dr. Albert Márta TUDOMÁNYOS PROGRAM november 17. csütörtök Magyar nyelvű szekció 12:30 14:30 Szekció I. ÜLÉSELNÖK: Dr. Vitályos Géza Dr. Bálint Réka Bartók terem Dr. Alberth Márta PhD, Dr. Lampé Krisztina, Dr. Kovalecz Gabriella, Dr. Máth János, Dr. Nemes Judit EXTRÉM ALACSONY SÚLLYAL SZÜLETETTEK SZÁJÜREGI EGÉSZSÉGE RÉGIÓNKBAN Dr. Vitályos Géza TRANSZVERZÁLIS ELTÉRÉSEK KEZELÉSE Dr. Nemes Judit PhD, Dr. Papp Zsuzsa, Dr. Rácz Nóra, Dr. Kovalecz Gabriella, Dr. Máth János, Dr. Alberth Márta A HALITOSIS ELŐFORDULÁSA A ÉVES KOROSZTÁLYBAN, DEBRECEN Dr. Juhász Fanni, Dr. Beck Anita Dr. Déri Katalin Dr. Nemes Bálint HIBRID HYRAX Dr. Juhász Fanni, Dr. Beck Anita, Dr. Komlós György, Dr. Joób-Fancsaly Árpád, Dr. Pataky Levente, Dr. Nemes Bálint A DENTIN DISZPLÁZIA DIAGNOSZTIKÁJA Dr. Pócsai Zsófia, Dr. Déri Katalin, Dr. Gyulai-Gaál Szabolcs MENTÁLISAN SÉRÜLT GYEREKEK FOGÁSZATI ELLÁTÁSA ALTATÁSBAN. A GYERMEKFOGÁSZAT ÉS A DENTO- ALVEOLARIS SEBÉSZET KAPCSOLATA Dr. Lipták Lídia, Dr. Bársony Nóra, Dr. Twetman Svante, Dr. Madléna Melinda KLÓRHEXIDIN/FLUORID TARTALMÚ LAKKOK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA MARADÓ MOLÁRISOK OCCLUSALIS BARÁZDÁIBAN Dr. Bálint Réka, Dr. Nemes Bálint, Dr. Juhász Fanni, Dr. Bogdán Sándor SEBÉSZILEG TÁMOGATOTT MAXILLA EXPANZIÓ MÓDOSÍTVA Dr. Kiss Mónika Rita EGÉSZSÉGNEVELÉS A KISGYERMEKKORBAN EGY RÖVIDFILMBEMUTATÓ-MEGLEPETÉSSEL 14:30 15:00 Kávészünet szakmai kiállítás látogatása Nádor terem

4 15:00 17:00 Szekció II. ÜLÉSELNÖK: Dr. Gurdán Zsuzsanna Dr. Sándor Balázs Bartók terem Dr. Gyulai-Gaál Szabolcs, Dr. Trimmel Bálint, Dr. Simonffy László IMPLANTOLÓGIA HELYE A FOGCSÍRAHIÁNYOS ESETEK ELLÁTÁSÁBAN Dr. D. Szabó Kinga, Dr. Pócsai Zsófia, Dr. Gyulai-Gaál Szabolcs AZ ÁLLCSONTOK FEJLŐDÉSI SAJÁTOSSÁGAI AZ IMPLANTOLÓGIA SZEMSZÖGÉBŐL Dr. Fekete Bernadett, Dr. Krisztyián Réka, Dr. Horváth János HORGONYIMPLANTÁTUMOK SZEREPE A MAI FOGSZABÁLYOZÁSBAN Dr. Gurdán Zsuzsanna SZKELETÁLIS HORGONYLAT ALKALMAZÁSA A FOGSZABÁLYOZÓ KEZELÉSBEN Dr. Török Judit RETENCIÓBAN LÉVŐ FOGAK TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEI Dr. Frank Dorottya PhD, Dr. Mandel Iván, Dr. Kolarovszki Béla, Dr. Lempel Edina PhD MOSOLYESZTÉTIKA-INTERDISZCIPLINÁRIS CSAPATMUNKA Dr. Balogh Ágnes Emese SZUGGESZTÍV KOMMUNIKÁCIÓS TECHNIKÁK A GYERMEKFOGÁSZATBAN Dr. Somoskövi István A TEMPOROMANDIBULÁRIS RENDELLENESSÉGEK ÉS OKKLÚZIÓ KÖZÖTTI KAPCSOLAT KERESÉSE AZ ORTODONCIAI GYAKORLATBAN Dr. Sándor Balázs PROTOKOLLOK A GYEMEKFOGÁSZATBAN 17:00 18:30 Mi lesz veled iskolafogászat? Moderátor: Dr. Nagy Ákos Bartók terem Dr. Kuhajda István főorvos Vezető Fogorvosszakmai Tanácsadó NEFI (Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet) Alapellátási Igazgatóság 20:00 22:00 NYITÓFOGADÁS Hotel Palatinus, Bartók terem

5 november 18. péntek 07:30 18:00 Regisztráció, információ 08:30 10:00 NEW MATERIALS: BIODENTINE Prof. Luc Martens Angol nyelvű szekció I. angol nyelvű szekció ÜLÉSELNÖK: Dr. Alberth Márta Mehran Erfanmanesh Bartók terem 10:00 10:30 Kávészünet szakmai kiállítás látogatása Nádor terem 10:30 11:30 TREATMENT OF LUXATION INJURIES IN PERMANENT TEETH Prof. Jack Toumba EAPD president elect 11:30 13:00 Ebédszünet Étterem II. angol nyelvű szekció ÜLÉSELNÖK: Dr. Szántó Ildikó Dr. Nemes Bálint Bartók terem 13:00 14:00 CURRENT VIEWS FOR PULP CAPPING AND PULPOTOMY IN PRIMARY AND PERMANENT TEETH Prof. Rita Cauwels EAPD president 14:00 15:00 GUIDELINES FOR PAEDIATRIC DENTAL GENERAL ANAESTHESIA Dr. Nick Lygidakis EAPD Hermes project organizer 15:00 15:30 Kávészünet szakmai kiállítás látogatása Nádor terem III. angol nyelvű szekció ÜLÉSELNÖK: Dr. Nemes Judit Dr. Somoskövi István Bartók terem 15:30 16:00 MIH TREATMENT Dr. Nick Lygidakis EAPD Hermes project organizer 16:00 17:00 PREVENTION AND FLUORIDE USAGE IN CHILDREN. EAPD GUIDELINES Prof. Jack Toumba EAPD president elect 17:00 18:30 HANDS-ON KURZUSOK anyagok és eszközök kipróbálási lehetősége 19:30 22:00 GÁLAVACSORA Pezsgőház Étterem (fakultatív program)

6 november 19. szombat 08:00 13:00 Regisztráció, információ Magyar nyelvű szekció 08:30 10:00 Szekció III. ÜLÉSELNÖK: Dr. Horváth János Dr. Vizkelety Tamás Bartók terem Dr. Bársony Nóra Alexandra, Dr. Gulácsi Gabriella, Dr. Horváth János A DISZTÁLHARAPÁS ORTOPÉDIAI KEZELÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Gulácsi Gabriella, Dr. Bársony Nóra, Dr. Horváth János A FOGÍVTÁGÍTÁS SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A MODERN FOGSZABÁLYOZÁSBAN Dr. Rózsa Noémi Katinka PhD, Dr. Mlinkó Éva MARADÓFOGAZATI AMELOGENESIS IMPERFECTA HEREDITARIA ELLÁTÁSA 11 ÉVES PÁCIENSNÉL. ESETBEMUTATÁS. Dr. Heckenast Lili, Dr. Juhász Fanni, Dr. Nemes Bálint SZKELETALIS III. OSZTÁLY KEZELÉS ÚJRATÖLTVE Dr. Nemes Bálint, Dr. Nagy Krisztián PhD, Dr. Juhász Veronika, Dr. Sklánitz Réka ÚJSZÜLÖTTKORI HASADÉKOS KEZELÉS KOMPLIKÁCIÓI Dr. Vizkelety Tamás, Dr. Barabás József EGY CSÍRAHIÁNYOS ORTOGNÁTIAI ANOMÁLIA EGYEDFEJLŐDÉSE Dr. Horváth János, Dr. Németh Orsolya EXTRAKCIÓ VERSUS NON EXTRAKCIÓ A MAI FOGSZABÁLYOZÁSBAN 10:00 10:30 MAGYAR GYERMEKFOGÁSZATI ÉS FOGSZABÁLYOZÁSI TÁRSASÁG KÖZGYŰLÉSE Bartók terem Elnöki beszámoló Pénzügyi beszámoló összefoglalása Közgyűlési elfogadáshoz kötött változtatások, szavazások Vezetőségválasztás előzetesen kijelölt választási bizottság tagjai: Dr. Somoskövi István, Dr. Sándor Balázs, Dr. Gurdán Zsuzsanna A MAGYEFOT közgyűlési felhívása elérhető előzetesen a társaság és a konferencia honlapján. Határozatképtelenség esetén ugyanezen a helyszínen és napon 10:10 órakor, változatlan napirenddel, a résztvevők számára tekintet nélkül. 10:30 11:00 Kávészünet szakmai kiállítás látogatása Nádor terem 10:30 11:00 MAGYAR GYERMEKFOGÁSZATI ÉS FOGSZABÁLYOZÁSI TÁRSASÁG VEZETŐSÉGI ÜLÉSE I. emeleti különterem

7 11:00 12:00 Szekció IV. ÜLÉSELNÖK: Dr. Rózsa Noémi Dr. Borbély Péter Bartók terem Dr. Vajda Katalin, Dr. Herényi Gejza, Dr. Gelencsér Gábor, Dr. Nagy Krisztián HASADÉKOS PÁCIENS KÉSŐI KOMPLIKÁCIÓI Dr. Turi Gábor, Dr. Horváth János, Dr. Vaszilkó Mihály GYERMEKKORI ÁLLCSONT CISZTÁK MULTIDISCIPLINÁRIS KEZELÉSE Dr. Remport Boglárka MOLÁRIS MOZGATÁSOK A MAXILLÁBAN Dr. Borbély Péter AZ ALIGNER, MINT A XXI. SZÁZAD BRACKETJE? 12:00 12:45 CA CLEAR ALIGNER IM KFO-PRAXISALLTAG 2016 német nyelvű előadás Dr. Knut Thedens 12:45 13:00 A tudományos ülés ünnepélyes zárása díjak, nyeremények, ajándék/búcsú csomagok átadása

8 EXTRÉM ALACSONY SÚLLYAL SZÜLETETTEK SZÁJÜREGI EGÉSZSÉGE RÉGIÓNKBAN Dr. Alberth Márta, Dr. Lampé Krisztina, Dr. Kovalecz Gabriella, Dr. Máth János, Dr. Nemes Judit Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék Alacsony születési súlyúaknak tekintjük azokat az újszülötteket, akiknek a születés után egy órán belül mért testtömege a 2500 gramm alatti, tekintet nélkül a gesztációs korra vagy a háttérben meghúzódó kiváltó okra. Az alacsony születési súlyon belül is megkülönböztetünk nagyon alacsony születési súlyt ( gramm), és extrém alacsony születési súlyt ( gramm). Az alacsony születési súly több okból is bekövetkezhet, leggyakrabban a koraszülés okozza. A koraszülések és alacsony súlyú újszülöttek aránya Magyarországon évek óta stabilan 8-10% között van. A születési súly jelentősen befolyásolja a szervek érettségét, a növekedést, az általános és pszichés állapotot. Bár a halandóság jelentősen csökken a terápiás lehetőségek és eszközök fejlődésével, ugyanakkor késői mellékhatások egyre nagyobb számban mutatkoznak. A fogak és állcsontok rendellenességei egyrészt a megzavart fejlődésnek, másrészt a terápiában alkalmazott eszközök és szerek mellékhatásaként alakulhatnak ki. Munkánk célja az extrém alacsony súllyal születettek fogászati elváltozásainak felmérése volt, hogy milyen fejlődési rendellenességek és milyen gyakorisággal alakulnak ki ebben a populációban, és megjelenésük mennyivel gyakoribb a normál súllyal születettekkel összevetve. Anyag és módszer: Vizsgálatainkat a DEOEC Neonatológiai Tanszékén kezelt 56, 1000 g alatti születési súlyú ( g, átlag: 796,8 g) gyermekre, 31 fiú és 25 lány esetében végeztük. A gyermekek fogászati vizsgálata során rögzítettük fogazati státuszukat, fogazati rendellenességeiket, ortodonciai eltéréseiket. Tájékozódtunk a gyermekek általános betegségeiről, szedett gyógyszereikről, étkezési, édesség fogyasztási és fogmosási szokásaikról. A kapott adatokat egy random kiválasztott, korban és nemben azonos, normál születési súlyú ( g, átlag: 3200 g) csoporttal hasonlítottuk össze. Statisztikai elemzést Pearson-féle korreláció analízissel és T próbával végeztünk. Eredmények: Az extrém alacsony születési súlyú gyermekek esetén összefüggést találtunk a születési súly és a légúti (0,39) valamint a mozgásszervi (-0,36) megbetegedések között. A születési súly, valamint a szülővel közösen végzett fogmosás között (-0,42); a szívbetegségek, a sérv együttes előfordulása között (0,41); a szívbetegség és a fogakon található elszíneződések között (0,32). Az idegrendszeri betegségek összefüggésben álltak a szemészeti (0,64) és a mozgásszervi (0,30) betegségekkel; a dermatológiai betegségek a csírahiánnyal (0,49). a vitaminszedés és a szülő által végzett fogmosási gyakorlattal (0,35). Összefüggés mutatkozott a fogmosási szokások és a caries megjelenése (-0,31) között is. Szignifikáns különbség áll fent a normális és az alacsony születési súlyú csoportok között a dt (p=0,01), dmf-t (p=0,04) indexben valamint a szerkezeti eltérések (p=0,00) megjelenése között is. Míg szignifikáns különbséget a két csoport DT, DMF-T értékei és az ortodonciai eltérések között nem tudtunk kimutatni (p 0,05).

9 SZUGGESZTÍV KOMMUNIKÁCIÓS TECHNIKÁK A GYERMEKFOGÁSZATBAN Dr. Balogh Ágnes Emese Dentissa Kft. Felnőtt- és gyermekfogászati rendelő A fogászati ellátás során sokféle korú, stílusú pácienssel kerülünk kapcsolatba. A gyermekek kezelésénél egyszerre kell kiépíteni a bizalmat a szülő és a gyermek felé. Az előadás olyan szuggesztív kommunikációs technikákat mutat be, melyek segítik a fogorvosi csapat tagjainak munkáját elősegítve a kezelés sikeres kivitelezését. Ezekkel a módszerekkel elérhető, hogy a kezelés alatt a bizalom gyorsabban kiépüljön a fogorvos és a páciens között, ezáltal a páciens együttműködőbb lesz, a kezelési idő lecsökken, a kezelés hatékonysága növekszik.

10 A DISZTÁLHARAPÁS ORTOPÉDIAI KEZELÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Bársony Nóra, Dr. Gulácsi Gabriella, Dr. Horváth János Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet, Budapest Egy közelmúltban végzett felmérés szerint Magyarországon a disztálharapás előfordulása 47,2%, a második leggyakoribb ortodonciai anomália.[1] Bimaxilláris, vagy más néven funkciós fogszabályozó készülékek segítségével befolyásolhatjuk az állcsontok növekedési irányát. A mandibula fejlődésére jellemző, hogy a kondiláris növekedés, a szimfízis appozíciós csontnövekedése és a remodellálódás határozza meg. Mindhárom tényezőt nagyban befolyásolja az úgynevezett funkcionális mátrix, melyen a miofunkcionális tényezőket értjük. Björk kutatásai ezen kívül rámutattak arra, hogy a növekedés nem egyenletesen, hanem szakaszosan történik. A disztálharapás ortopédiai kezelésének elkezdésére a pubertáskori növekedési hullám időpontját tartja a legalkalmasabbnak. Vizsgálatai alapján különböző szerkezeti jegyeket is megadott, amelyekből egyszeri röntgenfelvételről is biztonsággal leolvasható a mandibula várható növekedési iránya.[2] A funkciós fogszabályozó készülékek a megfelelő időben és módon hordva (minimum óra naponta) alkalmasak a szkeletális eltérések korrekciójára. Bemutatónkban a fenti elvek alapján végzett állcsontortopédiai kezelésekre mutatunk példákat. [1] Gábris K, Márton S, Madléna M: Prevalence of malocclusion in Hungarian adolescents. Eur J Orthod 2006;28: [2] Björk A: Prediction of mandibular growth rotation. Am J Orthod Dentofacial Orthop. 1969; 55:

11 AZ ALIGNER, MINT A XXI. SZÁZAD BRACKETJE? Dr. Borbély Péter Dr. Borbély Fogszabályozási Stúdió A szerző áttekinti, hogy szakmai élete alatt miként alakultak-fejlődtek a fogszabályozó készülékek, valamint, hogy miként változott a páciensek hozzáállása a fogszabályozási kezeléshez. Bemutatja, hogyan készül egy mélyhúzott sín. Összehasonlít néhány fogszabályozó sínt. Esetek bemutatásával szemlélteti, mire használhatók az alignerek.

12 Cauwels, Rita

13 HORGONYIMPLANTÁTUMOK SZEREPE A MAI FOGSZABÁLYOZÁSBAN Dr. Fekete Bernadett, Dr. Krisztyián Réka, Dr. Horváth János Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar, Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet A fogszabályozásban alkalmazott horgonyimplantátumok kérdéskörét az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő vonalának tekinthetjük [1], hiszen számos előnyük mellett alkalmazásukkal elérhető az abszolút horgonylati állapot is bármely orthodonciai esetben. Jelen bemutatónkban egy maximális horgonylatot igénylő eseten keresztül kívánjuk a miniimplantátumok különleges előnyeit bemutatni, kifejezetten az azonnali terhelhetőséget és az abszolút stabilitást. Páciensünk extrakciós kezelése során a jobb oldalon a felső első kisőrlő fog helyett a második kisőrlő eltávolítása vált indikálttá kariológiai megfontolásokból. A kezelést fix készülékkel terveztük és a nehezített horgonylati helyzet miatt implantációs horgonylatot használtunk. A behelyezett 10 mm-es Tomas (Dentaurum) miniimplantátum az első moláris fog elé került palatinálisan, a kontaktponttól 8-9 mm-rel apikálisan. Az implantátum pozícionálásának szempontjainak figyelembe vételén kívül a terület további előnye, hogy a feszes íny vékony [2] és vastag a corticalis. [3] Az indirekt horgonylatként behelyezett impantátumhoz egyénileg hajlított transpalatinalis ívvel biztosítottunk abszolút elhorgonyzást a jobb felső első nagyőrlőfognak, mialatt a horgonylathoz hagyományos mechanikával kötődő első kisőrlő fogat az extrahált második kisőrlő helyére húztuk. Eljárásunkkal a kívánt eredmény 4 hónapon belül megszületett, míg hagyományos horgonylati eljárásokkal ez az idő jelentősen elhúzódott volna és horgonylatvesztés lehetősége fenyegetett. A miniimplantátumok választ jelentenek a modern orthodoncia által támasztott követelményeknek mind a horgonylatigény, az időfaktor, mind pedig a páciens compliance-ét tekintve. Széles körben való alkalmazásuk tökéletesíti a technológiát és a gyakorló fogorvosok számára a terápiás lehetőségek további bővülése várható.

14 MOSOLYESZTÉTIKA-INTERDISZCIPLINÁRIS CSAPATMUNKA Dr. Frank Dorottya PhD, Dr. Madel Iván, Dr. Kolarovszki Béla, Dr. Lempel Edina PhD Bizonyított, hogy a külső megjelenés a mai modern társadalmunk minden szintjére kihat. Szépség a siker kulcsa. Magabiztosságot kölcsönöz, jó megjelenéssel mind a munkában mind az emberi kapcsolatokban sikeresebbek lehetünk. Az arcesztétikának a legjelentősebb eleme nem más, mint a mosoly. A mosolyesztétikát alapvetően három fő komponens határozza meg: a fogak, az ajak és a fogíny. Ezen tényezők egymáshoz, illetve archoz való viszonyán túl, a méretek, lokalizáció, színek, texturák is hatással vannak a mosolyunkra, annak megjelenésére. Az utóbbi időben a páciensek esztétikai elvárásai jelentősen megnőttek, így az esztétikai fogászat iránt is egyre nagyobb a kereslet. Az esztétikai fogászat azonban nem egy különálló ága a fogászatnak, hanem sokkal inkább egy interdiszciplináris csapatmunka (konzerváló fogászat/protetika, szájsebészet, parodontológia, fogszabályozás), amelyben a kölünböző szakterületek szoros együttműködése elengedhetetlen a tökéletes mosolyesztétika elérése érdekében.

15 A FOGÍVTÁGÍTÁS SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A MODERN FOGSZABÁLYOZÁSBAN Dr. Gulácsi Gabriella, Dr. Bársony Nóra, Dr. Horváth János Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet A fogszabályozás egyik legrégebbi, de a mai napig sokszor nagy kihívást jelentő feladata a fogívek megfelelő méretének elérése, mellyel elegendő helyet nyerhetünk a fogak sorba állítására, így elkerülhetjük a nem kívánt extractiot. A sagittalis síkban a fogak protrusiojával, a transversalis síkban a fogív-szélesség növelésével van erre lehetőség. Ez utóbbi paraméter jelentőségét tárgyalja Hoove, McNamara és mtsai. is, akik a felső 6-os fogak közötti távolságot mérték és állapították meg ezt maradó fogazatban ideálisan mm-ben, vegyes fogazatban 33-35mm-ben [1]. A rendelkezésre álló készülékek nagy részével elsősorban dentoalveolaris hatás, a fogak döntése érhető el, aminek határt szab a csontozat. Ezen felül az arcizomzat által kifejtett erő hatására létrejövő recidiva veszélye is nagyobb mértékben áll fenn [2]. A Hyrax, Splint-Hyrax, más néven Hamilton lemez azon merev elhorgonyzású készülékek közé tartozik, amelyekkel bizonyítottan skeletalis hatást érhetünk el. Ez tulajdonképpen egy műtét nélküli osteodistrakció. Ezen készülékek alkalmazását és a kezelési eredményeket mutatjuk be néhány eseten. [1]Howe RP, McNamaraJrJA, O Connor KA.: An examination of dental crowding and its relationship to toothsize and archdimension. Am J Orthod. 1983;83: [2]Lee W. Graber, DDS, MS, PhD, Robert L. Vanarsdall, Jr, DDS, Katherine W. L. Vig, BDS, MS, FDS(RCS), Dorth.: OrthodonticsCurrentPrinciples and Techniques; 2012

16 IMPLANTOLÓGIA HELYE A FOGCSÍRAHIÁNYOS ESETEK ELLÁTÁSÁBAN Dr. Gyulai-Gaál Szabolcs, Dr. Trimmel Bálint, Dr. Simonffy László Semmelweis Egyetem Orális Diagnosztikai Tanszék Dento-alveolaris Sebészeti Osztály Fogcsírahiányról vagy hypodontiáról akkor beszélünk, ha a fogívben a szabályosnál kevesebb fog található. Egy 2016-ban megjelent meta-analízis alapján a fogcsírahiány előfordulása maradó fogak esetén 7%, nem számítva bele a bölcsességfogak hiányát. Az aplasia a felső állcsonton leggyakrabban a kis metszőket, második premolarisokat érinti, míg az alsó fogívben a a második preamolarisok mellett a középső metszők hiánya figyelhető meg. A hypodontia a hiányzó fogak számától és elhelyezkedésétől, az esetleges fogazati anaomáliától és a beteg életkorától függően komplex kezelést igényel, mely lehetséges terápiás megoldásai között implantációs protetikai megoldások is szerepelnek.a modern fogászati implantátumok hosszú távon biztosíthatnak természetes fogakhoz hasonló esztétikumot és funkcionalitást, viszont alkalmazásuk nem minden esetben lehetséges. Implantátum beültetés szempontjából az állcsontok fejlődésének kivárása szükséges, 18 év alatti páciensnek implantációs fogpótlás készítése kontraindikált. A nem megfelelően időzitett implantációs műtét az állcsontok fejlődését visszafoghatja, sok esetben tovább súlyosbítva a meglévő fogazati anomáliát. Az implantátum beültetése csak megfelelő horizontális és vertikális helykínálat esetén lehetséges. Amennyiben a foghiányt implantációs fogpótlással szeretnénk pótolni, a műtét ideéig biztosítani kell a helyfenntartást az implantátum és a későbbi korona számára. Erre a célra legmegfelelőbb a perzisztáló tejfog megtartása, mely biztosítja az alveolaris csontmennyiség megőrzését is. A tejfog elvesztése esetén orthodontiai helyfenntartó készítése, vagy orthodontiai helyteremtés válik szükségesé. Fontos, hogy a műtéti területtel szomszédos fogak mozgatása mindig testesen történjen, apicalisan is megfelelő helykínálatot biztosítva a műgyökér számára. Egy átlagos méretű műgyökér beültetéséhez minimum 7 mm interdentalis csontkínálat, a legkisebb protetikai felépítményhez is minimum 5 mm interocclusalis térköz szükséges. Limitált alveolaris csontmennyiség esetén CBCT felvétel alapján navigált implantációs műtét tervezése jelenthet megoldást. Mind esztétikailag, mind funkcionálisan teljes rehabilitáció csak az okklúziós viszonyoknak megfelelő pozícióba beültetett implantátum és korona segítségével érhető el.

17 SZKELETÁLIS III. OSZTÁLY KEZELÉS ÚJRATÖLTVE Dr. Heckenast Lili, Dr. Juhász Fanni, Dr. Nemes Bálint Semmelweis Egyetem, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika, Budapest Bevezetés: Bár az alulfejlett maxilla korrekciója kihívást jelentő feladat az orthodontusok számára, számos tanulmány alátámasztja a maxilla protrakciójának hatékonyságát, kifejezetten a prepubertális időszakban. Az utóbbi időben számos új módszer jelent meg ezen anomália kezelésében, ennek ellenére a RME és a Delairemaszkkal végzett kezelés továbbra is egy klinikailag megbízható eredményt nyújtó, idő- és költséghatékony alternatíva a micrognathia kezelésében. Célkitűzés: Az Alternating Rapid Maxillary Expansion and Constriction (Alt-RAMEC) és arcmaszkos kezelés hatékonyságának vizsgálata, a maxilla-protrakció mértékének meghatározása laterális teleröntgen-felvételen, az SNA szög értékében, a Wits-értékben és az alsó arcmagasságban (NL-ML) bekövetkezett változások elemzésével. Eszközök, módszerek: A vizsgált gyermekek szkeletális eredetű, III. osztályú malokklúzióval és elülső keresztharapással rendelkeztek. 17 prepubertás korú páciens (6 lány, 11 fiú) adatait elemeztük. A vizsgálatból kizártuk a hasadékos, illetve az elülső nyitott harapással rendelkező pácienseket. A kezelés megkezdése előtt minden páciensről laterális teleröntgen-felvétel készült, amelyeket kiértékeltünk, majd a kezelés befejezése után 6-9 hónappal a felvételt megismételtük, amelyeket szintén elemeztünk. A kezelés első fázisában Splint-hyrax készüléket alkalmaztunk, az aktiválás során az Alt-RAMEC protokollt követve: az első két héten naponta 2x1 (0,4mm) tágítást, majd a következő öt héten napi 2x2 (0.8mm) szűkítést és tágítást hetente felváltva, a megfelelő transzverzális helyzetig tágítva a maxillát. A kezelés második fázisában a páciensek Delaire-maszkot viseltek napi órában. Az arcmaszk segítségével a maxillát cn erővel húzattuk lefele, előrefele az okklúziós síkkal 30 -ban bezárt szögben. Eredmények: Mindhárom vizsgált értékben szignifikáns változásokat figyeltünk meg (p<0,05): SNA: 2,5, Wits: 2,0 mm, NL-ML: 2,1 Standard deviáció: SNA: 1,7, Wits: 1,5 mm, NL-ML: 1,6 Értékelés: A prepubertális időszakban az Alt-RAMEC protokoll alkalmazását követően, a Delaire-maszkkal történő ortopédiai húzatás jelentős mértékben elősegíti a maxilla növekedését és megváltoztatja az alsó arcmagasságot. Megállapíthatjuk, hogy az ismertetett kezelési alternatíva valóban egy megbízható, idő- és költséghatékony módja a szkeletális III. osztályú eltérések korrekciójának.

18 EXTRAKCIÓ VERSUS NON EXTRAKCIÓ A MAI FOGSZABÁLYOZÁSBAN Dr. Horváth János, Dr. Németh Orsolya Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar, Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet Az ember evolúciója során az arckoponya egyre kisebbé válik, ezért a fogívekben tapasztalható helyhiány és fogtorlódás a fogszabályozás egyre gyakoribb indikációja. A modern életmód következtében rágószervünket kevésbé intenzíven használjuk, ennek következtében a csontozat az adott páciens genetikai programját sem valósítja meg teljes mértékben, az állcsontok fejletlenebbek maradnak, ez is fokozza az anomáliák frekvenciáját és súlyosságát. A fogszabályozási anomália megszüntetéséhez valamilyen módon helyet kell teremteni. Főleg növekedésben lévő páciens esetén a funkciók fejlesztésével, és a készülékekkel való szagittális és transzverzális tágítással a csontos bázisok mérete növelhető. Ha a helyhiány nagysága vagy a növekedés befejeződése miatt a csontmennyiség nem növelhető kellő mértékben, helyteremtés céljából a fogak méretének dentoplasztikával történő csökkentése, vagy a fogak extrakciója jöhet szóba. Az ortodoncia története során időről időre más volt a trend az extrakció-non extrakció kérdésében, és bár a manapság használt készülékek nagyobb hatásfokkal bírnak mint elődeik, még ma is szükség van olykor maradó fogak eltávolítására. Különösen nehéz a kezelési döntés a borderline esetekben, és az utóbbi időben pontosan a határvonal" az, ami változik. Előadásunkban a kezelés tervezése során felmerülő és a döntést befolyásoló paramétereket vesszük sorra, eseteken keresztül bemutatva az elért jó vagy olykor kevésbé jó eredményeket.

19 HIBRID HYRAX Dr. Juhász Fanni, Dr. Beck Anita, Dr. Déri Katalin, Dr. Nemes Bálint Semmelweis Egyetem, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika Bevezetés: A maxilla transzverzális szűkülete gyakori jelenség nem-szindrómás betegeknél. A felső állcsont gyors tágítása (Rapid maxillary expansion, RME) prepubertális korban megoldást jelent ennek az eltérésnek a kezelésére, melynek során nagy, ortopédiai erőket használunk a maxilla-felek" szétválasztására. Konzervatív, sebészi támogatás nélküli expanzió általában 13 évesnél fiatalabb pácienseknél végezhető. Szkeletálisan érett pácienseknél azonban a sutura palatina mediana csontosodott és a konvencionális tágítás nem hajtható végre a kérdéses stabilitás, valamint az olyan mellékhatások miatt, mint a fogak dőlése és ínyrecesszió kialakulása. A sutura tágítása posztpubertális (12-16 éves) korban a maxilla részleges oszteotómiája mellett csont- vagy fogelhorgonyzású készülékekkel végezhető (surgically assisted rapid maxillary expansion (SARME). Ennek során Le Fort I oszteotómia, pterigomaxilláris diszjunkció és a maxillafelek szubtotális szétválasztása segítségével tesszük lehetővé a felső állcsont tágítását. A minicsavarral elhorgonyzott hyrax készülék segítségével a felső állcsont tágítása ebben az életkorban is lehetségesnek tűnik műtéti támogatás nélkül is. Célkitűzés: Célunk, hogy összefoglaljuk a készülék alkalmazásával kapcsolatban a szakirodalomban megjelent adatokat es a Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikáján megjelent páciensek kezelése során nyert tapasztalatainkat. Módszer: A téma feldolgozásához az ajánlott szakirodalmat, és a Pubmed elektronikus adatbázisában fellelhető publikációkat használtuk fel. Ezek alapján a Klinikán megjelent posztpubertális érettségi stádiumú páciensek kezeléséhez két vagy négy minicsavarral elhorgonyzott hyraxot alkalmaztunk. Eredmények: Viszonylag kis esetszám miatt statisztikailag alátámasztott bizonyítékokat nem tudunk felmutatni, de hatékony módszernek tűnik, elsősorban a premolárisok körül a tágítás során gyakran megjelenő ínyrecesszió, illetve fenesztráció megelőzésében segíthet. A módszer jól alkalmazható a szakirodalomban leírtak szerint, technikai okból származó hiba gyakorlatilag nem fordult elő. A felső állcsont protrakcióját segítő, a hyrax csavar szisztematikus ki- és betekerésével dolgozó technika (Alternatív Rapid Maxillary Expansion and Constriction (Alt-RAMEC) is alkalmazható. Nem sikerült azonban minden esetben megfelelő szkeletális tágítást elérni, mely összefüggésben lehet az egyes esetekben eltérő mértékű sutura-fúzióval, valamint a csont minőségével és mennyiségével is. Következtetés: A szakirodalomban leírtakkal összefüggésben hatékony módszer lehet fiatal posztpubertális korú páciensek kezelésében, azonban alkalmazásának korlátai vannak.

20 A DENTIN DISZPLÁZIA DIAGNOSZTIKÁJA Dr. Juhász Fanni 1, Dr. Beck Anita 1, Dr. Komlós György 2, Dr. Joób-Fancsaly Árpád 2, Dr. Pataky Levente 2, Dr. Nemes Bálint 1 1 Semmelweis Egyetem, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika 2 Semmelweis Egyetem, Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest Célkitűzés: Bizonytalan eredetű periapicalis elváltozások megjelenésénél differenciál diagnosztikai szempontból gondolnunk kell a dentin diszplázia lehetőségére is. Fontos felismernünk ezt az örökletes kórképet, mivel jelentősen befolyásolja a páciens kezelését. A Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikáján, illetve Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinikáján megjelent páciensek és az irodalmi adatok bemutatásával szeretnénk felhívni a figyelmet a fogazat ezen örökletes kóros állapotára. Irodalmi háttér: A dentin diszplázia egy ismeretlen etiológiájú anomália, mely mind a tej-, mind a maradó fogazatban megjelenthet, különböző klinikai és radiológiai eltéréseket okozva. Ezt a ritkán előforduló kórképet a dentin fejlődési zavara következtében annak strukturális elváltozását hozza létre. Az elváltozásért felelős mutáció pontos genetikai háttere mindezidáig ismeretlen. Autoszómális domináns öröklődés-menetet mutató genetikai betegség, melyet spontán kialakuló periapicalis tályogok, fogeredetű cysták kísérnek, az érintett fogak mozgathatóvá válhatnak, és az anomália a fogak elvesztéséhez vezethet. Módszer: A téma feldolgozásához az ajánlott szakirodalmat, és a Pubmed elektronikus adatbázisában fellelhető publikációkat használtuk fel. Saját eseteinket a Witkop által létrehozott klasszifikáció (1972) szerint csoportosítottuk. Vizsgálataink során figyelemmel kísértük az elváltozás családi halmozódását és progresszióját is. Eredmények: A dentin diszplázia során fellépő fogazati anomáliák jelentős mértékben növelik a fogak idő előtti elvesztésének kockázatát. Ez nemcsak funkcionális és esztétikai hátrányokat okoz, hanem megnehezítheti a páciens társadalomba való beilleszkedését és negatívan befolyásolhatja a lelki egészségét is. Következtetés: A mindennapi fogorvosi gyakorlatban ritkán találkozhatunk a dentin ezen elváltozásával, ezért differenciál diagnosztikai szempontból igen fontos a betegség tüneteinek ismerete.

21 EGÉSZSÉGNEVELÉS A KISGYERMEKKORBAN EGY RÖVIDFILMBEMUTATÓ-MEGLEPETÉSSEL Dr. Kiss Rita Mónika Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet A gyermeknek születésétől kezdve nagyon sok mindent kell megtanulnia, mire felnövekszik. Így a fogbaráttá válás, az egészségmegőrzés, a fogászati kezelésre való megérés is egy hosszú tanulási folyamat, melyhez az egészségnevelés keretén belül nyílik a fogorvosnak, karöltve a szülővel, családdal, pedagógusokkal együtt lehetősége. Az egészségnevelés célja az egészséges életmód megísmertetése és kialakítása a gyermekben, eszköze pedig az egészségkommunikáció, mely tartalmazza az ehhez szükséges a motivációs lehetőségeket és módszereket. Keressük a leghatékonyabb kommunikációs eszközöket, mely minden korcsoportban a gyermek testi és szellemi, lelki érésének leginkább megfelelő így pl. a mese, a játék és a dal segítségével, s nem utolsósorban a személyes példamutatáson keresztül. Remélem pár perces filmem jó kevcsináló lesz mindannyiunknak ehhez a fontos és szeretetteli munkához.

22 KLÓRHEXIDIN/FLUORID TARTALMÚ LAKKOK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA MARADÓ MOLÁRISOK OCCLUSALIS BARÁZDÁIBAN Dr. Lipták Lídia 1, Dr. Bársony Nóra 2, Dr. Twetman Svante 3, Dr. Madléna Melinda 1 1 Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika, Semmelweis Egyetem, Budapest 2 Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest 3 Department of Odontology, Faculty of Health and Medical Sciences, University of Copenhagen, Copenhagen, Denmark és Maxillofacial Unit, Halland Hospital, Halmstad, Sweden Célkitűzés: Chlorhexidin (CHX) és fluorid (F) tartalmú fogászati lakkok Streptococcus mutans (SM) kolonizációjára és az incipiens carieszes léziók remineralizációjára kifejtett hatásának vizsgálata maradó molárisok barázdájában. Betegek és módszerek: 24 hétig tartó vizsgálatainkba 57 (7 és 14 év közötti) egészséges pácienst vontunk be. Az alapvizsgálatkor, majd hathetenként meghatároztuk a SM szintjét (CFU/ml) a vizsgálatba bevont jobbés baloldali, összesen 87 pár klinikailag ép maradó moláris barázdájából vett plakk mintákban (CRT Bacteria, Ivoclar-Vivadent, Schaan, Liechtenstein), és a barázdákban megmértük a zománc demineralizációjának mértékét lézerfluoreszcencia (LF) alkalmazásával [(DIAGNOdent pen (KaVo, Bieberach, Germany)]. A moláris fogpárok random módon kiválasztott egyik tagjának barázdájában CHX-F tartalmú lakkot (Cervitec F, Ivoclar-Vivadent, Schaan, Liechtenstein) (Teszt oldal), míg az ellenoldali molárison CHX-thymol tartalmú lakkot (Cervitec Plus, Ivoclar-Vivadent, Schaan, Liechtenstein) (Kontroll oldal) alkalmaztunk. 3 gyermek esett ki a vizsgálatból, ezért a végső eredményekhez 54 páciensnél 73 pár első molárist és 8 pár második molárist értékeltünk, mind az SM illetve az LF érték szempontjából. A statisztikai analízis SPSS szoftver (23.0 verzió) segítségével történt. A szignifikancia szintet 0,05-nél határoztuk meg. Eredmények: Alapvizsgálatkor az occlusalis barázdák 54%-ánál magas SM értéket mértünk ( 105 CFU), ami a vizsgálat végére mindkét lakk esetén szignifikánsan csökkent (p<0.05), azonban nem volt szignifikáns különbség a két lakk között. Alapvizsgálatkor hasonló LF értékeket találtunk mindkét csoportban [6.9 ±3.2 (átl.±s.d.)]. Az LF értékek vonatkozásában szignifikáns csökkenést tapasztaltunk 12. és 24. héten CHX-F csoportban (5.3±2.3 és 3.8 ±2.1) és a 24. héten a CHX-T csoportban (4.6±2.5). Következtetés: A plakk SM szintjének csökkenésében nem volt szignifikáns különbség a CHX-F és CHX-T lakk között. A vizsgálat végére mindkét lakk szignifikánsan csökkentette az LF értékeket az alapvizsgálathoz viszonyítva, azonban további vizsgálatok szükségesek caries preventív hatásuk megerősítéséhez. A vizsgálatot az Ivoclar-Vivadent cég (Schaan, Liechtenstein) támogatta a teszt- és kontroll lakkok, a Proxyt, a Vivadent Brush és a CRT Bacteria mikrobiológiai tesztek biztosításával.

23 Lygidakis, Nick

24 Martens, Luc

25 ÚJSZÜLÖTTKORI HASADEKOS KEZELÉS KOMPLIKÁCIÓI Dr. Nemes Bálint 1, Dr. Nagy Krisztián PhD 2, Dr. Juhász Veronika 3, Dr. Sklánitz Réka 3 1 Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika 2 Semmelweis Egyetem I.sz Gyermekgyógyászati Klinika 3 Semmelweis Egyetem V. éves fogorvostan-hallgató Háttér: Az irányított orr- és állcsontfejlődés technikája (Preoperatív Nasoalveolar Molding) egyre elterjedtebb standard terápiás eszköz a primer szájsebéseti műtétet megelőzően, az egy- illetve kétoldali ajak- és szájpadhasadékos gyermekeknél. A kutatásunk célja az volt, hogy a PNAM kezelés során felmerülő komplikációkat, és ezek súlyosságát kielemezzük. Eszközök és módszerek: Klinikánkon 5 év alatt ezzel a technikával kezelt 47 nem szindrómás páciens szüleiből 38-at értünk el kérdőívünkkel. A kérdőív rákérdezett az etetéssel és altatással kapcsolatos változásokra a lemez átadása és a primer ajakzárást követően, az otthoni altatás módjára, a kezelést kísérő bőr illetve nyálkahártyairritációkra, dekubitációkra. A következő PNAM protokoll szerint láttuk el pacienseinket a SE Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikáján: 1. 1 hetes korban alginát lenyomat vétel. 2. Szájpad-záró lemez átadása és adaptálása, nem sebészi ajakadhézió megkezdése 2 hetes kor előtt. 3. Egy- vagy kétoldali orrtámasz beépítése a lemezbe, 3-4 hetes korban. 4. Orrtámaszok adaptálása a következő hetekben, amíg a primer ajakzáró műtétig 5. Műtét után szilikon orrtubus alkalmazása 3 hónapig. Eredmények: 1. A lenyomatvételkor egyetlen esetben sem tapasztaltunk komplikációt. 2. A szülők 79%-a javulást érzett etetés terén azután, hogy a gyermek megkapta a lemezt. 3. Az ajakzáró műtét után etetéskor, amikor már nem hordta a gyermek a lemezt 64% javulást, 7% pár napig tartó rosszabbodást tapasztalt, míg 29% nem észlelt változást. 4. A gyermekek 70%-nál nem éreztek változást alvás terén azután, hogy a gyermek megkapta a lemezt. 5. Az ajakzárás után altatáskor, amikor már nem hordta a gyermek a lemezt 29% javulást, 14% pár napig tartó rosszabbodást, 57% változatlan állapotot tapasztalt. 6. A ragasztószalag az esetek 30%- ban semmilyen irritációt nem okozott 16%-ban elhanyagolható, 36%-ban enyhe bőrirritációt okozott az arcon, 10% közepesnek, 8% pedig kifejezettnek értékelte az irritáció súlyosságát. 7. A gyermekek 37 %-a hason, 32%- a háton, 31%-a pedig oldalt aludtak, amíg a készüléket hordták. 8. Altatáskor a paciensek 79 %-nál nem, 21%- nál viszont zavart okozott az orrtámasz, ez azonban csak a lemez újrarögzítésének gyakoriságában látszott. 9. A szülőknek 90%-ban nem, 10%-ban viszont problémát okozott a lemez rögzítése. 10. Az esetek 86%-ban nem, 14%-ban viszont okozott nyálkahártya dekubituszt a készülék a szájon belül, vagy az orrnyílásban, ezek azonban megfelelő adaptáció után maradéktalanul gyógyultak. Konklúzió: Súlyos komplikációktól mentesen zajlott le a gyermekek preoperatív újszülöttkori kezelése. A szülők nem tapasztaltak súlyos nehézséget a PNAM használata során. A postoperatív fázisban használt szilikon orrformázó hatékonysága nem volt kielégítő. A PNAM terápiát kapott gyermekeknél tapasztalataink szerint, jobb esztétikai és funkcionális eredmény volt elérhető, mint a preoperatív kezelést nem kapott gyermekeknél különös tekintettel a kétoldali esetekre.

26 A HALITOSIS ELŐFORDULÁSA A ÉVES KOROSZTÁLYBAN, DEBRECENBEN Dr. Nemes Judit, Dr. Papp Zsuzsa, Dr. Rácz Nóra, Dr. Kovalecz Gabriella, Dr. Máth János*, Dr. Alberth Márta Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar és Pszichológia Intézet*, Debrecen A rossz lehelet (halitosis) világszerte komoly problémát jelent, függetlenül az érintett nemétől vagy életkorától. Vizsgálatunk során célul tűztük ki, hogy felmérjük a halitosis gyakoriságát a középiskolások körében, településünkön és felmérjük a lehetséges kiváltó okokat. Anyag és módszer: A vizsgálati csoportot éves fiatal alkotta, míg a kontroll csoportba évesnél öregebb felnőtt tartozott. Mindannyian kitöltöttek egy-egy kérdőívet és klinikai vizsgálat során felmértük cariológiai és parodontális státuszukat, a nyelv bevonat mértékét. A halitosist egyrészt organoleptikus (OL) értékeléssel, másrészt a leheletben lévő illékony kénvegyületeket (VSC) kimutatva, gázkromatográfiás módszerrel mértük. Eredmények: Organoleptikus értékelés alapján a halitosis a kamaszok 43,4%-ánál fordult elő, ezt 38,3% esetében a gázkromatográfiás módszer is igazolta. Szignifikáns összefüggést találtunk az OL és a VSC értékek között. A halitosis előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nőtt. A kamaszok körében az OL értékek szignifikánsan magasabbak voltak fiúk esetében, pozitív korrelációt mutattak a nemmel, a hiányzó fogak számával és a plakk indexszel, míg negatívat a fogkő előfordulásával. Felnőttek esetében a kellemetlen lehet elsősorban a nyelv bevonat mértékétől, a DMF-S értéktől, a plakk és vérzési indexektől valamint a fogpótlások meglététől függött. Következtetések: A kellemetlen lehelet jelentős probléma a tizenévesek körében. A szájszag megnehezítheti a társas- és párkapcsolatok kialakítását, így mint a szájüregi egészség egyik mérhető indikátora, kiindulási pontot jelenthet a szájhigiénés motiválás során.

27 MENTÁLISAN SÉRÜLT GYEREKEK FOGÁSZATI ELLÁTÁSA ALTATÁSBAN A GYERMEKFOGÁSZAT ÉS A DENTO-ALVEOLARIS SEBÉSZET KAPCSOLATA Dr. Pócsai Zsófia 1, Dr. Déri Katalin 2, Dr. Gyulai-Gaál Szabolcs 1 1 Semmelweis Egyetem Orális Diagnosztikai Tanszék Dento-alveolaris Sebészeti Osztály 2 Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika Altatásban végzett fogászati ellátásra az alapbetegségükből kifolyólag speciális bánásmódot igénylő, együttműködésükben korlátozott gyermekek esetén van szükség. Ezen betegcsoport korlátozott fizikai vagy mentális képessége miatt sok esetben még nagyon rövid ideig tartó kooperációra sem képes. Mivel ez a készség a sikeres fogászati beavatkozás elvégzésének alapfeltétele, kezelésük és sokszor teljes klinikai vizsgálatuk is csak altatásban történhet meg között a Semmelweis Egyetem Oktatási Centrumában jelentkezett gyermekek közül 37 esetben került sor altatásban történő fogászati kezelésre, melyet a Bethesda Gyermekkórház erre a célra kialakított műtőjében végeztünk. A páciensek többségénél (14 fő) az enyhe,-vagy középsúlyos mentális retardáció nem szindrómához kapcsoltan jelentkezett, hátterében többek között koraszülöttség, agyi hypoxia, epilepszia, stroke állt. A fogyatékos pácienseink nagy része (10 fő) autista volt, emellett a Down-szindróma is gyakran fordult elő (7 fő). Az éber ellátás gátjának hátterében egyéb ritka alapbetegségek is álltak (pl. Pierre-Robin szindróma, Teacher-Collin szindróma, CINCA szindróma, MPS 2). A fő fogászati panaszok közül a fájdalom, ínyvérzés, fog-, vagy nyálmirigy eredetű arcduzzanat, fogtorlódás, fogváltás zavara és a gyermekeknél hirtelen jelentkező ismeretlen eredetű viselkedésváltozás emelhető ki. Az altatás indikációját a gyermekorvossal és aneszteziológus szakorvossal konzultálva határoztuk meg, mérlegelve a fogászati panaszok súlyosságát és a fogászati kezelés halaszthatóságát a narkózisból illetve az alapbetegségből adódó fokozott műtéti szövődmények ismeretében. Az altatásos kezelés során törekednünk kell az egy alkalommal történő teljes fogászati rehabilitációra, így gyerekfogász és dento-alveoris sebész együttműködése elengedhetetlen. Egy éves periódus során valamennyi gyermeknél elvégeztük a professzionális szájhigiénés kezelést, emellett összesen 118 db maradó fog és 15 db tejfog tömését, valamint 38 db maradó fog és 107 db tejfog eltávolítását is végrehajtottuk. 2 esetben gyökérkezelést, kisebb esetszámban pedig egyéb beavatkozásokat (pl. arcüreg zárás, számfeletti fog eltávolítás, tejfog elcsiszolás, élpótlás, epulis,- mucokele,- ranula eltávolítás) végeztünk.

28 MOLÁRIS MOZGATÁSOK A MAXILLÁBAN Dr. Remport Boglárka Bevezetés: A szkeletális elhorgonyzás elemeit a maxilla molárisainak disztalizációs és mezializációs mechanikáiba is integrálták. Előny a frontfogak horgonylatvesztésének elkerülhetősége és a compliance-től való függetlenség. Módszer: Az előadásban elsősorban a Mesialslider használatának lehetőségeit tárgyalom az alábbi eset mentén: 13 éves nő páciens, akinek 16 fogát kariológiai okokból eltávolították. 17 in situ, 18 jó tengelyállásban a csontban. 17 fog mezializálása Mesialsliderrel. Szkeletális elhorgonyzás indoklása: Angle III tendencia, 1 mm overbite. Sikeres mezializálás, de idő előtti multiband eltávolítás külföldre költözés miatt. Következtetés: A Beneslider és mezializáló mechanikát használó variációja, a Mesialslider jól integrálható a fogszabályozási gyakorlatba, mert a frontfogak horgonylatvesztése nélkül mozgatja a molárisokat.

29 11-ES RETINEÁLT FOG ELTÁVOLÍTÁSA TRANSZNAZÁLIS ÚTON ENDOSZKÓP SEGÍTSÉGÉVEL Dr. Simonffy László 1, Dr. Gyulai-Gaál Szabolcs 1, Dr. Trimmel Bálint 1, Dr. Répássy Gábor 2, Dr. Fent Zoltán 2, Dr. Tamás László 2 1 Semmleweis Egyetem, Fogászati Oktatási Centrum, Orális Diagnosztikai Tanszék 2 Semmelweis Egyetem, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika 14 éves nő betegünknél CBCT-vel igazolt 11-es retineált fog eltávolítását terveztük. A hagyományos műtéti feltárás választása esetén (transzorális maxillotomia) a fog elhelyezkedése miatt (közel az apertura piriformishoz és orralaphoz) nagy csontdefektus keletkezik, továbbá fennáll az oronazális fistula kialakulásának veszélye. E szövődmény gyógyulása hosszas, műtéti zárása bonyolult. A csontdefektus spontán gyógyulása is kérdéses, csontpótlással történő zárása újabb műtétet tesz szükségessé. Fül-orr-gégészeti - szájsebészeti - radiológiai egyeztetést követően a fog elhelyezkedését figyelembe véve, törekedve a minimál invazív beavatkozásra, a transznazális utat választottuk, mely így lényegesen kisebb csontdefektussal járt és gyors, szövődménymentes sebgyógyulást eredményezett.

30 A TEMPOROMANDIBULÁRIS RENDELLENESSÉGEK ÉS OKKLÚZIÓ KÖZÖTTI KAPCSOLAT KERESÉSE AZ ORTODONCIAI GYAKORLATBAN Dr. Somoskövi István egyetemi tanársegéd PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika A fogorvostudomány sokat vitatott és ellentmondásos része a temporomandibuláris rendellenességek (TMD) és az okklúzió egyes tényezői közötti kapcsolat meglétének kérdése. A TMD prevalenciája az irodalomban fellelhető adatok szerint 5-12% közé tehető. A fogszabályozó szakrendeléseken is viszonylag nagy számban jelentkeznek páciensek már valamilyen TMD-hez köthető panasszal, illetve a klinikai vizsgálat során is diagnosztizálásra kerülhet az eltérés. A számos feltételezett etiológiai faktor közül az okklúzió régóta kutatások tárgyát képezi, de talán az ízület felépítésének és működésének összetettsége valamint az okklúziós eltérések sokfélesége miatt egyértelmű bizonyíték még nincs a két anomália közötti kapcsolatra. A TMD kezelésére világszerte leggyakrabban és többnyire sikerrel alkalmazott sínterápia hatásmechanizmusának egyik fő eleme, hogy diszokklúziót hoz létre. Azáltal, hogy a fogak egy mesterséges rágófelszínre harapnak, teljesen új okklúziós viszony jön létre és ez a panaszok enyhülését vagy teljes megszűnését eredményezheti. De vajon mit mutat a klinikai gyakorlat? Saját tapasztalataimat néhány esetbemutatáson keresztül szeretném megosztani. A páciensek változatos tünetekkel jelentkeztek fogszabályozó kezelés előtt illetve után, és sínterápiás kezelésben részesültek.

31 AZ ÁLLCSONTOK FEJLŐDÉSI SAJÁTOSSÁGAI AZ IMPLANTOLÓGIA SZEMSZÖGÉBŐL Dr. D. Szabó Kinga, Dr. Pócsai Zsófia, Dr. Gyulai-Gaál Szabolcs Semmelweis Egyetem Orális Diagnosztikai Tanszék Dento-alveolaris Sebészeti Osztály Az arc és állcsontok növekedésének és fejlődésének figyelembe vétele nagyon fontos a fiatal páciensek implantológiai kezelésében. A dentális implantátumok hosszú távú sikeressége függ az alveoláris csont mennyiségétől és minőségétől, a kezelés tervezésétől, a sebészi technikától, a protetikai ellátástól és a szájhigiéniától. A fiatal páciensek esetében a craniofaciális növekedés és dento-alveoláris fejlődés az implantációs ellátás eredményét nem előrelátható módon befolyásolhatja. Melyik a legkorábbi implantációra alkalmas időpont? Általánosságban elmondható, hogy a növekedés befejeződését követően, azonban ez alól is vannak kivételek. A növekedés befejeződésének meghatározásnál a testmagasságot, a kéz csontjainak és a nyakcsigolyáknak az érettségét vizsgálják. A neurocranium növekedése 6-8 éves korig fejeződik be, az arcközép és mandibula teljes növekedésének jelentős része 10 és 20 éves kor között zajlik. A mandibula növekedési csúcsának meghatározására az általános csontérettség vizsgálata jelent támpontot, a kéz csontjainak röntgen vizsgálata jól alkalmazható a pubertáskori növekedés monitorozására. Az irodalom ellentmondásos a nyakcsigolya vizsgálat hasznosságát illetően a csontérettség meghatározásában. Speciális esetekben mint például ectodermális dysplasia, treacher collins syndroma, cleidocranialis dysplasia, fibrosus dysplasia stb. a kezelés időzítése eltérhet az általánosan ajánlott 18 éves alsó korhatártól. Tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a növekedés abnormális lehet és a maxillofacialis komplexum sértetlen részeiben maladaptív kompenzációs növekedést okozhat. Az implantátum behelyezése utáni növekedés a műtéti területen elmaradhat, így okklúziós zavart, rózsaszín és fehér esztétika megbomlását, súlyos esetben mandibula asszimetriát és prognáthiat okozhat. Ezért nagyon fontos az interdiszciplináris kezelés, a pontos megtervezés, a gyerekorvos, az orthodontus, a szájsebész és a protetikus együttműködése.

32 RETENCIÓBAN LÉVŐ FOGAK TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEI Dr. Török Judit Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar Gyerekfogászat és Fogszabályozás Tanszék Fogfejlődés során a fog előtörése a gyökér fejlődésével párhuzamosan zajlik. A fogáttörés fél ill. 2/3 gyökérhossz meglétekor várható. Impakció, retenció az a gyakori kóros állapot, amikor a fog nem tör elő. Általában tünetmentes, a rendszeres fogorvosi szűrés során, az alapellátásban kerül felismerésre. Korai észleléssel, időben történő kezeléssel a szövődmények előfordulása csökkenthető. A kezelés multidiszciplinárisan történik, szájsebész és esetenként parodontológus bevonásával. Sebészi feltárást követően fogszabályozó kezeléssel állíthatjuk sorba az elő nem tört fogat. A hosszú és bonyolult kezelés nagy kihívást jelent. Előadásomban áttekintést szeretnék nyújtani a diagnosztikai problémákról, a kezelésről és az esetleges szövődményekről.